Meteorológiai esélylatolgatások

Ezzel nekem az a bajom, hogy a Nap viselkedése nem szokott olyan gyorsan akkorát változni, hogy ez közvetlenül létrehozzon egy adott korszakból kiugró évet idõjárásilag. Azt el tudom képzelni, hogy az egyes korszakok váltakozását a Nap okozza. A másik pedig, hogy a napkitörések, napfolttevékenység hatásának idõskálája éppen a makroszinoptikus idõskálával összemérhetõ, ezért a ciklonok viselkedésére lehet hatással. (Errõl eddig kevés konkrét elmélet vagy magyarázat született, az egyik pl. Kosakissé.) Valahogy a kettõ közötti idõskála nem jelenik meg a Nap hatásaiban, másrészt a Nap viselkedésében bekövetkezõ változások sem túl nagyok, ezért az idõjárásban okozott változások sem jelentõsek, talán éppen észrevehetõek. (Ezért egy-egy elméletet elég nehéz meggyõzõen bizonyítani is.)

Van egy kulcsmomentum: az utóbbi két idõszak közül a mostaniban jelentõsen gyengébb a Golf/Észak-atlanti-áramlat, mint az elõzõben. Azt azonban nem tudjuk eldönteni, hogy ez ok, vagy következmény. A következmény logikusabban magyarázható: az erõs azori AC és izlandi ciklon között kialakuló zonális szél fújja a tenger tetejét, ami hajtja az áramlatot. Azonban hiába alakítják a felszín áramlatait a szelek, ha a termohalin cirkuláció valamelyik mélytengeri szakasza (akár a só, akár a hõmérséklet valamilyen megváltozása miatt) leáll, akkor az egész leáll, vagy jobb esetben átrendezõdik. Ilyen "ki-be kapcsolásokat" már néhány periodikus és szabálytalan idõközönként bekövetkezõ klímaingadozással is összefüggésbe hoztak (többek között a Milankoviæ-ciklusok hideg periódusaiban - glaciálisokban - fellépõ ingadozások ilyenek), melyek ugyan szintén nem bizonyítottak, de elég erõsnek tûnik az érvrendszer mellettük.
Mindez szóba jöhet, mint távkapcsolati rendszer.

Köszönjük az eredményeket, kíváncsian várom a folytatást. Akkor az igen hideg 2002-03-as telénél is hidegebb lehet. Meglátjuk az egészen zord volt.

Így van én is ezt mondtam, hogy a zonális idõszakban vannak eltérések olykor nem is kevéssel. De ezt majd Hari Seldon át fogja számolgatni.

Váraljamettel mi mindig egyeztetünk és sokat beszélünk, sõt találkozunk is, így a grafikonok és az adatok fel vannak használva, fõként ezek miatt jutottam erre gondolatra, és bizony nagyban az õ érdeme is ez.

Tény, mindent lehet finomítani ezt is. Valamint találtam ismét egy pontot amiben van ráció és valamit lehet kezdeni vele, vagy nem meglátjuk.

Azért találtam ki a 4 korszakot, mert az adatsorban ténylegesen ez megfigyelhetõ. Szerencsére nyomásanalízis is megvan 1870-tõl és csapadék a adatok is 1840-es évektõl, hõmérsékleti anomáliák 1780-tõl. Ezeket mind figyelembe vettem és erre a következtetésre jutottam, hogy helyesen-é majd kiderül?:-) Azonban többnyire már mindenki elismeri a 70-es évek nyugati áramlását és pl 1940-es évek szélsõséges nyarait-teleit, és ezekbõl kiindulva kutattam ki a többi korszakot amire nagyban rá lehet húzni amit leírtam.
A többi gondolatot is szívesen várom, hisz minden elõre viszi a dolgot.

Egy kicsit vizsgáltam a budapesti téli középhõmérsékleteket Link , az eurázsiai októberi hófelhalmozódást Link és a HadCRUT4 globális éves átlaghõmérsékleti anomáliákat Link . Különösen a hófelhalmozódás és az itteni téli középhõmérsékletek közötti összefüggést keresve. Az eredmények:
Elõször is egy grafikon, amin a hófelhalmozódás mértéke és a budapesti téli közéhõmérsékletek közötti korrelációs együttható értéke 10 éves idõszakonként (1970-79 - 2003-12) (sárga) és a HadCRUT4 globális éves átlaghõmérsékleti anomáliák (kék) szerepelnek. Link

Az adatsorok közötti korrelációs együttható: 0,884
A vizsgált hófelhalmozódás és a budapesti téli középhõmérsékletek
közötti korreláció a 2000-2012-es idõszakban: 0,743
Az a korrelációkból látszik, hogy az 1970-es évek és 1980-as évek elsõ fele a jelen ellentéte. Napjainkban minél nagyobb a hófelhalmozódás, annál enyhébb tél várható nálunk.
A 2000-2012-es idõszakban az átlagos hófelhalmozódás értéke +1,29*10^6 km^2. Ebbõl az 1 alattiak (5 eset) átlaga +0,08. Az anomália: -1,21. Az ezekhez (5 eset) tartozó budapesti téli középhõmérsékletek átlaga: -0,94°C. A teljes idõszak átlaga (2000/01-2012/13): 0,27°C. Az anomália: -1,21°C.
A 2013-as hófelhalmozódási érték a vizsgált idõszakban: -1,13.
Ez alapján a XXI. évszázad eddigi leghidegebb telére számíthatunk.

Számomra ezek az adatok nem cáfolják a DAI-indexet, bár elképzelhetõ, hogy finomítást igényel. Fõleg a légnyomásadatok súlyozottabb figyelembe vételével.
Viszont a klímakorszakos összeállításod szerintem akkor lenne igazán érdekes, ha Váraljamet grafikáival (éghajlatváltozás) mutatna összefüggést. Mert, ha a két gondolat között van összefüggés, akkor az komoly elõrelépés lehetne a hosszútávú klíma-elõrejelzésekben.

Jó kérdéseket vetettél fel,amit lász lentebb már részletezett. Nem tudom melyik bejegyzésben olvastam megemlítés gyanánt a Nap tevékenységet,ami számomra nem elhanyagolható tényezõ. Ha nem is a jelen idõjárásában,hanem a lász által említett korszakokban elöforduló kiugrásokra lehet befolyással. Hatása hetekben hónapokban értendõ. pl. Egy zonális idõszakban mintha 'ráunna' erre hónapok után elöször meridionálisba fordul az áramlás. De gondoltam itt nagyobb léptékben vett új korszakokat elindító, esetleg egy zonális korszakban vett kiugró évre is.Ami nem csak a Nap, hanem a távkapcsolati rendszerekkel függhet össze. Hosszútávról annyit,hogy jelenleg nem vélek felfedezni egybõl 100% meridionálisba való fordulást középtávon. Inkább félzonális,meridionális felállást látok.Nov.15 után erõsen ? (kérdõjeles) tartományba látszik csak uralkodóbbá váló meridionális áramlás.

Igen tudom azzal is van számolva.

Hófelhámozódási adatok:

Link

Nézd meg a 70-es évek 37-40 heti adatait:

Nem tudom, milyen hófelhalmozódási adatokkal dolgoztál, de úgy tûnik, a légnyomásadatokat kevésbé vetted figyelembe. 1971-ben ugyanis jelentõsen magasabb (6 hPa) volt a havi légnyomásátlag, mint idén. Természetesen a teljes 70-es éveket nem számoltam végig, de megnéztem 1915-öt is, amikor ugyancsak 4 hPa-val magasabb volt az ideinél.
Ezzel nem cáfolni kívánom az általad leírtakat, hiszen nem 1 adatra épül a DAI, viszont a légnyomás fontos eleme.
Mint minden rendszerben ebben is lehetnek kivételek, amelyeknek az okait nem tudjuk. Például éppen a leghidegebb decembert, az 1933-ast viszonylag magas légnyomású szeptember elõzte meg...????? Ugyanakkor 2001-ben a mostaninál is alacsonyabb volt a szeptemberi légnyomás, miközben a DAI-index a mostanihoz hasonló volt, aztán a december még a vártnál is jelentõsen hidegebb lett.
Egyébként pillanatnyilag nem tudni, hogy a 70-es évek elõtti idõszakra is igaz-e a DAI. Korábban téli hõmérsékleti adatokból arra jutottam, hogy akkor valami átrendezõdés történt. A 70-es évek közepe elõtt ugyanis egyetlen enyhe télen sem fordult elõ, hogy -3,5 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû nap legyen Bp-en, míg azóta minden egyhébb télen volt ennél hidegebb nap. Még a nevezetes 97-98 és a 2006-07-es télen is.

Tudod annyiszor eljátszottam a kérdésekkel. Amit én is feltettem magamnak, hogy mi váltja ki és meddig tart? No ez az amit nem lehet tudni. Összességében egy-egy korszak úgy 10-30 évet ölel fel, ez nagy intervallum tudom, de pontosabbat és kisebbet most nem tudok adna, fõként úgy nem, hogy ez volt a jellemzõ. Így az egyik válaszom, hogy nincs szabályos váltás, így nem lehet tudni, hogy a mostani korszak meddig tart.
A kulcstényezõt leírtam a korszakoknál, hogy az adott idõ alatt milyen folyamatok voltak döntõ többségben. Ez nem hasra ütés, hosszú évek eredménye és számolása után jöttem rá a dolgokra.
Egyébként többé kevésbé azt is lehet látni, hogy a zonális korszak a legrövidebb és benne is vannak meridionális intermezzók,"mikor a légkörnek elege van" az óceáni áramlásból, lásd pl 1974-es márcisu végi nyarát, vagy a és forró augusztusát, de valamiért még ilyenkor ez a meghatározó és több évre visszaáll a nyugati rendszer. Viszont jó példa a kontinentális korszakra a 2006-07-es tele mikor bizony olyan mértékû zonális áramlás volt jelen, hogy mindenki nézet nagyot, számomra az a tél a mai napig rejtély, és nem csak azért mert ilyen enyhe volt hanem, hogy a rendszer ennyire kibillenthetetlen volt azokban a hónapokban.
Mi váltja fel egyes típusokat? Szinte midig az átmeneti korszak, hisz ezért is írtam le, mert valamibõl megyünk a másik korszak felé.
Az 1960-as években a tél még többnyire északi-déli irányítású volt, sõt a fõként nyári idõszakban a zonális áramlás ezt erõsítette, de a januárok átlaga még nagyon alacsony volt, de a nyarakban már felfedezhetõ volt a zonális hûvösebb irányítás. Azonban még bõven akadtak igen hosszú nyári idõszakok, így a klíma egy nyugati dominanciát vett fel, és bizony úgy 15 évig ez is volt fõként a meghatározó. Itt elõfordulhat, hogy az 1978-79-es kemény északi betörés okozott valamit a légkörben mert akkor kezdett az irányítás ismét egy átmeneti korszakot elindítani

Azt mondom, hogy valami nagyon drasztikus változás indította el egy-egy korszakot, okozóját soha nem fogom kitalálni, de mintha, mint írtam az idõjárás megelégelte volna az elõzõ korszakot és váltani akart. Ez nagyon nem tudományos és feltételes, de leegyszerûsítve így van.

Még egy példát leírok és talán minden kérdésedre megadom a választ amit én is még csak tanulgatok, figyelgetek.
Az 1850 és 1870-es idõszak olyan rejtély számomra mint a 70-es évek abszolút zonális idõszaka.
Hazánk ekkor szenvedte el a legdurvább, legkomolyabb aszálysorozatát. A tavaink gyakorlatilag és a Balaton is kiszáradás határán volt a Fertõ-tavon és Velencén átkeltek sok helyen szántottak-vetettek mert csak a medrekben itt maradt nedvesség elég. Éhezés és és tereméskiesés volt. Hozzá olykor zord téli hónapok és forró nyári idõszakok tartoztak.
A fõvárosban a 20 évbõl 12 évben nem érte el a csapadék mennyiség az 500 mm-t és 8 évben 450 mm alatt, 2 évben 300 mm alatt marad. 20 éves csapadékösszeg 460-470 mm volt a fõvárosban és ezt Budán mérték, akkor képzelhetjük, hogy a pesti oldalon még ettõl is kevesebb hullott. Gyakorlatilag Egyiptom északi részének csapadék viszonyai uralkodtak hazánkon. Az Alföldön még komolyabb szárazság alakult ki, helyenként 200 mm alatti éves összegekkel. Ilyenre azóta és azelõtt sem volt példa. Az oka itt is rejtély számomra, nem értem, hogy tudott a légkör felvenni ilyen mértékû magasnyomású hajlamot, mert ez nem más mint az lehetett.
És talán meg is válaszoltam, hogy mi tarja fenn, igazából senki sem tudja.

Igen az indexel kapcsolatban, hogy miként alakulhat a december? Az biztos, hogy nem elég a medencét kitöltõ nedves levegõ és ezáltal szürke, ködös, hidegpárnás idõ. Itt jönni kell egy elég zord északkeleti áramlásnak valamikor a hónap folyamán ami már szépen hóval lehûti majd a környéket.

Figyelj, nekem nincs hozzа feresem semilyen komolyabb hosszu tavu modelhez, barmihez amihez komolyabban lehetne nyulni, de gondolom ugye neked sem, illetve itt a 99%-nak. Tehat ami marad egy egyszeru amatornek mint amik mink vagyunk, marad a megfigyeles, valami fele tapasztalat, stb...masba te sem, en sem, es meg itt sokan nem kapaszkodhatnak. Vagy marad az hogy a sajat velemenyunket nem mondjuk itt el, es hadjuk hogy 3-4 ember akinek van mibe kapaszkodni csak es kizarolag ok latolgassanak hosszabb tavra? Ha igy gondolod en megfogadom a velemenyed.
Ha az elmult 50 evet nezem, altalaban 5-7 evenkent szoktak lenni hidegparnas decemberek, persze mindeg is voltak kivetelek, de ha jol emlekszem komoly hidegparna 2007-ben volt decemberben, biztos te is emlekszesz amikor racsusszant utanna karacsonykor egy hidegcsepp a kodos idonkre, es mekkora meglepetes havazast okozott.

Bennem is felmerült az a felvetés, hogy a vizsgált perdiktor az elmúlt 20-30 évre vetítve, amikor a leginkább kielégítõ adatsorok álltak rendelkezésre, jól leképeztek egy összefüggést. Ha ezekre hagyatkozom, akkor létezik valami (kvázi)statikus globális hatás, ami ezen idõszakban fennállt és mivel fent is fog állni még ezért jó eséllyel jól használható eszköz lesz a következõ években esetleg néhány évtizedben.
Valójában egy statisztikai kapcsolaton túl, elég sok dolgot nem látunk, bár a korrellációk egy része (tengeráramlások, kevésbé konkretizált "távolhatások, távkapcolatok" pl El Nino) nyilván a mi léptékünkben megmarad.

Azonban több, mint valószínû, van egy alul és fölül korlátos, véges értelmezési tartománya a prediktor beválásának és e korlát ráadásul nem is ismert. A korlátokat más léptékeknél is figyelembe kell venni, azaz nincsen semmi gond azzal, ha az elmólt 140 év éghajlati periodicitását vizsgáljuk és 4 kategóriába soroljuk, de ez attól még nem azt fogja jelenteni hogy a következõ 50- 100 évben is ez a periodicitás lesz a jellemzõ, egyébként nehéz megfogni a kategóriák idõtartamát és határait is. Ha viszont erõs sejtésünk van egy a perioditásra, akkor feltételeznünk kell mögé egy "távkapcsolatot vagy távolhatást", amit meg kellene vizsgálni, és ami hasonlóan egyértelmû magyarázatot adna, mint az évszakokra, vagy a napfoltciklusokra. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy e 4 féle kategorizálásnak nincs-e köze a naptevékenységhez, ugyanis a 2000 -es évek forró nyarait gyakran ezzel is magyarázzák.
Anélkül olyan probléma ez, mint amikor egy hosszútávú mondjuk 1-2 hónapra elõremutató latolgatásnál egy korábbi év menetére hivatkozunk, és jó eséllyel találunk is összefüggést, csak mondjuk egy várt lehûlési vagy melegedési periódus 2-3 hetet késik az még megmagyarázható ilyen léptékben, viszont az elõrejelzés célja szempontjából mégsem megengedhetõ.
A prediktor esetében így bátorkodom párhuzamot vonni azzal, mintha a reggel 6 órás T850 hõmérséklet és a légköri nyomás illetve annak 5 és 6 óra közötti változása és észak- Szlovénia és kelet-ausztriai felhõzet okta alapján szeretnék a déli hõmérsékletre következtetni (12 és 14 óra között) egy zalai dombtetõn. Nos, ha történetesen korán, véletlen komolyabb zivatar alakul ki, azt tekintsük olyan eseménynek, mint például egy vulkánkitörés. Így Április 20 tól szeptember 25 -ig elég jól mûködik, ez csaknem 150 nap, de az ezen kívüli 7 hónapban nem nagyon találnék kapcsolatot. Ettõl függetlenül, nagy elismerést érdemel benne, hogy a talált kapcsolat nem az általam felvázolthoz hasonló, magától értetõdõ, ha most történetesen prediktor léptékében számolva a 40- edik napon vagyunk, akkor még az unokáink is használni fogják.

A modellek valóban nem látják a hidegpárnát, de a DAI tud valamit. A hidegpárna helyi hatás, a DAI viszont távkapcsolatot ír le. Épp ezért meglepõ, hogy az index akkor is jól teljesít (nem becsül felül), amikor gyakori a decemberi hidegpárna (ld. 2009). Ha jól emlékszem, ezt Hari Seldon is leírta a cikkében.
Az is biztos azonban, hogy a harminc év átlagában benne vannak a hosszabb-rövidebb ideig tartó hidegpárnás idõszakok is, melyek valóban lefelé vinnék a decemberi átlagot. Emiatt azonban egy adott évben egy hosszabb hidegpárna sem tudja sokkal az éghajlati átlag alá vinni az adott év átlagát. Így ahhoz, hogy a DAI által jelentõsnek adott negatív anomália bekövetkezzen, nagy valószínûséggel több kell, mint egy (akár hosszabb) hidegpárna. Ami biztosan erõsebb nála, az egy kontinentális hidegelárasztás (skandináv AC és balkán-félszigeti medi, vagy pedig Vojejkov-tengely). Mondjuk ez akkor is jó lehet, ha bejön a hideg, és aztán telepedik rá a hidegpárna.
Makroszinoptikailag valószínûleg ez az elrendezõdés lehet a kulcs.

Mi alapján? Mert ez így ugyanoda való, mint a pár nappal ezelõtt áthelyezett jó sok hozzászólás.
Én alapvetõen decemberi idõre számítok decemberben. Vagyis úgy mondom, hogy a hónap nagyobb részében decemberre számítok. Érted?

Igen van benne igazsag...attol fuggetlen en akkor is nyugodt hidegparnas decemberre szamitok, vagy is ugy mondom a honap nagyobb reszeben szamitok erre.

lehet, hogy az AMO több évtizedes oszcillációjáról van szó.

A hidegpárnás helyzeteket nem látják az indexek,sõt a modellek sem,így nem is számolnak azzal,azt nem kalkulálják bele a hosszútávú elõrejelzéseikbe. Legalábbis,így gondolom. A kulcs a makroszinoptikus elrendezõdésben lehet,hogy milyen tényezõk befolyásolhatják azt.

Szerintem egy anticiklonalis,nyugalomba juto levego,+ egy 2 hetig tarto komoly hidegparna is tudna negativ anomaliat kihozni a decemberbol, nem biztos hogy kell annyira hozza a komoly eszak keleti hideg. Persze ez az en velemenyem.

Nagyon jó érzés volt áttanulmányozni az utóbbi 2-3 nap termését, foleg Hari Seldon DAI-magyarázatát és Laci klímaosztályozását emelném ki, de a tobbi poszt is egy sor hasznos tudnivalót tartalmaz. Most pedig 1-2 kérdés ezzel kapcsolatban: a 4 korszak szabályosan váltanak-e egymást, és miben látod a kulcstényezoket, amelyek az egyes típusokat kiváltják, illetve fenntartják. Ha jelenleg éppen az extra kontinentális korszak kuszobén állunk, ez vajon meddig tarthat és mi válthatja majd fel. Hogy azért a Hosszútávú témája is meg legyen orizve, milyen makroszinoptikai helyzetek válthatják ki a viszonylag jelentos negatív anomáliát? Az én tippem a szibériai maximum európai térhódítása, északkeleti áramlás, Vojejkov-gyanús fellállások. Egy kitartó északnyugati drift a hol hidegebb, hol enyhébb idoszakok váltakozásával ugyanis maximum egy átlaghoz kozeli decembert eredményezne, egy kirívóan hidegebb december mindenképpen egy határozott kontinentális északkeleti komponenst feltételez, vagy netán rossz irányában kapizsgálok?

Azt hiszem picit félreértettél. A klímát, ami adatok megvannak hazánkra nézve 4 korszakra boncoltam, és abba két teljesen abnormális idõszak volt ez kb 1910 és 1920 között, és 1970 és 1980 között. 1900 elõtt is lehet egy-egy évtizedet így felfedezni, de ennyire markánsan nem látható. Ez a két évtizednek a több mint 80%-a bizony kemény zonális idõszak volt. Itt amit találtam a 70-es évek hófelhalmozódása és hõmérséklet csapadék viszonyai, és ezt az index nem jól fogta meg.

pl 1971 még a mostaninál is nagyon hótakaró volt, és hûvös és változékony szeptember jellemezte akkor hazánkat, és bizony egy szinte rekord enyhe december következett, gyakorlatilag a fõvárosban fagy is alig volt. Ha az indexet nézem akkor bizony legalább a mostani értéket veszi fel ami bizony 5-6 fokos alálövés lenne. Ezt a 70-es években az index rendszeresen eljátszotta. pl 1972,1973, de itt van 1976, nagyon kiugró csapadékos és hûvös volt a szeptember igaz hókiterjedés kisebb volt de a mértéke nem indokolta, hogy egy átlag körüli, enyhébb és december következzen, itt is a hiba 3-4 fok alálövés.
Itt van az 1910-es évek. Gyakorlatilag az összes szeptember változékony hûvös és csapadékos volt és bizony ez az évtized hozta az átlagban a legenyhébb decembereket, igaz hótakarót nem ismerünk, de hasonlíthatott a 70-es évekéhez, hisz akkor a bolygónk egy pici léhûlésben volt. 3-4 fokos alálövés jellemezte az indexet ami sok, de pl 1915-ben ez a szám hótakaró nélkül 7-8 fok körüli volt ami nagyon rossz eredmény.

A többi általam felvázolt klíma korszakban többnyire jól vizsgázott, itt értem az 1980-tól kezdõdõ idõszakra, mivel azaz évtized már nem csak zonális jegyeket hordozott magával és az indexet arra számoltad. 1990-tól meg már bõven van észak-déli irányítás, ami nagyjából a mostani korszaknak felel meg.

Bizony, az új faktor sokkal kifinomultabb.

A hóexpanzió megtorpanása valóban ellensúlyozódik.
Nekem az igen gyorsan terjeszkedõ szibériai -35 körüli minimumok figyelemreméltóak.

A régi prediktorban 50%-os, a DAI-ban 33%-os súllyal szerepel a hótakaró, ezért a különbség, illetve természetesen, hogy az elsõben a csapadék (az idei szeptemberi országos átlaga 53 mm), az utóbbiban pedig a légnyomás-anomália különbsége adja a fennmaradó részt. A hótakarós terület kiterjedésének átmeneti csökkenésének hatását kompenzálhatja, hogy a megmaradt hótakaró viszont nagyon vastag, illetve az sem biztos, hogy közvetlenül az adott idõszak hótakaró-növekedése a befolyásoló - hiszen például nem a november végi hóvastagsággal van összefüggés -, hanem a növekedés csak egy megnyilvánulása egy háttérben zajló folyamatnak, amely az igazi ok.

Nagyon elgondolkodtató, érdekes, és további kutatásokra okot adó, amit írtál, köszönöm. Már van is pár induló ötletem De elsõre az merült fel bennem, hogy ha több évtizedes zonális idõszakokban gyengén muzsikál a DAI, akkor az elmúlt harmincegynehány év zonális éveiben miért mûködött? És ha mégis így van, akkor mégis mindezt mi okozhatja? Szép kihívás!

Így van, vártam már én is, nagyon is.
Ahogy néhány hete írtam, nekem mint átlagos földi halandónak az új, anomália-index, a DAI paramétereihez már nem férek hozzá, így nekem marad a régebbi index, a prediktor.

Nekem az érdekes módon -2,8 lett, azaz alaposan rápakolt az elõzetesen várt -1,9-re (a kiugró hóexpanzió dobta meg).
Azaz a decemberi anomáliát -3,0 fokra jövendöli.

Esetleges figyelmeztetõ a hóexpanzió 43-44. heti megtorpanása lehet.

Én is készültem, de más megközelítésben figyeltem a dolgot.
Miszerint ami már számomra világos, hogy klímánk 4 korszakra különíthetõ el. Legalábbis ez nálam a hosszú adatsorok vizsgálata után derült ki.
Így természetesen a prediktort is megvizsgáltam, így elmondom mire is jutottam.
Elsõként a 4 korszakot és jellemzõét nézzük. A vizsgált idõszak hosszú úgy 1780-tól indul.

1, Zonális idõszak. Jellemzõ pl 1910-es és 70-es évekre. Az idõszakban meghatározó kiegyensúlyozottság a légkörnek gyakori óceáni irányítás kilengések kicsit, az esetek 80%-ban nincs szélsõség. Nyár többnyire hûvös tél enyhe, kevés kilengéssel. Az hosszú adatsor alapján a legritkábban kimutatható hazánkra nézve évtizedes bontásban. Rövid idõszakok azért jellemzõek más korszakban is, de nem meghatározó.

2, Átmenti idõszak, pl 1980, vagy 1900-as évek. Itt a zonális fázis és a következõ korszak melynek neve a kontinentális közötti átmenet. A szélsõségek csapadék és hõmérséklet terén már jóval határozottabban megjelennek, de az vizsgált idõszakban az 50%-ot még nem érik el. Már megjelennek a hosszú forró nyarak, lásd 1905 vagy 1983, és a keményebb telek pl 1908-09 vagy 1984-1985. Azonban még zonális fázisokat is bõven felfedezhetünk. A fontos, hogy a csapadék mennyisége csökken aszályok és száraz téli idõszakok gyakran felléptek, évtizedes viszonyokban több a szárazabb év. A légkör kaotikus gyakori váltások még elõfordulnak.

3, Kontinentális korszak. pl 1930 vagy 2000-es évek. Itt már a nyugati dominancia csökken, fõként észak-déli irányítás válik meghatározóvá, gyakoriak a forró nyarak és a kemény zord téli idõszakok. A csapadék növekszik, de a változékonysága is felfedezhetõ. Gyakoriak a kiadós havazások pl 2003 januárja, vagy 1933 decembere. Itt jelentkezett a két extra csapadékos év is 2010 és 1937. A gerincek és teknõk és a mély hullámok határozzák az idõszakot. Hazánk idõjárására nézve a leggyakoribb típus ez.

4, Az általam elnevezett Extra,a vagy Erõsen kontinentális korszak pl az 1940-es vagy az 1880-as évek, és ha a gondoltaim és a számításaim nem csalnak akkor most léphetünk vagy már benne is vagyunk ebbe. Jellemzõje amit élünk. Általában lassú váltások, gerinc és teknõ sokáig idõzik egy adott térség felett. A csapadék és a hõmérséklet is a szélsõ értékeket célozza. A kilengések nagyok, zonális fázisa mindössze 20% az idõszaknak. Ekkor alakulnak ki a igazán forró nyarak pl 2012 vagy 1886 vagy 1946. Gyakran 35 fok feletti hosszú idõszakok és bizony 40 fokot elérõ napok. A téli idõszakok is nagyon zordak pl 2012 február vagy az idei márciusi hóviharok, de itt van az igazán zord 1942-es tele is. Ekkor fordulnak elõ a kemény fagyok akár -30 fok alatti hõmérsékletek több évben is.

Amit fent leírtam nem minden évre vonatkozik egy-egy adott korszakban, bizony becsúszik más-más jellegû év de ez normális, a százalék értékkel megpróbáltam ezt érzékeltetni. A szélsõség kifejezés, nem az amire sokan gondolhatnak hisz ezek a kilengések hazánk éghajlatába simán beleférnek ha még sokan nem is így gondolják, de mindenki higgye el, hogy ezek a mi sajátos klímánk jellemzõi is egyben.
A prediktort is vizsgáltam a fent leírt korszakokra vittem rá, és talán már leírtam egyszer de most még egyzser leírom, hogy mire is jutottam.

1, Zonális korszak. Itt már volt hóadat a 70 évekbõl és a légnyomást is többé kevésbé sikerült rávinni, valamit hazai hõmérséklet és csapadék viszonyokat meghatározni.
A prediktor itt rosszul vizsgázott, többnyire enyhe decemberek jöttek sorozatban és az indexek ezt nem mutatták, így a zonális idõszakban ez nem mûködött, legalábbis ami én számolgattam.

2-3, Az átmenti, illetve a kontinentális korszak. A prediktor jól vizsgázott valószínû, hogy az 1980 elõtti hasonló korszakokban pl az 1930-as korszakban is jól vizsgázik igaz itt hóadat nincs de hõmérséklet és csapadék terén használható, kisebb ami most is felmutatható hibákkal.

4, Extra vagy erõs kontinentális korszak. Az idõszak alatt vizsgált index nagyobb részben jó, de már voltak eltérések pl 1880-as években és a 1940-es években is, de mivel hóadat nincs, illetve nem találtam így pontosan nem tudom rávinni ezt az idõszakot. Ha most ebbe vagyunk, vagy lépünk ami véleményem szerint így lesz akkor meglátjuk. Összességében többnyire jó volt de már volt hibája az indexnek.

Összefoglalva és az idei évre is bizakodó vagyok, hogy mûködni fog, mert szépen futott az általam vizsgált idõszakokban és amiben most vagyunk, így bizony elõfordulhat, hogy ténylegesen kemény december lesz.

Köszönöm a gratulációkat, remélem december végén is lesz itt belõlük
Met4ever, sajnos a decemberi csapadék elõrejelzésére nem találtam semmi biztatót, pedig tényleg nagyon kerestem...
Stelvio, kis pontosítás: az átlagos decembertõl 1 °C nagyobb eltéréseknél hatból egyszer nem 2, hanem 1 °C-nál volt nagyobb a "hiba". Amúgy én elsõsorban az anomália irányának eltalálását tartom fontosnak, tehát, ha már -0,5 alatt lesz (akár -4 is!), akkor elégedetlen már nem leszek, persze a 1 °C-on belüli érték lenne a tökéletes .

A latolgatásokhoz, hogy például dekádonként hogyan is jöhet össze majd a negatív decemberi anomália, egy kis adalék: a cikkembõl - kis külsõ ráhatásra - kimaradt a következõ bekezdés:

Amikor a DAI jobb tanácsadó, mint az ECMWF modell

Ha a mechanizmus, és ezáltal az elõrejelzõ módszer mûködik, akkor december második felében, de különösen karácsonyhoz közeledve lehetnek évek, amikor a hónapból addig eltelt napok átlaghõmérséklete ismeretében a predikciót felhasználhatjuk akár a középtávú (2-10 napos) idõjárás-elõrejelzés készítésénél is. Jó példa erre a 2012-es esztendõ. A predikció átlagos hõmérsékletû (-0,1 °C-os anomáliájú) decembert jelzett elõre, és 18-án már -1,2 °C-nál járt a hónap addig eltelt napjainak középhõmérséklete. A számítógépes modellek ritkán látható bizonytalanságot vetítettek elõre karácsony tájékára. Modellrõl modellre, futtatásról futtatásra változott a kép, hogy Közép-Európát szibériai eredetû hideg levegõ árasztja-e el, és tartós hideg periódus veszi-e kezdetét, vagy a megerõsödõ atlanti ciklonaktivitás nyomán erõs elõoldalba kerülünk, és legalább néhány napra tavaszias enyheség köszönt-e be. Elõbbi az elmúlt harminckét év elsõ nagy fiaskóját jelentette volna: a prediktor hibája akár a 2-2,5 °C-ot is elérhette volna. December 18-án az ECMWF (amely modell a verifikációk alapján ma a legjobb a világon) determinisztikus futtatása és ensemble tagjainak jelentõs többsége még a hideggel számolt, a GFS modellben viszont már két markáns cluster volt: a determinisztikus futással erõsített enyhe verzió és a kevesebb taggal rendelkezõ hideg.

Link

Az ECMWF még 19-én is a kontinentális anticiklon "gyõzelmével" számolt, és csak 20-án tört át benne az enyhülés.

Link

Végül karácsonyra tényleg megenyhült az idõ, bár az ország északi, északkeleti részén és a fõváros környékén csak nehezen szakadt fel az inverzió. A hónap legutolsó napjaira ismét az átlagos alá csökkent a hõmérséklet, és így a december havi anomália -0,7 °C-nak adódott.

Tényleg remek munka, de én azonban éppen a munkád alapján Link óvatosabban fogalmaznék
Elsõsorban azért, mert éppen statisztikai alapon várható, hogy a DAI-index elõrejelzésénél nagyobb eltérés lesz. A 30 éves skálán ugyanis 17 alkalommal mutatott az átlagostól 1 foknál nagyobb eltérést (a Pinatubo-idõszakot nem tekintve), s ebbõl 3 esetben az elõrejelzetthez képest 1 foknál nagyobb volt az eltérés. Mindez azt jelenti, hogy átlagosan minden 6. alkalommal 2 fokot meghaladó az eltérés.
Mivel az utolsó, 2001-es jelentõsebb eltérés óta 5 alkalommal az 1 fokos határon belül maradt, hamarosan várható egy olyan helyzet, amikor a 2 fokot eléri vagy meghaladja az eltérés. Nem szükségszerû, hogy most legyen, de nem lenne meglepõ.
Azaz ne lepõdjünk meg, ha átlagos vagy az átlagnál 4 fokkal hidegebb a december
Meglepõ csak az lenne, ha az átlagosnál melegebbet hozna a december.

Gratulálok a prediktorodhoz, számomra, egy laikus számára (is) bámulatos eredményt produkál! Kifejezetten izgalmnas a mostani eredmény, jobban várom mint gyermekként a mikulást! További sikeres kutatásokat kívánok!

Köszönjük az eredménynek. Meglátjuk mit hoz a jövõ, januárban meglátjuk:-)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204751)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204750)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204749)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#20474

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204747)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204746)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204745)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204744)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204743)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204742)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204741)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204740)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204739)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#20473

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204737)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204736)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204735)

Vártam már, hogy meg legyenek a pontos adatok az indexhez, köszönjük a frissítést a korábbi elözetes latolgatás után.

Ami még nagyon érdekes lenne (nekem), hogy a decemberi csapadék anomáliát valamivel kapcsolatba lehet-e hozni a höm.anomáliához hasonlóan. Bár ha a DAI az átlagosnál jelentösen hidegebb decembert vetít elöre, az már némileg behatárolja a csapadékosságot is, azaz az átlagnál jóval csapadékosabb decemberre ilyenkor kisebb az esély, de azért még elég nagy mozgásteret enged a csapadéknak, s nagyon nem mindegy, hogy hidegpárnás szitálások / szemcsés hó adja-e a csapadékos napok jelentös részét, vagy med. ciklonos havazások...

Erzésem szerint viszont a csapadékanomáliát jóval nehezebb kapcsolatba hozni bármivel is ilyen távon, mint a hömérsékleti anomáliát, mert összetettebb folyamatok eredménye... Ötlet?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204734)

Szép munka Mester!

Hölgyeim és Uraim hamarosan csak itt a MetNet-en ... A tél elsõ hónapjának legnagyobb csatája: a DAI vs. eu-ai, am-ai szezonális elõrék !

Mindezt "józan parasztosan" legegyszerûsítve, így szemlélem majd:

0 körüli (+/- pár tized) ill. masszívan 0 fölötti anomália : a szezonális elõrék gyõznek

-0.9 alatti anomália esetén gyõzött a DAI

döntetlen: -0.8 és -0.4 között

Az ano a 81-10-es átlaghoz viszonyított eltérést jelenti.

Természetesen a téllel kapcsolatos várakozási csokrot (fórumozók, szezonális elõrék, természet-állatvilág jelzései alapján) szeretném idén is elkészíteni vmikor nov második felében. Ahhoz persze szükségem lenne Milánék ill. Koczkás segítségére is a temészettel ill. a fórumozókkal kapcsolatban.

Köszönet és elismerés még egyszer a kitartó kutató munkáért! A véleményeddel pedig maximálisan egyetértek, a szezonális numerikus modellekbõl kihozták a maximumot, ennyit tudnak. A jövõ a statisztikai alapú távkapcsolatok kutatásáé. Ezt majd a december is bizonyítani fogja minden bizonnyal!

Közzétette a Rutgers Global Snow Lab az októberi, köztük a 40. heti hótakaró adatokat, így elõállt a Decemberi Anomália Index idei értéke, amely -2,1 °C ((-1,1; -3,1) °C-os intervallum) lett. Tehát a prognosztizált magyarországi decemberi átlaghõmérséklet -1,9 °C (az 1981-2010-es átlag 0,2 °C). A DAI-ban szereplõ két komponens közül a definiált légnyomás-anomália különbség 1981 óta a 14. legalacsonyabb (minél alacsonyabb, annál hidegebb lesz a DAI). Ezzel az értékkel, átlagos hótakaró növekedéssel számolva a DAI -0,4 °C-nak adódott volna. A valóságban azonban az eurázsiai hótakaró növekedése a 37. és 40. hét között (a ténylegesen naptári napra korrigálva) 1981 óta a legnagyobb volt (minél nagyobb, annál hidegebb lesz a DAI). A két hatás eredõjeként a DAI szerint 1981 óta a negyedik leghidegebb december elõtt állhatunk.

A szezonális numerikus modellek szerint ezzel szemben az átlagosnál enyhébbnek ígérkezik a decemberünk.

Az ECMWF októberi szezonális elõrejelzésének mediánja Magyarországra: +0,7 °C, tehát az 1981-2010-es átlaghoz képest +0,5 °C-os az anomália. Továbbá az ECMWF elõrejelzése szerint 50 százalékos valószínûséggel a (-1,2; +2,5) °C-os intervallumban lehet a decemberi átlaghõmérséklet, és 25-25 százalékkal ezen intervallum alatt, illetve felett.

A CFS legfrissebb elõrejelzése (természetesen nem a napi 4 futtatás közül a legfrissebb, hanem az utolsó 10 nap napi 4 futtatásának átlaga) +1 °C feletti anomáliát mutat hazánkra.

Mivel véleményem szerint három héten túlra a numerikus modellek jelenleg gyakorlatilag semmit sem tudnak hozzátenni a klímaátlaghoz, bizakodással várom a zonalitás tartós lezárulását, legkésõbb Mikulás környékére.

A szezonális elõrejelzések terén a numerikus modellezés a jövõben bizonyosan fejlõdni fog, de szerintem egy darabig csak a statisztikai alapú távkapcsolatokra hagyatkozhatunk ha ezt-azt meg akarunk sejteni a három héten túli idõszakról. Bizonyos vagyok benne, hogy a napjainkban rendelkezésre álló, korábban elképzelhetetlen számítógépes kapacitással, és az egyre növekvõ elérhetõ adatbázisokkal (reanalízis lehetõségek) a statisztikai feldolgozó módszerek kitartó nyúzása igenis felfedhet olyan dolgokat, amelyekre a numerikus modellek jó ideig még nem lesznek képesek.