Meteorológiai esélylatolgatások

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204747)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204746)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204745)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204744)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204743)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204742)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204741)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204740)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204739)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#20473

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204737)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204736)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204735)

Vártam már, hogy meg legyenek a pontos adatok az indexhez, köszönjük a frissítést a korábbi elözetes latolgatás után.

Ami még nagyon érdekes lenne (nekem), hogy a decemberi csapadék anomáliát valamivel kapcsolatba lehet-e hozni a höm.anomáliához hasonlóan. Bár ha a DAI az átlagosnál jelentösen hidegebb decembert vetít elöre, az már némileg behatárolja a csapadékosságot is, azaz az átlagnál jóval csapadékosabb decemberre ilyenkor kisebb az esély, de azért még elég nagy mozgásteret enged a csapadéknak, s nagyon nem mindegy, hogy hidegpárnás szitálások / szemcsés hó adja-e a csapadékos napok jelentös részét, vagy med. ciklonos havazások...

Erzésem szerint viszont a csapadékanomáliát jóval nehezebb kapcsolatba hozni bármivel is ilyen távon, mint a hömérsékleti anomáliát, mert összetettebb folyamatok eredménye... Ötlet?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204734)

Szép munka Mester!

Hölgyeim és Uraim hamarosan csak itt a MetNet-en ... A tél elsõ hónapjának legnagyobb csatája: a DAI vs. eu-ai, am-ai szezonális elõrék !

Mindezt "józan parasztosan" legegyszerûsítve, így szemlélem majd:

0 körüli (+/- pár tized) ill. masszívan 0 fölötti anomália : a szezonális elõrék gyõznek

-0.9 alatti anomália esetén gyõzött a DAI

döntetlen: -0.8 és -0.4 között

Az ano a 81-10-es átlaghoz viszonyított eltérést jelenti.

Természetesen a téllel kapcsolatos várakozási csokrot (fórumozók, szezonális elõrék, természet-állatvilág jelzései alapján) szeretném idén is elkészíteni vmikor nov második felében. Ahhoz persze szükségem lenne Milánék ill. Koczkás segítségére is a temészettel ill. a fórumozókkal kapcsolatban.

Köszönet és elismerés még egyszer a kitartó kutató munkáért! A véleményeddel pedig maximálisan egyetértek, a szezonális numerikus modellekbõl kihozták a maximumot, ennyit tudnak. A jövõ a statisztikai alapú távkapcsolatok kutatásáé. Ezt majd a december is bizonyítani fogja minden bizonnyal!

Közzétette a Rutgers Global Snow Lab az októberi, köztük a 40. heti hótakaró adatokat, így elõállt a Decemberi Anomália Index idei értéke, amely -2,1 °C ((-1,1; -3,1) °C-os intervallum) lett. Tehát a prognosztizált magyarországi decemberi átlaghõmérséklet -1,9 °C (az 1981-2010-es átlag 0,2 °C). A DAI-ban szereplõ két komponens közül a definiált légnyomás-anomália különbség 1981 óta a 14. legalacsonyabb (minél alacsonyabb, annál hidegebb lesz a DAI). Ezzel az értékkel, átlagos hótakaró növekedéssel számolva a DAI -0,4 °C-nak adódott volna. A valóságban azonban az eurázsiai hótakaró növekedése a 37. és 40. hét között (a ténylegesen naptári napra korrigálva) 1981 óta a legnagyobb volt (minél nagyobb, annál hidegebb lesz a DAI). A két hatás eredõjeként a DAI szerint 1981 óta a negyedik leghidegebb december elõtt állhatunk.

A szezonális numerikus modellek szerint ezzel szemben az átlagosnál enyhébbnek ígérkezik a decemberünk.

Az ECMWF októberi szezonális elõrejelzésének mediánja Magyarországra: +0,7 °C, tehát az 1981-2010-es átlaghoz képest +0,5 °C-os az anomália. Továbbá az ECMWF elõrejelzése szerint 50 százalékos valószínûséggel a (-1,2; +2,5) °C-os intervallumban lehet a decemberi átlaghõmérséklet, és 25-25 százalékkal ezen intervallum alatt, illetve felett.

A CFS legfrissebb elõrejelzése (természetesen nem a napi 4 futtatás közül a legfrissebb, hanem az utolsó 10 nap napi 4 futtatásának átlaga) +1 °C feletti anomáliát mutat hazánkra.

Mivel véleményem szerint három héten túlra a numerikus modellek jelenleg gyakorlatilag semmit sem tudnak hozzátenni a klímaátlaghoz, bizakodással várom a zonalitás tartós lezárulását, legkésõbb Mikulás környékére.

A szezonális elõrejelzések terén a numerikus modellezés a jövõben bizonyosan fejlõdni fog, de szerintem egy darabig csak a statisztikai alapú távkapcsolatokra hagyatkozhatunk ha ezt-azt meg akarunk sejteni a három héten túli idõszakról. Bizonyos vagyok benne, hogy a napjainkban rendelkezésre álló, korábban elképzelhetetlen számítógépes kapacitással, és az egyre növekvõ elérhetõ adatbázisokkal (reanalízis lehetõségek) a statisztikai feldolgozó módszerek kitartó nyúzása igenis felfedhet olyan dolgokat, amelyekre a numerikus modellek jó ideig még nem lesznek képesek.

Link Korábbi bejegyzésemben taglaltakhoz képest már az Ecmwf jó utakon jár.Kissé megkésve(pár nap csúszással) a Gfs is ezen a véleményen van.Még a dátum is passzol Nov.10-13 kb. . Ha minden jól megy közeleg egy meridionális váltás Európába,amibõl érintõlegesen vagy telibe kapva a hideget kijöhetünk.Tartóságát tekintve pesszimista vagyok ez ügyben.A mély ciklonok nem csitulnak az óceánon.Egyre inkább a jóval korábbi amatör decemberi szezonális elõrejelzésemben az átlagos hõmérsékletü,átlag fölötti csapadékra hajazok. Jó részt Ényi áramlással. Hótakarós napok számát illetõen EA/WR negativ fázisa esetén Európában elsösorban Németország magasabban fekvõ területei jöhetnek ki jól.Nálunk meg igen csak vizes havu,magas harmatponttu,óceáni eredetü levegõben max. hegyeink profitálhatnak,de sikvidéken esõ,meg vegyes turmix lehet "nyerõ". De ez még a jövõ koncertje. Elöször történjen meg az elsõ számottevõ hidegöblités.Utánna majd okosabbak leszünk.

Gratulálok a jó szemedhez, nov. 5-én tényleg ott a mediciklon -GFS szerint.
De Lacinak is igaza van annyiban, hogy tipikus zonális fázisban vagyunk, és maradunk is még egy ideig. Úgy fogom fel, hogy a zonális és a meridionális korszak a szélsõ állapotokat képviseli, "vegytisztán" ritkán valósul meg. A zonális fázisban is lehetnek múlékony epizódok, melyek a meridionalitás bizonyos jegyeit viselik (pl. ez a mediciklon), és viszont.
Lacihoz hasonlóan az a véleményem, hogy a makrocirkuláció általános, meridionalitást hozó átrendezõdésére még várnunk kell, bár lehet, már nem nagyon sokáig. GFS-nél a terminus vége felé már sokadik futásban feltûnnek bizonyos jelei a meridinálisra váltásnak, s bár ezt, tekintve az idõtávot, még nem kell véresen komolyan vennünk, gondolataink "hátsó udvarában" ott kell legyen egy erõs hidegleszakadás, télies epizód lehetõsége november 2. felében.
Egyébként a zonális-meridionális "libikókának" van kétféle, tipikusnak tekinthetõ hullámzása az év második felében. Az egyik változat szerint már augusztus legvégén, vagy szeptemberben ránk szakad a hideg, majd ezután zonális fázis következik október második felében és november változó idõtartamú részében. Majd ismét meridionálisra vált az áramlási kép, és megkapjuk a tél elsõ, komolyabb betörését nagyjából a nov. 10 és dec. 10 közötti idõszakban.
Érdekes tény, hogy az utóbbi évtizedek nagy telei mind viszonylag késõi kezdetûek voltak. Pl. 1978-ban csak december legelején, 1984-ben december közepén, 1985-ban szintén december közepén tört be elõször az erõs hideg. A szintén nagyon hideg 2002/2003-as télen is csak dec. 5. után jött az elsõ hideghullám. Tehát, ebbõl a szempontból nem lenne rossz, ha a hidegleszakadás az idén még pár hetet váratna magára.
A másik lehetõség a "betegesen" enyhe telekre jellemzõ forgatókönyv. Ekkor hiányzik az õsz eleji hidegleszakadás, az akkori zonális fázis október második felére, november legelejére vált meridionálisra. Ennek megfelelõen ekkor korai télies epizód jelentkezik, majd decemberre fordul zonálisra az áramlási kép -a tél eleje, közepe ezért enyhe idõt hoz.

A nap túlsó felén történõ koronakidobódás, ami nem felénk irányul, kérdés, hogy lenne hatással a mi bolygónkra, ha e hatás léptéke csupán 2-3 hét.
Azon rövid ideje, mióta a napkitöréseket is számba veszem, lehet ez véletlen, de mindig megerõsödõ európa fölé nyúló azori AC követte, nos ez nem jelenti azt, az év ebben a szakában, hogy most tartós enyheség lesz, mert az azori jelenlétének megerõsödésének más kimenetele is lehet; az alább általam és mások által leírt latolgatások bizonytalanságát jelzi, hogy a tegnapi déli AC-k után a GFS mostani futása 13. környékére tette a teknõt pont ránkszakadó hideggel, ezt követõen pedig Szibériai-azori összekapcsolódást (Vojejkov) mutat 1030- as híddal ûrtávlatban, ami november közepén .
hivatkozva a korábbi hozzászólásomra, 2012 februárjában éppen ez történt.

lehet egy másik Ac probálkozás is Lehet és lesz is! :-) Elöször is tiszteletben tartom veleményedet, ill. mások véleményeit. De egy fecske nem csinál nyarat. Mint ahogy egy AC rögtön havat. Látszik, hogy van probálkozás az északi hemiszfériában gyökeres váltásra. Hagyj említsek meg neked két olyan területet, amit szándékosan nem említettem még meg. Egyrészt számoltam kritikával másrészt hosszúra nyúlt volna a bejegyzés. Az egyik részben említett terület a Grönlandi-tenger és Spitzberga szigetek felett többé kevésbé masszív -15,-20 fokos hideg,ami a Grönlandi Ac része.Szóval a hideg nem körülfolyja Grönlandot,hanem ék,keleti ága mélyen ki ki nyúlik keletre.Sõt ûridõben már Barents tengeri Act is láttam külön-külön Ecmwf,gfsen.Nem mindegy, hogy tartósan a masszív hideg hova áramlik. A második terület a korábban említett az Észak-Amerikai Labrador félsziget idõjárása.Nem mindegy ugyanis, hogy a mostani óceánon uralkodó nyugati áramlásnál,a Baffin öbölbõl kifutó hidegnyelv milyen szögben és mennyire mélyre szakad le.A 2dik Ac rajta maradhat a félsziget felett.Véleményem szerint a mostani teknöcske elõjáték lehet egy gyökeres makrocirkulációs leendõbeli kép átalakulásához. Miért is.Fontos most ez a teknöcske,mert ha jól olvasom le a térképen a Nao index a legerõsebb fázisban van.E korrelációjú terület közepes szélességeken található(é.sz.35-45között). Ez szakirodalom, sõt az is, hogy bár East Atlantic pattem (EA) a tél közepén van jelentösebb hatással Eu. idõjárásra. Még is. E teknö helyzettel a legerösebb korrelációju terület súlypontja Délkeletebbre,keletebbre helyezödik.Az új onann felépülõ 2dik Ac két Ac közt valamint hátoldalán tõle ényra,nyugatra ciklonáris hatásokat kellt, s mint tudjuk a negativ energia mérlegbe tendáló légtest -10 fok körüli hidegével jól fejlett magas 1030-1035hPaos Ac kifejlödését támogatja.Ami magaalárántva meredek szögben a part mentén New York felé megy.Tudom ez már már távkapcsolati rendszerbe illik.De van hatása, nagy térségü területekre.A meredek 225 és 270dik beesési szög mentén felkanyarodó ciklon meridionális áramlási musztert indit el.Fontos ez a kis teknõ. A labradori Ac is,a másik Grönland- tengeri settengetõ zima. Mint ahogy mondani szoktam. JÓ LESZ EZ. Jó bizony. :-) Mi több tartom november 10-e körüli,de inkább tényleg utólag körüli 1-3napos csúszásal maximum.Szóval 10-13.

Igazad van, én normális ütõsre gondoltam elsõsorban, a lényeget leírtam az nem változik. Ha normális keretek között kialakul akkor van lehetõség szépen az átalakulásra, addig nincs.
Most ez nem látszik, így tovább tartom, hogy néhány hétig tart a nyugati áramlási kép. Aztán majd meglátjuk, írok ha a változás szele elkezdõdik, remélem ez legkorábban áprilisban fog megtörténni:-))))))

Szép napot kivánok mindenkinek! A jelenlegi napciklusnak talán a legaktivabb, legmozgalmasabb periódusát éljük meg mostanában: hatalmas és fejlett napfoltcsoportok, ismétlõdõ napkitörések részecske- és plazmafelhõi érik bolygónk egyenlitõi és poláris tartományait. A troposzféra változásainak szoláris behatásai eredményeként a ciklontevékenység zömmel magasabb földrajzi szélességeken zajlik (szokatlanul sok a nyomásközpont), az anticiklonok a szubtrópusi légtömeget is följebb tolják, mint máskor. (Érdemes utánanézni az ide vonatkozó magyar kutatásoknak, elsõsorban Berkes Zoltán és Németh Tivadar - az OMSZ könyvtárában fellelhetõ - tanulmányait ajánlom az érdeklõdõk szives figyelmébe.)
Ez az idõjárási helyzet mindaddig tart, amig az élénk folttevékenység és az azokkal járó fokozott anyagkidobódások fennmaradnak. Legkevesebb 10 napig, legtöbb két-három hétig. (Még mindig probléma, hogy nem láthatjuk, mi történik központi csillagunk túlsó felén.)

Az, hogy jelenleg a modellekáltalmutatott jövõ most egészen mást mutat, mint tegnap, nem lepett meg, mint emlitettem óriási a bizonytalanság. Ebbe még most más faktor is belezavarhat (az eddigiekre jellemzõnél erõsebb napkitörések), de kellõ tapasztalat, bizonyitás hiányában ezt itt nem tudom felhozni. Elkápzelhetõ, ezek alapján, hogy az eddigiekhez képest hóközépre, rendhagyó módon meg fog újulni, de túl sokat nem tennék még fel rá.

Én a modellek alapján valahol félúton járok kettõtök álláspontja között, Csokitoval és ZöldVillámmal viszont nem értek egyet.

Az elõttünk álló napokban a DK-európai magassági AC fokozatosan leépül, az azori központ is legyengül, viszont az óceánon Észak-Amerika felõl egy másik magasnyomású központ nyomul kelet felé, ám a korábbiaknál lényegesen magasabb szélességen. Eközben északnyugaton max. teljesítményen pörög a csigagyár. A magas szélességen lévõ óceáni AC azonban szépen blokkolja a nyugatias áramlást és máris "bedönti" a ciklonpályát meridionálisba. Ennek eredménye nem lehet más, mint egy nyugat-európai teknõ. Nem linkelgetek, mert megváltozik, de mindenki megnézheti, hogy vasárnapra már kész is a teknõ.

Márpedig ha teknõsödés van, akkor aztán semmi akadálya annak dél végén mediciklon képzõdésnek, és Salo szépen le is írta, hogy ennek igen nagy esélye van. És akkor itt nem értem Lász mester azon mondatát, miszerint egy mediterrán ciklon átrendezné Európa nyomási térképeit. Miért? Lehet az a mediciklon sekély is, rövidéletû is, stb., szerintem nem kötelezõ ettõl átrendezõdésnek bekövetkezni. Fõleg, hogy a hidegmagok igencsak rossz helyen vannak, így szegény teknõ mögött még egy értelmes hidegelöntés sem tud majd létrejönni.

Aztán amint délebbre húzódik az óceáni AC már vége is az egésznek, nyílik a kapu a nyugati áramlásnak. Úgy látom, hogy még lehet egy második AC-s próbálkozás is Észak-Amerika felõl, az viszont még annyi idõt sem töltene északabbi szélességen, mint az elõzõ, így az már nem járna teknõsödéssel Európában.

Így aztán jövõ hétvégére helyre is állhat a világ rendje és visszatér a nyugatias zonális/félblocking kép. Ki tudja meddig...

Összefoglalva: jövõ hét elsõ felében teknõ Európa fölött, déli végén akár többszöri ciklongenezissel, utána viszont déli AC-híd és északi zonalitás kombinációja valószínûsíthetõ. Szóval ebben már Lász mesterrel értek egyet, és nem hiszek abban a nagy, "télies" átrendezõdésben, amit a Salo elõtti két kolléga pedzegetett nov. 9-10 környékére.

Én már most megmerem kockázattani, hogy zonális kép fog uralkodni legalább a hónap közepéig, de véleményem szerint tovább is. Most kivételesen az északi áramlási kép nagyon stabilnak tûnik, leszakadást egyelõre nem enged meg.
Ez folyamatosan továbbra is erõsen tartja az izlandi-minimum és az azori-maximum kapcsolatát, ebbõl más nem sülhet ki legalább még 2-3 hétig mint nyugati dominancia.
Természetesen perem-, és sekély ciklonok a frontok déli ágán kialakulnak majd, lásd a hétvégét, de mediterrán ciklonnak ami átrendezné Európa nyomási térképeit kicsi a valószínûsége jelenleg. Nincs direkt, és nem is várható ilyen típusú hidegbetörés.

A hideg és a hó fent északon szépen halmozódik, sõt továbbra is nagyon elõkelõ helyen van és az a zonális kép csak ezt gyarapítja. A tél kedvelõk örülhetnek, hisz ez elõjele a decemberi kemény télies fordulatnak. Persze tartósabb is maradhat, de a mostani cirkulációkat ismerve ez nem valószínû, hacsak nem út be egy szépséges 2006-os szezon, aminek sajnos csekély az esélye.

Miért csekély?
Mert a hurrikánszezon igen gyenge volt, a Grönlandot kitöltõ masszív hideg levegõ és magasnyomás az idõ elõrehaladtával, nem lesz egyeduralkodó, így egyre kisebb hatást fejt ki izlandi-minimum mozgatására. Valamint a nagy hó bázis miatt a szibériai-maximum idõvel már hatással lesz a kontinensünkre amely erõsíti a skandináv-maximum kialakulását.
Ez enyhe télnek azaz esélye, ha a hidegleszakadások Amerikát ostromolják legfõképp és ez bizony Rossby-hullámok által generált cikloncsaládokat indít el az óceánon. Azonban még ez sem törvényszerû, hisz ha pont egy erõs anticiklonnak ütköznek bele, amely északra kényszerpályára kergeti õket akkor ismét északi leszakadás történik már Európára.
Ezek csak gondolatok, egyelõre 2-3 hétig nem látok lényegi változást, inkább nyugati áramlás lesz a meghatározó.

Nekem annyiból nem stimmel a helyzet, hogy amíg erõs az azori AC, addig a Skandináviában beakadó ciklonrendszer nem tudja délebbre szorítani a nyugat felõl érkezõ ciklonokat. Két dolog jöhet össze:
Összeolvadnak velük, és egy állandóan fennmaradó ciklon lesz ott. Ebben az esetben mi érdekes helyzetbe kerülhetünk, a ciklon déli és az AC keleti oldalán erõsen divergens áramlási rendszerek jönnének létre a magasban, ami nyáron melegágya az északnyugati zivatarrendszereknek. (Hogy mit ne mondjak, a pár órája rajtunk áthaladt záporsáv is erre emlékeztet: gondolom, október közepén egy zivatarrendszer helyett csak ennyire futotta.) Ezt a helyzetet elég valószínûtlennek tartom, ilyen legfeljebb nyáron szokott létrejönni, általában akkor sem tartósan, a téli félévben pedig alig találkozni ilyennel.

Ugyanis - és most jön a másik lehetõség - ilyenkor a hideg levegõ délebbre jut, a skandi ciklon hidegfrontja az AC keleti oldalán leszalad a Mediterráneumig, és máris kész a mediciklon. Ha nézem a GFS-t, ennek jelét látom már 120 óránál: Link . Itt a színezés az ENS-tagok szórása. A Szardínia fölötti sárga foltot kell nézni. Két nappal késõbbre ( Link ) az a nagy vörös nyelv lesz belõle. Ez tipikusan a mediciklon kialakulási esélyének az idõbeli növekedését jelzi. Ha megnézzük hozzá a bélyeget: Link , a legtöbb tagon ott a mediciklon. A kivételek azonban szintén erõs alacsony nyomást jeleznek, de az északi ciklonrendszer (valószínûsíthetõ) frontjához kapcsolódóan. Ez más idõjárást jelentene nálunk, mint a mediciklon, de a makrokép további alakulását tekintve majdnem ugyanaz a hatása ennek is.
Ami miatt mégis lehetetlen elõrejelezni a további utat, az az, hogy ugyanezen a bélyegen a tagok (kicsit több, mint) felén erõs izlandi ciklon van, (majdnem) felén pedig jellegtelen nyomási kép Izland körül. 216 órára pedig a 168 óránál még stabil azori AC sorsa válik teljesen kérdõjelessé a sokfelé elinduló verziók miatt.

Tehát ha csak a GFS-t nézem, akkor azt mondanám, hogy a mediciklon már akár 5-e körül összejöhet. Ez egybevágna egy korábbi észrevételemmel, miszerint az utóbbi hónapokban a zonális periódusok csak epizódszerûek, kb. 4-5 napnál hosszabb zonális idõszakra az utóbbi hónapokban nem (de talán 1-2 évben sem) emlékszem. Most a viharciklonok elõtt már kialakult egy zonális irányítás, ami az évszakhoz képest meglehetõsen északon jött létre, így nálunk érdekes módon nyárias meleg idõjárás tudott kialakulni a száraz, meleg, déli AC alatt.

Még egy érdekesség. Ugye köztudott, hogy a ciklonok modellezése nehezebb, mivel, mint dinamikai rendszer, tulajdonságaiból adódóan a hibák jobban terjednek benne. Ezért egy szórástérképen a (vonuló) ciklonok helyén (útjában) jelennek meg a nagy szórású foltok. Ez esetben azonban úgy látom, hogy 144 óránál a kialakuló azori AC északi és északkeleti oldalán az AC-hoz kapcsolódóan jelenik meg a nagy szórású folt. Ez két dolgot jelenthet. Egyrészt ilyenkor már ritkán jelenik meg az azori AC, inkább délebbre szokott húzódni, ezért, mint szokatlan jelenség, nehezen "modellezõdik", a modell mindenképpen bele akarja nyomni a polárfrontot, ami zavart kelt, és az északi oldalán nagy bizonytalanság jelenik meg. Másrészt az is lehet, hogy a kifejlõdõ AC a kezdõdõ meridionális váltás miatt blocking AC-vá alakulva észak felé húzódna, miközben a nyugat felõl vonuló ciklonok dél felé kanyarodnának az AC keleti oldalán. Ez is egy nagyon nehezen modellezhetõ makrohelyzet, itt azonban a ciklonok vonulási útja adja a fõ bizonytalanságot.

Összességében tehát a következõt lehet elmondani:
Ha visszaolvasom ezt a hsz-t a tiéddel együtt, akkor arra jutok, hogy a végkövetkeztetésünk nagyjából azonos, de néhány közbülsõ részlet eltér. Másrészt szerintem a helyzet sokkal bizonytalanabb, aminek az oka az erõs AC kiépülése. Véleményem szerint a 120 óra utáni események letisztázódása csak azután fog megtörténni, ha egyértelmûvé válik, hogy mi lesz az AC északi oldalán. A jelenlegi modellfutások most azt valószínûsítik, hogy 5-ére meridionális áramlás mellett már mediciklon is kialakulhat, de ez az elõbb említettek miatt válik bizonytalanná (vagyis ez az az eset, amikor az összes modellfutás képes lehet kivenni a már egyértelmûnek tûnõ medit is).

A nyomásfáklyákat elnézve egyébként akár még tartósabb zonalitás is kialakulhat, ha netán elfelejtene elhalálozni az azori AC, illetve fennmaradna az izlandi ciklon (erre most van esély a fáklyák szerint). Azonban a Kárpát-medencében 10-e körülre erõs AC-dominancia lehetne. Ezen AC-s idõszak után, kb. 12-étõl pár tag újra erõs alacsony nyomást ad. Ha nem zökkenünk ki a hónapok (1-2 év?) óta tartó tendenciából, akkor ez a kevés tag a hihetõbb, ugyanis a további AC-dominancia már tartósabb zonalitást kívánna északon. Persze ez sem esélytelen, hisz meg tudott jelenni az elmúlt napokban is. Minderrõl szerintem legkorábban holnapután fognak tudni dönteni a modellek.

Régóta figyelgetve a makroszinoptikai alakulásokat a modelleket ûrtávlatban (s most már egy részüket némileg a jelen mozgásai kezdik igazolni), lentebbi hozzászólásnak megfelelõen látom a dolgot, vagyis 10. körül már alapvetõen meridionális áramlási kép, de ez még nálunk járhat november 10-13 között erõs elõoldallal. ekkor tõlünk DNy -ra már feltehetõleg kiépül az a mediterrán ciklon, ami 14-15 e környékén átdobhat minket a ló túlsó oldalára meghozva a szezon elsõ (akár komolyabb néhány napos) téli helyzetét, amely valószínû a tél elõszobájának tekintendõ.
Úgy gondolom, bár idõben elõre haladva egyre komolyabb bizontalanság mellett valahol fokozatosan jóslás kategóriájába átcsúszva - ha a tendencia ami alapján a korábbi "meridionalizálódást" is vártam nem épp most borul fel - ezzel egyidejûleg hódítja vissza a hideg a tõlünk K-ÉK re esõ területeket is majd, A véletlenszerû által adottnál erõsebb valószínûséget társítok ahhoz a kimenethez, ami szerint decemberhez közeledve a történetet 2012 telének második felérõl fogjuk felismerni.

Makroszinoptikai helyetkép elõrejelzés, amatör szemmel. Megváltozni látszik a jelenlegi nyugatias más tipizálási szempontból félzonális(Hess-Brezowsky féle) cirkuláció. A térképeken jól látható módon látszik, hogy nem csak Grönlandon és környezetében, hanem a Grönlandi-tengeren, a Spitzberga szigeten át a Barents tengerig -13,-18fokos hõmérséklet gyülemlett fel(850phaon). A hatalmas és masszív kiterjedése miatt falként kezdi e kulcs fontosságu terület megakasztani a jelenlegi és a várható ciklonokat,viharciklonokat. A már Skandináv partok mentén beakadt ciklonrendszert mind2 nagy globál modell Gfs,Ecmwf tengenciaszerûen adja.Még azt is, hogy az újonann Atlanti-óceánon létrejövõ ill. Labrador fsz. felöl lecsorduló ciklonokat a beakadt Skandináv ciklongyár délkeletebbi pályára kényszeríti. Ez tapaszt kollégák fejében felvetheti az Éki Eu.Ac létrejötét,hisz a észak-déli áramlás kezd kibontakozni 168óránál szinte Velencétõl a Barents-tengerig Link . Ilyen távon túl persze latolgatni már igen csak hosszútáv, mégis tovább megyek.Nem az Ék.Eu.-i Ac itt a lényeg,hanem a beakadt Skandi ciklonrendszer.Aminek északi ciklon kp.-jai feltöltödnek ugyan,de nyugat,dny felöl újabb önálló ciklonok olvadnak bele. Úgy gondolom, hogy véleményem szerint a beleolvadó ciklonok kissé délkeletebbi pályára kényszerülve a mögöttük köv. ciklon sebességét lassitják,mélységüket örlik.Mivel több idõt tölt egy adott terület felett, még délebbi területre ránthatja le a hideglevegõt. Továbbiakban ez már jet-stream hurkosodást,meridionális áramlási musztert valoszínüsít.Amennyiben fenti véleményem,álláspontom helytálló. Hazánkra nézve a kezdeti dny,nyugati áramlást egyre inkább ényi válthatja fel.A szakirodalomból kissé kevésbé ismert EA/WR index(Kelet-atlanti/nyugat-oroszországi rendszer) negativ fázisba léphet,majd nem kizárt, hogy Brit Acba, blockingba torkolhat. Ha minden jól alakul, akkor Nov. 10-e körül már meredek meridionális áramlási kép lesz Európában.Ha marad a tendencia...

324 óránál dobott egy szaftosat a GFS: észak skandi ciklon, kiépülõ blokkoló AC és Orosz AC. De a folytatást kiábrándítóra rajzolja, hiába e felállás, a hideg nem szakad le, és a két AC összekapcsolódik, visszaszorítva a Skandináv ciklont a 70. szélesség fölé.

(Némileg csatlakozva szekéhez) Úgy látom, továbbra sem mutatkozik esély tartós zonalitás kialakulására (bár ugye ismerjük az idõjárást: sose lehet tudni). Úgy veszem észre, hogy az elmúlt idõszakokban a leglátványosabb zonális szakaszok is csak idõszakosra sikerültek. Szeptember második felében voltak északnyugati frontjaink, tartósan erõs széllel, de ezek valahogy hamar a félzonális irányítást juttatták eszünkbe, és pár nap után már kaptuk is a hidegzuhanyt északról, majd a medit, végül a száraz hideget ÉK-ról. (Azóta AC van, illetve ciklon-elõoldal, ami miatt most épp meleg van déli áramlással.)

Ha ez így folytatódik, akkor a következõ télen ismét a meridionális/kontinentális jegyek kerülhetnek túlsúlyba idõjárásunkban.
Ebben az esetben fontos tudni, hogy az elõoldali helyzetek gyakran torkollanak hidegpárnába, és csak nagyon erõs Nyugat-Európai ciklon tud meleg periódust létrehozni. Azonban az elmúlt teleken ezek is csak pár napig tartottak (többek között a két zivataros karácsonyra emlékezve), majd megjött a ciklon hidegfrontja és mögötte téli ciklonális irányítás alakult ki (gyakran medivel). Az összes többi idõjárási helyzet hideg és/vagy csapadékos idõjárást okoz nálunk (és csapadék esetén szinte mindig van valahol hó az országban ilyenkor).
Nem véletlen, hogy a kontinentális éghajlaton a telek nagyon hidegek, így logikus, hogy a meridionális irányítású teleinken (amikor az óceán felõl érkezõ légtömegek nem jutnak el hozzánk, hanem vagy itt megülepedett levegõ csinál hidegpárnát, vagy pedig északról nedves hideg, vagy keletrõl száraz hideg levegõ érkezik) kontinentális jellegû, és így (logikusan) hideg, olykor csapadékos telek alakulnak ki. A csapadékosság a ciklonaktivitáson múlik (extrém esetben persze elõfordulhat, hogy mediterránná válik a tél, bár azt a télfanok valószínûleg inkább õsznek neveznék a viszonylag meleg és a sok esõ miatt).

Pusztán ezen "alapismeretek" tekintetében egy rövid latolgatást tennék a télre vonatkozóan.
Bár tudom, hogy nincs két egyforma tél, meg hogy a hasonlítgatás "kockázatos" elõrejelzési módszer egy kaotikus rendszer esetében, de bizonyos általános dolgokat azért szerintem meg lehet fogalmazni.
Nevezetesen azt, hogy az elõttünk álló télen könnyen elõfordulhat, hogy az elõzõ néhány (mondjuk négy, esetleg öt, de kettõ mindenképp) télen elõfordult idõjárási helyzetek mindegyike, vagy a nagy része jó eséllyel idén is megjelenhet.
Mindezek alapján pedig egy átlagos, vagy annál kissé hidegebb tél jöhet ki hõmérsékletileg. Itt a negatív anomáliára rásegíthet akár egy száraz hideg, akár egy hosszabb hidegpárnás idõszak (utóbbira valamivel kisebb esélyt látok), de idõszakosan meleg idõszakok is elõfordulhatnak.
Csapadék terén azt gondolom, kell számítanunk a tél folyamán mediciklonos idõszakra, de itt nagy lehet a szerencsefaktor. Nem mindegy, hogy hogyan követik egymást az idõjárási helyzetek (pl. milyen gyorsan megy át egyik a másikba, stb), az ugyanis meghatározhatja a légköri képzõdmények mozgását, erõsségét, kialakulási helyét a következõ idõszakban. Pl. egy nálunk száraz hideg periódus alatt a medik általában egyre délebbre vonulnak, és egy komplett Namias-ciklusnak le kell futnia, hogy a következõ ciklus végén (ami kb. 1-1,5 hónap múlva van, ami nem elhanyagolható) megint legyen esélyük a mediknek északabbra jönniük.

Ha Hari Seldon DAI-indexe jól megfogja majd a telet, akkor abban decemberben kell lennie vagy egy hidegpárnás, vagy egy száraz hideg idõszaknak. Ha jól emlékszem, akkor eleve a hidegpárnás decemberek esetében az index kissé felülbecsült, illetve az index elve is azt suigallja, hogy ha az elõrejelzés hideget mutat, akkor azt szibériai eredetû levegõ okozhatná. Ha azonban a december száraz hidegen telik, akkor két dolog lehet:
Ha egy Namias-ciklus "normálisan" végigfut, akkor november második felében, vagy december elején csapadékosabb periódusra számíthatunk, és ekkor szerencsés esetben akár be is havazódhatna az ország, ami az ezt követõ száraz hidegben meg is maradhatna tartósan.
Ha azonban elmaradnak a nagy csapadékok (vagy netán sok esõ és max. kevés hó esne), akkor az is elõfordulhat, hogy a hideg "feketén telik el", ettõl még persze az anomália meglehet.

Bármi is legyen, ha ez bejön, akkor a meridionális irányítás következtében megszokott menetrend szerint januárban kellene lennie majd egy melegebb idõszaknak (AC utáni ciklon-elõoldalnak), ha addig nem változik a légkörzés az észak-atlanti, sarki vagy az eurázsiai kontinentális térségben. Sõt, ha ezután sem változik, akkor a február-március akár ismét hideg és/vagy csapadékos is lehet, de itt már nehéz megmondani az idõtartományokat, hiszen nem tudni, hogy az esetleges januári meleg periódus (meg minden más utána) milyen hosszan tarthat.

Összefoglalva: ha Hari Seldon elõrejelzése most is bejön, és hinni lehet a klimatológiának, meg a szinoptikus-meteorológiai elméleteknek, akkor idén (is) jó esélye lehet egy amolyan "lyukas télnek". Modelleket ehhez nem néztem, ahhoz még messze vagyunk (meg kevés a rutinom hozzá), hogy azokból bármit levonjak (talán késõbb). Amit rajtuk látok, az az, amit szeke is mondott: nem látszik jelentõs esély tartós zonalitás kialakulására a közeljövõben.

November 5 és 10 között egy ilyen képet álmodott a wurlitzer:
Orosz AC, de Észak-Atlanti blokkoló AC sehol, helyette sekély izlandi depresszió meglehetõsen hideg maggal. Ez nem valószínû, hogy le fog zúdulni, mert az Atlanti óceán fölött sem lesz markáns AC. November elsõ harmada tehát nem valószínû, hogy bekerül a télfanok memoárjaiba. Egy biztató dolog azért van: az áramlási mezõ továbbra is döntõen meridionális marad, amely legalább lehetõség szintjén rejti egy télies epizód esélyét a késõbbiek során.

Igaz, hogy ennyire korán legfeljebb még csak latolgatni lehet a közelgõ télrõl, de mivel sok fórumtársam már kifejtette ezzel kapcsolatban a gondolatait, arra gondoltam, én is leírom a megérzéseimet.

Véleményem szerint egy ehhez hasonló zonális felállás (stabilitásánál fogva) kitarthat akár hónapokig is, DE (ahogy elõttem már többen is írták) ezáltal a hideg egy jó ideig ott maradhat fent északon, és csak gyûlik és gyûlik...
Ha hosszú ideig marad is a zonalitás, akkor is lesznek benne átmeneti (meridionális fázisok). Ezekben az idõszakokban viszont keményen ránk szakadhat a hideg, mondjuk egy kiépülõ blokkoló brit AC jóvoltából. De aztán újraindulhat a zonalitás és kezdõdik minden elölrõl. (Hasonló volt a helyzet 2009 decemberében is: kezdetben enyhe, majd dermesztõ, késõbb újra enyhe.)
Szóval összefoglalva én így képzelem el a következõ telet: hosszúra nyúló zonalitás az átlagosnál valamivel magasabb hõmérsékletekkel (a zonális idõszakok alatt néha egy-egy fincsi viharciklonnal) megspékelve néhány komoly hidegelárasztással.
Persze ez csak spekuláció. De azért érdekes volt így végiggondolni a jövõt

Rendben, köszi a választ.

Sajnos további hónapokra ezen kulcsfolyamatok nem adtak komoly statisztikai beválást.

Ezzel a prediktorral kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy decemberen kívül lehet más hónapra is számolni? Úgy tudom, hogy jelenleg "csak" a DAI "létezik", amely ugyebár néhány kulcsterület adott intervallumbéli jellemzõit veszi figyelembe.(Elsõsorban januárra és februárra, tehát a téli hónapokra lennék kíváncsi.)

Hosszútávu elõrejelzés Novembere avagy áthidalás a JELEN és a korábbi Decemberi szezonális elõrejelzésem(lásd.: Link ) között.Mind emelett ez idáig nem volt túl átlátható, hogyan s miként fog ez lezajlani.Elõzménye,szakmai áttekintése: Amatör ill. hivatásos meteorológusok gondolom már biztosan észre vették ez idõtájt, hogy a mély ciklonok Ény.Európa felett (a Golf áramlat mentén) gyakran (északnak) felkanyarodó sürû izobár rendszerei jelentõs anticiklon hajlammal bírnak Ék Európa felett õsszel.Most se történik másként az elköv. napokban,hetekben október vége felé már kialakulHAT az 'elsõ' 'kezdetleges' ÉK.EU.-i Ac.Ez az egyik fõ kulcsterület.De még nem lesz alatta kellõ hideg.Itt jönnek képbe a mély ciklonok másik jelentös hatásai -tél felé közeledve-, hogy fenn tartják a halmozodó hideget Északon.Vasmagja a hidegnek Észak,ÉK Grönlandon lehet.Szerintem a hónap végére olyan -20-as értékekkel 850Hpa-on. A másik jelentõs hatással biró terület a Labrador félsziget.(De csak addig bír jelentõs befoly. míg kinem alakul az Ék Eu.i AC tele zimával.Utána változnak az erõ fölények.) Miért is jelentõs hely ez? Elmagyarázom.Szó,ami szó jórészt köztudott megállapítás,hogy Észak-Amerika idõjárása hatással van Európa idõjárására.Személyes megfigyeléseim szerint 2010 óta figyelem a térség idõjárását õszi,téli idõszakban. Én azt vettem észre, hogy körülbelül az 58'.szélességi foktól északra benyomúló ciklonok, a Labrador- fsz. mentén Grönlandnak tartva elõodalukon masszivan 'befütik' a sziget nyugati partvidékét valamint a Baffin öbölt.Ez ránk nézve napok múltán a magassági futó áramlatok húrkossá válását idézi elõ,így Európa valamelyik része csak hamar hideget kaphat ény,észak felöl. Ami az attól délebbre alakul ki,ill. halad el és ha haladási iránya nem Grönlandot célozza,nálunk zonalitást nyugatias,dnyi áramlást vonhat maga után. Véleményem szerint Október vége fele találhat be a Baffin öbölbe egy masszív -ciklon elõoldali-melegnyelv,ami Északi,Ék.Grönlandon(idõközben) felgyülemlett hidegmagot áthelyezheti keleti irányba.És itt jönn képbe az épp Atlanti térségbõl már kifutott Jeges - tengert elérõ oszladozó ciklon,ciklonok,amik a már meglévõ Ék Eu.Ac közös áramlási rendszerében átdeportálják a Grönlandi jégverem egy részét Európa Északi,Éki része fölé. És most jönn az amit egy metnetes kolléga mondana erre(szerintem),hogy 'Nincs pardon.' :-) Összegzés: Hazánkban Október hó hátralévõ részeiben jórészt enyhe idõjárást várok,idönként be-be tévedõ hidegfrontokkal,hidegcseppel ezekbõl csapadékkal. November elsõ dekádja már változást hozHAT.(Hisz a már megjelenõ Éki Eu.i anticiklon egyre nagyobb nyomást gyakorol majd Európára.Az Atlanti csigagyár ciklonjai a hideggel feltöltödõben lévõ anticiklon nyugati pereme mentén egyre inkább hó formát ölthet majd a csapadék,ahogy neki 'koccanhatnak' majd az Ac.nak.) Ez az erõviszonyok megváltozásának idõszaka.Ekkortól várom leghamarabb a Mediterrán térség ciklon aktivizálodását.Elöször ényias majd keleti,éki irányból betörõ hidegbetörések hatására. November utolsó fele lehet a legoptimálisabb rá,de nem zárok ki Brit Ac és Éki.Eu.i Ac közé ékelt ránkszabaduló teknöt sem,ami meghozhatja az elsõ hópelyheket nálunk. Egyre inkább a felé hajlok gondolatban,hogy már Novemberben ízelítõt kaphatunk a hóból,de a java majd Decembertõl jöhet. Megjegy.Figyelni kell a Labrador- fsz. betévedõ ciklonokat,mikortól pumpál majd meleget a Baffin-öbölbe.[off: (ui.elnézést a hosszért.tudjátok én ilyen vagyok.esetleges helyesírási,nyelvi hibákért bocsi,még mindig mobilról tolom.