Agrometeorológia

Vad citromot ültettem a kert legaljába,  a szakadék peremére.  Múlt héten lementem, és virgoncul zöldellt!  (anno a vaddisznók ellen akartam védekezni vele, de az élősövényből csak 1 db lett, és a betonkerítés jobbnak bizonyult...  de. Nem fagyott el tavaly,  amikor a selyemakác csak hosszas gondolkodás után hajtott ki újra...)

Ha már brutális fagyvédelem: ha majd több időm lesz, akkor tervezek a kertbe egy kis fóliasátrat/üvegházat, ami szép kerek (nálunk nagyon durva a szél, azért kéne, valamint ez még jól is néz ki):
Link
Ebbe ültetném bele az addigra már nagy citromfácskákat, esetleg a csirimojót. Télire kapnának komposztfűtést, esetleg félig-meddig földbe kellene süllyeszteni. Persze az egészet még ki kellene számolni, amihez jelenleg nem értek. Illetve először kicsiben ki kéne próbálnom.
Ha valaki kedvet kap hozzá, egy kis tervezőprogi (nagyon jó!):
Link

Nagyon fontos neked a fügéd  Helyes, helyes! 

A belinkelt cikkben a tavalyi hőszigetelése látható a fügefámnak. A szigetlés csak részben védelem, mert mint többen is írtátok önmagában még nincs plusz hő a szigetésen belül. Ezért belül még egy 100 W-os égő is el van helyezve, ami hőt termel.
Az idei megoldásom:  Kaptam egy barátomtól 30 db szalmabálát és azzal lett körberakva a füge. Most már akár -30 fok is nyugodtan jöhet. 
Link 
Természetesen most is van benne egy 100-as izzó.

Köszi a linket, tanulságos.

Floo véleménye, hogy ne kelljen az ujjait koptatni:
Link

Amúgy hiába nem "termel" hőt egy növény, ha pár órás "kritikus" fagy van (nem hosszútávon) és éppen abban a néhány órában fagyna szét(mint a tegnapi reggelen), akkor - szerintem - érhet valamit, ha kicsit/jól/megfelelően leszigeteljük a növényt. Lassabban hűl le (ha jól csináltuk) és mire szétfagyna, már jön is a magas márciusi napállás De nyilván ez a konkrét módszertől függ, illetve mondjuk a füge nagyságától.
/Hője mindennek van (0 kelvinig), még egy -10-es füge is kifejezetten meleg lenne és melegítene mondjuk -80 fokon/

Én szalmás komposzttal takartam most pl. gránátalmákat. Amire nem számítottam, hogy a kicsi komposztdombok (70-80 cm) továbbra is termelték a hőt, azaz kicsit megolvasztották a havat. Hogy ez jó-e vagy sem, azt nem tudom, nem mértem a T-t, május-júniusban kiderül.

Hát akkor kérdezzünk meg egy gyakorlati embert- Floo-nak mi a véleménye?
Az ilyen extrém kisugárzás ellen, vagy csökkentésére milyen módszerek lelhetők fel? Szárkúp szity fóliával?
Még beüthet egy derült havas felszíni kisugárzás. Kérdés most, milyen hatása lehet ennek, még a kényszer nyugalmi állapotban.

A szigetelésnek az a lényege, hogy hőt sugárzó felületeken akadályozod meg, hogy a hő elszökjön. Emberi ruha, szigetelés házon, csöveken stb.
A növény nem termel hőt, amit meg a külvilág lehűléséből vissza tudna fogni akár szivacs, akár izolációs takaró, akár 20 centis üveggyapot: elhanyagolható. Lásd alábbi komment.

Hőleadás - levegőnek való hőátadás ellen pár perces késleltetés. Lócsöcs. A hőleadó (fajlagos) felülete még nagyobb is az ágakhoz, rügyekhez képest. Annyit ér, mint múmiának a pacemaker.

Na jó. Akkor vegyük a hab szivacsot. Légzáró réteg 0,5 - 1 cm. a kisugárzás ellen. A fügénél ráhúzva a csúcsrügyre. 3-5 ilyen  talán ér valamit, mint a vízzel permetezés. Ez is kb. -5-8 fokos határig a kora tavaszi zuttyok esetére, a nedvkeringés indulásakor.

Alufólia, mi?
Link

Bubu, ezt most nem csapta le senki, de óvatosabban kellene nyilatkozni néha, tényleg....

A növényeknél abszolute zéró értelme lenne egyébként, mert a hatásmechanizmus az, hogy a belülről távozó hőt veri vissza.
Ilyen pedig a növényeknél nincs. Ahogy siheone is írta.

Hőt nem tud visszatartani, mert nincs mit, de embernél már van.

A hegyi mentőknél láttam, a sérülteket takarják ilyennel, a kihűlés ellen. Ez csak egy feltevés, a gyakorlat tán megmutatja.
Persze lehet egy kis  levegőt hagyni a rügy környékén, olyan buggyot 1-2 cm.- levegő-mikro hőszigetelő- hogy közvetlenül ne érintkezzen a alu-fóliával.
Pár órás fagy védelem a kisugárzás ellen.
Mondom ez csak egy felvetés,  talán kategória.


 

Tavaly a füge elfagyott amit ősszel ültettem, de júniusban kihajtott. Még május elején kiakartam venni, de nem volt útban így megmenekült. Tegnap körbe hánytam hóval. Ha kienged lehet átültetem, mert az udvarban jelenleg vakondosat játszom.  
Szombaton csak a kisebbik kajszifám volt megindulva, bár azon tavaly is csak 2 szem lett + őszi, de azon úgy is inkább korona növesztés a cél idén. A mázsa kajszit adó fán nem volt mozgolódás, így van esély jó kis barack pálinkára. Ha nem akkor marad a szilva. 
A zöldség vetéssel nem kell foglalkoznom, mert már a kikelt őszi vetés a hó alatt várja a tavaszi startot.  

Alufóliával miért kellene becsomagolni?

Most már csak azért kell imádkoznod, hogy az idén már nem menjen a T -15 alá. Akkor a fél bokrod biztosan megmarad.

Köszönöm a válaszokat mondannyiótoknak. Necces lesz, majd kiderül Pár éve egy hasonló T-nél (pontos értéket nem tudok, de itt lehetett valahol -16-nál) takaratlanul elfagyott és a tövétől hajtott ki újra.

Elméletileg itt ma reggelre megint szanaszét fagyhatott.
Ez a füge tényleg nem a klímánkra való.

Ami hótakaró alatt van nem kérdés, kibírja. Korábban szőlőnél alkalmaztam. Takarással megmaradt akkor is, amikor a takaratlan 10 - 15 cm átmérőjű lugastörzsek tövig elfagytak. Amit lehet, ilyen fagyok előtt a talajra kell húzni és hóval takarni. Ha törik is néhány ág, nem érdekes, takaratlanul garantáltan elfagy.

Nálunk tavaly simán volt -16 és kibírta a füge (bár a ház déli oldalán, ahhoz viszonylag közel van).
Viszont itt ma -20,0 volt. Én is csináltam neki tegnap hókupacot, meg a gránátalmákat szalmás komposzttal betakartam és még havat is kaptak. Ettől függetlenül szerintem a gránátoknak annyi (a fügében azér' reménykedem), legfeljebb kihajtanak a gyökerükről, mint tavaly (pedig 3 hete hátradőltem, szép pirosak voltak rajtuk a rügyek)

Hát ez kérdés lesz ebben hónapban. A hótakarás biztos hasznos, de fent... Talán a rövid időre zuhanás még nem károsíthatta.
Van egy megoldásom, lehet hogy már késő. Alufóliával kellene (ht. 30 cm) körbevonni a felső rügyeket,vesszőt, kézzel tenyérrel szorítva tömöríteni, hogy a szél ne repítse le erre a pár napra.

A tavalyi -14.9-et vígan kibírta a fügénk és soha nem látott bőséggel termett. Az éjszaka -16 volt, a 21 centis hóból csináltam neki a hétvégén egy kb. 70 centi magas takarást (hókupacban van), sajnos magasabbra nem tudtam (olyan 2.5 méter lehet a csúcs). Vajon kibírhatta-e?

Még épségben gyors megörökítettem. A holnap reggel nagyon necces lehet.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#389327 - 2018-02-25 22:27:11)

Akkor a legjobbakat!
Nálam a tavalyi -18 fok után a füge szanaszét fagyott.
Csak a szokásos; tavasszal hajtott ezerrel, de termést már nem érlelt be, nem volt min.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#389323 - 2018-02-25 22:15:36)

Már hogy ne érne!?
A dombokon "csak" -15 fok körül leszünk.
Az ilyen direktben a sarkról érkező lábas hidegben nem tud akkora inverzió, akkora különbség kialakulni, mint egy, már a mediterrán területek hőjével kevert légtömegben.
Mivel totál szélcsend lesz lent, biztos magasabb hőmérséklet lesz a dombokon.
De 13 év után vannak ismét veszélyben a dombon a fügék.
25 éve nem fagytak el, egyszer fagyott vissza itt-ott a végük.
Pedig voltak necces helyzetek: 1996, 1999, 2001, 2003, 2005, 2006, 2009, 2010, 2012, 2017, de most vannak a legnagyobb veszélyben.
A síkon a kákiknak lehet bajuk.
A kivi -23 fokig birja, bár kényszernyugalmi állapotban vannak már, igy a kivinél kérdőjel van.
A völgyekben -25 fok sem kizárt.

Nademost akkor nem értem.
Az amalgerok honlapján azt írják, hogy javul tőle a talajélet, ami nyilván jó. A másik oldalon szántunk, ami meg nem jó a talajéletnek (Petrol belinkelte, csak el kell olvasni, vagy másik ezer helyen megnézni). No mindegy.

"Megmosolyogtató az, hogy talajtakarásra több szerves anyagot használ valaki, mint amit az adott terület előállítani képes, utána meg így - úgy nyilatkozik, kinyilatkozik. Ha megmagyaráznád, hogy ebben mi a "fenntartható"? Olyannak tűnik, mint az a pénzhamisító, aki 200 dolláros darabonkénti önköltséggel gyárt tökéletes hamis 100 dollárosokat. "

"Zárt" rendszerben gondolkodsz, jó lenne ha itt tartanánk, de mindenhol zsákszámra áll a szervesanyag:
- rokonok is tolják az őszi leveleket zsákba, pedig van veteményes
- lovak, kecskék, stb. alól mélyalom (legalábbis felénk), nem tudnak vele mit csinálni
- múltkor voltam egy korszerű szeméttelepen, hegyekben állt a tökéletes komposzt, de nem tudnak vele mit csinálni
Azaz amíg így áll a dolog, addig ez lehet bőven fenntartható. Amúgy lehet lovad, tehened, kaszálód és máris lehet fenntartható. Plusz ha a mélymulcsot nézzük, akkor ez csak talajjavításra szolgálna, utána a saját szerves anyagával lehetne minimálisan mulcsozni (lásd a végén):
Link

Ezt javasolja egyébként Kriszta is az őszi mustár, tavaszi spenót, stb. ültetéssel:
Link  

Nem értünk egyet, nem is kell. Én mindenkit arra buzdítok, hogy nyisson az "új" dolgok felé (USA-ban 1930 óta működnek), ne fogadja el a berögzült sémákat, mert így nem lesz előrelépés. Ezt a témát nem lehet itt megvitatni 10 mondatban, nem is akarok meggyőzni senkit, nekem az is elég, hogy az ország számos pontján látom működni a technológiát. Addig is meg lehet termelni a 8 tonna búzát 6 tonna önköltségen, aztán meg ha ráengedik az ukrán direktvetéses csernozjomos (tehát olcsó és minőségi) terményeket a támogatástól megvont magyar agráriumra, akkor lehet visítani, mint egy malac. Fel kell készülni, különben újabb hatalmas pofont kap az ország mezőgazdasága, ehhez elsőként ki kell nyitni a szemeket, füleket. Talán ez lesz a legnehezebb...

Az Amalgerol nem baci koncentrátum. Ha kíváncsi vagy, micsoda, és mire használják (amit kétlek), gugli a barátod.
Az, hogy a talajműveléssel mennyi élőlényt pusztítsz el, illetve mennyinek teremtesz életteret, egy másik kérdés. Mérleget kell vonni. Megnyugodhatsz, hogy élettelen, levegőtlen, víznyomásos kötött talajt is fel lehet támasztani. Az embernek tudnia kell, hogy mit csinál.
Megmosolyogtató az, hogy talajtakarásra több szerves anyagot használ valaki, mint amit az adott terület előállítani képes, utána meg így - úgy nyilatkozik, kinyilatkozik. Ha megmagyaráznád, hogy ebben mi a "fenntartható"? Olyannak tűnik, mint az a pénzhamisító, aki 200 dolláros darabonkénti önköltséggel gyárt tökéletes hamis 100 dollárosokat. 

Összesítve: Van néhány, számomra nem túl meggyőző minta, ami nem ad megoldást a tömegtermelés jelenlegi módszereinek kiváltására. 

Tehát ha kiszórsz ilyen laborokban kevert trágyát a földre, ahol a sérülékeny bacik elkezdenek dolgozni, akkor meg van oldva. Értem. Ja nem, gondolom ezt évente folyamatosan ismételgetni kell, mivel a forgatással szétcseszed őket. Egyébként megmérted, hogy ezek a bacik élnek-e, akár a kijuttatáskor, akár utána? Nyilván nem. Wikipédia, mint forrás? Hm.
A szántásról nyitott elméjűeknek:
Link
Link
Link

Link

Jó kis vita alakul ki a talajműveléssel kapcsolatban.
Nem vagyok ebben túl jártas. A szántások mélysége is nem mindegy. Pld. itt a homokhátságon az úgynevezett szűz földet mélyszántással (szőlő-erdő telepítés) tették indíthatóvá. (50-70 cm.RabaSteyger).
Utána már csak sekély tárcsázás, szerves trágyázás. Sőt ugye a homoki szőlőtáblákat egyúttal köztes  árnyékoló zöldes pillangós here növénnyel vetették be a nedvesség megtartásához.(+nitrogén termelő).

Az szántás és forgatás se mintegy. A fel talaj alulra (20-30 cm) kerülésével igyekezünk egy kis talaj életet vinni a gyökér zónába. Más módszerek vannak a zöldség-gabona termesztésében, más a fás-gyümölcsös-erdő kialakításában. 
A tápanyag utánpótlás és feljavítás is ehhez igazodik, (fejtrágyázás, műtrágyázás sekélyen, betárcsázva)
Na szóval sok mindent lehet erről beszélgetni, elvégre most van az ideje.

Ha van rá 20 - 30 éved... A humusztartalom gyors növelésére régen felfedezték a különféle szerves trágyákat. A talajélet felszaporítására létezik az Amalgerol (mielőtt vegyszert kiáltasz, növényi ill. állati melléktermékekből készül). Létezik a porozitás növelésére, a nedvesség tartalom megőrzésére a tőzeg, ugyanerre a mechanikai felaprózás - magyarul az ásás, szántás, rota kapa, talajmaró, ásógép.

Ha neked van időd kivárni azt, hogy a szerves anyagú talajtakarás alatt a talaj felszínén kialakuló biológia behatoljon a levegőtlen, halott talajba, azt mechanikailag is felaprózza, levegőssé, víztartóvá, élővé tegye, hát várd ki. Azért fehívom a figyelmed arra, hogy a mindenféle kukucok foga nem vidia betétes, fizikai erejük az emberéhez képest elég kicsi, az ember gépeiről nem is beszélve.

Én inkább azt javaslom, segítsd a biológiát ne pedig azt várd el a biológiától, hogy helyetted dolgozzon. Takargathatod a földet azzal, amivel akarod azután is, miután megművelted.

Petrol: azt komolyan gondolod, hogy a szántás csak az elmúlt évszázadban volt??? 

Nem nyáron kell szántani amikor a legnagyobb az evapotranszspirációm, hanem ősszel hogy minél könnyebben szivárogjon el a csapadék.  A nem szántott területeken hiába áll a belvíz, mert azt leginkább a tavaszi szél fogja eltüntetni és nem a beszivárgás. 

A videós csókával kapcsolatban meg már eltelt 3 év, de semmi új cikk, vagy valami összegzés, kimutatás. Így ez nekem kicsit hókuszpók. Ilyen megmondó videókat én is tudok csinálni ami mögött nincs konzekvencia.  

Szia.
Lótrágyát terít rá, ami pont kedvez a lótücsöknek.
A krumplit pedig nem ültetjük, hanem vetjük. A kettő nem ugyanaz. De lehet csak én vagyok máma kötözködős hangulatomban.
Amúgy tényleg jó dolgokat csinál, de sajnos ez sem fog tudni nagyon elterjedni.

Én úgy tudom, hogy ez is csak egy mítosz. Szántás az elmúlt 100 évben volt csak (amióta pusztulnak is a talajok), előtte lazítás volt csak legfeljebb. Soltvadkerten ismerek szőlész gazdákat, akik takarónövényekkel vetették be a szőlő közét, nem szántják fel a talajt, ezáltal megkötik a nedvességet is és tápanyagot is. Beválni látszik a technológia, csak nyitottnak kell lenni.

Azzal miért őrzöd meg a nedvességet, ha kicsomagolod a talajt, és brutálisan megnöveled a szélnek, napsugárzásnak kitett fajlagos felületét? Plusz ugyanezt teszed a benne (már csak kis számban) lévő élőlényekkel. /igen tudom, mindenki a hajszálcsövesség megszüntetésére hivatkozik, de ez TÉNYLEG annyit számít? És ha rendesen takarva van a talaj (pl. erdő-avar, vagy vastagabb mulcs?)/

Szerintem nézd meg 2-vel ezelőtt a 2. linkemet, de inkább belinkelem mégeccer:
Link

Nem véletlenül terjedt el a szántás néhány ezer éve. A talajélet alapja a fellazított talaj és a talajnedvesség megőrzése.

Homoktalajon nincs eketalp betegség, csak ott, ahol a szántás szalonnás lesz.

Hát én még mindig Petrollal értek egyet, linkek:
Link

Ez meg pláne (eléggé hitelesnek tűnik a zúriember):
Link

Kis perma alap:
Link

Floo-nak:
Nem beléd akarod kötni, de egy totál tönkretett/kizsigerelt talajt összehasonlítani egy "művelt" (szántott, műtrágyázott, stb.) talajjal nem biztos hogy szerencsés.
Mellettünk a szomszéd ültetett a régóta pihentetett füves területére egy-két gyümölcsfát, 3 évesen "hatalmasak". Jól ki is oktatott, hogy nálam nem lesz ilyen ( a volt kukoricaföldemen), mert az nem sokat pihent.
Az a baj, hogy szinte biztosan igaza van.

Bocs a fentieket nem kioktatásnak szántam, csak itt megint "összecsap" a modern tudomány (szántás, műtrágya, stb.) a még modernebb (esetleg ősibb) sötétzöld ökobionatúr izével (persze én elfogultan ezt támogatom). Részemről tapasztalatok később, mindenesetre ásni nem szeretnék többet (legfeljebb majd a vermemet) 

Link
Ma csináltam a képet. Télire felszántva hagyott területen jobban elszivárog a csapadék, így nem a szél szárítja fel stb. Jobban hasznosul. Ezáltal nem is értem az eketalp betegséget amit mindig mantráznak. 

Link
Tőlünk Nyugatra hatalmas területeken tökéletesen működik a szántás elhagyása. Mind aszályban, mind özönvíz során. Sőt itthon is egyre többen próbálkoznak vele, mivel töredék áron tudsz termelni hasonló hozamokat. Persze ezt nem éri meg reklámozni, különben miből él meg a KITE?
Szóval lehet a témán poénkodni, de reméljük nem a betonba kell vetni 50 év múlva... 

A talajéletet tönkreteszi a szántás?
Az eke fejbekólintja a gombákat, baktériumokat és más talajlakó élőlényeket?
Egyrészt ahol szántanak, pl. egy szántóföldön, ott eleve tönkre van téve a talajélet a sok gyomirtóval és műtrágyával, plusz a folyamatos szántóföldi kultúrákkal.
Maga a szántás, talajforgatás valóban előnyös, az évek, évtizedek óta összetömörödött talajban sokkal rosszabb a talajélet.
Ezt onnan tudom, hogy a 30-40 éve nem művelt talajba ültetett fa csak kínlódik, míg a rendszeresen ásózott, kapált talajban lévő fa 3-szorosára nő.
A rendszeresen szervestrágyázott, kapált, ásózott talaj sokkal jobb talajéletű, mint amit soha nem ásnak, kapálnak.
A csapadék összetömöríti.
Ültettem fát 30-40 éve nem lazított talajba, amin csak fű volt, még giliszta is alig volt benne.
A rendszeresen ásózott, kapált talaj meg tele van gilinyóval.
Persze az erdei talaj megint más, ott a sok rothadó növényi rész és a sok talajlakó megteszi a hatását.
Ahol nincs a talaj ásózva vagy kapálva, akár szántva, és mondjuk fű van rajta, ott a felső 10-15 centi úgy át van szőve a gyep gyökereivel, hogy alig megy bele az ásó.
A fű gyökérzónája alatt meg nincs semmi és senki.
A rendszeresen szervestrágyázott, kapált, ásózott talaj a legjobb pl. a növényeknek.
A sok szántástól az eketalpbetegség miatt vízzáró réteg alakul ki, az nyilván nem jó.

1-2 évtized és meglátjuk.  

Marhaság. Ha igazad lenne, A legkorszerűbb növénytermesztés jelenleg a néhány cm vastagságban felvakart talajba vetett gabona lenne, a talajt vetés után levegőtlenné hengerelve.

Cylindropuntia davisii
Fagytűrése: -28 ℃

Na köszi, lényegében egy feltuningolt magas ágyás?  Lehet ki kéne próbálni egy kisebb darabon. Bár lehet erre az évre elkéstem már?!

Közben, úgy hogy hugel kultúra találtam egy cikket: Link
Ki fogom próbálni, a kertünk felső része még mindig elég kavicsos, gally és fűkaszalék mindig van, vakondtúrás meg jó a földrétegnek.

Szerintem pont az a legjobb talajkímélés, ha nem szánt. A szántással a megindulóban lévő talajéletet 1 perc alatt teszi tönkre. 

A talajjavítás legfontosabb módját hagytad figyelmen kívül. Fel kellett volna ásni, szántani. Minden más beavatkozás annyit ér, mint múmiának a pacemaker. Betonkemény, levegőtlen talajt boríthatod akármivel, magától nem keveredik át, nem járja át a  szentlélek.

Olyan mint a koleszos leves
Az aljára a még fűtésre sem használható fadarabok, rönkök, stb. Aztán nálam ment rá bambusz a szomszédtól, némi szalma, sok gaz és még a növényi hígtrágyát adó növények maradványai is. Meg félig érett komposzt.
Illetve az egyik szintén egy kedves szomszéd kb. 300 m-es tujanyíró akciójából készült.

A tetejükre megy a sok-sok vakondtúrás, úgyhogy már egészen kultúráltak. Viszont durván összementek.
A lényeg: olyan mint egy nagy szivacs, azaz elvileg nem nagyon kell öntözni (nyáron kiderül ). A komposztálódás beindult, most sincs a tujadomb tetején hó, azaz tele lesz könnyen elérhető szerves anyaggal a növényeknek.
Én uborkát, tököt, ilyesmit akarok rájuk ültetni és oldalra lefuttatni, illetve a "tujás" mellé már ültettem is 2 áfonyát, ha már egyszer savanyú.

Szóval nagyjából ennyi, illetve ezek megmaradnak és javítják a tájképet, valamint külön kis mikroklím(ák)at alakítanak ki, (ha elég nagyok) a különböző oldalaikon és szeretnek rajta napozni a gyíkok.
Link