Meteorológiai esélylatolgatások

Miért mindig szélsõségekben gondolkodunk?
Ezek az állítások nem hamisak:
- Ha Amerikában "tél van" (komoly hidegagok összpontosulnak), akkor nálunk valószínûleg enyhébb az idõ.
- Ha az izlandi csigagyár pörög (930-970-es ciklonok, afölött szerintem kb. inaktív), akkor nálunk valószínûleg enyhe, zonális, elõoldali stb. az idõ.
Természetesen ez a két állítás nem "biztosan", hanem "valószínûleg", és vannak bõven ellenpéldák, megerõsítõ példák azonban lehetnek sokkal többen! Ezek tehát nem szent dolgok, ami alapján fixen ki lehet mondani valamit, hanem támpontok, amik pontosítják a valószínûségeket.
Hamis állítások ezek (ebben egyetértünk):
- Ha Amerikában van tél, nálunk biztos az enyheség.
- Ha az izlandi ciklonok aktívak, nálunk zonalitás van.
Hamisak viszont véleményem szerint ezek is:
- Ha Amerikában van tél, nálunk ugyanakkora eséllyel van tél ill. enyheség.
- Ha pörög az izlandi csigagyár, nálunk ugyanakkora eséllyel lehet tél, mint enyhe, zonális idõ.
Lényeg a lényeg, most sokkal rosszabb esélyekkel indulunk, és bár van esély természetesen epikus, ritka helyzetekre, sokkal kisebb az esélye, mint annak, hogy marad a napsütés, enyheség stb.

Egyébként most döntõen egyetértünk (szeke-vel is), csak gondoltam, a szélsõségeket meg kell kérdõjelezni, mert az igazság nemigen áll a dolgok szélére - ahogyan 100% nincs a meteorológiában (egyelõre).

Egyetértek. A kulcs, egy AC a 60. szélesség mentén valahol a Finn-öböl és Grönland közt. Minél nyugatabbra, annál jobb a mi szempontunkból. Amíg nincs ilyen, hiába minden. Persze érdemes figyelgetni az Amerikai nyomási mezõt is, mert az Atlanti magasnyomás pozíciója és erõssége az egész Atlantikum idõjárását befolyásolja. Hogy pontosan hogyan, azt én sem tudom.

Köszönöm. Ez olyan kiigazítás volt, mint a régen bezzeg mekkora havas karácsonyok voltak!:-) Itt sem lehet ezt a téveszmét elkergetni, hogy Amerikában tombol a tél akkor nálunk nem lehet kemény zord idõ. Tudod már csak mosolygok ezen és belefáradtam a folyamatos cáfolásába, egyszerûen nincs értelme.
2002-2003 mindenki számára finom tél, mármint aki bírja a zord idõt:-)
Csak egy példa és nem is folytatom tovább:
Link
Ázsia, Amerika és Európára is rászakadt a hideg, mert volt megfelelõ áramlási rendszer, most így van ahogy mondod egyelõre nincs hozzá. Azonban lehet és látható, ha ott van kemény tél, akkor itt is kitud alakulni.
Az izlandi-minimumnak az a dolga, hogy pörögjön ettõl még lehet kemény tél nálunk. Az is tény jobb ha nem pörög annyira, de õ mindig mozgásba van, és csak átmenetileg vannak anticiklonos idõszakok.
A másik kedvenc telem 1941-42, hopp ott figyel az izlandi, mindenki számára rém:
Link
Link
Link
Link
Egész télen pörgött mint egy búgócsiga de volt megfelelõ helyen egy anticiklon is ami hozzánk az egyik, hanem a legdurvább téli helyzetet hozta január végére. Gyakorlatilag egész tél kemény zord volt mint tudjuk, de az izlandi ciklongyár szépen mûködött.
Én mint lehetõséget írtam, hogy átalakulás jelei láthatok, nem mondtam, hogy lesz is de nagyon jó esély mutatkozik rá. Nem szoktam figyelni GFS pajti 38000 millió órára elõre a futását sem, nincs értelme. Mindig és kizárólag az összképet figyelem és abból azért 1-2-3 hétre elõre egy tendenciát ki lehet venni. Igaz azt senki nem mondja meg, hogy átmenetileg lesz-é elõoldal? Nem lehet tudni de egy tendenciát ki lehet bontani sok mindenbõl ha tudjuk, hogy mit kell figyelni.

Link
Link
Link
Link
Ez továbbra sem rossz.

Az Amerikai nagy hidegmaggal az a gond, hogy más években (pl. tavaly) is ki tudtak alakulni hideg idõjárási helyzetek nálunk, miközben az ottani hidegmag is megvolt. Akkoriban is keletkeztek sorra a ciklonok Amerika keleti partjainál, csak akkor rögtön mellette ott volt egy erõs brit AC. Volt olyan ciklon, ami a brit AC kiépülése elején az AC-t délrõl megkerülve jutott a Mediterráneumba, és az AC túloldalánál megerõsödve elõször jókora elõoldalt, majd nagy esõket, végül tovább menve nagy havazásokat, és sarki hidegelárasztást okozott. Ezután a brit AC tovább erõsödött, a ciklonok kint ragadtak az Atlanti-óceán északnyugati medencéjében, mi meg kaptuk a kontinentáis hideget ÉK-rõl.
Ez pl. a tavaly december eleji havazásos helyzet: Link Link
A másik különbség, hogy most Ázsiában nagyon messze van a lábas hideg határa: Link az Ural-hg környékén még csak fagypont körüli értékek vannak éjszaka. Ha 850-et nézzük, akkor is nagy a különbség idén Link és tavaly Link Szenteste között.
Tavaly a december eleji havazások után 8-án kezdett erõsödni a blocking: Link , most ugyanott viharciklonok vannak: Link . Most ugyanazon a területen csak elsején emelkedik a tartósabb AC kialakulásának valószínûsége 50% közelébe (szóval akkortól vagy megszûnnek a viharciklonok, vagy nem , de az esély onnantól mutatkozik, ebben egyetértek).
Tehát szerintem nem a viharciklon kell az amerikai ciklonok ellen, hanem egy brit AC, márpedig amíg a viharciklonok folyamatosan keletkeznek, addig erre nem sok esély van.

Erre lász bejegyzése nélkül is rájöttem. De még se mehetek el a mellett, hogy nem jó helyen van az Észak - Amerikai hidegmag. Bár én bízok, hogy ( "elöbb" ) valamikor Január hónap elsõ dekádjában megtörténik az átrendezõdés. Szerintem ennek a mehanizmusnak, még ha öngerjesztõ folyamat is kell lennie egy vészgombnak. A vészgombhoz vezetõ út pedig a viharciklonokon keresztül vezet. Véleményem szerint a nagykiterjedésû mély viharciklon/ok a hátoldalukon keletkezõ(peremciklon) vagy Amerika keleti partjainál keletkezõ ciklon(ocskákat) eltérítik vagy "elporlasszák". A viharciklon gyengülésével, a nagy kiterjedésû teknõ "nem kap még egy golyó a tárba", hogy újra bepörögjön. Így lehetõséget teremt a magasnyomású zóna északabbra való terjedésének. Szerintem nem egyedülálló helyzet ez biztos volt már korábban rá példa. Mint ahogyan a Gfs legújabb futássa is számol ezzel a tényezõvel. Jó hír mint látom a Jeges - tengeren is van "némi" -10 - -15'C fokos légtömeg, bár nem -30,de kell a bajnak. Ilyen napállásnál, dátum alapján -5 fok is elég 850-en felettem, hogy maradandó hó esen.
Igazából én akkor kezdenék igen csak aggódni a tél hátralévõ részét illetõen, hogy ha a ciklonok/viharciklonok masszív, széles nagy kiterjedésû +10 fokos melegnyelvet ráncigálnának fel Észak - Afrikából.( A portugáloktól az olasz partokig olyan szélesen.)
Itt még nincs minden veszve: - "elõbb vagy utóbb."

Legrosszabb esetben majd megjön a hideg február közepén és kitart április végéig, hogy aztán 2 héttel késõbb megjöjjön a nyár (a tavaszt úgy sem szeretem).

Biztosan lesz átrendezõdés, vagy elõbb vagy utóbb. Bár inkább utóbb ! Nem fog állandóan ez az idõjárási helyzet fennmaradni. Ez 100%

Met. társalgóban lász kolléga rávilágított egy-két dologra, ami idõvel átrendezheti Európa idõjárását. ( Link ) Mit is mondjak, felvillanyozott. Én is észrevettem a magasnyomásu híd kialakulását a térképeken, bár igazából a böhöm Atlanti csigagyár miatt nem is foglalkoztam vele. Tény, ami tény mint eshetõség átrendezõdésre felmerülhet, még sem kezelhetõ sajnos tényként. Csak gondoltam beszúrom ide, hogy el ne vesszen a társalgóban. Mind a mellett valaki nem tudna-e nekem Észak-Amerikáról olyan modelltérképeket dobni, amik 180órán túlra is pörgethetõk? Privibe esetleg?

Mai ECMWF meteogram, a vége önmagáért beszél:

Link

És lássuk, mit álmodott ma január 1-re az ECMWF az 50+1 fejével:

Link

Lehet szavazni, melyiket kérjük!

Mi az, amit most le lehet szûrni, ha a modellekre pillantunk: a skandináv térségben kérdéses, de egy erõs ciklon alakulhat Link . Ez bizony Link a brit ciklonnal együtt meghatározhatja egész Európa idõjárását, sajnos döntõen zonális, Ny-DNy-i irányítással. Ez annyira nem is kérdéses, épp ezért kicsi pl. a T850 szórás Budapest koordinátájára. Kérdéses inkább Snowhunter által emlegetett AC híd fennmaradása. Link Koordinátánkra van bõven lehetõség ciklonra (az átlag nyomás is 1015 köré ereszkedik, de a tagok döntõ része benéz 1010 hPa köré. Ez már meghozza az átkeverést, nem véletlenül aktiválódik a 850-es szélLink (ez persze néha kevés az átkeveréshez, a 925 fontosabb, de csak 10 m-es fáklyánk van: Link ezek szerint azért nyögvenyelõs lehet az a felszakadozás, ha egyáltalán sikerül).
A bélyegképeken ki lehet szúrni egy érdekes, és jó tendenciát, ez pedig az ÉK-i AC erõsödése, amit már említettem a mettársalgóban is. Hozzánk közelebbLink még azért ez 50-50-re áll, de azért jobb, mint pl. a 4 futás átlaga Link . Persze megfontolandó, hogy még ne bizakodjunk, de mindenképp jó irányba változik a dolog. Moszkvában viszont még nincs nyoma a hideg felhalmozódásának Link ahogy a stabil AC-nak sem Link . Viszont ha az idõszak végére (december 28+) létre tud jönni ott erõsebb anticiklon, akkor elkezdõdhet a hideg felhalmozódása, majd szerencsés esetben a meridionális hõcsere. Addig viszont jön még zonalitás, maximum az átkeverés nem lesz teljes és gyors.
A friss GFS még borzasztóbb, 940-es ciklon középpel számol Skandinávia partjaihoz, ami 975-ös ciklonként az egész skandináv partokat beveszi. Gondolom mondanom sem kell, hogy ilyen esetben teljesen esélytelen a hidegfelhalmozódás tõlünk ÉK-re, valamint a hideg AC felépülése és feltöltõdése 300 órán belül. Ilyen erõs nyugati szelek akár Mongóliáig, Kelet-Szibériáig nyújtózkodhatnak... Link ne ilyet!

A tologatás a friss Ens-bélyegen már 26-án is túl jár, hiszen a 26-ára (240 óra) is már 8-9 tag adja a magasnyomás erõnyerését (elõtte a tagok többsége): Link

Sõt, már 5 (!) tag ad egyre meredekebb, már meridionális képet kiadó anticiklonális áramlási képet (azaz kontinentális eredetû hideg-öblítési esélyt)!

A karácsonyi cikkem miatt negyedik napja majd minden modell aktuális futását figyelem (hosszú hónapok óta nem volt ilyen, annyira nem értem rá) és a zonális advekció magasnyomású hídon való áttörése napok óta tolódik, 19-20-rõl már 24-25-nél jár.

Ami figyelemreméltó, ez épp fordítva szokott megtörténni, azaz egy zonális áramlási kép meridionálisra váltását szokták a modellek folyamatosan tologatni, ami ha több napon át folytatódik, nagy százalékban el is marad.
Ez fordítva sokkal stabilabb módon jelezõdik elõre, azaz a zonális kép elõretörése meglehetõsen monoton és stabil beválással.

Épp ezért adok napról-napra kevesebb esélyt a zonális kép elõretörésére az elõrejelezhetõségi határig, ami nálam most épp Szentestéig tart.

Összességében leírtad ugyanazt.
Ugyanis nem azt írtam, hogy a híd lesz a gyõztes, hanem azt, hogy a modellek tologatják a ciklonális advekció ránk-helyezõdését, azaz most már az Ünnepekre mutatják azt, amit 2-3 napja már ezen hétvégére.


Árpi,
Így van, mert a ciklonális advekció és a magasnyomás peremén lehetünk az Ünnepek alatt, azaz ide-oda meanderezve közöttük, ez a felállás ide nem támogatja a mediterrán ciklonok itteni ténykedését.

Úgy látszik a mi mediterrán ciklonunk is elvándorol inkább a Szaharába, mintsem elcammogna idáig Link
Utána pedig tõlünk északra csak kisamplitúdójú teknõkkel kísért zonalitás, nálunk gyenge magasnyomású öv, ameddig a szem ellát...

Link A pukli idõpontját adtad meg (22-e éjfél). A tegnapi 168 óra, mai 168 órára nézve: Link kevesebb tag adja a híd fennmaradását, és ha a kettõ között oda-vissza léptetünk, a ciklon mozgását is ki lehet szúrni Izland környékén: elindul Skandinávia felé ( Link ), ami nálunk "szinte kötelezõen" töri az AC hidat, akár Észak-Németországig!: Link Persze a fõfutás is ilyen elvadult, szóval emiatt nem túl érvényes most az operatív. Ez durva is lenne 200 óra fölött: Link Link
Azt látom, a tagok nem kiveszik az AC híd törését, hanem tologatják, ahogy az hosszú távon ilyen esetben nem ritka (mellészámolják a kontinentális AC erõsségét, gyengébbnek képzelik mind a létrejöttét, mind az erejét - emlékeztetõül a tavalyi durva skandi AC-k, amiket a modell csak vonakodva jelzett elõre).

A vasárnapra (ami tegnap 168 óra volt, ma már csak 144 óra) szóló Ens-bélyeg már a tagok legnagyobb részére kiterjesztette a magasnyomás uralmát: Link
Most már 240 órára is 4-5 tag ezt mutatja.
Azaz a modellek tologatják a ciklonális advekció ránk-helyezõdését, most már az Ünnepekre mutatják azt, amit 2-3 napja már ezen hétvégére.

Igen, nagyobbrészt most egyetértünk Annyira kockáztatnék meg hozzátenni, hogy (sajnos) a mostani helyzet lehetõséget ad szerintem a távolabbi vizsgálódásokra, mert sokkal kisebb a szórás és a bizonytalanság a modellek elõrejelzéseit nézegetve, mint szokott lenni az meridionális irányítás, vagy keleti hideg, ócaáni AC stb. esetén. Érdekes tapasztalat ez, alig ugranak el a futások, simák a fáklyák. Így a szokásos "elõretekintési "168-192 óra" nálam kihúzódott 240 óráig, és ott is még mindig kicsi a szórás. Nem ez a megszokott káosz a spagettin: Link Link és mindkettõn a -15-ös T850 izoterma sehol! (A 240-esen még messzebb van csak)
Ez persze "nem jelent semmit", meg "bármi lehet", csak ilyen rottyant helyzetbõl nehéz lesz sok jót kihozni. Legalább egy tófagyasztó hidegpárna kinézhetett volna, akkor lehetne korizni a két ünnep között.
Szomorú ezt látni 180 órára: Link Link

Egyelõre csak a délnyugat-északkeleti Ac-hídról írtam.
A déli Ens-bélyeg (168óra) a reggeli 4-5-rõl 7-8-ra emelte a hidat adó tagok számát:
www.wetterzentrale.de/pics/senspanel1681.gif

Tovább nézni még felesleges.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#209592)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#209591)

Mutatok valamit?
Link
Tetszik?:-)

Valami félelmetes mély ciklonok alakulnak ki Izland térsége felett.
Õk angolok:
Link
Viszont egyelõre az AC-híd fennmarad:
Lisszabon:
Link
Prága:
Link
Bécs:
Link
Itt már van szórás, hátha de még nem meggyõzõ inkább anticiklon ez még:
És Kijev:
Link
Amíg ezek ilyen magasan alakulnak addig mi csücsülünk a párna alatt.
Igaz az esti futás már-már futurisztikusan gyönyörû, ennek esélye nem sok, de van némi bizodalom esetleg megmozdul valami.
Az indexek szórnak mint ha muszáj lenne, ebben is van némi bizodalom, de itt is az anticiklon hajlam ami meghatározó.
Egy hétig még ország ül a párna alatt, aztán majd folytatjuk a gondolatokat, hogy finom jól megérdemelt enyhe zonális áramlás következik vagy valami mással rukkol elõ a légkör étlapja:-)

Link Ide kell a magas nyomás, Moszkvába. Ha itt az meg tud indulni, elindulhat a lábas hideg felhalmozódása is. Ez a -3 -5 °C ott elég satnya, abból mi nem fogunk sajnos még kapni. A 180 órára jelzett erõs zonális áramlásban ( Link Link ) messzire viszi az áramlás az enyheséget, ezután kell bízni egy magasnyomás kiépülésében. Sajnos enélkül még a leszakadó medi se tud beszippantani egy 0 °C-os havazáshoz elegendõ hideget.
Ha innen várjuk a "megváltást", az jelenleg legkorábban december 30-a után avatkozhat bele idõjárásunkba (40 évente megesõ csodák elhanyagolva).

Az ENS-bélyeg elkezdte adni a kontinensünket délnyugat-északkeleti irányban átszelõ magasnyomású hidat, ahogy az északkelet-európai ciklonközpont elgyengülhet a jövõ héten.
Nézzük meg a 168 órát: Link
A tagok negyede már többé-kevésbé mutatkoztatja.
Ez dönt a december utolsó dekádjának alakulásáról.
Azaz most 65:35% esélyt adok a zonális jegyeket adó mozgalmas illetve a magasnyomás további irányítása alatti nyugalmas, javarészt hideg-párnás idõszaknak.

Ezt írogattam én is tegnap a met. társalgóba, hogy a változásra a legnagyobb esélyt most az izlandi minimum egy-egy erõsebb peremciklonjának a nyugat-mediterrán régióra leszakadó hidegfrontja által generált mediciklon adhatja... ilyesmit pedzeget a GFS 20-a körülre, és karácsony környékére is. Hát reméljük, bejön. Hóra az enyheség miatt nemigen számítok belõle, bár jó kérdés, mennyire lesz erõs a hidegpárna addig, mennyi helyi hidegtartalékot tud felhalmozni.
Most úgy néz ki, erõsebb (vastagabb) mint amit sokan vártak, sajnos a mi bánkúti kirándulásunk is elmarad ma, pedig jó lett volna kicsi napfényt látni a picivel.
Ja és reggel a kocsin voltak szemcsés hódarabok is, valamint le volt fagyva az egész autó az ónos szitálás miatt.

De az nem okklúzió és nem is ciklonközéppont.

De ahol a front hullámot vet, ott a környezetéhez képest erõsebben kezd csökkenni a légnyomás (a hullámvetésnél "képzõdõ" örvényesség következtében), és máris lesznek zárt izobárok ciklonális görbülettel.
Ez itt is majdnem látszik: Link , bár ott az ábrázolt izobár alapján csak a teknõ azonosítható be.

A GFS kezdi pedzegetni az elvárásaimnak megfelelõ cikonleszakadásokat a mediterráneumban

Amúgy a fõ problémát ott látom, hogy a Földközi-tenger felett egyrészt rendkívül száraz a levegõ, valamint nagyon kevés perdülettel rendelkezõ légtömeg van.

Gyakorlatilag a ciklonális örvényesség teljesen hiányzik, így hiába jut el a frontok déli szakasza oda, simán elhal, nincs belõle ciklonképzõdés.

Majd ha 2-3 front becipel némi nedvességet, akkor utána van remény a mediterrán ciklonra... ami remélhetõleg jó pályán fog haladni, mert egyelõre ebbõl a gyengélkedésbõl csak egy kellemes stabil elõoldal az ami kijöhet.

Talán az egyik legszebb példa erre a (közel)múltból: Link

Szeke: a peremanticiklon kifejezést valóban nem használják, ugyanakkor amire rá akartam világítani vele, az sajnos nem ment át. Egyébként az ominózus anticiklon déli oldalán volt keleties áramlás: Link Link Link Link Link

"Továbbá, meleg és hidegfront vagy okklúzió, vagy ciklonközépnél érhet csak össze."

Ez egyáltalán nem igaz. Ha egy front hullámot vet, akkor a hullám bizonyos szakasza máris melegfrontként viselkedhet. Nyáron ez nálunk nagyon gyakori.

Az ominózus légköri képzõdmény megfelelõ neve egyébként gerinc. És pontosan azért gerinc, és nem AC, mert a déli oldalán nincsen keleties áramlás. Itt orr-nak, orrosodásnak szokták hívni az ilyeneket.

A lengyel-ukrán határon nincs semmilyen nyomástörés. Sõt,egy darabon párhuzamosan fut a frontvonal az izobárral, ami nyilvánvaló képtelenség. Lengyelország fölött mitõl homorít be a képzelt melegfront? Továbbá, meleg és hidegfront vagy okklúzió, vagy ciklonközépnél érhet csak össze. A lengyel-ukrán határon egyik sem forog fenn, ergo hülyeség. Peremanticiklonról még sohasem hallottam, de az Éghajlattan könyv sem ír ilyesmirõl.

A környezetében lévõ szélirányváltás, a nyomástörés és a véletlenül éppen egy mérsékelt övi ciklonnak kinézõ felhõzet meg gondolom csak mérési hiba és optikai csalódás. Link Vagy egy frissebb kép: Link

Amúgy meg az anticiklon definíciója nem mondja meg azt, hogy hány zárt izobárnak kell lennie (csak azt, hogy 1015 hPa feletti benne a légnyomás), ha csak egy (1 hPa-os) is van, már annak számít, akárcsak a ciklonok esetében. A Skandinávia felett lévõ képzõdmény így igen is egy anticiklon, úgy is mondhatnánk, hogy a közép-európai anticiklon egy peremanticiklonja (a peremciklonok analógiájára).

Az nem front. Attól hogy mindenhová frontokat rajzolgatnak, attól még nem front. És attól sem lesz anticiklon a bárikus mezõ egy pontja, hogy kereszteket meg nagy H-betûket rajzolgatnak bele. A front analízis térképek lényegében absztrakciók és mint ilyenek mindig hordoznak némi szubjektivitást is magukban. A német gyakorlatban például kényszeresen rajzolgatnak mindehová frontokat meg légköri képzõdményeket jelölõ H és T betûket, holott a fele is elég lenne.

"Az AC-nek zárt izobárvonalai vannak." Vagy keressek 1hPa-os beosztásút?
Nem figyelted azt a frontot az ibériai és a "mi" ac-nk közt? Link Link Link Link
Hogy skandináv-e, arról nem szóltam, és a többiek már kitárgyalták, hogy nem az.

szoftos. Az anticiklon magyarul magasnyomású légköri képzõdmény. Itt látni egy darab magába záródó izobárt, de ez alighanem kevés ahhoz, hogy önálló AC-nek lehessen tekinteni. Nem tudom, hogy definíció szerint milyen nyomáskülönbségtõl számít AC-nek egy légköri képzõdmény, de erre én biztosan nem mondanám rá, hogy skandináv AC. Az AC legalább 10-15 hPa-s magába záródó izobárvonalaknál nevezhetõ önálló AC-nak. Sokkal inkább a szubtrópusi magasnyomású övezet kidudorodása ez, sem mint önálló Skandináv AC. És éppen ez a bibi...

Na és így? Link (4hPa-os izobár-szintközzel)

Igen, én csak kiegészítésül írtam még 1-2 dolgot, amit érdemes figyelembe venni egy terület anticiklonális vagy ciklonális volátnak megállapításakor.

Természetesen igazad van, én igyekeztem csupán az izobárok zárt vagy nyitott mivoltára reagálni.

Ezek, hogy anticiklon, magasnyomás, magas nyomású terület vagy ciklon, alacsonynyomás, alacsony nyomású terület nem feltétlenül jelentik ugyanazt.

A lényeges elem az izobárok görbülete:
ciklonális vagy anticiklonális
és az ehhez kapcsolódó áramlási viszony:
összeáramlás vagy szétáramlás

Pl egy ciklonban lévõ anticiklonális görbületû részben megszûnik a csapadék a helyi szétáramlás miatt, ellenben egy anticiklonban lévõ ciklonális görbületû területen pedig nyáron komoly zivatarok, télen jelentõs konvergens havazás tud kialakulni.

Szóval itt sem olyan egyszerû a helyzet...

Egy AC-nek nincsenek feltétlenül zárt izobárjai. Ha az izobárok nyitottak, akkor az AC egy magasnyomású ék (kiindulópontja pedig egy szubtrópusi AC), ha zártak, akkor simán magasnyomású terület. Viszont igaz, NEM skandináv AC, ahogy Met is írta, csupán oda mutogató.

Szerintem ez Link nem tekinthetõ AC-nek, legfeljebb az Európa fölötti AC orrának. Az AC-nek zárt izobárvonalai vannak.

Igaz, a második lehetõséget elhanyagoltam Bár az év vége felé a két megoldás keveréke látszik kialakulni - így vagy úgy, de várhatóan enyheséggel, ahogy írtad. A hátoldali lehülést most nem tartom esélyesnek, legalábbis nem havas helyzethez elegendõnek, de persze várjuk meg a ciklont

Nem is az anticiklon erõssége az, ami ennyire tartóssá teszi a helyzetet, hanem az, hogy a frontok teljesen kiszorulnak a kontinens belsejébõl.
Ennek én alapvetõen három okát látom:
- a grönlandi magasnyomás (a tõle nyugatra lévõ hideg és ciklontevékenység miatt "gyengélkedik": Link (változó link)

- skandináviától északra lévõ sarki magasnyomás nincs sehol, és nem is látszik 1 héten belül : Link

- az azori-anticiklon is gyenge valamint középpontja messze kint van az óceán fölött, ennek valószínû oka, hogy az amerikai kontinensen folyamatosan mély teknõ található, így még azok az kis "orros" helyzetek sem alakulnak ki, amik fel tudnák szakítania hidegpárnát

Én is hasonlóan látom az átrendezõdés lehetõségét

- erõs viharciklon (úgy, ahogy leírtad)
de van, ami még ennél is könnyebben kialakuló:
- ha az azori ac kicsit beljebb mozdul és megerõsödik, akkor egy erõsebb ciklon hidegfrontja az ac nyergen keresztül betör a mediterráneum nyugati részébe és az ott lévõ nedves, meleg levegõ segítségével egy mediterrán ciklont hoz létre.
Mi - ennek elõoldalára kerülve - erõs enyhülést tapasztalunk majd.
Az azt követõ események pedig vagy a tartós elõoldali enyheség jegyében zajlanak, vagy - ha a ciklon nem cövekel le nyugaton, akkor csapadék és késõbb hátoldali helyzetbõl lehûlés lehet.. de ez még igen messze van még gondolatban is

Igaz, köszi a korrekciót.

Akárhogy is nézem, ez nem skandináv AC, még ha idõnként fel is terjeszkedik dél felõl Skandináviáig is. Visszanézhetõ archív analízisek 6 óránként: Link

Az AC eleinte (novemberben) az óceán fölött volt, majd egyre inkább a Brit-szigetek felett, s onnan jött be a kontinensre. Legutóbb dec. 6-9 között szakította át egy a Kárpát-medencétõl keletre, dél felé kimélyülõ teknõ, de azóta ismét visszahúzódott fölénk az AC.

Skandináv AC alatt olyasmit értünk, amelyik súlypontja Skandinávia felett van, s Közép-Európa ennek déli peremén helyezkedik el, esetleges ciklonaktivitással a mediterrán térség felõl. Csak hogy hogy ne beszéljetek el egymás mellett...

Már másfél-két hete a skandináv AC irányítja az idõjárást nálunk (nem a "magas nyomásanomália", hiszen az csupán egy viszonyszám), tipikus omega-helyzetet kialakítva. Igaz, tipikus közép-európai telünk van, de ezért is emeltem ki, hogy a komoly HAVAS telet nem ezek a helyzetek hozzák. Az omega motorjaként ható Ny-i és K-i ciklon (fõként a K-i, mint azt a héten láttuk), okozhatnak peremhelyzetben havazást persze, de a komoly, országosan HAVAS helyzetet hozó mediciklonok nem ilyenkor alakulnak ki. Az omega-helyzet a viszonylagosan stabil nyomáseloszlás miatt rendszerint önfenntartó és sokáig fennáll, és általában egy erõs ÉNy-i front/viharciklon tudja csak a földbe döngölni és általában csak ezután tudnak átrendezõdni a nyomásviszonyok olyan mértékben (és itt elsõsorban a poláris jet meanderezésére gondolok, melyet a front kisimít, lehetõséget teremtve az újrainduló behullámzásra), hogy egy nekünk kedvezõ helyzet alakulhasson ki.
Erre most jó eséllyel karácsony körül lehet számítani, egy izlandi 935 hPa-os viharciklon formájában, mely (legalábbis az üveggömbtávlatú térképekre pillantva) megtörheti az AC uralmát, viszont enyhülést hoz. Az évvége így 6-10 fok körüli esõs helyzettel kecsegtet (persze messze van még); a front nyomán kialakulni látszó mediciklon még a hidegoldalon is enyhe, mert a ciklon a gyors mozgása miatt "lekapcsolódik" a hidegbázisról. Addig azonban a felettünk húzódó AC-híd erõs marad, mégha a tipikus omega-elrendezõdés egyre laposabb is lesz. Imádom a havas hideg telet, de pillanatnyilag nem látok erre opciót, sajnos. A modelleken természetesen mindig lesz egy-két tag, ami szembemegy ezzel, hiszen más paraméterekkel számol (ez a dolga), de ezt (a csalódást elkerülendõ) nem venném túlságosan komolyan, amíg belátható közelségbe nem kerül és amíg nem csak magányos kóbor lovagként bukkan fel

A Skandináv, vagy akörnyéki AC pont hogy meghozza a telet a mi környékünkre. Legkeményebb teleinket a magas Skandináv nyomásanomáliák hozták a múltban is.

Én nem egészen így látom; a poláris jettel futó szibériai és óceáni hidegmagok valóban gyengülnek, de az é-amerikai legalábbis karácsonyig megszilárdulni és némi retrográd mozgás miatt erõsödni látszik. A lokális hõkontraszt pedig brutális é-atlanti csigagyárral kecsegtet. Pár hete írtam (ill. hát köztudott), hogy amíg a skandináv AC fennáll, addig igazi (havas) téli idõjárásra nemigen lehet számítani. Az AC jelen állás szerint karácsony tájékán gyengülhet, ami viszont a csigagyárnak köszönhetõen ény-i irányítást eredményezhet, ez esetben enyhe-szélviharos idõvel.

A spagetti még ma is feléleszti a reményeket,de talán fontosabb az, hogy az amerikai hidegbázisok valószínü lanyhulnak a jövõben, a ciklongenezis jelentõsen gyengülhet a csökkenõ hõkontraszt miatt, bár az óceán még jócskán tartalékol a melegbõl, a hidegmagok korai leszakadása é-amerikára felélheti a muníciót. Szerintem igen jó elõjel ez a tél további hazai kimenetére!