Bioszféra
Ma már öntözni kellett itt is, pedig május 103 június 72 mm-t hozott. A föld teteje gyorsan kiszáradt 1-2 hét alatt.
Nálunk is úgy néz ki a város, mintha augusztus volna már... A fû sárga szalma, néhány gyom zöld csak közte... :-(
De a legdurvább az, hogy Becsehelytõl 30km-re itt Nagyatádon viszont zölddel minden, alig bírja a városgondnokság anyagilag a fûnyírást.
A helyi zivatarok ekkora különbséget tudnak okozni ilyen relatíve kis távolságban.
A helyi zivatarok ekkora különbséget tudnak okozni ilyen relatíve kis távolságban.
Ma kirándulva (Schönbrunn-i erdö) arra lettünk figyelmesek, hogy egy varjú egy "hernyót" akar kirángatni a gazból. A varjú legnagyobb csodálkozására azonban az nem hernyó vége volt, hanem egy kb. másfél m-es kígyóé 

Vagyis bizonyítást nyert az az általam is támogatott elmélet, miszerint a hogy -20 fok van télen vagy csak -3, semmilyen hatással nincs a kártevõkre???
Csak volt errõl egy vitánk kora tavasszal amiatt, hogy az idén a szakemberek katasztrófát jeleztek elõre, mert nem volt hideg ami kigyilkolja a kártevõket!
Bár az is lehet, hogy az enyhe tél nem csak a kártevõket, hanem azok pusztítóit is megkímélte, igy lényegében a több kártevõt több cinege zabálta, vagyis a természet visszacsatolása müködik.....
Én akkor is ezt vallottam, és most is ezt vallom...
Csak volt errõl egy vitánk kora tavasszal amiatt, hogy az idén a szakemberek katasztrófát jeleztek elõre, mert nem volt hideg ami kigyilkolja a kártevõket!
Bár az is lehet, hogy az enyhe tél nem csak a kártevõket, hanem azok pusztítóit is megkímélte, igy lényegében a több kártevõt több cinege zabálta, vagyis a természet visszacsatolása müködik.....
Én akkor is ezt vallottam, és most is ezt vallom...
Predátoraik, parazitáik felszaporodtak (természetes ellenségek), összeomlott a populáció.Nagyon egyszerûen.
Máshol is megtörtént, ahogy várható volt és ahogy jósolták a szakemberek.
Szerencsére!

Szerencsére!

Ami örömteli, hogy az idén úgy tûnik teljesen eltûntek a Bükkbõl a gyapjaslepke hernyói. Pedig tavaly is még igen elkeserítõ volt a helyzet. Már csak a régi petecsomók emlékeztetnek rájuk.
Én is csak a meztelen csigákról hallottam, más kártevõt érdekes nem látni, persze a lótetû és a csimaszok téltõl függetlenül pusztítanak, kertásáskor nálam 5-6 db, egyenként 4-5 cm-es tetvet és jó pár csimaszt fordított ki az ásó.
Én ma láttam egy rakat sopanyol csigát...kb 1m2-en 5-10-et...szerencsére nem nálunk.
Sze:Ja nem ma,tegnap :-)
Sze:Ja nem ma,tegnap :-)
Egyébként hadd kérdezzem meg, hallott-e valaki komoly rovar, féreg és egyéb kártevõ okozta pusztitásról???
Csak mert ugye ment a vita kora tavasszal, hogy mivel nem pusztultak ki az enyhe tél miatt a kártevõk, így komoly pusztitást fognak végezni az idén....
Növekedett észrevehetõen a kártétel szerintetek??
Érdekel a téma, hogy mennyire van összefüggés a téli fagyok és a kártevõk életben maradása között???
Csak mert ugye ment a vita kora tavasszal, hogy mivel nem pusztultak ki az enyhe tél miatt a kártevõk, így komoly pusztitást fognak végezni az idén....
Növekedett észrevehetõen a kártétel szerintetek??
Érdekel a téma, hogy mennyire van összefüggés a téli fagyok és a kártevõk életben maradása között???
Egyébként nagyon durva szárazság van, minden gyümölcs minden növény fonnyadt töppedt, száradt aszalt, fû már csak ott van ahol a fák árnyékot tartanak....
Igazából napokig kellene esnie hogy a talaj be tudjon ázni, és pótolni tudja a vízveszteséget, bár már késõ mert ami elfonnyadt annak már mindegy, a növényeket már most is komoly stressz éri....
Igazából napokig kellene esnie hogy a talaj be tudjon ázni, és pótolni tudja a vízveszteséget, bár már késõ mert ami elfonnyadt annak már mindegy, a növényeket már most is komoly stressz éri....
Jó akkor nem fújom le a jövö heti nyaralást 
Meteo meg tehet egy szivességet



Meteo meg tehet egy szivességet




Cápák az Adriai-tengerben: Link
Amúgy nem kell félni a cápáktól, mert az emberhúst nem szeretik. Állítólag erre utal a sok cápatámadáshoz viszonyítva kevés haláleset.
Egyszerûen, miután egy cápa véletlenül megkóstolt egy embert, utána gyorsan kiköpi.
Amúgy nem kell félni a cápáktól, mert az emberhúst nem szeretik. Állítólag erre utal a sok cápatámadáshoz viszonyítva kevés haláleset.
Egyszerûen, miután egy cápa véletlenül megkóstolt egy embert, utána gyorsan kiköpi.
Köszi, hogy szakértõként már sokadjára kifejted a véleményed.
Nekem ilyen hosszas írásokhoz se a szaktudásom, se az idõm nem elegendõ.
Azt hiszem újra csak egyet tudok érteni veled!
Bár néhány idegen kifejezésnek még utána kell néznem.
Mondjuk a domborzat alapján azért sejthetõk azok a szélfolyosók, ahol nem kellene a zárt erdõt a várható szélirányra merõlegesen megbontani. Pl. egy szélnek kitett É-D-i gerincnek épp a nyugati oldalát letarolva, meghagyva a gerincen a keleti oldal bükkösét.
A bukószelek esetére már nehezebb felkészülni. Vagy mikor egy zivatar kifutószelét a domborzat tovább erõsíti.
Nekem ilyen hosszas írásokhoz se a szaktudásom, se az idõm nem elegendõ.
Azt hiszem újra csak egyet tudok érteni veled!
Bár néhány idegen kifejezésnek még utána kell néznem.

Mondjuk a domborzat alapján azért sejthetõk azok a szélfolyosók, ahol nem kellene a zárt erdõt a várható szélirányra merõlegesen megbontani. Pl. egy szélnek kitett É-D-i gerincnek épp a nyugati oldalát letarolva, meghagyva a gerincen a keleti oldal bükkösét.
A bukószelek esetére már nehezebb felkészülni. Vagy mikor egy zivatar kifutószelét a domborzat tovább erõsíti.
Egyetértek. Jellemzõ, hülye média! Miért is lett volna faji megjelölés, ha már az is bõven elég, hogy szenzációhajhásznak?!
Nem tudom volt-e korábban, vagy mennyire gyakori, de a hirek szerint 6 éve volt utoljára cápa arrafelé, gondoltam hogy nem ez az elsõ 
Te tudsz valami korábbi adatról?
Jóska!
Nem tudok semmit az adriai cápapopulációról, nekem ezért meglepõ....de végül is nem is volt meglepõ...

Te tudsz valami korábbi adatról?
Jóska!
Nem tudok semmit az adriai cápapopulációról, nekem ezért meglepõ....de végül is nem is volt meglepõ...
Csatlakozom Andráshoz, ebben mi a meglepõ ?
A Földközi-tengerben 47 cápafaj õshonos (...), a leggyakoribb a kis macskacápa (max1m-es), húsát még árulják is, egyetlen igazi veszélyforrás a kék cápa lehet, aminek igazi hazája a trópusi, szubtrópusi tengerek, de a Földközi-tengerben is elõfordulnak, egy jó ideje ...
A Földközi-tengerben 47 cápafaj õshonos (...), a leggyakoribb a kis macskacápa (max1m-es), húsát még árulják is, egyetlen igazi veszélyforrás a kék cápa lehet, aminek igazi hazája a trópusi, szubtrópusi tengerek, de a Földközi-tengerben is elõfordulnak, egy jó ideje ...
#4589. - Póni (Miskolc)
Elõzmény: LAM (#4576.)
Folytatva a visszatekintõbõl:
Jelen eseteben, minkét helyen zárt állományban sávos szerkezetû széldöntés, viharkár alakult ki.Ez a képeken is jól látszik.Nálunk az ilyen mérvû széldöntések viszonylag ritkábbak, és valóban a tavaszi idõszakra a jellemzõbbek.
A súlyosabb jégkárok (pl. Börzsöny hegység, Nagy-Vasfazék-völgy, bükkös állomány, 1996) pedig a január-februári ónos esõzések fákra rakódott jégrétegei nyomán, az azokat követõ erõs szelek miatt következnek be.
Jégkárok, gallykárok, döntések(szél-jég) az erdei ökoszisztéma életének szerves részei.Lesújtó látvány, de ez a normális.A Kárpátok magas-középhegységeiben, nagyobb reliefû domborzatán ennél jóval jelentõsebb mértékû és területi kiterjedésû széldöntések alakulnak ki.Akár egy-egy nyári "viharfront" cellái nyomán is.
Természetesen egy leteremelés során megbontott állomány szélnek kitett oldalain jóval erõsebb a szélnyomás, mint az állomány közepén.De a zárt térszerkezet megbontását (pl. egy vágásérett bükkösnél) valahol (üzemtervi elõírások alapján) meg kell kezdeni.
Más részt minden erdõtömbnek, részletnek van egy széle -még a hegyláb zónákban is és még az ember által nem bolygatott erdei biocönozisokban is - ahol az adott populáció egyedei nagyobb fokú környezeti hatásokat kénytelenek elviselni. Pl. a kifejezetten kiegyenlítettebb klímát kedvelõ bükkösök erdõszéli vagy mesterségesen irtásszéli egyedei jobban ki vannak téve a napsugárzásnak, fagyhatásnak, kisebb párattartalomnak és a szélnek is. Az irtások szerkezeti eloszlása legfeljebb a diszpergáltáság fokát növelik, ami egy tagoltabb domborzatú hegyvidéken jobban szembetûnik, mint egy síkvidéki erdõben.Lásd mozaikos erdõk a Kunságban.
Elõzmény: LAM (#4576.)
Folytatva a visszatekintõbõl:
Jelen eseteben, minkét helyen zárt állományban sávos szerkezetû széldöntés, viharkár alakult ki.Ez a képeken is jól látszik.Nálunk az ilyen mérvû széldöntések viszonylag ritkábbak, és valóban a tavaszi idõszakra a jellemzõbbek.
A súlyosabb jégkárok (pl. Börzsöny hegység, Nagy-Vasfazék-völgy, bükkös állomány, 1996) pedig a január-februári ónos esõzések fákra rakódott jégrétegei nyomán, az azokat követõ erõs szelek miatt következnek be.
Jégkárok, gallykárok, döntések(szél-jég) az erdei ökoszisztéma életének szerves részei.Lesújtó látvány, de ez a normális.A Kárpátok magas-középhegységeiben, nagyobb reliefû domborzatán ennél jóval jelentõsebb mértékû és területi kiterjedésû széldöntések alakulnak ki.Akár egy-egy nyári "viharfront" cellái nyomán is.
Természetesen egy leteremelés során megbontott állomány szélnek kitett oldalain jóval erõsebb a szélnyomás, mint az állomány közepén.De a zárt térszerkezet megbontását (pl. egy vágásérett bükkösnél) valahol (üzemtervi elõírások alapján) meg kell kezdeni.
Más részt minden erdõtömbnek, részletnek van egy széle -még a hegyláb zónákban is és még az ember által nem bolygatott erdei biocönozisokban is - ahol az adott populáció egyedei nagyobb fokú környezeti hatásokat kénytelenek elviselni. Pl. a kifejezetten kiegyenlítettebb klímát kedvelõ bükkösök erdõszéli vagy mesterségesen irtásszéli egyedei jobban ki vannak téve a napsugárzásnak, fagyhatásnak, kisebb párattartalomnak és a szélnek is. Az irtások szerkezeti eloszlása legfeljebb a diszpergáltáság fokát növelik, ami egy tagoltabb domborzatú hegyvidéken jobban szembetûnik, mint egy síkvidéki erdõben.Lásd mozaikos erdõk a Kunságban.
Sejtem..
Mint amekkorára nekem volt szükségem, hogy azt a gigaszendert gyengéden rávegyem, ugyan másszon már át az ujjamra a szúnyogháló sarkából, és tûrje a fotózást.. Aszittem, belehalok a rettegésbe..
Egyébként az a tapasztalatom, hogy nagyon jó hatásfokkal mûködik a terápiás fotózás.. Már erõsebb a késztetés a kattogtatásra, mint a futásra, pedig-pedig..
Hujjujjjjjj..


Egyébként az a tapasztalatom, hogy nagyon jó hatásfokkal mûködik a terápiás fotózás.. Már erõsebb a késztetés a kattogtatásra, mint a futásra, pedig-pedig..


Tudod milyen önfegyelem kellett tõlem, hogy 5 cm-rõl makróval lefényképezzem?Én aki írtózom tõlük!

Asszem, a Lycosidae Pardosa sp., de a pontos meghatározást átengedem nálam tájékozottabbaknak..

Ez a kismama gyermektelen verziója..
Farkaspók õ is, a franc tudja hirtelen, melyik típus..


Így születig egy életre szóló szerelem... :-)
A pókok már a télre készülnek ebben a bundában? Vicces látvány, hogy közelrõl ennyire szõrösek! :-)
A pókok már a télre készülnek ebben a bundában? Vicces látvány, hogy közelrõl ennyire szõrösek! :-)
Volt rá precedens, bár a kép minõségén sokat rontott, hogy mindketten remegtünk.. õ a szárnyait rezegtette halk zúgás kíséretében, én a térdeimet (is), némi diszkréten elfojtott fogcsattogtatás közepette.. 
Link

Link
Korhadó farönkök alatt bújt meg, tereprendezés közben botlottunk bele.. Helyeske volt, de azért simogatni nem vágytam..

Az elsõ idén látott napraforgóm. Van a virágládáimban is, amit a madarak vetettek el a télen az etetõbõl... Az még csak bimbós.
Tavaly is volt lepkeszezon és alig repkedett pár pillangó...azért voltam ilyen lelkes...
Kár, hogy az azúrlepkét csak "összecsukva" tudtam lefotózni, most abból volt a legtöbb, nagyon édesen repülnek az óriási szárnyaikkal.

Állatok! :-)
Lepkeszezon van, nem? Sosem voltam a lepkék kifutójában, nagyon nagy élmény lehetett!
Lepkeszezon van, nem? Sosem voltam a lepkék kifutójában, nagyon nagy élmény lehetett!