Bioszféra
Örülök, hogy így levágtad. Látom, te sem lakásban ülõ típus vagy. Bizony abban a völgyben fut a Miskolc-Eger út. A kép pedig a Lillafüred felett lévõ Fehér-kõrõl készült Hollóstetõ irányába.
A tájat nem tudom, de a pókocska egy Thomisus onustus, egyik kedvencem :-)
Érdekes, és elég ritka növényt fotózott a srác. Ezekbõl az autogám nõszõfû-fajokból (leginkább csak kisfaj értékük van) van már vagy egy tucat, amit az utóbbi évtizedben fedeztek fel hazánkban. Még a szakember is nehezen boldogul velük, nagyító nélkül hiába minden kísérlet, de sokszor a sztereomikroszkópos virágmorfológia-vizsgálat vezet csak eredményre.
Aranyosan elfolyik a zsák szájában. 
Kormi nagy kalandor, lehet, hogy az egyik éjszakai birtokharc során szerezhette a sérülést. De biztosan felgyógyul.
Kormi nagy kalandor, lehet, hogy az egyik éjszakai birtokharc során szerezhette a sérülést. De biztosan felgyógyul. 
Késõbb felemeltem fekhelyérõl és kiderült hogy fáj a lába. 
Megtapogattam az egész macskát, a hátsó lába fáj neki, ha megtapintom neki, hosszasan elnyújtva nyávog.
Most bent van a konyhában, alszik, mint a tej.. Remélem nincs komolyabb baja a lábának.
Megtapogattam az egész macskát, a hátsó lába fáj neki, ha megtapintom neki, hosszasan elnyújtva nyávog.Most bent van a konyhában, alszik, mint a tej.. Remélem nincs komolyabb baja a lábának.
Mondandót elsõ részérõl azt tudnám mondani, hogy magam is kb. így ítélem meg a különbözõ médiumok tevékenysége által évtizedek óta a lakosságba oltott téves, esetenként végtelen naivitásra és alapvetõ ismeretek hiányára is kiterjedõ eszméket. Azt már levésbé tudom elfogadni, és értetlenül állok elõtte, hogy miért térsz idõrõl-idõre vissza a mediterrán jelzõre, amikor éppen nem pejoratív értelemben használod azt, hanem saját éghajlati és növénytani meggyõzõdésed vonatkozásában. Rossz beidegzõdés?
Másik dolog: a növénytermesztés "világa" és a természetes növénytakaró elterjedésével, elemzésével foglalkozó chorológia, cönológia, florisztika tudományágak, bármilyen furcsa, köszönõ viszonyban is alig vannak egymással. Egy domboldalt csak legújabban kiszemelt növényének megélhetése szempontjából értékelõ gazda nem fog más információhoz nyúlni, mikor telekvásárlásról, telepítésrõl, víkendházépítésrõl dönt, mint az általad és általam is a fentiekben elítélt régi vagy újkeletû tömegvezetõ eszmékhez és csatornáikhoz, valamint a klimatológia tárgyában nem feltétlenül kikupált baráti kör és agrárfórumok véleményéhez, és néhány szaklaphoz. Megjegyzem, hogy utóbbiakban idõnként hajmeresztõ közleményeket, felhívásokat lehet olvasni, miként vágjon bele a gazda csak (!) a "ránk tört" klímaváltozás hatására egy-egy haszonnövény kultiválásába. Hát hol van itt az átfogó környezetismeret?!
Ott van a másik oldal: az elmúlt hsz.-ok alkalmával már próbáltam érvelni vele, hogy egy területet nem a rajta akár évszázadok óta termesztett növényekrõl kell növénytanilag értékelni! Azt az ember vitte oda, õ gegyûgette, hogy hozzon neki minél kövérebb gyümölcsöt. De eredetileg mi volt azon a dombon? Sajnos már soha nem fogjuk pontosan megtudni, de egyedül a alapkõzetbõl, a talajból, kitettségbõl, lejtõszögbõl, és a botanikai résztudományok és a klíma (makro-mezo-mikro) összetett vizsgálatából lehetne rekonstruálni. És ha ezek az adatok pl. a Göcsejtõl a Völgységen át a Baranyai-dombságig minden kis dombocskára rendelkezésünkre állna, egy hihetetlenül változatos kép tárulna elénk, ahol nem lenne két egyforma paraméterekkel rendelkezõ hely. Lehet, hogy az adatok pl. a Zalaegerszeg-környéki hepehupás tájban jóval több (és talán mezoléptékben is) "melegkedvelõ" domboldalt tárnának elénk, mint a jóval délebbre fekvõ bólyi dombokat vizsgálva.
Másik dolog: a növénytermesztés "világa" és a természetes növénytakaró elterjedésével, elemzésével foglalkozó chorológia, cönológia, florisztika tudományágak, bármilyen furcsa, köszönõ viszonyban is alig vannak egymással. Egy domboldalt csak legújabban kiszemelt növényének megélhetése szempontjából értékelõ gazda nem fog más információhoz nyúlni, mikor telekvásárlásról, telepítésrõl, víkendházépítésrõl dönt, mint az általad és általam is a fentiekben elítélt régi vagy újkeletû tömegvezetõ eszmékhez és csatornáikhoz, valamint a klimatológia tárgyában nem feltétlenül kikupált baráti kör és agrárfórumok véleményéhez, és néhány szaklaphoz. Megjegyzem, hogy utóbbiakban idõnként hajmeresztõ közleményeket, felhívásokat lehet olvasni, miként vágjon bele a gazda csak (!) a "ránk tört" klímaváltozás hatására egy-egy haszonnövény kultiválásába. Hát hol van itt az átfogó környezetismeret?!
Ott van a másik oldal: az elmúlt hsz.-ok alkalmával már próbáltam érvelni vele, hogy egy területet nem a rajta akár évszázadok óta termesztett növényekrõl kell növénytanilag értékelni! Azt az ember vitte oda, õ gegyûgette, hogy hozzon neki minél kövérebb gyümölcsöt. De eredetileg mi volt azon a dombon? Sajnos már soha nem fogjuk pontosan megtudni, de egyedül a alapkõzetbõl, a talajból, kitettségbõl, lejtõszögbõl, és a botanikai résztudományok és a klíma (makro-mezo-mikro) összetett vizsgálatából lehetne rekonstruálni. És ha ezek az adatok pl. a Göcsejtõl a Völgységen át a Baranyai-dombságig minden kis dombocskára rendelkezésünkre állna, egy hihetetlenül változatos kép tárulna elénk, ahol nem lenne két egyforma paraméterekkel rendelkezõ hely. Lehet, hogy az adatok pl. a Zalaegerszeg-környéki hepehupás tájban jóval több (és talán mezoléptékben is) "melegkedvelõ" domboldalt tárnának elénk, mint a jóval délebbre fekvõ bólyi dombokat vizsgálva.
"Csak fura, hogy a mediterrán jelzõt nálunk mindíg dombhoz kötik...."
Ennek a dombok viszonylagos fagymentessége csak az egyik oka, a déli kitettségbõl eredõ nagyobb besugárzás legalább ilyen fontos a növények számára. Északi domboldalhoz bizony sehol nem kötnek hasonló jelzõt - nem véletlenül. De már azt is rég túltárgyaltuk, hogy kerek-perec "mediterránnak" soha, semmilyen magyar tájegységet nem nevezett sem az éghajlati, sem a biológiai szakirodalom. Hogy a növényvilágban elõfordulnak szubmediterrán elemek, az ehhez képest ég és föld...
Egy másik ponthoz: a napsütésben felmelegedõ sziklafelszín ill. száraz, köves talaj pedig éjjel valóban képes visszaadni a napközben elnyelt hõt - fizikai képtelenség volna, ha nem így tenné (az energia nem vész el a semmibe)...
Ennek a dombok viszonylagos fagymentessége csak az egyik oka, a déli kitettségbõl eredõ nagyobb besugárzás legalább ilyen fontos a növények számára. Északi domboldalhoz bizony sehol nem kötnek hasonló jelzõt - nem véletlenül. De már azt is rég túltárgyaltuk, hogy kerek-perec "mediterránnak" soha, semmilyen magyar tájegységet nem nevezett sem az éghajlati, sem a biológiai szakirodalom. Hogy a növényvilágban elõfordulnak szubmediterrán elemek, az ehhez képest ég és föld...
Egy másik ponthoz: a napsütésben felmelegedõ sziklafelszín ill. száraz, köves talaj pedig éjjel valóban képes visszaadni a napközben elnyelt hõt - fizikai képtelenség volna, ha nem így tenné (az energia nem vész el a semmibe)...
Szép munka, sokat dolgozjhattál vele. A valóság szerintem nem egyértelmû, Baranya, azon belül mondjuk Siklós vagy Harkány semmiképp sem egyértelmûen melegebb vagy hidegebb mint mondjuk Becsehely, mint ahogyan nem 2 szín létezik a világon. Egyszerûen vannak olyan helyzetek, amikor melegebb, vannak helyzetek amikor hidegebbek. Ami pedig az itteni élõvilágot illeti, valószínüleg a "hegy" fekvésébõl (lejtõk dõlésszögébõl) illetve talajából, anyagából adódóan alkalmasabb viszonylag egyedi fajtársulásokat eredményezni. Azt pedig, hogy egyértelmûen melegebb, vagy hidegebb lenne nem lehet kijelenteni. Szerintem te is beláthatod, hogy vannak olyan helyzetk, amikor itt bizony melegebb van , mint Zalában, és fordítva, itt is vannak tipikus "hideg" napok, hetek. A felületes, és egyben végletes gondolkodás mód (avagy minden fekete-fehér) sajnos egy régrõl a társadalmunkkal együttélõ, berögzõdött állapot. Az élet minden egyéb területén is sajnos megfigyelhetõ ez az egysíkú gondolkodásmód. De ez egyben azt is jelenti, hogy Becsehely sem egyértelmûen melegebb, mint Baranya, és a pogányi mérõhelyen sem mérnek mindig olyan meleget, ahogy azt gondoljátok.
Igazából belefáradtam kicsit ezekbe az érvelésekbe, meg nincs is elég hely, hogy mindent kifejtsek, de az, hogy elindulsz Siklósról esõben és Pogányban esik a a hó, az a magassággal is összefügghet!
Barcsra jártam suliba, és a pécsi osztálytársaim gyakran úgy jöttek suliba, hogy Pécsen esett az esõ, Barcson meg alig találtuk meg az iskolát a hóban....máskor meg hazatelefonált a szobatársam, és míg Barcson esett az esõ, Pécsen havazott....
Itt nálunk is vannak ehhez hasonló dolgok, pl. több alkalommal fordul elõ, hogy elindulsz innen Egerszegre, és itt 6 fok van, ott meg 1 és havazik, vagy nyugat felé vagy kelet felé, éppen honnan merre jön megy a hideg meleg, tõlem lejt a terep dél felé, a tõlem délre lévõ falvak soxor azt sem tudják, hogy mi az a hó, mikor itt havazik, ott meg esõ esik, 20 km-en belül...
Egyébként, gondolom azért csak télen érzékeled ezt a különbséget, mert akkor látványos a hó miatt, de biztos ez nyáron is megvan....
Tény, az a rész ahol laksz, nagyon kellemes klímájú, és 100 emberbõl 98 amint meghallja Siklós, Harkány, Villány, Pécs nevét, egybõl a meleg a napfény a kellemes klíma jut eszébe!
Ha Kanizsát, Szentgotthárdot, Zalaegerszeget említem, akkor meg a hideg, hûvös idõ!
Munkám során rengetet emberrel találkozok, és azokat, akiket fogékonynak látok rá, megemlítem a dolgot, tesztelve az országrészek klímájáról alkotott véleményeket, és mind-mind az jön ki, hogy ott jobb a klíma!
Viszont az évek óta tartó vizsgálatból, az utóbbi idõszakban módszeresen figyelem, az derült ki számomra, hogy itt semmivel sincs rosszabb klíma mint ott, és nem elfogult vagyok, hanem épp ellenkezõleg, hogy elkerüljem a hazabeszélést, mindíg úgy számolok mindent, hogy se magamat sem mást ne csapjak be azzal, hogy túl "vastagon" számolok!
Vannak dolgok, amik annyira de annyira egyértelmûek számomra, hogy egyszerûen nem értem, mért nem az másnak is, aki egy kicsit is foglalkozik idõjárással....
10 elõrébõl oda teszik 9-szer a melegebbet, és az esetek 70-80%-ában ugyanolyan (30-40 % )vagy magasabb (30-40) itt a T max, 20-30 %-ában jobb ott!
Fogod, megnézed az adatokat, és látod TE is, meg bárki...és mégis....
Az is igaz, hogy itt nagyobb az erdõsültség, ez nagyban befolyásolja a nappali maximumokat, míg felétek a talaj anyaga is számit a kopár sziklák a kevesebb erdõ, (és olvastam valahol, hogy éjszaka a besugárzásból kapott hõt ki tudja sugározni, nem tudom ez igaz-e, aki ért hozzá, tán megmondja) és azt képzeld el, hogy ezek mellett a hátráltató tényezõk mellett vagyunk versenyben símán Baranya megyével, Dél-Somoggyal a T maxok tekintetében!
A lényeg, nagyon jó és kellemes hely a Te vidéked, klímatikailag, a táj is gyönyörû, de tudom és biztos vagyok benne, hogy itt sem rosszabb a klíma, hanem ugyanolyan!
Az, hogy ez kialakult, sok mindenre vezethetõ vissza, minden országnak kell lennie egy mediterrán városnak (Ausztriában Graz és a az Alpok déli fele a szerencsés kiválasztott), egy elrettentõ résznek, egy napfényesnek, egy vizesnek, de ezek általában "ráragasztott" jelzõk...
Rengeteg rengeteg dolog van, ami összefügg ezzel, de nem annyira bonyolult a dolog, mint azt hiszik, ennek is megvan az oka, hogy látszatra bonyolulttá tették, egy része pszichológiai...
Sõt, ha valakinek, aki ott lakik Pécs környékén, azt mondod, hogy ott semmivel sem jobb a klíma, mint itt, halálos sértésnek veszi, aki ott lakik, abba "bele van nevelve", hogy az ország legmelegebb vidékén lakik, míg itt már jegesmedvék rohangásznak...
Pl. van egy észlelõnk Zomba nevû tolnai településen, és nem tûnik fel neki, hogy 1-2 fokkal minden nap magasabb T maxot ír be a napi adatokba, és megint nem azért vettem ezt észre, mert irigylem a 12-13 fokját, hanem módszeresen figyeltem, és olyan helyzetben is mért 2 fokkal magasabb T maxot, mikor fizikai képtelenség volt....sorolhatnám...
És ha ezt valaki Pécs mellett teszi, nyugodtan bújik ágyba este, mert háááát itt úgyis melegebb van, 2-vel többet mérek, isze itt jó a klíma, belefér....
Pszichológia!
Egy történet : egyik Lenti ismerõsõm lánya pécsre járt suliba, és a földrajz órán az ország klímájáról volt szó, hogy a Balcsi-felvidék, a Budai-hegyek, a Pécs-Siklós térség is mediterrán, szubmediterrán, 2-szer beérik a füge, míg máshol nem....és ekkor megszólal az említett hölgy, hogy hát az náluk is 2-szer beérik, erre a tanár reakciója az volt, hogy az kizárt, ne hülyéskedjen, vitáztak egy sort, aztán a következõ órán odavágott a csaj 5 kiló fügét innen Zalából, a tanár köpni-nyelni sem tudott....
Sokan jönnek azzal, hogy ott hamarabb virágzik a barack, közben ez is egy félreértés miatt van, aminek az oka a mandula, ami látszatra totál úgy néz ki a laikus, sõt messzirõl "hozzáértõ" szemével is, és a mandula mészekedvelõ, de legalábbis nem szereti a savanyú talajt, és a mandula 2 héttel a barack elõtt virágzik, és mikor rószaszín a mecseki domboldal, óóóó virágzik a barack....fenét...
ÉS telis-tele van az élet ilyenekkel, 1001 példát lehet hozni...
Csak fura, hogy a mediterrán jelzõt nálunk mindíg dombhoz kötik....
Ezekkel együtt, ha el kellene költöznöm innen, és választani kellene, én is oda költöznék le Pécs-Siklós környékére....
Egy levelet készülök írni a témában az OMSZ-nak, szépen megfogalmazva, adatokkal alátámasztva, mert nagyon kilóg a lóláb, csak kérdés, ez mért nem tûnik fel másnak...
Adatokkal azért nem jövök, mert majd ha kész lesz az iromány, azt megmutatom
Én mindíg megpróbálok módszeresen gondolkodni, kizárni magamból a rossz beidegzõdéseket, és ehhez párosult egy érzékem, ami azonnal riaszt, ha valami képtelen dolgot érézkelek, csak ezek az általam állított dolgok annyira képtelennek tûnnek, hogy sokan kapásból ellenkeznek, érdekbõl, féltékenységbõl, és ezer más okból....
Pedig csak a józan paraszti eszemet használom, és néha olyan dolgokat veszek észre, hogy csodálom, nem szakad rájuk az ég, akik ezeket a dolgokat állítják....
Pl. 1980-as évek elején egy kertészmérnök megpróbálkozott a kiwi termesztésével, és létesített ide egy kiwiültetvényt az egyik domboldalba!
Teltek-múltak az évek, és a kiwi nem hozott termést....
Jött a 85-ös kegyetlen tél, az évszázad tele volt, és kifagyott a kiwiültetvény mind egy szálig....
Mi lett a következtetés??
Itt hideg a klíma, mert termés sem lett, és el is fagyott....
Az ok pedig baromi egyszerû : a kiwitermesztésrõl lila gõzük sem volt, nem ültettek porzós növényeket, így csak áltermések lettek, és annak tulajdonították, hogy nincs elég meleg nappal, nem tud beérni....
Mikor 85-ben kifagyott, akkor meg Olaszországban is csontig fagyott minden, olyan tél 100 évente egyszer van, de ezek azt gondolták, ilyen a zalai klíma....
Nem érik be, meg ki is fagy, hát hova vigyük, naná hogy a Mecsekbe, ott jó kis meleg van
Ott meg a meszes talaj miatt nem mentek vele semmire, és levonták a következtetést : a kiwi Magyarországon nem termeszthetõ....és ezek szakemberek voltak....vicc...
Közben itt a környéken egy-egy kiwitulajdonos 1000-nél is több gyümölcsöt szed le évente....ennyi...
És akkora állatságok vannak még, hogy kegyetlen!
De édes! És tényleg sokkal csinosabb, ha vele egy magasságból fényképezed!
Rendben, izgatottan várom az összeesküvés elméletet. Most teljesen kíváncsivá tettél.
Most teljesen kíváncsivá tettél.
A helyzet az, hogy amióta módszeresen tanulmányozom országunk klímáját, és odafigyelek percenként az idõjárás minden rezzdülésére, egyre nagyobb turpisságokra jövök rá, akkorákra, hogy ha beírnám ide, nem bírná el a szerver!
Komolyan!
Tény, Te jobban értesz a biológiai részéhez, Usrin a geológiaihoz, és ezeknek turpisságoknak az oka tényleg komplex, kezdve a politikától a társadalmi dolgokon át az idõjárásig minden van benne, tényleg nagyon durva, minél jobban ások bele, annál nagyobb a döbbenet, azt kezdem látni, hogy semmi sem úgy van, mint ahogy azt mi képzeltük....nem csak dobálózok, adatokkal tudom bizonyítani...
Komolyan!
Tény, Te jobban értesz a biológiai részéhez, Usrin a geológiaihoz, és ezeknek turpisságoknak az oka tényleg komplex, kezdve a politikától a társadalmi dolgokon át az idõjárásig minden van benne, tényleg nagyon durva, minél jobban ások bele, annál nagyobb a döbbenet, azt kezdem látni, hogy semmi sem úgy van, mint ahogy azt mi képzeltük....nem csak dobálózok, adatokkal tudom bizonyítani...
Nem érzem "bekötöttnek" a hangulatot, amit feltétlenül oldani kellene, én élvezem az általad elindított társalgást. Egyébiránt boldog névnapot, Jónás!
Egyébiránt boldog névnapot, Jónás!
Ez alapvetõen az alapkõzettõl, a genetikai talajtípustól, (illetve annak eredetétõl) függ, másod sorban a rajta kifejlõdõ potenciális növénytakarótól, valamint az éghajlattól.
Dél-Zalában szilárd alapkõzet nincsen, általában barna erdõtalaj, Belsõ-Somogyban futóhomoktalaj az elterjedt. Elõbbin potenciálisan gyertyános-tölgyesek, bükkösök fordulnak elõ (részben az atlanti-szubmediterrán együttes hatására), ezek az erdõtársulások, az erózióval közösen kilúgzódásra hajlamosítják a talajok felsõbb rétegeit, ezzel együtt hozzájárulnak a növényzet elszegényedéséhez. De ez már megint más téma: mészkedvelõ kontra savanyúságkedvelõ növényzet diverzitása ). A Belsõ-Somogy homokvidéke, ellentétben a Duna-menti (Kisalföld) és a Duna-Tisza-közi folyóvízi eredetû homokkal, mészmentes.
Dél-Zalában szilárd alapkõzet nincsen, általában barna erdõtalaj, Belsõ-Somogyban futóhomoktalaj az elterjedt. Elõbbin potenciálisan gyertyános-tölgyesek, bükkösök fordulnak elõ (részben az atlanti-szubmediterrán együttes hatására), ezek az erdõtársulások, az erózióval közösen kilúgzódásra hajlamosítják a talajok felsõbb rétegeit, ezzel együtt hozzájárulnak a növényzet elszegényedéséhez. De ez már megint más téma: mészkedvelõ kontra savanyúságkedvelõ növényzet diverzitása
). A Belsõ-Somogy homokvidéke, ellentétben a Duna-menti (Kisalföld) és a Duna-Tisza-közi folyóvízi eredetû homokkal, mészmentes.
Ennyire kötni az ebet a karóhoz ilyen komplex kérdésben (?) nem túl célszerû, hiszen ezzel vagy a korábban általam figyelmetekbe ajánlott összetett hatásmechanizmusról feledkezel el, vagy éppen ezt veted el egy pusztán önmagad általi megfigyeléseken alapuló meggyõzõdéssel szemben. Kétlem, hogy a biológia, ökológia, klimatológia, geográfia, geomorfológia, hidrológia stb. egymással szervesen összefonódó rendszerét annyira átlátnád, hogy egy az egyben adaptálni tudnál egy néhány száz km-re lévõ tájegység élõvilágát egy másikba.
Jut eszembe, mitõl savanyú a talaj arrafelé?
Alapvetõen én nem is tudom miért keveredtem vitába Flooval, hiszen a mediterrán város az nem is Siklós, hanem Pécs
Alapvetõen én nem is tudom miért keveredtem vitába Flooval, hiszen a mediterrán város az nem is Siklós, hanem Pécs
Megtörve egy kis aktualitással a témát.
Novemberi tél a Börzsönyben, képekben.
Link
Aki beszámolóra is kiváncsi, irány az idõjárási visszatekintõ!
Novemberi tél a Börzsönyben, képekben.
Link
Aki beszámolóra is kiváncsi, irány az idõjárási visszatekintõ!
Link
Ezt csak azért, ha már itt szóba jött, hogy mi volna, ha az óvó hegyek eltûnnének körülöttünk. Ezek szerint egyelõre a hegyek maradnak s mi tûnünk (évente egy kézilabdapályányival) el. Valahol olvastam ezt a cikket nyomtatott formában is nem túl rég.
Ezt csak azért, ha már itt szóba jött, hogy mi volna, ha az óvó hegyek eltûnnének körülöttünk. Ezek szerint egyelõre a hegyek maradnak s mi tûnünk (évente egy kézilabdapályányival) el. Valahol olvastam ezt a cikket nyomtatott formában is nem túl rég.
Nem azt mondtam, hogy még nem volt fagy, hanem, hogy a múlt héten nem volt, mégpedig ha Pogányban mértek -1 fokot, én meg 0,9-t akkor ez az eltérés még nem annyira jelentõs, hogy kizárja egymást. Arról pedig, hogy a szélcsatornának nincs jelensége: Mivel magyarázod azt a jelenséget, ami igencsak sûrûn fordul elõ, hogy Siklóson, Harkányban, Drávaszabolcson stb. esik az esõ és 1 fok van, a Villányi hg. felsõ 50 métere már havas, és onnan kezdve végig északra haladva -1 fokban havazik, többek között Pogányban is. Így például azon a napon Pogányban fagyot mérnek, míg itt szakad az esõ. Ez tény, és hogy mindezt alátámasszam (ha idén végre olyan telünk lesz) fel fogom venni az egész jelenséget neked kamerára, beülök Harkányban az autóba és elmegyek Pogányba. Ezt már többször is mondtam, hogy ez az eltérés amit én Siklós/Harkány és Pogány közt tapasztaltam igazán télen szembetûnõ. De, hogy állításomat alátámasszam, rögzíteni fogom, sõt elõtte még szólok neked is, hogy legyél oly szíves és jegyezd fel az akkor mért adataidat.
Azt pedig, hogy ennek a jelenségnek ( hangsúlyozom, jellegzetesen téli eseményrõl van szó, és a tipikus hajszálnyi különbség, mert ugyebár +-1-2 fok még nem oly jelentõs) mi áll a hátterében (szélcsatorna, vagy esetleg a Villányi-hg félköríves alakjából fakadó amolyan katlan hatás) arról csak tippeléseim vannak, megbízható adataim, és pontos érvelésem nem. Viszont a tény az tény, márpedig, lehet hogy a hõmérõm rossz, de mégcsak dér sem volt, ami azért sejtet valamit.
A talaj különbségébõl adódó elõnyöket/hátrányokat elismerem.
Azt pedig, hogy ennek a jelenségnek ( hangsúlyozom, jellegzetesen téli eseményrõl van szó, és a tipikus hajszálnyi különbség, mert ugyebár +-1-2 fok még nem oly jelentõs) mi áll a hátterében (szélcsatorna, vagy esetleg a Villányi-hg félköríves alakjából fakadó amolyan katlan hatás) arról csak tippeléseim vannak, megbízható adataim, és pontos érvelésem nem. Viszont a tény az tény, márpedig, lehet hogy a hõmérõm rossz, de mégcsak dér sem volt, ami azért sejtet valamit.
A talaj különbségébõl adódó elõnyöket/hátrányokat elismerem.
Ja és még annyi, úgy gondolom, ha itt is ugyanolyan alapközet meg talaj lenne, mint Siklós-Villány környékén, totál ugyanolyan növényvilág lenne, mint ott!
Illetve fordítva, ha ott is ilyan savanyú talajok lennének, ott sem lenne más, mint itt!
Illetve fordítva, ha ott is ilyan savanyú talajok lennének, ott sem lenne más, mint itt!
A másik, ami sok embert megtéveszt, a tenger közelsége!
Én úgy gondolom, a tenger mediterrán hatása szempontjából tökmindegy, hogy 300, 400 vagy 500 km-re vagyunk a tengertõl, a mediterrán klíma a tenger vize által tárolt hõ miatt van, namost ez 300 km-re nem érzõdik!
Ez biztos!
Valahol valami klímajellemzésben olvastam, hogy annak a Siklós-Harkány-Villány résznek azért van olyan klímája, mert D-DNY-ról nyitott, és utat enged a meleg déli léghullámoknak!
Na ez sem állja meg a helyét, hisz úgy tudom Bp-nél vagy Siófoknál sincs semmi, ami útját állná a déli szeleknek, mégsem fogják rá, hogy ott ilyen-meg olyan a klíma!
Sõt, Eszék délebbre és közelebb van a tengerhez, mégis olyan minimumokat mérnek ott télen, hogy ihajj....
Sõt, a mediterrán klíma még árthat is a növényvilágnak vagy a kílma pozitív megítélésének, mert ha a mediterrán ciklon (aminek télleg van köze a mediterránumhoz) hoz 40 centi havat, az nem igazán pozitív ebbõl a szempontból....
Van itt egy borász pár dombbal arrébb, a csörnyeföldi domboldalban szõlészkedik, és olyan bora van, hogy a villányi a tokaji mind elbújhat mellette, többb boversenyen is megverte mindkét táj borait...mellette pedig
Illetve, az észak-déli szélcsatorna azért jobb szerintem, mint a nyugat-keleti, mert a DNY-i széllel meg tud mozdulni és enyhülni, míg az É-ÉK-i pedig ha fúj, akkor hidegbetörés utána nem bír leállni!
Ha van egy völgyed, vagy sík vidéked, akkor ott tökmindegy, ha bejön a hideg és leáll a szél, akkor lehet ott akármilyen szélcsatorna, akkor is fagyni fog!
Itt is hiába É-D-i irányú völgyek vannak, ha leáll a légoszlop felettünk, akkor zuhan ameddig csak akar, és ez alól nem kivétel egyik vidék sem...szerintem!
Pl. az, hogy Te nem mértél fagyot eddig, az is nagy kérdés, hogy vajon miért nem!?
Mert ott a környékeden voltak -2-3-4 fokos értékek Baja-Sellye, Pogányon a dombon már 2 alkalommal volt fagy, vagyis teljesen kizárt, hogy Nálad eddig nem volt fagy!
Kivéve 3 esetet :
- dombon lax, de mivel írtad, hogy sík vidéken, így ezt kizárhatjuk
- városhatás, hõszennyezés, de ezt is kizártuk
- rossz a mérõkéd
Komolyan!
Nem kötekedésbõl írom, hanem a tényekbõl kiindulva ki van zárva, hogy az országban most van olyan dombeffektustól és(vagy) városhatástól mentes rész, ahol még nem volt fagy!
Én úgy gondolom, a tenger mediterrán hatása szempontjából tökmindegy, hogy 300, 400 vagy 500 km-re vagyunk a tengertõl, a mediterrán klíma a tenger vize által tárolt hõ miatt van, namost ez 300 km-re nem érzõdik!
Ez biztos!
Valahol valami klímajellemzésben olvastam, hogy annak a Siklós-Harkány-Villány résznek azért van olyan klímája, mert D-DNY-ról nyitott, és utat enged a meleg déli léghullámoknak!
Na ez sem állja meg a helyét, hisz úgy tudom Bp-nél vagy Siófoknál sincs semmi, ami útját állná a déli szeleknek, mégsem fogják rá, hogy ott ilyen-meg olyan a klíma!
Sõt, Eszék délebbre és közelebb van a tengerhez, mégis olyan minimumokat mérnek ott télen, hogy ihajj....
Sõt, a mediterrán klíma még árthat is a növényvilágnak vagy a kílma pozitív megítélésének, mert ha a mediterrán ciklon (aminek télleg van köze a mediterránumhoz) hoz 40 centi havat, az nem igazán pozitív ebbõl a szempontból....
Van itt egy borász pár dombbal arrébb, a csörnyeföldi domboldalban szõlészkedik, és olyan bora van, hogy a villányi a tokaji mind elbújhat mellette, többb boversenyen is megverte mindkét táj borait...mellette pedig
Illetve, az észak-déli szélcsatorna azért jobb szerintem, mint a nyugat-keleti, mert a DNY-i széllel meg tud mozdulni és enyhülni, míg az É-ÉK-i pedig ha fúj, akkor hidegbetörés utána nem bír leállni!
Ha van egy völgyed, vagy sík vidéked, akkor ott tökmindegy, ha bejön a hideg és leáll a szél, akkor lehet ott akármilyen szélcsatorna, akkor is fagyni fog!
Itt is hiába É-D-i irányú völgyek vannak, ha leáll a légoszlop felettünk, akkor zuhan ameddig csak akar, és ez alól nem kivétel egyik vidék sem...szerintem!
Pl. az, hogy Te nem mértél fagyot eddig, az is nagy kérdés, hogy vajon miért nem!?
Mert ott a környékeden voltak -2-3-4 fokos értékek Baja-Sellye, Pogányon a dombon már 2 alkalommal volt fagy, vagyis teljesen kizárt, hogy Nálad eddig nem volt fagy!
Kivéve 3 esetet :
- dombon lax, de mivel írtad, hogy sík vidéken, így ezt kizárhatjuk
- városhatás, hõszennyezés, de ezt is kizártuk
- rossz a mérõkéd
Komolyan!
Nem kötekedésbõl írom, hanem a tényekbõl kiindulva ki van zárva, hogy az országban most van olyan dombeffektustól és(vagy) városhatástól mentes rész, ahol még nem volt fagy!
Jól emlékszel, bizony ám!Meridionális irányú dombsorok, dombhátak és völgyek. És ne feledkezzünk meg a Zselicrõl se!
Nos a K-Ny irányú nyitottság azért van szerintem hatással a faunára, hogy ez egy amolyan minimális méretû, de mégiscsak un. szélcsatorna, a Dráva mentén rendszerint felerõsödik a szél, és ha másra nem is alkalmas ez, arra igen, hogy ne jusson nyugalomba a hideg levegõ, azaz késleltesse a az õszi fagyokat és siettesse a tavaszi enyhülést (hosszabb tenyészidõszakot eredményezve). Másrészt ha emlékeim nem csalnak (lehetséges, hogy mégis, nem sûrün járok arrafelé) akkor Kaposvár és környéke szépen fel van szabdalva É-D irányú dombhátokkal, azaz valahogy mégiscsak merõleges ez a Ny-K iránnyal, de mindenesetre sem "nyitott mindenfelé"
Hiába kedves kollegina, a fõdrajzos gondolkodás analógikus térszerkezetben és rögtön szintézisben lát!
, a fõdrajzos gondolkodás analógikus térszerkezetben és rögtön szintézisben lát!
Te Jónás!
Ezt nem értem!
Miért kell keleti-nyugat irányban nyitottnak lennie egy vidéknek, hogy megéljen ott egy melegigényes növény?
Mert ha jól tudom, Kaposváron is nyitott a vidék, mindenfelé
Ezt nem értem!
Miért kell keleti-nyugat irányban nyitottnak lennie egy vidéknek, hogy megéljen ott egy melegigényes növény?
Mert ha jól tudom, Kaposváron is nyitott a vidék, mindenfelé
Emiatt a sajátosságok miatt alakulhattak ki ezek a különleges élõhelyek, ahol reliktumfajok találhatók.
A nagyjából Ny-K-i fõcsapásirányú Alpok (és vegyük ki még a Balkán-fésziget hegyvidékeit is, a Kárpátokkal, ha már nagyban játszunk) nélküli Európa fantazmagóriájához, jó tesztelési lehetõség az észak-amerikai kontinens É-D-i tökéletes nyitottsága az óceán parti keretezõ hegységekkel.Példaértékû földrajzi övezetesség, szabadon járó sarki és trópusi légtömegek.De épp a Dávid által is említett páratlan élõhely mozaikosságot, jó értelmû fragmentáltságot, emberi szemnek, léleknek kedves és rendkívül érdekfeszítõ sokszinûséget (és még az ökológiai oldalt ne is említsem pl. génbankok) nem találjuk meg oly mértékben, mint akár itt a Kárpátokkal keretezett Kárpát-medencében.Hiszen elég csak pl. a Visegrádi-hegység vagy a Börzsöny (hol vannak ezek egy Velebithez képest! ) kitett gerinceinek élein bolyonganunk, s az északias, délies kitettséggel forduló bércoldalakon járnunk. Néhány tíz méteren belül - attól függõen, mely oldalra váltunk át - külön-külön világokba csöppenünk. És épp a flóra és fauna kiváló indikátorai mindennek.
És végig így van kis hazánk számos zugában vagy tágabb értelemben a Kárpátok hegyei és intramontán medencéi közt.Mindegy hogy a kõszeghegyaljai Cák szelídgesztenyései, vagy a bakonyi Burok-völgy jégkorszaki maradványnövényei illetve a zempléni (bocs Dávid Sátor-hegységi ) Gyertyán-kúti rét kosborai között barangolunk.
A változatosság gyönyörködtet...és a tovább élés kulcsa is egyben, az örökké változó biotikus és abiotikus környezeti feltételek között.
, jó tesztelési lehetõség az észak-amerikai kontinens É-D-i tökéletes nyitottsága az óceán parti keretezõ hegységekkel.Példaértékû földrajzi övezetesség, szabadon járó sarki és trópusi légtömegek.De épp a Dávid által is említett páratlan élõhely mozaikosságot, jó értelmû fragmentáltságot, emberi szemnek, léleknek kedves és rendkívül érdekfeszítõ sokszinûséget (és még az ökológiai oldalt ne is említsem pl. génbankok) nem találjuk meg oly mértékben, mint akár itt a Kárpátokkal keretezett Kárpát-medencében.Hiszen elég csak pl. a Visegrádi-hegység vagy a Börzsöny (hol vannak ezek egy Velebithez képest! ) kitett gerinceinek élein bolyonganunk, s az északias, délies kitettséggel forduló bércoldalakon járnunk. Néhány tíz méteren belül - attól függõen, mely oldalra váltunk át - külön-külön világokba csöppenünk. És épp a flóra és fauna kiváló indikátorai mindennek.És végig így van kis hazánk számos zugában vagy tágabb értelemben a Kárpátok hegyei és intramontán medencéi közt.Mindegy hogy a kõszeghegyaljai Cák szelídgesztenyései, vagy a bakonyi Burok-völgy jégkorszaki maradványnövényei illetve a zempléni (bocs Dávid Sátor-hegységi
) Gyertyán-kúti rét kosborai között barangolunk.A változatosság gyönyörködtet...és a tovább élés kulcsa is egyben, az örökké változó biotikus és abiotikus környezeti feltételek között.
A mediterrán klíma az említett Dinári-hg. tenger felé nézõ oldalánál kezdõdik, vagy ha úgy tetszik, ér véget - legalábbis a Balkán-félsziget viszonylatában. Ezért nem lehet a Vajdaság sem mediterrán, legfeljebb fokozott szubmediterrán hatás alatt álló. Pl. ott van a Belgrádtól ÉK-re található Delibláti-homokpuszta, vagy Bácska és Szerémség között a Fruska Gora vonulata, amelyek szintén nem mediterránok, hiszen élõviláguk és éghajlatuk is olyan keverékei a 3 fõ hatásnak, amelyben a szubmediterrán elemek túlsúlyban vannak jelen.
Hát igen, ha kivennénk az Alpokat, akkor lehetne tovább játszani. Ezek a hegységek azonban a természet ajándékai, ami mind az élõvilágra, mint a klímahatásokra, mint a népekre, történelemre, politikára stb. óriási befolyással volt/van. Hogy a kaptafánál maradjak, nem lenne akkora kihívás egy sok tízezer km2 egyöntetõ sík vidék vegetációját kutatni, mint a bennszülött növények sokaságának életet adó, és elszigeteltséget biztosító nagy hegységkoszorúban (Alpok-Kárpátok), de akár a közbeékelõdõ apróbb dombságokban.
Hát igen, ha kivennénk az Alpokat, akkor lehetne tovább játszani. Ezek a hegységek azonban a természet ajándékai, ami mind az élõvilágra, mint a klímahatásokra, mint a népekre, történelemre, politikára stb. óriási befolyással volt/van. Hogy a kaptafánál maradjak, nem lenne akkora kihívás egy sok tízezer km2 egyöntetõ sík vidék vegetációját kutatni, mint a bennszülött növények sokaságának életet adó, és elszigeteltséget biztosító nagy hegységkoszorúban (Alpok-Kárpátok), de akár a közbeékelõdõ apróbb dombságokban.
Viszont ha már egyszer egy kis geológiai játékot játszunk, akkor az Alpok eltûntetésével az atlanti hatások is módosítanák Floo mediterrán faunáját, nemde? 
és ha nem lennének ezezk az orografikus okok vajon akkor mennyit változna a faji sokszínüség? mindenesetre pont az a legszebb, hogy így van, milyen unalmas is lenne nélkülük.
Az viszont elég egyértelmû, hogy Becsehely légvonalban jóval közelebb van a tengerhez, mint mondjuk Pécs, vagy Siklós, vagy a Szársomlyó, pár hete voltam lenn a Vajdaságban Magyarittabén és Újvidéken, és ha már itt tartunk, még õket sem mondanám mediterrán klímájúnak.
és ha nem lennének ezezk az orografikus okok vajon akkor mennyit változna a faji sokszínüség? mindenesetre pont az a legszebb, hogy így van, milyen unalmas is lenne nélkülük.Az viszont elég egyértelmû, hogy Becsehely légvonalban jóval közelebb van a tengerhez, mint mondjuk Pécs, vagy Siklós, vagy a Szársomlyó, pár hete voltam lenn a Vajdaságban Magyarittabén és Újvidéken, és ha már itt tartunk, még õket sem mondanám mediterrán klímájúnak.
Véleményem szerint az újabb geológiai átrendezõs gondolatjáték "Floo mediterrán világának" egyenesen kedvezne.. Hiszen a Dinári-hegyvidék kétezres vonulata éppen a Jón/Adriai-tenger partvidéke felõl ható mediterrán áramlatok, hatások útjában áll, ami miatt észak felé való továbbterjedésüket egyszerûen lezárja. Jól megfigyelhetõ ez az éles választóvonal A Kapela-hágótól egészen a montenegrói (festõi szépségû) Moraca-szurdokvölgyig, ahol a Dinárit "átfúró" vízfolyások és utak mentén haladva szinte egyik pillanatról a másikra lépünk a mérséklet övi lomberdõkbõl az örökzöld mediterrán píneaerdõk és macchiák világába.
Ha "kivennénk" a Dinári tömbjét az áramlatok útjából, valószínûleg az egész boszniai-szlavóniai-horvátországi terület szélviszonyai, klímahatása megváltozna, mégpedig úgy, hogy a három fõ alakító tényezõ (atlanti-kontinentális-mediterrán) közvetlenebbül tudna csatározni egymással. Északabbra tudna hatolni (fajkészletével együtt) a Mediterráneum, hogy meddig, az talány, de biztos, hogy ez több növény, állat elterjedési területének Magyarországra délrõl történõ benyúlásával járna. Floo legnagyobb örömére.
egyenesen kedvezne.. Hiszen a Dinári-hegyvidék kétezres vonulata éppen a Jón/Adriai-tenger partvidéke felõl ható mediterrán áramlatok, hatások útjában áll, ami miatt észak felé való továbbterjedésüket egyszerûen lezárja. Jól megfigyelhetõ ez az éles választóvonal A Kapela-hágótól egészen a montenegrói (festõi szépségû) Moraca-szurdokvölgyig, ahol a Dinárit "átfúró" vízfolyások és utak mentén haladva szinte egyik pillanatról a másikra lépünk a mérséklet övi lomberdõkbõl az örökzöld mediterrán píneaerdõk és macchiák világába. Ha "kivennénk" a Dinári tömbjét az áramlatok útjából, valószínûleg az egész boszniai-szlavóniai-horvátországi terület szélviszonyai, klímahatása megváltozna, mégpedig úgy, hogy a három fõ alakító tényezõ (atlanti-kontinentális-mediterrán) közvetlenebbül tudna csatározni egymással. Északabbra tudna hatolni (fajkészletével együtt) a Mediterráneum, hogy meddig, az talány, de biztos, hogy ez több növény, állat elterjedési területének Magyarországra délrõl történõ benyúlásával járna. Floo legnagyobb örömére.
Azt hiszem kimerítõ választ kaptunk, nagyszerû munka volt ez, de ha esetleg gondolod Dávid nyugodtan írjad csak le, még milyen gondolatokat ébrsesztett benned, mert én nagyon nagy érdeklõdéseel olvastam ezt végig. A hely adott, az érdeklõdés is, szóval csak bátran. Floonak abban igaza van, hogy ha esetleg Kaposváron lenne a Szársomlyó, abban az esetben is kilógna a szûk környezete az õt körülvevõ területbõl. Viszont: a helyi adottságokhoz ennél sokkal több minden kell. Itt a Dráva, A Papukig elterülõ síkság ami K-Ny irányban teljesen nyitott, ezek nem lennének meg Kaposváron, arról nem is beszélve, hogy akkor délre lenne a Mecsek most meg északra van... és ha már a "mi lenne ha" kérdésnél járunk, tfh: a Dinári hg. és az Alpok sem ott van ahol, akkor mi lenne Floo mediterrán világával?
"Tessék leguggolni hozzá", és akkor lesz egy jó nyálas fényképezõgéped :-)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat