Bioszféra
Biza, a bibi ott volt, hogy mikor lesatuztam, és lefényképeztem az egyiket, amint átrepül az út felett engem kicsit kikerülve, és néztem hátha visszafordul, jött a másik, az annyira alacsonyan volt, hogy ha idõben észreveszem, akkor a csippát is láttam volna a szemében, így lekéstem az elsõrõl is, meg a másikról is...
Egyébként fiatal példányok voltak, mert nem fehér a farkuk....
Egyébként fiatal példányok voltak, mert nem fehér a farkuk....

Haliaeetus albicilla.Mindig nagy élmény vele találkozni.
Valóban nem sok neki tenni egy kört a Mura-Dráva összefolyás-Csurgó-Nagykanizsa közti háromszög halastavai felett.



Nem a miklósfai-halastavak környékén volt, hanem Iharosberény-Böhönye között, bár a miklósfai-halastavak egy rétisasnak nem nagy távolság

Szóval eltaláltad

Miklósfai-halastavak?A barátunk nem veti meg a jó kis pontyhúst gondolom?
Mi meg ha lessátorból fotózhatjuk amikor, lecsap a kitett pontyra?


Gyerekek, több nagy csapat fenyõrigót láttam, egymást követték a csapatok 15-20 perc eltéréssel, az elsõ csapat kb 30 rigó volt, aztén jött egy hatalmas, legalább 100 madárral, majd két 20-30 fõbõl álló. Köztük néhány kisebb 5-6 fõs csoport is elszállt. Elsõnek azt hittem, hülye vagyok, korán van még a fenyõrigónak, de tuti, hogy azok voltak, látni lehetett a sötét farokvéget, fehéres szárnya alját. Sajnos a képek nem lettek a legjobbak, a felhõket foztam, és olyan gyorsan jöttek, hogy nem volt idõm rendesen ráfókuszálni a madarakra...
Link
Link
Megtörve az alsó sormintát
, egy érdekes jelenségrõl számolnék be a hegységbõl, mely bár abiotikus, de talán figyelemre méltó:
Érdekes idõjárási szituációt lehet megfigyelni az utóbi két napban a Börzsönyben.
A két on-line állomásunk adatai alapján (Kemence és Diósjenõ) erõs anomália alakult ki a hegység keleti és nyugati fele között.
Feltûnõ, hogy a Börzsöny északnyugati kapujában a Kemence-völgy bejáratánál fekvõ Kemencén, a hidegpárnás AC helyzet stablizálódása óta - a kora hajnali órák kivételével - folyamatosan élénk K,DK-i szél fúj.Átlagosan 15-20 km/h sebességgel (10 min átlagolás) de 30 km/h órás alapszél adatok is vannak a görbéken. A nappal beálló T maxok 6-7 C° körül szórnak, míg kora regelre, a szélcsend beállta után fagypont közelébe vagy kevéssel alá süllyed a hõmérséklet. A folyamatos szárító hatású szél nyomán a nappali Rh 60-70% közelében mozog, majd csak lassan éri el a 80-85%-ot hajnalra.Köd nem alakul ki, csupán erõs párásság.
Ezzel ellentétben épp a szélfelöli keleti oldalon, a Nógrád-medencébe beragadó köd mellett alig van légmozgás.Nappali magasabb harmatpont mellett, magas az RH, folyamatosan 85% környékén szór.A T napi járása is kiegyenlítettebb.Éjjel nem közelíti meg a fagypontot (0.5-1.5 C fok körül alakul), míg nappal beálló T maxok 4 fok környékén detektálhatók. A szakaszosan mûködõ NHH adatokat nézve (Pitom drága lélek!
Ugye emlékszel!
fent is erõs 35-45 km/órás szél fúj, a tszf. magassághoz viszonyítva magas nappali T mellett.Úgy vélem egy fajta - hidegpárnás helyzetekhez köthetõ - keleti irányultságú "börzsönyi bukószél" jelenség zajlik éppen, figyelhetõ meg.
A Nógrádi-medencébe beült hideg levegõ felett a légáramlat elhaladva a hegység magas gerincein, csúcsain átbukva az Ipoly-völgyébe zúdul le, erõs szárító és ködoszlató hatással.
Ilyen helyzetben gyakori jelenség, hogy K-Ny-i irányban átszelve a Kemence-völgyet, a Jenõi oldal szürke magasködébõl vagy talajmenti ködfalából Királyháza környékén az ember szinte vonalzószerûen jut ki a szárazabb, tiszta, napsütéses területre.

Érdekes idõjárási szituációt lehet megfigyelni az utóbi két napban a Börzsönyben.
A két on-line állomásunk adatai alapján (Kemence és Diósjenõ) erõs anomália alakult ki a hegység keleti és nyugati fele között.
Feltûnõ, hogy a Börzsöny északnyugati kapujában a Kemence-völgy bejáratánál fekvõ Kemencén, a hidegpárnás AC helyzet stablizálódása óta - a kora hajnali órák kivételével - folyamatosan élénk K,DK-i szél fúj.Átlagosan 15-20 km/h sebességgel (10 min átlagolás) de 30 km/h órás alapszél adatok is vannak a görbéken. A nappal beálló T maxok 6-7 C° körül szórnak, míg kora regelre, a szélcsend beállta után fagypont közelébe vagy kevéssel alá süllyed a hõmérséklet. A folyamatos szárító hatású szél nyomán a nappali Rh 60-70% közelében mozog, majd csak lassan éri el a 80-85%-ot hajnalra.Köd nem alakul ki, csupán erõs párásság.
Ezzel ellentétben épp a szélfelöli keleti oldalon, a Nógrád-medencébe beragadó köd mellett alig van légmozgás.Nappali magasabb harmatpont mellett, magas az RH, folyamatosan 85% környékén szór.A T napi járása is kiegyenlítettebb.Éjjel nem közelíti meg a fagypontot (0.5-1.5 C fok körül alakul), míg nappal beálló T maxok 4 fok környékén detektálhatók. A szakaszosan mûködõ NHH adatokat nézve (Pitom drága lélek!


A Nógrádi-medencébe beült hideg levegõ felett a légáramlat elhaladva a hegység magas gerincein, csúcsain átbukva az Ipoly-völgyébe zúdul le, erõs szárító és ködoszlató hatással.
Ilyen helyzetben gyakori jelenség, hogy K-Ny-i irányban átszelve a Kemence-völgyet, a Jenõi oldal szürke magasködébõl vagy talajmenti ködfalából Királyháza környékén az ember szinte vonalzószerûen jut ki a szárazabb, tiszta, napsütéses területre.

Mormog a Morgó
görögnek szürke hullámai
Milán erdészházát körülölelik
fehéren tajtékzó habjai!
Lam által leírt, gyors olvadás volt tapasztalható ma a Börzsönyben.
A patakokban hatalmas robajjal zúdul le a víz, jellemzõ rá, hogy a lakásban, csukott ablaknál és ajtónál hallható a mormogása.
A patakokban hatalmas robajjal zúdul le a víz, jellemzõ rá, hogy a lakásban, csukott ablaknál és ajtónál hallható a mormogása.
A laskák továbbra is virgonckodnak, köszönhetõen az itt fagymentes idõjárásnak. Tegnap egy tuskón volt 11 kiló...

Ezekkel a felröppenõkkel csak az a baj, hogy nem oda van állítva az élesség, ahol a madár már a levegõben van, hanem nyilvánvalóan a kaja helyéhez. Annyira kiszámíthatatlan, hogy merre reppennek fel, hogy nem tudom, mikor fogok tudni olyan szépeket csinálni róluk, amilyeneket szeretnék. Talán csak szerencse és szabadidõ kérdése...
Így van! Ez olyan örömteli, hogy ilyet olvashatok, hogy valaki ugyanarra a tájrészletre így emlékszik. Én is pl. a Börzsönyben vagy 80-szor voltam a 15 év alatt, de szinte mindegyik túrára pontosan emlékszem, mintha most járnék ott, ugyanakkor, hogy (pesti létemre) a Duna Pláza hol van, azt csak a minap tudtam meg puszta véletlen, mert egyszerûen ezt lesz arom, és ez jó... Mondjuk ez nyílván úgy van, hogy ami az embert érdekli, azt vágja és fordítva.
Mi is a szakmai ártalmad pontosan?
Mi is a szakmai ártalmad pontosan?
olyan éjjeli bizgentyûknek tûntek, centisek, másfél centisek.. Ennél több nem derült ki

Vajon milyen lepkék voltak? Egy rakás lepke imágó alakban telel át, ilyenkor kereshetnek menedéket, talán ilyesmik lehettek.
Ma nem készült kép a szokásos utunk során, késõn indultunk, sötét volt már a fotózáshoz. Viszont rengeteg lepkét láttunk a fényszóró elõtt.. Nem kéne már nekik hunyni ilyentájt..?
#60344. - Noli (Veszprém)
Elõzmény: kismiso (#60343.) 2007-11-18 15:59:07
Régen népszokás volt rügyes ágat szobában karácsonyra kivirágoztatni.
A virágok nem a naptárt nézik, hanem a lehetõségek szerint alkalmazkodnak az aktuális kültéri viszonyokhoz.
Gépház bácsi, ha ráérsz, szerintem ezt rakd át a bioszférába, köszönöm!
#60343. - kismiso (Szarvas)
Elõzmény: Ronaldo De Assis Mor (#60340.) 2007-11-18 15:39:24
Nov-ben Az egy dolog. Karácsonykor virág legyen a vázába? Olyat még sose láttam.
#60340. - Ronaldo De Assis Moreira (Budapest XXI.)
Elõzmény: kismiso (#60338.) 2007-11-18 15:35:55
ez nem sokat jelent 2002 nov-ben rügyeztek a fák utána kemény tél
#60338. - kismiso (Szarvas) 2007-11-18 15:25:43
De legalább a nemjönniakaró télnek és hónak vannak elõnyei. Tovább tart a vegetációs idõszak és tovább gyönyörködhetünk a virágokban, elmondanám tavaly karácsonykor és újév fele is nyílt és így volt virág a "karácsonyfa alatt". Ezt a képet most csináltam. Mintha tavasz lenne olyan szép jövõhéten még szebb lesz, a reggeli ónos esõ meg se kottyant neki. Merem állítani hogy a legszebb virágok "per pillanat" K-en, DK-en vannak, ha vannak még egyátalán, íme egy a sok közül:
Elõzmény: kismiso (#60343.) 2007-11-18 15:59:07
Régen népszokás volt rügyes ágat szobában karácsonyra kivirágoztatni.
A virágok nem a naptárt nézik, hanem a lehetõségek szerint alkalmazkodnak az aktuális kültéri viszonyokhoz.
Gépház bácsi, ha ráérsz, szerintem ezt rakd át a bioszférába, köszönöm!
#60343. - kismiso (Szarvas)
Elõzmény: Ronaldo De Assis Mor (#60340.) 2007-11-18 15:39:24
Nov-ben Az egy dolog. Karácsonykor virág legyen a vázába? Olyat még sose láttam.
#60340. - Ronaldo De Assis Moreira (Budapest XXI.)
Elõzmény: kismiso (#60338.) 2007-11-18 15:35:55
ez nem sokat jelent 2002 nov-ben rügyeztek a fák utána kemény tél
#60338. - kismiso (Szarvas) 2007-11-18 15:25:43
De legalább a nemjönniakaró télnek és hónak vannak elõnyei. Tovább tart a vegetációs idõszak és tovább gyönyörködhetünk a virágokban, elmondanám tavaly karácsonykor és újév fele is nyílt és így volt virág a "karácsonyfa alatt". Ezt a képet most csináltam. Mintha tavasz lenne olyan szép jövõhéten még szebb lesz, a reggeli ónos esõ meg se kottyant neki. Merem állítani hogy a legszebb virágok "per pillanat" K-en, DK-en vannak, ha vannak még egyátalán, íme egy a sok közül:
Ma a Zemplén szívébe kirándultunk (Regéc és a huták környéke). Nagyon kellemes idõ volt. Gyengén felhõs, 2-3°C volt puszban. A hó vastagsága 2-4 cm. Ime néhány kép: Link
Azért az külön is van nekik, de szerintem direkt élvezték, hogy cibálhatják ki a hóemberbõl :-)
Link
Nem félnek a hóembertõl a madarak :-) Sõt, kiették a gombjait meg az egyik szemét. Naná, szotyiból készült. :-)
Szakmai ártalom.
Fehér-kõ lápa.Jó kis szerpentin vezet ott fel.
Egyébként jellegzetesek a nagy reliefenergiájú, V bevágódású, keresztmetszetû völgyek futásai és a több egymás feletti tetõszint.Háttérben már a fennsíkkal.
Két legkedvesebb hazai hegységem az északi tájakról B-betûs.
A Z betûst én már a Kárpátok közé sorolom.Bár szakmailag is odatartozik.Mondjuk mindegyik.
Jó ez a tájképrejtvény!

Fehér-kõ lápa.Jó kis szerpentin vezet ott fel.
Egyébként jellegzetesek a nagy reliefenergiájú, V bevágódású, keresztmetszetû völgyek futásai és a több egymás feletti tetõszint.Háttérben már a fennsíkkal.
Két legkedvesebb hazai hegységem az északi tájakról B-betûs.


Jó ez a tájképrejtvény!