Bioszféra

Vagy lenne, de ne kukoricára hanem parlagfûre sepcializálódva

Igen, Mexikó, elvégre ott õshonos a kukorica...
Egyébként nagyon szép kis bogár, csak ne lenne szája...

Jól elkaptad a kacsa farkát, én egyelõre csak áhítozom egy lebegõ "kolibri-lepke" lefényképezésérõl.. Jól látom, szurokfüvet szívogatott?

Valóban, idén ütötte fel komolyabb mértékben a fejét ez az eredetileg Mexikóban honos bogár. A megyében korábban semmi kártételét nem tapasztalták, noha - a déli országrészben való megjelenésének és kártételének ismeretében - az OMMI "fekete listáján" szerepel már. Idén viszont különösen a hibridkukorica-ültetvényekben okoz sok gondot (a bibe lerágásával lehetetlenné teszi a megporzást), és már permetezni is kellett miatta. Mivel hazánkban a kukoricát többnyire monokultúrában termesztik, és ezek a területek "bejáratott, megszokott" helyek, nehéz, de szükségszerû lesz átállni a vetésforgós módszerre. Ugyanis az imágó által földbe rakott petékbõl tavasszal kikelõ lárvák a növény gyökerét rágják, és a kikelõ kukorica egyszerûen kidõl.

Kukoricabogárról annyit, hogy én az idén nyáron már vettem a Sparban kukoricabogarat a csemegekukoricával együtt...
Nagyon gyorsan terjed fel dél felõl, és rohadtul nincs rá felkészülve szerintem senki. Az ilyen bolti szállítások is terjesztik sajnos, szóval lehet, hogy pár év múlva már lengyel kukoricát fogunk enni csak.
Kicsit vidámabb képek:
Link
pöszörlégy
Link
gyíkocska
Link

Link

Link
kacsafarkú szender

#5023. - Dabrony (Dabrony)
Elõzmény: Floo (#5021.) válasz 2007-07-29 22:50:26
De legalább zöldek, látnád a miénket (2 m-es magasságig elégett), na de nem ide való.

#5022. - bali (Sopron) válasz 2007-07-29 22:33:53
taláns sáska

#5021. - Floo (Becsehely) válasz 2007-07-29 22:31:50
Link Link Link Link Link
EZek a képek ma készültek, Barcstól É-ÉK-re 15 km-re, egy kukoricás maradványai, elképesztõ állapotban, derékbatörve a jó vastag kukoricaszár, az onnan 100 méterre lévõ tábla teljesen érintetlen, de ez kész....mekkora jég, vagy egyáltalán mi kell ehhez el sem tudom képzelni, mert 2 éve nálunk a galambtojás méretû is csak összekaszabolta a leveleket....

Ó, köszi; tegnap volt három adagom is

Nyertél. Kapsz pizzát.

Ez a zirci cisztercita apátság. Errõl jut még eszembe a kedves gyermekdal: "Cisztercita haj, hová lett a vaj?..."

Nem szeretném lelõni a rejtvényt, csak megemlítem a cisztercitákat.

Szép természetfotók, mégis nekem ez tetszik a legjobban: Link
Ki találja ki, melyik épületrõl van szó? Hari most nem játszik.

A Duna és az Északi-Bakony: Link

Jó 8 mm esõ esett ma este, most is gyenge zápor van, az a baj hogy a kukoricámnak már nagyon késõn jött, a 80%-a kiégett, a fejek szemtelenek, a maradék 20%-ból még talán lehet valami, ilyen rossz termés vagy 4 éve nem volt.
A kertet tudtuk öntözni, most talán egy darabig nem kell majd.

Hullik a mogyoró, beérett, õsz van. Azt hiszem október körûl szoktam összeszedni.

#4392. - Floo (Becsehely)

Bizony a kukoricabogár, sajnos ellepi az összes táblát lassan a megyébe.
3 hetenként szaporodik, így 3 hetente permetezni kell.
Télen áttelel a növény gyökerében, jövõre újra támad.
Szóval ahol megjelenik vetésforgó!

#4393. - Floo (Becsehely) válasz 2007-07-28 19:20:28
Húú ez kemény! Fociztam az udvaron, dirr egy jobbos löket, és a labda levert 1-2 diót, nézem hát ezek miért pirosak!
Nézem a fán lévõket, a felsõ felük tök piros, alul zöldek....ezeket bizony a nap égette meg...
Öreganyám azt mondta amióta Õ él, ilyet még nem látott....


#4392. - Floo (Becsehely) válasz 2007-07-28 18:50:44
Voltam egy somogyi családnál, akik évtizedek óta mezõgazdaságból élnek!
Kezdödött az év náluk a május végi jégveréssel, aztán a nyáron egy általuk soha nem látott kártevõ (amit kukoricabogárnak neveznek) lepte el a környék kukoricásait, elsõre a csövet ette ki, késöbb a növényt is kinyirta....
Lepermeteztették többszázezer forintért egy szerrel.....feleslegesen, mert mostanra meg kiszáradt, megsült a kukoricájuk, semmivé vált...
És nem egy kertben, nem egy hektáron, hanem hatalmas területeken lényegében a növényzet feladta........

Pedig bizonyára a mecseki bükkösöket sem kímélte a perzselõ forró napsütés, de ezt majd csak bõ 1 hónap múlva fogom tudni megtapasztalni.

Ha Kervárosból mentek Urávárosba a felüljáróról nagyon jól látszik a sok barnalevelû fa a Mecsekoldalban.
Érdekes módon itt a környéken semmi baja nincs a fáknak.

Hasonlóan szomorú, sõt inkább borzasztó látvány fogadott minket a Magas-Bakonyban. A közvetlen napfénynek kitett lombkorona elégett, de a lombsátor között is éreztette hatását a 36-38°C-os hegyvidéki forróság. Link Link Októberi állapotok uralkodnak tehát a montán bükkösökben, a szürke "oszlopcsarnokban" járva egyedül a Nap járása és a hõség volt más, mint õsszel. Vastag friss bükk-avar, senyvedõ ritkás aljnövényzet.

Túra az Északi-Bakonyban: Porva-Csesznek vá.- Hosszú-Nagy-hegy - Porva - Zsellér-kõ - Szépalmapuszta - Kisszépalmapuszta - Kõris-hegy - Ördöglik - Márvány-völgy - Tekeres-kút-árok - Szilfa-sarok - Páliháláspuszta (kb. 26km): Link
A 35km-re lévõ Somló jellegzetes kúpja a Kõris-hegyrõl (709m): Link

Hiányzik az orra!:-)

Ma megjött az elsõ adag tüzifa, volt köztük egy jópofa is: Link

Srácok, szerintetek 5 gyereket fel tud nevelni egy jól tartott gólyapár? Ugyanis 7 azaz hét gólya köröz itt a belváros felett, s mivel van a városnak saját gólyája - Vilmos, ha jól tudom a nevét - , gondolom, az õ családja lehet. Élvezik a termikeket. :-)

Azért azok a növények, amelyek "gyárilag" száraz körülmények közt élnek, általában túlélnek egy tüzet, sõt, soknak közülük szükség van az idõnként pusztító tûzre a megújuláshoz. Ez persze nem a mi kis gyér gyepeink sajátja, de gyanítom, hogy a száraz gyepek növényei nálunk sem pusztulnak el örökre (ha csak az ember nem tesz ezért még valami mást is...) a tûz miatt.
Az erdõ más tészta. A fenyõfélék a jól égõ gyanta miatt még sokkal durvábban tudnak lángolni, mint a lombhullató fák... Nálunk 7-8 éve égett le egy kisebb fenyves, azóta az aljnövényzet megerõsödött, a fák viszont a mai napig csak hevernek, olyan az egész, mint egy elsõ világháborús lövészárok gáztámadás után: fekszik mindenki moccanatlan.

Aggódok a kunfehértói erdõtûz miatt. Ott van az egyedüli ösborókás- holdrutás erdõ-telep, amit remélem megvédenek.
Itt Majsán is nagyon sok hely le van száradva, itt is egyedülálló növényfauna van; a most felkapott, és gyönyörû tartós szegfû.
Nem tarlós, hanem tartós.Bugyválom a helyi Kun-majsa újság honlapját, de nincs róla fotó,csak a megjelent újságban,bosszantó...
Ez a kegyetlen hõség és napsugárzás leégette sok fûféle, és cserje levelét, nem biztos hogy gyújtogatás kezdte el emme szörnyû tüz beindulását, hanem a tartós forróság 40-41 fok árnyékban, 48 fok napon.
Apropó, hogy is van a Napunk mostanában? A nagy UVB.sugárzás is tönkretette a növényeket.Hármas hatás : talajszárazság, hõség, sokkos UvB.-sugárzás. Meg még negyedik a száraz szél. Elég volt annyi, hogy a száraz levelek, és gallyak összedörzsölõdjenek, és mint az indián tüzgyújtó megigézze a vörös kakast.

Az akácfákon alig van már levél, a birtokon a kukorica szemmagasságig (nálam 175 cm) elégve, erre már jöhetne akármennyi esõ, semmit sem érne neki, a kertet szerencsére tudjuk öntözni, de hát az esõnek nincs párja.

Most jártam fent a fennsíkon, hát lehangoló a látvány ki van égve minden, fáknak hull a levelük. Fû már nem is sárga inkább barna. Nagyon sztyeppe van fent. Gyorsan átszámoltam mennyi esõ esett idén, 282mm csak. Vagy 100mm hiány van. Csodálom hogy még nem volt tûz!

Itt is mikor délután feltámadt és viharossá fokozódott a DNY-i szél, úgy néztek ki az utak mint õsszel....

Gyerekek milyen szárazság van itt a Hármas-hegyen. Néhány fa alevelei felét elhullatta,a tegnapi viharos szél után levélszõnyeg borítja az utat. Érdekes módon más fákon minden levél teljesen zöld még.
Náliunk lent Vasason a fákkal semmi baj, a kivit meg a kákit viszont rendszeresen öntöznöm kell, ennek ellenére alig nõnek

Pedig hût az Alpok, és ugyebár "hûvös csapadékos" jelzõt illettek ránk....
Érdekes hír

De aranyos! Még potyautasa is van :-)

Pénteken ilyet láttam:Link
Sisakos sáska.Még jó hogy nem léptem rá, mivel védett jószág!

Szomorú de jó kép!A szöcsit is köszönjük!Jól mutat a balkonon!

Megperzselõdött erdõ: Link

Floo, a füge és a káki után ezek szerint már a banánnal is próbálkozhattok.

Sziasztok! Most találtam a szöcskõt az erkélyen: Link Link

Trópusi növény terjed a Zalában Link

Vagy mind három eccere:nyaralás közben kóborolva csajozik!

Húha, majd este átolvasom, most megyek dolgozni
Igen Dávid kolléga mostanság nem tudom merre kóborol, vagy csajozik vagy nyaral vagy nemtudom

Ez egy jó kis összetett növényföldrajzi, ökológiai, klímatológiai kérdés, nehéz is itt röviden válaszolni rá.Vegetáció és éghajlat összefüggésének szálai messzire vezetnek (ezekrõl biztos Te is tanultál anno), így csak épp belekóstolva a témába.
Az ökoszisztémák nyílt, dinamikus rendszerek melyekre folyamatosan változó abiotikus és biotikus (egyszerüsítve élõ és élettelen) külsõ tényezõk hatnak.Ezen élõ rendszerek fennmaradásának alapja az adaptálódás, a dinamikus alkalmazkodás.Ha külsõleg egy közösségen belül minõségi állapotváltozás is van (pl. a bükkök felperzselõdõ és lehulló levelei),a lényeg a populáció egészének a túlélése, az azonosság fenntartása.Magyarul: jövõre újra rügyezzen, levelet bontson és ne égjen ki.A levélhullás és lombvesztés egy fajta drasztikus adaptációs válasz a külsõ hatásra.
Ezek a tolerancia-adaptációs képességek, válaszok genetikai eredetûek, DNS-ben kódoltak és a természetes szelekció evoluciós fejlõdési útján keresztül választódtak ki.Az állandóan változó feltételek napról napra kihívást jelentenek egyedi szinten is, nem csak társulás (pl. adott erdõállomány) szinten.Júniusban heves konvektív esõzés, júliusban 40 C° közeli forróság.A növényfajok és az általuk alkotott közösségek sajátos alkalmazkodási stratégiákat használnak, pl. kedvezõtlen éghajlati, klimatikus hatások átvészelésére.Ez az adaptív startégia, amely fizikai és genetikai lehetõségeik alapján más és más válaszokat ad a környezeti behatásokra, köztük az idõjárás szélsõségeire.
Pl. az emlegetett fagystressz vagy évente ismétlõdõ hideg idõszak.Erre a zárva és nyitvatermõk, lombhullató és örökzöldek más-más stratégiát fejlesztettek ki.A lombhullatás épp maga a válasz erre az abiotikus tényezõre, de ilyen az örökzöld tûlevele is, mely elviseli a hideget, de a meleg szárazságot is, bizonyos fajoknál.Ám a lombhullatók jobb felújulásukkal és erõteljes fiatalkori fejlõdésükkel, ott ahol a klíma ezt lehetõvé teszi, kiszorítják a tûlevelüket.Kivéve a boreális és montán területeken, ahol elõnyük már semmivé foszlik.
Visszatérve szûkebb kérdéshez:A klímatényezõk és a vegetációformák összefüggései jól fetártak, sõt egyes klímatipusokat épp vegetációformákkal írunk le.Pl.sztyepklíma stb.Bár a köztük lévõ kapcsolatot nem lehet definiálni, mert rendkívül sok tényezõs.
A tolerancia határok evolúciósan kódoltak és fajonként változnak, de azért egy adott társulás életében, fennmaradásában nem egyedüli tényezõ a klimtaikus paraméter.Pl. más fajokkal való kölcsönhatások sok ezer szála stb.Jó áttekintést ad a határértékekrõl a Köppen féle klímaosztályozás, a Holdridge vagy a Paffen és Troll féle.Nevek alapján a neten megtalálod õket.Egy ökológiai alaptörvényre kiterjesztve (Liebig féle minimum törvény) azt látjuk, hogy az éves klímából egy növény számára, a nagyon érzékeny fejlõdési szakaszban mérhetõ minimumtényezõk a meghatározóak.Pl. tavaszi fagyok, tavaszi csapadékhiány stb.
Hogy konkrét adatok nyomozásban elindítsalak egy konkrét adat: az elterjedés határokat általában termikus paraméterekkel adjuk meg.A kocsányos tölgy északi elõfordulása nagyjából 4-5 havi 10 fok feletti havi átlag T izotermájához köthetõ.Ahol ez nincs meg ott nem fogsz találni.És ez majd minden fafajra, lágyszárúra meghatározható.Ennek taglalása azonban már egy nagy doktori kereteit feszegeti...ám utána nézhetõ az egyetemi szakkönyvekben, szakirodalmakban, publikációkban neten stb.
És Dávid kollégánk is kimerítõ válaszokat adhat még ha egyszer erre kószál majd.

Igen, ha mondjuk kevés hó hullik télen, ezáltal a talaj nem tudja a lehullott csapit úgy hasznositani ahogy azt Te leírtad, viszont nem jön rá forró nyár, akkor még nincs is igazán baj, a gond akkor van ha minden évszakban valami komoly kilengés van....a 2001-2005-ös telek komoly fagyokkal teltek el, aztán jött ez a brutálenyhe száraz tél, ez most folytatódik és fokozódik, viszont nem tudni a klimaváltozás nem hoz-e egy olyan csapadékos õszt, hogy kirohad minden, ez itt a bajság....meddig tudnak károsodás nélkül tûrni a mi éghajlatunkon a növények?
Vagy mik azok a határértékek ahol már komolyan sérülnek az állományok?

A téli tartós hótakaró kialakulása hegyvidéki erdõségeink vízháztartásában, különösen a jelentõs reliefenergiájú ( pl.meredek hegyoldalak) területeken, nagy fontossággal bír.A hegység központi területeire hulló heves intenzitású konvektív csapadék egy része (pl. idén júniusban területi átlagban 150 mm körül szóródva) nem éri el a talajfelszínt, beszivárgása alacsony fokú.A kiterjedt, esernyõszerû lombozatról (pl erõs záródású bükkösök) a lehullott vízmennyiség 60%-a elpárolog.Az erõs, rövid idõtartamú intenzitásnak köszönhetõen, a fajlagos lefolyás (areális leöblítés) is megnõ, a csapadék nagy része a patakhálózaton keresztül elhagyja a hegység területét.E komponensek mellett az erdõ gyakorlatilag kevesebb hasznosítható, felvehetõ és ami fontosabb, a tartósan száraz idõszakokra tartalékolható vízhez jut.Magyarán a hegység résvíz rendszere nem úgy töltõdik fel ahogy az a legjobban hasznosítható volna. Ez jól látszik, hogy míg júniusban az terepen járva üde zöld rétek és erdõk fogadtak, alig egy hónappal késõbb ropog az árnyas erdõk aljnövényzete, sárgulnak a rétek, színesednek a levelek, friss avartakaró képzõdik júliusban.
Hiányoznak az áztató, lassan beszivárgó, a vízrendszert lassan feltöltõ csendes, akár több napos esõk és ami fontos az ezeket az alapokat adó téli hótakaró beszivárgó olvadékvizei.Negatív a vízmérleg.A téli derült éjszakák mélybe hulló hõmérsékleteit, a fagystresszt az erdõ egésze jobban viseli el, ökológiai tûrõképeségének bõven határán belül mozog, adaptálódott hozzá.Lásd a fakéreg és a hidegtûrés közötti összefüggések.
Az áprilisi csapadékhiány, a legaktívabb, felfutó vegetációs idõszakban és a májusi virágzásban jött fagyok, a kötõdés idõszakában végzetesek voltak egyes állományokban a természetes felújulást jelentõ makktermésekre.
Az viszont igaz, hogy ha a forró nyarat, kemény tél követi majd,próbára lesz téve az ökoszisztéma tûrõképessége rendesen, mivel ezek az anomáliák messze vannak a kívánatos, és az állományok ideális fejlõdéséhez szükséges optimumoktól. Az energiák a túl és átélésre mennek el.Gondolj bele mennyi vizet kell egy bükkösnek elpárologtatnia egy hõség vagy egy forró napon, ahhoz hogy életfeltételeihez szükséges kritikus tartományon belül (alapvetõen a kiegyenlített klímát kedveli) maradhasson.És ez mennyi energiát igényel...

A téli hótakaró hiány annyira nem baj szerintem, hisz ha esett volna hó, valószinû az azt követõ kiderülés után nem úsztuk volna meg ezt a telet -10 fok alatti T minnel, és egy komolyabb fagy okozta stressz után még ez a nyári is biztos jobban megviselné a növényeket....
Persze a gabonának jó a hó hisz alatta biztonságban van a fagytól, de ami felette van annak nem igazán....
Egyébként nálunk is ez van (annak ellenére hogy a Börzsönyben tán több csapi hullott mint itt, hisz több heves zivatar haladt ott át, miközben itt csak perzselõdött a növényzet), kiváncsi leszek a növények hogy élik meg mindezt, az biztos hogy egy esetleges kemény tél komolyabb fagykárokat okoz majd, hisz kemény stressznek vannak kitéve a növények....

Tegnapi rövid börzsönyi bejárás során - a feltámadt északnyugati szélben vitorlázó nagy mennyiségû lehulló levél nyomán - helyenként "pszeudóõszi" hangulat fogadott az erdõn.Pl. a bükkállományok egyes részein - nem az örök mély árnyékban búvó északias gerincoldalakon és völgyfõkben -a koronaszint tetején lévõ lombozat egyszerûen megperzselõdött, a levelek öszepöndörödtek, besárgultak.Nagy részük tegnap már a talajszintre hullott.Az alsóbb lombszintek még tarják magukat.A tölgyek és elegyesek jobban bírják a nagy forróságot, de az idei év a túlélésrõl szól:téli hótakaró hiány,április csapadékhiány, májusi fagyok, júliusi forróság, körvonalazódó aszály. Az idei év évgyûrûje és az idõjárási adatok egybevetése sok mindenrõl fog majd mesélni az erdõ 2007 évi történetérõl,az értõ szemeknekl. fatömegnövekedés, makktermés, stb.

A képek engem érdekelnek, a dög nem :-D

Dávid kivette a szót a számból, nagyon gyönyörûséges fenyõdarázs! Én sajnos élõt még sose láttam, csak a lárváját, meg egyszer egy elpusztultat.

Én szívesen venném, ha el tudnád nekem juttatni! Annyit, ha tudsz, tegyél meg vele, hogy egy kevés sóba (ha van kéznél) fektesd bele, fõleg a hasa lógjon bele. Só-szódabikarbóna keverék lenne az ideálisabb, de gondolom ez utóbbi tutira nincs veled. Meg gondolom timsó sincs. :-)
Ha só sincs, az se baj, egy papírzsepi is megteszi ágynak. :-)
És elõre is köszönöm!

Sziasztok!
Tegnap egy kulonos vendeg erkezett a szobaba, es szegenyt valamilyen baleset kovetkezteben elettelenul talaltam reggel.
Talan egy hatalmas szender (10-12 cm) lehet, aki nekirepult valaminek a sotetben, es aztan vegleg elszenderult?
Ha valaki gyujti a rovarokat, szivesen megorzom (privat uzenetben varom az erdeklodoket). Lesznek kepek is rola, ha valakit erdekel, elkuldom.
Egyebkent itt (Velence) valahogy minden (pl. szazlabu) nagyobb, mint otthon.

Óriás fenyõdarázs (Urocerus gigas) a neve. Amilyen ijesztõnek látszik, annyira veszélytelen: nem szúr.

Hasonlóakat láttam már; talán pár napja még ilyet is (Bad Waltersdorfban)
Nekem az a véleményem, hogy ez egy mutáns.