Bioszféra
Biztos láttál már ilyet, buszmegállók üvegfalán, vagy autóút menti zajvédõ üvegfalon, általában 30-40 centis repülõ, széttárt szárnyú madáralak (ölyvforma) van ráragasztva, ha ezt a kis tollasok meglátják, elkerülik az üvegfalat s nem repülnek neki. Az üveget önmagában nem látják meg, fõleg, ha nincs közvetlenül mögötte valami egyéb tárgy, ami jól átlátszik. Muteroméknál a veranda üvege volt hasonlóan veszélyes, de amint az elsõ cinke nekirepült, s kiderült, hogy gond van az üvegfelülettel, muter ragasztott rá ilyen figurákat , azóta nem volt baleset.
Valahol biztosan lehet ilyet venni, hiszen nagyon sokfelé használnak ilyet az országban, írtam a birding.hu szerkesztõinek, hátha van ötletük, de tuti, hogy olcsóbb s egyszerûbb házilag megoldani.
Öntapadós tapétát kapsz nagyobb papírboltban, OBI-ban biztosan. Megfelelõ madáralakot meg szívesen segítek keresni, amit felhasználhatsz e célra.
Valahol biztosan lehet ilyet venni, hiszen nagyon sokfelé használnak ilyet az országban, írtam a birding.hu szerkesztõinek, hátha van ötletük, de tuti, hogy olcsóbb s egyszerûbb házilag megoldani.
Öntapadós tapétát kapsz nagyobb papírboltban, OBI-ban biztosan. Megfelelõ madáralakot meg szívesen segítek keresni, amit felhasználhatsz e célra.
Kutyát fentrõl soha ne fotózz, teeeee..
Tessék leguggolni hozzá..
Helyeske
Nekünk elfért volna ma pár szánhúzó.. hogy kicibáljuk a nagytudású újgazdagokat, akik öt centis hóhoz 215-ös nyári papucsot, arra berhelt hóláncot tesznek.. aztán nem bírnak az összkerekes audival felkepeszteni egy kis emelkedõn.. A 26 éves Vörös Ördög meg szó nélkül, ugye..
A hab a tortán egy batárbömös, aki sík terepen nem tudott elindulni. Nagy gázzal kell, tiszta sor.

Útviszonyok itt: Link



Nekünk elfért volna ma pár szánhúzó.. hogy kicibáljuk a nagytudású újgazdagokat, akik öt centis hóhoz 215-ös nyári papucsot, arra berhelt hóláncot tesznek.. aztán nem bírnak az összkerekes audival felkepeszteni egy kis emelkedõn.. A 26 éves Vörös Ördög meg szó nélkül, ugye..

A hab a tortán egy batárbömös, aki sík terepen nem tudott elindulni. Nagy gázzal kell, tiszta sor.


Útviszonyok itt: Link
Ó, de el kellett vágnom a történet végét, mert Floo és Johnas témája ennél kb. tízszer ennyi gondolatot képes elõhozni.

Nem bizony. A növények egy jelentõs hányada élõhelyválasztásának szempontjából alapvetõ fontosságú az alapkõzet milyensége, illetve a talajreakció. Vannak ún. mészkedvelõ fajok, melyek csak a mészkövön és dolomiton fordulnak elõ, a kisavanyodó felszínû, mészmentes vulkáni kõzeteken, andeziten, rioliton, grániton, bazalton hiányzanak. Érdekes megfigyelni, hogy a mészkõbõl felépülõ Bükknek mennyivel másabb a flórája, mint a szomszédos, hasonló magasságú szomszéd hegységeinknek. Megfigyelhetõ az az érdekesség is, éppen a Bükk/Mátra-Sátor-hg. példáján, hogy ha a klimatológiai szempontból azaonos övbe tartozó hegységek flóralistáját vizsgáljuk, a Bükkben több a melegkedvelõ és a kárpáti (azaz hidegebb éghajlati-magassági övben élõ) fajok aránya is, mint a másik kettõben. Hogyan is lehet ez? A mészkõhegyek déli oldalai, az állandó erózió, mállás miatt teljesen egyedi körülményeket hoznak létre, amit csak a tûzõ napsütést és minimális talajréteget egyszerre elviselõ, délies elterjedésû növények, félcserjék tudnak elviselni. A hegységbelsõ töbrei pedig ugyanígy raktározzák a hideget, a Bükk-fennsík 900m feletti részein nem ritka a nyár közepi fagy.
Az andezit, riolit nem mállékony, déli oldalain is képes legalább karsztbokorerdõ kifejlõdni, felnõni, szilikátsziklagyepjei is árnyékosabb, hûvös helyeken találhatók. Fajkészlete is kiegyenlítettebb éghajlatra utal.
Van két még speciálisabb kõzet, a szerpentin és a dolomit, ami azon kívül, hogy teljesen egyedi flórát „hordanak a hátukon”, reliktummegõrzõ tulajdonságuk is van: csak a kõzet adta körülményeket elviselni képes fajokat találni rajtuk, melyek közül több a földtörténeti korok és fajképzõdés szoros összefüggésének függvényében önálló fajokat, alfajokat adtak a magyar flórának. Ilyen a híres-neves dolomitlen (korábbi nevén pilisi len), vagy több, csak a Budai-hg.-Gerecse-Vértes-Déli-Bakony melegkedvelõ, szubmediterrán jellegû sziklagyepjeiben élõ faj: a budai nyúlfarkfû, a magyar gurgolya, a magyarföldi husáng, a számtalan önálló berkenye-kisfaj, stb.
A Szársomlyó alapvetõen ugyanezt az élõhelyet kínálja, ám van a növényeknek természetes elterjedési területük, klimatológiailag és ökológiailag determinált flóravándorlási útvonaluk is, ami miatt ekkora távolságban nem egyezhet két mészkõvonulat flórája.
Felvetésedre, hogy ha Kaposváron lenne egy „Szársomlyó”, meg tudna-e élni a növény, nehéz válaszolni. A magyar kikericsnek nyilván kellenek bizonyos közelségben olyan potenciális élõhelyek, ahol legalább vegetatívan, mag formájában képes megtelepedni. Ez pedig, ilyen klímaoptimumú és talajigényû faj estében mindössze a Velebiten és a Szársomlyón adatik meg számára, valószínûleg már a Mecsek sem felelne meg neki, hiszen az ottani mészkõsziklagyepekben sem él.
Az andezit, riolit nem mállékony, déli oldalain is képes legalább karsztbokorerdõ kifejlõdni, felnõni, szilikátsziklagyepjei is árnyékosabb, hûvös helyeken találhatók. Fajkészlete is kiegyenlítettebb éghajlatra utal.
Van két még speciálisabb kõzet, a szerpentin és a dolomit, ami azon kívül, hogy teljesen egyedi flórát „hordanak a hátukon”, reliktummegõrzõ tulajdonságuk is van: csak a kõzet adta körülményeket elviselni képes fajokat találni rajtuk, melyek közül több a földtörténeti korok és fajképzõdés szoros összefüggésének függvényében önálló fajokat, alfajokat adtak a magyar flórának. Ilyen a híres-neves dolomitlen (korábbi nevén pilisi len), vagy több, csak a Budai-hg.-Gerecse-Vértes-Déli-Bakony melegkedvelõ, szubmediterrán jellegû sziklagyepjeiben élõ faj: a budai nyúlfarkfû, a magyar gurgolya, a magyarföldi husáng, a számtalan önálló berkenye-kisfaj, stb.
A Szársomlyó alapvetõen ugyanezt az élõhelyet kínálja, ám van a növényeknek természetes elterjedési területük, klimatológiailag és ökológiailag determinált flóravándorlási útvonaluk is, ami miatt ekkora távolságban nem egyezhet két mészkõvonulat flórája.
Felvetésedre, hogy ha Kaposváron lenne egy „Szársomlyó”, meg tudna-e élni a növény, nehéz válaszolni. A magyar kikericsnek nyilván kellenek bizonyos közelségben olyan potenciális élõhelyek, ahol legalább vegetatívan, mag formájában képes megtelepedni. Ez pedig, ilyen klímaoptimumú és talajigényû faj estében mindössze a Velebiten és a Szársomlyón adatik meg számára, valószínûleg már a Mecsek sem felelne meg neki, hiszen az ottani mészkõsziklagyepekben sem él.
Errõl még nem is hallottam. Pontosan hogyan kell csinálni?
Csak fel kell ragasztani a fekete öntepedós matricát?
Egyébként a te képed is nagyon jó!
Csak fel kell ragasztani a fekete öntepedós matricát?
Egyébként a te képed is nagyon jó!

Olyan kis butuskák...
Ragasszatok madármatricát az üvegre, akkor nem fognak betévedni. (fekete öntapadós tapétából tudtok házilag csinálni, párszáz forint, s megvan a kis életük mentve.)
Ragasszatok madármatricát az üvegre, akkor nem fognak betévedni. (fekete öntapadós tapétából tudtok házilag csinálni, párszáz forint, s megvan a kis életük mentve.)
Ha ugyanilyen fekvéssel, ugyanilyen anyagból lenne egy hegy Kaposváron, ott is megélne rajta a magyar kikerics

Berepült az üveges teraszra és kimenni nem tudott. A macskáim meg a kutyáim meg már elkaptak 8 cinegét most õsszel.
De ezt én vettem elõbb észre!
El se akart repülni a kezembõl, de nagyon dobogott a szíve
De ezt én vettem elõbb észre!

El se akart repülni a kezembõl, de nagyon dobogott a szíve

Jó hirtelen hûlhetett, ha ilyennek fagyott meg a harmat! Csodaszépek, no! :-)
Honnan mentetted meg szegénykét? Nagyon kis riadt szemei vannak... Pár éve hozzánk is berepült egy, nem volt könnyû kiterelni... Link
Köszi mindenkinek! 
Lász: az egy megfagyott harmatcsepp, és benne légbuborékok. Sok ilyen volt.

Lász: az egy megfagyott harmatcsepp, és benne légbuborékok. Sok ilyen volt.
Link
Ez már saját. Az uram szerint olyan, mintha a cherubok elcsúsztak volna a Frigyláda tetején. :-)
Ez már saját. Az uram szerint olyan, mintha a cherubok elcsúsztak volna a Frigyláda tetején. :-)
Link
A fenti képet Taki kapta valakitõl, a szentgotthárdi webcam fotózta, nagyszerû pillanat, szerintem tünemény!
A fenti képet Taki kapta valakitõl, a szentgotthárdi webcam fotózta, nagyszerû pillanat, szerintem tünemény!
Igen, ebben kííívételesen eggyetértünk, ha az a hegy nem itt, nem ilyen anyagból, és nem ilyen fekvéssel lenne, akkor nem élne meg a Magyar kikerics...
Vagyis, ha nem lenne az a hegy abból az anyagból, amibõl van, akkor nem is biztos, hogy megélne rajta a magyar kikerics??
Mit szólnátok, mondjuk egy januári-februári Szársomlyós túrához?
Az egyetlen probléma, mint ami a tervezett Papuknál is volt, és ami miatt elmaradt, hogy nem tudok elég szállást biztosítani, de most talán több rá az idõ, hátha összejön.
Az egyetlen probléma, mint ami a tervezett Papuknál is volt, és ami miatt elmaradt, hogy nem tudok elég szállást biztosítani, de most talán több rá az idõ, hátha összejön.
Gratula nagyon szép képek
Amit Noli belinkelt, azon a foton, az a kis csepp alatta a jégkristályokkal, teljesen úgy néz ki mint egy Indiai üvegharcsa, nagyon szép



Szépek, nálunk még nem volt idán zúzmara, viszont hó már igen: óriási pelyhekben hózik.

Valami csodaszép hófehérben csillognak a Bakony erdei, tiszta zúzmara lehet minden a Papodon...
Bizony-bizony, a magyar flóra egyik legnevezetebb növénye ez a faj. A Szársomlyó különleges mikroklímával rendelkezik, mert a pontosan dél felé nézõ kopár "ördögszántás" lejtõszöge és a mészkõ alapkõzet együttesen eredményezi a környezetétõl magasabb átlaghõmérséklet kialakulását. Ha sétálunk a hegyen, némi biológus ismerettel azonnal megállapítható, hogy egy "másik világ" ez, de különösen a vegetáció valamint a rovarfuna az, ami egy melegebb éghajlatú hely sajátja. A magyar kikerics több is, mint szubmediterrán növény, hiszen a hegyen lévõ egyetlen hazai állománya mellett a már az igazi Mediterráneum területén található Velebit-hegységben él néhány helyen. Magyarországon ez a növény lett elsõként védett. Igen korán, már januárban nyílik, de enyhe teleken (pl. a különösen az 2006/07-esen) december végén is megfigyelték virágzását. Van belõle még bõven a hegyen, de a közelmúlt mészkõbányászata ("emléke" egy nagyon csúf tájseb lett) rengeteg tövet semmisített meg.
A mai laskavadászat eredménye 7,5 kg, a szezon (már rekord!) eddig 65 kg.
Szerencsére nem nagyon szedik már, így rengeteg van még kint, igaz van amelyik meg volt fagyva, ettõl viszont még nincs semmi baja.
A jövõ hétvégén ismét kimegyek, mivel ide nem nagyon várható még hó.
Szerencsére nem nagyon szedik már, így rengeteg van még kint, igaz van amelyik meg volt fagyva, ettõl viszont még nincs semmi baja.
A jövõ hétvégén ismét kimegyek, mivel ide nem nagyon várható még hó.
Pár éve december elején voltunk Pozsonyban a páromék egykori zenekarával, na ott a mûvház elõtt sétált egy kis süni, megállt, végigmérte a csapat rockzenészt, aztán elosont a bokrosba. Megjegyzem, 5 centi hó volt...
Jó kérdés, a hét elején én is láttam egyet átmenni az úttesten úgy este kilenc körül, elõször azt hittem patkány, de közelebbrõl megnézve egy fiatal sünmalac volt, mire jobban megnézhettem volna eltûnt az árokparton.
Tegnap, hazafelé jövet Mosonmagyaróvárról, Marcaltõ környékén, a Rába árterén átvezetõ úton majdnem elgázoltam két sünt. komoly fék, kormány, 100%, hogy megúszák, mert láttam a tükörben, hogy tovább mennek. Nem vagyok nagy bioszos, de nem kellene már aludniuk? Normális az, hogy novemberben szürkületkor még az aszfalton kolbászolnak?
Jelenleg itt nem látni egyet sem, az esõ alábbhagyott, lehet hogy késõbb megjelennek.
Stiglicet se nagyon látni, varjakat és seregélyeket annál inkább, valamint a szarkák is gyakoriak, tegnap az egyik egy dióval küzdött, pedig az nem is fénylik
Stiglicet se nagyon látni, varjakat és seregélyeket annál inkább, valamint a szarkák is gyakoriak, tegnap az egyik egy dióval küzdött, pedig az nem is fénylik

Annyira el vannak ázva, hogy ihaj, kedvem volna nekik esõkabátot varrni... Nagyon helyesek, itt nyüzsögnek az ablak alatt a bokrokon. :-)
Reggel meg a gesztenyefa volt tele egy csapat tengeliccel (stigliccel), olyan pletykálkodás ment, hogy elnyomták a verebek zaját.
Reggel meg a gesztenyefa volt tele egy csapat tengeliccel (stigliccel), olyan pletykálkodás ment, hogy elnyomták a verebek zaját.
Szép kéksapkás, nálunk is gyakran megjelennek, pláne télen a madáretetõ körül, hangos kiáltásokkal csalogatják a társaikat az élelemhez.
Igazából pont õ rá számítok
A fontos kérdés ehhez az lenne, hogy milyen klímában is él meg a magyar kikerics?

Beszéltem a duruszámmal, lehet hogy meghozza nekem a masinát, a keret már megvan

Halott valaki a magyar kikericsrõl? Egyedül errefelé (Szársomlyó) él meg Magyarországon, legközelebbi rokonai a Dalmát tengerpart hegyeiben élnek. Kora tavasszal nyílik. ( modnhatnánk, hogy mediterrán növény?)