Bioszféra
Az a legszörnyûbb az egészben, hogy a médiában dolgozók egy része még büszke is rá, hogy õ bizony mekkora antitalentum volt az iskolában a természettudományos tárgyakból. Tisztelet a kivételnek.

Nem látszom mert ilyenkor a bükkösben lapulok!

Egyébként meg a tiszteletet érdemlõ papa, lányának figyelmébe ajánlom!

Link
Ezen a képen melyik szereplõ vagy Te: Link ? ;-)
Egyébként szép képek! Jó kis oldal! :-)
Egyébként szép képek! Jó kis oldal! :-)
Nekem sem jönne most rosszul egy Stihl-fûrész.
A tegnapi vihar egy jókora ágat tört le a kajsziról a kertben:
Link
A tegnapi vihar egy jókora ágat tört le a kajsziról a kertben:
Link
Hogy az "erdõnyûvõ" szakma nem csak LKT-val és Stihl-fûrésszel jár az erdõben, naponta itt követhetitek.
Link
Link
Köszönöm a linket, már hallottam róla, asszem valahova ki is van rakva kis táblára. Meg fogom olvasni

Nem, nem jártam még mindenütt. Azért nálunk még maximálva van a napi teljesíthetõ táv
Kaptárkövekrõl pl. én a Csiki-hegyeknél tudok, ott is van mit felfedezni. Van viszont a fennsíkon egy tanösvény a szoborpark mellett, itt egy "kisebb" eszmefuttatás róla, képekkel tûzdelve: Link

Kutató: Így van, de az a környék már jó régóta gusztustalanul nézz ki sajnos, pedig tényleg szép volt. A nõvényekrõl meg annyit egyre kevesebb van a fennsík flórájából, a mi önkormányzatünk is lakóparkot épít fent. Régen rádióállomás volt, most lakópark lesz, hát nem tudom melyik a jobb. Viszont maradt még érték, nem tudom jártál-e már a felsõ és az alsó kõbányában az nagyon szépen helyre lett pofozva. Remek környék még a kilátó és térsége, ott még van élõvílág. Ja a kaptárkõveket látad már? Asszem 1-2 van már csak meg az árvalányhaj utcában, ja és árvalányhaj is egyre kevesebb van a fennsíkon. Téli ködös idõ zúzmarával mint decemberben volt, néha 10-20m látástávolsággal, jajjjj de szép is az!
Így van, a fennsík önmagában is rengeteg értéket vonultat fel, és fontos része a Budai-hegység - Tétényi-fennsík - Érd-Sóskúti-fennsík - Mezõföld ökológiai folyosónak, mely a fátlan, sztyeppjellegû élõhelyek még többé-kevésbé összefüggõ láncolata a Duna völgyétõl nyugatra.
Lehet, hogy volt a T.Világában is róla írás, de a TermészetBúvár 2000/6. számában is olvasható egy -már akkor is az értékeket joggal féltõ- képes beszámoló.
Lehet, hogy volt a T.Világában is róla írás, de a TermészetBúvár 2000/6. számában is olvasható egy -már akkor is az értékeket joggal féltõ- képes beszámoló.
Bizony az ilyen átfogó gondolatokat manapság kevesen értékelik. Egy diák felhívja a figyelmünket valami nagyon fontosra, aztán ezt simán át lehet lépni. Sebaj, komoly rendelet született arról, hogy az elõbb említett részen bizony a terület 60 %-t növényekkel kell beültetni és azt gondozni is kell! Elõre látom, ahogy gondosan termõföldet (az is kérdés, honnan és mit?) hoznak (sacc/kb 8,5 cm-t), azt szépen befüvesítik, elültetnek 3 tuját meg még néhány mediterrán növényt, úgyis felmelegedés zajlik felkiálltással. Amíg elkelnek a lakások, szép zöld is lesz minden, de utána nem lesz ember, aki meg tudná erõszakolni a természetet és ott az éppen divatos növényeket életben tudná tartani. Az a terület úgy jó, ahogy Jaurinum (#4882) írta: most bizony ott ropogósan száraz minden, mégis él az egész. Tényleg izzik ilyenkor a napmelegtõl, télen viszont ezerrel zordabb ott az idõ, mint nálam a domboldalban.
Amikor a Panama-csatorna építése zajlott, bár bravúros mérnöki munka fekszik mögötte, ami önmagában tiszteletre méltó, ott van a Természet válasza a rengeteg kárban, emberéletben és anyagiakban egyaránt.
Itt ki fog válaszolni? Egy sáskapopuláció, amelytõl elveszik a legelõjét, nem fogja elrágni a logisztikai központ épületeinek tartószerkezetét.... Pedig de jó volna...
Itt ki fog válaszolni? Egy sáskapopuláció, amelytõl elveszik a legelõjét, nem fogja elrágni a logisztikai központ épületeinek tartószerkezetét.... Pedig de jó volna...
Nem tudom megmondani, hogy mikor, de pár éve volt a Természet Világában egy diákpályázatos cikk a Tétényi Fennsíkról. Abban is írta a gyerek, hogy irdatlanul fontos folyosó a Pilistõl délre esõ régiók felé, nem is pusztán önmagában értékes, hanem egy rendszer részeként. Menekülési útvonal az állatoknak, növényeknek. Emiatt került fel a Natura 2000-re is. Na ezt nyírja ki egy az egyben egy részleges beépítés is, megszüntetvén a lehetõséget sok-sok élõlénynek.
Rohadtul messze vagyunk Európától, illetve az eszmétõl, amit az európaiság jelent... Sokszor érzem úgy ilyen helyzetekkor, mintha egy kissé szürreális Kusturica-film szereplõi volnánk...
De sajnos a mi valóságunkat nem egy rendezõ álmodta filmvászonra, hanem ez a életünk, s a körülöttünk éldegélõ lényecskék élete is.
Rohadtul messze vagyunk Európától, illetve az eszmétõl, amit az európaiság jelent... Sokszor érzem úgy ilyen helyzetekkor, mintha egy kissé szürreális Kusturica-film szereplõi volnánk...
De sajnos a mi valóságunkat nem egy rendezõ álmodta filmvászonra, hanem ez a életünk, s a körülöttünk éldegélõ lényecskék élete is.
Nincs idöm kifejteni, de hogy jóval kevesebb csapi esik errefelé mint anno (amibõl a hüvös-csapadékos Zala megye jelzõt kaptuk-persze jogtalanul), és ez látszik a növényzeten, tehát lehet kicsit el van nagyolva a hir, de van benne igazság...
Nagy szívfájdalmam ez a terület, itt lakunk a "szomszédban". A gyerekekkel sokszor sétálunk arra, tavasszal pl. tobzódni lehet a színekben, sok a mások számára gaz, nekünk gyönyörû virág. Télen pedig a ködben lehet "eltévedni", errõl szerintem Lász is tudna mesélni, itt van nem messze õ is. A lerakott szemét és törmelék mennyisége viszont elkeserítõ, nem is beszélve az autóút mellett rendszeresen ott álló õsi ipart ûzõ hölgyek számáról.
Sajnos az a sejtésem, hogy kapunk majd a nyakunkba egy ki tudja, mi mindent magába foglaló logisztikai központot. Egy részén a területnek, ami egyébként Budaörshöz tartozik, valamiféle parcellázás jeleit, útkezdeményeket (útnak nevezni nem lehet) lehet látni. Ez annyit jelent, hogy "kicsit" meggyalulták a terepet, ott tényleg elég sivár minden. Bár gondolom, szakavatott szemek találnának még ott is szép növényeket... Na ott már nincsenek színek tavasszal sem. A hivatalos álláspont szerint csak várják azt a lelkes beruházót, aki "gyönyörû" lakóparkot létesít.
Sajnos az a sejtésem, hogy kapunk majd a nyakunkba egy ki tudja, mi mindent magába foglaló logisztikai központot. Egy részén a területnek, ami egyébként Budaörshöz tartozik, valamiféle parcellázás jeleit, útkezdeményeket (útnak nevezni nem lehet) lehet látni. Ez annyit jelent, hogy "kicsit" meggyalulták a terepet, ott tényleg elég sivár minden. Bár gondolom, szakavatott szemek találnának még ott is szép növényeket... Na ott már nincsenek színek tavasszal sem. A hivatalos álláspont szerint csak várják azt a lelkes beruházót, aki "gyönyörû" lakóparkot létesít.
Így van ez az érdekek és kiskapuk országában. A jogi csûr-csavarokra fel nem készített, munkáját naiv rajongással teljesítõ egyszerû természetvédelmi õr pedig vagy eladja a lelkét, vagy éhen pusztul.. Majd fölötte döntenek, inkább egy sokadik hiperplaza (felõlem lehet logisztikai központ is) az unalmát, pénzét, kényelmét tudatlanul szóró embernek, mint sem megõrizni abból a természeti kincsbõl a még meglévõ foltokat, ahova a sors vezette a nemzetet. Ne is emlékeztessen semmi, mi volt itt régen, hiszen olyan csúf ez a pannon táj, sivár puszta, sercegõ száraz fû, napmelegtõl izzó dolomit- és mészkõfennsík.
Valóban Sláger rádió-szintû a hír..
Az erdészeti tevékenység keretében sok évtizede végzett nyugat-dunántúli lucosítás a rossz edafikus viszonyok, tápanyagszegény talajok mellett valóban a szubatlanti klímahatás miatt is arathatott (rész)sikereket. Azonban, az acidofil tûlevelû erdõk a Vend-vidék kivételével (ahol legerõsebben érvényesülnek a szubalpin hatások) hosszútávon csak ingadozó sikerrel, idõnként nagy anyagi ráfordítás árán termeszthetõk - a szárazabb kárpát-medencei klíma és az alacsony tszf. magasság miatt. Más részt, amely területen nem õshonos egy fafaj, ott a mûvelés "mellékhatásaként" fokozottabb a flóra elszegényedése, és az inváziós növényeknek is kiváló terjedési gócpontot jelenthet. Összességében az lenne a kívánatos, hogy a lucfenyõ eredeti helyén, a nyugat-dunántúli mészkerülõ társulások (gesztenyések, tölgyesek, elegyes fenyvesek) színezõ elemének maradna meg.
Az erdészeti tevékenység keretében sok évtizede végzett nyugat-dunántúli lucosítás a rossz edafikus viszonyok, tápanyagszegény talajok mellett valóban a szubatlanti klímahatás miatt is arathatott (rész)sikereket. Azonban, az acidofil tûlevelû erdõk a Vend-vidék kivételével (ahol legerõsebben érvényesülnek a szubalpin hatások) hosszútávon csak ingadozó sikerrel, idõnként nagy anyagi ráfordítás árán termeszthetõk - a szárazabb kárpát-medencei klíma és az alacsony tszf. magasság miatt. Más részt, amely területen nem õshonos egy fafaj, ott a mûvelés "mellékhatásaként" fokozottabb a flóra elszegényedése, és az inváziós növényeknek is kiváló terjedési gócpontot jelenthet. Összességében az lenne a kívánatos, hogy a lucfenyõ eredeti helyén, a nyugat-dunántúli mészkerülõ társulások (gesztenyések, tölgyesek, elegyes fenyvesek) színezõ elemének maradna meg.
Na, ezt nevezem. A legujabb remhir (Slager Radio...) szerint Vasban es Zalaban a lucfenyok haldokolnak a klimavaltozastol, sot, "par even belul eltunhetnek", mert nem birjak a hoseget es azt, hogy "ujabban a szokasos 800-900 mm helyett 400-500 mm csapadekot kapnak evente".
1. Tenyleg 400-500 mm lett volna arrafele az elmult evek atlaga? Tudom, hogy pl. a Zala vizgyujtojen volt egy igen szaraz sorozat (ezert apadt le par eve annyira a Balaton), de ez az adat kicsit tulzasnak tunik.
2. Hogy ment at otodikben kornyezetismeretbol, aki ezt a "szornyu" hirt leirta? Legalabbis mi akkor tanultuk meg, hogy a lucfenyo NEM oshonos ezeken a videkeken, igy nem kene ennyire megdobbeni, ha nem stimmelnek neki a korulmenyek...
1. Tenyleg 400-500 mm lett volna arrafele az elmult evek atlaga? Tudom, hogy pl. a Zala vizgyujtojen volt egy igen szaraz sorozat (ezert apadt le par eve annyira a Balaton), de ez az adat kicsit tulzasnak tunik.
2. Hogy ment at otodikben kornyezetismeretbol, aki ezt a "szornyu" hirt leirta? Legalabbis mi akkor tanultuk meg, hogy a lucfenyo NEM oshonos ezeken a videkeken, igy nem kene ennyire megdobbeni, ha nem stimmelnek neki a korulmenyek...
Tudod, milyen isteni a sárgabarackunk? Elég nagyok, nem volt sok a fán, szóval volt hova nõniük.
Már a macska is evett belõle egy keveset, most állok neki lekvárt fõzni.
Már a macska is evett belõle egy keveset, most állok neki lekvárt fõzni.
Köszi Noli!
Már megijedtem az ecsetekkel feldszerelt hernyótól, hogy rosszul emlékszem rokonságára, jó, hogy megnyugtattál.
Már megijedtem az ecsetekkel feldszerelt hernyótól, hogy rosszul emlékszem rokonságára, jó, hogy megnyugtattál.

Az elsõ Cucullia lactucae (Saláta csuklyásbagoly)
A 2-3 Orgya antiqua (Rozsdabarna kisszövõ)
A 2-3 Orgya antiqua (Rozsdabarna kisszövõ)
Ezen a képen Link a közönséges méhfarkas (Philanthus triangulum) látható, a ritkás növényborítású homokpuszta egy csupasz fodrában készített ivadéknevelõ kamrájának bejárata elõtt. Igen különös életmódot folytat ez a kaparódarázs: a nõstények nappal a házi méh egyedeire vadásznak, azokat a támadás során megszúrja, megbénítja, majd kiszorítja belõle a mézgyomrát.. A megbénított, de élõ méheket a kamrákba vonszolja, amelyekre petéz, így a kikelõ lárvák azokból tudnak táplálkozni. Miután mind megette, bebábozódik. Nagyon érdekes tehát, minderrõl (és további bámulatos részletekrõl) a Természetkalauz-sorozat "Rovarok" kötetében olvastam.
Hétvégi képek Nyíregyháza környékérõl: Link Többek között látható: Zöld varangy, Fürge gyík, Karcsú poloskalégy, Zizegõ comboslégy, Tûzmoly, Üvegpettyes álcsüngõlepke, Fehérpettyes álcsüngõlepke, Bogáncslepke, Bíborsávos araszoló, Díszbogár, Zöldnyakú zsákbogár, Réti levélbogár, Kis fináncbogár, Kékszárnyú sáska, Francia darázs-fészek, Méhfarkas, stb.
A növények közül a mésztelen nyírségi homokpuszta tipikus képviselõi láthatók.
A növények közül a mésztelen nyírségi homokpuszta tipikus képviselõi láthatók.
Amelyiknek ilyen szõrkötegei nõnek, az tutira medvelepke. Otthonról adok pontos azonosítást.
Köszönöm az azonosítást, szeretem tudni hogy mit látok, láttam, mindig utánanézek valamelyik könyvben, de vele még ne találkoztam.
Hû, nem semmi ecsetkészlet (2.-3.kép), valamely erdei levéltakarítóbrigád egy gondos munkása lehet õ. (Amúgy szerintem egy gyapjaslepke-féle hernyója, talán valami Orgya-faj)
Hát sok itt sincs, de a családnak elég lesz. Tavaly muter eladott vagy 100 kilót... Egy fánk van, szép nagyszemû, pirosas színû, igen zamatos fajta.
Muter tegnap szedte le a sárgabarackot, mert a szél elkezdte, olyan sok nem volt, hogy megvárja, míg mind lepotyog. Úgyhogy szerintem nekem ma lekvárt kell majd fõznöm...
Mi meggybõl már fõztünk be, málnából sütöttünk tortát, az epernek már vége (sajnos az kicsi volt és vacak), most a bolti sárgabarackot eszem.


Nálunk már van olyan fa amirõl leérett, de a legtöbb fán még néhány akad

Mi már kétszer szedtünk felénk elég tetemes mennyiséget, igaz, akkor még nem volt ilyen rohadt meleg, és volt elõtte rendesen esõ is. De azért még férne a mélyhûtõbe...
Egy-két évvel ezelõtt javában ment a tikgomba szezon (mezei szegfûgomba), rengeteget lehetett találni, most azonban semmi, pedig a rét még mindig megvan, rendszeresen kaszálja a helyi Tsz (már Zrt.), a beccék is legelnek és trágyáznak, még sincs egy deka sem, nem hiszem hogy a csapadék lenne az oka, volt belõle itt a környéken elég rendesen az elmúlt idõkben.
Mindegy, nekem úgy is a laska a mindenem, már nem kell sokat aludni, és október derekától (ha megérem) indul a szezon
Mindegy, nekem úgy is a laska a mindenem, már nem kell sokat aludni, és október derekától (ha megérem) indul a szezon

Link
A tegnapi vargányászás eredménye, több mint 30 db vargánya, ugyanis ott is hagytunk egy csomót, és hogy egy kis tudomány is legyen a a dologban, mivel 1,5 hete nem volt esõ, láthatóan kicsit töpörödöttek a gombák, mivel esõ nem nagyon néz ki továbbra sem, azt a 4-5 egy helyen lévõ kicsi vargányát megöntöztük a közeli kis patak vizével, nem úgy hogy ússzon a vizben csak egy kicsit, mig máshol úgy hagytuk õket ahogy voltak....a kisérlet arra irányul hogy mennyivel nõnek többet az öntözött vargányák
A tegnapi vargányászás eredménye, több mint 30 db vargánya, ugyanis ott is hagytunk egy csomót, és hogy egy kis tudomány is legyen a a dologban, mivel 1,5 hete nem volt esõ, láthatóan kicsit töpörödöttek a gombák, mivel esõ nem nagyon néz ki továbbra sem, azt a 4-5 egy helyen lévõ kicsi vargányát megöntöztük a közeli kis patak vizével, nem úgy hogy ússzon a vizben csak egy kicsit, mig máshol úgy hagytuk õket ahogy voltak....a kisérlet arra irányul hogy mennyivel nõnek többet az öntözött vargányák


Na nálunk meg majdnem minden este van (több is, különbözõ méretben) és mindig ki kell vinni minnél messzebbre, hogy a kutyáim ne bántsák, meg hogy lehetõleg ne is jöjjön vissza. Utálok hajnali kettõkor sünre ébredni (mármint a nagy acsargásra) :-D