Meteorológiai esélylatolgatások

Vannak nagy akadályok a hidegebb idõre fordulást illetõen. Amerikában tovább tombol a tél Link Link Link és tombol a nyugati zonalitás náluk is, nyugati part, Kanada: Link (na erre a fáklyára micsoda hõbörgés menne itt nálunk! Jó tudom-tudom nálunk kisebb az ingás, stb.).
Még ha tudom is a tonnányi ellenpéldát arra az esetre, amikor mindkét régió megkapta a magáét, lassan sokkal jobban érezném magam, ha õk már nem kapnának a hideg télbõl Így viszont folyamatosan rettegve kell lesnünk az óceáni ciklontevékenységet és nagyon gyakran találjuk szembe magunkat az újabb és újabb ciklonokkal, a folyamatos nyugati szelekkel.
Kíváncsi leszek a friss NAO és AO elõrejelzésre, mennyire egy napos kisiklás volt a tegnapi elõrejelzéssorozat.

A Nuuk-i (ellenkezõ elõjelû) anomália egyenes arányosság sem mindig igaz: Link (oka gondolom a hideg amcsi ciklonok elõoldala)

A naptevékenység elvileg hatással van a hemiszférikus cirkulációs cellák (magas és alacsony nyomású övek) fejlettségére, kiterjedésére. Kossakiss korábbi írása alapján úgy képzelem (ha félreértelmeztem szavait, majd kijavít) hogy magas naptevékenység idején erõs UV sugárzás éri a térítõk táján a magaslégkört, mely ott elnyelõdve, erõs felmelegedést okoz.
A melegedés erõsíti, és a sarkok felé kiterjeszti a térítõi AC övet. A coriolis erõnek ezáltal több lesz a "municiója", felgyorsulnak a nyugatias légmozgások a térítõktõl északra, a jet hurkai laposabbakká válnak, "zár" a jet.
Alacsony naptevékenység esetén ennek ellenkezõje következik be: a térítõi AC öv visszahúzódik az egyenlítõ felé, "üresen jár" a coriolis erõ, a jet lelassul, hurkai mélyülnek.
A sarkok magaslégkörére a napból származó korpuszkuláris sugárzás van hatással. Ez szintén elnyelõdik a felsõ légrétegekben, és ott melegítés révén fokozza az örvényességet. Ez oda vezet, hogy magas naptevékenységben nehezebben alakulnak ki anticiklonok a magas szélességeken, illetve a ciklonális hatások felnyomulnak a pólus közelébe. Ez az állapot nem kedvez a kisugárzásnak, a sarki hideg légtömegek kevésbé tudnak kifejlõdni.
Alacsony naptevékenység esetén ennek a fordítottja a jellemzõ
Mindezekbõl egyenesen következik, hogy a hemiszférikus cirkulációs cellák állapotát kifejezõ AO és NAO indexnek elvileg függenie kell a naptevékenységtõl, ilyen módon: magas naptevékenység=pozitiv indexértékek - alacsony naptevékenység=negativ indexértékek.
A dolog viszont nem ilyen egyszerû. Futólag végignéztem azt a diagramot, mely az utóbbi évtizedek pozitiv és negativ indexû korszakait mutatja. Megnéztem a napfoltciklusok görbéjét is. A kettõ között nem mutatkozik egyértelmû korreláció!
A nehézséget talán úgy hidalhatjuk át, hogy feltételezzük: az indexértékek több változós függvényhez tartoznak, melynek csak egyik változója a naptevékenység. Így megmagyarázhatóvá válna, hogy a naptevékenység és az indexértékek nem mozognak együtt, viszont nyitva hagyhatnánk azt az elméletbõl következõ lehetõséget, hogy mégis közük van egymáshoz.
Javaslom, fogadjuk el munkahipotézisként azt az állítást, hogy magas naptevékenység az indexek pozitivitása felé tolja a mérleg nyelvét, alacsony pedig azok negativitásának irányába. Érdemes lenne egyszer tüzetesebben összevetni az utóbbi évtizedek indexértékeit a napfoltciklusokkal - hátha ki lehetne sütni ebbõl valamit.
Hogy az indexek erõsen befolyásolják idõjárásunkat, éspedig fõleg téli idõjárásunkat, eléggé köztudott. Negativ AO a sarki AC, a hidegtömegek megerõsítésével, nemkülönben az alacsony szélességek élénk ciklontevékenységével csapadékos, hideg telet okoz nálunk. Poziticv indexérték esetén a mérsékelt szélességekig felnyomuló térítõi anticiklonok, valamint az élénk sarki ciklontevékenység, gyengébb lehûlés miatt száraz, enyhe telet okoznak a mi szélességünkön. Feltehetõen ez a hemiszférikus légkörzési állapot van amögött a megfigyelés mögött, hogy a kifejezetten enyhe telek nálunk rendszerint viszonylag szárazak is.
Fentiekbõl következik, hogy a hemiszférikus cirkulációs cellák állapotán keresztül a naptevékenység hat a mi telünk milyenségére. Erõs naptevékenység az enyhe, száraz tél irányába tolja a folyamatokat, alacsony tevékenység a hideg, csapadékos irányába.
Természetesen ez már sok tényezõs dolog, melynek csak egyik tényezõje a napciklus.
Nemrégiben megvizsgáltam, hogy az utóbbi 50 év emlékezetesen hideg, illetve nagyon enyhe telei a napfoltciklus mely fázisában következtek be. Bár sok a kivétel, az elmélettel egybecsengõ összefüggés halványan bár, de felismerhetõ: a leghidegebb telek többnyire naptevékenységi minimumok környékén léptek fel. A kiemelkedõen enyhék pedig maximumok környékén.

Szép napot kivánok!
Rudolfking: Ez igy nagyon helyénvaló. Nem kell, de nem is szabad maradéktalanul egyetérteni mások elméleteivel, észrevételeivel. Isten ments ettõl! Bólogatójánosokkal sajnos amúgy tele a világ.
Szeke: Normális téli idõjárási helyzetben az alsó sztratoszféra hõmérséklete éppen szélességünk mentén a legmagasabb, Észak felé haladva csökken a hõmérséklet. A pólus és az egyenlitõ fölött azonos hõmérsékletet találunk. A hideg sarki sztratoszféra zonális örvénylést vált ki, oly módon, melyben a magassággal nyugati szélnyirás keletkezik.
Néhány év elteltével a tél kellõs közepén a poláris örvény pár nap alatt jelentõsen deformálódik, majd szétesik. Ezt a folyamatot a sarki sztratoszféra erõteljes felmelegedése kiséri, melynek eredményeként a meridionális hõmérsékleti gradiens megfordul: cirkumpoláris keleti áramlási rendszer épül ki. Az 50 hPa-os szinten a felmelegedés elérheti az 50 Celsius fokot.
A kutatók szerint az energiaátvitel a troposzférából indul ki, amely folyamatot a planetáris hullámok bonyolitják le. A hirtelen felmelegedés az északi félteke sajátossága. Ezért úgy gondolják, hogy a függõleges energiaátvitelért az orografikus kényszer kiváltotta hullámok a felelõsek (a déli félteke 81 százalékát óceán boritja, igy érdemleges orografikus hatásról nem beszélhetünk).
Kérdés, hogy az északi félteke telein miért nem alakul ki minden évben gyors sztratoszférikus melegedés?
(Megfontolandó dolog, miszerint a tél közepe táján vagyunk a Naphoz s egyúttal a plazmafelhõihez a legközelebb. De ez csak egy fölszálló gondolatbuborék, amely nem tudni, mikor pukkan el. )

Tegnap olvastam egy angol meteorológiai tankönyvben, hogy a sztratoszférikus melegedést a levegõ hirtelen süllyedése is kiválthatja. Nagy területõ légsüllyedés akkor is elõállhat, ha egy termikus AC hirtelen arrább mászik?

Mélyen sajnálom, de ezekkel a sorokkal már nem fogunk egyetérteni. De nem is kell! Ha mindenki egy véleményen lenne, megakadna a tudomány fejlõdése

Igazad van, a naptevékenység földi (idõjárás) hatásaival foglalkozni kellene, hisz bolygónk a Nap (külsõ) légkörében tartózkodik, igy nem vonhatjuk ki magunkat a naphatásoktól. Ha végtelenitett egyszerûséggel - okkal és megalapozottan - a logika elve alapján azt állitom, miszerint a napaktivitási minimum negativ AO- és NAO-indexhez, a napaktivitási maximum pozitiv AO- és NAO- indexhez kapcsolható, máris megvan az egyik bizonyiték az összefüggésre. Schuurmans holland egyetemi tanár, kutató kimutatta, hogy a Földet elérõ napkitöréseket (hidrogén- és röntgen flare-kat), koronaáramlásokat követõen rövid idõn belül poláris cirrusz felhõk képzõdnek. (A gondolatot továbbfûzve természetszerûen következtethetünk arra is, hogy nem pusztán pehely-, hanem más felhõfajok is keletkezhetnek. Brian A. Tinsley, a texasi egyetem nagyon sokat idézett professzora, kutatója azt állitja, hogy napkitörések után a bolygónk felhõkkel való fedettsége megnövekszik - ezt az eredményt Almárné dr. Illés Erzsébet és társai Magyarországon végzett kutatásaikkal határozottan megerõsitik. A korreláció szoros a napkitörések és a felhõsödés között. Roberts és Olson elmélete a tudósok körében már közszájon forog: kimutatták, hogy akkor, amikor a szoláris mágneses szektorhatárok áthaladnak bolygónkon, az Egyesült Államok északi részeit - különösen télen - igen fejlett ciklonok vonulnak végig. Az örvényességi index magas, amit a sokáig kétkedõ Hines és Halevy is megerõsitett.
A naphatás ezek és saját megfigyeléseim szerint viszonylag igen rövid idõ alatt létrejön a felsõ troposzférában. Az "idõromlás" (lehûlés, csapadék, erõs szél) legkésõbb egy hét alatt le is cseng.
A fórum témájánál maradva nem árt, ha megismétlem: jelenleg úgy néz ki, hogy a Nap valamelyest elcsendesedett, s ha a keleti napperemen legtöbb egy hétig nem fordulnak be újabb vagy visszatérõ foltok (egy stabil vagy tartósan aktiv napfolt 27 földi nap alatt jut vissza ugyanoda a Nappal együttforogva), akkor a január utolsó napjai és/vagy a február elsõ része télies epizóddal telhet. Meglátjuk.

NEM! Olvasd el még egyszer: "Akkor Kosakiss teljesen rosszul tudja, és a kapcsolat épp ellentétes elõjelû lehet? Érezhetõen sûrû a köd a témában " Ez egy KÉRDÉS volt, egy ironikus kérdés, miszerint ugyanarról a jelenségrõl Szeke és Te teljesen ellentétes véleményt fogalmaztatok meg, és épp Szeke-nek céloztam a kérdést, hogy ha a napfolt minimuma sztatoszférikus felmelegedéshez, az pedig blokkos (hideg) télhez vezet nálunk, az nem pont ellenkezõje annak, amit Te állítasz és nem futott bele egy totális ellentmondásba (hiszen Szeke kapásból egyetértett Veled a téma kezdetén)?
Majd utaltam arra, hogy mindez szerintem igen bizonytalan, ködös terület, kevés kutatással, sok kérdéssel és rengeteg bizonytalanító ellenpéldával, hiszen még kijelenteni sem egyszerû valamit ebben a témában, pedig pár év és pár millió tudós-óra már ráment.

A NAO index-el kapcsolatos véleményed VISZONT nem értem: nem a naptevékenység okozza a NAO index értékét véleményed szerint? Amit állítasz, abból egyértelmûen következik (nekem), hogy a napfolttevékenység (stb.) befolyásolja a NAO index értékét, és a NAO a naptól függ (konyhanyelven). Ha azt mondod, hogy ezek függetlenek, akkor van egy nagy hézag az érvelésedben.

Határozottan visszautasitom Rudolfking kemény vádját. Védekezés gyanánt közlöm:
1.) 1972. óta követem figyelemmel a naptevékenységet aktiv észlelõként és szakirodalom-tanulmányozással.
2.) Mostanában igenis erõs, sõt kiugróan magas a naptevékenység, mégha a jelzõszámok nem érik is el az elõzõ napciklusaiét.
3.) A magas napaktivitás nem merül ki a napfoltok számával és nagyságával, ugyanis a napfelszin folttalan területeirõl óriási mennyiségû plazmafelhõk dobódnak ki a világûrbe (Coronal Mass Ejection), a koronalyukak (ahonnan a szoláris plazma gyakorlatilag szabadon távozik az ûrbe) gyakorisága is feltûnõen nagy.
4.) A nagy sztratoszférikus felmelegedések - mint amilyen 1972. februárjában volt (az Idõjárás egy kiváló tanulmánnyal foglalkozott a témával) - vagy lehûlések oka még tisztázásra vár.
5.) Az annyit hangoztatott, felemlegetett 2006/2007. tele idején Európa nagy részének idõjárása nem a naptevékenységi minimum miatt volt szokatlanul enyhe: az NAO-index volt igen magas. (Akkoriban is az Egyesült Államok területén volt kemény hideg - a mérsékelt égövi ciklonok hátoldali helyzete okán -, északkeleti partjain a tenger hullámai jéggé dermedtek, rengeteg hó hullott.)
Mielõtt nekiugranánk egy szakmailag megalapozott véleménynek, tessék konkrét érvekkel alátámasztani a cáfolatot, az "akkor Kosakiss teljesen rosszul tudja,..." szöveggel nem egyetérteni nem tudok, hanem kést érzek a hátamban .
Szép estét kivánok mindannyiunknak!

Akkor Kosakiss teljesen rosszul tudja, és a kapcsolat épp ellentétes elõjelû lehet? Érezhetõen sûrû a köd a témában Egyébként ezen a télen csak nagyon hideg volt a sztratoszféra, bár erõs naptevékenység sem rémlik. Nézegetem a GFS-en mindig ezt a paramétert, de (1) nem tudom, mit okozhat, mit jelent igazán (2) eddig nem is volt ok "örömködésre", mert végig -80 körül pengett a sztraszoszféra.

Egyébként lehet, hogy éppen így van! lehet, hogy a napfoltmaximum sztratoszférikus melegedést okoz. És ez - persze adott körülmények megléte esetén - beindíthatja a polárfront szétesését és a hidegmag dezintegrációját.

Nem is beszélve 1941/42 rekordhideg telérõl, ami az elmúlt évszázad egyik legerõsebb napfoltmaximuma idején következett be. Kiragadott példák alapján ugyanilyen "szép" elemzéseket lehetne írni (és írtak is...) arról, hogy az erõs napfolttevékenység épp a hidegleszakadásokat támogatja.

Nem lehet, hogy inkább az a magyarázat, hogy a napfolttevékenység is egy a 6588 tagú képletben, mely meghatározza a Kárpát-medence telét?
Az, hogy 2006/2007 tele szögegyenes zonális volt és napfoltminimum alatt történt, egyértelmû bizonyíték arra, hogy a napfolttevékenység befolyása még arra is kevés volt, hogy átlag körülire javítsa egész Európa idõjárását, tehát sok száz másik hatás is legalább akkora szerepet játszik, mint a nap tevékenysége. Attól, hogy olyan szép és egyszerû összefüggésnek tûnik, mindig gondolkodjunk el azon, hogy sose létezik egyszerû megoldás egy ilyen súlyú témára.
100%-ig biztos vagyok benne, ha igazolható és erõs lenne a kapcsolat, már lennének modellek, melyek ezek alapján jeleznek elõre és lennének szakmailag elfogadott, nagy általános véleménynek a tudósok körében. Legutóbbi tudásom szerint ezek még váratnak magukra.

2011/12 telének csak a február fele volt zord elõtte december január enyhe zonális. Igen a 2006/07 tele napminimum közeli volt ott volt valami még amit ki kell deríteni, hogy mitõl volt olyan enyhe. Valószinû az igen meleg õsz is belejátszott abba... Most viszont hasonlít a korábbi nap maximumos telekhez az idõ 1989/90, 2000/01, 2011/12 es telekhez. Elõbbi kettõnél jóval erõsebb napaktivítás volt ezért lehet bízni egy 2012 február reload ba. Ebben látom az esélyt hogy a keleti lábas hideg valahogy ide csordogál egy stabil kelet-eui. ac peremén

2006/2007 tele igen erõs napfoltminimum alatt történhetett meg, és 2012 tele is igen kemény volt, ami viszont 2 éve volt, akkor azon a napfoltmaximum alatt. Nincs itt semmi kézzelfogható és biztosan garantált összefüggés a mi teleink között szerintem.

Ha jól emlékszem snowhunter ábrájára akkor pont tavaly gyengébb volt a naptevékenység... Novemberben amolyan második csúcs rajzolód ki. 2011/12 telén volt az elsõ maximum most volt a második. Korábban írtam a DAI-nak valószinû ez a második csúcs tett be mert azok az adatok amibõl viszonyítunk a decembere az még a nap aktivítás ellõtt voltak pl. szibériai hófelhalmozódás. Ha ránézzünk a jegesedési diagramra akkor láthatjuk a késõbb indult naptevékenység miatt hirtelen csökkent egy ideig a jég ami az erõs északi ciklon aktivításnak tudható be és ahogy kosakiss kollega írta ilyenkor a szubtrópusi ac följebb jön és északon pedig erõs ciklonok képzõdnek. Lehet ha napaktivítás 2012 es csökkenése folytatódik akkor egy hideg decemberen lettünk volna túl.. Jövõre nézve egyet értek Kosakiss kollegával! Ha nap lassan mérséklõdik csak akkor egy 2006/07tél bekövetkezése elég esélyes ami azért jobb lenne mint a 1997/98as legalábbis kertészeti szempontból.

Háát ,nem gyõzött meg egyik fél sem! Akkor ez a téma is olyan,mint a "napi"idõjárás,lehet ez ,de az ellenkezõje is.Mindenre van példa,de ellen példa is.

Eddig úgy tudtam, hogy a naptevékenység hatása több év után érzõdik. Ráadásul tavaly erõs volt a naptevékenység (csúcs...), zonális áramlás mégsem volt egész télen. Azaz a kapcsolat (ha van), vagy megbízhatatlan, vagy feltáratlan még.
A kutatók is eléggé megosztottak, se elfogadott elmélet, se átfogó vizsgálat sincs az ügyben, annó ezt eleget tárgyaltuk Van pár tudós, néhány cikk, de a meteorológus kutatótársadalom még nem harapott rá (és biztos okkal, nem azért mert lefizetik õket / lusták / buták).

Kosakiss felhívta a figyelmet valamikor december elején , hogy az erõs naptevékenység hatására .." a mérsékelt égövi ciklonok magas földrajzi szélességeken haladnak, fejlõdnek. A szubtrópusi anticiklonok is följebb húzódnak... " Én speciel régen láttam ilyen hihetetlenül makacs felállást, valóban bejött lényegében. Lövésem sincs hogy van e ennek köze a naptevékenységhez, de ezt nem ártott idebiggyeszteni. (Elnézést, hogy nem tudok hsz. - el, és szóról , szóra idézéssel szolgálni.)

Nem hogy beleszól, tulajdonképpen a nap miatt van egyáltalán idõjárás. A felvetés jogos, hiszen kevés biztos dolog van, de az egyik éppen az, hogy a nap hatással van az idõjárás, a makrocirkuláció aktuális állapotára is. Erre az szokott lenni csípõbõl a válasz, hogy a napból érkezõ energia kvázi-állandó, illetve hogy nem lehet bizonyítani a naptevékenység idõjárásra gyakorolt hatását. Nos a helyzet az, hogy a napállandó nem állandó. És mivel a napunk nagyságrendekkel nagyobb hõforrás mint bármi más, ezért a legkisebb ingadozások is hatással vannak az éghajlatra. Arról persze lehet vitatkozni, hogy a légkör milyen pufferekkel rendelkezik, de az más lapra tartozik. Számomra érthetetlen, hogy a nap idõjárásra gyakorolt hatásait miért nem kutatják jobban.

Az idõjárás-elõrejelzésekhez valóban sehol nem használják a naptevékenység változásait, annak jellemzõit. A rendkivül bonyolult mechanizmus, a problémakör összetettsége miatt messze még az idõ, hogy a Nap aktuális állapotát visszavezethessék az idõjárás alakulására.
Hozzászólásomhoz saját tapasztalatomat és meghatározó nemzetközi szakirodalmat használtam fel.

Nincs, mert olyan nem letezik. Ha valaki rajzolgatott is olyat, akkor annak meg nem sok koze van a valos megfigyelesekhez. Ez a "hosszu evek tapasztalata" meg " a logika/okolszabaly igy kivanja" es az "allatok megerzik" egy kalap ala veheto, szoval ne tulajdonitsunk neki (egyelore) nagy jelentoseget.

Köszi.Ez kicsit furcsa számomra.Valamilyen szinten valószínû,hogy beleszól a Föld idõjárásába a Nap,ehhez képest nem veszik figyelembe.

Nincs tudomásom róla, hogy bármely idöjárás elörejelzö modellben számolnának a naptevékenységgel. Ha figyelembe akarnák venni ennek valtozasait, akkor arra egy Nap-modell is kellene

Szép napot!

Nincs véletlenül valami diagramod a naptevékenység ,hõmérséklet,csapadék változására?
Még egy kérdésem is lenne ez mindenkinek szól: hosszútávú elõrejelzéseknél (pl.:CFS ) kalkulálják a naptevékenységet?
Köszönöm elõre is!

Szép napot kivánok! Erõs naptevékenységnél (amilyen az elmúlt hetekben volt: sok napfolt, jelentõs korpuszkuláris sugárzás és plazmaáramlás, továbbá a napfoltokhoz nemigen kötõdõ koronaáramlások - Coronal Mass Ejections-ok) a mérsékelt égövi ciklonok magas földrajzi szélességeken haladtak, fejlõdtek. A szubtrópusi anticiklonok is följebb húzódtak.
A helyzet változni látszik: csökken a napfoltok száma vagy aprózódnak, lassan elmaradoznak az erõsebb korpuszkuláris kitörések. Évtizedek tapasztalata alapján ez annyit jelent, hogy a poláris területek fölött megerõsödnek az anticiklonok, kiépül a hidegbázisuk (a mágneses szektorhatárok mentén a plazmafelhõk továbbra is bejutnak a pólusok fölött, generálva a hideg levegõ felhalmozódását), másfelõl az extratropikális ciklonok is délebbre kényszerülnek, megnövelve a csapadékhullás esélyét, annak mennyiségét. Ha a naptevékenység jelenlegi csökkenõ tendenciája megmarad, akkor mintegy 10-14 nap múlva bekövetkezhet a télies fordulat Európa, igy a Kárpát-medence fölött.

Meglepõ, hogy a szerbek által várt 30napos forgatókönyv milyen szépen beigazolódni látszik.
Ez alapján jövõ héten érkezne a tél, de nagyjából február elsõ napjaiban odébb is állna.
Csak omályos sejtés, hogy februárra visszaállna a zónális jelleg és igazi tavaszi napokat kóstolgatnánk, néhol akár 20 fokkal is, de a tavaszkedvelõknek és gyümölcstermelõknek korai lenne örülni.
Díjazom hogy olyan helyen lakom am a hidegbõl a lehetõ legjobbat hozza ki, tegnap hajnalban -5 fok volt majd a melegfront elõtt is megcsíptünk éjfélkor egy -4 -et. Így nálunk sokára lesz rügybontogatás.

Kár ezért a mostani brit ciklonért, mert az egyik legjobb idei téli esélyünket teszi tönkre. Viszont frontális támadás helyett január utolsó harmadában akár bejöhet a besompolygó tél figura (ld. ECM ENS, szerda 00 UTC). Eszerint a pozitív 850 hPA értékek szép lassan úgymond lekopnak a Kárpát-medence térségérõl és a következõ ciklon melegszektora minket gyakorlatilag nem érintene, így a hónap vége felé közeledvén 4-500 m felett egyre nagyobb valószínûséggel végre teret hódítana a tél, és síkvidéken is hosszú idõ után ismét megjelenhetnének a hópelyhek (mennyiségrõl, megmaradásról itt és most persze badarság érdemben szólni), de azt már most ki lehet jelenteni, hogy nem a GFS által ûrtávban vizionált keményvonalas zonalitásnak áll a zászló, az északkelet-európai hideg- és hófelhalmozódás pedig még akár emlékezetessé is teheti a tél utolsó hónapját - ha a nagytérségi áramlási folyamatok végre kedvezõ irányt vesznek majd

Nagy nyárkedvelõként tényleg furcsa, pláne, hogy ilyen jó szituáció van és a télrajongók folyamatosan vagdossák az ereiket és dõlnek kardjaikba.
A GFS ens tagok nem várnak szignifikáns AC-t se Skandináviára, se a britekhez. Ezt a felállást betonozgatják 240 óra felett: Link azaz a brit átszakadást. Ez nekünk tartós elõoldalt jelent (ld. fáklya), és csak akkor tud hátoldalba fordulni, ha kicsit zárul a AC híd, azaz a nyugatias átszakadt blokk ciklonjai keletebbre szorulnak, "mediciklont" képezve, még ha nem is klasszikus formában. A lábas hideg valóban közel, innentõl már csak szerencse kérdése. Az, hogy most nem látszik a modelleken - nem jelent sokat.

Így van az AO-n igen jelentõs lehetõség van, hogy azért kis tél kialakuljon. És lám tegnap óta mennyit változtak a modellek is?:-) Pl most csütörtök-péntekre eddig még nem látott mértékû léhûlést tettek be. Vagy nem figyeltem vagy ez tényleg új, mert pl a -5 fokos izoterma is közel jön, eddig nem láttam.
A NAO várhatóan 0 pont körüli értéket vesz fel, így azon csak annyi a változás, hogy a telet engedi, ha pozítv lesz akkor meglátjuk, hogy még tud-é megfelelõ anticiklon, megfelelõ helyen kialakulni, hogy egyensúlyba maradjon a mérleg.
Szóval a tegnapi béna irányítás mára már nem is olyan béna, szóval jó fordulat állt be, lesz valami. Így egy csapadékosabb és talán havasabb idõszak kezdõdhet. Januárban akár elég -1 fok 850hPa-on megfelelõ mediterrán ciklon esetén, sõt a nagy havakhoz ez a legjobb. Errõl azonban még ne beszéljünk.
Ami most tény, hogy az AO egyelõre nem akar nagyon pozitív tartományt felvenni, és továbbra is esély van egy téli fordulatra.
Ha változnak az esélyek akkor figyelünk tovább mit hoz a jövõ:-)
Vicces, hogy én pont havas esélyekrõl lelkesen írok,de annyira megsajnáltam a havat váró kollégákat, hogy szívemen viselem a sorsukat, na jó azért ennyi re nem vagyok jó fej ám:-)))

Én most semmi újat nem tudok megállapítani, csak annyit, hogy az AO-elõrejelzés valóban mélyebben fut, miközben a NAO tendenciája emelkedõ maradna. A fáklyákon és a bélyegeken nem vettem észre jelentõs változást az elõzõekhez képest, így 20-a utánig maradna az elõoldali helyzet, jelenleg 21-22-én érkezõ esetleges ciklonális hatásokkal (csapadékkal). (Nem ígérkezik kifejlett medinek, de mindenképpen aktív frontrendszer lehet, de ez egyelõre mellékes.) Az utána való folytatás még mindig kérdéses. Ahogy lász említette, ez egy elég semmilyen helyzet, és ilyen ritkán áll be tartósan. De jelen állás szerint ebbõl meridionálisra váltás esetén könnyen lehet tartós elõoldal. Erre az utal, hogy a 20-a körüli frontrendszer a modellek szerint elég lassan mozogna, és újabban felvetõdött a lehetõség Nyugat-Európát elárasztó sarki eredetû levegõnek egy északabbra húzódó óceáni AC és a frontrendszer között. A magasan maradó NAO ennek kissé ellent mond, ha a NAO magasan fog maradni eközben, akkor az AC és a frontrendszer is el kell, hogy mozduljon kelet felé.

Igazából értelmes forgatókönyv nem is jut eszembe, ami valószínûbben bekövetkezhet, egyszerûen a modellkimenetek most valahogy "nem konzisztensek", így pedig a mai futásokat nem is tudom igazán komolyan venni 20-a után.

Az 50 ECMWF ensemble tagot + a kontrol futást egészen 360 óráig futtatják, s azok között január utolsó dekádjában több esetben szerepel az általad említett AC-záródás északon, lábas hideg keletröl, s mediterrán ciklonok délen kombináció.... illetve egészen vad közép-európai ciklonok is elöfordulnak. A tagok egy részén viszont újra teret hóditanának az atlanti ciklonok nyugatról, de ez talán jelenleg kisebb számban elöforduló scenárió.

En is érdeklödve várom a folytatást, ebböl még valami érdekes is kisülhet...

A GFS két új trendet rajzolt fel: a napok óta berakosgatott brit légnyomásemelkedést (ez az északi csücsök: Link ez a déli: Link ), cserébe a skandi AC leépülését: Link . Ez nem annyira jó hír, hiszen leginkább azt jelenti, hogy az óceáni ciklonok teret nyernek a skandináv térség fölé is, az AC meghátrálásra kényszerül, északkeleti skandináv térség: Link tehát egészen messze, az oroszokon túlra szorulhat. Moszkva is csak 1010-1030: Link ez semmiképp sem jó.
A forgatókönyv egyrészt már egyértelmû: azori és skandi AC közé szorult brit-mediterrán ciklonrendszer pumpálja az afrikai (!) meleget akár térségünkbe Link és ennek folytatásai lehetnek még kérdésesek: az egyik a megerõsödõ brit AC, de nem önállóan, hanem az azori nyúlványaként. Ekkor a skandináv ciklon erõsségétõl függõen fölénk nyúlhat a ciklonrendszer, okozva "2003 februárt", vagy egyéb elõoldalakat, amikor a szárazföldi (francia, É-brit) ciklonok keleti szektorába kerülünk. Egy izgalmasabb felállás, ha egy rövid idõre be tudna záródni az AC híd, vagy annak valami csökevénye, pl. GFS 00z: Link ECM 00z: Link mert akkor a mediterrán ciklonok keveredési zónájába kerülhetünk (sok elõoldal után!), vagy akár keleti lábas hideg is érkezhet. Mivel ennek jelenleg nyoma sincs a fáklyákon, illetve elborult GFS futásokat sem láttunk (amit illene, ha napi 4szer frissül!), rettenetesen kevés az esélye, de egyelõre én látom az esélyét felfedezni a modelleken. Sokkal biztatóbbnak látom a jövõképet, mint azt az elkövetkezendõ 10 hónapban fogom, így érdeklõdve várom a folytatást is!
Az elmúlt másfél hónapban szintén nem volt ilyen jó még a makrokép, eddig csak szenvedtünk a végtelenített zonalitással, most jön a téli esélyek (vagy kapufák?) ideje.

Az AO most negatív tartományba indult el ismét. Az elõrejelzések szerint várható újra emelkedés, de 20. körül egy újabb változásnak, ciklonnak érkezni kell, mert a hurkok lehetõvé teszik, így biztosan vagyok benne, hogy lesz valami. Itt elõoldat látunk a modelleken.

Azonban most egy hibrid semmilyen irányítás van, a hidegbázis megvan de a lefûzõdõ ciklonok is, pont ismét szerencsétlen, hogy nálunk elõoldal lesz. Az áramlás át akar váltani, de ezt úgy látom hosszabb idõ kell mint gondoltam, így még el tötyögünk néhány napot akár hetet is.

Úgy vélem, hogy már semmivel nincs baj, szinte minden a megfelelõ helyen de pont megint egy béna helyzetbe kerültünk no ilyen is van erre nem nagyon lehet alapozni mégis bejön. Se hó, se csapadék, se igazi elõoldal, se leszakadás olyan szerencsétlenkedés az egész. Így nagyon várom már a tavaszt, amúgy is várom de ebbõl tényleg elég volt.
Egy jó kis spanyol anticiklon kell, hogy napos szép száraz és jó meleg idõ legyen, mert ez így megint egy nagy adag trutyi lesz a héten sokfelé.

Ha viszont az AO tartósan visszamegy pozítv tartományba akkor nagyjából a semmilyen télnek megadatik a kegyelemdöfés és ismét indulhat a csigabiga, és talán jó tavaszi elõoldal sokaságát kapjuk, már ez fikció egyelõre.
Ha viszont a nagy szórás ami engem arra enged következtetni, hogy marad tartósan negatív tartományba akkor indulhat egy változékony csapadékos és akár télies idõ, de ez még nagyon képlékeny. Az a helyzet, hogy nem vennék mérget egyik variációra sem. Nem baj a héten a tél fele eltelik aztán csak kijutunk ebbõl a szánalomból valahogy.
Meglátjuk egyelõre semminek nem kedvez ez a pancser helyzet sajnos:-( Ja igen egy valaminek a tömény trutyinak ismét:-(

A szürke végére reagálva:
Tulajdonképpen pontosan ez történik: az óceánon az addigi modellkimenetekkel teljesen szembemenve most úgy tûnik, hogy a következõ pár napon teljesen elmarad a zonalitás gyengülésem (még ha az korábban is csak átmenetinek lett elõrejelezve). Az AO-nál, ha a mérték szórását nem nézzük, csak a meredekségeket, akkor majdnem az elõrejelzett tartomány végéig emelkedés várható, és csak 25-e körül látható esély ebben változásra, ami ennek a folyamatnak a tartósabb folytatását sugallhatja.

"...szárazföld vagy tenger felett tud hossszasabban be betonozodni egy Ac?"
Igazából semmilyen statisztikai jelenség nem figyelhetõ meg e tekintetben az AC kialakulási helyek között. Vannak olyan helyek, ahol szeret kialakulni AC, azonban a földrajzi tulajdonságok mellett nagyban meghatározza ezt a makroszinoptikai elõzmény is.
Azért vannak földrajzi tulajdonságok: egy AC kialakulását nagyban segíti a homogén felszínhõmérséklet, ami mindkét helyen ki tud alakulni. Szárazföldek esetében a sík területek ennek kedvezõbbek (ilyen pl. a Kelet-Európai-síkság). Tengerek esetében az erõs áramlásoktól mentes területek (Azori-szk. környéke, Északi-tenger).

"Hogyan viselkedik a hideg -10 fok szárazföld és óceán felett?"
Ez esetben télrõl van szó, nyáron ilyen ritka, és nem stabil.
Nem mindegy, hogy milyen a harmatpont., és hogy ciklon van, vagy AC. Ciklon esetében nincs helyi hatás, így a z áramlások irányítják a légtömeg sorsát. AC alatt, ha szárazföldön vagyunk, akkor a derült ég hatására éjszaka a Föld kisugárzása alulról hûti a levegõt, ami inverziót hoz létre, és ez stabilizálja azt (nem lesznek függõleges áramlások). Mivel télen a nappali energiabevétel az éjszakai kisugárzást nem fedez, ez addig folytatódik, amíg a talajon le nem hûl a levegõ a harmatpontig. Ekkor már köd alakul ki, és innentõl ennek a teteje lesz a kisugárzó. A köd belseje, illetve alja oly módon hûlhet tovább, hogy a kicsapódó víz a felszínre rakódik, ami csökkenti a harmatpontot, azonban az sem mindegy, hogy ez a kicsapódás "visszamelegíti" a levegõt, így egyfajta kvázi-egyensúly áll be.
Így tehát egy légtömeg esetében a T850 nem befolyásoló tényezõ.
A tengeren ebbõl annyi a különbség, hogy amíg a levegõ nem telített alul, addig a Td növekszik a tengerrõl való párolgás miatt, azonban a tengerfelszín hõmérsékletének nem nagyon van napi menete, így ott nem alakul ki lábas hideg, ott általában legfeljebb izoterm rétegzõdés alakul ki.
"...a hideg -10es 850hpa-os szint alatt talajon még hidegebb van." Ez így önmagában nem igaz, télen AC alatt így szokott lenni.

"De még is, ha pl. a szárazföld be is van havazodva, mennyire segíti elõ a fölötte lévõ Ac élettartamát." A hó a nagyobb albedó miatt gyorsítja az áthûlést (nappal csökkenti az energiabevételt).
A hidegmag magasabb nyomása alulról "fejleszti" az AC-t. (Szibériában ez annyira szokásos AC kialakulást okoz télen, hogy idõszakos akciócentrumnak számít.) Az AC alatt gyenge áramlások vannak. Dinamikailag egy AC nem stabil, mivel nem fújhat akármekkora szél benne. (Ez kijön matematikailag: a szélsebességre egy másodfokú egyenlet megoldóképletében negatívvá válik a gyök alatt: komplex szélsebesség: átfúj a szél az izobárokon, vagy más szóval: nem létezik geosztrófikus megoldás: nem marad meg a képzõdmény.) Ennek a következménye, hogy az AC belseje "elkenõdik", nagy területen alig változik a légnyomás. Ha sík a terület, akkor ilyenkor a helyi hatásra beinduló áramlások a hõmérsékleti mezõt is kiegyenlítik, ami ráadásul erõsen inverziós rétegzettségû. Ez a képzõdmény képes lehet arra, hogy egy érkezõ hidegfrontot saját magára felcsúsztasson. A HF által hozott lehûlésnek ugyanis akkorának kell lennie, hogy a hõmérséklet magasság szerinti változását -1°C/100 méterig kellene csökkenteni. Pl. ha a talajon (0 méteren) -30°C van, 2km magasan -10°C, az AC elõterében meg -20°C-os a front mögött érkezõ levegõ, akkor mi van? A front talaszinti légeleme 500 méterig emelkedve -25°C-ra hûl (száraz-adiabatikusan, -1°C/100m gradienssel), ahol az AC fölötti levegõ szintén -25°C-os (ha az inverzió rétegzõdését lineárisnak tesszük fel). A hidegfront tehát az alsó kb. 500 méterbe nem hatol bele. A front elvonultával az AC függõleges fejlõdése innen kezdõdik, 500 métertõl. Nagyjából így kell érteni azt, amikor egy lábas hideg, illetve egy ilyen AC stabil. (Azonban ez nem egy blocking-AC, a legtöbb blocking-AC nem így alakul ki, azok kialakulását nagyban szabályozza a makroszinoptika, hisz a Rossby-hullámok viselkedése az õ elõzményük. Ugyanakkor ez a jelenségsor egy blocking-AC esetében is bekövetkezhet, tipikusan pl. a mi hidegpárnáinknál.)



lesz_havazás: Ehhez csak annyit, hogy Pitom ma azt mondta az M1-en, hogy olyan +5,5°C körül tart a havi anomália, és ez még egy darabig biztosan nem indul csökkenésnek. Amúgy a zonalitás pedig az óceánon és Nyugat-Eu-ban egyelõre elég erõs.

Az eleje bejött, a gyengére sikerült hideg betörést K-Eu kapja, itt átmeneti ciklon.elõoldal és nyugatra zonális irányítás alakul ki várhatóan (ez most már rövidtáv). A következõ medi esélyt 20-a köré adják a modellek, azonban ez még az elõzõ esélyünknél is gyengébbnek tûnik. Most inkább igaz az, amit páran említettek, hogy nincs elég hideg tartalék egy erõs hideg betöréshez, hisz az idõpont felé közeledve a Skandinávia északi részén, és Északkelet-Európában lévõ hidegebb légtömeg a nyugat felõl ismét bejövõ erõs ciklonnak köszönhetõen várhatóan távolabb helyezõdik. És sajnos ma már annyira nem csaponganak a modellek középtávon (20-ig). Látszólag a fákya letisztult a mi környékünkön, de Európában ez nincs így.
Ehhez tegyük hozzá a NAO és az AO várható alakulását. Eddig arról volt szó, hogy most csökken az AO, majd kissé visszaemelkedik, és egy 16-ai csúcsot követõen újra csökken. Nos, ez utóbbi csökkenés helyett most további emelkedés látszik 20-22-ig, amely mellett a NAO-fáklya is kicsi emelkedésnek indult. Ezzel párhuzamosan az óceánon a fáklyák már nem adják a brit-izlandi ciklontevékenység és az azori anticiklon gyengülését sem.

Mindehhez képest az ECMWF-ben jelenleg nagyon erõsnek látszik egy kialakuló északkeleti anticiklon. Ez a GFS-fáklya néhány tagjában jelenik meg, hol erõsebben, hol gyengébben. Ez lehetne a meridionális jelleg térnyerése, tehát egy blocking, ami nálunk nagy valószínûséggel elõoldalt okozna, ugyanakkor támogatná, hogy 20-ától kezdõdõen a kontinentális hideg légtömeg ismét nyugat felé kezdjen terjeszkedni. Ha a késõbbiekben a tél szempontjából kedvezõbben alakulna a makroszinoptikus helyzet, ebbõl számomra akkor is csak a hónap legvégére tûnik esélyesnek nálunk téli (akár havas, akár hideg) idõjárás beköszönte.

Ezt amit leírtál maximálisan egyetértek. Sõt én is alig vagyok képes végig követni ezeket, de én úgy vagyok általában vele, hogy kiinduló pont számít. Csak az a baj, hogy sosem tudok megállni mindig oda lyukadok ki: Melyik volt elöbb a tyúk(Ac) vagy a tojás(ciklon)? Te voltált az aki a közelmúltban azt hiszem talán Met, társalgóban megemlítetted az Északi Sarki magasnyomásu Ac létrejöttét.Ez volt az elsõ jel. Erre reagáltam Itt lejjebb( Link ). Ezt mondtad erre: "A skandináv AC sem könnyen jön létre ilyen helyzetben tartósan, bár az még a reálisabb verzió lehet. " Mint tudjuk sikerült neki és Jan. elsõ napjaiban már ott vigyorgott a modell térképeken. Csak az általam vázol 3as kategoriában( Link ) nem vettem figyelem az Brit Ac ki nem alakulásának eshetõségét. S mivel ezt szépen kiszedték a modellek elõ is állt az a helyzet amit pl. az Ecm add. Míg a Gfs aktivabb "ceklony tevékenységgel" számol masszív elõoldali áramlással.

A nagy csata szerintem azért megy ennyire "vérre" a két(Gfs,Ecmwf) közt, mert Skandi Ac elõoldali áramlásában, a ciklonok elõoldali szelével karöltve mélyen az Északi - Sarkra rántaná fel a környezeténél jóval melegebb meleget. Csak nem mindegy, hogy a Gfsen pl. a Barents tengerig ér fel a -5fokos nyelv vagy az Ecmwfen mélyen északabbra, ényabbra Grönland északi parjait melegíti. Hisz a gfs erõsebbnek az ecm gyengébbnek számolja a csigagyárat. Mivel a Skandi Acval nem tud mit kezdeni csúszópályára kényszerülve, a hidegfronti karja mélyen délkeletebbre szorul, míg az elõoldali melegfrontja a hideg skandi ac-val ütközve fokozatosan behal. A hidegbeszivárgás a mediterrániumba pedig érthetõen mediciklonokat generál, számunkra nagyon kedvezõtlen helyen. Ezt adja az Omsz hosszútávuja is. ( Link )
De!
És itt jönn a lényeg az Ecmwf azért ragaszkodik a hidegebb verizóhoz mert õ az Ac elhelyezkedését a szárazföldi területekre és azok partjaira helyezi.Skandináv-Nyugat Szibéria által határolva. Link Így kis kaput enged a ciklonoknak észak felé. Ellenben a gfs Barrents - tenger és Skandinávia által határolt területet jelöli ki. Link

De itt kérdezném meg tõled vagy akár másoktól is aki tudja a választ, hogy szárazföld vagy tenger felett tud hossszasabban be betonozodni egy Ac? Hogyan viselkedik a hideg -10 fok szárazföld és óceán felett? Azt tudom, hogy sürübb a hideg mint a meleg és a hideg -10es 850hpa-os szint alatt talajon még hidegebb van. Amolyan hideg dombszerû az egész. De még is, ha pl. a szárazföld be is van havazodva, mennyire segíti elõ a fölötte lévõ Ac élettartamát. Azt tudom hogy kisugárzás meg ilyenek. de emelheti-e a meglévõ hótakaró a képzödmény nyomását? Vagy nincs hozzá köze, nincs összefüggés.
Szerintem:
Ha óceán felett: Gfs verzio
Ha szárazföld felett: Ecm féle verzio tünhet reálisabbnak a jövõt illetõen.

Észak Európába megkezdõdött egy tartósabb téli berendezkedés. Hazánk idõjárásában a nagy bizonytalanság mellet, valószínûsíthetõ az eddigieknél néhány fokkal hidegebb idõjárás éjszakánként vissza térõ fagyokkal, a fagyzugokban akár keményebb fagyokkal is. Én erõs zonális áramlást nem tudok felfedezni a jövõben. Jó eséllyel a jövõhét végétõl csapadékosabb idõjárás várható. Az is realitás, hogy 7-8 napon belül a Kárpátmedencében komoly tél betörés kiterjedt havazással nem valószínûsíthetõ.
Január 3. dekádja még megjósolhatatlan elemzés szintjén is szerintem. Viszont egy esetleges negatív anomália már nem hiszem, hogy negatívba tudja tenni az eddigi erõs pozitív anomáliát. Tehát itt a napokban írt ecm negatív januári várakozása kis eséllyel teljesülhet be.

nemcsak a T850 et hanem az esetlegesen várható (?) mediciklon helyét is több 100 km ekkel fogják tologatni.

A következõ 1 hétben, meglátásom szerint az áramlás zónalitás irányába mutat, ez a köd és hidegpárna ellen hat, de ezek a hatások nem lesznek túl erõsek, tehát jövõ hét végét jellemezheti átmeneti ködös idõ. A max hõmérséklet 5 és 10 fok közé fixálódik, éjszaka esetleg gyenge fagyokra lehet csupán esély. Ezt követõen - néhány napra - ismét erõs elõoldalt majd meridionális jelleg térnyerést, illetve medi által berántott majd megülepedõ ÉK i hideget várok amelyet a csapongó GFS jelen futása éppen elég jól szemléltet. Az ECM ezzel szemben erõsebb lehûlést vár a jövõ hétre, mögötte ott is sejlik a HP és elõoldal, ám odáig nem "lát el". Valószínûleg a futások a T850 et sokat fogják tologatni a -3 és +3 fokos intervallumban, ami adott napon a halmazállapot hó/nem hó vonatkozásában izgalmas terep lesz, már ha lesz egyáltalán értékelhetõ csapadék, de a fõcsapást valószínûleg ez nem érinti.

A GFS-ENS-en meg most a +5°C-ok is benéznek 850-en délen. Nálunk a masszív 0°C alatti fáklya (0, -5 közötti szórással) most épp vagy 2-3°C-ot melegedett, a kedd-szerdára esedékes medit sok tag nyugatra tolta a csapadékkal együtt, nálunk meg elõoldal lenne, bár nem túl határozott lenne az áramlás, kedden inkább DK felõl, mivel inkább az ÉK felé lévõ kicsi AC-híd hatása alatt lennénk.
Fáklya hozzám: Link
. Még csapong a modell. A többit annyira nem figyeltem, de az ECM-et sejtem (a TV-s elõrékbõl): én ma este hallottam elõször egyértelmûen kimondva azt, hogy "a hét végétõl változás következik be Európa idõjárásában".
15-e körül a NAO és az AO alapján megint visszafelé kellene indulnunk a zonalitás felé. Ez egyelõre most bizonytalanabb, mint amikor a zonalitásból lefelé indultak, de ha az idõjárás hasonlóan alakul ahhoz az idõszakhoz, mint amikor az indexek voltak hasonlóak a várhatóhoz (ez kb. január elsõ pár napja), akkor jó esély lehet arra, hogy ismét egy délebbi AC alatt kapjunk hidegpárnát, de úgy, hogy az AC érkezése elõtt ÉNY, vagy NY felõl kapnánk a levegõt, ami nem lenne túl hideg, ismét.
Makroszinaoptikai modelltérképekkel ezt egyelõre nem nagyon tudnám igazolni, ahhoz arra az idõtartományra még túl kaotikus a kép a konkrét Európai idõjárás tekintetében. Kedd után kiderül.

(
Ritkán követem végig így a modellek viselkedését egy marováltás esetén úgy, hogy már az elsõ jeltõl kezdve figyelem õket. Most magam is megtapasztalhattam azokat a "jelenségeket", amiket emlegetni szoktatok ilyenkor. Az elsõ kicsit erõsebb front megjelenése a modelleken, az AO-NAO indexek megmozdulása, az ENS szórásának egyre nagyobb növekedése, majd a csapongás, s ahol most tartunk, hogy lassan lehetetlenné válik az elõrejelzés 4-5 napra elõre. Ezután majd jön a jól ismert tili-toli, medi lesz-nemlesz-holleszhalesz, és a többi, majd a vége elõtt a 6 órával korábbi elõrejelzés kikiáltása biztosként, és a végén ennek bukása, amikor az idõjárás majd kimondja az utolsó szót.
Szerethetõ...
)

A dolog úgy szép, ha az ember 1 nap múlva olvassa vissza a hsz-okat és rákattint a linkre:
az egyik 0-3 fok között jár itt hazánkban, 1 nappal késõbb ugyan 0 fok alatt, igaz Montenegronál is, de nem valami meggyõzõ, mert a meleg meg pont ránkszívódna.
Bár lehet, holnap ha rákattintok, megint -5 lesz rajta.
Alapvetõen a nyomástérképeket nézegettem, a T850 térképek alapján kizárólag már régen nem mernék mondani semmit.

A belgrádi linkkel engem is sikerült majdnem megvezetni... mire kellett vajon?

Igazad van Belgrádot néztem bocsi.

Igen ez így biztató....

Gabesz linkjein az ENS bõven 0 alatt van, -3,-5 között az országban.
A 0-ás izoterma lent fut kb. Montenegrónál mindkettõn. Minket a -5 metsz érintõlegesen.
Elég rosszul olvasod le a térképeket alighanem.

Köszönöm ismerem már vagy 10 éve.
De egyenlõre az ens is 0C körûl van. -5C körül kellene, hogy fusson egy markáns téli helyzethez. Az ecm jó északnak egyenlõre de nem délnek. Abban kiegyezhetünk, hogy már az is nagy változás ha az átlagos értékeket kezdjük el közelíteni.

Ha komolyabbanod akarod átlátni a helyzetet akkor ajánlok 2 linket
Link
Link

Tényleg nem volt hasonló idõszak de sajnos a friss gfs-t is figyelembe véve ez nem biztos, hogy nálunk telet is jelentene.
Egyre inkább a keveredési zóna felé hajlik a dolog (ami nem baj kell a csapadék) könnyen nagy esõket jelenthet az ország nagy részén, az Alpokalján esetleg havazással. Az tény az esély meg van egy komolyabb téli epizódra is, de ezt az esélyt reggeli ecm és a mostani gfs futást nézve, én nem értékelném túl.
Biztos változni fog még, mint ahogy folyamatosan változtattak is a modellek, ám akkora nagy havas helyzet a nyers modellkimenetelekbõl most nem látszik sajnos. De benne van a pakliban...

"A modellfutásokon csak olyasféle tél próbálkozást vélek felfedezni, mint a december 29-30 i idõszakban."

Eddig olvastam a kommented. Ha ezt komolyan gondoltad, akkor nyilvánvaló, hogy nagyon nem jól figyeltél meg valamit. Egész télen nem volt hasonló idõszak a modelleken, még csak megközelítõleg sem.

Szerk: mégis végigolvastam, és el nem tudom képzelni, milyen modelleket nézel, mert semmi hasonlót nem látok egyiken sem, amit te.
Ez nem beválási esélyek miatt írom, hanem tényszerûen, a mai modellfutásokat nézve.

A modellfutásokon csak olyasféle tél próbálkozást vélek felfedezni, mint a december 29-30 i idõszakban. Azaz nem kizárt hogy kedvezõ feltételek közt essen némi szilárd csapadék, de talajon még így is jó eséllyel 0 fok felett ragadunk. utána dk felõli AC benyomulást vélek felfedezni, ami alacsonyabb T850 mellett is ködmentes, hóelejénél is tavasziasabb idõt ígérne. Jan 20 án kezdenek érdekessé válni a dolgok, bár ezt itt ûrtávlatnak neveznénk, felsejlik egy gyenge AC híd lehetõsége az azorival, illetve tõlünk D-DK-re sem hal be a magasnyomás. Ez itt bizonytalan, gyenge É- ÉK áramlást hozna medigenezissel, és a nyugati ciklonok nem érnének bennünket el, s ez a helyzet arra épphogy elégséges lenne, hogy kicsivel az átlag alatti téli idõ legyen, ami januárban meg is felelne, de a helyzet nem tûnik valami stabilnak, ezt követõen szerintem kb 1 hét alatt lényegülne át egy gyenge elõoldali helyzetbe megint parttalan HP-s ködös "trutyi" idõvel "kecsegtetve". Mondjuk ha elõtte lenne némi maradó hó, akkor konzerválná a lábas hideget és egész jól is kijöhetünk belõle.

A Január 10-dike utáni hidegbetörés esélyét az Ecmwf is adja. 144órától. Ráadásul attól, hogy az AO átmenetileg kissé pozitiv indexet vet fel, a poláris területeken maradhat továbbra is hideg. Link A szakzsargon szerint az Arktikus oszcilláció elsõsorban a polárfronti ciklonaktivitás erõsségével van kapcsolatban. Mint ahogy a jelenlegi több központú ciklonrendszer furakszik majd fel oda teremtve ezzel alacsonyabb légnyomást, de hideg marad. Link Már említeni se merem( mert egyeseknek kiakad a biztosítékuk ), de az a ciklon, ami Észak - Amerikát súlytja/súlytani fogja( az elköv. 72órában) éppen eléggé visszakanyarítja a majd leszakadt hideget északra, hogy ne legyen EGYBÕL HAJTÓANYAGA az Atlanti ciklongyárnak. Ez lehet valakinek nehezen megy át pedig van némi kapcsolat. Gyenge korrelációs együtthatóként. Még ha nem is egybõl,de van. Még ha gyenge is. Íme: 96óra Link Ac orrosodás Izland felé, dél felöl, a téritõi magasnyomásu zónából. Látszik a (-) AO azaz magasnyomás pl. a Barents - tengerren és Spitzbergákkon is. 120óránál: Link A orrosodás eltünik, maradványa kelet felé a Brit szigeteken fedezhetõ fel. Oka: A Kanadai hidegmag nem megfelelõ helyzete, ami újabb ciklonok születését vonja maga után. Ez keletebbre teszi a magasnyomás betüremkedését valamint északkeleteibb, keletibb pályára számûzi a korábbi ciklonokat. De mivel az AO még mindig negatív(-), valamint a Keleti - Európai síkságon egy sekély ciklon mélyül ki az északi hidegbeáramlás miatt az Ac délfelé nyomul. 168óránál: Link E kép magáért beszél. Befurakodott melegnyelv az artikus területek felé. Azaz alacsonyabb légnyomás hatol be a AO korrelációs területére pl. a Barents- tengerre. Ergo enyhén emelkedõ AO.
Ennyi erõvel linkelhetném a Gfs kiragadott futásait is,de õ is hasonló véleményem van.

Összegzésül: Véleményem szerint Január 10-dike utáni helyzet szép kis próbálkozás lehet. Persze amennyiben a Tisza virág életû Skandináv antciklonnak sikerül számottevõ hideget lefûznie a Kelet - Európai ciklon áramlási rendszerében. Iránya az összeroskadó Skandi Ac miatt, sajna nem rajtunk hanem Kelet - Európában landol majd. De még itt sincs minden veszve.
168órán túlra már nem igazán szeretek kapaszkodni a modellek futásaiba. Mind inkább a tendencia alapon levont következtetéseim alapján szeretek latolgatni, így a leszakadó hideg probálkozásnak 3 lehetséges verziót tartok valószínûnek:

1. Ha a Skandináv anticiklon ha fel is épül, hamar összeesik és a probálkozás, az új onann megerõsödõ ciklontevékenység miatt kudarcba fullad.

2. A rövid ideig fenn álló Skandináv anticiklon a Kelet - Európai síkságra sikerül berántania a hideget, mielött "elfújná" a ciklongyár. De mivel a (+) Nao esetén gyakran áll fel Közép és Kelet - Európa felett anticiklon, így nem kizárt, hogy széle bennünket is elér. Vagy esetleg sikerül valamennyi hideget magaalá berántania kelet felöl.

3. A korábban fenntebb említett 120 órától látható Brit enyhe magasnyomású terület a Skandináv Ac.-val közösen hidat képez, a meridionális áramlási kép jönn létre Európában és az Atlanti - óceánon. Amit jelenleg az Ecmwf támogat. Nem részletezem mézesmadzag kategoria.

Mindenesetre szép kis probálkozást vélek felfedezni a modelleken. Kár, hogy a napok óta adott Skandináv Ac az Atlanti ciklongyár és a artikus anticiklon (-) negativ AO -ja miatt rövid ideig maradhat életben. Legalább is jelenleg úgy tûnik.