Meteorológiai esélylatolgatások
Kicsit filozofikusan megközelítve a dolgot: a légkör, bár kaotikus rendszer, véleményem szerint véges számú változó határozza meg a pillanatnyi állapotát. Amennyiben ez igaz, akkor elméletileg lehetséges ezt a véges számú változót "felgöngyölíteni". De mivel ez túl hosszú idõt venne igénybe, érdemes lenne a változókat hatásuk szerint rangsorolni, mondjuk valahogy így:
1. A nap aktuális állapota
2. A föld pályaelemei
3. Az óceánok és tengerek aktuális állapota
4. Termikus magasnyomású területek állapota
5. Az óceánok és kontinensek közti zonális irányú hõmérsékleti kontrasztok
6.
7.
.
.
Tisztában vagyok azzal, hogy a dolog már az "aktuális állapot" résznél elvérzik, de maga a sorrend talán fontosabb is, mint maguk a változók. Azt bizonyára nagyjából lehet tudni már, hogy sorrendben mi az elsõ tíz paraméter, amely a leginkább meghatározza a légkört.
1. A nap aktuális állapota
2. A föld pályaelemei
3. Az óceánok és tengerek aktuális állapota
4. Termikus magasnyomású területek állapota
5. Az óceánok és kontinensek közti zonális irányú hõmérsékleti kontrasztok
6.
7.
.
.
Tisztában vagyok azzal, hogy a dolog már az "aktuális állapot" résznél elvérzik, de maga a sorrend talán fontosabb is, mint maguk a változók. Azt bizonyára nagyjából lehet tudni már, hogy sorrendben mi az elsõ tíz paraméter, amely a leginkább meghatározza a légkört.
Persze, aki nem mélyed bele a légkör matematikájába, azoknak minden egyszerû és tiszta 
Én meg kénytelen vagyok azt mondani, hogy gõzöm sincs, mi lesz 2 hét múlva... 
Én meg kénytelen vagyok azt mondani, hogy gõzöm sincs, mi lesz 2 hét múlva...
A fáklya meg bélyegdiagrammokról meg annyit: ott csak az átlagot látjuk meg a szórást és pont a lényeg nem igazán látszik, az, hogy a periódussokszorozódás (kettõzõdés) - nek melyik szintjén vagyunk.
Pl tegyük fel, hogy a jelenlegi idõjárási helyzetbõl 50%-os valószínûséggel fejlõdik ki a mediterrán vidékeken mély ciklon és 50%-os valószínûséggel átlagos légnyomás. Azaz 20-ból 10 bélyegképen ott a medi, 10-en pedig átlagos semmi.
A több terület felett pedig északon ugyanez fordítva, keleten, nyugaton pedig 50% átlag felett, 50% átlag alatt
Az átlagdiagrammon viszont a következõ kép látszik ebbõl: délen egy gigantikus ciklon, északon egyetlen gigantikus ac, máshol semmi.
Azaz mire következtetünk ebbõl tévesen: arra, hogy 2 hét múlva nagyobb a ciklon valószínûsége délen és az ac-nek északon, pedig ez teljesen hamis.
már ebben az esetben sem lehet semmit se mondani az idõjárásról, pedig a bifurkációk elsõ szintjén voltam (Azaz csak egyszeres kettõzõdés esetén, mi van ha 4-8-16-stb szintekre esek, azokon annyiféle lehetõség van, hogy még több 1000 futásnál sem mondd semmit se az átlag, se a bélyeg se a spaghetti)
Pl tegyük fel, hogy a jelenlegi idõjárási helyzetbõl 50%-os valószínûséggel fejlõdik ki a mediterrán vidékeken mély ciklon és 50%-os valószínûséggel átlagos légnyomás. Azaz 20-ból 10 bélyegképen ott a medi, 10-en pedig átlagos semmi.
A több terület felett pedig északon ugyanez fordítva, keleten, nyugaton pedig 50% átlag felett, 50% átlag alatt
Az átlagdiagrammon viszont a következõ kép látszik ebbõl: délen egy gigantikus ciklon, északon egyetlen gigantikus ac, máshol semmi.
Azaz mire következtetünk ebbõl tévesen: arra, hogy 2 hét múlva nagyobb a ciklon valószínûsége délen és az ac-nek északon, pedig ez teljesen hamis.
már ebben az esetben sem lehet semmit se mondani az idõjárásról, pedig a bifurkációk elsõ szintjén voltam (Azaz csak egyszeres kettõzõdés esetén, mi van ha 4-8-16-stb szintekre esek, azokon annyiféle lehetõség van, hogy még több 1000 futásnál sem mondd semmit se az átlag, se a bélyeg se a spaghetti)
Én azt mondom, bárki, aki ehhez hozzá akar szólni olvasson már el egy a kaotikus rendszereket bemutató könyvet.
Leginkább a kaotikus rendszerekben fellépõ periodicitáskról.
Röviden: a kaotikus rendszerekben sok esetben fellelhetõ periódusok, ismétlõdések, viszont ezek hossza, darabszáma, ideje teljesen véletlenszerû, ha lezajlik n db periódus abból semmit se lehet következtetni a továbbiakra.
Erre hoztam még régen példát, hogy a 90-es években éveken keresztül március utolsó hetében erõteljes lehûlés volt (de csak akkor és csak 1 db lehûlés, elõtte és utána melegedés)
1990: Link volt
1991: Link volt
1992: Link volt
1993: Link volt
1994: Link volt
1995: Link volt
1996: Link volt
1997: Link volt kicsit elõbb
1998: Link volt kicsit elõbb
1999: Link nem volt
2000: Link nem volt
2002: Link volt, de nem túl tartós
2003: Link nem volt
2004: Link volt
2005: Link nem volt
2006: Link nem volt
2007: Link nem volt
2008: Link nem volt
2009: Link nem volt
2010: Link nem volt
2011: Link nem volt
2012: Link nem volt
2013: Link volt
Az elsõ évtizedbõl arra lehetne következtetni, hogy van valami törvényszerûség, ami miatt március végén MINGID lehûlés jön hóval, a következõbõl pedig arra, hogy március végén MINDIG felmelegedés jön.
Az igazság az, hogy egyik se másik se következik, hiába volt 6 db azonos eset, ebbõl még semmire sem lehet következtetni a jövõ évire.
Leginkább a kaotikus rendszerekben fellépõ periodicitáskról.
Röviden: a kaotikus rendszerekben sok esetben fellelhetõ periódusok, ismétlõdések, viszont ezek hossza, darabszáma, ideje teljesen véletlenszerû, ha lezajlik n db periódus abból semmit se lehet következtetni a továbbiakra.
Erre hoztam még régen példát, hogy a 90-es években éveken keresztül március utolsó hetében erõteljes lehûlés volt (de csak akkor és csak 1 db lehûlés, elõtte és utána melegedés)
1990: Link volt
1991: Link volt
1992: Link volt
1993: Link volt
1994: Link volt
1995: Link volt
1996: Link volt
1997: Link volt kicsit elõbb
1998: Link volt kicsit elõbb
1999: Link nem volt
2000: Link nem volt
2002: Link volt, de nem túl tartós
2003: Link nem volt
2004: Link volt
2005: Link nem volt
2006: Link nem volt
2007: Link nem volt
2008: Link nem volt
2009: Link nem volt
2010: Link nem volt
2011: Link nem volt
2012: Link nem volt
2013: Link volt
Az elsõ évtizedbõl arra lehetne következtetni, hogy van valami törvényszerûség, ami miatt március végén MINGID lehûlés jön hóval, a következõbõl pedig arra, hogy március végén MINDIG felmelegedés jön.
Az igazság az, hogy egyik se másik se következik, hiába volt 6 db azonos eset, ebbõl még semmire sem lehet következtetni a jövõ évire.
Ez az egész Namiastól ered, az õ általa leírt ciklus egy általános "séma", amibe sokminden beleillik. Maga Namias is elég tág intervallumokat írt a ciklus elemeihez, és való igaz, hogy gyakorlatilag sok olyan dolog, ami valamennyire "máshogy történik", meg van magyarázva vele. Azt lehet kutatni, hogy pl. egy-egy idõszakban (évszakban) melyik cikluselem miért tart a szokásosnál hosszabb vagy rövidebb ideig (pl. télen a mediciklonos). Ilyenkor kiderül, hogy igazából nem nagyon lehet messzebbre jutni, de azt se felejtsük, hogy néhány "sületlen" modellfutást ezek alapján ki lehet dobni (pl. a zonalitásból két nap alatt beragadó mediciklont).
A mostani idõszakban azt gondoltam, hogy egy kissé módosult változat bejöhet, ezért én az õ hsz-ét nem tartottam teljesen hasraütésszerûnek, sõt, akkor a modellek kifejezetten támogatták. Most úgy néz ki, ez nem teljesen jön be: ebben igazad van.
Abban is igazad van, hogy a mostanitól eltérõ eseménysort sok korábbi évben látni, de éppen a tágan megadott intervallumok miatt a ciklus létét számomra ez nem cáfolja.
Most ugyan nem sokat figyeltem a modelleket, de a jelenlegi GFS futás alapján a nem rég véget ért, rövid ideig (talán 3-5 nap) tartó félzonális (2. szakasz) helyzet után a meridionális irányítású fázisba (3. szakasz) lépünk. Hogy ez nem pont úgy zajlik le, ahogy Thermometer és az akkori modellfutások várták, az elõfordul, ebben tévedtünk.
(Rudlfkinggel is egyetértek.)
Amúgy a mostani GFS-ens jó kis elõoldallal kínál meg minket minimum úgy másfél héten keresztül, a hideg meg megy Nyugat-Eu-nak . Na majd meglátjuk.
A mostani idõszakban azt gondoltam, hogy egy kissé módosult változat bejöhet, ezért én az õ hsz-ét nem tartottam teljesen hasraütésszerûnek, sõt, akkor a modellek kifejezetten támogatták. Most úgy néz ki, ez nem teljesen jön be: ebben igazad van.
Abban is igazad van, hogy a mostanitól eltérõ eseménysort sok korábbi évben látni, de éppen a tágan megadott intervallumok miatt a ciklus létét számomra ez nem cáfolja.
Most ugyan nem sokat figyeltem a modelleket, de a jelenlegi GFS futás alapján a nem rég véget ért, rövid ideig (talán 3-5 nap) tartó félzonális (2. szakasz) helyzet után a meridionális irányítású fázisba (3. szakasz) lépünk. Hogy ez nem pont úgy zajlik le, ahogy Thermometer és az akkori modellfutások várták, az elõfordul, ebben tévedtünk.
(Rudlfkinggel is egyetértek.)
Amúgy a mostani GFS-ens jó kis elõoldallal kínál meg minket minimum úgy másfél héten keresztül, a hideg meg megy Nyugat-Eu-nak
. Na majd meglátjuk. 
Az igazság szerintem megint a kettõ között van, ezért jó olvasni mindkét álláspontot
Biztos vannak helyzetek, amikbõl egyes helyzetek nagy valószínûséggel, egyes helyzetek meg kis valószínûséggel következnek (zonális - ÉNy-i irányítás). Biztos vannak helyzetek, amikre egy adott "hosszúság-eloszlás" létezik (pl. 2-5 hét az esetek 90%-ában). Innentõl meg néha lehet ezekkel játszadozni, mi után mi lehet. A múltból viszont a ritka eseményekre is mindig lehet példát találni, maximum a gyakoriakra könnyebb.
Lassan itt a tél, most már én is figyelem az eget
Biztos vannak helyzetek, amikbõl egyes helyzetek nagy valószínûséggel, egyes helyzetek meg kis valószínûséggel következnek (zonális - ÉNy-i irányítás). Biztos vannak helyzetek, amikre egy adott "hosszúság-eloszlás" létezik (pl. 2-5 hét az esetek 90%-ában). Innentõl meg néha lehet ezekkel játszadozni, mi után mi lehet. A múltból viszont a ritka eseményekre is mindig lehet példát találni, maximum a gyakoriakra könnyebb.
Lassan itt a tél, most már én is figyelem az eget
Szerintem ez a ciklus egy kitaláció, teljesen másként is le tud zajlani egy õsz végi, tél eleji idõszak. Ráadásul semmit nem írtál az egyes fejezetek idõtartamáról: ha 1 hétig tart egy-egy szituáció, akkor hideg lesz a végén, ha 3 hétig, akkor meg már lassan április.
Megmondom én mi ez a ciklus: az elõzõ bõ 1 hónap történéseinek leírása, amihez hasonlót lehet találni a régmúltban, de ugyanígy lehet különbözõt is. Ez amolyan "Thermometer-féle álelmélet", ahol leggyorsabban a "mindig" és "sohasem" szavak jelenlétét lehet megtámadni pillanatok alatt.
Nem értem, hogy mi szükség van ezekre, hiszen magad is 5 perc alatt visszanézhetnéd az archívumban, hogy abszolút nem ilyen egysíkúan mennek a dolgok. Ezért nem is linkelgetek, mert az tovább tartana, mint bárkinek utánanéznie, de ha van rá igény, természetesen berakok olyan idõszakokat, amikor nem így zajlottak az események.
Megmondom én mi ez a ciklus: az elõzõ bõ 1 hónap történéseinek leírása, amihez hasonlót lehet találni a régmúltban, de ugyanígy lehet különbözõt is. Ez amolyan "Thermometer-féle álelmélet", ahol leggyorsabban a "mindig" és "sohasem" szavak jelenlétét lehet megtámadni pillanatok alatt.
Nem értem, hogy mi szükség van ezekre, hiszen magad is 5 perc alatt visszanézhetnéd az archívumban, hogy abszolút nem ilyen egysíkúan mennek a dolgok. Ezért nem is linkelgetek, mert az tovább tartana, mint bárkinek utánanéznie, de ha van rá igény, természetesen berakok olyan idõszakokat, amikor nem így zajlottak az események.
Ez nagyon jó észrevétel, vagy talán ezt tanítják?
Annyi biztos, hogy az ú.n tipikus évszakváltó HF ok elõtt gyakori egy 3-4 napos derült AC os elõoldali szépidõs helyzet nyárvégen illetve õsszel, ami szerintem a legtöbb esetben iskolapéldája az itt megemlítettnek. A hûvösebb, gyakori frontátvonulásos változékony nyarakon emiatt tipikus, hogy augusztus legvégén beköszönt egy néhány napos csendes nyári periódus, máskor pedig a "vénasszonyok nyara" idõszakra esõ október eleji nyári napok (pl 2009-2011).
Annyi biztos, hogy az ú.n tipikus évszakváltó HF ok elõtt gyakori egy 3-4 napos derült AC os elõoldali szépidõs helyzet nyárvégen illetve õsszel, ami szerintem a legtöbb esetben iskolapéldája az itt megemlítettnek. A hûvösebb, gyakori frontátvonulásos változékony nyarakon emiatt tipikus, hogy augusztus legvégén beköszönt egy néhány napos csendes nyári periódus, máskor pedig a "vénasszonyok nyara" idõszakra esõ október eleji nyári napok (pl 2009-2011).
Így van türelmetlen vagy, sajnos nagyon jól áll a hó és hideg is. Sõt a -51,9 fok november elején még ott is rekord közeli vagy rekord volt, így nincs ok félni, hogy nincs hidegmag, sõt kifejezetten jól áll minden. Az én elkeseredésemre:-)
Jó, akkor nem lassul, hanem iránya alacsonyabb szélességek felé vándorolhat jobban. De ezzel a kis korrigálással is az idei õszi mérsékelt övi ciklon dömping, meg massziv hideg északon még bele illik a képbe. Apropó mi újság Szibériában? Én várom túl korán vagy tényleg nincs számottevõ hidegmag az oroszoknál? Hó egyáltalán van-e a szteppéken? S ha van a ki ki alakuló Ac.-k alatt miért nem dolgozik a kisugárzás? (( Lehet, hogy kezd fogyni türelmem vagy túl korán várok 'csodákat' újra termelödõ,öngerjesztõ hatásu kisugárzástól? Szibériai 'jegesmaci hütõszekrénye' hol vagy? 
))
))
A dolog ennél kicsit komplikáltabb. A Golf áramlat ugyanis nem lassul, hiszen mitõl is lassulhatna? A szubtrópusi övben ugyanúgy megkapja a hõmérsékleti többletet, mint régen és a Panamai földszoros is a helyén van. Ami lassul, az a vízsüllyedés és a sókoncentráció. Minél több az olvadékvíz a tengerben, annál nehezebben indul be a relatív sókoncetráció okozta vízsüllyedés. Tehát a Golf nem fog leállni, ahhoz egy vulkanikus tél kellene, vagy egy meteor okozta atomtél. Ellenben az édesedés hatására a vízsüllyedés alacsonyabb szélességek felé vándorolhat és ez viszont a hõtranszportot is alacsonyabb szélességek felé tolhatja. De ezek szerintem nem olyan léptékû változások, amelyek radikális változást okozhatnának az éghajlatban.
Sokat olvastam már és mondogatják, hogy gyengül a Golf áramlat. Ennek egyenes következménye kell hogy legyen az Észak európai részen a jég kiterjedésének növekedése vagy stagnálása (mégha összességében csökken is az északi jégsapka). Viszont a térképeket elnézve a tendencia épp ellenkezõ, korábbi 10-20-30 évvel ezelõtti jégkiterjedéseket elnézve épp ezen a részen a legnagyobb a visszahúzódás mértéke. Ez valahogy nagyon nem stimmol...
Ha ez a hõtranszport gyengül látványosan kellene nõni a jégnek ezeken a részeken. Holott épp itt vannak a legnagyobb elmaradások.
Ha ez a hõtranszport gyengül látványosan kellene nõni a jégnek ezeken a részeken. Holott épp itt vannak a legnagyobb elmaradások.
Érdekes kulcsmomentum. Véleményem szerint mind2. Az atlanti Golf - áramlat szokásosnál gyengébb hozzamának következménye lehet a (a sok ciklon ellenére is)nagyobb Északi- sarki jégkiterjedés. Bár a sok ciklon azért összetartja fennt a hideget.De kialakulásuk még is csak a megnövekedett hõkontrasznak köszönhetõk. Másrészrõl a gyengülés oka az elmúlt -korábbi- években tapasztalt alacsony jégborítottság(ergo több olvadás) vagy a nyári rendkivül gyors,rövid idõ alatt bekövetkezõ olvadás.Mivel e hideg víztömeg (gondolom) hónapok alatt éri el a szállítószallag meleg végét,mint egy (átlagostól eltérõ többlet édesvízzel rendelkezõ) nagy "hullámként" kellt zavart az áramlásban. Lassítja a cirkulációt.Ez olyan hatás-ellenhatás törvénye alapján müködhet.(ui. Szerk. Bár ilyen téren a meleg szállítószallaggal kapcsolatosan hiányosak ismereteim. Hogy egy adott víztömeg mennyi idõ alatt megy körbe a szalagon. ) Hosszútávon a légkör szélsöségesebb hõ és csapadék anomáliáit vonhatja maga után. Ez illik lász által vázolt 4.-dik extra kontinentális korszakjára. :-)
-
-
-
((Lassan összerakjuk mi ez.
)) Közelebbi hosszútávon még számomra is homályba vész Decemberen túl hova fajul majd a jelenlegi áramlási hajlam.
-
-
-
((Lassan összerakjuk mi ez.
)) Közelebbi hosszútávon még számomra is homályba vész Decemberen túl hova fajul majd a jelenlegi áramlási hajlam. 
Még annyit hozzá kell tenni, hogy a zonális fázis légnyomási mélypontja és a "korszakváltó", a "fordulópont" hidegfront közé gyakran beékelõdik egy rövid idõszak, mikor átmenetileg visszatér a nyugati légáramlás viszonylag magas légnyomás mellett. Ilyenkor idõlegesen csendesebbre, esetleg ködösre fordul idõjárásunk. Ez az intermezzó-szerû visszafelé fordulás mintegy tükörképe az említett, a ciklus legelején nem ritka átmeneti meridionális visszarendezõdésnek, visszahûlésnek.
Ez utóbbira (azaz a ciklus eleji idõleges meridionális visszarendezõdésre) jó példa 1985 januárjának utolsó dekádja. Ezt az egész ciklust bemutatom, mivel elég rövid, s nagyon tanulságos:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ez utóbbira (azaz a ciklus eleji idõleges meridionális visszarendezõdésre) jó példa 1985 januárjának utolsó dekádja. Ezt az egész ciklust bemutatom, mivel elég rövid, s nagyon tanulságos:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
"Végül azonban a makrocirkulációs kép kezd meridionálisra váltani, és az egyik hidegfront után tartósabban északnyugatira, északira fordul az áramlás. Ezzel mind hidegebb levegõ áramlik be kezdetben záporok, késõbb hózáporok kíséretében."
Ahogy az elõrejelzéseket olvasom, könnyen lehet, hogy a jövõ hét elején ennél a lépésnél fogunk tartani. A modellek alapján pár napos félzonális felállás következhet, ami után a mediciklonok is megjönnének, de egyelõre nem érzem olyan átütõnek a meridionális váltást. Egyelõre az is benne van a pakliban, hogy viszonylag gyorsan lemegy egy teljes Namias-ciklus, és decemberig kapunk még zonális irányítást is. Ugyanakkor például a DAI és az erõs szibériai anticiklon (talán nem is egymástól függetlenül) egyaránt a zonalitás gyengülését vetíti elõre, így azt is nehezen képzelem el, hogy ha kapunk még egy zonális idõszakot, akkor az hosszú legyen.
A konkrét idõjárásunkat tekintve ezzel együtt is hasonló forgatókönyvre számítok.
Ahogy az elõrejelzéseket olvasom, könnyen lehet, hogy a jövõ hét elején ennél a lépésnél fogunk tartani. A modellek alapján pár napos félzonális felállás következhet, ami után a mediciklonok is megjönnének, de egyelõre nem érzem olyan átütõnek a meridionális váltást. Egyelõre az is benne van a pakliban, hogy viszonylag gyorsan lemegy egy teljes Namias-ciklus, és decemberig kapunk még zonális irányítást is. Ugyanakkor például a DAI és az erõs szibériai anticiklon (talán nem is egymástól függetlenül) egyaránt a zonalitás gyengülését vetíti elõre, így azt is nehezen képzelem el, hogy ha kapunk még egy zonális idõszakot, akkor az hosszú legyen.
A konkrét idõjárásunkat tekintve ezzel együtt is hasonló forgatókönyvre számítok.
December eleje már olyan közel van, hogy prediktor nélkül is megfogalmazhatunk bizonyos feltevéseket a hónap idõjárásával kapcsolatban. Erre fõként a hõcsere ciklus (nevezhetnénk szinoptikai ciklusnak is) fázisainak többé-kevésbé szabályos egymásutánisága ad lehetõséget.
Régi megfigyelésem, hogy a téli idõszak (melybe már november is beleértendõ) makroszinoptikai történései leggyakrabban, szinte törvényszerûen egy jól megfogható séma szerint követik egymást. Többször is írtam már errõl, de prognosztikai jelentõsége miatt nem árt ezúttal is szemügyre venni a ciklus szerkezetét. A ciklus kezdõpontját helyezzük arra a szituációra, mikor Közép-Európát hosszasabb hidegelárasztás, emellett esetleg mediciklonos csapadékhullás után hideg levegõvel kitöltött anticiklon fedi. Az elsõ lépés az, hogy nyugat, északnyugat felõl (azaz az Atlanti-óceán irányából) cikloncentrum(ok), alacsonyabb légnyomás kezd megközelíteni minket. Ekkor az említett hideg AC nyugati oldalára kerülünk, az áramlás déliesre fordul fölöttünk. Kezdetben csak a magasban, késõbb a talaj közelében is jelentõs enyhülésre kerül sor. Érdekes, hogy az elsõ ciklon átvonulása után nemegyszer ismét északnyugatira, északira vált az áramlás, ezzel kisebb-nagyobb (rendszerint kisebb) mértékû lehûlés is érkezik -mintha vissza akarna állni a meridionális cirkulációs rend. Azonban, bármilyen elképesztõ, az idõjárás ilyen esetben mintegy "érzi", hogy az alapvetõ folyamatoknak más irányba kell haladniuk: a meridionalitás irányába való visszafordulás a hosszadalmas hideg idõszak után MINDIG ÁTMENETI, rövid idõtartamú. Hamarosan újra elõoldal következik déli légmozgással, a magasban nagy hõmérséklet-emelkedéssel. Majd ezen prefrontális idõszak után nyugat felõl megérkezik a hidegfront, a szél nyugat-északnyugatira fordul, a csapadék megszûnik, a felhõzet gyorsan csökken. Végül kisüt a nap, alapvetõen napos idõ köszönt be. A nagymértékû enyhülés a talajon éppen ekkor következik be. Tavaszias, 10 fokot megközelítõ, vagy meghaladó maximumok gyakoriak, legalábbis a nyugati országrészben. Ezenközben a légnyomás erõsen emelkedik. Nemegyszer kifejezetten anticiklonális intermezzó áll elõ, 1-2 csendes, esetleg ködös nappal. Azonban a magas nyomás átmeneti, hamarosan megérkezik az újabb frontelõzõ déli áramlás, majd a soron következõ hidegfront nyugatról. Ez aztán többször is megismétlõdhet: közben jellemzõ módon egyre mélyebbre száll a légnyomás a frontok elõtt. A délkeleti, déli áramlású prefrontális szakasz veszít jelentõségébõl és hosszából, a frontok után viszont egyre jobban északnyugatira fordul, s mind viharosabbá válik a szél. Ezekkel a hidegfrontokkal kezdetben sarki-tengeri levegõ érkezik, mely a talaj közelében elég enyhe. Végül azonban a makrocirkulációs kép kezd meridionálisra váltani, és az egyik hidegfront után tartósabban északnyugatira, északira fordul az áramlás. Ezzel mind hidegebb levegõ áramlik be kezdetben záporok, késõbb hózáporok kíséretében. A hõmérséklet a talajon is csökken, a légnyomás erõsen emelkedik. Ezután szokott mediciklon képzõdni tõlünk délre, de ez nem szükségszerû. Végül kialakul a hideglevegõvel elárasztott területen a fentiekben említett anticiklon, és kezdõdik minden elölrõl. Persze, az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a ciklus korántsem mindig zajlik szabályosan: a fázisok aránya nagyon eltérõ lehet, stagnálás is bekövetkezhet egyes stádiumokban. Sõt, nagyon rövid ideig "retrográd" mozgása is elõfordul a folyamatnak. Mégis, nagy vonalakban így fest a téli szinoptikai ciklus, és alapvetõ fázisai SOHASEM CSERÉLÕDNEK FEL EGYMÁSSAL.
Úgy látom, jelenleg egy "klasszikusan" szabályszerû szinoptikai ciklus zajlik. Október elején megtörtént a hidegelárasztás, a sarki-kontinentális levegõ beáramlása után felépült az AC felettünk, majd elõoldali helyzet következett. Nem maradt el az egyébként korántsem minden esetben jelentkezõ átmeneti meridionális visszarendezõdés (csak ennek keretében akkor Nyugat-Európát árasztotta el a hideg) Ezután hosszas elõoldali pozició következett enyhe, napos, "indián nyár" stílusú idõjárással. Majd a zonális fázis, tartós nyugati áramlás elsõsorban tõlünk északra, de idõnkénti "levágódásokból" nálunk is elõfordult alacsony légnyomás, jelentõs esõ a legutóbbi idõszakban. Mindez jelzi a soron következõ etap, az alacsony nyomású zonalitás elérkeztét. Az áramlás mindinkább északnyugatira fog váltani, ennek már vannak is jelei a GFS által mutatott félblockingok képében. A változás elkerülhetetlen, és véleményem szerint 2-3 héten belül "kifutja magát" Alapvetõ átalakulás fog beállni a makrocirkulációban: a zonális áramlási kép -talán több lépcsõben- meridionálisra vált, az eddigieknél jóval hidegebb légtömegek árasztanak el minket. Alkalmasint mediciklon is képzõdik, ennek ránk gyakorolt hatása a szokásos módon most még megjósolhatatlan. A fordulat idejét november utolsó dekádjára, illetõleg december elsõ napjaira teszem.
A szabályos szinoptikai ciklus, "jól megérett" zonalitás után beáramló hideglevegõ "maradra jön" -azaz, hosszabb hideg idõszak szokta a kezdetét venni ezzel. Ezért én arra tippelek, hogy december elsõ fele alacsony hõmérsékletû (ezzel együtt esetleg havas) lesz. Hogy késõbb hogy alakulnak a dolgok, arra most még nem latolgatnék. Mindenesetre csaknem bizonyos, hogy az idei tél nem enyheséggel kezdõdik majd.
Régi megfigyelésem, hogy a téli idõszak (melybe már november is beleértendõ) makroszinoptikai történései leggyakrabban, szinte törvényszerûen egy jól megfogható séma szerint követik egymást. Többször is írtam már errõl, de prognosztikai jelentõsége miatt nem árt ezúttal is szemügyre venni a ciklus szerkezetét. A ciklus kezdõpontját helyezzük arra a szituációra, mikor Közép-Európát hosszasabb hidegelárasztás, emellett esetleg mediciklonos csapadékhullás után hideg levegõvel kitöltött anticiklon fedi. Az elsõ lépés az, hogy nyugat, északnyugat felõl (azaz az Atlanti-óceán irányából) cikloncentrum(ok), alacsonyabb légnyomás kezd megközelíteni minket. Ekkor az említett hideg AC nyugati oldalára kerülünk, az áramlás déliesre fordul fölöttünk. Kezdetben csak a magasban, késõbb a talaj közelében is jelentõs enyhülésre kerül sor. Érdekes, hogy az elsõ ciklon átvonulása után nemegyszer ismét északnyugatira, északira vált az áramlás, ezzel kisebb-nagyobb (rendszerint kisebb) mértékû lehûlés is érkezik -mintha vissza akarna állni a meridionális cirkulációs rend. Azonban, bármilyen elképesztõ, az idõjárás ilyen esetben mintegy "érzi", hogy az alapvetõ folyamatoknak más irányba kell haladniuk: a meridionalitás irányába való visszafordulás a hosszadalmas hideg idõszak után MINDIG ÁTMENETI, rövid idõtartamú. Hamarosan újra elõoldal következik déli légmozgással, a magasban nagy hõmérséklet-emelkedéssel. Majd ezen prefrontális idõszak után nyugat felõl megérkezik a hidegfront, a szél nyugat-északnyugatira fordul, a csapadék megszûnik, a felhõzet gyorsan csökken. Végül kisüt a nap, alapvetõen napos idõ köszönt be. A nagymértékû enyhülés a talajon éppen ekkor következik be. Tavaszias, 10 fokot megközelítõ, vagy meghaladó maximumok gyakoriak, legalábbis a nyugati országrészben. Ezenközben a légnyomás erõsen emelkedik. Nemegyszer kifejezetten anticiklonális intermezzó áll elõ, 1-2 csendes, esetleg ködös nappal. Azonban a magas nyomás átmeneti, hamarosan megérkezik az újabb frontelõzõ déli áramlás, majd a soron következõ hidegfront nyugatról. Ez aztán többször is megismétlõdhet: közben jellemzõ módon egyre mélyebbre száll a légnyomás a frontok elõtt. A délkeleti, déli áramlású prefrontális szakasz veszít jelentõségébõl és hosszából, a frontok után viszont egyre jobban északnyugatira fordul, s mind viharosabbá válik a szél. Ezekkel a hidegfrontokkal kezdetben sarki-tengeri levegõ érkezik, mely a talaj közelében elég enyhe. Végül azonban a makrocirkulációs kép kezd meridionálisra váltani, és az egyik hidegfront után tartósabban északnyugatira, északira fordul az áramlás. Ezzel mind hidegebb levegõ áramlik be kezdetben záporok, késõbb hózáporok kíséretében. A hõmérséklet a talajon is csökken, a légnyomás erõsen emelkedik. Ezután szokott mediciklon képzõdni tõlünk délre, de ez nem szükségszerû. Végül kialakul a hideglevegõvel elárasztott területen a fentiekben említett anticiklon, és kezdõdik minden elölrõl. Persze, az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a ciklus korántsem mindig zajlik szabályosan: a fázisok aránya nagyon eltérõ lehet, stagnálás is bekövetkezhet egyes stádiumokban. Sõt, nagyon rövid ideig "retrográd" mozgása is elõfordul a folyamatnak. Mégis, nagy vonalakban így fest a téli szinoptikai ciklus, és alapvetõ fázisai SOHASEM CSERÉLÕDNEK FEL EGYMÁSSAL.
Úgy látom, jelenleg egy "klasszikusan" szabályszerû szinoptikai ciklus zajlik. Október elején megtörtént a hidegelárasztás, a sarki-kontinentális levegõ beáramlása után felépült az AC felettünk, majd elõoldali helyzet következett. Nem maradt el az egyébként korántsem minden esetben jelentkezõ átmeneti meridionális visszarendezõdés (csak ennek keretében akkor Nyugat-Európát árasztotta el a hideg) Ezután hosszas elõoldali pozició következett enyhe, napos, "indián nyár" stílusú idõjárással. Majd a zonális fázis, tartós nyugati áramlás elsõsorban tõlünk északra, de idõnkénti "levágódásokból" nálunk is elõfordult alacsony légnyomás, jelentõs esõ a legutóbbi idõszakban. Mindez jelzi a soron következõ etap, az alacsony nyomású zonalitás elérkeztét. Az áramlás mindinkább északnyugatira fog váltani, ennek már vannak is jelei a GFS által mutatott félblockingok képében. A változás elkerülhetetlen, és véleményem szerint 2-3 héten belül "kifutja magát" Alapvetõ átalakulás fog beállni a makrocirkulációban: a zonális áramlási kép -talán több lépcsõben- meridionálisra vált, az eddigieknél jóval hidegebb légtömegek árasztanak el minket. Alkalmasint mediciklon is képzõdik, ennek ránk gyakorolt hatása a szokásos módon most még megjósolhatatlan. A fordulat idejét november utolsó dekádjára, illetõleg december elsõ napjaira teszem.
A szabályos szinoptikai ciklus, "jól megérett" zonalitás után beáramló hideglevegõ "maradra jön" -azaz, hosszabb hideg idõszak szokta a kezdetét venni ezzel. Ezért én arra tippelek, hogy december elsõ fele alacsony hõmérsékletû (ezzel együtt esetleg havas) lesz. Hogy késõbb hogy alakulnak a dolgok, arra most még nem latolgatnék. Mindenesetre csaknem bizonyos, hogy az idei tél nem enyheséggel kezdõdik majd.
Engem a lász által leírt korszakhatárok közül sok emlékeztet azokra, melyeket az AMO-jelenségkörrel hoztak kapcsolatba. Ennek egy eleme, hogy az AMO-ciklus egy fázisában megszûnik a téli szibériai idõszakos akciócentrum. Ezesetben a légköri rendszerek fejlõdése a téli félévben eltérhet a most megszokottól. A szibériai AC ugyanis még egy nálunk erõsen zonális télen is a tõle nyugatra esõ területeken elõbb-utóbb stabilizálódik átmenetileg a nyugat szélén, így blockingot hozhat létre. Ha az AC megszûnik, akkor ez egy nálunk zonális télen elmaradhat. Így tehát egyrészt a szeptemberi nyomásviszonyokból jóval kisebb valószínûséggel fejlõdünk abba az irányba, mint most. Másrészt a szibériai ciklonjárás teljesen véletlenszerûvé teszi a hófelhalmozódást, ami tovább ronthatja a DAI megbízhatóságát.
Sajnos itt azért jobban át kéne látni a légkörzést, ez inkább találgatás a részemrõl, de mindenképpen arra tippelnék, hogy ha az AMO-val kapcsolatosak a lász által említett korszakok váltakozása, akkor a zonális korszakban az (erõs és kiterjedt) szibériai AC esetleges hiánya okozhatja a távkapcsolat megszûnését.
Sajnos itt azért jobban át kéne látni a légkörzést, ez inkább találgatás a részemrõl, de mindenképpen arra tippelnék, hogy ha az AMO-val kapcsolatosak a lász által említett korszakok váltakozása, akkor a zonális korszakban az (erõs és kiterjedt) szibériai AC esetleges hiánya okozhatja a távkapcsolat megszûnését.
Ezzel nekem az a bajom, hogy a Nap viselkedése nem szokott olyan gyorsan akkorát változni, hogy ez közvetlenül létrehozzon egy adott korszakból kiugró évet idõjárásilag. Azt el tudom képzelni, hogy az egyes korszakok váltakozását a Nap okozza. A másik pedig, hogy a napkitörések, napfolttevékenység hatásának idõskálája éppen a makroszinoptikus idõskálával összemérhetõ, ezért a ciklonok viselkedésére lehet hatással. (Errõl eddig kevés konkrét elmélet vagy magyarázat született, az egyik pl. Kosakissé.) Valahogy a kettõ közötti idõskála nem jelenik meg a Nap hatásaiban, másrészt a Nap viselkedésében bekövetkezõ változások sem túl nagyok, ezért az idõjárásban okozott változások sem jelentõsek, talán éppen észrevehetõek. (Ezért egy-egy elméletet elég nehéz meggyõzõen bizonyítani is.)
Van egy kulcsmomentum: az utóbbi két idõszak közül a mostaniban jelentõsen gyengébb a Golf/Észak-atlanti-áramlat, mint az elõzõben. Azt azonban nem tudjuk eldönteni, hogy ez ok, vagy következmény. A következmény logikusabban magyarázható: az erõs azori AC és izlandi ciklon között kialakuló zonális szél fújja a tenger tetejét, ami hajtja az áramlatot. Azonban hiába alakítják a felszín áramlatait a szelek, ha a termohalin cirkuláció valamelyik mélytengeri szakasza (akár a só, akár a hõmérséklet valamilyen megváltozása miatt) leáll, akkor az egész leáll, vagy jobb esetben átrendezõdik. Ilyen "ki-be kapcsolásokat" már néhány periodikus és szabálytalan idõközönként bekövetkezõ klímaingadozással is összefüggésbe hoztak (többek között a Milankoviæ-ciklusok hideg periódusaiban - glaciálisokban - fellépõ ingadozások ilyenek), melyek ugyan szintén nem bizonyítottak, de elég erõsnek tûnik az érvrendszer mellettük.
Mindez szóba jöhet, mint távkapcsolati rendszer.
Van egy kulcsmomentum: az utóbbi két idõszak közül a mostaniban jelentõsen gyengébb a Golf/Észak-atlanti-áramlat, mint az elõzõben. Azt azonban nem tudjuk eldönteni, hogy ez ok, vagy következmény. A következmény logikusabban magyarázható: az erõs azori AC és izlandi ciklon között kialakuló zonális szél fújja a tenger tetejét, ami hajtja az áramlatot. Azonban hiába alakítják a felszín áramlatait a szelek, ha a termohalin cirkuláció valamelyik mélytengeri szakasza (akár a só, akár a hõmérséklet valamilyen megváltozása miatt) leáll, akkor az egész leáll, vagy jobb esetben átrendezõdik. Ilyen "ki-be kapcsolásokat" már néhány periodikus és szabálytalan idõközönként bekövetkezõ klímaingadozással is összefüggésbe hoztak (többek között a Milankoviæ-ciklusok hideg periódusaiban - glaciálisokban - fellépõ ingadozások ilyenek), melyek ugyan szintén nem bizonyítottak, de elég erõsnek tûnik az érvrendszer mellettük.
Mindez szóba jöhet, mint távkapcsolati rendszer.
Köszönjük az eredményeket, kíváncsian várom a folytatást. Akkor az igen hideg 2002-03-as telénél is hidegebb lehet. Meglátjuk az egészen zord volt.
Így van én is ezt mondtam, hogy a zonális idõszakban vannak eltérések olykor nem is kevéssel. De ezt majd Hari Seldon át fogja számolgatni.
Váraljamettel mi mindig egyeztetünk és sokat beszélünk, sõt találkozunk is, így a grafikonok és az adatok fel vannak használva, fõként ezek miatt jutottam erre gondolatra, és bizony nagyban az õ érdeme is ez.
Tény, mindent lehet finomítani ezt is. Valamint találtam ismét egy pontot amiben van ráció és valamit lehet kezdeni vele, vagy nem meglátjuk.
Azért találtam ki a 4 korszakot, mert az adatsorban ténylegesen ez megfigyelhetõ. Szerencsére nyomásanalízis is megvan 1870-tõl és csapadék a adatok is 1840-es évektõl, hõmérsékleti anomáliák 1780-tõl. Ezeket mind figyelembe vettem és erre a következtetésre jutottam, hogy helyesen-é majd kiderül?:-) Azonban többnyire már mindenki elismeri a 70-es évek nyugati áramlását és pl 1940-es évek szélsõséges nyarait-teleit, és ezekbõl kiindulva kutattam ki a többi korszakot amire nagyban rá lehet húzni amit leírtam.
A többi gondolatot is szívesen várom, hisz minden elõre viszi a dolgot.
Váraljamettel mi mindig egyeztetünk és sokat beszélünk, sõt találkozunk is, így a grafikonok és az adatok fel vannak használva, fõként ezek miatt jutottam erre gondolatra, és bizony nagyban az õ érdeme is ez.
Tény, mindent lehet finomítani ezt is. Valamint találtam ismét egy pontot amiben van ráció és valamit lehet kezdeni vele, vagy nem meglátjuk.
Azért találtam ki a 4 korszakot, mert az adatsorban ténylegesen ez megfigyelhetõ. Szerencsére nyomásanalízis is megvan 1870-tõl és csapadék a adatok is 1840-es évektõl, hõmérsékleti anomáliák 1780-tõl. Ezeket mind figyelembe vettem és erre a következtetésre jutottam, hogy helyesen-é majd kiderül?:-) Azonban többnyire már mindenki elismeri a 70-es évek nyugati áramlását és pl 1940-es évek szélsõséges nyarait-teleit, és ezekbõl kiindulva kutattam ki a többi korszakot amire nagyban rá lehet húzni amit leírtam.
A többi gondolatot is szívesen várom, hisz minden elõre viszi a dolgot.
Egy kicsit vizsgáltam a budapesti téli középhõmérsékleteket Link , az eurázsiai októberi hófelhalmozódást Link és a HadCRUT4 globális éves átlaghõmérsékleti anomáliákat Link . Különösen a hófelhalmozódás és az itteni téli középhõmérsékletek közötti összefüggést keresve. Az eredmények:
Elõször is egy grafikon, amin a hófelhalmozódás mértéke és a budapesti téli közéhõmérsékletek közötti korrelációs együttható értéke 10 éves idõszakonként (1970-79 - 2003-12) (sárga) és a HadCRUT4 globális éves átlaghõmérsékleti anomáliák (kék) szerepelnek. Link
Az adatsorok közötti korrelációs együttható: 0,884
A vizsgált hófelhalmozódás és a budapesti téli középhõmérsékletek
közötti korreláció a 2000-2012-es idõszakban: 0,743
Az a korrelációkból látszik, hogy az 1970-es évek és 1980-as évek elsõ fele a jelen ellentéte. Napjainkban minél nagyobb a hófelhalmozódás, annál enyhébb tél várható nálunk.
A 2000-2012-es idõszakban az átlagos hófelhalmozódás értéke +1,29*10^6 km^2. Ebbõl az 1 alattiak (5 eset) átlaga +0,08. Az anomália: -1,21. Az ezekhez (5 eset) tartozó budapesti téli középhõmérsékletek átlaga: -0,94°C. A teljes idõszak átlaga (2000/01-2012/13): 0,27°C. Az anomália: -1,21°C.
A 2013-as hófelhalmozódási érték a vizsgált idõszakban: -1,13.
Ez alapján a XXI. évszázad eddigi leghidegebb telére számíthatunk.
Elõször is egy grafikon, amin a hófelhalmozódás mértéke és a budapesti téli közéhõmérsékletek közötti korrelációs együttható értéke 10 éves idõszakonként (1970-79 - 2003-12) (sárga) és a HadCRUT4 globális éves átlaghõmérsékleti anomáliák (kék) szerepelnek. Link
Az adatsorok közötti korrelációs együttható: 0,884
A vizsgált hófelhalmozódás és a budapesti téli középhõmérsékletek
közötti korreláció a 2000-2012-es idõszakban: 0,743
Az a korrelációkból látszik, hogy az 1970-es évek és 1980-as évek elsõ fele a jelen ellentéte. Napjainkban minél nagyobb a hófelhalmozódás, annál enyhébb tél várható nálunk.
A 2000-2012-es idõszakban az átlagos hófelhalmozódás értéke +1,29*10^6 km^2. Ebbõl az 1 alattiak (5 eset) átlaga +0,08. Az anomália: -1,21. Az ezekhez (5 eset) tartozó budapesti téli középhõmérsékletek átlaga: -0,94°C. A teljes idõszak átlaga (2000/01-2012/13): 0,27°C. Az anomália: -1,21°C.
A 2013-as hófelhalmozódási érték a vizsgált idõszakban: -1,13.
Ez alapján a XXI. évszázad eddigi leghidegebb telére számíthatunk.
Számomra ezek az adatok nem cáfolják a DAI-indexet, bár elképzelhetõ, hogy finomítást igényel. Fõleg a légnyomásadatok súlyozottabb figyelembe vételével.
Viszont a klímakorszakos összeállításod szerintem akkor lenne igazán érdekes, ha Váraljamet grafikáival (éghajlatváltozás) mutatna összefüggést. Mert, ha a két gondolat között van összefüggés, akkor az komoly elõrelépés lehetne a hosszútávú klíma-elõrejelzésekben.
Viszont a klímakorszakos összeállításod szerintem akkor lenne igazán érdekes, ha Váraljamet grafikáival (éghajlatváltozás) mutatna összefüggést. Mert, ha a két gondolat között van összefüggés, akkor az komoly elõrelépés lehetne a hosszútávú klíma-elõrejelzésekben.
Jó kérdéseket vetettél fel,amit lász lentebb már részletezett. Nem tudom melyik bejegyzésben olvastam megemlítés gyanánt a Nap tevékenységet,ami számomra nem elhanyagolható tényezõ. Ha nem is a jelen idõjárásában,hanem a lász által említett korszakokban elöforduló kiugrásokra lehet befolyással. Hatása hetekben hónapokban értendõ. pl. Egy zonális idõszakban mintha 'ráunna' erre hónapok után elöször meridionálisba fordul az áramlás. De gondoltam itt nagyobb léptékben vett új korszakokat elindító, esetleg egy zonális korszakban vett kiugró évre is.Ami nem csak a Nap, hanem a távkapcsolati rendszerekkel függhet össze. Hosszútávról annyit,hogy jelenleg nem vélek felfedezni egybõl 100% meridionálisba való fordulást középtávon. Inkább félzonális,meridionális felállást látok.Nov.15 után erõsen ? (kérdõjeles) tartományba látszik csak uralkodóbbá váló meridionális áramlás.
Igen tudom azzal is van számolva.
Hófelhámozódási adatok:
Link
Nézd meg a 70-es évek 37-40 heti adatait:
Hófelhámozódási adatok:
Link
Nézd meg a 70-es évek 37-40 heti adatait:
Nem tudom, milyen hófelhalmozódási adatokkal dolgoztál, de úgy tûnik, a légnyomásadatokat kevésbé vetted figyelembe. 1971-ben ugyanis jelentõsen magasabb (6 hPa) volt a havi légnyomásátlag, mint idén. Természetesen a teljes 70-es éveket nem számoltam végig, de megnéztem 1915-öt is, amikor ugyancsak 4 hPa-val magasabb volt az ideinél.
Ezzel nem cáfolni kívánom az általad leírtakat, hiszen nem 1 adatra épül a DAI, viszont a légnyomás fontos eleme.
Mint minden rendszerben ebben is lehetnek kivételek, amelyeknek az okait nem tudjuk. Például éppen a leghidegebb decembert, az 1933-ast viszonylag magas légnyomású szeptember elõzte meg...????? Ugyanakkor 2001-ben a mostaninál is alacsonyabb volt a szeptemberi légnyomás, miközben a DAI-index a mostanihoz hasonló volt, aztán a december még a vártnál is jelentõsen hidegebb lett.
Egyébként pillanatnyilag nem tudni, hogy a 70-es évek elõtti idõszakra is igaz-e a DAI. Korábban téli hõmérsékleti adatokból arra jutottam, hogy akkor valami átrendezõdés történt. A 70-es évek közepe elõtt ugyanis egyetlen enyhe télen sem fordult elõ, hogy -3,5 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû nap legyen Bp-en, míg azóta minden egyhébb télen volt ennél hidegebb nap. Még a nevezetes 97-98 és a 2006-07-es télen is.
Ezzel nem cáfolni kívánom az általad leírtakat, hiszen nem 1 adatra épül a DAI, viszont a légnyomás fontos eleme.
Mint minden rendszerben ebben is lehetnek kivételek, amelyeknek az okait nem tudjuk. Például éppen a leghidegebb decembert, az 1933-ast viszonylag magas légnyomású szeptember elõzte meg...????? Ugyanakkor 2001-ben a mostaninál is alacsonyabb volt a szeptemberi légnyomás, miközben a DAI-index a mostanihoz hasonló volt, aztán a december még a vártnál is jelentõsen hidegebb lett.
Egyébként pillanatnyilag nem tudni, hogy a 70-es évek elõtti idõszakra is igaz-e a DAI. Korábban téli hõmérsékleti adatokból arra jutottam, hogy akkor valami átrendezõdés történt. A 70-es évek közepe elõtt ugyanis egyetlen enyhe télen sem fordult elõ, hogy -3,5 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû nap legyen Bp-en, míg azóta minden egyhébb télen volt ennél hidegebb nap. Még a nevezetes 97-98 és a 2006-07-es télen is.
Tudod annyiszor eljátszottam a kérdésekkel. Amit én is feltettem magamnak, hogy mi váltja ki és meddig tart? No ez az amit nem lehet tudni. Összességében egy-egy korszak úgy 10-30 évet ölel fel, ez nagy intervallum tudom, de pontosabbat és kisebbet most nem tudok adna, fõként úgy nem, hogy ez volt a jellemzõ. Így az egyik válaszom, hogy nincs szabályos váltás, így nem lehet tudni, hogy a mostani korszak meddig tart.
A kulcstényezõt leírtam a korszakoknál, hogy az adott idõ alatt milyen folyamatok voltak döntõ többségben. Ez nem hasra ütés, hosszú évek eredménye és számolása után jöttem rá a dolgokra.
Egyébként többé kevésbé azt is lehet látni, hogy a zonális korszak a legrövidebb és benne is vannak meridionális intermezzók,"mikor a légkörnek elege van" az óceáni áramlásból, lásd pl 1974-es márcisu végi nyarát, vagy a és forró augusztusát, de valamiért még ilyenkor ez a meghatározó és több évre visszaáll a nyugati rendszer. Viszont jó példa a kontinentális korszakra a 2006-07-es tele mikor bizony olyan mértékû zonális áramlás volt jelen, hogy mindenki nézet nagyot, számomra az a tél a mai napig rejtély, és nem csak azért mert ilyen enyhe volt hanem, hogy a rendszer ennyire kibillenthetetlen volt azokban a hónapokban.
Mi váltja fel egyes típusokat? Szinte midig az átmeneti korszak, hisz ezért is írtam le, mert valamibõl megyünk a másik korszak felé.
Az 1960-as években a tél még többnyire északi-déli irányítású volt, sõt a fõként nyári idõszakban a zonális áramlás ezt erõsítette, de a januárok átlaga még nagyon alacsony volt, de a nyarakban már felfedezhetõ volt a zonális hûvösebb irányítás. Azonban még bõven akadtak igen hosszú nyári idõszakok, így a klíma egy nyugati dominanciát vett fel, és bizony úgy 15 évig ez is volt fõként a meghatározó. Itt elõfordulhat, hogy az 1978-79-es kemény északi betörés okozott valamit a légkörben mert akkor kezdett az irányítás ismét egy átmeneti korszakot elindítani
Azt mondom, hogy valami nagyon drasztikus változás indította el egy-egy korszakot, okozóját soha nem fogom kitalálni, de mintha, mint írtam az idõjárás megelégelte volna az elõzõ korszakot és váltani akart. Ez nagyon nem tudományos és feltételes, de leegyszerûsítve így van.
Még egy példát leírok és talán minden kérdésedre megadom a választ amit én is még csak tanulgatok, figyelgetek.
Az 1850 és 1870-es idõszak olyan rejtély számomra mint a 70-es évek abszolút zonális idõszaka.
Hazánk ekkor szenvedte el a legdurvább, legkomolyabb aszálysorozatát. A tavaink gyakorlatilag és a Balaton is kiszáradás határán volt a Fertõ-tavon és Velencén átkeltek sok helyen szántottak-vetettek mert csak a medrekben itt maradt nedvesség elég. Éhezés és és tereméskiesés volt. Hozzá olykor zord téli hónapok és forró nyári idõszakok tartoztak.
A fõvárosban a 20 évbõl 12 évben nem érte el a csapadék mennyiség az 500 mm-t és 8 évben 450 mm alatt, 2 évben 300 mm alatt marad. 20 éves csapadékösszeg 460-470 mm volt a fõvárosban és ezt Budán mérték, akkor képzelhetjük, hogy a pesti oldalon még ettõl is kevesebb hullott. Gyakorlatilag Egyiptom északi részének csapadék viszonyai uralkodtak hazánkon. Az Alföldön még komolyabb szárazság alakult ki, helyenként 200 mm alatti éves összegekkel. Ilyenre azóta és azelõtt sem volt példa. Az oka itt is rejtély számomra, nem értem, hogy tudott a légkör felvenni ilyen mértékû magasnyomású hajlamot, mert ez nem más mint az lehetett.
És talán meg is válaszoltam, hogy mi tarja fenn, igazából senki sem tudja.
Igen az indexel kapcsolatban, hogy miként alakulhat a december? Az biztos, hogy nem elég a medencét kitöltõ nedves levegõ és ezáltal szürke, ködös, hidegpárnás idõ. Itt jönni kell egy elég zord északkeleti áramlásnak valamikor a hónap folyamán ami már szépen hóval lehûti majd a környéket.
A kulcstényezõt leírtam a korszakoknál, hogy az adott idõ alatt milyen folyamatok voltak döntõ többségben. Ez nem hasra ütés, hosszú évek eredménye és számolása után jöttem rá a dolgokra.
Egyébként többé kevésbé azt is lehet látni, hogy a zonális korszak a legrövidebb és benne is vannak meridionális intermezzók,"mikor a légkörnek elege van" az óceáni áramlásból, lásd pl 1974-es márcisu végi nyarát, vagy a és forró augusztusát, de valamiért még ilyenkor ez a meghatározó és több évre visszaáll a nyugati rendszer. Viszont jó példa a kontinentális korszakra a 2006-07-es tele mikor bizony olyan mértékû zonális áramlás volt jelen, hogy mindenki nézet nagyot, számomra az a tél a mai napig rejtély, és nem csak azért mert ilyen enyhe volt hanem, hogy a rendszer ennyire kibillenthetetlen volt azokban a hónapokban.
Mi váltja fel egyes típusokat? Szinte midig az átmeneti korszak, hisz ezért is írtam le, mert valamibõl megyünk a másik korszak felé.
Az 1960-as években a tél még többnyire északi-déli irányítású volt, sõt a fõként nyári idõszakban a zonális áramlás ezt erõsítette, de a januárok átlaga még nagyon alacsony volt, de a nyarakban már felfedezhetõ volt a zonális hûvösebb irányítás. Azonban még bõven akadtak igen hosszú nyári idõszakok, így a klíma egy nyugati dominanciát vett fel, és bizony úgy 15 évig ez is volt fõként a meghatározó. Itt elõfordulhat, hogy az 1978-79-es kemény északi betörés okozott valamit a légkörben mert akkor kezdett az irányítás ismét egy átmeneti korszakot elindítani
Azt mondom, hogy valami nagyon drasztikus változás indította el egy-egy korszakot, okozóját soha nem fogom kitalálni, de mintha, mint írtam az idõjárás megelégelte volna az elõzõ korszakot és váltani akart. Ez nagyon nem tudományos és feltételes, de leegyszerûsítve így van.
Még egy példát leírok és talán minden kérdésedre megadom a választ amit én is még csak tanulgatok, figyelgetek.
Az 1850 és 1870-es idõszak olyan rejtély számomra mint a 70-es évek abszolút zonális idõszaka.
Hazánk ekkor szenvedte el a legdurvább, legkomolyabb aszálysorozatát. A tavaink gyakorlatilag és a Balaton is kiszáradás határán volt a Fertõ-tavon és Velencén átkeltek sok helyen szántottak-vetettek mert csak a medrekben itt maradt nedvesség elég. Éhezés és és tereméskiesés volt. Hozzá olykor zord téli hónapok és forró nyári idõszakok tartoztak.
A fõvárosban a 20 évbõl 12 évben nem érte el a csapadék mennyiség az 500 mm-t és 8 évben 450 mm alatt, 2 évben 300 mm alatt marad. 20 éves csapadékösszeg 460-470 mm volt a fõvárosban és ezt Budán mérték, akkor képzelhetjük, hogy a pesti oldalon még ettõl is kevesebb hullott. Gyakorlatilag Egyiptom északi részének csapadék viszonyai uralkodtak hazánkon. Az Alföldön még komolyabb szárazság alakult ki, helyenként 200 mm alatti éves összegekkel. Ilyenre azóta és azelõtt sem volt példa. Az oka itt is rejtély számomra, nem értem, hogy tudott a légkör felvenni ilyen mértékû magasnyomású hajlamot, mert ez nem más mint az lehetett.
És talán meg is válaszoltam, hogy mi tarja fenn, igazából senki sem tudja.
Igen az indexel kapcsolatban, hogy miként alakulhat a december? Az biztos, hogy nem elég a medencét kitöltõ nedves levegõ és ezáltal szürke, ködös, hidegpárnás idõ. Itt jönni kell egy elég zord északkeleti áramlásnak valamikor a hónap folyamán ami már szépen hóval lehûti majd a környéket.
Figyelj, nekem nincs hozzа feresem semilyen komolyabb hosszu tavu modelhez, barmihez amihez komolyabban lehetne nyulni, de gondolom ugye neked sem, illetve itt a 99%-nak. Tehat ami marad egy egyszeru amatornek mint amik mink vagyunk, marad a megfigyeles, valami fele tapasztalat, stb...masba te sem, en sem, es meg itt sokan nem kapaszkodhatnak. Vagy marad az hogy a sajat velemenyunket nem mondjuk itt el, es hadjuk hogy 3-4 ember akinek van mibe kapaszkodni csak es kizarolag ok latolgassanak hosszabb tavra? Ha igy gondolod en megfogadom a velemenyed.
Ha az elmult 50 evet nezem, altalaban 5-7 evenkent szoktak lenni hidegparnas decemberek, persze mindeg is voltak kivetelek, de ha jol emlekszem komoly hidegparna 2007-ben volt decemberben, biztos te is emlekszesz amikor racsusszant utanna karacsonykor egy hidegcsepp a kodos idonkre, es mekkora meglepetes havazast okozott.
Ha az elmult 50 evet nezem, altalaban 5-7 evenkent szoktak lenni hidegparnas decemberek, persze mindeg is voltak kivetelek, de ha jol emlekszem komoly hidegparna 2007-ben volt decemberben, biztos te is emlekszesz amikor racsusszant utanna karacsonykor egy hidegcsepp a kodos idonkre, es mekkora meglepetes havazast okozott.
Bennem is felmerült az a felvetés, hogy a vizsgált perdiktor az elmúlt 20-30 évre vetítve, amikor a leginkább kielégítõ adatsorok álltak rendelkezésre, jól leképeztek egy összefüggést. Ha ezekre hagyatkozom, akkor létezik valami (kvázi)statikus globális hatás, ami ezen idõszakban fennállt és mivel fent is fog állni még ezért jó eséllyel jól használható eszköz lesz a következõ években esetleg néhány évtizedben.
Valójában egy statisztikai kapcsolaton túl, elég sok dolgot nem látunk, bár a korrellációk egy része (tengeráramlások, kevésbé konkretizált "távolhatások, távkapcolatok" pl El Nino) nyilván a mi léptékünkben megmarad.
Azonban több, mint valószínû, van egy alul és fölül korlátos, véges értelmezési tartománya a prediktor beválásának és e korlát ráadásul nem is ismert. A korlátokat más léptékeknél is figyelembe kell venni, azaz nincsen semmi gond azzal, ha az elmólt 140 év éghajlati periodicitását vizsgáljuk és 4 kategóriába soroljuk, de ez attól még nem azt fogja jelenteni hogy a következõ 50- 100 évben is ez a periodicitás lesz a jellemzõ, egyébként nehéz megfogni a kategóriák idõtartamát és határait is. Ha viszont erõs sejtésünk van egy a perioditásra, akkor feltételeznünk kell mögé egy "távkapcsolatot vagy távolhatást", amit meg kellene vizsgálni, és ami hasonlóan egyértelmû magyarázatot adna, mint az évszakokra, vagy a napfoltciklusokra. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy e 4 féle kategorizálásnak nincs-e köze a naptevékenységhez, ugyanis a 2000 -es évek forró nyarait gyakran ezzel is magyarázzák.
Anélkül olyan probléma ez, mint amikor egy hosszútávú mondjuk 1-2 hónapra elõremutató latolgatásnál egy korábbi év menetére hivatkozunk, és jó eséllyel találunk is összefüggést, csak mondjuk egy várt lehûlési vagy melegedési periódus 2-3 hetet késik az még megmagyarázható ilyen léptékben, viszont az elõrejelzés célja szempontjából mégsem megengedhetõ.
A prediktor esetében így bátorkodom párhuzamot vonni azzal, mintha a reggel 6 órás T850 hõmérséklet és a légköri nyomás illetve annak 5 és 6 óra közötti változása és észak- Szlovénia és kelet-ausztriai felhõzet okta alapján szeretnék a déli hõmérsékletre következtetni (12 és 14 óra között) egy zalai dombtetõn. Nos, ha történetesen korán, véletlen komolyabb zivatar alakul ki, azt tekintsük olyan eseménynek, mint például egy vulkánkitörés. Így Április 20 tól szeptember 25 -ig elég jól mûködik, ez csaknem 150 nap, de az ezen kívüli 7 hónapban nem nagyon találnék kapcsolatot. Ettõl függetlenül, nagy elismerést érdemel benne, hogy a talált kapcsolat nem az általam felvázolthoz hasonló, magától értetõdõ, ha most történetesen prediktor léptékében számolva a 40- edik napon vagyunk, akkor még az unokáink is használni fogják.
Valójában egy statisztikai kapcsolaton túl, elég sok dolgot nem látunk, bár a korrellációk egy része (tengeráramlások, kevésbé konkretizált "távolhatások, távkapcolatok" pl El Nino) nyilván a mi léptékünkben megmarad.
Azonban több, mint valószínû, van egy alul és fölül korlátos, véges értelmezési tartománya a prediktor beválásának és e korlát ráadásul nem is ismert. A korlátokat más léptékeknél is figyelembe kell venni, azaz nincsen semmi gond azzal, ha az elmólt 140 év éghajlati periodicitását vizsgáljuk és 4 kategóriába soroljuk, de ez attól még nem azt fogja jelenteni hogy a következõ 50- 100 évben is ez a periodicitás lesz a jellemzõ, egyébként nehéz megfogni a kategóriák idõtartamát és határait is. Ha viszont erõs sejtésünk van egy a perioditásra, akkor feltételeznünk kell mögé egy "távkapcsolatot vagy távolhatást", amit meg kellene vizsgálni, és ami hasonlóan egyértelmû magyarázatot adna, mint az évszakokra, vagy a napfoltciklusokra. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy e 4 féle kategorizálásnak nincs-e köze a naptevékenységhez, ugyanis a 2000 -es évek forró nyarait gyakran ezzel is magyarázzák.
Anélkül olyan probléma ez, mint amikor egy hosszútávú mondjuk 1-2 hónapra elõremutató latolgatásnál egy korábbi év menetére hivatkozunk, és jó eséllyel találunk is összefüggést, csak mondjuk egy várt lehûlési vagy melegedési periódus 2-3 hetet késik az még megmagyarázható ilyen léptékben, viszont az elõrejelzés célja szempontjából mégsem megengedhetõ.
A prediktor esetében így bátorkodom párhuzamot vonni azzal, mintha a reggel 6 órás T850 hõmérséklet és a légköri nyomás illetve annak 5 és 6 óra közötti változása és észak- Szlovénia és kelet-ausztriai felhõzet okta alapján szeretnék a déli hõmérsékletre következtetni (12 és 14 óra között) egy zalai dombtetõn. Nos, ha történetesen korán, véletlen komolyabb zivatar alakul ki, azt tekintsük olyan eseménynek, mint például egy vulkánkitörés. Így Április 20 tól szeptember 25 -ig elég jól mûködik, ez csaknem 150 nap, de az ezen kívüli 7 hónapban nem nagyon találnék kapcsolatot. Ettõl függetlenül, nagy elismerést érdemel benne, hogy a talált kapcsolat nem az általam felvázolthoz hasonló, magától értetõdõ, ha most történetesen prediktor léptékében számolva a 40- edik napon vagyunk, akkor még az unokáink is használni fogják.
A modellek valóban nem látják a hidegpárnát, de a DAI tud valamit. A hidegpárna helyi hatás, a DAI viszont távkapcsolatot ír le. Épp ezért meglepõ, hogy az index akkor is jól teljesít (nem becsül felül), amikor gyakori a decemberi hidegpárna (ld. 2009). Ha jól emlékszem, ezt Hari Seldon is leírta a cikkében.
Az is biztos azonban, hogy a harminc év átlagában benne vannak a hosszabb-rövidebb ideig tartó hidegpárnás idõszakok is, melyek valóban lefelé vinnék a decemberi átlagot. Emiatt azonban egy adott évben egy hosszabb hidegpárna sem tudja sokkal az éghajlati átlag alá vinni az adott év átlagát. Így ahhoz, hogy a DAI által jelentõsnek adott negatív anomália bekövetkezzen, nagy valószínûséggel több kell, mint egy (akár hosszabb) hidegpárna. Ami biztosan erõsebb nála, az egy kontinentális hidegelárasztás (skandináv AC és balkán-félszigeti medi, vagy pedig Vojejkov-tengely). Mondjuk ez akkor is jó lehet, ha bejön a hideg, és aztán telepedik rá a hidegpárna.
Makroszinoptikailag valószínûleg ez az elrendezõdés lehet a kulcs.
Az is biztos azonban, hogy a harminc év átlagában benne vannak a hosszabb-rövidebb ideig tartó hidegpárnás idõszakok is, melyek valóban lefelé vinnék a decemberi átlagot. Emiatt azonban egy adott évben egy hosszabb hidegpárna sem tudja sokkal az éghajlati átlag alá vinni az adott év átlagát. Így ahhoz, hogy a DAI által jelentõsnek adott negatív anomália bekövetkezzen, nagy valószínûséggel több kell, mint egy (akár hosszabb) hidegpárna. Ami biztosan erõsebb nála, az egy kontinentális hidegelárasztás (skandináv AC és balkán-félszigeti medi, vagy pedig Vojejkov-tengely). Mondjuk ez akkor is jó lehet, ha bejön a hideg, és aztán telepedik rá a hidegpárna.
Makroszinoptikailag valószínûleg ez az elrendezõdés lehet a kulcs.
Mi alapján? Mert ez így ugyanoda való, mint a pár nappal ezelõtt áthelyezett jó sok hozzászólás.
Én alapvetõen decemberi idõre számítok decemberben. Vagyis úgy mondom, hogy a hónap nagyobb részében decemberre számítok. Érted?
Én alapvetõen decemberi idõre számítok decemberben. Vagyis úgy mondom, hogy a hónap nagyobb részében decemberre számítok. Érted?
Igen van benne igazsag...attol fuggetlen en akkor is nyugodt hidegparnas decemberre szamitok, vagy is ugy mondom a honap nagyobb reszeben szamitok erre.
A hidegpárnás helyzeteket nem látják az indexek,sõt a modellek sem,így nem is számolnak azzal,azt nem kalkulálják bele a hosszútávú elõrejelzéseikbe. Legalábbis,így gondolom. A kulcs a makroszinoptikus elrendezõdésben lehet,hogy milyen tényezõk befolyásolhatják azt.
Szerintem egy anticiklonalis,nyugalomba juto levego,+ egy 2 hetig tarto komoly hidegparna is tudna negativ anomaliat kihozni a decemberbol, nem biztos hogy kell annyira hozza a komoly eszak keleti hideg. Persze ez az en velemenyem.
Nagyon jó érzés volt áttanulmányozni az utóbbi 2-3 nap termését, foleg Hari Seldon DAI-magyarázatát és Laci klímaosztályozását emelném ki, de a tobbi poszt is egy sor hasznos tudnivalót tartalmaz. Most pedig 1-2 kérdés ezzel kapcsolatban: a 4 korszak szabályosan váltanak-e egymást, és miben látod a kulcstényezoket, amelyek az egyes típusokat kiváltják, illetve fenntartják. Ha jelenleg éppen az extra kontinentális korszak kuszobén állunk, ez vajon meddig tarthat és mi válthatja majd fel. Hogy azért a Hosszútávú témája is meg legyen orizve, milyen makroszinoptikai helyzetek válthatják ki a viszonylag jelentos negatív anomáliát? Az én tippem a szibériai maximum európai térhódítása, északkeleti áramlás, Vojejkov-gyanús fellállások. Egy kitartó északnyugati drift a hol hidegebb, hol enyhébb idoszakok váltakozásával ugyanis maximum egy átlaghoz kozeli decembert eredményezne, egy kirívóan hidegebb december mindenképpen egy határozott kontinentális északkeleti komponenst feltételez, vagy netán rossz irányában kapizsgálok?
Azt hiszem picit félreértettél. A klímát, ami adatok megvannak hazánkra nézve 4 korszakra boncoltam, és abba két teljesen abnormális idõszak volt ez kb 1910 és 1920 között, és 1970 és 1980 között. 1900 elõtt is lehet egy-egy évtizedet így felfedezni, de ennyire markánsan nem látható. Ez a két évtizednek a több mint 80%-a bizony kemény zonális idõszak volt. Itt amit találtam a 70-es évek hófelhalmozódása és hõmérséklet csapadék viszonyai, és ezt az index nem jól fogta meg.
pl 1971 még a mostaninál is nagyon hótakaró volt, és hûvös és változékony szeptember jellemezte akkor hazánkat, és bizony egy szinte rekord enyhe december következett, gyakorlatilag a fõvárosban fagy is alig volt. Ha az indexet nézem akkor bizony legalább a mostani értéket veszi fel ami bizony 5-6 fokos alálövés lenne. Ezt a 70-es években az index rendszeresen eljátszotta. pl 1972,1973, de itt van 1976, nagyon kiugró csapadékos és hûvös volt a szeptember igaz hókiterjedés kisebb volt de a mértéke nem indokolta, hogy egy átlag körüli, enyhébb és december következzen, itt is a hiba 3-4 fok alálövés.
Itt van az 1910-es évek. Gyakorlatilag az összes szeptember változékony hûvös és csapadékos volt és bizony ez az évtized hozta az átlagban a legenyhébb decembereket, igaz hótakarót nem ismerünk, de hasonlíthatott a 70-es évekéhez, hisz akkor a bolygónk egy pici léhûlésben volt. 3-4 fokos alálövés jellemezte az indexet ami sok, de pl 1915-ben ez a szám hótakaró nélkül 7-8 fok körüli volt ami nagyon rossz eredmény.
A többi általam felvázolt klíma korszakban többnyire jól vizsgázott, itt értem az 1980-tól kezdõdõ idõszakra, mivel azaz évtized már nem csak zonális jegyeket hordozott magával és az indexet arra számoltad. 1990-tól meg már bõven van észak-déli irányítás, ami nagyjából a mostani korszaknak felel meg.
pl 1971 még a mostaninál is nagyon hótakaró volt, és hûvös és változékony szeptember jellemezte akkor hazánkat, és bizony egy szinte rekord enyhe december következett, gyakorlatilag a fõvárosban fagy is alig volt. Ha az indexet nézem akkor bizony legalább a mostani értéket veszi fel ami bizony 5-6 fokos alálövés lenne. Ezt a 70-es években az index rendszeresen eljátszotta. pl 1972,1973, de itt van 1976, nagyon kiugró csapadékos és hûvös volt a szeptember igaz hókiterjedés kisebb volt de a mértéke nem indokolta, hogy egy átlag körüli, enyhébb és december következzen, itt is a hiba 3-4 fok alálövés.
Itt van az 1910-es évek. Gyakorlatilag az összes szeptember változékony hûvös és csapadékos volt és bizony ez az évtized hozta az átlagban a legenyhébb decembereket, igaz hótakarót nem ismerünk, de hasonlíthatott a 70-es évekéhez, hisz akkor a bolygónk egy pici léhûlésben volt. 3-4 fokos alálövés jellemezte az indexet ami sok, de pl 1915-ben ez a szám hótakaró nélkül 7-8 fok körüli volt ami nagyon rossz eredmény.
A többi általam felvázolt klíma korszakban többnyire jól vizsgázott, itt értem az 1980-tól kezdõdõ idõszakra, mivel azaz évtized már nem csak zonális jegyeket hordozott magával és az indexet arra számoltad. 1990-tól meg már bõven van észak-déli irányítás, ami nagyjából a mostani korszaknak felel meg.
Bizony, az új faktor sokkal kifinomultabb.
A hóexpanzió megtorpanása valóban ellensúlyozódik.
Nekem az igen gyorsan terjeszkedõ szibériai -35 körüli minimumok figyelemreméltóak.
A hóexpanzió megtorpanása valóban ellensúlyozódik.
Nekem az igen gyorsan terjeszkedõ szibériai -35 körüli minimumok figyelemreméltóak.
A régi prediktorban 50%-os, a DAI-ban 33%-os súllyal szerepel a hótakaró, ezért a különbség, illetve természetesen, hogy az elsõben a csapadék (az idei szeptemberi országos átlaga 53 mm), az utóbbiban pedig a légnyomás-anomália különbsége adja a fennmaradó részt. A hótakarós terület kiterjedésének átmeneti csökkenésének hatását kompenzálhatja, hogy a megmaradt hótakaró viszont nagyon vastag, illetve az sem biztos, hogy közvetlenül az adott idõszak hótakaró-növekedése a befolyásoló - hiszen például nem a november végi hóvastagsággal van összefüggés -, hanem a növekedés csak egy megnyilvánulása egy háttérben zajló folyamatnak, amely az igazi ok.
Nagyon elgondolkodtató, érdekes, és további kutatásokra okot adó, amit írtál, köszönöm. Már van is pár induló ötletem De elsõre az merült fel bennem, hogy ha több évtizedes zonális idõszakokban gyengén muzsikál a DAI, akkor az elmúlt harmincegynehány év zonális éveiben miért mûködött? És ha mégis így van, akkor mégis mindezt mi okozhatja? Szép kihívás!
De elsõre az merült fel bennem, hogy ha több évtizedes zonális idõszakokban gyengén muzsikál a DAI, akkor az elmúlt harmincegynehány év zonális éveiben miért mûködött? És ha mégis így van, akkor mégis mindezt mi okozhatja? Szép kihívás!
Így van, vártam már én is, nagyon is.
Ahogy néhány hete írtam, nekem mint átlagos földi halandónak az új, anomália-index, a DAI paramétereihez már nem férek hozzá, így nekem marad a régebbi index, a prediktor.
Nekem az érdekes módon -2,8 lett, azaz alaposan rápakolt az elõzetesen várt -1,9-re (a kiugró hóexpanzió dobta meg).
Azaz a decemberi anomáliát -3,0 fokra jövendöli.
Esetleges figyelmeztetõ a hóexpanzió 43-44. heti megtorpanása lehet.
Ahogy néhány hete írtam, nekem mint átlagos földi halandónak az új, anomália-index, a DAI paramétereihez már nem férek hozzá, így nekem marad a régebbi index, a prediktor.
Nekem az érdekes módon -2,8 lett, azaz alaposan rápakolt az elõzetesen várt -1,9-re (a kiugró hóexpanzió dobta meg).
Azaz a decemberi anomáliát -3,0 fokra jövendöli.
Esetleges figyelmeztetõ a hóexpanzió 43-44. heti megtorpanása lehet.
Én is készültem, de más megközelítésben figyeltem a dolgot.
Miszerint ami már számomra világos, hogy klímánk 4 korszakra különíthetõ el. Legalábbis ez nálam a hosszú adatsorok vizsgálata után derült ki.
Így természetesen a prediktort is megvizsgáltam, így elmondom mire is jutottam.
Elsõként a 4 korszakot és jellemzõét nézzük. A vizsgált idõszak hosszú úgy 1780-tól indul.
1, Zonális idõszak. Jellemzõ pl 1910-es és 70-es évekre. Az idõszakban meghatározó kiegyensúlyozottság a légkörnek gyakori óceáni irányítás kilengések kicsit, az esetek 80%-ban nincs szélsõség. Nyár többnyire hûvös tél enyhe, kevés kilengéssel. Az hosszú adatsor alapján a legritkábban kimutatható hazánkra nézve évtizedes bontásban. Rövid idõszakok azért jellemzõek más korszakban is, de nem meghatározó.
2, Átmenti idõszak, pl 1980, vagy 1900-as évek. Itt a zonális fázis és a következõ korszak melynek neve a kontinentális közötti átmenet. A szélsõségek csapadék és hõmérséklet terén már jóval határozottabban megjelennek, de az vizsgált idõszakban az 50%-ot még nem érik el. Már megjelennek a hosszú forró nyarak, lásd 1905 vagy 1983, és a keményebb telek pl 1908-09 vagy 1984-1985. Azonban még zonális fázisokat is bõven felfedezhetünk. A fontos, hogy a csapadék mennyisége csökken aszályok és száraz téli idõszakok gyakran felléptek, évtizedes viszonyokban több a szárazabb év. A légkör kaotikus gyakori váltások még elõfordulnak.
3, Kontinentális korszak. pl 1930 vagy 2000-es évek. Itt már a nyugati dominancia csökken, fõként észak-déli irányítás válik meghatározóvá, gyakoriak a forró nyarak és a kemény zord téli idõszakok. A csapadék növekszik, de a változékonysága is felfedezhetõ. Gyakoriak a kiadós havazások pl 2003 januárja, vagy 1933 decembere. Itt jelentkezett a két extra csapadékos év is 2010 és 1937. A gerincek és teknõk és a mély hullámok határozzák az idõszakot. Hazánk idõjárására nézve a leggyakoribb típus ez.
4, Az általam elnevezett Extra,a vagy Erõsen kontinentális korszak pl az 1940-es vagy az 1880-as évek, és ha a gondoltaim és a számításaim nem csalnak akkor most léphetünk vagy már benne is vagyunk ebbe. Jellemzõje amit élünk. Általában lassú váltások, gerinc és teknõ sokáig idõzik egy adott térség felett. A csapadék és a hõmérséklet is a szélsõ értékeket célozza. A kilengések nagyok, zonális fázisa mindössze 20% az idõszaknak. Ekkor alakulnak ki a igazán forró nyarak pl 2012 vagy 1886 vagy 1946. Gyakran 35 fok feletti hosszú idõszakok és bizony 40 fokot elérõ napok. A téli idõszakok is nagyon zordak pl 2012 február vagy az idei márciusi hóviharok, de itt van az igazán zord 1942-es tele is. Ekkor fordulnak elõ a kemény fagyok akár -30 fok alatti hõmérsékletek több évben is.
Amit fent leírtam nem minden évre vonatkozik egy-egy adott korszakban, bizony becsúszik más-más jellegû év de ez normális, a százalék értékkel megpróbáltam ezt érzékeltetni. A szélsõség kifejezés, nem az amire sokan gondolhatnak hisz ezek a kilengések hazánk éghajlatába simán beleférnek ha még sokan nem is így gondolják, de mindenki higgye el, hogy ezek a mi sajátos klímánk jellemzõi is egyben.
A prediktort is vizsgáltam a fent leírt korszakokra vittem rá, és talán már leírtam egyszer de most még egyzser leírom, hogy mire is jutottam.
1, Zonális korszak. Itt már volt hóadat a 70 évekbõl és a légnyomást is többé kevésbé sikerült rávinni, valamit hazai hõmérséklet és csapadék viszonyokat meghatározni.
A prediktor itt rosszul vizsgázott, többnyire enyhe decemberek jöttek sorozatban és az indexek ezt nem mutatták, így a zonális idõszakban ez nem mûködött, legalábbis ami én számolgattam.
2-3, Az átmenti, illetve a kontinentális korszak. A prediktor jól vizsgázott valószínû, hogy az 1980 elõtti hasonló korszakokban pl az 1930-as korszakban is jól vizsgázik igaz itt hóadat nincs de hõmérséklet és csapadék terén használható, kisebb ami most is felmutatható hibákkal.
4, Extra vagy erõs kontinentális korszak. Az idõszak alatt vizsgált index nagyobb részben jó, de már voltak eltérések pl 1880-as években és a 1940-es években is, de mivel hóadat nincs, illetve nem találtam így pontosan nem tudom rávinni ezt az idõszakot. Ha most ebbe vagyunk, vagy lépünk ami véleményem szerint így lesz akkor meglátjuk. Összességében többnyire jó volt de már volt hibája az indexnek.
Összefoglalva és az idei évre is bizakodó vagyok, hogy mûködni fog, mert szépen futott az általam vizsgált idõszakokban és amiben most vagyunk, így bizony elõfordulhat, hogy ténylegesen kemény december lesz.
Miszerint ami már számomra világos, hogy klímánk 4 korszakra különíthetõ el. Legalábbis ez nálam a hosszú adatsorok vizsgálata után derült ki.
Így természetesen a prediktort is megvizsgáltam, így elmondom mire is jutottam.
Elsõként a 4 korszakot és jellemzõét nézzük. A vizsgált idõszak hosszú úgy 1780-tól indul.
1, Zonális idõszak. Jellemzõ pl 1910-es és 70-es évekre. Az idõszakban meghatározó kiegyensúlyozottság a légkörnek gyakori óceáni irányítás kilengések kicsit, az esetek 80%-ban nincs szélsõség. Nyár többnyire hûvös tél enyhe, kevés kilengéssel. Az hosszú adatsor alapján a legritkábban kimutatható hazánkra nézve évtizedes bontásban. Rövid idõszakok azért jellemzõek más korszakban is, de nem meghatározó.
2, Átmenti idõszak, pl 1980, vagy 1900-as évek. Itt a zonális fázis és a következõ korszak melynek neve a kontinentális közötti átmenet. A szélsõségek csapadék és hõmérséklet terén már jóval határozottabban megjelennek, de az vizsgált idõszakban az 50%-ot még nem érik el. Már megjelennek a hosszú forró nyarak, lásd 1905 vagy 1983, és a keményebb telek pl 1908-09 vagy 1984-1985. Azonban még zonális fázisokat is bõven felfedezhetünk. A fontos, hogy a csapadék mennyisége csökken aszályok és száraz téli idõszakok gyakran felléptek, évtizedes viszonyokban több a szárazabb év. A légkör kaotikus gyakori váltások még elõfordulnak.
3, Kontinentális korszak. pl 1930 vagy 2000-es évek. Itt már a nyugati dominancia csökken, fõként észak-déli irányítás válik meghatározóvá, gyakoriak a forró nyarak és a kemény zord téli idõszakok. A csapadék növekszik, de a változékonysága is felfedezhetõ. Gyakoriak a kiadós havazások pl 2003 januárja, vagy 1933 decembere. Itt jelentkezett a két extra csapadékos év is 2010 és 1937. A gerincek és teknõk és a mély hullámok határozzák az idõszakot. Hazánk idõjárására nézve a leggyakoribb típus ez.
4, Az általam elnevezett Extra,a vagy Erõsen kontinentális korszak pl az 1940-es vagy az 1880-as évek, és ha a gondoltaim és a számításaim nem csalnak akkor most léphetünk vagy már benne is vagyunk ebbe. Jellemzõje amit élünk. Általában lassú váltások, gerinc és teknõ sokáig idõzik egy adott térség felett. A csapadék és a hõmérséklet is a szélsõ értékeket célozza. A kilengések nagyok, zonális fázisa mindössze 20% az idõszaknak. Ekkor alakulnak ki a igazán forró nyarak pl 2012 vagy 1886 vagy 1946. Gyakran 35 fok feletti hosszú idõszakok és bizony 40 fokot elérõ napok. A téli idõszakok is nagyon zordak pl 2012 február vagy az idei márciusi hóviharok, de itt van az igazán zord 1942-es tele is. Ekkor fordulnak elõ a kemény fagyok akár -30 fok alatti hõmérsékletek több évben is.
Amit fent leírtam nem minden évre vonatkozik egy-egy adott korszakban, bizony becsúszik más-más jellegû év de ez normális, a százalék értékkel megpróbáltam ezt érzékeltetni. A szélsõség kifejezés, nem az amire sokan gondolhatnak hisz ezek a kilengések hazánk éghajlatába simán beleférnek ha még sokan nem is így gondolják, de mindenki higgye el, hogy ezek a mi sajátos klímánk jellemzõi is egyben.
A prediktort is vizsgáltam a fent leírt korszakokra vittem rá, és talán már leírtam egyszer de most még egyzser leírom, hogy mire is jutottam.
1, Zonális korszak. Itt már volt hóadat a 70 évekbõl és a légnyomást is többé kevésbé sikerült rávinni, valamit hazai hõmérséklet és csapadék viszonyokat meghatározni.
A prediktor itt rosszul vizsgázott, többnyire enyhe decemberek jöttek sorozatban és az indexek ezt nem mutatták, így a zonális idõszakban ez nem mûködött, legalábbis ami én számolgattam.
2-3, Az átmenti, illetve a kontinentális korszak. A prediktor jól vizsgázott valószínû, hogy az 1980 elõtti hasonló korszakokban pl az 1930-as korszakban is jól vizsgázik igaz itt hóadat nincs de hõmérséklet és csapadék terén használható, kisebb ami most is felmutatható hibákkal.
4, Extra vagy erõs kontinentális korszak. Az idõszak alatt vizsgált index nagyobb részben jó, de már voltak eltérések pl 1880-as években és a 1940-es években is, de mivel hóadat nincs, illetve nem találtam így pontosan nem tudom rávinni ezt az idõszakot. Ha most ebbe vagyunk, vagy lépünk ami véleményem szerint így lesz akkor meglátjuk. Összességében többnyire jó volt de már volt hibája az indexnek.
Összefoglalva és az idei évre is bizakodó vagyok, hogy mûködni fog, mert szépen futott az általam vizsgált idõszakokban és amiben most vagyunk, így bizony elõfordulhat, hogy ténylegesen kemény december lesz.
Köszönöm a gratulációkat, remélem december végén is lesz itt belõlük
Met4ever, sajnos a decemberi csapadék elõrejelzésére nem találtam semmi biztatót, pedig tényleg nagyon kerestem...
Stelvio, kis pontosítás: az átlagos decembertõl 1 °C nagyobb eltéréseknél hatból egyszer nem 2, hanem 1 °C-nál volt nagyobb a "hiba". Amúgy én elsõsorban az anomália irányának eltalálását tartom fontosnak, tehát, ha már -0,5 alatt lesz (akár -4 is!), akkor elégedetlen már nem leszek, persze a 1 °C-on belüli érték lenne a tökéletes .
A latolgatásokhoz, hogy például dekádonként hogyan is jöhet össze majd a negatív decemberi anomália, egy kis adalék: a cikkembõl - kis külsõ ráhatásra - kimaradt a következõ bekezdés:
Amikor a DAI jobb tanácsadó, mint az ECMWF modell
Ha a mechanizmus, és ezáltal az elõrejelzõ módszer mûködik, akkor december második felében, de különösen karácsonyhoz közeledve lehetnek évek, amikor a hónapból addig eltelt napok átlaghõmérséklete ismeretében a predikciót felhasználhatjuk akár a középtávú (2-10 napos) idõjárás-elõrejelzés készítésénél is. Jó példa erre a 2012-es esztendõ. A predikció átlagos hõmérsékletû (-0,1 °C-os anomáliájú) decembert jelzett elõre, és 18-án már -1,2 °C-nál járt a hónap addig eltelt napjainak középhõmérséklete. A számítógépes modellek ritkán látható bizonytalanságot vetítettek elõre karácsony tájékára. Modellrõl modellre, futtatásról futtatásra változott a kép, hogy Közép-Európát szibériai eredetû hideg levegõ árasztja-e el, és tartós hideg periódus veszi-e kezdetét, vagy a megerõsödõ atlanti ciklonaktivitás nyomán erõs elõoldalba kerülünk, és legalább néhány napra tavaszias enyheség köszönt-e be. Elõbbi az elmúlt harminckét év elsõ nagy fiaskóját jelentette volna: a prediktor hibája akár a 2-2,5 °C-ot is elérhette volna. December 18-án az ECMWF (amely modell a verifikációk alapján ma a legjobb a világon) determinisztikus futtatása és ensemble tagjainak jelentõs többsége még a hideggel számolt, a GFS modellben viszont már két markáns cluster volt: a determinisztikus futással erõsített enyhe verzió és a kevesebb taggal rendelkezõ hideg.
Link
Az ECMWF még 19-én is a kontinentális anticiklon "gyõzelmével" számolt, és csak 20-án tört át benne az enyhülés.
Link
Végül karácsonyra tényleg megenyhült az idõ, bár az ország északi, északkeleti részén és a fõváros környékén csak nehezen szakadt fel az inverzió. A hónap legutolsó napjaira ismét az átlagos alá csökkent a hõmérséklet, és így a december havi anomália -0,7 °C-nak adódott.
Met4ever, sajnos a decemberi csapadék elõrejelzésére nem találtam semmi biztatót, pedig tényleg nagyon kerestem...
Stelvio, kis pontosítás: az átlagos decembertõl 1 °C nagyobb eltéréseknél hatból egyszer nem 2, hanem 1 °C-nál volt nagyobb a "hiba". Amúgy én elsõsorban az anomália irányának eltalálását tartom fontosnak, tehát, ha már -0,5 alatt lesz (akár -4 is!), akkor elégedetlen már nem leszek, persze a 1 °C-on belüli érték lenne a tökéletes
. A latolgatásokhoz, hogy például dekádonként hogyan is jöhet össze majd a negatív decemberi anomália, egy kis adalék: a cikkembõl - kis külsõ ráhatásra
- kimaradt a következõ bekezdés:Amikor a DAI jobb tanácsadó, mint az ECMWF modell
Ha a mechanizmus, és ezáltal az elõrejelzõ módszer mûködik, akkor december második felében, de különösen karácsonyhoz közeledve lehetnek évek, amikor a hónapból addig eltelt napok átlaghõmérséklete ismeretében a predikciót felhasználhatjuk akár a középtávú (2-10 napos) idõjárás-elõrejelzés készítésénél is. Jó példa erre a 2012-es esztendõ. A predikció átlagos hõmérsékletû (-0,1 °C-os anomáliájú) decembert jelzett elõre, és 18-án már -1,2 °C-nál járt a hónap addig eltelt napjainak középhõmérséklete. A számítógépes modellek ritkán látható bizonytalanságot vetítettek elõre karácsony tájékára. Modellrõl modellre, futtatásról futtatásra változott a kép, hogy Közép-Európát szibériai eredetû hideg levegõ árasztja-e el, és tartós hideg periódus veszi-e kezdetét, vagy a megerõsödõ atlanti ciklonaktivitás nyomán erõs elõoldalba kerülünk, és legalább néhány napra tavaszias enyheség köszönt-e be. Elõbbi az elmúlt harminckét év elsõ nagy fiaskóját jelentette volna: a prediktor hibája akár a 2-2,5 °C-ot is elérhette volna. December 18-án az ECMWF (amely modell a verifikációk alapján ma a legjobb a világon) determinisztikus futtatása és ensemble tagjainak jelentõs többsége még a hideggel számolt, a GFS modellben viszont már két markáns cluster volt: a determinisztikus futással erõsített enyhe verzió és a kevesebb taggal rendelkezõ hideg.
Link
Az ECMWF még 19-én is a kontinentális anticiklon "gyõzelmével" számolt, és csak 20-án tört át benne az enyhülés.
Link
Végül karácsonyra tényleg megenyhült az idõ, bár az ország északi, északkeleti részén és a fõváros környékén csak nehezen szakadt fel az inverzió. A hónap legutolsó napjaira ismét az átlagos alá csökkent a hõmérséklet, és így a december havi anomália -0,7 °C-nak adódott.
Tényleg remek munka, de én azonban éppen a munkád alapján Link óvatosabban fogalmaznék
Elsõsorban azért, mert éppen statisztikai alapon várható, hogy a DAI-index elõrejelzésénél nagyobb eltérés lesz. A 30 éves skálán ugyanis 17 alkalommal mutatott az átlagostól 1 foknál nagyobb eltérést (a Pinatubo-idõszakot nem tekintve), s ebbõl 3 esetben az elõrejelzetthez képest 1 foknál nagyobb volt az eltérés. Mindez azt jelenti, hogy átlagosan minden 6. alkalommal 2 fokot meghaladó az eltérés.
Mivel az utolsó, 2001-es jelentõsebb eltérés óta 5 alkalommal az 1 fokos határon belül maradt, hamarosan várható egy olyan helyzet, amikor a 2 fokot eléri vagy meghaladja az eltérés. Nem szükségszerû, hogy most legyen, de nem lenne meglepõ.
Azaz ne lepõdjünk meg, ha átlagos vagy az átlagnál 4 fokkal hidegebb a december
Meglepõ csak az lenne, ha az átlagosnál melegebbet hozna a december.
Elsõsorban azért, mert éppen statisztikai alapon várható, hogy a DAI-index elõrejelzésénél nagyobb eltérés lesz. A 30 éves skálán ugyanis 17 alkalommal mutatott az átlagostól 1 foknál nagyobb eltérést (a Pinatubo-idõszakot nem tekintve), s ebbõl 3 esetben az elõrejelzetthez képest 1 foknál nagyobb volt az eltérés. Mindez azt jelenti, hogy átlagosan minden 6. alkalommal 2 fokot meghaladó az eltérés.
Mivel az utolsó, 2001-es jelentõsebb eltérés óta 5 alkalommal az 1 fokos határon belül maradt, hamarosan várható egy olyan helyzet, amikor a 2 fokot eléri vagy meghaladja az eltérés. Nem szükségszerû, hogy most legyen, de nem lenne meglepõ.
Azaz ne lepõdjünk meg, ha átlagos vagy az átlagnál 4 fokkal hidegebb a december
Meglepõ csak az lenne, ha az átlagosnál melegebbet hozna a december.
Gratulálok a prediktorodhoz, számomra, egy laikus számára (is) bámulatos eredményt produkál! Kifejezetten izgalmnas a mostani eredmény, jobban várom mint gyermekként a mikulást! További sikeres kutatásokat kívánok!
Köszönjük az eredménynek. Meglátjuk mit hoz a jövõ, januárban meglátjuk:-)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204751)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204750)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#204749)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#20474
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat