Agrometeorológia

Sziasztok.
Valaki próbált már luffatököt (szivacs) termeszteni? Tényleg jó fürdéshez, mosogatáshoz?
Állítólag fél évet is kibírnak az ebből készült szivacsok.

Lentebb írtam, nálam a mézbogyón már 5-6 mm-es levelek vannak...

Most nem áztattam, tavaly igen. 1-1,5 centire a felszíntől, egy hagyományos fa ceruzával szúrtam lyukat. Lehet az áztatás is jótékony, de én 6 óránként áztatom a felszínt, egyszerű pisztolyos szuszogóval, gyorsan átázik igy is.. Tiszta víz, de 20 fokos.
Nekem 14- 20 nap múlva keltek ki. Remélem jó a vásárolt föld, nem gaz magos.
Siehone sütőben való fertőtlenítése is nagyon jó, de kicsit én hanyagoltam.
Hála még nem  indultak a kerti rügyek, a mogyoró túl korai virágzása aggaszt. A kajszi rügyei is alszanak, pici pirosodás látszik csak a rügy csúcsán. Ha sokáig elhúzódna a kényszer- pihenő, (félig nyitott csúcsrügy)  akkor a télvégi lemosónak nagy a jelentősége.

Bocs, hogy belekotnyeleskedek (életemben nem hittem volna, hogy ilyen szót leírok), azaz: mielőtt elülteted a magokat, érdemes egy napot beáztatni (állítólag lehet nekik teát is főzni gyógynövényekből, az még jobb). Nyilván csak óvatosan, hogy ne álljanak a vízban, max. félig.
Én is most ültettem paprikát, paradicsomot, másnapra 2X akkorák voltak a magok. Tavaly így volt olyan mag (lugaspaprika), ami 2 hét helyett 3-4 nap alatt kikelt.
Ha beáztattad, akkor bocs

Egyébként kinél hogy áll a természet? Itt már dec. végén jan. elején felkészültek a mandulavirágok, bodza, ribizli, áfonya elindult (persze lassan). Azóta szerencsére minden megállt, talán a szibériai mézbogyó mocorog.
Örülnék, ha most nem fagyna el pl. a kivim (2X) a korai indulás és a késői fagyok miatt.

Áthelyezve innen: Bioszféra (#34431 - 2018-02-12 19:12:07)

Köszi, de 22-24 fok/ kis szoba majd behozza.(szenvedek néha a melegtől, de anyós pajtás +82 meg fázik a másik szobában).
Amúgy nagyon vitálisak voltak a tavalyi kiültetett (magas ágyás=+50 cm.) tövek. 

Áthelyezve innen: Bioszféra (#34430 - 2018-02-12 19:04:10)

Egy hónap késésben vagy.

Áthelyezve innen: Bioszféra (#34429 - 2018-02-12 17:41:21)

Hello növény termesztők!
Ma elvetettem a Habanero-csilli paprikák ez évi magjait.  Maradok a horizanti- Bellone féle kapott magoknál, mert nagyon szépen teremtek tavaly.
Tavaly ferbr.8.-án lettek vetve, rá 3-4 hétre szépen keltek. Az izfaktorban a piros az első nálam,(Bellone) majd a csokolade az ütős.(horizanti) és ez a  szegedi vejem, és barátai véleménye is)
Remélem kikelnek, szobai 22 fok, és  belső ablak párkányon éledeznek.! Gyári virág-zöldség földbe raktam őket, remélem steril.

(különben gyűjtöttem tavalyi letermett magot is, de azt dobozoltam)


 

Köszi az intelmeket, de mint tavaly is, egyszerű zsákos virág-zöldség. földel vetem, 12 cm.műa. tégelybe.. Tavaly se volt probléma, illetve egy műa. cserépnél  kikeltek valami muslincák, de lekezeltem.
Nedvesen tartom a felszínt, reggel-délbe este kapnak permetet, nem elárasztást.

Bubu.
Sütőben lehet a legjobban fertőtleníteni. Tekerd fel a gázt, azt hadd szóljon.
Mióta kaktuszokat vetek, mindig így csinálom. A legkritikusabb a kelés időszaka, mert akkor állandóan nedvesen kell tartani a földet. Miután befejeződött a kelés, jobban kiszáradhat a föld teteje, és többet is lehet őket szellőztetni.
Persze kaktuszoknál macerásabb, de pont ez benne a kihívás.
Propagátorba vetsz?

Ide is berakom a megjegyzésemet;

Hello növény termesztők!
Ma elvetettem a Habanero-csilli paprikák ez évi magjait.  Maradok a horizanti- Bellone féle kapott magoknál, mert nagyon szépen teremtek tavaly.
Tavaly ferbr.8.-án lettek vetve, rá 3-4 hétre szépen keltek. Az izfaktorban a piros az első nálam,(Bellone) majd a csokolade az ütős.(horizanti) és ez a  szegedi vejem, és barátai véleménye is)
Remélem kikelnek, szobai 22 fok, és  belső ablak párkányon éledeznek.! Gyári virág-zöldség földbe raktam őket, remélem steril.
A saját tavalyi magokat egyenlőre dobozoltam, ha mégse kelnének, akkor ezeket vetem el.

Na, hát eljött hozzánk is a tavasz első jeleivel  megvan az első hóvirág és sárga krókusz virágbimbó is
A tavaly elszáradni látszó mézbogyó pedig él és virul, gyönyörűen hajtani kezdett.... szerintem nemsokára virágzik már, és áprilisban már be is érhet. Nem vacakol

A Tmin az ablakon kilőgatott hőmérőn -17 volt (a 2 méteres -16 körül lehet), a kocsi aznap reggel -19-et mért
Viszont a gránátalmák nagyon fiatalok voltak kertészetből (szerintem 1 éves hajtások). Ezért drukkolok nekik, hogy megvastagodjanak, mert amúgy az egyik legjobban növő növények lettek a kertben (a 2X visszafagyó kiwivel ellentétben).

Solymáron a gránátalma májusban, selyemakác június közepén hajtott ki!  A gránátalmán nem látszott visszafagyás, de csak szeptemberben virágzott...  Sose volt takarva.  Tmin-t nem tudom.
Kelenföldön már nincs takarva az öreg gránátalma,  fiatalon télre 40 cm magasan, lombbal  takartuk. 2017 május végén hajtott, nem virágzott.  Kelenföldön a kültéri  lépcső miszlikbe fagyott.  Vízóra vastag karton + lomb takarással, megúszta... Tmin  kétszer is   -20  -/+ 1 C volt. A füge 60 cm-re fagyott vissza, takarás nélkül, az öreg ágak elhaltak, a vékonyak szintén, a  köztes méretűek kihajtottak, nem termett.

A selyemakác Solymáron eléggé "alvórügyes" fazonú lett,  nem virágzott. Rozmaring  egészen kifagyott, 2001 óta másodízben.

Az új oltvány nagyon érzékeny. Tavalyi meleg+szárazság nekem is betett, felül szinte semmi hajtás.
A gyökérnyaki alany hajtást,rügyeket vágd,törd le tőből, a fenti nemes rész talán beindul, előbbre lenne, mint ha újat ültetnél.
(bimbó alias rügyek, mi a különbség?)

 

Nem -10 fokig bírja.
-15,-17 fokig is bírja.
Mennyi volt a T min múlt télen nálad?
Persze, attól függ, mennyire fásodott be a múlt ősszel.

Mindenkinek köszönöm a választ!
Hogy milyen fajta? Hát gránát! (na jó nemtudom, kitöröltem azt a mélt, de 4 különböző fajta).
Tavaly télen mind a 4 totál elfagyott a talaj felett!!! Ezeket is szokták oltani?

Illetve hamár itt vagyok még egy kérdés:
ültettem tavaly(előtt ősszel) kicsi cseresznyét (oltott). Tavaly a brutál szárazság (itt) miatt csak virágzott, de egy centit sem nőtt.
Idén az oltott részen úgy néz ki megint csak bimbók vannak, míg alul a vad-alanyon megjelentek a kis rügyek.
Mi legyen vele, azokat leszedjem? Vagy lehet 2 fajta cseresznyém, ha meghagyom (na jó biztos nem, de azért megkérdezem!)?

Képek ma, sorry, majd szerkesztem.

Rosszat írtam, nem fontos cserélni a takarást, elvan az tavaszig. Nem jellemző a beázás, ha fent föld szerű kupola van, lefolyik a csapi.

Nem ismerem az e fajta almát, de volna pár ötletem.
Mennyire magas az élő vessző, 10-40 cm?.
Kúpozd , takard  -fel amennyire lehet, az említett módszerrel, mint a nálam lévő cseresznye oldal-lenti hajtást.
Lehetnek még februárban olyan -10-15 fokok,  szerintem meg lesz. Viszont ha elmúlnak a nagy fagyok, akkor lazításként cseréld meg a  takarást, szellőztesd, majd ha + -ok lennének, Márc  elején, akkor kitakarás, érje a napfény.
 

Szia.
Én csak annyit kérdeznék hogy pontosan meddig fagyott vissza?
Az oltás alatt vagy fölött? Milyen fajta?

Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. Van 4 újonnan kihajtott gránátalmám (is). Ezek tavaly télen szépen visszafagytak a földig (valamelyik júni közepén (!) hajtott ki.
Most még szép vörösek a rügyeik, azaz még élnek és mivel jönnek (esetleg) a hidegebbek, ezért lenne 1-2 kérdésem:

1. Állítólag -10 alatt rossz neki (fagy el), ez nagyjából igaznak tűnik, eddig -8 volt a min. télen és szépen elvannak.
A kérdés, hogy a most kinéző esetleges hidegek (mondjuk talajmentén egy két -10-12 fok mennyire nyírhatja ki őket).
/Azért írok ilyen hideget, mert a GFS mára -0,7-et mondott, de volt kb. -5, illetve a kocsi "talajmentén" induláskor -9-et mutatott. Valahogy a GEM jobban fogja a hideget (ha már semmi mást sem)./

2. Illetve mennyire értelmes ötlet a félig komposztálódott kb. negyedrészt szalmából álló komposzttal "felkupacolni" őket? Az megvédheti?, vagy pont átáztatja, aztán befagyasztja (ha esővel nyit mondjuk a havazás)?

Bocs a hosszért, ha valakinek van ötlete megköszönném!

Erről majd Floo tud leírást adni.
Részemről a megállapítás; Ha a tartós fagy előtt enyhe, és csapadékos volt az idő, meg szívhatja magát a rügy, és a háncs. Azután lévő tartós fagyban , (napközben is) pedig szépen, de lassan roncsolja a szöveteket. A megmaradó nedvesség pedig becsapósan, meghagyja a zöldes színt a rügyön, mint egy balzsamozást. Azért volt ilyen Jóska fügéje.
Mostani évben tán nem volt "beitatás", normálisan alszanak a rügyek. (viszont érdekes a mogyoró intenzív virágzása, holott a termőrész még alszik)
A következő hideg-havas időszak pedig talány. Talán nem lesz -12 fok alatt a Február.
 

Köszi. 
A 2017-es január azért is volt brutális, mert hiába volt 1-2 alkalommal pozitív hőmérséklet napközben, az árnyékban még akkor is folyamatosan fagyott.
A levegő ekkor elég száraz volt, nem nedves, és ugye tudjuk, hogy ezért fagy és fagy között is óriási különbség van.
És itt jön a képbe a tartósság. Nem mindegy hogy meddig van ott az a bizonyos jégkristály magában a növényben.
Ezt kellene igazából vizsgálgatni, mert valamelyik növény pont a tartós fagy miatt pusztul el, pedig néha még -25 fokot is elviselne.

Persze, mert a talaj nem bír annyira átfagyni, pláne ha némi hóréteg is van. Ezért látványos, hogy szinte a föld alól törnek fel az új hajtások.
Csak ugye a fügének nem évelő növényként kellene viselkednie.

-16 környéke
De az egész füge térdig ért, volt vagy 2-3 centi vastag. És a gyökere még így is kibírta!
Anyámák 25+ éves, lábszár vastag törzsű fügéjén is elfagyott minden rügy, de év közepére összeszedte magát, és kihajtott, még a vékonyabb ágakon is. Az ágak közel 80%--ában maradt élet. Ott -18 körül is mértek állítólag - bár közel van a falhoz a bokor.
Félelmetes nagy túlélőművész a füge.

Amúgy mennyi volt tavaly januárban nálad a leghidegebb?

Nálam ilyen volt tavaly márciusban... és majdnem tövig el volt fagyva.
OK - biztosan nem 100%-ban ugyanilyen, de laikus szemmel, nem közvetlen közelről nem nagyon lehet megmondani a különbséget szerintem.

Elfagyva biztos, hogy nem így néz ki.

Tudom, de itt még csak -7 fok volt a legalja. A füge -15-nél kezd elfagyni.
A tavalyi -18 fok szépen elintézte.

Elfagyva is pont így nézett ki tavaly márciusban - Snowhuntert meg is tréfálta rendesen.

Cylindropuntia imbricata

A fügém még épségben.

Tervezd meg gondosan! Pl. ne legyen egymás mellett olyan két fa, vagy bármi más növény, hogy az egyiket permetezni kell, a másik meg érik.  Csak gazdaságosan bánj az energiáddal. Ne akarj minden zöldségből - gyümölcsből önellátó lenni! 

Szőregen szüleimnél csak pár fa van. Deszk a célállomás. Most már teljes területen szabadon garázdálkodhatok. Egy 4A-es lapot tele is írtam az ültetendő gyümölcsfa fajtákkal. Talán még egy sarokba egy szikla keretet is létre hozok. A telek inkább hosszúkás. Jó 100 méter. Ha bent marad valami szerszám a házban a végihez, akkor +5 perc.  Bár annyiból jó, hogy mindig talál az ember új dolgot.  Jé itt kelt a tavalyi vetés, hoppá megszaladtak a cékla magok stb.  

Kitartást hozzá! Ez most a szőregi kerted, vagy melyik?

Tegnap megnyugodtam, mert megmutatta magát a borsó.  Az udvarban kivágtam a haszontalan mályva bokrokat. Helyette kordonos almát akarok. Megritkítottam a bodzát. Pár bodza sarj is kihajtott. Lett még plusz ezer négyzetméterem. Neki estem a házfelújításnak. Jelenleg rombolás lesz a téma márciusig. Nyár elején akarok kiköltözni és akkor az utazással töltött időt is kertre tudom majd fordítani. Bár inkább idén a ház lesz a fő frontvonal. 

Hóvirágok 2018.
Link

Még alszik a málna is.
Link

Én elolvasom, pláne ha kisebb részekből fog összeállni. Az élet burjánzásához  fontos a víz megtartása itt a medencében. 
Szerk: Bioszféra fórumban most látom már olvasható is.

Kicsit enyhe.   

Ja, elvégre csak kb. 3 fokkal volt országos átlagban enyhébb a tél első fele. Akár rekord enyhe érték is lehetne, ha most vége is lenne a télnek.

A híres 2013-2016 közötti 3-as triumvirátusnál is melegebb kissé eddig.

De legalább végre egy normális szakember, aki nem száll el attól, hogy kicsit enyhe a tél.
Mondjuk a hótakarós vetésvédés itt is bejött, de voltak ennél durvább nyilatkozatok is már.

Link

Gyerekkoromból emlékszem egy enyhe téli szünetre, amikor egy  érintetlenül hagyott búza előzményű tarlón virágzott a vadrepce.

Ki hitte volna...!
Link

Szívesen olvasnánk a jegyzetedet.
A "korallokall  szeretném kezdeni" . Érdekes lesz.
 

Most éppen az algák és baktériumközösségek védelméhez szeretnék Tőletek segítséget kérni.
Sajnos nem vagyok jó író, ezért csak részletekben tudnám elmondani, miért remélem,

hogy kevesebb vihar és szelídebb eloszlású eső lenne nálunk, ha rendben volnának a tengerek.

Ha lesz türelmetek elolvasni, jegyzeteket szeretnék írni a felsorolt cikkekhez, amit már láttok itt.
A korallokkal szeretném kezdeni, aztán rátérni a kémiára, bacikra,  felhő kristályosodási magokra,
tera-grammokra és watt/m2 értékekre...  ez lenne a tervem, még ha túl optimistának tűnik is.
Két-három naponta írnám - ha szabad, a Bioszférába - a "folytatásost". 
Hoznék egy cikket, és rövid jegyzetet hozzá, a fogalmakkal, a cikkírók közlendőjével,
a saját véleményemmel, és várnám hozzá a Ti válaszotokat.

-és köszönöm szépen, ha válaszoltok, főleg ha olyasmit írok, ami zavaros vagy scifi nyelven van, és nem érthető - akkor írjatok rám.
Annyi klassz szakirodalom van már, és sajnos egyik szakma a másikét nem szívesen olvassa el.
Ezen szeretnék segíteni, akármilyen kicsit, mert a "globális" dolgok csak  összefogással oldhatók meg... és ahhoz előbb tudnunk kell, amit a kutatók egymásnak leírnak.  Közérthető nyelven is le kellene írni, és talán Veletek itt, jobb színvonalon sikerül, mint a bulvárban...
Én jó csapatnak ismertem meg a Metnetet, és a hivatásos modikon túl, a többiek ellenőrzésére is számítok.
Remélem sikerül.

Szép gondolat menet, de mi magyaroszági emberek nem nagyon figyelnek a tengeri bioszféra hatásaira, pláne a 2100 ft-os normál pontyszelet (csökkent 5%! ra) féle belföldi megjelenítése kapcsán.Egyen még több halat, ha bírja  pénztárcája.


[mod.]

Egy barátom monda az az igazán jó (ember) orvos,  aki tudja gyógyítani a növényt és az állatot is.  (erre sajnos mostanában nem képzik az orvosokat)

émmeg orvos létemre  próbálom magyarázni, azt, amit senki sem tanult, és remélem hajlandó valaki  - ennek ellenére - figyelni rá,
hogy a globális időjárási trendek megváltozásának antropogén oka van,
éspedig a tengerek élővilágának elszegényedése, a CCN ellátás összetételének  (kevesebb szulfát, kevesebb, algák és korallok által termelt DMS, több insolubilis por, amiből aktív CCN sose lesz) változása, a felhőborítottság drasztikus csökkenése, az olajból származó biogén haloalkánok megnövekedett termelése,
kérlek olvassatok bele, beszéljük meg ezeket a cikkeket:

CarstensenJ. et al. (2014) Hypoxia in the Baltic Sea: Biogeochemical Cycles, Benthic Fauna, and Management. AMBIO 43:26–36
Chakraborty R. et al.(2012) Microbial response to the MC-252 oil and Corexit 9500 in the Gulf of Mexico. Front. Microbiol. 2012,(3): 357
CharlsonRJ et al. (1987) Oceanic phytoplankton, atmospheric sulphur, cloud albedo and climate. Nature 326: 655-661
ECDC, EFSA and EMA (2017. jun.28.) second joint report JIACRA. EFSA Journal 2017.15: 4872
Frias-LopezJ. et al.(2002) Partitioning of Bacterial Communities between Seawater and Healthy, Black Band Diseased, and Dead Coral Surfaces. Appl Env microbiol. 68: 2214-2228
Halling-SorensenB. et al. (2002) Toxicity of tetracyclines and tetracycline degradation products to environmentally relevant bacteria, including selected tetracycline-resistant bacteria. ArchEnviron Contam Toxicol. 42:263-71.
Harris SJ. et al. (2012) Antimicrobial Residues and AMR Bacteria: Impact on the Microbial Environ-ment and Risk to Human Health - A Review. Human andEcological Risk Assessment, 18: 767-809
HeuerH. et al.(2011)  Antibiotic resistance gene spread due to manure application on agricultural fields. Current Opinion in Microbiology 14:236–243
HoffmannEH. et al.(2016)  An advanced modeling study on the impacts and atmospheric  implications ofmultiphase dimethyl sulfide chemistry. PNAS113: 11776–11781
HopkinsFE et al. (2016) Air exposure of coralis a significant source of dimethylsulfide (DMS) to the atmosphere. Sci.Rep. 6:36031
Hu,L. et al. ( 2010) Coastal emissions of methyl bromide and methyl chloride along the eastern Gulf of Mexico and the east coast of the United States. Glob. Biogeochem. Cycles 24(1).
IsbisterJ. et al. (1999): Ecological Effects of Antibiotics in Runoff from an Eastern Shore Tributary of the Chesapeake Bay . In:Effects of Confined Animal Feeding Operations (CAFOs) on Hydrologic Resources and the Environment. Fort Collins, Colorado.
Koenig JE. et al.(2011) Succession ofmicrobial consortia in the developing infant gut microbiome. PNAS 108: S1 4578-4585
KolusuSR. et al.(2016) Chloromethane and dichloromethane in the tropical Atlantic Ocean. Atmospheric Environment 150:417-424
KredietCJ et al. (2013) Members of native coral microbiotainhibit glycosidases and thwart colonization of coral mucus by an opportunistic pathogen. The ISME Journal (2013) 7,980–990
Lidburyet al. ( 2016) A mechanism for bacterial transformation of dimethylsulfide to dimethyl-sulfoxide: a missing link in the marine organic sulfur cycle. Env.Microbiol. 18: 2754–2766
LippEK. et al. (2002 ) Preliminary evidence for human fecal contamination in corals of the Florida Keys, USA. MarinePollution Bulletin 44 (2002) 666–670
Marquisj. (2005) Radiative influences on drop and cloud condensation nuclei equilibrium in stratocumulus. J. Geophys.Res. 110, D10205
McCoy DT. et al. (2015) Natural aerosols explain seasonal and spatial patterns of Southern Ocean cloud albedo. Sci. Adv. 2015; 1:e1500157
PandeyPK. et al.(2014) Contamination of water resources by pathogenic bacteria. AMB Express 2014, 4:51
PimentelD. et al.(2005) Environmental, Energetic, and Economic Comparisons of Organic and Conventional Farming
Systems. BioScience 55: 573-582
Rhew,R.C. et al. (2000):  Natural methylbromide and methyl chloride emissions from coastal salt marshes. Nature 403 (6767), 292-295
RizzoL. et al. (2013) Urban wastewater treatment plants as hotspots for antibiotic resistant bacteria and genes spread into the environment: A review. Sci Total Env 447: 345–360
Sutherland KP. et al. (2015) Shifting white pox aetiologies affecting Acropora palmata in the Florida Keys,1994–2014. Phil. Trans. R. Soc. B 371: 20150205
Vermeij MJA. et al.(2009) Survival and settlement success of coral planulae Oecologia 159:325–336
Wear SL et al. (2015 ) Sewage pollution: mitigation is key for coralreef stewardship. Ann. N.Y. Acad. Sci 1355 (2015) 15–30
WangJ. et al.(2016) Biodegradation of dispersed Macondo crude oil by indigenous Gulf of Mexico microbial communities. Sci.TotalEnv. 557–558 (2016) 453–468
WMO Scientific Assessment of Ozone Depletion, 2014, Project report No. 55. Geneva, Switzerland.
Young S. et al. (2016, ) Vancomycin-Resistant Enterococci and Bacterial Community Structure following a Sewage Spill into an Aquatic Environment. Appl EnvironMicrobiol 82: 5653–5660
Yokouchi,Y. et al. (2000): A strong source of methyl chloride to the atmosphere from tropical coastal land. Nature 403 (6767),295
 
 Annak is örülnék, ha január 27-én beszélhetnénk róla.  Ne mondjátok nekem, hogy csak a teknők és a jégesők fontosak, meg hogy mit ír a GFS...  Szeretnék túllépni a GFS-en, és jó lenne, ha találnék Közöttetek valakit, aki segít.  Ha hiszünk a médiának, talán időszerű is lenne. Ha kapok 10 percet az előadásokban, ott is megtiszteltetésnek érezném, ha egy vitaindítót elmondhatnék. Már a mikrobiológus konferencián elmondtam Keszthelyen, de ők nem láthatják át rendszerében, az egészet... és jó lenne találni pozitív fogódzót, mi az amit tehetünk, a saját környezetünkben, a saját erőnkből.
Ne várjunk szakértőkre, Ti vagytok azok...

Mer' ezt tanulták. És ha ezt tanulták akkor az ÚGY IS VAN!

Részemről a 2 legkirívóbb szakma az orvosoké és a mezőgazdászoké ebből a szempontból.
Éppen permakultúrával próbálkozok, egy kicsit nehezen értik (nem is akarják, de kapom folyamatosan a "jótanácsokat")