Meteorológiai esélylatolgatások

Annyit tennék még hozzá, hogy a ködös területek a Duna-völgye, Dráva-völgye és a Tisza középsõ és alsó szakasza felõl fognak terjeszkedni.

Teljes mértékben egyetértek veled, én is ugyanígy látom a következõ napokat.

Hú, de jó ilyen alapos elemzést olvasni, sokan tanulhatunk belõle, köszi szépen!
Örülök, hogy nem csak én várok igen hideg napokat, bár az én várakozásom sokkal inkább tapasztalati, semmint tudományos alapú. De amit a modelleken látok, attól már egy ideje fázni kezdek... pozitív T850 ide vagy oda...

Hideg, egyre szennyezettebb levegõ?

Sztem is nagyon jó és izgalmas kérdés, amit fejtegettek, hisz nem mindegy, hogy mennyire száraz levegõ áramlik be hozzánk a kis peremciklon mögött ill. az AC peremén. Miután az AC kp-ja fölénk húzódik, ezzel az alsó réteggel kell majd "együtt élnünk" jó darabig. Hogy mi "hûl ki ebbõl", na ezt itt a fõ kérdés? Ha már március lenne, akkor mondhatnánk, h jönnek a nagy hõingású napok és kész. Most azonban egy kicsit bonyolultabb a helyzet.
Megpróbálom összefoglalni a mostani elérhetõ infók alapján, h mi várható (legalábbis én mire jutottam ill. ha változik az elõrejelzett kép, nem lesz AC kp, hanem inkább folytatódik a hidegadvekció a hét másdoik felében is, lesz légmozgás, vagy épp elõoldalba kerülünk akkor ezt a fejtegetést ki lehet dobni):

- hétfõn jön a peremciklon vegyes, majd inkább folyékony csapadékkal, helyenknét hagyhat néhány cm-nyi havat, de ez elég kérdéses, viszont ahol lesz némi megmaradó hó ott a késõbbiekben durvább lesz az éjjeli lehûlés; a ciklon nedves levegõt ránt be, így a Td-t feldobja a mostani -5 körüli, vagy alatti értékekrõl 0 fölé hétfõn napközben

- hétfõ késõ estétõl ill. keddre virradóan ék felõl megkezdõdik a hideg, szárazabb levegõ beáramlása, a határozott áramlási mezõ várhatóan szerdára szétesik, de a Td csökkenés elvileg még ezt követõen is folytatódik, a Td a hétfõi jellemzõen pozitív tartományból jócskán -5, sõt a hét közepén helyenként -10 alá vágódik (becammog a lábas, szárazföldi hideg levegõ)

- kedden ill. szerda délelõtt a mozgó levegõ miatt nem nagyon van esélye nyugalomba jutni a légtömegnek, ezt követõen kezd érdekessé válni a történet

- a hét közepétõl elvileg adott lesz a száraz (pincében lévõ Td-ú), AC központtal védett, nyugalomba jutott levegõ (ha minden így marad), a kisugárzás szabad kezet kap

- az év ezen idõszakában a nap nagy részében kb. 15 órától reggel 9-ig kis túlzásal mindennek negatív a sugárzási mérlege(több megy ki mint ami bejön), ami nincs valamivel betakarva, így lesz ez az alsó szintek légrétegeivel is

- ami biztosnak tûnik az elsõ napokban igen mélyre zúg a T, a fagyzugok hó nélkül is lemehetnek -15 közelébe netán az alá (a éves minimum megdöntése sem kizárt) megjelennek zúzmarás ködfoltok amelyek valószínûleg igen vékonyak lesznek a legtöbb helyen nyílt köddel, ezek nagy része délre megszûnik, de marad a száraz légköri homály, bágyadt napsütéssel

- a planetáris határréteg (durván: az a rétegvastagság, ahol a talajról indulva függõleges átkeverdés lehetséges) irtózatosan beszûkül, így a szennyezõ anyagok koncentrációja nagyon magasra ugrik , a médiában valószínûleg ez viszi majd el a show-t

- ha a Td magasabb lenne, akkor a ködös területek aránya napról napra gyorsan nõne, és 1-2 nap alatt létrejönne a klasszikus negatív Td-ú hidegpárna: kisugárázás, zúzmarás köd, emelkedõ, majd stabilizálódó St, mesébeillõ felhõtenger fotókkal a hegytetõkrõl stb.)

- mivel a Td úgy tûnik, h nem lesz túl magas (sõt), így megkezdõdhet egy hosszú szenvedés az éjjeli kisugárzási köd, és a gyenge decemberi napsugárzás között

- az elsõ zúzmarás ködfoltos nap utáni 2-4. napon már jó esély van rá, h létrejön az ország nagyobb részén egy ködös, St-os terület, amely már megmarad, végül ha marad az AC, akkor a 4-6. napra ez bezáródhat és elkezdõdhet az emelkedés, mivel ez nagyon sokáig tarthat így mondanom sem kell, h milyen hatással lehet ez a légszennyezõ anyagok feldúsulására (míg klasszikus gyorsan felépülõ hidegpárnánál az elsõ két szörnyû nap után javulás történik a kissé kiszélesedõ határréteg miatt)

- a lényeg a végére marad: egy ilyen helyzet igen hideg napokat hozhat magával átlaghõmérsékletet tekintve mindenképp, ugyanis döntõen a Td határozza meg, h meddig hûlhet a légkörünk alja

- a nyugalmi helyzet kialakulása után -az elsõ 2-4 nap alacsony min-ait, gyenégén pozitív maximumait-, egyre inkább egy alacsony hõmérsékletû egyensúlyi helyzet válthatja fel az ország mind nagyobb részén, ez az alacsony hõmérséklet lehet akár -5 alatti is

- a képet bonyolítja, ha az egyensúlyi helyzet létrejöttét az érintõ frontok átmenetileg elodázzák, vagy újraindítják a folyamatot

Elnézést a regényért, kíváncsian várom a következõ napokat, mert mind légszennyezés, mind hõmérséklet terén igen érdekes lesz a következõ 6-9 nap.

Én annyit tennék hozzá ehhez a vitához - bár érintõlegesen Anarki is megjegyezte -, hogy a lábas hideg valószínûleg olyan szárazon jönne, ami egyszerûen lehetetlenné tenné egész napos, komoly inverzió kialakulását. Ha totál sivatag van fölöttünk, akkor aztán hiába vagyunk medencében, egyszerûen nem tud kialakulni felhõ. Nedvesség nélkül nincs felhõképzõdés. Tegnap is az kellett a ködfelhõzethez, hogy 925 hPa-on becsúszott egy kis nedvesség fölénk.

Nyilván éjszakánként erõs inverzió alakulna ki, fagyzugokban csak úgy záporoznának a zord napok és valószínûleg országos fagy lenne napokon keresztül. Ám hiába az alacsony napállás, ha totálszáraz a levegõ, ráadásul hó sincs, akkor nappal a felszínen csak megindul az eltérõ albedóból származó eltérõ felmelegedés, megmozdul a levegõ, megdöglik az inverzió.

Szóval, ha tényleg berántja a lábast a peremciklon és utána tényleg AC hat majd ránk, szerintem jó ideig szikrázóan napos, száraz idõ következik, nem pedig gyorsan beálló stratus. Éjszaka az átlagnál sokkal hidegebb, nappal viszont átlagos, vagy annál kissé melegebb hõmérséklettel, az idõ elõrehaladtával pedig ez egyre inkább a pozitív tartomány felé tolódna, ahogy jön fölénk a meleg.

Természetesen, ha utóbbi nedvességet is szállít, akkor már jön is a HP, ill. ÉK-en a peremciklon lerakhat némi havat, ami napsütésben párolog, nedvességet ad alulról és akkor oda jön a HP.

Nekem is jöhetne már a hp, megrendeltem vagy 3 hete.

Persze ez mind csak elmélet, a modellek általában épp a nedvesség eltalálásával vannak legnagyobb gondban, úgyhogy sajnos meg kell várni legalább a hétvégét, hogy tisztuljon a kép.

Nagyon érdekes és egyedi megközelítés, gyakorlatilag a jövõrõl mindenkinek más a véleménye a fórumon, tartós AC várunk sokan. Legyen igazad, izgalmas levezetés jó volt olvasni.

Én teljesen másként látom a jövõnket. Sajnos nagy esélye is van hogy december 10. után kb 15 környékén komoly akár országos havazás is kialakuljon, persze ehhez sok mindennek kell összejönni, de nem lehetetlen. Ami tény, hogy november 25 után elkezdõdött a tél elég szép fajtából. Átlag alatt vagyunk ha nem vettük volna észre az elmúlt bõ másfél hétben. Ha ez nem jó akkor igazából mi? Volt hó, zord nap fagyok és téli nap, hidegpárna, zúzmara stb. Mi kell még? Ja igen jó nagy hó, eljön szerintem hamarosan.
Mire is alapozom, nagyon pofás az északi-mag nem megmaradása a sark körül, az indexek piszkosul szórnak a modelleknek 50 óra után fogalmuk nincsen a jövõrõl. És ráadásul folyamatos hidegelárasztások alakul ki.
Az AO egyik nap -4.ig zuhan, majd +6 pontig emelkedik ez bizony szép téli idõjárási képnek néz ki. Ha tartós pozitív akkor a tél szerelmeseinek gond van, ha tartós negatív akkor inkább száraz hideg. Ha ekkor ugrások vannak akkor változékony, és mivel fejlett hidegmag van ez bizony ciklon és lehet és természetesen hó.

Két tanulságos zonális tél, két kedvencem 2000 december eleje, és 2006 december eleje:
Link
Link

Látszik a zonális áramlás a hullámok szabályosak, hidegleszakadás nincs fent maradnak sarkok környékén a hidegmagok az áramlás zárt, nem teszi lehetõvé a leszakadást és két szép gyönyörû enyhe tél következett.
A DAI is lekövette az enyhe decembert.

Ellenben az idei:
Link
Mint egy amõba, nincs zárt áramlás óriási hullámok, leszakadások alakulnak ki, és a jövõ ez lesz várhatóan: Link
Indexek:
Link
Link
Gyönyörû, mozgalmas változékony idõ, és bizony bármikor ciklon és akár komoly havazás is kialakulhat. Az anticiklon hajlam nem lesz tartós, biztos vagyok benne.

Pedig egyszerû: bölcsi: tegnap itt az inverzió legelsõ napja volt - az elõzõ napokon verõfényes idõ volt végig.
Tehát az inverzió legelsõ napján azonnal jó 5-6 fokkal csökkent a tmax az elõzõ napokéhoz képest.
Azt pedig nem értem, miért a pénteki hidegbetörésrõl beszélsz, amikor én végig a jövõ heti peremciklon utáni idõszakról beszéltem. A péntekirõl pont leírtam alább, hogy vacak óceáni katyvasz, a fenti T850 talajon "nyálat" hoz, nem hideget. Ezt mindenki tudja.

A peremciklon hidegelárasztása (ami tényleg hideg lesz, a péntekivel szemben) után egy darabig még lesz légmozgás - viszont az -5 -10 közti T850 mellett. Mire a pozitív T850 fölénk érne, addigra a légmozgás is megáll - az év legalacsonyabb napállása mellett éjjelente az amúgy is igen csípõs levegõnek lesz lehetõsége tovább hûlni szépen. Ha pedig végre elkezd fent bekúszni a meleg lassan, akkor kezdõdhet, ami tegnap is kezdõdött, és amit a mai szél szétfújt.
Az egyik nagy kérdés, hogy a jövõ héten hosszabb távon lesz-e, ami szétfújja az inverziót. És itt jön a dolog szépsége: minél melegebb jön odafent, az annál inkább AC-központi helyzetet jelent, azaz annál nagyobb inverziós hajlamot....

Délben amúgy miért kívánsz jó reggelt? Ez valami anglicizmus?

"Bölcsis inverzió": Link végülis ~1100 méter magasan csak 10 fokkal volt melegebb, mint talajon.

Jó reggelt! Tegnap kishíjján egy AC közepén voltunk: Link
Láttad mi lett az eredénye az ország kb. felén, hogy beindult egy kis lengedezõ szellõ? Nézd meg a tegnap este óta végbement hõmérséklet változást. Éjfél és reggel 6 óra között a metnetes térképek alapján Bp. környékén pl. 4 fokkal emelkedett a hõmérséket úgy, hogy közben a köd szinte teljesen fel is oszlott. A nap azon idõszakában, amikor normális körülmények között hülni kellett volna.

Ezek után pedig nézd meg, hogy a pénteki hidegleszakadás követõen pl. 925 hPa magasságban milyen szellõk várhatóak a magasban. Mellesleg az északias jelleg miatt a Kárpátok északi vonulatain átbukó áramlás nem tudom mennyire befolyásolja a levegõ nedvességtartalmat, ha pl. egy esetleges beködölésre gondolunk.

Nem sikerült feloldanod az ellentmondást bennem egyelõre.

Nem a nyers ECM alapján látom, hogy erõsebb hidegbetörés lesz sokkal, mint a pénteki, hanem a modellek képei alapján. A peremciklon keletrõl rántaná be a lábashideget, nem nyugatról a katyvaszt, mint a pénteki front. Errõl bõvebben is írtunk a met. társalgóban, modellekkel is illusztrálva, amit ezért ide nem linkelek.

A makrohelyzet lehetséges felállásában, illetve az AC-helyzet okozta jelenségek lehetséges kimenetében nem akarok ellentmondani, ellenben a peremciklon utáni helyzetben ellenkezõen látom a a talajszinti hõmérsékleteket érintõ lehetõségeket, mint Te. Remélem ezzel sikerült feloldanom az ellentmondást, amit felfedezni véltél.

Tehát: a peremciklon hûtõ hatását a lábashideg beáramlása miatt tudom elhinni, az utána következõ AC talajra kiható egyhítõ hatását pedig a hidegpárna kialakulásának erõs lehetõsége miatt kezelem sokkal szkeptikusabban, mint Te. A modellek inverziós "vakfoltja" a Kárpát-medencét illetõen pedig régóta ismert tény, az ECM (yr.no kimenete is) ezt eddig minden télen benézte, ahogy régebben a GFS is - "õ" már egy kicsit jobb lett azóta ezen a téren is.

Hogy érzékeltessem még jobban: tegnapra ide az ECM 3-4 fok körüli tmaxot mutatott - lett belõle -3 körüli. Ez 6 fokos eltérés, pedig tegnap még igen bölcsis szintû volt csak az inverzió!
Egy, a modellek által jelenleg jövõ hét szerda utánra mutatott AC helyzetben ennél sokkal erõsebb inverziót tudok elképzelni. A többit ki lehet számolni.

Azt látom, hogy nem ellentmondani szándékoztál, csak egyszerûen pont az ellenkezõjét látod, mint én. [moderálva]
Visszatérve a 2. hidegelárasztásra: ha a nyers ECMWF kimenet alapján elhiszed, hogy olyan hideget ránt ránk a ciklon, hogy attól a nappali Tmaxok sem emelkednek pozitív tartományba:

"még elég erõsnek néz ki, és utána jelen állás szerint nem látok olyan erõt, ami a hidegét kisöpörhetné."

Akkor miért nem látsz olyan erõt, ami kisöpörné, hiszen a yr.no is azt mutatja, hogy utána jelentõsen beenyhül a T?

Link 4-5 fokkal látszik melegebbnek.

Egyszerûen fogalmazva: a fenti link alapján elhiszed, hogy szépen lehülünk a peremciklon miatt, de azt már nem, hogy vissza is melegszünk?
Nem értem!

Én sem ellentmondani szándékoztam, csak leírtam, amit folyamatában látok.
Jelenleg szerintem még a peremciklon is nagy kérdõjel, szóval szigorúan elméleti modell-elemezgetésrõl van szó. Elõször a viharciklonnak kell kidühöngenie magát, és utána meglátjuk, jön-e a peremgyereke, és vajon mit csinál majd.
Visszatérve a 2. hidegelárasztásra: még elég erõsnek néz ki, és utána jelen állás szerint nem látok olyan erõt, ami a hidegét kisöpörhetné. Ha erre jön rá az AC fokozatosan, akkor sajnos itt az inverzióesély.

Ferri: az AC felett rosszalkodó hidegcsepp nagy élmény lenne, de ilyenben egyelõre még nem merek reménykedni sem

Most kb. ugyanazt leírtad, mint én, csak pepitában.
1. Esélyrõl írtam és nem tényrõl.
2. Nem vitattam az esetleges inverzió, hidegpárna kialakulását sem (csak a tartósságát).
3. A nyers ECMWF kimenettel ellentétben az OMSZ elõrejelzés, de még a metnet-es is mást mutat. Mellesleg a hozzászólásom arról szól, hogy az elsõ hidegöblítés (péntek) nem hoz hidegebbet, a peremciklon is szépen átkever, hiszen utána újra jelentõsebb beenyhülés látszik még az általad linkelt modellen is.
4. Ha a peremciklon hidegebbet is hoz, nem úgy néz ki, mintha nyugalomba kerülne a medencében
5. Még maga a peremciklon is messze van.

Ferri!
Tökéletesen egyetértek.

Így van, a GEM-nek immár harmadszor gurul el úgymond a pirulája, ezen belül a mai a kanadai modell ´retrográd ámokfutásának´ abszolút csúcsát produkálta, mióta figyelem az idõjárást, ilyesmire még ebben a formában nem akadt példa. Viszont a többi modell nagyjából egyetért és a megbízható tartományon belül tartják a peremciklon - 2. hidegöblítés - fokozatosan ránk húzódó, de tõlünk valamivel nyugatabbra lecövekelõ középponttal rendelkezõ AC forgatókönyvnél. Hogy a továbbiakban mi lehet, azt itt és most - tekintettel a folytatódó hatalmas szórásra és a fel-alá ugráló NAO-indexre - nagyon nehéz megmondani. Véleményem szerint a legvaloszínûbb a fél kontinensnyi AC tartósabb fennállása, melynek középpontja hol közelebb, hol távolabb lesz a Kárpát-medencétõl (tõlünk nyugatra), így bár a tartós hidegpárna veszélye továbbra is fennáll, enyhén csökkenõ tendenciát mutat. Az ünnepek idõjárásával még túl korai foglalkozni, bár Thermometer a minap felvetette a ´Katalin kopog, karácsony locsog´ szabály beigazolódást (enyhe zonális idõszakot vázolt fel), némi szerencsével ´játszik´ az AC-dominancia is, és ha netán egy jókor érkezõ magassági hidegcsepp is közrejátszana, ebbõl ha nem is fehér, le legalább egy kis ´porcukorral´ díszített ünnep még összejöhetne. Az ünnepek idõjárásának latolgatásához kb. 10 nap múlva visszatérek, akkor remélhetõleg már letisztázódik néhány alapvetõ dolog.

Számomra ennek majdnemhogy az ellenkezõje látható a modelleken, de legalább a pozitív T2m igencsak kérdéses.
Elõször is, a jövõ hét eleji peremciklon jelenleg úgy néz ki, hogy komoly hideget ránt be az enyhülés után, amit hoz: Link
Link (kedd-szerda az érdekes).
Utána pedig mindkét nagy modell a beálló AC keleti, DK-i felére rak minket: Link Link
Az, hogy mennyire tolódik keletre az AC, jelenleg még nagyon bizonytalan. A tegnapi futások alapján erõsen a hideg oldalon maradtunk volna, a ma reggeliek alapján még mindig a hideg oldal dominál, de nem annyira durván. Ezek alapján a peremoldali helyzetbõl adódó hatások gyengülnek, a magasnyomás alatti hatások viszont erõsödnek. Ez komplex kérdés, mert bár peremhelyzetben elvileg hidegebb levegõt kapunk, a légmozgások miatt több esély van átkeverésre is.
Ha jobban ránkjön az AC, és ott is marad, akkor hiába lehet fentebb meleg, az átkeverés hiánya miatt indul az inverzió...

Szerintem felcsillant a remény abban a tekintetben, hogyha beáll a hidegpárna, akkor ne az a kellemetlenül fagyos variáció jöjjön, hanem egy gyengén pozitív tartományban állhasson be a T szinte a nap 24 órájában (azt nem tudni mennyire tartósan??). Hozzáteszem ez is rohadt kellemetlen lenne, legalábbis számomra, mert utálom a hidegpárnát.

Ennek az okát egyrészt abban látom, hogy a péntektõl várható hidegleszakadás nem okoz lényegi lehülést talajon, sõt... bizonyos helyeken közben még melegebb is lesz. Bár senki nem értette a november végi hozzászólásomat, amiben északnyugati irányításról és utána hidegpárna kialakulásától tartottam, de a vége ugye az lett, hogy mediterrán ciklon csak nem érint majd minket, illetve mostmár 80%, hogy egy bizonytalan hosszúságú hidegpárnás idõszak köszönt ránk.

Hogy miért van meg az esélye a T pozitív tartományban ragadásának?

Egyrészt jön egy kellemes kis peremciklon, aminek a melegfrontja szépen átkeveri a levegõt a medencében. Javarészt esõvel, az északi országrészben eleinte talán még havazással kecsegtet. Északkeleten kis szerencsével lehet még megmaradó hóval is, bár ebben nem szívesen foglalnék állást, mert ilyen távlatban még nem tudni biztosan milyen erõs lesz az átkeverés.
Annak ellenére, hogy középpontjával egyre közelebb mászik az AC, illetve egyre jobban melegszik a levegõ 850hPa szinten, nyitva marad egy szép kis szélcsatorna hazánk felett... a GFS 925 hPa szél térképein gyönyörûen végig lehet követni ezt az áramlást: Link Link

Ilyenkorra az ország legnagyobb részére már pozitív T-t vár 850-es szinten is. Gyakorlatilag jelen állás szerint elég kevés ideje és lehetõsége lenne a hideg levegõnek nyugalomba jutni a medencében.

Annak is igen jó esélye van, hogy december közepéig képtelen legyen beállni a kiterjedt hidegpárna (lokálisan persze lehet tartós), aminek az oka a közelünkben uralkodó élénk északias széljárás lehet. Ilyen távolságban persze arra sem lehet mérget venni, hogy egyáltalán beálljon hosszútávon, de igen valószínûnek látszik, hogy nem ússzuk meg.

Amit a GEM mutogat, az szerintem egyszerûen nevetséges. Már nem azért, hogy egy nagy adag kontinentális hideg elér minket, mert abban nem lenne semmi kivetnivaló, hanem azért, mert egészen az Atlanti óceánig elviszi, amire szerintem még az életben nem volt példa.
Mellesleg, ha ez megtörténik, akkor szép elõoldali, afrikai eredetõ levegõ is tiszteletét teheti felénk, ha az skandi AC gyengélkedni kezd. Link a GEM-en látszik is a folyamat eleje. Egyrészt rohadt messze van, másrész hülyeség, amit mutogat.

Kíváncsian várom a fejleményeket.

Az utolsó linked alapján igen komoly mennyiségû hideg levegõ áraszthatja el Amerikát.

Igen, a hidegpárnára gondoltam, de annak kell pár nap míg kialakul, és ha nincs hó, beködölés után is csak -1 - -3 fok között tudja tartani éjjel nappal az idõt. Ha esik hó az ország egy részén az persze teljesen más...
Elõoldalhoz a modellek szerint még igen messze vannak a ciklonok.

A harmadik módot, a megkerülõs keleti hideget én is írtam, az nem kímélne... Erõs skandi AC esetén akár DK felõl is jöhet a lábas hideg.

Tökéletes példája annak amit illusztrálni akartam:
1 - AC ránkhúzódik teljesen: Link
2 - Látszólag még elõoldal is, ámde valójában.. Link
Fázós dolog ez: Link

De még ha fölénk is tekeredik a meleg: Link
BRRR... cudar! Link

Ami már nem fért a szerkesztési idõbe: én a fáklyáról csak annyit tudok leolvasni, hogy makrováltás jön, és 8-9.-e után teljes a káosz. Sem a +5-öt, sem a -15-öt nem tudom semmilyen szinten sem komolyan venni, amíg el nem érünk az Eseményig (a váltás). Persze addig is tisztulhat a kép, de utána dõl majd el a dolog ténylegesen.
Ami viszont tetszik a fáklyán, az az újra megjelent (ha minimális is) csapadék, már a hétvégétõl.

"Ami reménye lehet az enyhébb idõt kedvelõknek (és bosszúsága a nagy hideg rajongóinak), hogy kisebb-nagyobb szerencsével a ciklonok rátolhatják a skandi AC-t Európa nagyobb részére és így elõoldali (fõként a magasban) meleget tudnak tolni fölénk."

Ez nem brutális inverziót, és talajon nappal is fagyos hideget jelentene inkább?
Vagy úgy értetted, hogy nem maga az AC tolódna ránk, hanem az attól nyugatra levõ ciklonok elõoldala érintene csak?

Csak mert ha én egész Európa fölötti AC-t képzelek el, úgy annak mi a délebbi felén helyezkednénk el, ami keleti áramlást jelent... ilyeneket mutogat a GFS és az ECM is egy ideje.
Ahhoz, hogy felénk egy AC enyhe áramlást hozzon, a középpontjával tõlünk délre vagy keletre kellene elhelyezkednie. Ilyet én a modelleken nem nagyon láttam egyelõre. Túlnyomórészt nyugatra, rosszabb (téliesebb) esetben északra helyezkednek.

Érdekes, nincs fordulat a várható idõjárásban (erõs ciklonok maradnak), mégis úgy tûnik, Közép-Európa a hideget nem ússza meg. A skandináv anticiklon nagyon erõsnek ígérkezik (és tartósnak!) Link Link (utóbbi majdnem a Brit-szk.). Innentõl csak a formája és elhelyezkedése az, ami meghatározza, a keleti oldalán csavarodó hidegbõl mennyit kap a Kárpát medence, és mennyit a Mediterráneum. Persze ez döntõen száraz, lábas hideg (brr), ráadásul a spanyol-földközi térségben is anticiklonáris hatások lesznek, amik összefogva a skandináv ciklonnal elég stabilan képesek blokkolni a mediterrán ciklonok kialakulását.
Ami reménye lehet az enyhébb idõt kedvelõknek (és bosszúsága a nagy hideg rajongóinak), hogy kisebb-nagyobb szerencsével a ciklonok rátolhatják a skandi AC-t Európa nagyobb részére és így elõoldali (fõként a magasban) meleget tudnak tolni fölénk. Erre futásról futásra változik az esély, tegnap sok volt, ma reggel kevés, pl. a britekhez valami erõsebb ciklon kellene Link és akkor el is tûnne a sok keleti hideg.
Ez a kettõs esély talán még a mi fáklyánkon is jól látszik Link egyfajta buborék formájában december 10 után. +5 vagy -12 °C? Meglátjuk, napokon belül kiderül (nyilván lehet valami köztes is...).

Viszont amit inkább látok én a modelleken, az kontinentális blocking, skandináv, esetleg még francia AC-val (ami jó esetben nyúlhat csak a britek fölé). Atlanti térség: Link azori: Link izlandi: Link ezek alapján számomra szinte kézenfekvõnek tûnik, hogy a 168 óra feletti idõszakban az óceánt ciklonok fogják uralni, ami a kontinentális térségben mentõöv lehet, az valóban a skandináv AC, esetleg kinyúlva a brit térség fölé Link . Emiatt sajnos a GEM-féle visszarendezõdések esélye eléggé nagy, sok példa volt rá a múltból, amikor a hosszútávú AC-s elõrék felett "gyõzött" az izlandi ciklongyár.
Engem egyébként pont a hideg hoz lázba, a havak mindig "majd kiesnek" valamibõl, azt ennyire elõre nehéz látni, hogy miként jönne jól. Hideg, C, blocking helyett ritkán jön.

A skandináv AC most rendben, hogy kiszáll a fáklyatartományból: Link de ahogy tegnap a telet temetõ síráshalomnak mondtam, nézzünk ilyenkor 4 egyesített fáklyát: Link és a bizonytalanság mindjárt több.

Az ECM ENS egyértelmû:
Link
A fáklyán tegnaphoz képest sokkal kisebb a szórás:
Link
dec.6. tól -8:-10 fokos tartományban marad tartósan / ez kemény tél elõjele decemberben. Még a legeslegmelegebb tag is -5 fok körül van, ez már a bizonytalanság csökkenését jelzi.

Érdemes megemlíteni a csapadékot 6-7.-én, amely már megjelent Budapesten is.
Délen nagy eséllyel borítékolható lesz a havas esõ és a havazás is:
Link
Link
Még északon a Miskolcin, debrecenin is megjelenik a csapadék:
Link
Link

Ezt csak azért linkeltem be mivel az ECM operataívhoz hasonló a többi tag többsége is.

A GEM fáklya még a tegnap déli ez jóval késõbb frissül, így ez nem mérvadó.

Ez így van, ezek a szituk havat nem nagyon hoznának, de szerintem jelentõs hideget igen. GFS-es felállás alatt a gyenge pluszos tmax még elképzelhetõ, ECM-esnél nehezebben.
Ahogy írtam a másik fórumban: a keleti áramlás szépsége a Földközi-tengerre leszakadás esélye, amibõl is.... de nem folytatom

Ohh, természetesen, kihagytam a "havas" szót, szóval a helyzet betenne a havas télnek. Nekem valahogy természetes volt, hogy a hóról írok Bár egy -5, -10 fokos T850 talajon azért gyenge pluszokat is adhat.

Most egy kicsit megleptél... nekem az ECM-es linked ordító, kõkemény telet mutat, stabil keleti áramlással... ez már majdem Voejkov! Lábas hideg ilyen T850 mellett: Link még a gázórám is beleremeg!
A GFS-es linken is szerintem télen ilyenkor már keletrõl azért ritkán jön az AC hasa alatt enyhe idõ... ez is lábas hideg, negatív tmaxokkal: Link - szóval ok, hogy havas telet nem, de amúgy erõs, és fõleg tartós hideget látok mindkettõn, ami a December elsõ dekádját vinné is a negatívba simán.
Persze 240 óra, szóval lehet máshogy is. Az elkövetkezõ héten belül a makrováltást látom egyelõre biztosak, és jelen állás szerint a hideget is megkapjuk csõstül, sõt talán kis hóval is.
A GEM-et az elmúlt pár nap alapján nem tudom komolyan venni: "zseni vagy õrült" kategória, persze ettõl még az is bejöhet, de akkor kérdés, hogy melyik napon mutatott arca jön be, hisz csapkod ide-oda...

Hát nem tudom... a modellek megint szögesen ellentmondanak egymásnak, fõleg ami a távolabbi folytatást illeti. A GFS gyorsan behozza a hideget (leszakadó hidegcseppel), de gyorsan ki is alakít egy erõs, 1045 hPa-os skandináv AC-t tipikus omega-helyzettel, ez pedig jó idõre betenne a télnek nálunk: Link

ECM is behozza az AC-t, de még nem mutatja a télgyilkos omega-helyzetet: Link

A GEM pedig nem tudom, mit csinál... mindenesetre skandináv AC-nak itt nyoma sincs Link

Én is egyértelmûen atlanti blockingot és közép-európai teknõsödést látok. Fõleg fáklyákon látszik ez jól. A modellek stabilan, 4-5 napja adják, kivéve tényleg a GEM (tegnap óta), illetve ugye a tegnapi GFS OP. Ezekbe is bele lehet kapaszkodni, de az összes modellt átnézve szerintem is egyértelmû a kemény, tartósabb téli idõ beköszönte.

Én egészen másképp látom a jövõképet.
Egy erõsebb makroszinoptukus átrendezõdés elõjelei látszanak a modelleken.
Az eddigi északnyugati irányítás dimanikája megtörni látszik.
Európában egy hosszan elnyúló teknõ hátoldalán igen nagy területeken hideg sarki hidegbetörés várható, amely még a mediterrán térséget is elárasztja.
Alapjában a véve a fáklya 17-20 fokos erõteljes szórása 6-7.-tõl megerõsíti a tartós változást. Északnyugati félblokkingos helyzetekre egyáltalán nem jellemzõ a nagy szórás.
A kulcs az Északkelet-európában várhatóan kiépülõ magas nyomás, mely a moszkvai fáklyán szépen lekövethetõ:
Link
a ciklonok mozgását ez megtorpanrja és északi irányba kényszeríti, ebbõl fakadóan teknõ épül ki, melyben peremciklonok sorozata északias, sõt akár északkeleties áramlást eredményez. Délnyugaton ugynakkor egy másik anticiklon épül ki, ennek keleti oldalán a mediterrán térségben újabb és újabb hidegleszakadások érkeznek.


Tehát ez nem egy "bohóckodás", ahogy említetted hanem az igazi hamisítatlan téli idõ beköszönte ami várható majd. Tehát én egy igazi blokkingos fordulatra számítok veled ellentétben.

Összességében én egy mozgalmasabb és hidegebb idõszakra számítok.

A modellek többsége erre hajaz, talán a GEM az egyetlen, amely egy tartósabb északnyugati enyhébb irányítást vár.

Az idõ elõrehaladtával, minden új lefutott modellkimeneteken egyre inkább látszik, hogy nem ez a hidegleszakadás lesz az, ami megváltja a világot.
A kezdetben elõrejelzett AO lefelé szórás megtorpanni látszik Link így sejthetõ, hogy várathat még magára az igazi blocking fordulat. Persze nincs minden remény veszve.
Összességében azt látni, hogy rendkívül alacsony átlaghõmérsékletû levegõ tölti ki egész Észak-, Északnyugat-Európát és az is látszik, hogy az a peremciklon, ami a mi elõrejelzett (már egyre kevésbé kiméllyülõ) teknõnket alakítja ki.. az óceánról érkezik.
Továbbra sem törik meg az eddig jellemzõ északnyugatias irányítás,... az óceán felõl érkezõ peremciklon pedig alacsonyszinten enyhe légtömeget hoz.
A fõ kérdés az, hogy kialakul e mediterrán ciklon, ami kicsit homogenizálja a légoszlop hõelosztását. Ha nem alakul ki, akkor hiába lesz -10 fok 850 hPa magasságban..., mellé napközben 2-4 fokos Tmaxokkal hózáporos idõ köszönhet ránk 1-2 napig, ha pedig kialakul mediterrán ciklon, akkor csökkenhet a légkör dinamikája, van mód egy kis hidegnek lekeverdni talajközelbe.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a számunkra elérhetõ közelségben elhelyezkedõ hidegmagok leginkább tõlünk északnyugatra erõsek..., északkelet felé egyelõre érdemi felhalmozódás nem látszik. Számomra ebbõl az következik, hogy komoly (tartós!!)téli idõjárás kialakulása még várat magára.
Persze jöhet majd egy-egy hidegleszakadás, sõt még mediterrán ciklon is kialakulhat, és jó esélye van az általam annyira utált idõjárási helyzetnek is, a hidegpárnának. Ennél utálatosabbat elképzelni sem lehetne.
Északkeletrõl még nem látszik jelentõsebb hideg érkezése, addig lesznek bohóckodások, de sok jelentõs mozzanat szerintem nem.

Szerintem a kulcs a sztratoszférikus bemelegedés lehet. Más nem nagyon bonthatja meg a homogén sarki hidegsapkát. Azt viszont nem tudom, hogy a sztratoszféra hirtelen bemelegedését vajon a troposzférából érkezõ kényszer váltja ki, vagy a napszél. Az utóbbit valószínûbbnek érzem.

A hidegleszakadások mértéke nyilvánvalóan függvénye a sarki hideg kiterjedésének is. Amennyiben a sarki hidegbázis kisebb területen összpontosul (azaz homogénebb), akkor a poláris front a sarktól számított átlagos távolsága kisebb. Ebben az esetben a peremháborgásokat kiváltó Coriolis-paraméter is nagyobb. Ez a ciklonok kimélyülését és sebességük növekedését is okozza. Ez a klasszikus zonalitás. Ha azonban a sarki hideg kiterjedése nagyobb, akkor a poláris front sarktól számított átlagos távolsága is nagyobb, akkor egyfelõl heterogénebbé is válik a hidegsapka, másfelõl a Rossby-szám is nagyobb értéket vesz fel. Ez pedig kedvezõ feltétel a nagy amplitúdójú Rossby-karok kialakulásához. Ez lenne a meridionális áramlási kép.

Másképpen: Az állandóan fennálló nagy kiterjedésü hideglégtömeg kiélezi a hõmérsékleti hõkontraszot. A légkör kiegyenlítésre törekedve meleg légtömegeket indít el északnak, a hideg légtömeg dk,keleti oldalán. Ez ciklonokat generál, amik a tél folyamán negativ energia mérleg esetén egyre inkább a perem mentén enyhén vagy teljesen északnak tartanak.Tartós elõoldali áramlásoktól az óceánon anticiklonáris áramlási irányvonalak jönnek létre. (Valamint a Skandináviában található alacsony nyomású mezõvel karöltve ékelödik közéjük az anticiklon kialakulására hajlamos nyomású mezõ. Lényegében szerintem ez IS-IS kapcsolat. Mert egy tartós anticiklon áramlásmezeje által beindított meleg- vagy hidegnyelv generálhat alacsony nyomású ciklont.Mint ahogyan folyamatosan egy adott pályán pl. Délrõl Északnak kanyarodó ciklon/ok elõoldali melegnyelvje, keletre, egy adott távolságban egyre inkább magasnyomású Ac.-s idõt alakít ki. Minden egymással kölcsönhatásban,kapcsolatban van.

"állandó ciklon genezisek szülõhelye lehet,amik egyre inkább Skandináv-Dán-Brit anticiklont generálhatnak"

Ezt a részt nem értem. A ciklonok generálják a blokkoló anticiklon kialakulását?

Saját véleményem alapján, szerintem nem csak jó magam, de mások is észrevették már milyen is lesz ez a 2013-as December (már ami a hónap elsõ dekádját illeti). Ahogy már a napokban megtapasztalhattuk - a EA/WR (East Atlantic/ Westem Russia pattem) negativ fázisát élve - gyakorivá vált Európa nyugati és középsõ területein az Ény-i áramlás, a nedves,óceáni eredetû levegõ,meg az idõnkénti havazás télies idõvel. Szerintem tartós maradhat a felállás, míg az Ék Eu.-i anticiklon tartósan meg nem veti lábát az öreg kontinensen. Átlagos vagy kicsivel az alatti hõmérsékletü, illetve még kicsivel átlag fölötti csapadék jöhet le. Ilyen tipikus ény-i frontoknál(legyen hideg vagy meleg) hazánkban Ék felé növekvõ csapadékkal és Észak-Dél megosztottságú hõmérsékletre hajazhatunk.Északon hidegebb,Ék.-en (a gyakori front mentén ill. az utáni összeáramlásos helyzetek hatására) több csapadékkal. Meglehetõsen mozgalmas napok,hetek állhatnak elöttünk. December vége fele 2 féle variációra lehet majd hajlam. Az egyik hidegpárnás eset a Britekrõl ránkhúzodó Acval.Erre 40% esélyt adok. A másik 60% a Grönlandi és Kanadai jégverem tetemes kiterjedésû hidegtestjének pereme állandó ciklon genezisek szülõhelye lehet,amik egyre inkább Skandináv-Dán-Brit anticiklont generálhatnak. A jelenlegi Skandináv alacsony nyomású terület Ék.-ebbre,Keletebbre szorulhat. Hazánkra ez rajtunk vagy a Balkánon vonuló mediterrán ciklon képzödést vonna maga után. ((Persze saját véleményem, kijelentésem ugyan könnyen támadható, mégis beleillik Hari S. DAI-s elõrejelzésébe. )) Hosszú hetek tendenciaszerû folyamatos képben maradásainak hála, véleményeimet sose a képzelet szüli. Az e heti télies idõt elérve újabb mérföldkõ lehet az igazi téli idõhöz Dec.6-7-dike, amit páran már elöttem megpendítettek. Remélem végre számottevõ hóval felém,bár ilyen Ény-i áramlásoknál tél kezdetén hótakarós nap szempontjából Német középhegységek tûnhetnek pl. Nyugat Európában befutónak. Jó lenne most valaki Szibéria vagy Thermométer emlékei, :-) esetleg mentett korabeli térképei. Tudnak-e hasonló uralkodó ényi irányításos decemberi helyzetrõl,részleteirõl.Mert szolid 24 évembõl emlékeim szerint egész évben ényi frontoknál az Éki országrész csapadék gyakoriság tekintetében favorizált helyen van. Valamennyit mindig kapunk ilyen áramlásnál.

A frss ECMWF ENS már jobban támogatja azért.
A GFS spagetti azért elég zavaros még:
Link

A GFS-en egyre többször tûnik fel egy (igen meredek) óceáni AC, mely észak-déli irányú, és Grönlandig felnyúl. Ez fõleg a britekhez hozna náluk szokatlan hideget, de Közép-Európa sem tudja elkerülni a változatosságot. Némi gyûrõdés az ENS-en is látszik Link de azért a tagok ebben még nem partnerek (óceáni nyomásfáklya: Link brit T850: Link ). ECMWF fõfutás viszont szintén kiáll ez a verzió mellett Link (érdekes!..), de a tagok még ott sem (annyira) támogatók Link .

Az is lehet, hogy az arány kvázi-állandó. Itt lép be a képbe az, hogy a tengeráramlatokba "kódolt" hõtranszport ciklusideje állandó "késésben" van a légkörhöz képest.

Lehet, én ezt nem tudom megítélni...
Csak hogy érzékeltessem egy kicsit a helyzet bonyolultságát, mitõl függhet:

Mennyi az összes elnyelt energia (Az egyenlítõn és a sarkokon), mennyi az összes kisugárzott energia (az egyenlítõn és a sarkokon), (ez természetesen egész évben folyamatosan változik), milyen alakú a hõmérséklet a szélességi is hosszúsági körök függvénye, milyen ezen függvények változása, hogy hatnak ezen változások a légköri-óceáni energiavitelre, van-e még, amit hat rá, és hogyan, van e valamiylen visszacsatolás (pozitív/negatív) a folyamatok során (Azaz vannak e önmagukat tompító vagy erõsítõ folyamatok). Van e valamiylen jelentõs hatása a vegetációnak stb stb stb...

Én korántsem látom iylene egyszerûnek, hogy ha x-szel csökken az óceáni, akkor x-szel nõ a légköri, és a többi meg állandó...
Maga a hõtranszport változás is visszahathat önmagára, milyen helyzetekben állhat fenn ez a rekurzív visszacsatolás és hányadfokú, miylen elõjelû..

Betonozás közben 10 perc alatt kb ennyi jutott eszembe, ami bonyolíthatja...

"Az éghajlat globális változásával kapcsolatos kritikai megjegyzések gyakran emelik ki (...) a tényt, hogy az elõzõ század elején és negyvenes éveiben tapasztalható évtizedes lehûlésekre nincsen elfogadott magyarázat."

Azért felsorolhattak volna néhány lehetõséget egy 200 oldalas munkában...

Milyen lesz az idei tél (2013-14) idõjárási szempontból?

Szokásos módon ezt én most sem tudom, de a várakozási csokrunkat közzéteszem.

Fontos, h a hõmérséklet és a csapadék a 81-10-es átlaghoz lesz viszonyítva. Idén elõször van élestíve a DAI, így erre pár sorban külön említésként kitérek majd, bár ezt Hari S részletesen már megtette (fontos, h jó pár héttel ezelõtt).

A szezonális elõrék (eu-ai, am-ai) az átlagos körüli vagy enyhébb telet (kb. 0.0-1.5) várnak, az amerikai a decembert átlag körülre adja, a másik két hónap szignifikánsan melegebb. Az eu-ai átlag körüli téllel számol. A csapadékot tekintve átlag körüli csapadékúnak (kb. 85-115%) adódik a tél. Megjegyzendõ, h az eu-i nyomás anomáliája viszont pozitív nyomás ano-t jelöl a ke-eu-ai síkságra ill. részben É-Eu-ra.

Az állatvilág/természet (köszönjük Snowhunter Jóskának az utánajárást!) az átlagosnál szignifikánsan hidegebb (és/vagy havasabb) téllel számol (számszerûsítve ezt én -1 körüli vagy alattinak veszem).

A DAI decemberre jócskán átlag alatti hõmérõvel (-2.1-es eltéréssel, ha jól emlékszem) számol, ezt Hari S részletesen kifejtette. Röviden kb. a -1 körüli vagy alatti eltérést jónak vagy kiválónak, a -0.8, -0.6 közöttit éppen elfogadhatónak, míg a 0 körülit (-0.5,+0.5) mérsékelt bukásnak, a +0.5 felettit bukásnak, vagy óriási buktának tekinthetjük.

Koczkás (rekordot döntõ résztvevõszámú) kérdõíve (Ismételt köszönet a fáradozásért!) alapján, a fórumozók nagy többsége átlag körüli vagy hidegebb telet (kb. 0.5, -1.5 ös eltéréssel) vár. A csapadékot jellemzõen átlag körülire adjuk.

Mindezeket figyelembe véve a várakozási csokrunk eredõje:

Hõmérsékleti szempontból átlag körüli vagy hidegebb tél várható. (eltérés: +0.5, -1.5 ), átlag körüli csapadékkal (85-115%).

Abszolút meglepetés egy már szignifikánsan enyhe tél lenne kb. 1.0 fok feletti eltéréssel (mind a fórumozók többségének, mind az állatvilágnak, de ! a szeonális elõréknek nem lenne meglepetés). Egy markánsan hideg tél nem okozna nagy meglepetést (fórumozók, állatvilágnak, ellenben a szezonális elõréknek igen).

Márciusban kiderül (ill. a DAI már most pár hét múlva). Remélem, h semmit nem néztem el, vagy értelmeztem rosszul.

Én abból indulok ki, hogy a globális hõtranszportot kvázi-állandónak tekintem. És mivel kizárólag a légkör és a világóceán bonyolítja a globális összhõtranszportot, a fordított arányosság minden valószínûség szerint fennáll.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#206115)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#206095)

Itt az a nagy kérdés, hogy miért csökken le az óceánok húõtranszportja, illetve, lehet, hogy ha az egyik helyen lecsökken, akkor máshol erõsödik.
Ezen kívül, ha lecsökken, akkor nincs-e más, ami képes pótolni (a levegõn kívül) a hõtranszportot.

Azt hiszem ez sem ilyen egyszerû ha-akkor kapcsolat, azaz ha lecsökken az óceáni, akkor nõ a légköri.

Viszont az óceáni hõtranszport ingadozása okozhat (sõt valószínûleg okoz is) vele rezonanciában légköri hõtranszport ingadozást.

Ennek feltérképezéséhez globális óceáni-légköri megfigyelésekre volna szükség

A Jánosi Imre-Tél Tamás mûvet tudom értelmezni, a többi magas. Ebben van egy érdekes mondat, amin eltöprengtem:

"A tapasztalat szerint a globális energiaáramlást a légköri és óceáni áramlások biztosítják,
méghozzá nagyjából kétharmad-egyharmad arányban."

Tételezzük fel, hogy változatlan sugárzási feltételek mellett valamilyen okból lecsökken az óceánok által végzett hõtranszport. Ebben az esetben logikus, hogy a teljes hõtranszport változatlansága miatt a légkör által végzett hõtranszport megnövekedik, kompenzálva a lecsökkent óceáni hõtranszportot. Ennek lehet eredõje az, hogy a meridionális légköri áramlási fázisok gyakorisága megnõ, ergo meridionális cirkulációs korszak kezdõdik. (Feltéve, hogy a meridionális áramlási fázis az, amely egységnyi idõ alatt a legnagyobb meridionális hõcserét biztosítja.) Az ellenkezõje is igaz lehet, tehát ha a teljes hõtranszporton belül az óceánok által végzett hõtranszport aránya megnõ, akkor erre a légkör elméletileg reagálhat azzal, hogy a Rossby-hullámok amplitúdója lecsökken, ezzel elõidézve egy zonális cirkulációs korszakot. Vélemények?

Úgy tûnik, hogy használja az angol szakirodalom is: Link , és úgy veszem észre, hogy a leszakadó ciklonra használják, pontosabban arra, amit mi hidegleszakadásnak hívunk.

Ja, és szívesen .

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#205811)

Az összeomlásról jut eszembe, egy angol cikkben olvastam, hogy a polar outbreak-eket a poláris front összeomlása okozza. Nem tudom, hogy a szakirodalom használ-e a polar outbreak-ekre magyar megfelelõt, illetve hogy ezt a jelenséget mennyire kezeli, tárgyalja külön a szakirodalom? Vagy ez csak egy sajtónyelvi jelenség az angolban?

Az összeomlást valóban idézõjelbe kellett volna tennem Azzal azonban nem értek egyet, hogy csak átalakul, hiszen éppen az a lényeg, hogy jelentõsen legyengül, többször is alacsony nyomás alakul ki a térségben, és éppen ezért lehet az idõszakhoz képest kifejezetten masszív a brit AC