Globális jelenségek

A matematika és a fizika törvényei továbbra is érvényesek. Tiszta forrás az, ami ezekkel nem megy szembe, és nem a semmibõl dobja be az állításait, hanem logikus érveléssel támasztja õket alá. Természetesen egy kutatási eredmény akkor sem 100%-os, megfellebbezhetetlen igazság, ha ezek a feltételek teljesülnek, de ez esetben lehet rá építeni, lehet pontosítani, esetleg még jobb érvekkel meg lehet cáfolni.

Ha valakinek tényleg korlátlan pénze lenne éghajlatkutatásra, akkor azt arra kellene költenie, hogy a meglévõnél pontosabb bemenõ adatokat gyûjtsön a modellezéshez. Azaz: met. állomás a Föld minden négyzetkilométerére, egy magyarországnyi területen legalább 10 helyrõl napi 4 szondafelszállás, tengereken pedig ugyanez a vízoszlopot lefelé végigmérõ szondákkal. Látsz ilyet? Én nem. Akkor mivel tudja jobban követni a "szûk csoport" a folyamatokat?

A problémám az, hogy szerintem tiszta forrás sem létezik már. A kutatások - fõleg az éghajlattaniak - szerepe felértékelõdött. A valós folyamatokat egy szûk csoport nagyon is jól követi és ismeri. Nem tudom elképzelni, hogy pl. egy Bilderberg csoport ne foglalkozna ezzel a kérdéssel. Valószínûsítem, hogy korlátlan mennyiségû pénzt tolnak bele az éghajlatkutatásba. Ezek azonban nyilvánvalóan nem publikusak, mert olyan súlyú stratégiai információk, amelyeket csak úgy nem eresztenek a nagyvilágba. A közvélemény meg megkapja az ízlése szerint a maga gumicsontját, globális felmelegedéstõl a snowball Earth-ig. Az Internet a valaha létezett legjobb dezinformációs eszköz: tökéletesen össze lehet zavarni vele az embereket.

Régóta olvasgatom ezt a fórumot (is) és azt hiszem a legjobb megközelítést írta le Usrin.
"Nem tudjuk bizonyosan, hogy tényleg elkezdõdött-e bármilyen jelentõs, pláne visszafordíthatatlan változás, és az is kérdés, hogy ha igen, akkor ennek mi lehet a kimenetele. A kockázat létezését viszont kár tagadni."
Szerintem ennél okosabbak ma nem lehetünk! Köszönöm Usrin!

A Napból érkezõ besugárzás az egyik, de nem az egyetlen hatás, ami a Föld éghajlatát alakítja. Ugyanilyen fontos a kontinensek, tengerek, hegységek elrendezõdése, a felszín anyaga vagy a légkör összetétele. Utóbbi kettõt (felszín, légkör) évmilliók alatt az élõvilág is rengetegszer átformálta, ami annak rendje és módja szerint vissza is hatott az éghajlatra. Az embernek erre már évszázadok is elegendõek. Nem tudjuk bizonyosan, hogy tényleg elkezdõdött-e bármilyen jelentõs, pláne visszafordíthatatlan változás, és az is kérdés, hogy ha igen, akkor ennek mi lehet a kimenetele. A kockázat létezését viszont kár tagadni.

A videóhoz annyit: tudományos információt (is) csak tiszta forrásból...

Ha egyszer így mûködik/mûködünk, a globális idõjárás változást (és szándékosan nem globális felmelegedést megnevezve) az emberiség nem tudta, és nem is lesz lehetõsége befolyásolni. Ki tudja a Nap hova tart, és mi hova követjük? Link

Ez így van: a forgástengely elfordulása (precesszió), a tengely dõlésszögének ingadozása és a Nap körüli pálya elnyúltságának változása jól ismert jelenségek. Ezekre vezethetõ vissza, hogy az utóbbi egymillió év során kb. 100 000 éves periódussal váltakoztak az eljegesedések (glaciálisok) és az enyhébb idõszakok (interglaciálisok). Lásd: Link

A gond az, hogy ezek a periódusok az utóbbi néhány millió évre érvényesek, itt viszont 540 millió évvel ezelõtti (százszor régebbi!) állapot a kérdés. Ilyen idõtávon már komolyan beleszól a pálya alakításába a Naprendszeren belül és kívül jövõ-menõ számtalan égitest gravitációs hatása, ezért nem lehet õket elhanyagolni. Lemodellezni viszont még 3 test egymásra való gravitációs kölcsönhatását is csak speciális esetekre tudjuk: Link

Az utolsó idézet ütött

Feltetted a kérdést: " milyen volt a Föld Nap körüli pályája, forgástengelyének helyzete"
A forgástengely helyzetérõl idézek egy könyvbõl, Camille Flammarion: A csillagok világa c. 1898-ban megjelent magyar nyelvû fordításából:
" A tengely, mely körül a Nap körforgását végezi és melyrõl azt láttuk, hogy egész éven át az égnek mindig egy és ugyanazon pontja felé néz, nem mozdulatlan; lassan helyet változtat és 47 fok széles kúpot képez. Képzeletünkben a Föld tengelyét az égsarkíg hosszabbítottuk, de az elõbbiekbõl láthatjuk, hogy százados évek letüntéig megváltozik a csillagok között. A sarkcsillag elnevezés így nem illik rá mindig, és ugyanazon csillagra. A kis Gönczölnek a rúdja végén levõ csillag, jelenleg a legközelebb áll a sarkhoz és ez az elnevezés most azt illeti. A 2015. évig még mind jobban közeledik majd hozzá, azután majd távolodik a sark, és csak 25.000 év múlva tér vissza. Az elõre nyomulásának e mozgása 25.675 évig tart."

A szerzõ a földnek 11 rendszeres idõközönként visszatérõ fõmozgásáról ír, a fent az egyik, a tengely kúpszerû mozgása (1898!)

Amit a becslések, mérések, trendillesztések pontosságáról ír a szerzõ, azzal messzemenõen egyetértek. Nagy kár, hogy a klímakutatók rendszeresen elsiklanak efelett.

Ám sajnos ebben a cikkben is van csúsztatás... "Kételyeinket növelheti, hogy becslések szerint a légkör CO2-tartalmában az antropogén eredetû a természeteshez képest mindössze csak legfeljebb néhány százalék (Kutschera)". Hm... az ipari forradalom elõtt 280 ppm, ma 380 ppm, ez nem néhány, hanem 26%. Arra célozna a szerzõ, hogy a növekedés természetes eredetû? Akkor mi a forrása, és ezzel egyidejûleg hová tûnik el a szén, olaj, gáz égetésébõl származó CO2? Ráadásul a bekerülõ többletben nincs 14-es szénizotóp - ez a kozmikus sugárzás hatására keletkezik, majd 5750 év felezési idõvel bomlik, vagyis az élõvilágban és annak CO2-kibocsátásában benne van, a sokmillió éves szenekben, olajokban már nincs. (Kutschera pedig hogy, hogy nem, kimaradt az irodalomjegyzékbõl.)

"Hogy a légkör szén-dioxid-tartalma és a földi átlaghõmérséklet összefüggése nem egyértelmû, azt kétség kívül mutatja, hogy a nem kiugróan meleg kambrium elején a szén-dioxid-tartalom a mai érték tizennyolcszorosa volt, míg a jóval melegebb kréta idõszakban csupán hatszorosa (Császár és mtsi)." Mivel az akkori élõvilág nem sokban hasonlított a maira, õslénytani módszerekkel a kambrium klímájáról nem sokat lehet mondani. (A kréta vagy eocén zárvatermõkrõl a mai analógiák alapján tudjuk, milyen klímán érezték jól magukat, kambriumi trilobitákkal ez nem mûködik.) Izotópos vizsgálatok alapján (mivel a különbözõ oxigénizotópok karbonátokba való beépülésének aránya hõmérsékletfüggõ) a kambrium kimondottan meleg idõszaknak tûnik: Link Persze az O-izotóparányokat más tényezõk is befolyásolják, így mindez elég bizonytalan. Nem zárhatjuk ki azt sem, hogy nem volt meleg a kambrium. A gond az, hogy 540 millió éve még a Nap sugárzása is szignifikánsan gyengébb volt a mainál, tehát a többlet-üvegházhatás ebbe is belefér... (Plusz bizonytalanság: ilyen idõtávon már az is kérdéses, hogy milyen volt a Föld Nap körüli pályája, forgástengelyének helyzete.)

+1: Einstein tanácsa: "Fontosabb durva közelítésben helyesen kiszámolni valamit, mint precízen rosszul."

"Az a baj az interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." (Petõfi Sándor)

Oké, oké népvándorlás. Azt tudtad, hogy a tatárjárás egy olyan "népvándorlás" volt, ami Ázsiai térségek hosszan tartó aszálya okozott? Én nem akarnék most egy tatárjárást..

Valamikor kimentettem ezt a grafikont Link azzal a megjegyzéssel, hogy már korábban is volt jelentõs felmelegedés. Megpróbálom megkeresni hozzá a vonatkozó cikket is

Én is kiemelnék pár idézetet, kapcsolódva B.dodo-hoz:
"Az eddigiekbõl világos, hogy a klíma bármiféle módszerrel történõ stabilizálása képtelen és eleve kudarcra ítélt vállalkozás."
"Ha ránézünk az elõzõ ábrákra, nyilvánvaló, hogy annak megfelelõen, hogy hol és milyen hosszú tartományt választunk különbözõ, sõt minden további nélkül ellentmondó értékeket hozhatunk ki." (Klímapolitika?!)
„Lehetetlennek látszik az éghajlatváltozást elsõ elvekbõl leírni, mivel egyszerûen nem értjük eléggé az éghajlati rendszert, mint egészet.”
„…a nem kiugróan meleg kambrium elején a szén-dioxid-tartalom a mai érték tizennyolcszorosa volt, míg a jóval melegebb kréta idõszakban csupán hatszorosa.”
„Fontosabb durva közelítésben helyesen kiszámolni valamit, mint precízen rosszul.”
(Itt emlékezzünk a második idézetre! Azt tenném hozzá, hogy az idõtartamtól függõen az ugyanolyan függvényalakú trendek teljesen más paraméter-értékekkel illeszkednek /ezt is mondja a második idézet/, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy a trend függvényalakja ugyanolyan marad /ki kell próbálni magasabb rendûeket a lineáris helyett, és nézni, hogy nagyságrendekkel csökken-e a reziduális szórásnégyzet, s ha nem, akkor megállni/.)
"Másrészt a közkeletû álláspont szerint az ipari forradalom elõtt a légkör CO2-tartalma 280 ppm körül mozgott és a feltételezés szerint antropogén hatásokra érte el a mai 380 ppm értéket. Ha szoros az összefüggés a CO2-tartalom és a hõmérséklet között, akkor mivel magyarázható a középkori meleg periódus?"

Igazából az egész cikket bemásolhattam volna , ezek az elõzõek csak azt mutatják, hogy ha a valódi méréseknek, feljegyzéseknek hiszünk, akkor a józan paraszti ész mindenféle klimatológiai szaktudás nélkül is arcpirító kérdéseket tud felvetni az IPCC és társai felé. Nem véletlen, hogy:
"...tekintélyes tudósok mondtak le posztjukról, mások az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) munkájában (...) nem kívántak a továbbiakban részt venni."

A végén a cikk is arra lyukad ki, hogy amíg nem tudunk megfelelõ pontossággal mérni, addig nem leszünk képesek még csak megközelítõleg sem elõrejelezni.

(Egyébkéntaz egyik hivatkozott cikknek is sokat mondó a címe: "A konszenzus és evidencia nem tudományos érv.")

(
Floo: a klimatikusan gyengébb zonális áramlás a vele (esetleg) együtt járó jelenséggel, miszerint a szibériai maximum könnyebben és hamarabb eléri Kelet-Európát, magyarázhatja, hogy gyakoribb a keleti, vagy az annak elõterében elõforduló sarki hidegbetörés blocking esetén. Nyáron az anticiklonok alatt nagyban meghatározza az idõjárást az AC-uralom elõtti idõszak csapadéka (szárazság vs. KÜN, avagy 2010 vs. 2011 pl.).
)

Sajnos beleesünk abba a hibába, hogy a klímaváltozásról szólva a mi medencei klímánkat, esetleg az európai-észak-atlanti térséget hozzuk fel példának. Ha globális melegedés a téma, szerintem nem a felszín egy ezrelékét jelenõ hazánkat, vagy 2 %-át kitevõ Európát kéne nézni. Sokszor leragadnak a klíma kapcsán a sarki jégnél - éppen most a spektrum tv meg az antarktiszi Fenyõ-gleccser fogyását taglalja, ami szerintük (megint ez a rohadt óceán) elolvadván a tengerparti nagyvárosokat elpusztítja - vagy gleccserolvadásnál leragadva beszélnek katasztrofális klímáról. Vajon 1000 körül, amikor alig volt jég meg gleccser a mainál melegebb klíma miatt hány város pusztult el. A kis-jégkorban meg 10 métert csökkent az óceán szintje ?
A zonalitás vagy nem zonalitás a mérsékelt övben jelentõs tényezõ, de a Föld felszínének fele trópusi-szubtrópusi, ahol sosincs zonalitás, meg ott a déli- félteke, amirõl meg alig tudunk. Az Európán kívüli világban miben jelentkezik a felmelegedés ? Nem hallok a trópusi területeken zajló döbbenetes változásokról, éhínségrõl, pedig ott (velünk ellentétben) gyorsan szaporodik a népesség. Mindig csak megy a süket duma a jégrõl,a CO2-rõl, az ember által okozott felmelegedésrõl (most ejtette ki a száján a nõ a tv-ben a bûvös lényeget ) Nincs olyan nap, hogy ne nyomassák a témát ezerrel, mi pénzt költve rá.

Jó ez a cikk, végigvezeti az olvasót a kérdéskör lényegén. Az utóbbi idõben többször is írtam róla és idéztem olyanokat, akik szerint a felmelegedéstõl nem is kéne félni. Mostanában (mivel nem sokan osztották ezt a véleményt) örülök, hogy nem laikusok is,(nem úgy mint én) arra utalnak, hogy a civilizációnak nem a hideg, hanem a meleg klíma kedvez. Nem jó viszont a sok szélsõség. Már 2004-ben többször felvetettem azt e fórumban is , hogy gyarapodnak a nagy kilengések országunk ill. Európa klímájában. Akkor értetlenül néztek sokan, mert olvasták Réthlyt. Az utóbbi 9 év aztán hozott ide még nagyobb szélsõségeket, de olyan helyzetek, mint amiket ezer év alatt a krónikák hoznak még valóban nem nagyon láthattunk (nem aratunk tavasszal,nem fagyott be a Temze stb.). A kilengések szerintem egyre nagyobbak, az lenne a jó, ha ennek eredõjét és végkifejletét sejthetnénk...

Valamikor régebben feltettem ebben vagy egy másik fórumban, hogy a globális felmelegedés miatt lett-e klímaváltozás, vagy a klímaváltozás miatt lett globális felmelegedés?!

Mert ugye lehetne a klíma olyan is, mint az 1960-1990 közötti 30 évben: nyugati áramlásos, kiegyenlítettebb hõmérsékletekkel és csapadékkal, szélsõségektõl mentesen....csak épp mondjuk 1 fokkal magasabb átlaghõmérséklet mellett.
Meg lehet ilyen rendkívül szélsõséges is, amely szélsõségek valamerre szórnak, az átlag kijöhet melegebbre hidegebbre, vagy akár maradhat ugyanolyan is.
A kérdés az lenne inkább, hogy a szélsõségek átlaga az elmúlt 10 évben miért pozitív irányba viszi az átlaghõmérsékletet?
Ennek biztosan megvan az oka, hogy nyáron miért nincs ilyen, mint most, hogy kétnaponta esik, miért a meleg anticiklonok uralkodnak nyáron, és miért a hideglevegõ télen?
Mert hogy a télrõl eltûntek a meleg anticiklonok, az feltûnõ.
A magasban pedig hidegek vannak, elég csak a múlt év februárra gondolni, vagy a 2010-es januárra Link

Két idézet:
"A lényeg az, hogy a középkori meleg periódusban a hõmérséklet minden bizonnyal magasabb volt, mint napjainkban, pedig akkor a modern ipar által kibocsátott CO2-nek még híre-hava se volt (grafikon)"

"Antarktiszon a hõmérséklet-emelkedés mintegy ezer évvel megelõzi a CO2 növekedését. Lehetséges, hogy a felmelegedés szabadítja fel a szén-dioxidot és nem fordítva (grafikon)"

Link

Itt valamit nagyon félremagyaráznak. Hogy érinti az 1 m vízszintemelkedés a népesség 20 %-át, vagyis másfél milliárd embert az túlzás. Valóban vannak országok és városok nagyon alacsonyan (Velence,Hollandia,Banglades, sok kis alig lakott atoll az óceánokon, New Orleans stb.), de ez sem azt jelenti, hogy minden ház és ember gyakorlatilag a tengerszinten van. Valószínûleg az okostojások összeszámolták a tengerparti városok lakosságát és megszorozták 2-vel (falvak is vannak ugye) és kijött valami nagy szám. De az érintett városok lakossága még nem az elöntött lakosságnak felel meg, mert a tengerpartok nagyobbik fele hegyes,dombos és a parton levõ párszáz épület esetleg vízben állna, de a 99 % nem. Másrészt az apály-dagály,viharciklonok,vihardagályok és hurrikánok, tájfunok bõdületes, több méteres hullámai ellen partmûvek védik a településeket. Hollandiáról évtizedek óta hirdetik, hogy kampó lesz hamarosan meg Velencérõl is, mégis állnak. Akkor meg mit akarunk a többivel ?
Európa leghatalmasabb városai általában a fõvárosok sokmillió lakossal (Párizs,Berlin,Moszkva,London,Madrid,Budapest,Belgrád,Bécs,Varsó, Szófia, Kijev stb.), de nem sokat érintene belõlük az 1 m emelkedés. A tengerhez közeli Athén,Róma,Lisszabon, London stb. sem nagy kárt szenvedne, mert mint írtam nem 1 m alatt van a város, max. 1 %-át ha érintené valamiféle évi 1 cm vízszintemelkedésbõl adódó "elöntés" 100 év múlva.

Hüha, ez bejött nekik...Link

Az elmúlt évtizedekben -fokozódó jelleggel!- a történelem legnagyobb extern migrációja zajlik.

Sok évszázaddal ezelõtt a népvándorlás nem volt olyan nehezen megoldható dolog, mivel nem voltunk sokan a Földön. Így több száz kilométert tudott haladni egy-egy népcsoport, mire a szomszéd népek tagjaival találkozott volna. Fõleg Eurázsiában ráadásul nem nagyon voltak háborúk, mert az itteni népek nem voltak annyira hódító típusok akkor még. Európában az egykori Római birodalom határáig gyakorlatilag kevés komoly konfliktussal el lehetett jutni.
Ha napjainkban - tegyük fel - megemelkedne a tengerszint, akkor a parti városok lakói igenis följebb vándorolnának, csak ez ma nem úgy megy, hogy "szedem a sátorfámat". Ha egy ország lakóinak így a saját országukat is el kellene hagyniuk, az elsõ méterek után a szomszéd ország népének milliói állítanák meg õket. Ez az(!) amire azt mondjuk: ma már nem férünk el a Földön.

Ha a melegebb éghajlat miatt a mai periglaciális, glaciális területeken bizonyos élõlények CO2-t kezdenének termelni, az egyáltalán nem biztos, hogy a CO2-szint növekedését okozná. Ugyanis a CO2 a Földön elõször is eloszlik egyenletesen, másrészt (attól függõen, hogy a növényföldrajzi övezetek hogyan módosulnak) adott esetben jóval bujább növényzet jelenhet meg sok helyen, ami viszont a CO2-t fogyasztaná. Hogy az egyensúlyi CO2-szint merre változna, azt nehéz megmondani, de az biztos, hogy a szén körforgása felgyorsulna (ahogy azt már írták elõttem).

Emlékeztem valahonnan, de nyilván rosszul. Próbáltam utánakeresni, de csak olyat találtam, hogy 1 m vízszint-emelkedés hatására a Föld lakosságának 20%-a lenne kitéve áradásoknak, elöntéseknek stb.
A 30-40 millió az biztos nem, nézz rá a térképekre, mindenhol part mentén épülnek a nagyvárosok, USA, Ázsia (Kína, India stb.), egy-két város összehozná azt a 40 milliót, én meg több ezer, tízezer ilyen városról beszélek.
Banglades, Burma (Mianmar) lakosságának 50-70%-át érintené ilyen szintemelkedés, 20%-nak veszne el fixen a lakóhelye.

De ez mind elmélet, a tengerszint, ha jól tudom, emelkedik, de többet nem értek a témához

Talán ki lett vesézve már ez korábban.
Részemrõl: mûszaki beállítottságom miatt a méréseknek sem hiszek maradéktalanul ("egy mérés nem mérés", ahogy az aranyszabály mondja)... Egy tudománynál, ráadásul ilyen "frissnél", mint a klímakutatás, elõ sem szabadna, hogy forduljon a "hit" kérdése, mégis vannak "klímahívõk" és "klímaszkeptikusok", sok közülük nevetségesen fanatikus. Az egész jelenség elõtt értetlenül állok.
Azt meg, hogy gazdasági/politikai érdekek (lobbi) miatt manipulálják-e a tudományos eredményeket, nem tudhatjuk. Hosszútávon nagy oktalanság volna. Szerintem a "rendszer" úgyis kiveti magából a nem megfelelõen elkészített kutatásokat (a tudósok marhára szõrszálhasogatóak tudnak lenni egymással, viszont ha valamit helytálló mérésekkel igazolnak, majd ellenõriznek, akkor az szép lassan elfogadottá válik.)

Mennyire hihetõ adat, hogy az emberiség 50 %-a lakik 1 m tszfm alatt ? Ha tõlem megkérdeznék én 0,5 %-ra tenném.(30-40 millió)

Szerintem mint alapmûvet már régesrég látták itt sokan, akárcsak a másik végletet Al Gore globálmelegségét. Mindkettõt a laikusok, ha látják az utolsó szóig elhiszik, hisz rengeteg tudós meg grafikon van benne, így biztosan igaz.

Persze, ez így már igaz. Ha a valódi problémákat kezelnénk, könnyebb lenne a dolgunk. De ehhez olyan apróság kéne, mint empátia meg világbéke meg miegyéb Nem számítok rá a jövõ héten még

Dodó: régi a film (szerintem sokunk látta már évekkel ezelõtt), bár egyesek a tökéletes leleplezõ videónak tartják, szerintem klasszikusan egy másik véglet, mely ugyanazokkal a parasztvakító eszközökkel dolgozik, mint "ellensége". Mindenképp érdekes megnézni, mert hazugságot nem állít, csak ügyesen, manipulatívan tálal. Sok új infót is tartalmaz, és ha elég bölcsen nézed, a két véglet között tisztul egy kicsit a valóság is.

A linkelt filmet megnézte valaki? Vélemény? Az alcím elolvasása után már belenézni sem érdemes? Mennyire hitelesek az ott megszólalók, és az általuk felhozott bizonyítékok? Ki hogy látja? Ha tényleg így van, elképzelhetõ, vagy összeesküvés elmélet?

Valóban meredek, de azért arról hallottál, hogy ma is települnek emberek át más égtájakra, kontinensekre, országokba és nem ezer, hanem milliószám. Persze egy lovasnomád életmódot valóban nem illik egy városlakó életmódhoz hasonlítani, de hosszútávon ha valami oka lenne a költözésnek (elsüllyedõ város vagy ország) alighanem nem várnák be a véget az emberek. Kisarkítva ugyan , de azt írtam, hogy az aggódást amit sok pénzért nevelnek a generációnkba a klíma miatt nem kéne feltétlenül elhinni, fõleg úgy, hogy évek alatt bekövetkezik. Mindenre lehet megoldást találni, ha akarunk. Ma az országunk békeidõben a kihalás és a gazdasági válság útját járja és nem a klíma miatt, de nem nagyon tesznek ellene. Vannak nagyobb bajok itt mint esetleg a klíma megváltozása , de sajnos a spekulációra, a hedonizmusra (kábszer,szex,nikotin,alkohol,szerencsejáték,luxushülyeségek), az erõszakra meg a klímaaggódásra nevelik a népet. A valódi bajok szõnyeg alá söprése megy ezerrel.

Hú, ez elég ferde. Régen valóban így oldhatták meg õseink, de ma már nem vándorlunk. Életszínvonal, anyagi, pénzügyi, politikai, gazdasági okokból. Pár ezer éve már letelepedtünk és felhagytunk a vándorlással
Nagyon meredek dolgot mondtál, semmi valóságalapját nem látom.

Valóban Izlandon alig élnek meg még hatalmas boreális térségekben, amelyeket felsoroltam. Viszont a hatalmas trópusi és szubtrópusi térségek kissé sûrûn lakottak(India,Kína,Indokína,Indonézia,Nigéria stb.). Ugyanakkor az emberiség a kezdetek óta ismer egy dolgot: vándorlás. Mivel a klíma ennél a mostaninál sokkal nagyobb változásokon ment keresztül az emberiség fennállása óta nem értem miért kell aggódni. Pl. a kínaiak a világ minden szegletét elérték már (a magyarok is elvándoroltak innen milliószám), nem zavarja õket, ha nem az otthoni megszokott klímában van részük. Az emberiség mindig megtalálta a neki tetszõ helyet a bolygón, a magyarok sem itt élnek ádáméva óta, tehát ezt a nagy klímaaggódást egyáltalán nem értem. A mai világban órák alatt elérhetõ a bolygó bármely pontja és azon megy az aggódás, hogy mi lesz az emberiséggel, ha a tenger elvesz annyit a szárazföldbõl, mint amennyit a jégborítás és tundra eltûnés meg visszaad...?

De hiszen vulkáni kitörések voltak/vannak a jég alatt is, a Grimsvötn alatt egész rendszeresen, okozott már áradást, a 90-es években. Ha elolvad a jégsapka, akkor csak az okozatok változnak meg, a vulkáni aktivitást nem a szén-dioxid mozgatja Kicsit több lehet az Eyjafjöll-féle, repülõgépeket földön tartó kitörés, és kevesebb a jégolvadásból eredõ áradás. (Vagy a jégsapka kõzetekre gyakorolt nyomása által okozott, vulkanizmust visszatartó hatás megszûnése miatti kitörésekre gondoltak?)
Dúsabb vegetáció fokozottabb szén- és oxigénkörforgást feltételez, és véleményem szerint egy átmeneti idõszak után, természetes körülmények között, beáll újra egy egyensúlyi állapot mindkettõben.

Azt ne feledd, hogy zord körülmények között az emberiség egy ezreléke, ha él!
Viszont az emberiség 50%-a 1 m-en belül lakik tengerszint felett, ráadásul mindenhol az eddig megszokott klímához alkalmazkodtak, termelés, ipar, kereskedelem terén. Ennek változása tök mindegy, mit okoz, valószínûleg rosszabbat, mint ha minden marad változatlan.
Az, hogy változik-e a klíma, miattunk változik-e, azt nem tudom. De az is igaz, hogy az ember egyre érzékenyebb az ilyen jellegû változásokra, hisz életszínvonalunk mércéjét egyre magasabbra rakjuk.

Nagyon fontos (és nehéz) lépés azokat a tényezõket megtalálni, amelyek a legtöbb embert érintik, legnagyobb hatással vannak, mégis a leginkább kezelhetõek. Nem érdemes dollármilliókat költeni 10.000 ember jobb életkörülményeiért, ha dollártízezrek segítségével 100.000.000 körülményei javulhatnak. (Persze az esélyegyenlõség, igazságosság stb. szem elõtt tartásával)
Az analógiát áthozva: (tegyük fel, hogy van globális felmelegedés,) azért, mert Izlandon pár ezer embernek jobb, ne legyintsünk a problémára, mert máshol pár milliónak viszont rosszabb.

A spektrum tv-n éppen egy Izlanddal és az ottani változásokkal foglalkozó film megy. Megjegyzi a riporter, aki izlandiakkal beszélget, hogy ugye 100 év alatt 1 fokot melegedett a sziget és az elõrejelzések pár fok további melegedésrõl szólnak (épp a gleccserek rövidülése a téma). A beszélgetõpartner szerint 2 fok melegedést prognosztizálnak a 21. századra. Ugyanakkor azt mondják, hogy a jég a vulkánokon ha elolvad, az vulkánkitörésekhez vezet, mert a jégdugó lekerül róluk. Más beszélgetõpartnerek viszont a vegetáció megjelenésérõl és az erdõsülésrõl beszéltek. Felvetõdött az, hogy az izlandiaknak a 2 évtizede tapasztalt melegebb periódus tetszik. Nem is értem miért nem örülnének annak, ha a jégmezõk lemásznának a tengerpartig is jégbe fagynának településeik ? Ugyanakkor a melegebb talajban lévõ baktériumok, tundrai organizmusok CO2-t termelnek - mondják õk. Hoppá ! Ismerõs: melegebb klíma>dúsabb vegetáció>több légköri CO2. Valahonnan már hallottam, hogy nõtt a CO2... Ja persze a GF...eszembe jutott. Meg valahol azt hallottam, hogy a felmelegedés után alig pár száz évvel a CO2 nõni kezd. Mikor is volt itt hideg ? Persze, a kis-jégkorban(15-18.század). Mennyi idõ is telt el azóta ?
Sokszor mondtam már, hogy mit választanék, ha két fokos lehûlés vagy felmelegedés közt kéne választani. (tudom, szegény tengerparti városok meg sivatagban élõk...)
Alighanem Kanadában, Szibériában, Skandináviában, Grönlandon, Tûzföldön nem esnek viszont kétségbe, de Eurázsia vagy Amerika más hidegebb térségeiben sem.
Visszatérve a filmre: azzal zártak, hogy bár Izland profitál a mostani klímából (én még csak idõjárásnak nevezném, mert 30 éve sem tart), de félõ, hogy visszatérnek késõbb oda, amirõl nevüket kapták: Jégország...

Klímaváltozás? Link

Valószínûnek tartom, hogy megvolt a 26 valahol. Abban azért én egyáltalán nem vagyok olyan biztos, hogy ilyen még nem volt januárban. Volt nem egy nagyon csapadékos január a XIX. században is, és vélhetõen jó sok csapadékos nap is volt néhányban.
Volt 26 csapadékos napos hónap már, mégpedig az Alföldön, nem pedig egy dombos-hegyes területen, majd a visszatekintõbe írok róla estefelé az ény-on elõforduló csapadékos januárokkal együtt.

Elképesztõ!
Szinte biztos vagyok benne, hogy a január ismét történelmi hónap volt, szerintem a mérések kezdete óta soha nem mértek 25 csapadékos napot januárban!
Ami egyébként az év legszárazabb idõszaka.
Sõt, azt sem zárom ki, hogy a 25 csapadékos nap (nem tudom a 26 nap meglehetett-e valahol) nem csak januári, hanem éves abszolút rekord is lehet.
Utána tudna ennek nézni valaki?
Elképesztõ szélsõségeket élünk!

Nem tudom.
A legtöbb januári, amit most gyorsan találtam:
23 nap (Budapest, 1948. január)
22 nap (Nagykanizsa, 1963. január)

A csapadékos napokról nincs adatod, mikor és mennyi volt a legtöbb?
Országosan is és januárban is?
Köszönöm!

Váralján 2-szer volt 100 mm fölött a január 1960 óta. 1984-ben 110,5 mm; 1987-ben 104 mm csapadék hullott. Pécsett csak 1-szer volt 100 mm fölötti csapadékösszeg januárban, 1984-ben 106 mm. Abban a hónapban a legkevesebb csapadék Sopronban (23 mm), a legtöbb Homokszentgyörgyön és Szigetváron (152 mm) volt.
Országos csapadéktérkép: Link

Hozzátenném, hogy nem csak a csapadékos napok száma sok (tavaly Pápán nem volt kevés, mégis 500 mm csapadék sem hullott), hanem szerintem az utóbbi százvalahány év legcsapadékosabb januárja is esélyes, hogy most lesz.(Tavaly a napfénytartamra is ez volt a tippem megérzésbõl, és vastagon bejött,akárcsak a szélrekord 2010-ben - itt is dupla rekord egy év alatt, vagyis az új rekord egy évet sem ért meg)
A Bakonyban 1901-50 közt Zircen 97, Cseszneken 79, Bakonybélben 116 mm volt a legtöbb januári csapadék. Cseszneken és Pápán 112 év adataiban sem leltem 100 mm-t. Most Csesznek 110-nél, Olaszfalu 120 felett, Pápa 95,7 mm-nél tart és természetesen most is esik, gyarapszik még. Az ország 80 %-án szerintem 100 év alatt sem fordult elõ 100 mm januári csapadék, most egy egész sor (megyényi területeken) település eléri. Kiváncsi leszek, hogy Kõris-hegy mit hoz, mert nem konvektív csapadéknál a hegyek sokkal többet hoznak. Ha 150 m-en közel 100, akkor 700 m-en...?
A természet most valóban megint kisegít: a csapadék egyenletes idõbeli eloszlása és a lassú, fokozatos olvadás talán megóv a nagy ár- és belvíztõl.

Még két dolog kimaradt, illetve több is mert a sort a végtelenségig lehetne folytatni!

2003-ban a Balaton vízszintje annyira lecsökkent, hogy a szakemberek bele akarták vezetni a Rábát a Balatonba!!!!!
Szerencsére addig vacakoltak vele, amíg jött a 2005-ös év, amikor is a sok csapadék miatt vízben álltak a Balaton déli partján lévõ partmenti nyaralók.
Tehát az egyik szélsõség megóvta a Balatont a másik szélsõség miatti emberi beavatkozástól, ami nyilván nem lett volna helyes.

Aztán most 2013 januárt írunk, az eddig eltelt 29 napból sokhelyen ez a 24. csapadékos nap!
Van még két nap, ebbõl egy biztosan többhelyen megint csapadékos lesz, tehát 25 csapadékos nap meglehet az ország valahányad részén.
Van egy olyan gyanúm, hogy a mérések kezdete óta soha nem volt ennyi csapadékos nap januárban...

Így van!
Nagyon jó meglátás, én ezt már többször leírtam évekkel ezelõtt, meg 1,5 hónapja nyilatkoztam egy helyi Tv-nek a klímaváltozásról, ott is azzal kezdtem, hogy mindenki el van foglalva a szén-dioxiddal, a metánnal, az üvegházhatással, légszennyezéssel, a tengerekkel, óceánokkal, jégsapkákkal, csak magával az idõjárással foglalkoznak keveset!
Most, hogy már a vakok szemét is kiszúrja, mostanában már egyre gyakrabban hozzák elõ, de nem túl nagy meggyõzõdéssel!
5-6 évvel ezelõtt írtam már itt a MetNeten, hogy ami nagyon látványos változás, az a nyugati irányítás, az atlanti frontok számának drasztikus csökkenése, és ezzel párhuzamosan az anticiklonok számának drasztikus növekedése.
És nem csak a számuk változik, hanem az erõsségük is: a nyugati frontok gyengék, általában el sem érik az Uralt, valahol elakadnak, míg az anticiklonok bivalyerõsek, és hetekig, hónapokig egy helyben tanyáznak.
Ez nem volt mindig így!
Az 1960-1990 közötti idõszak merõben más volt, akkor dinamikusabb volt a légkör.
Ezt mindenféle adatsor nélkül is rendkívül szembetûnõ.
És ezek következménye az a rengeteg szélsõség, amivel találkozhatunk.


A visszacsatolásokkal kapcsolatban egy érdekes dolog, amin épp ma gondolkodtam el.
Mivel növényekkel, gyümölcstermesztéssel foglalkozom, így ezeken keresztül vizsgálva érdekes, hogy pont azért nincsenek nagy katasztrófák a szélsõséges idõjárás miatt, mert ennyire szélsõséges a klíma.
Például volt a 2010-es csapadék maximum rekord.
Utána jött a 2011-es és 2012-es év rendkívüli szárazsága (errõl egy mai írásom Link ), ami azért nem okozott katasztrófát, mert a megelõzõ szélsõség, a 2010-es csapadék maximum rekord után volt a talajban nedvességtartalék.
Ha ez a két aszályos évet nem a 2010-es év elõzi meg, hanem egy átlagos év, netalán egy kicsivel átlag alatti, akkor minden bizonnyal sokkal durvább lett volna, teljes erdõk száradtak volna ki.
A 2012-es év aszálya szeptember elejéig tartott, az akkori csapadék képes volt beindítani a növényeknél a késõi növekedést, ami felborította a biológiai egyensúlyukat, ugyanis így elvileg nem lett volna elég idõ a késõn induló hajtások beérésére.
Mivel azonban az õsz egészen december elejéig kitartott enyhe idõvel, így mégis volt idejük a növényeknek idejében befejezni a vegetációs ciklust.
Tehát az egyik szélsõség okozta problémákat a másik szélsõség enyhítette.
Ha ez a mostani, szeptember óta tartó "mindennapos esõk öve" helyett "minden másodnapos esõk övét" (mivel szeptember óta átlagban minden második nap van csapadék) idézõ idõjárás elõtt nem két aszályos év van, akkor a Dunántúl egyes területein már most úsznának a földek.
Ha ez a mostani rendkívül havas periódus nem a január elejéhez képest nagyon meleg talajra esik és nincs agyonázva a talaj, ami növelte a talaj hõtartó képességét, akkor valószínû megdõlt volna a síkvidéken valaha mért legnagyobb hótakaró rekordja.
A 2009-es és 2010-es decemberi genovai, a 2012-es februári és a mostani nagy havazások után pont azért nem tudott nagy hideg kialakulni, amiért a 30-40 centi havak estek, és annyira erõs volt a ciklonképzõdés, hogy nem bírt kiderülni.
Amennyiben az elmúlt 4 tél ezen 4 eseménye miatti vastag hótakaró után 2-3 napra kiderült volna az ég, veszélybe került volna a Miskolc-Görömbölytapolca által tartott -35 fokos rekord.
Február 9-én ez nem teljesen zavartalan éjszaka lement Baján -26 fokig a hõmérséklet, Dél-Baranyában a fagyzugokban -28-30 fokos értéket sejtetõ fagykárok keletkeztek diófákban és cseresznyefákban.
Ha az a hideglevegõ nyugalomba jutott volna 2-3 napig, akkor a 2010-es, 2011-es év után a 2012-es is hozott volna egy abszolút rekordot a napfényrekord mellé.
És persze-persze, a rekord tudjuk mennyire rekord, az omsz adattára tele van fel nem dolgozott adatokkal, a mérési hibák és ezer másik dolog van, amiért ezeket a rekordokat óvatosan kell kezelni....de!
Még így is feltûnõ ez a szélsõségesség!

Ezek talán olyan próbálkozások, mint amit Salo is írt: Link

Tetszik a gondolat! Szinoptikus klimatológia...

Érdekes lenne a klímaváltozással oly módon is foglalkozni, hogy bizonyos konkrét idõjárási események gyakoriságát vizsgáljuk. Olyanokra gondolok, mint hogy egy évben hány front jött NY/ÉNY/É/stb. felõl, hány mediciklon alakult ki telente, hány sarki/szibériai hidegelárasztás volt Közép-Európában, hány brit/skandi/akármilyen blocking AC alakult ki.
Két dolog miatt nehéz ezt megoldani: egyrészt nehéz definiálni õket. Pl. a blockingot Gyuró György is vizsgálta, neki is van definíciója, de nyilván, ha én mondjuk egy nappal rövidebbre veszem az AC életét, akkor más statisztikát kapok (ami akár nem is hasonlít az eredetire). Ez a "szabadság" pedig rendkívüli módon elbonyolítja a kutatási módszertant, megnehezíti két hasonlónak vélt statisztika összehasonlítását.
Másrészt egy-egy ilyen fogalmat nehéz általánosítani. Pl. a "hány szibériai hidegelárasztás" kérdését nehéz lenne Amerikában, vagy pláne Dél-Afrikában feltenni.
Mindezekkel szemben az ilyen-olyan "globális átlag-hõmérséklet", "globálisan átlagolt csapadékösszeg", és hasonló indexek azonnal átfogó képet adnak az egész Föld éghajlatáról, legalábbis mi ezt gondoljuk. Mindenesetre azt berakom egy klímamodellbe és az meg egybõl kidobja az eredményt. Ezért ez a módszer elterjedt, s mivel azért itt is sokféleképpen lehet vizsgálódni, könnyû új dolgot kitalálni e módszerhez ragaszkodva.

De legyünk egy kicsit merészebbek.
Végezzük el az északi mérsékelt övben a klíma részletes kiszámítását háromszor, három különbözõ idõjárás-típus figyelembevételével. Egyszer akkor, amikor Európa és az Észak-Atlanti-térség nagyobbik részén meridionális volt az áramlás 500hPa-on. (Ezt le kell fixálni, például úgy, hogy a terület legalább 80%-án legfeljebb 45°-kal tér el a szélirány a meridionálistól). Egyszer pedig akkor, amikor zonális (legalább 80%-án NY-K-tól max 45°-os eltérés). A harmadik azért kell, mert a két definíció között önkéntelenül is hagyunk egy "rést", amit elnevezhetünk akár vegyes irányításnak (pl. a félblocking valószínûleg ilyen vegyes lenne).
(Ezzel máris felmerül az a probléma, hogy az idõsor nem folytonos. De semmi baj, akkor csak olyan statisztikai elemeket számoljunk, ami erre nem érzékeny (pl. teljes átlagok, stb.). Ez némileg növeli a statisztikus hibát, adatsortól függõen, de általában valószínûleg nem jelentõsen.)
Jellemezzük a klímát a Kárpát-medencében a három esetben. Valószínûleg a híresen késõn tavaszodó Zalai-dombság ( ) esetében három egymástól teljesen különbözõ jellemzést kapunk. Meg kell nézni, hogy a Kárpát-medencéhez képest mindhárom esetben késõn tavaszodik-e, és csak eltolás figyelhetõ meg, vagy mikroklímára is teljesen mást kapunk a medencén belül. Én az utóbbira tippelnék.
Ezen kívül nézzük meg, hogy az elmúlt száz évben a háromféle klímánk melyike mutat az északi félgömbön "globális felmelegedést", és mennyire erõsnek adja. Könnyen lehet, hogy nem is lehet összehasonlítani õket. Ez alapján döntsük el, melegedés van-e, vagy nem. A konklúzió: ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, azt kell megnézni, vajon a jövõben melyik idõjárás-típus lesz a domináns. (Ebben a példában itt az AMO jön elõ: elõbb meg kell értenünk az AMO-jelenséget ahhoz, hogy tovább tudjunk gondolkodni, addig akár le is állhat az effajta klímakutatás.)
Ez a három klíma tehát olyan három klíma, ami függ az idõjárástól. Ha egyben végezzük el a számítást, akkor a három eset (eset-darabszámmal súlyozott) átlaga lesz az átlag, a szórások négyzetének átlaga lesz a szórás, és így tovább. Ezeknek a trendjei pedig az egyes esetekben számolt trendek és eset-darabszámok valamilyen bonyolultabb függvénye lesz. Most jön a lényegi mondat: az egyben kiszámolt klímából nem lehet rekonstruálni külön-külön a háromféle klíma semelyikének semmilyen paraméterét. Tehát ha a különbözõ idõjárás-típusok eseteinek relatív gyakorisága változik, az kapásból borítja a klíma-trendeket.
Még egy feltûnõ következmény, hogy elõfordulhat olyan hely, ami tök ugyanazt a klímát (átlagT, csap., stb. értékeket) produkálja (a statisztika szerint) a zonális és a meridionális esetben. Vagyis, ha 30 év zonalitás után hirtelen meridionálisba vált az idõjárás, abból lehet, hogy nem éreznek meg semmit. (A szélirány azért nem árulkodó nekik, mert példámban direkt az 500hPa széllel definiáltam.)

Valami ilyesmire gondolok: adott idõjárási helyzetekben elõforduló értékek klímáját kellene megcsinálni. Ez a földi légkörben lévõ visszacsatolások mûködésének megértéséhez talán közelebb vihet, ugyanis így szerintem könnyebben fel lehetne fedezni egyes visszacsatolásokat valamely konkrét idõjárás-típus során bekövetkezõ felerõsödõ hatásának kimutatásával. Hiszen épp ezek (is) azok, melyeket a klíma jelenlegi számolási módszerei elmosnak.

A felmelegedés, amit a statisztikák igazolnak (a módszereket illetõen nem tudom még mindig, hogy mit gondoljak, hisz a méréssûrûség 100 v. 200 éve nem olyan volt mint ma, nem beszélve a mûszerekrõl és az átlagszámítási módszerekrõl ill. a mai T anomáliát milyen kiragadott intervallum átlagához viszonyítják) egyáltalán nem lineáris. Sokan nem akarnak errõl tudomást venni ahogy a CO2 misztifikáció is él, ha milliószor megdöntik e tézist akkor is. Valahogy úgy állítják be a laikusoknak, hogy 100 éve tart egy feltartóztathatatlan és egyenletes melegedés és az éghajlati zónák évrõl évre ha 1 km-t is , de tolódnak és kiszámolgatják, hogy 20-50-100 év múlva hol milyen új éghajlat lesz ill. tengerelöntés, jégelolvadás stb. Holott itt is tapasztalhatjuk, hogy nõtt a meleganomália, de vannak hideg hónapok is, nõtt a nyári hõség de vannak nyári hidegrekordok is, több az aszály de vannak rekordárvizek is és pár évtizede még lehúlési periódusban voltunk és ahhoz képest lett kiugró a mostani meleg, ami pl. 2007 óta hazánkban már nem bír fokozódni. Most pl. rekordcsapadékos a január és Pápán már lementünk az átlag alá T-ben, pedig tavaly tényleg enyhe és száraz év volt. Ahhoz, hogy az éghajlat megváltozzon nem elég 1-2 fokkal melegebb évek 20-25 éves sorozata, ha közben meg, ha epizódokra is, de visszatér a hideg. Másrészt attól, hogy pár évtized melegebb az átlagnál vagy hidegebb, az nem jelenti, hogy 100 évig ez marad s a Szahara vagy a tundra lesz a végállomás.

Az, hogy tele volt a média mindenféle cikkekkel, sõt, szakemberek nyilatkoztak, hogy a mediterrán klíma északabbra tolódik, enyhülõ telek lesznek, a gabonák nem kapják meg a téli hidegigényüket, stb stb, és erre majdnem minden évben van a mediterrán térségben olyan epizód, ami téliesebb, mint a globális felmelegedés elõtt.
Múlt télen Olaszország középsõ és déli felén 2 méteres hó volt, elõtte éven Szicíliában havazott és fagyott, a görögök is minden télen kapnak havat és hideget...
Ironikusan értettem, hogy sokan képzelik úgy, hogy a globális felmelegedés miatt a telek enyhébbek lesznek.
Átlagosan lehet, de a mediterrán térségben egy-egy hidegebb periódus sokkal gyakrabban fordul elõ, mint régebben.

Mi köze van a légkör általános melegedésének ahhoz,hogy a görögöknél havazott?

A globális felmelegedés jegyében elmaradt egy görög(!) bajnoki meccs Link .... nem a tengerszint emelkedése miatt!

Elsõ kérdésedre a válasz: de az is lehet. A nílusi áradások elmaradása idõben mikorra tehetõ?

Valami ilyesmirõl lehet szó, igen.