Bioszféra
Kicsivel mielõtt belinkeltem, akkor csináltam. Igazából nem ökörszemre mentem, hanem ki a bozótosba tengelicre, de meghallottam a kis vacakokat a fáról, már csak óvatosan be kellett cserkészni, hogy el ne ijedjenek (a párja bentebb volt az ágak sûrûjében). A tengelicek meg a bozót kórói helyett a kõrisfák termését csípték (ha lehullanak a platánok levelei, ott is lehet majd tengelicezni, annak a termését is falni szokták, csak úgy potyognak le a magok szõröcskéi, ahogy esznek csapatostól egy-egy fán. Ha havas idõ van, kiválóan látszik a havon a nyomuk, mármint a termésbõl lehulló szõrök terítve a fa alatt. Már alig várom ezt az idõt! :-)
Gívör!
Tetszenek hát, nagyon bírom az ilyen õszi tájat, most értünk haza, kirándultunk egyet a környéken, lett 1-2 jó kép, este majd felteszem õket
Tetszenek hát, nagyon bírom az ilyen õszi tájat, most értünk haza, kirándultunk egyet a környéken, lett 1-2 jó kép, este majd felteszem õket
Viszont a hermelin személyesen ismeri a menyét, de a menyét legfeljebb látásból a hermelint.
Noli: kösz!
Floo: a képek felét Jannesznek köszönhetjük :-) De örülök, hogy tetszenek :-)
Floo: a képek felét Jannesznek köszönhetjük :-) De örülök, hogy tetszenek :-)
Link
Itt látni, hogy valóban nem egy pindurka jószág...
Ez a cég csinálja õket:
Link
Gyönyörûségesek, ha nyerek a lottón, még lehet, veszek is egyet :-)
Mondjuk erõsen etikátlan az igencsak veszélyeztetett ázsiai leopárdmacskákat arra használni, hogy a saját fajuk gyarapítása helyett egzotikus kedvenceket nemzzenek milliomos amerikai barmoknak...
Itt látni, hogy valóban nem egy pindurka jószág...
Ez a cég csinálja õket:
Link
Gyönyörûségesek, ha nyerek a lottón, még lehet, veszek is egyet :-)
Mondjuk erõsen etikátlan az igencsak veszélyeztetett ázsiai leopárdmacskákat arra használni, hogy a saját fajuk gyarapítása helyett egzotikus kedvenceket nemzzenek milliomos amerikai barmoknak...
Ezeket csak láttam közelrõl, de mivel elég élénkek voltak, pusztán pár cinke, a csuszka meg a fakopáncs maradt meg képen is, a többiek huss, lerepültek róla. :-)
Te fel vagy készülve olyan szitura, hogy bokamagasságban, tõled másfél méterrõl rád bámul egy ökörszem? Na én nem voltam, így mire felemeltem a fényképezõmet, õ már egy nyolc méterre álló tuja levelei közé bújt. :-)
Te fel vagy készülve olyan szitura, hogy bokamagasságban, tõled másfél méterrõl rád bámul egy ökörszem? Na én nem voltam, így mire felemeltem a fényképezõmet, õ már egy nyolc méterre álló tuja levelei közé bújt. :-)
Köszönöm a tartalmas választ!
Azt hiszem, lesz egy-két közös téma a túrán.
Azt hiszem, lesz egy-két közös téma a túrán.
Ez olyan mint a karvaly és a kakukk, illetve a menyét és a hermelin esete!
Elõbbinél mivel a karvaly és a kakukk nagyon hasonlít egymásra, azt hitték õseink, hogy a kakukk télire karvallyá változik...persze arról már nem szól a fáma, hogy mi van a nyári karvallyal
A második meg hogy a lány menyét a hermelin
Ez Link valóban erdei pajzsika, viszont a másik Link egy karéjos vesepáfrány.
A többi: Link - szálkás pajzsika; Link - hölgypáfrány. Ez utóbbi fajnak érdekes a története. Korábban (a 18. században) azt hitték róla, hogy az erdei pajzsika "nõi" egyedérõl van szó. Elsõsorban finoman szeldelt levélkéi és puha, könnyed, terebélyes levele miatt gondolhatták ezt róla - el is nevezték Athyrium filix-femina-nak, azaz hölgy-levelû (haraszt)-nak. A "férfi" egyed, az erdei pajzsika a Dryopteris filix-mas nevet (hím-levelû pajzsika) kapta. Ma is mindkettejüknek ez a tudományos neve (emléket állítva e rendszertani téveszmének), de a hölgypáfrányról jó 100 éve tudjuk már, hogy önálló fajról van szó, nem pedig a pajzsikánéról.
A többi: Link - szálkás pajzsika; Link - hölgypáfrány. Ez utóbbi fajnak érdekes a története. Korábban (a 18. században) azt hitték róla, hogy az erdei pajzsika "nõi" egyedérõl van szó. Elsõsorban finoman szeldelt levélkéi és puha, könnyed, terebélyes levele miatt gondolhatták ezt róla - el is nevezték Athyrium filix-femina-nak, azaz hölgy-levelû (haraszt)-nak. A "férfi" egyed, az erdei pajzsika a Dryopteris filix-mas nevet (hím-levelû pajzsika) kapta. Ma is mindkettejüknek ez a tudományos neve (emléket állítva e rendszertani téveszmének), de a hölgypáfrányról jó 100 éve tudjuk már, hogy önálló fajról van szó, nem pedig a pajzsikánéról.
A mai termés nálam:
A fent látható közép fakopáncs, aztán ökörszem, vörösbegy, fenyves-, kék-, széncinege, csuszka, csíz, tengelic, szajkó, feketerigó, zöldike.
Az alsó képen, ha valaki esetleg nem ismerné fel elsõre, egy barna mókus van, akit 3 éve láttunk elõször, épp ugrik át egyik fáról a másikra (a képminõség azt jelzi, hogy épp egy pillanatra villant ki az ágak közül, ezen pillanat alatt csak kattintani volt idõ, másra nem... ) :-)
Ha nem lesz jövõre fotómasinád, akkor megyek és leszedem elõled az összes laskát
Mint már mondottam volt nincs masinám, de ígérem a jövõ szezonra veszek egyet!
Az erdõ egyébként kb. 3 km2 területû nyáras, már elég idõs fákkal, sok a száraz, kidõlt fa, azokon terem.
A falutól mintegy 3 km-re Ék felé.
Nagyon nehéz a szedése, sok a 2-2,5 m magasra is megnövõ csalán, szederinda, vadrózsa, tüskés cserje, szó szerint vért izzad az ember mire leszedi, de hát valamit valamiért.
A nyáras hátsó részén pedig a 4 m-es mélységet is elérõ árkok miatt veszélyes a közlekedés, mivel nincs kitaposott ösvény, az ember könnyen balesetet szenvedhet, nagyon vigyázni kell.
Jövõre lesznek fotók is, megígérem.
Az erdõ egyébként kb. 3 km2 területû nyáras, már elég idõs fákkal, sok a száraz, kidõlt fa, azokon terem.
A falutól mintegy 3 km-re Ék felé.
Nagyon nehéz a szedése, sok a 2-2,5 m magasra is megnövõ csalán, szederinda, vadrózsa, tüskés cserje, szó szerint vért izzad az ember mire leszedi, de hát valamit valamiért.
A nyáras hátsó részén pedig a 4 m-es mélységet is elérõ árkok miatt veszélyes a közlekedés, mivel nincs kitaposott ösvény, az ember könnyen balesetet szenvedhet, nagyon vigyázni kell.
Jövõre lesznek fotók is, megígérem.
De egy db fényképet sem csinálsz, ejnye-bejnye
Mindíg írod, hogy mész szüretelni, de kiváncsi lennék milyen helyen van hol merre mekkora, hogy el tudjuk képzelni!
Mindíg írod, hogy mész szüretelni, de kiváncsi lennék milyen helyen van hol merre mekkora, hogy el tudjuk képzelni!
Eddig 8 alkalommal voltam kint és 48 kg-ot szedtem, átlagtermés 6 kg.
Az a baj hogy nem csak én ismerem a helyet, a valós termés ennek a többszöröse lehet.
Már csak 13 kg kell és megdöntöm a tavalyi 61 kg-os rekordot.
A mai vadászat eredménye 6 kg, gyönyörû friss termés, rengeteg az apró, 1 cm-es példány, vasárnap még kinézek, utána már nem nagyon valószínû.
A 3. páfrányt erdei pajzsikának, a 4.-et pedig édesgyökerû páfránynak gondolom.
A másik két képen lévõ növénykét sajnos nem tudom - de hát holtig tanul az ember. Ugye elárulod??
A másik két képen lévõ növénykét sajnos nem tudom - de hát holtig tanul az ember. Ugye elárulod??
Holnap ismét laskatúra, kíváncsi vagyok mennyit nõttek a fejek 4 nap alatt.
Remélem sikeres vadászatot tudhatok majd magam mögött.
Remélem sikeres vadászatot tudhatok majd magam mögött.
Én is csak egyet szedtem össze. Horgásztam, majd otthon TV nézés közben hátranyúltam a hajamhoz, és egy görcsöt éresztem. Szépen kiballagtam a fürdõszobába, és ott vettem észre, hogy kullancs. Beleraktam egy zsebkendõbe, és lehúztam a WC-n.
Kullancsokra figyeljetek, az elõbb szedtem ki hármat a "jószágomból" pedig mostanában csak itt mifelénk sétáltattam!
Egyébként idén elég gyenge volt a választék :-), tavasszal mászott egy a nadrágomon, de azóta nem láttam kullancsot, bezzeg tavalyelõtt...
Egyébként idén elég gyenge volt a választék :-), tavasszal mászott egy a nadrágomon, de azóta nem láttam kullancsot, bezzeg tavalyelõtt...
Már csak az a kérdés, hogy
1, Mi lez a többi elnyûhetetlen farmerral?
2, A szabással ugye nincs gond, de hogy varrják meg? Vagy netán pont emiatt a hiányzó képesség miatt kifejlõdik (esetleg egy rokon pókkal együttmûködésben genetikai manipulációval létrehoznak) egy olyan álskorpió-faj, amely majd egyik ollója helyén tûvel és szövõszemölccsel képes lesz elkészíteni a nadrágokat a többi álskorpió-faj részére? Vagy netán nem is varrni fogják, hanem ragasztani, e célból pedig háziállatként tartanak majd olyan rovarokat, amelyek képesek nagyon erõs ragasztóanyag kiválasztására (ezzel eredetileg ugye a petéiket ragasztanák azok felcseperedésének helyére) s az álskorpiók úgy fejik majd tõlük e ragasztót, ahogy mi most a tehenet?
A lehetõségek száma végtelen, és talán bölcsebb nép lesznek majd nálunk, és nem azon fognak vitázni, hogy hol épüljön metró meg melyik szomszédos álskorpió-ország karizmatikus álskorpió-politikusát kell támogatni...
1, Mi lez a többi elnyûhetetlen farmerral?
2, A szabással ugye nincs gond, de hogy varrják meg? Vagy netán pont emiatt a hiányzó képesség miatt kifejlõdik (esetleg egy rokon pókkal együttmûködésben genetikai manipulációval létrehoznak) egy olyan álskorpió-faj, amely majd egyik ollója helyén tûvel és szövõszemölccsel képes lesz elkészíteni a nadrágokat a többi álskorpió-faj részére? Vagy netán nem is varrni fogják, hanem ragasztani, e célból pedig háziállatként tartanak majd olyan rovarokat, amelyek képesek nagyon erõs ragasztóanyag kiválasztására (ezzel eredetileg ugye a petéiket ragasztanák azok felcseperedésének helyére) s az álskorpiók úgy fejik majd tõlük e ragasztót, ahogy mi most a tehenet?
A lehetõségek száma végtelen, és talán bölcsebb nép lesznek majd nálunk, és nem azon fognak vitázni, hogy hol épüljön metró meg melyik szomszédos álskorpió-ország karizmatikus álskorpió-politikusát kell támogatni...
Egy darab ember-farmer szárából kiszabják a teljes Dunántúl álskorpió-populációjának (8 szárú) farmereit.
6-7mm-esek kb. Inkább õk örököljék, ollóikkal legalább saját méreteikre szabhatják a tõlünk örökölt ruhákat.
Köszike, én még ilyen jószággal nem találkoztam, annyit tudok. Mekkorka volt?
Õszi túráink során nekünk is volt "szerencsénk" kullancslegyek tömegéhez, fõleg fenn a Bakonyban az erdõ naposabb részein... Legrosszabb, hogy agyoncsapni se lehet õket. Lehet, hogy õk öröklik tõlünk a Földet? ;-)
Õszi túráink során nekünk is volt "szerencsénk" kullancslegyek tömegéhez, fõleg fenn a Bakonyban az erdõ naposabb részein... Legrosszabb, hogy agyoncsapni se lehet õket. Lehet, hogy õk öröklik tõlünk a Földet? ;-)
Inkább egy vörösollójú álskorpió (Neobisium erythrodactylum) lesz szerintem. Erdei avarban él. Viszont a kullancslegyek nem tágítanak, rengeteg van belõlük, és másznak befele az ember ruházatába, hajába..
Délelõtt erdõt jártam: Link
Összesen hatféle páfrányt láttam, ebbõl 4 a képek között is szerepel. Lehet találgatni. Akik "erdõben otthon vannak", nem lehet gond a felismerésük. 
Összesen hatféle páfrányt láttam, ebbõl 4 a képek között is szerepel. Lehet találgatni.
Akik "erdõben otthon vannak", nem lehet gond a felismerésük. 
Köszönöm a kiigazítást ; így jár az ember, ha csak a médiára hagyatkozik. Az általad írtak alapján nem hat már olyan vészesnek a dolog, kár, hogy nem ebben a formában került napvilágra a hír. (Emellett persze továbbra is fenntartom az általam említett mentalitás meglétét, ha nem is a jelen eseménnyel kapcsolatban, de sajnos általában...).
Nem kétséges, hogy maximálisan oda kell figyelni e parányi természeti ékszerdobozunk védelmében.És az sem, hogy a vállakozó kellõ és megfontolt szakszerû és jogszerû presszió hiányában a könnyebb út irányában mozdul el.Nyilván a viszonylagos szilenció adott alkalmat a sitt lerakására is.De a tények makacs dolgok.Nem fair (finoman szólva, de Nolinak már utaltam megint mirõl szól a nóta) úgy beállítani, mintha az építettõ dózerekkel romboltatná le a barlangot.Kijelenteni ad absurdum, hogy a barlang károsodott, amikor az MKBT elnöke egész másról regél és a felmérések még el sem kezdõdtek.
Ezek a sztoricsomagolások engem Natura 2000-es mesékre emlékeztetnek erõsen...
Ezek a sztoricsomagolások engem Natura 2000-es mesékre emlékeztetnek erõsen...
Valójában nekem is kicsit furcsa volt ez a fordulat az ügyben. Mert annak tekintettem (és elhittem teljes egészében a hírt) azok után, hogy az általad leírt feltárási munkálatokról és sikeres védelmi intézkedésekrõl egy képes beszámolót olvastam a Búvár idei 1. vagy 2. számában. De ettõl még él a veszély, mert az nyilvánvaló, hogy jogilag kényes az ügy és hibáznia semmiben nem szabad a természetvédelemnek, hiszen a másik oldalon lévõ "tehetséges" villatulajdonosok ha a barlangot lezáró vasajtón nem is, de az elõtûnõ kiskapukon biztosan benyitnának azon nyomban.
Valami ilyesmit gondoltam a hírek mögé, amikor a rádióban pár napja hallottam róla, köszönet a pontos információkért.
Pontosítsunk az inforádió híranyagon, Leél-Össy Szabolcs a Magyar Karszt és Barlangkutató Társaság elnöke beszámolója nyomán, nem kisebbítve persze a magyar mentalitás "szépségeit".
De nem szeretem ha a tények ferdülnek és vele falssá válik a kép.Egzaktság mánia.
A 8-10 méter sitt valójában 3-4 méter vastagságú. Ez nem kevés, sõt komoly munka lesz elhordani mert jelentõs a területe.A barlang felnyiló bejárata egy alapozási munkagödörben került felszínre annó. A cég rögtön kihívta a szakembereket, a geológusok, barlangkutatók átvizsgálták, felmérték az aragonitos, gipszkristályos bevonatú üregeket.Összesen 3 nagyobb szoba nagyságú. A magyar viszonyokhoz képest már ez is csoda, sõt az építettõ jogkövetõ magatartással leállította a kutatás ideje alatt a munkálatokat, megvárta a zöld hatósági szakvéleményt.Együtmûködött végig.A kutatók szabadon járhattak a barlanghoz.A barlangszája nyers szálban álló kõzetben nyílik, és egy 50x70 cm-es légóajtóval (tömör acélajtó) lezárásra került. A geológusok több hónapig nem jártak a helyszínen utána, egy mostani bejárás során tapaszatalták a lerakott törmelékhalmot.Nem is értették, hogy-hogy mert eddig a cég viszonylag korrektül járt el, betartotta az elõírásokat.Külön utcára nyiló alagút bejárás is tervezve lett, bár a kivitelezése nem egyszerû.Az építõ 5 miiliót költött az eddig megóvásra.Szabolcsék értetlenül álltak a sitt elõtt.De léptek és a felügyelõség ma leállítatta a további munálatokat, melyeket a cég a határozat átvétele után azonnal fel is függesztett.Az MKBT elnöke szerint szerencsére a barlang nem károsulhatott a korábbi védelem (lezárt barlangbejárat) miatt.A sitt elhordását két napos határidõvel igérte az építõ cég.
Nyilván nem kétséges, hogy hibáztak.Direkt vagy sem nem tisztem eldönteni.Nem is lehet.
De ez az eddigi valós kép..ki-ki itéljen ezen információk birtokában.
Ugye finomodott a dolog, már nem oly szenzációhajhászul zöld....
Furcsa kritika egy ökológus szájából mi?!
De nem szeretem ha a tények ferdülnek és vele falssá válik a kép.Egzaktság mánia.
A 8-10 méter sitt valójában 3-4 méter vastagságú. Ez nem kevés, sõt komoly munka lesz elhordani mert jelentõs a területe.A barlang felnyiló bejárata egy alapozási munkagödörben került felszínre annó. A cég rögtön kihívta a szakembereket, a geológusok, barlangkutatók átvizsgálták, felmérték az aragonitos, gipszkristályos bevonatú üregeket.Összesen 3 nagyobb szoba nagyságú. A magyar viszonyokhoz képest már ez is csoda, sõt az építettõ jogkövetõ magatartással leállította a kutatás ideje alatt a munkálatokat, megvárta a zöld hatósági szakvéleményt.Együtmûködött végig.A kutatók szabadon járhattak a barlanghoz.A barlangszája nyers szálban álló kõzetben nyílik, és egy 50x70 cm-es légóajtóval (tömör acélajtó) lezárásra került. A geológusok több hónapig nem jártak a helyszínen utána, egy mostani bejárás során tapaszatalták a lerakott törmelékhalmot.Nem is értették, hogy-hogy mert eddig a cég viszonylag korrektül járt el, betartotta az elõírásokat.Külön utcára nyiló alagút bejárás is tervezve lett, bár a kivitelezése nem egyszerû.Az építõ 5 miiliót költött az eddig megóvásra.Szabolcsék értetlenül álltak a sitt elõtt.De léptek és a felügyelõség ma leállítatta a további munálatokat, melyeket a cég a határozat átvétele után azonnal fel is függesztett.Az MKBT elnöke szerint szerencsére a barlang nem károsulhatott a korábbi védelem (lezárt barlangbejárat) miatt.A sitt elhordását két napos határidõvel igérte az építõ cég.
Nyilván nem kétséges, hogy hibáztak.Direkt vagy sem nem tisztem eldönteni.Nem is lehet.
De ez az eddigi valós kép..ki-ki itéljen ezen információk birtokában.
Ugye finomodott a dolog, már nem oly szenzációhajhászul zöld....
Furcsa kritika egy ökológus szájából mi?!
És tipikus finom konkrétum ferdítések a megélhetési zöld kommunikáció mentén...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat