Meteorológiai társalgó

Akkor még az lehet, hogy nem jól van beállítva a fórumhelyszíne. Nickneve alapján még az is lehet, hogy  a dél-angliai Milfordból észlel (illetve hergel minket). Ott még hihető is az 1500 hómentes  nap.

Ösküszöl?

Köszi a link-et.Nagyon hasznos.  Eddig csak a meteociel európai kattintgatós változatát találtam meg.

2015. január 29-én 6 cm hó esett Veszprémben, ami több, mint 1 napig megmaradt, illetve előtte is voltak havas napok.
Link
Mivel a 29-ei csapadékzóna java pont azt a térséget érintette, én kizártnak tartom, hogy akkor nem volt hó Öskün, és az ne maradt volna meg legalább másnap délutánig (azaz 1 napig), mert a kamerákat visszanézve még Székesfehérváron és a Balaton partján is megmaradt annyi ideig.
Link
Link
Link

2016. január elején 3 napig volt 10 cm feletti hótakaró Veszprémben. Ekkor is nehéz elhinni, hogy Öskün semmi sem. Főleg úgy, hogy a Balaton északkeleti részén és Székesfehérváron is több napig volt hótakaró a webkamerák alapján.
Link

Szerencsére a mai világban már elég könnyű megcáfolni az ilyen hülyeségeket, amikor minden nagyobb helyen van egy webkamera.

Hát ha ebből Öskün nem volt semmi, akkor ... : Link

Szerk.: na, Nyuli tanált egy közvetlent is

Mod.

Amúgy meg - Öskü, 2015. január: Link

Na látod! Az eredmény ugyanaz, de közben mégsem. 
Van ez így. Nem minden fekete - fehér. Amíg nincs webcam. ....
Látom rá világítottalak egy új dologra.
Én se láttam Pesten rendes havat 2013. március 27. óta. 
Pedig én még elég gyakran megfordulok a fővárosban. 

Panamaban pedig nem láttam még heves zivatart. De majd egyszer szeretnék. 

Ezen most lepetéztem.

Köszi,de nem kell térkép hozzá,általános iskola alsó tagozata óta,hogy hol fekszik a Fekete-tenger,Égei-tenger,stb. Mindenesetre a térképen az is jól látszik,hogy Moldvától északra-északkeletre nincs semmilyen hegylánc,ami akadályozná hideg beáramlást.Nyilvánvaló,hogy a tenger,plusz kontinentális hatás dob még egyet a hó esélyeken.

Én Bécsben már 23 éve nem láttam rendes havat. Igaz, azóta nem is tartózkodtam ott.

Én simán elhiszem az ösküi lakosnak, hogy térségében kb. 1500 napja nem látott rendes havat. 
Lehet arra is gondolni, hogy épp nem tartózkodott otthon, mikor nála hó volt.

Ill. az is lehet, hogy ott tényleg nem volt a 2013. márciusi havas helyzetek óta legalább 1 napig megmaradó pár centis hóréteg. 
Előző teleken sok volt a V/c pályás medicici, ill. sok volt a pengeél helyzet.

Így van, jól leírta a lényeget. "Teljesen felesleges a havasalfölddel hasonlítani a mi helyzetünket!"

Te mégis azóta csűröd, csavarod.

Moldova az sokkal keletebbre van Magyországnál, de nincs tőlünk délre, ezért szerintem ott jobban érvényesül a kontinentális hatás. Ráadásul ott náluk keletre, és délre tenger van, így érthető hogy ott tudnak nagyobb havak esni.
Térkép:Link

Felesleges a szarkazmusod most.   Már ki lett tárgyalva a téma. Rossmann a 374841-es hozzászólásában jól megfogalmazta a lényeget.

Igazad van; én a május-október időszakokat automatikusan levontam, mert ugye "akkor nem is lehet" hó  De naptárilag tényleg kívül esik az 1500 napon. 

Az Antarktisz még délebbre van a Kárpát-medencénél, aztán mégis mennyi hó esik ott, nem is értem, hogyan lehet ez.

Igen,magassági hideg leszakadás esetén jobb esélyekkel indul a Magyarország,mint talajközeli hideg beáramlásnál. Azért a Román-alföldet hoztam fel példaként,mert az még délebbre is van a Kárpát medencénél. De a moldvai térség még jobb fekvésű ebből a szempontból.

Arról beszéltél, hogy a Kárpátok miatt hozzánk kevesebb hideg jutott ezen alkalmakkor. Hóról, a felszínközeli hideg tartósságáról szó sem volt.

Úgyhogy megy a ferdítés továbbra is.

Nem kamu. 2014.15.-16-ban is például a Román-alföldön (Moldvában meg még inkább) hidegebb volt sokkal,mint Magyarországon és hosszabb ideig is tartott a hideg.A vastag hó is tovább hűtötte a térséget. (Magyarországon eközben alig volt hó.)

Eddig is ott volt a gfs - en is a Skandinávia környéki Ac. A gond az, hogy ragaszkodik az Ac keletre nyomásához az izlandi ciklon tevékenység által,mint eddig. Tehát ebben nincs változás,igaz űrtáv... 

+1000000

Közben a friss GFS elkezdett az ECM-hez igazodni, ami a skandi AC-t illeti. Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#51604)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#51603)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#51602)

Elhiszem. Veszprém és vidéke a Bakony ény-i szélárnyékában van, és teljesen más, sokkal szárazabb időjárású, mint az Öreg-Bakony. Bár volt már olyan néhányszor, hogy észak felé "elvágólagosan" végződő mediciklon csapadékzóna miatt éppenhogy a hegység déli részei kaptak nagyobb havat, kiemelten a Balaton-felvidék.
Szóval nem mondom, ha mereven értelmezzük a dolgokat, az ösküi kollégának még igaza is lehet. De az 1500 nap akkor is nagyotmondás, főleg, hogy 20 km-re onnan térdig érő havak voltak.

Többesélyes még a folytatás, de a modellek gyors átfutása után arra a következtetésre jutottam, hogy január 2. harmadában Európa jó részén - ezen belül a Kárpát-medencében is . télire, vagy legalábbis az eddigieknél lényegesen hidegebbre, téliesebbre fordulhat az időjárás. Ráaadásul az ECM a vége felé már-már kettős (izlandi + skandináv) blockinggal számol, így a jövő hét - jobb esetben - a váltóátállítás jegyében telHET, ennek eredményeként legkésőbb január 15-ig az eddig gyengélkedő Tél Tábornok elfoglalhatja a neki járó posztot 

Valóban, a vastag hótakaró sokat segíthet, ha a behavazott vidékeken végre megemelkedik a légnyomás, megszűnik az atlanti nedves levegő beáramlása. Ezt a lehetőséget néhányunk már hetekkel ezelőtt pedzegette. Rég nem volt már szó az északkeleti hidegdómok felépüléséről... lehet, itt az alkalom?
Az elég valószínű, hogy ha kialakul és meg tud állni az AC, amit várunk, sokkal bizakodóbban tekinthetünk a jövőbe. Ha rendszeresen forgatjuk a GFS archívumot, láthatjuk, hogy januárban szinte minden szezonban a decemberinél lényeges blokkosabb felállások jönnek. Ha már az 1. dekád végén, 2. dekád elején kialakul egy jelentősebb blokkhelyzet, az az igazán csúfos téltől már nagy valószínűséggel megmentene...

Nem akarok - nagyon - beleszólni ebbe a vitába, de ha már 2015. január végét hoztad szóba: Épp akkor utaztam vonattal Veszprémbe (Öskün át), majd utána "hótúráztam" egyet a Bakonyban. Fent a hegyekben nem egy helyen 30-40 cm hó volt, míg Veszprémben alig 1-2 centi nem teljesen összefüggő, olvadozó latyak. A várostól keletre (így Öskün is) pedig semmi. Tehát az onnan távolabbi Vértes hóadatával összehasonlítani szerintem teljesen felesleges, mint ahogy a többi középhegységben mért érték adataival is. Ettől függetlenül azért azt az 1500 napot kicsit én is sokallom, de egyértelmű cáfolatot sem tudnék adni. (Nyuli: 2013. márciusa már kívül esik az 1500 napon)

Na, akkor nekifutok még egyszer (remélem, még nem unalmas)  Az nem úgy van, hogy valahogyan kialakul egy AC, aztán "lehúz" északkeletről egy adag hideget, ha van. Az AC épp azért épül fel, mert olyan a légtömegek mozgása, amilyen (más kérdés, hogy a bárikus muszter meg visszahat a légtömegek mozgására)  Egy magas szélességen megjelent fejlett AC mindig arra gyanús, hogy tőle keletre komoly hidegleszakadás van.
Abban igazat adok, hogy ugyanaz a bárikus mintázat nem feltétlenül jár megegyező hőmérsékleti viszonyokkal. Vannak hideg levegővel szinte teljesen kitöltött ciklonok és anticiklonok. Meg ennek a fordítottja is előfordul a "ló túloldalán"
De egy stabil északi, északkeleti AC előoldala ha nem is rögtön, de biztosan meghozza a lehűlést hozzánk. A vorkuta-i meteogram is a vége felé erős lehűlést ad (ami persze nem egyenlő a mi várható időjárásunkkal, de nem is független tőle)

yr.no az saját okosítást alkalmaz a nyers ECMWF modellkimeneteken, a GFS-hez legjobb tudomásom szerint semmi köze. Ha érdekel a GFS arrafelé, itt lehet kattintgatni:
Link
Plusz az yr.no az T2m, ami a T850-nel csak laza kapcsolatban van, főleg a kontinentális területeken, ahol magasabb T850 mellett is tud hótakaróval együtt extrém hideg lenni.

Harmatpontokat valóban okosabb nézni, de nagyon necces itt minden, rengeteg a kérdőjel.

Hol ?

Link

Azért a végére ott is megjelenik a -20 fok, az már elég hideg nem?

Szerk: Elég érdekes, hogy a yr.no ezt mutatja míg  atérképen más, habár nem lehet azért mert  ez kontinentális hideg lenne amit mutat a gfs? Link

Óvatos tapasztalatom az az, hogy itt a GFS többször hibázik ilyen téren és az AC-k makacsabban a helyükön tudnak maradni. Van hó a skandináv térség felett is: Link van hó északkeleten is, ezek pedig mind erősítik az AC makacsságát - ha jól gondolom. Emellett a kezdetben brit, majd skandi AC már elég biztos, hogy bekövetkezik, csak nem egyszerre, így mi még jó ideig tempós előoldalon maradunk. 120 órával később pedig megérkezik a hideg levegő a nyugat-orosz területekre is: Link ahonnan már csak az a kérdés, hogy hogyan folytatódik a pályafutása. Addig viszont csak mérsékelten maradok lelkes, amíg a GFS és tagjai által várt ciklogenezis erős marad a Brit-szk. felett: Link persze mielőtt még megköveznek, hozzátenném, hogy ez csak a GFS és tagjai, csak a mai éjféli futás és csak a brit térség, ahol ciklon mellett is egy jó kis skandi AC és kelet-európai hideg esetén még mindig lehet nálunk tél, és a brit AC se garancia nálunk a havas, hideg télre stb. stb.

De hol az a hideg északkeleten ? Van belőle ? Azért remélem te is tudod h ha létre jön az AC is, ez egy hosszabb folyamat lehet mire lehülne tőlünk északkeletre is. Egyszerűen nincs hideg tőlünk keletre sem, meg kell érteni.

Linkeljek neked Vorkutás Yr-t ?

Link

Bírom ezt a közhelyet. Mintha pl. egy AC kialakulása független lenne a hideglevegő mozgásától!

A stockholm-i jobb. Egy ilyen elhelyezkedésű AC nagyobb valószínűséggel fog közvetlenül hatni a mi időjárásunkra egy peremi hidegáramlás formájában. De a Fekete-tengertől északra elhelyezkedő AC centrumok is tudnak felénk indítani szárazföldi hideglevegőt. Meglátjuk. A felfutó é-i, ék-i nyomásfáklyák óvatos bizakodással töltenek el.

"Gondolom, ha nem lennének Kárpátok, azon múlna a téli időjárás milyensége,  hogy éppen a kontinentális vagy az atlanti hatás erősebb
(mint pl. a német-lengyel síkságon). "
Na ez így másodszori olvasatra ez elég hülyén hangzik. Mintha most nem ezek határoznák meg. 
Igazából azt kellett volna írnom, hogy  erőteljesebben jelentkeznének ezek a hatások, a medence jelleg hiánya miatt.

Érdekes, hogy a GFS folyamatosan erőlteti, hogy az AC gyorsan eltolódna keletre, míg a többi modell már stabil blockingot vár több futás óta.
Link
Link
Link

Szerencsére azért ritka, hogy ne kapjunk valamennyit a lábas hidegből ha már eddig elcammog. Nyilván országrészenként elterő mértékben. Érdekes még, amikor akar hosszabb ideig egymásnak feszül a lábas hideg, és az atlanti eredetű legtömeg. A lengyeleknél figyelhető meg leginkább. Keleten zord hideg, nyugaton enyhe, miközben az éles határvonal alig mozdul. 
A Gem nagyon LOL! 

Én meg azt látom hogy amit az ECM folyamatot ad most abból szép északkeleti hidegelárasztás lenne a vége és mivel kontinentális hideg,így tovább nem kell soroljam.GEM is hasonló futások óta.
Nem tudom te mit látsz akkor vagy mit nézel,de gondolom csak a CFS meg  GFS-ből indulsz ki mint lehetőségek...

Tök mindegy hogy lesz AC, mert nem lesz elég higeg levegő északon, amit berántana.

Kár azokat a helyeket kiragadni amelyek közelebb vannak a mediterrán ciklon jellemzően hátoldali áramlásli rendszerében leggyakrabban útba eső területek közé.Itt télen ez gyakoribb jóval mint hazánkban és nem túl szokatlan.Nálunk viszont jóval ritkább amikor betalál,plusz Joe-nak igaza van.Tavaly januárban is elért minket a hideg...Kárpátok ide vagy oda.

Jelenleg úgy tűnik, hogy kiépülhet az orosz AC 10-e környékétől, amit ez a moszkvai fáklya mutat jelenleg: Link A skandi AC is úgy tűnik kiépül egy időre legalábbis, stockholmi fáklya: Link
Szerinted melyik a jobb számunkra?

Annak idején Salo írta le nagyon értelmesen, hogy is van ez a dolog a Kárpátokkal. Azt mondta, hogy a beáramlás/beszivárgás kérdése az érkező hideglevegő vertikális hőelrendeződésétől is függ. Egy nem inverzív rétegződésű, nagy magasságig hideg légtömeg "nevetve" átlép az Északi- Kárpátokon (pl. egy "közönséges" ény-é-i hidegbetódulásos helyzetben) A problémák az északkeletről, keletről közeledő szárazföldi, lábas hidegekkel lehetnek. Ezek vertikális profilja kifejezetten inverziós tud lenni, emiatt az alul mozgó hideglevegőt a Kelet-Kárpátok hegylánca mint "duzzasztógát", megállíthatja. Ha nem nagyon inverziós a légprofil, viszonylag nagyobb magasságig felterjed a hideg, akkor a hegyek alacsonyabb részein még átbukhat. Ha ellenben nagyon alacsony elhelyezkedésű a hideglevegő, akkor már csak a Kárpátokat délről megkerülve, az Al-Duna felől tud beszivárogni dk-i irányból. Természetesen ezekhez a légmozgásokhoz megfelelő bárikus helyzet is szükséges, az nagyban befolyásolja a folyamatokat.

Neked is csak azt mondhatom, hogy rosszul emlékszel. 2015 jan. 24-25. ??