Kérdések és válaszok

Sokszor felvetõdött,hogy vajon az éghajlati napló térképe milyen adatokból és hogyan állapítja meg az anomáliákat ?
Tegnap itt 16,3 fok volt a közép,a sokévi átlag kb. 16 fok ezen a napon és a térképen a környékre -1 fokot ad.Délkeleten nyári meleg volt,a napi közép is 19-20 fok lett és ott 0 körüli az anomália,mintha ez ott átlagos meleg lenne,holott szerintem ott sem sokkal nagyobb az átlag 17 foknál.
Persze elképzelhetõnek tartom,hogy eleve egy fokot levon a program,mert mi nem napi 3-4-6-8-24 stb. adatból,hanem a minimum és maximumból számítjuk a Tközepet ? Tud errõl valaki ?

Nem. A hátoldali leáramlás a szupercellának egy része, ahol a leáramlás zajlik, és ebbe lehet beágyazva a downburst. Ezen a részen hevesen leáramlik a levegõ, hozza magával az esõt / jeget, mikor földet ér szétterül, és dönti a fákat, tetõket, tûzfalakat (erõségtõl függõen).

Még egy visszatérõ kérdés; miért nincs párakicsapódás, kondenz akkor 5-6 ezer méteren, pedig ott már - 15 fokok is lehetnek. Száraz a levegõ, vagy nincs nagy hõkibocsátás, "égés" a hajtómûben? Vagy a sebesség is számít?

Persze fent 10-11 ezer méteren adják a tolóerõt, hogy haladjanak.
Na nem annyira fontos, jó volt ez a ballonos eresztés arra is, milyen idõ van Kékes feletti magasságokban.

Köszönöm az adatsorokat.

A 850-920 hPa szintje nem 5000-6000 méteren, hanem sokkal alacsonyabban húzódik (850 hPa: kb. 1500 m, 920 hPa: kb. 800 m). 12-13 ezer láb pedig 4000 méterrel egyenlõ.

De még 5000-6000 méteren is jóval magasabb a T, mint a 10000 m körüli utazómagasságban. Példának itt a mai 0 órás budapesti szondafelszállás adatsora: Link

Az elsõ oszlop a légnyomás, a második a hozzá tartozó magasság (méterben), harmadik az ottani hõmérséklet, negyedik a harmatpont.

Mai budapesti 12Z szonda adatok: Link

Szeretnék választ kapni olyan észlelésre, amit próbálok egyszerûen leírni, és tán nem rossz a megállapításom;

A középmagas levegõ rétegek hõmérsékletére kérnék választ, amikor is a felettünk tovarepülõ repülõk, Boeing, Airbus, stb. nem olyan magasan siklanak el a zeniten szinte,(5-6000 m.) és nincs kondenz-csík.
Nem mintha le akarnának szállni, vagy lejjebb ereszkedni, (távol keleti járatok),de ilyenkor "félgázzal" mehetnek, vagy miért nincs kicsapódott pára,- csík - ?
Azért esetleg, hogy meleg a levegõ. esetleg túl párás? Akkor sokat lehetne következtetni a 850-920 hPa. rétegek jelenlegi T.és Rh. állapotáról.
Persze ha 12-13 ezer láb magasan repülnek ,akkor már látszik a círus felhõk feletti magasságon a kondenzcsík.

Most is esetleg magas szintû meleg-áramlás lehet?

Köszönöm szépen a gyors választ!!

A szupercelláknal a downburst(lecsapó légtest) az másképpen a hátoldali leáramlás,vagyis az RFD?Remélem nem irtam hülyeséget!

Ha nyilvánvalóan felhõ borítja az ég minden pontját, akkor az borult lesz, még ha vékony is a felhõtakaró. Mivel a "borult" ikon látványa nem igazán adja vissza ilyenkor az idõjárás jellegét, érdemes a szövegben leírni, hogy csak fátyolfelhõzetrõl van szó, vagy a bõvített észlelési felületen megadni a felhõ típusát (Cs).

Van hivatalos definíció is arra, hogy ilyenkor mi számít felhõnek: Link - de globálsugárzás-mérõ híján nekünk marad a becslés. Vagyis ami már látványosan homályosítja az ég kékjét, az cirrosratus.

Segítsetek már egy kicsit: észlelni szeretnék, de nem tudom eldönteni mlyen felhõképet írjak be. Vékony összefüggõ magasszintû felhõ van felettünk, amin a nap át is süt, hol vékonyabb hol vastagabb, de az ég kékje sehol sem látszik tisztán. A vékonyabb részeken átdereng a kék szín, de mint fentebb írtam összefüggõ a felhõ. Mit szoktatok írni ilyenkor???
Elõre is köszönöm...

Köszönöm a válaszod!

40 km körül.Link

Sziaszok!

Hány km lehet kb. az Igor hurrikán szemének az atmérõje?

Link

Tass.

Az OMSZ napijelentésében a dunaújvárosi vagy a tassi csapadékadat szerepel?............ Köszönöm!

Hogyan készül az a radarkép, ami térképre van rászerkesztve? A hazai oldalunkon láttam egy olyan radarképet, ahol rajta voltak a városok, települések, útvonalakkal együtt.
[mod.]

Kicsit kapcsolódva JoeJack-hez, ezek tényleg azokban a helyzetekben alakulnak ki a leggyakrabban, amiket õ kifejtett: vagyis döntõen mono- vagy multicellás konvekció mellett.

Az én verziómban a marginális szupercella azt jelenti, hogy egy-egy bizonyos cella átmenetileg (de nem tartósan) hordozhat magán szupercellákra utaló jeleket (pl.: mezociklon, falfelhõ, esetleg alacsonyszintû mezociklon stb-stb.), de a környezeti feltételek miatt ezek nem állnak fent hosszú ideig (több órán keresztül), ezért nem nevezzük õket szupercelláknak. Legtöbbször az idõkritérium nem teljesül, vagy esetleg a mezociklon nem található meg középszinten, csak alacsonyszinten. Ezek a leggyakoribb okok arra, hogy miért marginális egy szupercella.

Itt van rá két példa is: Link Link a második link egy galériára mutat. Dommal mentem el egy kisebb viharvadászatra Miskolc környékén, amikor egy megközelítõleg másfél óráig életképes cella látványos forgó mozgást végzett, illetve idõvel egy kisebb falfelhõ is kialakult rajta. Ugyan viselt magán szupercellákra utaló jeleket, de nem állt fent hosszú idõn keresztül, ezért marginális. A cella egyébként gyakorlatilag egy helyben állt, alig tett meg 20 km-t, lehet még kevesebbet.

Rakacán is le tudtam kapni egy marginális szupercellát: Link utána lehet nézni az akkori feltételeknek, ez sem élt másfél óránál tovább, legalábbis a mezociklonja biztos nem.

Ez azt jelenti, hogy az adott idõjárási helyzetben nem a szupercellás konvekció lesz az uralkodó, hanem elsõsorban mono- és multicellás zivatarok várhatók, DE kis eséllyel elõfordulhat, hogy valahol mégis összeállnak úgy a környezeti feltételek, amibõl kialakulhat szupercella is.

Példák, amikor használnám ezt a kifejezést:

- nagyon nagy labilitás, de csak 10-15 m/s szélnyírás,
- közepes/nagy labilitás, 15 m/s körüli szélnyírás,
- kis labilitás, 25 m/s fölötti nyírás.

Na persze nem csak ezeket a paramétereket kell nézni.

Kb. ennyi, remélem nem írtam hülyeséget.

Mi jelent az hogy marginális szupercella?Megnéztem tényleg nagyon hasznos anyagok!

A 0-3 km-esen az nem más, mint maga az SCP(supercell composit parameter). A 0-1 km-esen van az STP(significant tornado parameter)

Itt olvashatsz róla és egyéb paraméterekrõl: Link

Valamint további nagyon hasznos anyagok: Link

A GFS 0-3km SREH bunkers storm motion & supercell composite parameters térképen mit jelentenek a színes bekarikázások amikhez szám van irva,pl 0,1 vagy 0,2 vagy 0,3 stb ???

Szia!Bedöglött a gépem igy nemtudtam belinkelni rendesen,mert mobilról vagyok fent.De vannak képeim,add meg az email cimed és elküldöm.
Látogass el a most alakult oldalunkra,van pár kép róla,de nem az összes.Nézted Floo linkjét?azt mondod a HP szupercella volt?

Szia!

Fú figyelj ez egy nagyon kemény HP szupercella volt! Aznap itt Szegeden is tevékenykedtek szupercellás zivatarok! Képed nincs róla? És szerintem is,a falfelhõ,vagy (az elmondásaid alapján) a mezociklon is be volt ágyazódva a csapadékba!

Ja hupsz! Megvannak a képek! Hát nagy valószínûséggel a falfelhõ beágyazódott volt! Jóféle képek! Szép kis cella...

Értem.Igy fest a mi a radarunk képén www.vajdasagmet.rs/?page=ada
Töletek jött,mikor felfedeztem a radaron éppen h csak átjött a Magyar határon

A döntés ebben a helyzetben (is, mint észlelõé) a te kezedben van. Legyen szép estéd!

Köszönöm mindkettõtöknek!
Méretét tekintve a képen látható égbolt részlet kb 3-4 okta lehet.

Igen, elõfordulhat.
Minden zivatarnál elõfordulhat.
Az is lehet, hogy azért nem láttad a falfelhõt és az SC-re jellemzõ struktúrát, mert a csapadékmezõ kitakarta.
A falfelhõ a cella déli felén lehetett.
A Szegedtõl délnyugatra lévõ böszmeség volt a tettes Link

A szupercellanál elõfordulhat peremfelhõ?Jun18 délután ÉNY felõl heves zivatar érkezett látványos peremfelhõvel,de nem látszot rajta a SC struktúra.Peremfelhõ áthaladtával felhõszakadás vette kezdetét,amiben cserenysze majd diónagyságú jég keveredett.10percen át esett a jég.A radarkép alapján SC lehetett!

Én is igy gondolom. És alatta - a kép bal oldalán - kis Cumulus fractus-pamacs is megfigyelhetõ. De nem zárható ki az sem, hogy mégis Cirrostratus-ról lehet szó (Cirrostratus fibratus), amit a helyszini megfigyelés dönthet el igazán. E nagyobb felbontású, de remek kép alapján nem lehet határozottan eldönteni, mekkora a fátyolfelhõzet kiterjedése, fejlõdése.

Szerintem Cirrus fibratus.

Ismét egy kérdéssel jövök! Cirrostratus valamely formája?

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8936 - 2010-09-02 15:15:4

Sziasztok!

Új vagyok itt!... Lenne egy kérdésem! A június 18-i szegedi HP SC-rõl van valakinek olyan képe amin látszódik a struktúra?Mert én szegedi vagyok,és nem tudtam megörökíteni...
Elõre is nagyon köszönöm!;-)

Sziasztok!
Fõleg viharvadászatos beszámolókban olvastam, hogy meg lehetett figyelni downburst jelenséget a távoli viharban, a csapadéksávban.
Honnan lehet ezt a jelenséget felismerni?

Köszönöm! Akkor én nem találtam el!

Szép napot, Zoltán! Szerintem egyértelmûen Cirrus fibratus vertebratus . Alakja madártollazatra hasonlit, a felhõelemek továbbá emlékeztetnek még bordákra vagy halcsontvázatra is. (A megnevezésben megadtam a felhõ faját, fajtáját és a változatot.) Köszönjük a gyönyörû felvételt!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#182572 - 2010-08-29 10:34:44)

Segítséget szeretnék kérni, megerõsítést vagy cáfolatot!
Ez egy Cirrus spissatus?

Elõre is köszi!

A következõ napokban hol várható a legtöbb csapadék, melyik országrészben?

A modellszámítások eredményei sokszor nagyon nagyot szórnak ,és néha fél-egy napon belül alapjaikban változnak meg.Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni a nálam képzettebbeknek.1.Van-e valamilyen egzakt módszer,mellyel rendet lehet vágni a számítási eredmények látszólagos káoszában?2.Mit fejez ki a fáklya diagramm fõfutása?3.Diszkutálják-e a kapott eredményeket,van-e a diszkussziónak elfogadott protokollja?4.Az eredmények elemzésében mekkora a szerepe a tapasztalatnak,mérleglõ képességnek,netán az intuiciónak?A választ elõre köszönöm.

Vajon lesz ma konektiv elõrejelzés?

A jelenlegi nydny-i áramlás északira fordulására aug.30-át követõ néhány napban van kilátás.Addig mediciklon generálódására szerintem semmi esély.30.-a után az elvi lehetõség megvan,ami persze nem jelent valószínüséget is egyben.

Ha a tõlünk ÉNy-ra húzódó ciklonrendszer északabbra húzódna, és/vagy a jelenlegi Ny-K irányú, zonális áramlás É-D-i irányú, meridionális áramlásba menne át. Abban az esetben keletkezhetne önálló mediterráni ciklon, vagy pedig egy poláris ciklon déli peremének lefûzõdésébõl peremciklonként. Erre egyelõre - szerintem - nem sok az esély.

Ti szerintetek mikor van esély 1 ujabb mediterrán ciklonra, nem azért mer várom csak kérdezem?

Arra emlékszem, hogy az aznapi átlag 29m/s volt, és valószínû, hogy volt 10 perces orkán erõsséget elérõ átlagok. Abban nem vagyok biztos, de ha az emlékeim nem csalnak akkor 37m/s volt a legnagyobb tíz perces átlag aznap, de mondom ez emlékezet, nem biztos, hogy így van. Ugye 45m/s az új rekord aznapról ezt tudjuk, de nem vagyok biztos, hogy a környéken volt ennél erõsebb széllökés is.
Ennyi az emlékezet, ha van egy infó valakitõl akkor azt megköszönjük:-)

Az elmult 2001-2009 évig végignéztem az omsz és arra jutottam hogy minden éven nagyon változó de átlagosan szerintem a mi környékünkön a 800mm átlag megvan. Tavaly 900mm körül volt, ez az év már más tészta,ezt az évet a bakony nyeri bõven 1000mm fölött.

Jó kérdés, Lenti és Letenye, ha jól emlékszem 800 mm-es átlag felett volt(!).
Kíváncsi lennék az elmúlt 10 év átlagára is.

Élmény volt olvasni, köszi, ám ezzel nem jutottunk elõbbre.

A leírásban orkánt írnak, ám teljesen egyértelmûnek tûnik, hogy zivataros kifutószél és/vagy tornádó okozta a pusztítást. Mivel azt is írják, hogy az egész országon áthaladt, valószínûleg egy hidegfronthoz kapcsolódó zivatarlánc lehetett a tettes, vagy egy konvergencián kialakuló instab vonal. Mondhatni a 2006. aug. 20-i események tökéletes mása a leírás, bár annál erõsebbnek tûnik (hétköznap történt, átlagos "népsûrûség" mellett, mégis sok a halott és a sebesült; az aug. 20-i vihar szerintem nem követelt volna halálos áldozatot egy átlagos napon, amikor nincs kint 2 millió ember az utcán).


Hopp, közben mindenki ugyanarra jutott.


Köszi Krisztián!

Induljunk ki abból, hogy a Zsófia idején május 16-án a hajnali órákban, amikor talán a legviharosabb volt a ciklon, pl. a Balaton térségében lévõ állomásokon (Siófok, Sármellék) a 25-30 m/s-os lökésekhez tartósan 18-20-as alapszél járult. Sajnos a balatoni szélmérõk adatait nem tudjuk neten elérni, de az lenne a jó, hiszen ha jól emlékszem pl. Balatonfüreden volt 37-38-as lökés is síkvidéken.

Egyrészt ugye a magassággal az alapszél egyre erõsödik (ekkor 925 hPa-n 30 körül, 850 hPa-n pedig talán 35 körül volt?), tehát papíron egyre közelebb kerül az alapszél a lökések erejéhez. Másrészt viszont persze az ilyen hideg légtömegekben annyira erõs lökésesség, turbulencia uralkodik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy 500-700 m-es magasságban az alapszél olyan jelentõs mértékben tudjon emelkedni a síkvidékihez képest, hogy ott már tartósan 30 körüli, fölötti legyen.

Mindenesetre a kérdés igen jó, jövõ héten megpróbálok utánanézni a kab-hegyi dolognak, ha addig nem érkezik rá válasz.

(Szerk.: és persze a lentebb említett szupercellás esetek meg még egy plusz kérdést vetnek fel a gradiens szeles helyzetek mellett.)