Meteorológiai társalgó

Na mindenki otthon méricskéli magát, vagy az ECM_et várjátok kihegyezett fülekkel és fényesre törölgetett retinákkal?


Egyre jobban fest amúgy a jövőkép, kezdek benne még én is bízni már. Meglátjuk ECM-et.

Nem, de biztos vagyok benne, hogy nincs mindenkinek vastag és hosszú.....

Köszönöm az infót! 

Láttad-fogtad valakiét?

Viszont szerintem az meglepetés, hogy 16-ára sok helyen havazna: Link
Ennek függvényében érdemes tekinteni messzebbre, szóval még bármi lehet utána. Viszont kár, hogy éjszakára mutatja a havazást.

Van, akié rövid, de vékony...

A modellek alapján téliesebb időszak jön, ez biztos.
A GFS és az ECM szerint is északra, északkeletre a jövő héttől megfelelő mennyiségű hideglevegő halmozódik fel, az azori-anticiklon és az északkeleti anticiklon közti szkander-huzavona dönti el, hogy lesz-e belőle havazás a jövő héten.
Minden esetre van rá esély, attól függ mennyi meleg keveredik be kedd körül.
Komolyabb téli helyzet is összejöhet, sok függ a következő héttől.
A hónap elején összejött elég vastag pozitív anomális legalább kicsit csökken.

Na, a pulzus érezhetően emelkedik.... Link
Főleg az RH miatt - erősebb lehet a lábaska, mint eddig számolták a modellek?

Kab-hegyen reggel 8-tól du. 1-ig fagyott. Kicsit közelebb van, mint Zágráb.

Zágráb:
Link

Legalábbis a globálmodell szerint. Pl. Tés és János-hegy délelőtt egyaránt 0-1 fokot mért.

Kab-hegyen, 600 méteren -1 fok volt 9-kor!

A friss GFS nagyon jó lett!! 
Végig tél ameddig ellát. 

Siófok jóval melegebb volt, meleg nyelv is tiszteletét tette ott:
Link

A pesti szonda szerint kb. 2000 méteren lehetett a fagyhatár. Legalábbis az egyik, ugyanis 600 méter körül volt egy inverziós réteg, fagypont közeli értékekkel, miközben 1000-en majd' 5 fok volt. Ráadásul 1500 méter alatt szinte a felszínig negatív volt a harmatpont.

Na persze Siófok az nem Pest, de éppenséggel ezek alapján errefelé lehetett volna kb. 1 %-nyi esélye pár vérhópehelynek.

Egyébként láttunk már ennél nagyobb failt is OMSZ észlelőtől, én is erősen kételkedem az észlelés hitelességében.

Igaz, nem a szükséges, hanem a lehetséges lett volna a helyes szó
GFS meg adja a csúszópályát, de még túl meleg levegővel sajnos....

UKMO, GFS erősítették az Ac-t és nyugatabbra vitték. Hétfőn gyatrábban is jön a meleg.

Addig-addig tekerik a dolgot a modellek, míg hétfőn megjön a hó:
Link

Sajnos statisztikával nem szolgálhatok, de 22 éves erdélyi tapasztalatom van a medikkel kapcsolatosan.
Összeségében elmondhatom, hogy itt Erdély közepén a medik inkább folyékony csapadékot hoznak, sokkal de sokkal jelemzőbb az előoldal, mire hátoldalra kerülünk  marad a szöszmötölés, két nap alatt leesik 5-10 cm hó ami visszapörgésből vagy beragadt felhőből esik.Még a visszapörgés is több esetben jöbb K-ÉK Magyarországnak mint itt nekünk.
A Kárpátokon kivüli területek az teljesen más tészta, ha hátoldalra kerülnek a ciklon felhőzete könnyen észak felé tevődik és hip-hop egy nap alatt leesik 30-40 cm, ilyenkor a déli és keleti Kárpátoknak óriási  a torlasztó hatása, a hófúvásokról meg ne is beszélünk.

Tehát összegezve sokan azt gondolják, hogy itt milyen rózsás a helyzet, de azt tudni kell, hogy a legtöbb medinél csak epekedve nézem a havas kommentjeiteket.

Bazsáé
Ne legyen off:hideg szemetelő eső van 

A szükséges feltétel nem jó szó, mert az egy olyan feltétel, aminek a teljesülése kötelező ahhoz, hogy a másik is igaz legyen. Ha csak korrelálnak, akkor nem szükséges vagy elégséges feltételei egymásnak. Ha már a pontos definíciókat is érintjük.

Amúgy kíváncsi lennék, hogy hogy számolódik az AO és NAO index, milyen területeket hogyan mintavételez stb.

Nem volt különösebb intenzitás, ez szerepel is az észlelésben. (gyenge).

Közben utánajártam a dolgoknak.

Hárman voltak az észlelésnél és egyöntetűen láttak benne havat.
Én nem láttam semmiféle hópelyhet az adott időszakban és az észlelőkön kívül senki (több kint dolgozóval is beszéltem).
Továbbra is tartom, hogy  a mai paraméterek, körülmény gyakorlatilag kizárták Siófokon a havasesőt.

Most ha a NAO lefelé indulna újra, szebb lenne. Jobban illene a meglévő ritmushoz  (sajnos én nem tudom, hogy a látható két(?)  összeadott komponensből melyik a Namias-ciklus, de így lenne megismételhető a szept.20 - nov.20 mintázat.)

Megvan már, hogy kié hosszabb?... 

Akkor már tisztázzuk az "indikátor" fogalmát is, mert a leírásod alapján inkább a determinátor, semmint indikátor lenne a megfelelő terminus. Ami nyilván nem igaz.
Az indikátor az, ami jelez, vagy jelezhet valami, de nem önmagában, és főleg nem feltétlenül determinisztikusan.
Ha Nuuk-nál ciklon előoldalt mutat a GFS, illetve emelkedik a légnyomás, az gyakran jár együtt az AO index csökkenésével.
Ha elolvasod az AO jellemzését, akkor az is nyilvánvaló, hogy miért: maga az AO index ugyanis pontosan a GFS futásaiból generálódik.

Ezzel együtt, pont a komplexitása okán a nuuki t850 és p850 paraméterek önmagukban, kizárólagosan valóban nem korrelállnak az AO indexszel.
De elég sokszor eléggé együtt mozognak, így akár nevezhető szükséges, de nem elégséges feltételnek, sőt indikátornak is.

Nyuli: a kommentre gondolsz?

"Davidfiók: a nuuki fáklyának? Az AO-nak elég jó indikátora, igen."

Szeretném tisztázni ezt a pontatlan fogalmazást, mielőtt gondok lennének. Finoman szólva is helytelen. Nem a nuuki fáklya az indikátora az AO indexnek, mert Nuuk az Északi-Sark környezetének egy apró kis pontja, az AO index pedig egy olyan összetett index, ami ettől sokkal nagyobb területén írja le/vizsgálja az Arktiszon uralkodó nyomási viszonyokat/anomáliákat. A terület és az AO index állása között bár van kapcsolat, de korántsem ennyire durván, mint ahogy ebből az idedobott félmondatból gondolnánk, hogy Nuuk meghatároz egy félglobális indexet.

Azt még elfelejtettem hozzátenni, hogy a nuuk-i nyomásfáklya is jelzi, hogy magasnyomás fog teret nyerni a ciklonok után, és pont emiatt szór negatívba az AO index is, ami miatt remélhetőleg jó darabig leállnak a a gonosz csigák Link

Hát igen, ilyesmi, bár én nem vállalnám a hivatalos fordítását Link
Link
 A sarktól lefelé számított 20. szélességtől játszik a dolog, ha jól értem.

Szerinted ennek köze van ahhoz, hogy ennyire nagy a bizonytalanság az indexeken is? Link Link

Szerk: Akkor gondolom azért van kapcsolatban a nuuk-i fáklyával, ahogy azt Rudolfking is mondta, hogy olyankor nincs erős  ciklon Izland környékén, és a negatívba hajló AO index pedig sarkköri magasnyomást jelez, legalábbis ha jól értelmeztem. Viszont nem tudom, hogy a Nao jelenlegi tendenciája mennyire jó a számunkra.

A modellek hajlamosságot mutatnak, nem pedig jövőbeli tényeket.
Ha ezt felfogja az ember, amikor értelmezni akarja őket, akkor összeáll egyből, miért érdemes mindenféle fáklyákat (sok helyre) nézegetni, és az adott közvetlen rácspontra szóló kimenettel együtt értelmezni ezeket.
Ha csak egyetlen rácspontra szóló kimeneteket néznék, semmit sem értenék az átfogó folyamatokból, ergo téves következtetésekre jutnék.
Érdekes lenne egy profi véleménye is a témáról...

Davidfiók: a nuuki fáklyának? Az AO-nak elég jó indikátora, igen.

Lentebb röviden leítam, miért lehet releváns a mi időjárásunk szempontjából a román nyomásfáklya. Önmagában nem ad elég infót, de más adatokat mellé téve igen.

Másik példa: anno amikor valaki ránézett a 2012 február elejére hozzánk várható t850 fáklyára, és lefitymálta, hogy ez a -1-2 fok körüli t850 ez milyen gagyi, mivel eddig is volt ilyen és csak lanyha enyheség volt.
Annak eldöntésére, hogy a -1-2 fokos t850 mellett talajon nálunk +5 vagy -5 fok várható, elég annyit tudni, hogy milyen nyomásfelállás van. Ha egy AC van tőlünk ÉK-ra (mondjuk fehérorosz nyomásfáklya, de inkább közelebb), akkor igen masszív esélye van, hogy lábas hideget kapunk.
Ha viszont az Alpok térségében vagy tőle északra vagy ÉNy-ra alacsony a nyomás, akkor tudhatjuk, hogy alighanem előoldal van, talajon jön az óceáni trutyi, szóval enyheség lesz.
A mediknél még egyértelműbb az elhelyezkedés, még közvetlenebb a hatás, és itt pont nem igaz a "tézised", hogy minél messzebbi a nyomásfáklya, annál relevánsabb.

De komolyan nem hiszem, hogy ebből számodra bármi új lenne.

Ettől függetlenül sikerült eljutni a nettó 100% személyeskedésig pár komment alatt, pedig semmi mást nem kellett csinálnod, csak a hülyét játszani  Hiába, ebben nem ismerek nálad jobbat itt. 4 személyes komment 0 meterológiai tartalommal (eddig). Bravó

Mondjuk jó lenne egy siófoki szonda, de ilyen légoszlop mellett szerintem lehetetlen a szilárd csapadék. Nagyon-nagyon hosszú ideig utazik a hópehely a pozitív légrétegben, bőven van ideje elolvadni, még erősebb intenzítás esetén is. Hibás észlelés a véleményem szerint a havas eső.

Rossmann: Sok igazság van abban amit írsz, valóban megtévesztő volt, hogy az utóbbi években a medik a Balkánon milyen remekül teljesítettek.
Havazással indult és azzal is fejeződött be ott a folyamat leggyakrabban, míg mi kaptuk a száraz hideget. Ettől függetlenül, mindig is úgy éreztem, hogy nálunk egy jó irányba felkanyarodó medinél is azért rezeg a léc és elég hamar meg is szűnik a hátoldalon a csapadék. Náluk ez valahogy simábban megy, az előoldal kevéssé tolja feljebb a hideget és ehhez hatalmas mennyiségü csapadék társul. Midettől függetlenül a lényeget te is leírtad.

Szívesen olvasnám a Te kifejtett válaszaidat az általad feltett kérdésekkel kapcsolatban. De úgy, hogy bullshiten kívül legyen benne tudomány is. Mi Rudolfkinggel vagyunk annyira amatőrök, hogy kisregényeket írunk egy témáról, amit Te két tőmondattal képes vagy megmagyarázni. Hiába, ez profizmus.

Nagyon jól néznek ki ide délkeletre azok a GFS hó-csapadék térképek január 19.-20-ra.

Ha nem tudsz ezekre a kérdésekre válaszolni, akkor sajnos nem tudok segíteni neked.
Felfoghatod egyfajta beugrónak is

Összeségében egyébként a "nyomásfáklyák világszerte vs. hazai időjárás" érdekes és komplex téma, amennyiben tényleg bele akarnál esetleg merülni.
De pontosan abban a konkrét esetben, amire hivatkoztál (mediciklon pálya), egészen egyszerű és nyilvánvaló a reláció, ehhez nem kell 17 oldalas esszé, csak sima józan ész. Segítek: nem önmagában kell a román P850 fáklyát nézni, hanem itthoni t850, csapadék és egyéb diagrammok mellett. Mert hát az nagyon nem mindegy, hogy a 0 fok körüli t850 és a csapadék mellett elő-vagy hátoldalon vagyunk neadjisten. Ez utóbbit tudja jelezni a már említett P fáklya.
A skandináv nyomásos téma is elég jól kivesézett, itt a fórumon simán mondható általános empirikus tudásnak.

Gondolkodtam igen a kérdésen, és tényleg csak ez a két irány maradt meg nekem:
* érthetjük, hogy milyen a pontos felállás, és következtethetünk arra, hogy a következő modellfutás merre változhat innen (ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha globális képet kapunk)
* béna egyszerűsített példa: ha skandi AC esetén 1/3 az esélye, hogy nálunk is hideg lesz, akkor skandi fáklyán ha 10 tag ad AC-t, az nálunk ugye 3 hideg, havas tag lesz, amit szinte ki is zárunk (3/20 esély). Ha sejtjük, hogy az a 10 domináns lesz (mondjuk 20), akkor az nálunk 6-ra növeli a hideg-havas futások számát, amivel már számolunk (6/20 esély). Emellett igen, azt is sejtjük, hogy akkor is több esélye lesz a magyar télnek, amikorra a modellek még nem látnak: 300-384 óra. Itt bevetünk egy kis extra tudást is: a modellek szeretik lebontani az AC-ket hosszú távon, amik a valóságban sokkal kevésbé szívesen bomlanak - általában - le (ez már ugye kicsit az első pontom is).
A modellek eszén semmi esélyünk túljárni, mert ezek nem túl buták. Értem én, hogy Bali kiszagolja a havat, de modellek nélkül mi kb. fél napra előre tudnánk előrejelezni, a szakemberek pedig 1-5 napra.
Itt inkább arra gondolok, hogy a modelleket, mint eszközök használjuk és hozzátesszük egy kicsit az emberi következtetés okosságait: képesek vagyunk modellek közötti változásokból "tendenciákat" kiolvasni, korábbi tapasztalatokat felhasználni (pl. "lesz az a szibériai AC tartósabb is"), és más modelleket összevetni, a pontosabb kép érdekében együtt olvasni. Biztos vagyok benne, hogy ennek a fele még itt is irdatlan hülyeség (akár az én számból is) és egy hozzáértő tépné a haját, de a másik fele nem feltétlen, abból pedig csapongva bár, de talán ráteszünk pár százalékot a várható idő alakulásának előrejelezhetőségére a GFS-hez vagy bármelyik másik modell egyetlen, hozzánk vizsgált futásához képest.

A kérdésre ne kérdéssel válaszolj, mert azzal nem oldassz meg semmit.

" Magyarán szólva egy bizonyos távolságon túl úgy gondolom, hogy releváns nézegetni, de skandináviát és Romániát pont nem ilyen távolságnak gondolom."

Európai nyomási makrokép elemzésénél a skandináv fáklya nem releváns? Különös tekintettel az ilyenkor irányunkba leginkább esedékes légmozgások szempontjából?
Mediterrán ciklon mozgási esélyeinek elemzésekor a romániai nyomásfáklya nem releváns?

Rudolfking: Nuukot lecsaptad, köszi - ez most jó volt

Az intenzítás elviekben lekavar(hat) pár szem hópelyhet még magas t850, t925 esetén is.

Kicsit visszatérve a szakmailag is fontos részhez ez szerinted nem csak akkor válhat fontossá, ha a modell előrejelzési hatótávolságán kívül szeretnénk megbecsülni, hogy milyen időjárás lesz? Mert ha tagonként nézük, akkor a 150 óránál szóródó skandináv fáklyán ugyanazok a tagok szóródnak, mint amik a Magyarország felettin is azon a paramétereken futnak amiken. Tehát van köztük szoros kapcsolat. 150 óra és 386 óra között pedig még sok idő eltelik. Szerintem a román térség túl közel van hozzánk, még a skandináv is ahhoz, hogy túl tudjunk járni a GFS eszén. Persze ha mondjuk a nuuki vagy amerikai, esetleg szibériai fáklyákat kezdünk el nézegetni, ott már több értelme van más ország rácspontját nézni, mert az ottani változások nyilvánvaló módon időben távolabb okozhatnak változást Magyarországon is. Magyarán szólva egy bizonyos távolságon túl úgy gondolom, hogy releváns nézegetni, de skandináviát és Romániát pont nem ilyen távolságnak gondolom.

Vagy feltételezzük azt, hogy a modell perturbált tagajaiba kalkulált hibahatárok a valóságban magasabbak lesznek? És ha eleve nagy a szórás, akkor abból következik hogy a kiindulási adatok is pontatlanok?

És aki tudja, hogy hol van Nuuk, az azt is tudja, hogy ez mit jelent és miként befolyásolhatja hazánk időjárását.
Link
Grönland nyugati partjainál van. Ha Izland körül erős ciklonok gyülekeznek, Nuuk hátoldalon van és durva hidegeket kap, pl. most:
Link
Ha ez megváltozik, az azt jelenti, hogy nincs erős ciklon az izlandi térségben, ami nekünk egyáltalán nem rossz! Nem feltétlenül jó, de nem is rossz!
Link
Régen ölték egymást a grönlandi időjárásért az európai nagyhatalmak és most nem viccelek, világháborús helyszín volt az időjárási információk megszerzéséért:
Link
Persze ezzel nem mondok ellent Anarkinak sem, mert ő meg azt mondja, hogy az itteni tagok már "számolnak" azzal, hogy nálunk másra fordulhat az idő és azt látjuk a mi fáklyánkon is. Ez csak részben igaz, mert összefüggéseiben nem mutatja meg a várható helyzetet és a következő futások alakulására sem enged következtetni. Ráadásul ember legyen a talpán, aki végignézi a tagokat külön...
Meg hát Anarki szerint egy európai térképnek sincs értelme, hiszen minek a magyar rácspontra vonatkozó értékeken felül a többi infó a határakon túlról...

Egyébként meg: jön a tél, Nuukban olvadni fog 19-én
Link

(v), (smiley) (stb.)

Tudod mit? Legyen így!

Inkább arra kéne koncentrálnod, hogy te magad is (elvileg) sokkal magasabb szinten állsz meteorológiai tudás területén, mint hogy ilyen "Nyilvánvaló Kapitány" kérdéseket feltegyél. Mindenki tudja, hogy a felkanyarodó ciklon lehetősége miatt tette be gerike a román nyomásfáklyát. Te is tudod. Ettől visszás az egész kérdésfeltétel, persze biztor és Rudolfking vagy figyelmetlenségből, vagy végtelen jóindulatból reagáltak a kommented érdemi, vagy annak eladott részére, úgyhogy még hívatkozási alapod is van.
Nem írtam egyébként semmi sértőt, kár erre húznod el a témát , csak a provokációs eredeti háttérszándék emelődik tőle ki.

Még esetleg azt tudnám elképzelni, hogy nem vágtad azonnal, hogy *nyomás*fáklya volt linkelve Romániára, hanem csak sima t850 vagy t2m. Ennek linkelgetésére még jogos is lenne a felvetésed alább.

... " Ott pl: télen jóval többet havazik előoldalból, amíg itt eső van, a hátoldal pedig tovább vendégeskedik, és a front behullámzik...."

Ez így nem igaz! Talán az téveszt meg, hogy egy  nekik szerencsés pályáju mediterrán ciklon, már előoldalon hideget húzhat be kelet felől, hiszen onnan nyitott. (Ha van éppen kellő hideg ott!) ugyanakkor rengeteg luzer medi típus van számukra. Már egy erdélyi fekanyarodó ciklon is ott jó eséllyel úszás, nem beszélve a V/a ; b medikről. Valóban gyakran "megtorpan", erősödik ott a medi, nedvességet kap a fekete, vagy akár az egei tengerről, és gyakori hogy abban a térségben kanyarodik fel a ciklon  Gyakrabban vannak arra nagy havazások, de ne felejtsük el, hogy az utóbbi években gyakori, minket telibe kapó hidegek éppen a nekik kedvező V/d mediciklonok voltak a gyakoriak,  tehát szerencsés éveken vannak túl. (ráadásul ilyenkor mindig volt ugye fekete tenger térségi hideg levegő!) Bizony vannak ott is limonádé havas szezonok. Jó lenne ha valamelyik erdélyi, patriumi metnetes magyar utána járna, és jönne statisztikával, engem nagyon érdekelne. 

Donnie, ne haragudj, de a hozzászólásod színvonalának semmi köze az témához. Úgy érzem, hogy teljesen más szinten van, mint amit Rudolfkinggel folytatok. Még ha valami személyedkesést kezdtem volna, akkor megértem, hogy ilyeneket írsz, de ez igenis értelmes téma és olyan dolgokat feszeget, amik túlmennek olyan dolgokon, mint amiket az utolsó mondatodban közölni szeretnél.

Ez tényleg érdekes... Sőt, már hajnalban (5:12) is jött egy havas eső észlelés az észlelő hölgytől! Akkor még tuti minden légréteg pluszban volt 850-től lefelé...  

Hááát, még az is lehet, hogy lassan lecserélem a téligumit, látva hogy reggelente nulla fok alá is csökkenhet a hőmérséklet. A havas szituációkhoz nem fűzök hozzá kommentárt, mivel ilyen fáklya mellett nincs miről beszélni...

Mi értelme van romániai nyomásfáklya tanulmányozásának mediciklon esélye esetében?
Javaslom 2013 március 14-15-ét tanulmányozni. Alcím: "felkanyarodó ciklon hátoldalán szép az élet,"

Az a baj, hogy úgy provokálsz, hogy pontosan tudod a saját kérdésedre a választ

Sok más ország feletti légnyomás igenis fontos lehet,hiszen az ottani légköri képződmények befolyásolhatják hazánk időjárását.Ha Románia felett 990- hepás ciklon örvénylik az nincs is hatással ránk mi? Pl ha a határtól 50 km-re a középpontja...

Plusz tendencia,következtetés levonása stb...de nem kell ezt túl komplikálni!
A csapadék terén is érthető,de ez a 2-3 eltolódás a tagok miatt még ugyanúgy a valószínűséget is jelzi h nagyobb eséllyel bekövetkezik!

Donnie felettem leírta a lényeget...

Egy kicsit jobban értelek, de amikor az ember indokolja, hogy mi hogy VÁLTOZIK két GFS futás KÖZÖTT, akkor azt jól tudja szemléltetni egy skandi nyomásfáklyával. Hiszen ha ott nagy a szórás, akkor az azt mutatja, hogy az AC kialakulása BIZONYTALAN, ezért nálunk - bár sokkal közelebb fut egymáshoz minden tag - benne van a lehetőség, hogy a skandináv anticiklon erősödésével nálunk a fáklya lefelé indul, tagostul mindenestül.
Ahhoz, hogy tudd: havazás várható-e, nem kell ezt mind nézni, elég pár meteogramot, de akkor nem is akarsz többet érteni ennél és esetleg a változásokat nyomon követni, előrejelezni, megsejteni. Nem gond ez, csak itt már szerintem továbbmentünk egy lépéssel
A csapadék-szórásban teljesen igazad van, azt sokan félreértelmezik. De ha 20 tag emelkedik más és más időpontban, az azt jelenti, hogy várható csapadék, elég nagy valószínűséggel. Ez azért jelent valamit, nem?  Ha jól értelmezzük, nem fogjuk a 20 emelkedést 20 kiadós esőnek nézni... Ebből is várhatóan 1-2 hupli lesz, pl. a vastag zöld vonal alakjának megfelelő:
Link
Aki azt hiszi, hogy a burkológörbe esik le, az vagy új a MetNet-en, vagy nem érti.

Tudom hogy fontos, de úgy látom Te sem érted, hogy mire akarok kilyukadni. Mi a francnak próbálunk okosabbak lenni egy nagyteljesítményű számítógépnél? Annak, ha a GFS 06z futásában a fáklya a P12-es tagjának légnyomása a skandináv térségben 1045 hPa, akkor az közvetlen kapcsolatban van a P12-es tag Magyarországra vonatkoztatott légnyomásával ugyanarra az időpontra, mert a modell kiszámolja. A globál modellek előrejelzésének összes tetszőleges pontja kapcsolatban van egy bármely más tetszőleges rácsponttal és az értékük egymásból következik bonyolult matematikai függvények eredményének köszönhetően. Ha a P2-es tagot próbáljuk összehasonlítani a P12-vel, annak ugye semmi érteme nincs, mint ahogy annak sem, hogy az ECMWF azért tetszik, mert rövidtávon nagyobb telet mutat, a GFS meg azért, mert hosszútávon szebb.

A másik félreértelmezhető pont az, hogy  180 óra felett milyen sok csapadék van a fáklyán. Még jóhogy sok a cspaadék, mert a különböző perturbált tagok lehet ugyanazt a csapadékot látják, csak nem ugyanarra az időpontra számolják. Az egyik szerint a hidegfront lehet január 20-én érkezik meg... a másik szerint meg január 22-én.  Ugyanarról a csapadékról van szó, csak máskor, de a fáklyán meg annyi látszik, hogy tele van mindenféle csapadékheggyel. Aztán ahogy közeledik az időpont és a tagok elkezdenek egymásra hasonlítani, akkor mindig szép egyenletessé válnak a vonalak, mert az előrejelzés időpontjának közeledtével egyre inkább szűkül az előrejelzések hibahatára a számolt hőmérséklet és csapadék tekintetében.

Rudolfking, nem viccelek!