Hydroinfo

Leruccantam a Mályi-tóra, és konstatálhattam a tavi jégpáncél megvastagodását, már 5-6cm vastag.
A part menti vízben kishalak százai élik immár jég alatti világukat.
Íme a képek (látszódnak a hülyegyerekek által bedobált öklömnyi kövek, melyek csak megsértették a jég felszínét, jelezve a jég erõsödését, az utolsó kép a rendkívül tagolt felhõképet ábrázolja, he-he): Link

Jelenleg is -2,4 fok a hõmérséklet.

Sokkal több jégfelület nincs a Balatonon, csak az eddig kezdõdõ jegességû öblökben nõtt meg a hártyás, jégtáblás rész.

Jó lenne egy kemény éjszakai fagy és ezzel azonnali jég (erre nincs sok esély a ködfelhõzet miatt), de ebben a -2-5 fokokban is szép lassacskán meglesz a jegecskénk.

Nem. Csak jelentõs hideg és szélcsend kell hozzá.

Sok évvel ezelõtt egyszer késõ este sétáltam a kikötõi mólón /természetesen nem egyedül..../. Roppant hideg volt, és amint jöttek be a horgászok a csónakokkal, lehetett hallani, ahogyan a hártyásodó vizet az evezõkkel törik fel. Majd kis idõ múltán, mikor újabb csónak érkezett, a közben újraképzõdött hártyát ismét törték. Nagyon érdekes volt, de csaknem megfagytam. Igaz, hogy az ifjonti szenvedély jelentõsen fûtött.

Az ugye nem csak a regényekben létezik, amikor úgymond mintegy varázsütésre akár egyetlen éjszaka beáll a jég a Balatonon egy hideg éjszakán?

Ma még víz alól....

Siófokon még nem állt be a víz. Csupán néhány sekélyebb öblöt fed vékony jégréteg, viszont a nád tisztességesen "tokosodik", ami azt jelenti, hogy ha ma éjjel a tegnapinál tudna egy kicsit hidegebb lenni, akkor reggelre megállna a víz. Aztán még néhány fagyos nap, és ragyogóan lehetne vitorlázni.

Holnap lesz a mûtét. Kimûtöm a víz alól..

Ma délelõtt voltam Szegeden, de ott még nem volt semmi. Pedig már Mindszentnél is jegesedik.

A Gyopárosi-tó pedig már vastagon be van fagyva, Karácsonyra lehet rajta korcsolyázni.

A Balatonon meg hamarosan kezdõdhet a durrogás, ha így folytatjuk.

Legfeljebb léket vágsz.
Vagy tavaszra kiolvad.

Csak nem...

A tó fenekén?

A 7végét még megvárhatná, mert a csónak a szokott helyén van még.-(

Ugyanezt tudom elmondani a falu határában folyó Lajvér patakról,szegény patak ebben az évben sokmindent átélt:kiszáradt,kipusztultak belõle a halak,de szerencsére azóta már visszatért bele a víz (egy izmos mediciklon után az õsszel),és be is sikerült neki fagyni

Nem csoda hogy nem volt mára befagyva a Balcsi :
Link

Ma biciklivel lenéztem az Ipolyra, és majdnem beleestem a vízbe. A hullámok kicsapódtak a part meni kövekre és megfagytak. Én hülye meg persze hogy rámentem... A víz egyenlõre sehol se fagy, mert azért egy folyó az egy folyó. Holnap kinézek a Nyírjesi tavakhoz is.

Így van, szerintem már holnap lehet korizni az apróbb állóvizeken.
Sõt -ha kicsit hidegebb lenne éjszaka- holnapra a Balaton is hártyásodhatna.

Épp ma néztem, hogy a városunkon átfolyó kis csatorna, be van fagyva!
Ilyen tavaly nem volt!

Viszont a kis tavak már be vannak fagyva. Asszem viszem a korcsolyákat éleztetni, és egy jó korizást lehet tervezni talán már vasárnap, de az ünnep alatt biztosan

A mai kemény hideg ellenére sincs még jég a Balatonon. Talán holnap, ha ilyen hideg éjszakánk lenne.

Link
Ez a 70-es dunaföldvári nagy suvadás. Ezen kívül a híres Balatonkenese melletti löszfal többször bnelecsúszott már a Balcsiba, akadályozva a vasutat is. Rengeteg van még az országban, érdekes téma, kitartást és sok szerencsét hozzá!

...õszintén szólva ez nekem is új

Nem is tudtam, hogy Nyulinak van szurdoka...

Nekem is felkeltette az érdeklõdésem e cikk, a téma régóta érdekel. Szívesen is kutatnék a témában, Magyarország tömegmozgásos, azon belül csuszamlásos helyeit összegyûjtve..
Gondolom, ez a történet amolyan helyi legenda inkább a Nyúli-szurdik keletkezésérõl..

A löszfalak suvadása valóban tud veszélyes is lenni. A cikk címe azonban itt is erõsen "olvasókeresõ", felesleges szökõárt kiáltani: az utolsó sorokban kiderül, hogy maximum 1 méteres, néhány km-en belül "elveszõ" hullámokat gerjeszthet az egy tömegben történõ leszakadás.

Máskülönben egy nagyon izgalmas jelenség ez, mely egy természetes (itt éppen) romboló folyamat folyó-csapadékvíz és a tömör löszformák között. Például a szintén löszbõl felépülõ Pannonhalmi-dombság legnagyobb szurdokvölgye, a nyúli Szurdik is suvadással keletkezett: a helytörténeti feljegyzések szerint az 1800-as évek közepén a falu feletti domboldalon egy szekérkaraván haldt el, amikor a felázott talaj hirtelen megnyílott, és mindenestül elnyelte õket. Nem sejthették, hogy a löszréteg talpán a leszivárgó csapadékvíz olyannyira instabillá tette a (feltételezhetõen amúgy is állandó mozgásban lévõ) löszfalakat, hogy azok két oldalról beszakadtak. Ma löszmélyút vezet a kialakult völgytalpon, oldalában borospincékkel, al 20 méteres magaspart tetején kertekkel, szõlõkkel.

Szökõár a Dunán.Link

Rossmann: lehet, hogy tévedek, de szerintem 1984-85-ben volt a Duna utolsó, teljes befagyása. A Visszatekintõ fórumban nemrég szóba is került ez a tél. A "tízbõl három, négy évente befagy a Duna" már az 1950-es években sem állhatta meg a helyét... Gyanítom, hogy ebbe a statisztikába még a folyó szabályozása elõtti idõszakot is beszámították, amikor még sok-sok olyan zátony, szûkület, kanyar létezett, ahol az úszó jég könnyen elakadt és összeállt. Igazából a meder rendezése volt az, ami a 19. század második felétõl megváltoztatta a jégviszonyokat, és amitõl ma már elképzelhetetlen lenne az 1838-ashoz hasonló jeges árvíz.

A Tiszán (legalábbis Szolnoknál) azért jóval gyakrabban, az utóbbi 10-15 évben szerintem kb. a telek 50%-ában beáll a jég, bár legtöbbször nem olyan vastag, hogy az ember rá merne lépni. (Igaz, a folyók jegére elvileg vastagságtól függetlenül tilos rámenni.)

Soproban az Ösvény utcánál csatornaépítés miatt 4-5 méter hosszban elterelték az Ikvát.

Lassan egy hete be vannak fagyva környékünk kisebb állóvizei és a nagyobbak öblei.

....vagy Búvár Kund?....

Nem teljesen Hydroinfó, de elsüllyedt a csónakom a Balcsin. 6 hete nem voltam lent, gondolom a sok esõnek köszönhetõen.

Link Árvízveszély Közép-Európában

Köszi, ezt az érdekes cikket! A Duna mikor volt utoljára teljes hosszában (magyarországi) beállva? A Tiszánál ez gyakrabban elõfordul, én is emlékszem több esetre.
" a Tisza már november végén zajlott..."
A 2006/2007 - es télen pedig a Tisza egész idõszakban jégmentes volt, se partijég, se zajlás! Ez még nem fordult elõ 1906-óta!
Rendkívûl érdekes adat, hogy tíz évbõl három, négyszer elõfordul a cikk szerint a jég beállása a Dunán. Hát ez a kijelentés mostanában még a Tiszára is visítva él meg, a Dunára biztosan nem! Esetleg a technika is oka ennek, mármint a nagyobb hatásfokú jégtörõ hajók? Ha lesz rá idõm utánajárok.

Nagyon érdekes, köszönet!

"E télen teljes hosszában befagyott a Duna!": Link

Na, nem most, hanem 1954-ben történt mindez.

Hóadatok, sajna még csak a 99-2000 évrõl:
Link
Állomások listája gomb!
Honlap:
Link

A tavunkban tegnap is fogtam egy süllõt, a múlt héten 4-et. Elég jól hûl a víz, a kishalak is visszavonultak a napos részre, illetve a befolyó környékére.

II. lehetõség: Belinkelni nem tudom ,de ha belépsz a Hydroinfo.hu ra akkor a fõoldal lap közepe alatt a vízügy gombra klikkelve bejön az országtérkép, ahol a kívánt régió és vízfolyás kikereshetõ.

Köszönöm szépen a gyors választ!

Pedig már voltam ezen az oldalon és meg is találtam ezt a térképet, de valahogy elbénáztam. Na mindegy.

Mindszentnél LKV: -293 cm, LNV: 1062 cm.

Itt Link a térképen az egérrel bármelyik mérõhelyre ráállva láthatod az ottani értékeket.

Sziasztok!
Valaki tudna adni egy linket, ahol a magyarországi folyók állomásainak LKV,LNV értékeit meg lehet találni?
Konkrétan a Tisza mindszenti értékeire lenne szükségem.

A jelek arra utalnak. A madarak is korábban elrepültek. Bár a Zalán még milliónyi a kishal, de ez októberben megszokott, csakhogy már most sok sügeret lehet fogni. Egyéb: A Zala vízszintje átlagos, vízhozama kb 2-2,5m3/s Zalaapátinál.

A szõgyei "T ruganynál" már lehet egy-egy menyhalat fogni! Pedig még 10 fok felett van a Duna! Lehet jó lesz az idei tél??

Szép napot. Holnap reggel lemegyek a rakpartra, megpróbálok egy pár képet csinálni... Persze, ha le tudok menni...

Nagyon szerény a hydrotechnikus/technológus Úr!

Nincs mit, bárkivel elõfordulhat: én is elgépeltem tegnap egy dátumot az idõjárási visszatekintõben. :-)

Mindenkinek köszönöm a kiegészítéseket! Tanulságos volt.
hát ja... a pongyola fogalmazásom.

Még mindíg árad a Duna Nagybajcsnál, habár már csak pár cm-t! Reggel 8:00-kor 671 cm volt /III. fokú árvízvádelmi készültség 610 cm felett van!/ Link

Dávid: de ehhez képest sok szakvélemény okoskodásnak hat

A bajcsi vízmércére valóban nincsen hatással a bõsi eresztés mértéke, az csak a Doborgaz-Ásvány közötti szigetközi Öreg-Duna-vízszintet szabályozza. Mellesleg a folyószakasz kis esése miatt a 4-5m-es árhullám elvileg duzzaszthatná feljebb is az Öreg-Dunát, mint Ásványráró, ám a közelmúlt rehabilitációs munkái során épített sok hallépcsõ, áteresz miatt ez vízügyileg gátolt, és már káros is lenne. A Szigetközben már alig létezõ biodiverzitás szempontjából sajnos már édesmindegy ez. Ám a térséget "fellendíteni" (értsd: még mûvibbé tenni) kívánó érdekemberek groteszk módon éppen ezzel hasítanak összegeket..
Tehát, ha "egy az egyben" engednék a szlovákok a Dunát rá a Szigetközre, az nem kevés bajt okozna ma már. Vízjárás szempontjából igazad van, elnyújtaná az árhullám lefolyását, és a tetõzõ vízszintek is valamivel alacsonyabbak lennének.
Hozzáteszem, ez is csak okoskodás, nem szakvélemény.

Szerintem a Nagybajcsi vízállást nem befolyásolja, jelentõsen, hogy már nem csak az Öreg Dunán jön le a víz, hiszen a Bõsi tározó levezetõ üzemvíz csatornája Nagybajcs felett van bekötve a Dunába. Mellesleg, ha csak az Öreg Dunán jönne le, akkor az, az erõsen csökkent áteresztõ képessége miatt elnyújtaná az árhullámot, de le is csapná a tetejét. Én így okoskodok, de egy hozzáértõt is jó volna meghalgatni.
Most éppen 654cm és emelkedik...