Bioszféra

Aranyos egy baba! :-) Imádom a rágcsálókat (meg minden élõlényt, amelynek nem homo-val kezdõdik a latin neve)

két éves kép, saját kerti lelet.

De édes! Saját termés?

Link Link

Persze, Zolikám! :-)
A Látóhegy akkor lógna ki, ha hirtelen támadt hegységképzõ erõk emelnének rajta vagy 500-600 métert :-)

Ezek szerint a Látóhegy sem lóg ki ebbõl a szutyokból A heti hírlevélbe mehetnek a képek?

Hé, a havat kiretusáltad róla?

Délutáni képek:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A képek méret miatti minõségi hibáiért elnézést kérek. Majd átméretezem õket.

Elengedett egy órával elõbb ma a fõnök (nem kellett bennmaradni túlórázni), így felszaladtam a Látóhegyre meglesni, milyen a zúzmarahelyzet. Mondanom sem kell, hogy kiváló!
Képek:
Link
Összetalálkoztam egy aranyos kutyesszal is, aki messzirõl kísérgetett, szájkosárral, nyakörvvel volt, valakitõl megléphetett, és láthatóan nem talált haza... Robi volt a neve, rá volt írva a meddáljára, hallgatott is rá, de nem akart velem visszajönni a városba, nem tudom, mi lesz vele odafenn ebben a cudar idõben.

Drága Floo, enélkül nem is kellene domb! :-)

Az tuti, szerintem ha végigkérdeznék egy rakat fiatalt, hogy járnak-e gombászni, asse tudnák mi az a gomba, úgyhogy mire unokáim lesznek, addigra már még kevesebben járják majd az erdõt, bár ha az lesz mint az olaszoknál, akkor érdekes lesz, ugyanis ott annyira kiírtották a vargányát, hogy mostanra külön nemzeti parkok vannak, csak ott maradt meg a vargánya, és ha akarsz oda menni gombászni, megfizettetik Veled, de kemény ára van!

Azt azért ki ne hagyd, hogy ha már domb, akkor ültess pár kákit kiwit fügét, és biogyümölccsel el is leszel egész évben, kákit fügét lehet aszalni, én még mindíg eszem az októberben leszedett kákit!
Szal a domb kínálta lehetõségeket azért használd majd ki

Ha nyugdíjas leszel, akkor az unokáid hurcolod majd vargányázni

Pontosan!
Lehet, érdemes lenne amolyan modern Noé módján begyûjteni valami menedékhelyre néhány élõlényt jóelõre...
Mi tegnap egyik kollegával beszéltük, hogy nyugdíjas korunkra megveszünk két szomszédos dombot, ahol majd kényelmesen terelgetjük a rackanyájainkat, néha összefutunk a völgyben egy pohárka pálinkára, aztán megyünk tovább a birkákkal, s az akkor még dolgozó kollégáink majd eljárhatnak hozzánk hétvégi pihenõre, ahol embert nem látnak, csak a domboldalakat meg a barikat. :-)

Igeeeeeen õ volt az, bakker, képzeljétek el, mekkora sztárság lett volna, ha van nálam gép, lesben állok és lefotózom ahogy jön-megy, közben egy ölyv arra járt volna, és azt is lekaptam volna, ahogy lecsap rá!
Eeej eccer ha nyugdijas leszek, lesz idõm, kimegyek és szétfotózom a világot..."ha még lesz akkor mit szétfotózni"....fogadjunk Noli hogy erre gondoltál Te is

Hát nem biztos, most képzeld el, hogy ha Téged egy mamut, nem-nem, egy Tirannosaurus rex megfogna, megsímogatna, és elengedne, biztos beszarnál közben, de mégis milyen örömmel mesélnéd, hogy Téged a T-rexek simogatnak

Köszi Igyekeztem szép képeket csinálni a -7 fok ellenére
Az a "betongomba" az a zöld tízemeletes,ahol "93-ig laktunk
Feljebb költöztünk kb. 70-80 m-rel: )

Nagyszerû, hangulatos képek! Mintha piros potrohú pókok lógnának csipkebogyó gyanánt: Link Micsoda rút tájseb, mint valami betongomba, nõ ki az erdõbõl: Link De sok jó téma van még. Hamisítatlan téli hangulatú mindegyik, a hóhiány ellenére.

Mai képek:
Link

Köszi noli. Reméltem, hogy valaki kisegít.

Tersánszki Józsi jenõ

Ezek a vaúti kábelok. Amiben futkozik a nem tudom mekkora feszültség.
Egyébként ki van itt építve minden, szerintem az egyik legmodernebb de egyben legdrágább és falu itt a környéken.
Elõbb volt szennyvíz csatornázás mint Kaposváron.

Kolozsvári.Így helyes a neve.bocsi

Bocsi. nem jut eszembe a novella szerzõje- ill.kétségeim vannak, mert mintha a Kolozsváry Grandpier Emil is ...na megyek mosni...

77222. floo. Ez a tápláléklánc.Képzeld el, azóta nem tér magához, nem tudja a párjának elmesélni, hogy mi is történt vele a meghatottságtól.. Azért nem etted meg, mert bár/ még /fürgék voltatok,de-nem elég éhesek. Klassz lehetett. De szegény ment az egyik járatból a másik járatba, hogy megnézze a spájzt, te meg kivettél egy adag kalóriát belõle, nem beszélve a tapasztalás folyamatáról, ami majd megjelenik egy új cickány viselkedési mechanizmusában...Karinthy simogatós nyuszija jutott eszembe hirtelen...Ja és legenda a nyúlpaprikásról...

Köszi Miki a képes hójelentést Somogyországból. A telefonhálózat ott is ki van építve, látom.
Ahogy az elõrejelzést vizsgálom, bõven megvár január elején a mecseki téli mesevilág, úgyhogy én is adok majd hangulatjelentést a behavazott Dél-Dunántúlról.

Igen, mivel a cickány nem alszik télen :-)
Aranyos lehetett, egyszer még gyerekkoromban muteréknál hazahozott egyet a macskánk, de nem volt semmi baja az ijedtségen kívül, nagyon helyes kis jószág volt, én is jól megsimogattam akkor. Aztán kiballagtam vele a Látóhegyre és eleresztettem. Máskor is hozott a macska, de sose ette meg a cickányt, az egeret bezzeg kilószám...
Link
Zabálnivaló kis pofa!

Hogy számára "örök élmény" volt, nem vitás, miként az sem, hogy ellenkezõ elõjelû, mint a megfogójának.

Tegnap voltunk szánkózni, és eddig sosem tudtam elképzelni, mit lesnek az egerészölyvek egész nap a fákon ülve, és mennyi az esélye, hogy egy egér feljön a hó tetejére, és az öly pont ott les!
Aztán eccer csak több helyen apró, pici lábak nyomára lettünk figyelmesek a hó tetején, amik vezettek néhány métert, hogy aztán egy iciri-piciri lyukban eltûnjön!
Aztán utána láttunk egy pici valamit kinézni az egyik lyukból, majd késõbb egy kicsi egérformát láttunk szaladni a szánkó vágta nyomokban, és zsuppsz rávetettük magunkat, addig kergettük, amig meg nem sikerült fogni
Akkor láttuk, hogy cickányról van szó, rettentõ kicsi volt, és nagyon fürge, többször majdnem kereket oldott, de sikerült megsimogatni, örök élmény lehetett számára, hogy egy ember megsimogatta a buksiját, majd elengette!
Na ezeket fogdossák a ragadozó madarak és a rókák!

Csodálatos képek , köszönjük mindenkinek!

Képek az erdei túránkról:
Link
kedvenceim:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Kutyám és én:
Link

Az erdõben nagyobb hó volt mint itt, helyénként majdnem térdig érõ!

Szép téli idõtök, havatok van. Nagyon hangulatos képek!

Tettem fel néhány az Alföldre jellemzõ télies képet: Link

Én a füvet még nem találtam meg, még ásnom kell kicsit...
Remélem a káki meg a kivi kibírja a fél méter havat, mert ahogy lapátoltam, kicsit rá is rakódott pluszban..

És a varjak. Most nagyon sok van(ez csak a töredéke). Sajnos igen távoli fákra ültek, muszály voltam már készítéskor nagyítani, hogy látszódjanak a varjak. Ha ránagyítasz, csak elmosódott pacák látszódnak, bocs érte.
Link
Link
Link

Jelenleg nálunk így néz ki a fû és a talajmenti növények(fura, a füvön és a növényeken kívül sehol nincs):
Link
Link
Link

Már jó

Oké, akkor majd késõbb.

gallery.site behalt most

Sajnos nem tudom megnézni, mert nem tölti be.

Nagyon nagyon szép képek, és még vaddisznót is láttál!

Erdei túrám képei:
Link
Link
Link
Kispatak:
Link
Vaddisznó:
Link
Teknõsárok:
Link
Vasúti híd:
Link
A többi:Link

Faterom szerzett egy csomó madártollat az állatkertbõl :-) Na kinek? A macsekomnak... Most fertõtlenítem õket, Sámán már alig várja, hogy birtokba vehesse õket. Van benne pávatoll (tyúké), flamingótoll, mindenféle nagy, erõs tollak, amelyek valószínû sasoktól vannak, meg van lúdtoll, meg a Jóisten tudja még micsoda. Ismer valakit ott az öregem s megkérte, hogy amiket találnak elhullajtott tollakat, gyûjtse már össze neki... Nem semmi. :-)

Lordom, csutka rövidek a körmeim, így csak az ujjam maradt alattuk, ahogy kell. :-)

Jó fej a pelikán, a tegnapi "Patacsata" filmben is szépen domborított de... Noli, vajon mi maradt a körmöd alatt? Amennyire tudom, a viszketést embernél-állatnál egyaránt felületi mikrosérülések okozzák melyek nem érik el a fájdalomküszöböt "csak" viszketnek, olykor pokolian A felületi mikrosérüléseket pedig számtalan dolog okozhatja, többek között baktérumok vagy gombák is... a húsevõ baktériumokról nem is beszélve még a gondozott cicákkal is vigyázni kéne bármennyire tiszták...

A jelenleg négytagú macskahadban (Micó aki 10 hónap után jött haza; Kicsi aki közben helyette lett; Cira a "vendég" lánycica; Micike a 16-ik életéves volt "közös" öreglánycicánk az exnejemtõl) Õ, Kicsi a legkisebb (8 hónapos); mindegyiknek csodaszép és tiszta szõre van; Timi (Gergõ fiam menyasszonya) macskája a Cira, hetente van fürdetve (Gergõ fürdeti), mégis csóválom a fejem amikor Timi megpuszilja az orrát... Bioszféra fórum - rengeteget mesélhetnék a környezeti alkalmazkodás kapcsán, hogyan alakult ki elfogadható egyensúly a négy cica között, ahogy egymás után érkeztek hozzám szerencsére nem az játszódott le, ami még a pesti lakásban ajándékba kapott három tücskömmel történt... amugy Boldog Karácsonyt kívánok a Bioszféra fórumlakóknak is

Nekem eddig kismadarat csak simogatni volt szerencsém, természetvédõ-madárgyûrûzõ táborokban, gyerekként. Az E-misszió természetvédõ egyesület szervezésében zajlottak ezek a jó hangulatú táborok, itt megyeszerte.
Egyik táborban kisgólyát is neveltek, amelyik kipottyant a fészekbõl, etették elõször hússal, majd békát fogtak neki, aztán élõt is kapott, végül elvittük egy tóhoz és ott lépegetett benne, keresgélve élelem után..
Még most is elõttem van az, hogy vitte hóna alatt, csõrét lefogva Inántsy Pap Sándor (Hanyi) madarász. Õ állította fel a hálót, gyûrûzte a madarakat..
Most, ha jól tudom, Márokpapiban tartanak különféle táborokat.

Én is voltam Fenékpusztán, mikor madarásztábor volt a MME szervezésében Zalaváron, a Kis-Balaton szívében, akkor vágott ki egy héja az ujjamból egy db-ot, miközben Sanyival bogoztuk ki a hálóból
Nagy ember volt, mindmáig tisztelem és becsülöm a munkáját, és Õt is mint embert!

A madaraknál természetesen mûködik az ösztönös megérzés, az önfenntartás nehéz idõkben kritikus "mûvészete", ami számunkra már oly" furcsán hat.. Érzékszerveik, azon felül élettapasztalataik révén kénytelenek "jól értesültek" lenni, megbirkózni a konkurenciával, megvívni territoriális harcukat stb.
Nekem nem mostanában volt szerencsém kismadarat kezemben fogni, de jó pár éve a Fenékpusztai madármentõ állomáson, a még szegény Palkó Sanyi által létrehozott bázison számtalan madarat, fõleg énekeseket ápoltunk, etettünk. Ha viszontagságosan is, de az állomás Sanyi halála után is mûködik, hála a néhány odaadó, elhivatott fiatalnak.

Köszönjük! Egytõl-egyik csodásak. Rád mindig lehet számítani.