Bioszféra
Igen, nagyon szépek lettek! A 8-as képen lévõ szitakötõt meg én szalasztottam el.. Gyönyörû jószág.
A Te képeid is csodálatosak! A körtike alulról nagyon állat lett! De mind gyönyörû.
Nagyszerû helyen voltatok!
Nagyszerû helyen voltatok!
Készítettem egy galériát a szombati horvátországi MetNet-túráról: Link
Néhány szót magáról a hegységrõl. Fontos tudni, hogy az "Ivan¹èica", mint földrajzi név, csak az Ivaneci-hegység legmagasabb hegycsúcsát (1061m) takarja, bár több kiadványban az egész hegységet e névvel illetik. Tömbje, miként azt láttuk, jórészt juramészkõbõl áll, helyenként homokkõvel is találkoztunk. Mint az illír flóratartomány szlavóniai flóravidékének része, erõs szubmediterrán hatás alá esik. Az évi átlagos csapadék (800-1000mm) miatt a hegységet övezõ sík területeken is bükkelegyes gyertyános-tölgyes szálerdõk jelentik a természetes flórát. Feljebb jórészt illír (mész- és melegkedvelõ) bükkösöket láthatunk, gazdag orchideaflórával (közülük 8 fajt sikerült most találni), és számos, nálunk már nem elõforduló déli elterjedésû növénnyel. Közülük a dundi (Hacquetia epipactis) és a csigakél (Aposeris foetida) hazánkban nem él, a nyugat-balkáni pofók árvacsalán (Lamium orvala) pedig csak Õrtilosnál él(t).
Az északi oldalak sziklaletörésein megjelennek a magashegységek alhavasi gyepjeire jellemzõ fajok is, pl. a medvefül kankalin. A legszebb, fajokban leggazdagabb részek e sziklakibukkanások fölötti napsütötte, lágyszárúakban dús sziklagyepek, ahol mi is az elsõ nagyobb pihenõt tartottuk. Micsoda zsongás volt ott! Fecskefarkú lepke, és más pillangók csapongtak, a sujtárszerû bordamagon (Laserpitium siler - mennyi volt belõle, mégis, ez a faj szintén nem fordul elõ nálunk) hemzsegtek a zölden és sárgásan csillogó lisztes virágcserebogár (Hoplia argentea) és a tarkacsápú karcsúcincér (Strangalia maculata) példányai, kosborok (szúnyoglábú bibircsivrág, gérbics, erdei ujjaskosbor), liliomok (tüzes és turbánliliom) ékesítették a dús gyepet, az erdõk fölött a távolban ragadozómadarak termikeltek.
Néhány szót magáról a hegységrõl. Fontos tudni, hogy az "Ivan¹èica", mint földrajzi név, csak az Ivaneci-hegység legmagasabb hegycsúcsát (1061m) takarja, bár több kiadványban az egész hegységet e névvel illetik. Tömbje, miként azt láttuk, jórészt juramészkõbõl áll, helyenként homokkõvel is találkoztunk. Mint az illír flóratartomány szlavóniai flóravidékének része, erõs szubmediterrán hatás alá esik. Az évi átlagos csapadék (800-1000mm) miatt a hegységet övezõ sík területeken is bükkelegyes gyertyános-tölgyes szálerdõk jelentik a természetes flórát. Feljebb jórészt illír (mész- és melegkedvelõ) bükkösöket láthatunk, gazdag orchideaflórával (közülük 8 fajt sikerült most találni), és számos, nálunk már nem elõforduló déli elterjedésû növénnyel. Közülük a dundi (Hacquetia epipactis) és a csigakél (Aposeris foetida) hazánkban nem él, a nyugat-balkáni pofók árvacsalán (Lamium orvala) pedig csak Õrtilosnál él(t).
Az északi oldalak sziklaletörésein megjelennek a magashegységek alhavasi gyepjeire jellemzõ fajok is, pl. a medvefül kankalin. A legszebb, fajokban leggazdagabb részek e sziklakibukkanások fölötti napsütötte, lágyszárúakban dús sziklagyepek, ahol mi is az elsõ nagyobb pihenõt tartottuk. Micsoda zsongás volt ott! Fecskefarkú lepke, és más pillangók csapongtak, a sujtárszerû bordamagon (Laserpitium siler - mennyi volt belõle, mégis, ez a faj szintén nem fordul elõ nálunk) hemzsegtek a zölden és sárgásan csillogó lisztes virágcserebogár (Hoplia argentea) és a tarkacsápú karcsúcincér (Strangalia maculata) példányai, kosborok (szúnyoglábú bibircsivrág, gérbics, erdei ujjaskosbor), liliomok (tüzes és turbánliliom) ékesítették a dús gyepet, az erdõk fölött a távolban ragadozómadarak termikeltek.
Örülök, hogy neked legalább sikerült elcsípned ezt a lepkét. Akkor még csüngõlepkére gyanakodtunk, de a fotóról kiderül, hogy a medvelepkékhez tartozó jakablepkérõl (Tyria jacobaeae) van szó. Valószínûleg a szomszédos patak partját szegélyezõ kövér acsalapukon "nevelkedett" a hernyója.
De gondolom az élményhez azért tökéletesek voltak a fényviszonyok. Jó kis csapat volt, ahogy nézem!
Köszi! Bár nehéz dolgom volt, a fényviszonyok nem voltak mindig jók fotózáshoz. Sok kép kicsit besült emiatt.
Én is nagyon bírom õket, és milyen sokfélék! Csak félõsek és nem szeretik, ha közelrõl fényképezik õket...
A sármák nagyon szépek, bár az átlag ember nem nagyon szokta észrevenni õket, mert kicsik és fehérek. Persze tömegben azért látványos így is! Elég igénytelen növényke, felénk is volt egy csomó a lakótelepen. Ha ezt kibírja!
Jó, kösz!
Abból a fehérbõl meg rengeteg volt lenn egy hónapja Akarattyán, és nagyon szépek voltak :-)
Abból a fehérbõl meg rengeteg volt lenn egy hónapja Akarattyán, és nagyon szépek voltak :-)
Most is nyílik, és még novemberben is fog... Egész évben nyílik jóformán.
Kösz!
Mondjuk én a százszorszépet azért vetettem el, mert ez Link januárra írja a virágzását.
Mondjuk én a százszorszépet azért vetettem el, mert ez Link januárra írja a virágzását.
Sajnos tegnapi zivatartól a cseresznye károsodott és rohadásnak indult.
Úgyhogy lehet féléretten le kell szedni.
A hagyma viseltem meg még az özönvizet a töltést kimosta a hagyma feje pedig kint van.
Úgyhogy lehet féléretten le kell szedni.
A hagyma viseltem meg még az özönvizet a töltést kimosta a hagyma feje pedig kint van.
Most ettem meg egy érett õszibarackot ! ! ! 
Leesett a fáról, és nagy meglepetésemre érett és finom...volt

Leesett a fáról, és nagy meglepetésemre érett és finom...volt

Nálunk tavaly meg tavalyelõtt fehérgyûrûs csüngõlepkék voltak elég sokan, de az a fajgazdagság, ami 30 éve volt, eltûnt.
Link
Link
Egy rakat kis rozsdafarkú lebzsel felénk, nyaggatják az öregeket, és még elég közel engednek magukhoz.
Zygaena lonicerae azaz lonc-csüngõlepke, nagyon csinosak!
Na például a csüngõlepkék is nagyon megfogyatkoztak gyerekkorom óta, mind egyedszámban, mind fajgazdagságban. Emlékszem, piszkosul imádtam õket gyerekfejjel, az egyik legszelídebb lepkecsalád, simán rámásztak az ujjamra, ha az orruk elé raktam... De még egy 15 éve is sokkal többen voltak... :-( Jó volt látni õket, Loboncos!
Na például a csüngõlepkék is nagyon megfogyatkoztak gyerekkorom óta, mind egyedszámban, mind fajgazdagságban. Emlékszem, piszkosul imádtam õket gyerekfejjel, az egyik legszelídebb lepkecsalád, simán rámásztak az ujjamra, ha az orruk elé raktam... De még egy 15 éve is sokkal többen voltak... :-( Jó volt látni õket, Loboncos!
Én a piacon reggel láttam sok rókagombát, galambicákat, no meg csibegombát irdatlan sokat.
Amit mi szedtünk tegnap, abból iszonyat jó paprikás lett, meg egy csomó ment a mélyhûtõbe :-)
Amit mi szedtünk tegnap, abból iszonyat jó paprikás lett, meg egy csomó ment a mélyhûtõbe :-)
Most jöttem a Börzsönybõl. Nyári vargánya, királyvargánya, néhány tinórú, piruló galóca, galambgomba, korallgomba van. Rókagomba, fotó nincs

Köszi! Néztem én is a drágát, s mivel a 84-es Móczárban nincs benne, rögtönöztem neki egy nevet: levéldarázsszitkár - jobb híján a tudományos tükörfordításaként. Ez volt az elsõ randevúm egy üvegszárnyúval, és olvasva az életmódjukról, nem kis szerencse volt a vele való találkozás.
Chamaesphecia tenthrediniformis - egy üvegszárnyú lepke van a Link képeden, sajna fogalmam sincs a magyar nevérõl.... Gratula hozzá külön is! Gyönyörû az összes képed!