Bioszféra
Kitûnõ idõ van most! Vizsga után felüdülés volt kint lenni másfél órát az állataim között és fotózgatni a kertben.
Képeket hamarosan teszek!
Képeket hamarosan teszek!
Megint bioüzemanyag, megint csak légvárak... szerintem minden környezeti terhet összevetve (telepítés, betakarítás, feldolgozás, szállítás ide-oda, kisebb energiatartalom miatti nagyobb fogyasztás, az ezeket elégetõ motorok kényszerû átalakítása, termõföld kimerítése, élelmiszertermelés csökkenése) a bio üzemanyagok 5, de inkább 2%-on belül vannak a benzinhez/gázolajhoz/kerozinhoz képest, ha nem károsabbak.
Úgy látszik, az az iszonyatos mennyiségû (20%) "bio" üzemanyag ennyire veszélyes... Akkor a humbug ez is, mint ide Vlagyivosztok. Mondjuk reklámnak nem rossz...
Teljes zoomal készült, és a hattyú legalább 200 km/h órával ment!
Ha pont a lemenõ nap felé megy, akkor lett volna olyan, mint a Nils Holgersonba mikor a Márton hátán repülnek a vízesés felett!
Ha pont a lemenõ nap felé megy, akkor lett volna olyan, mint a Nils Holgersonba mikor a Márton hátán repülnek a vízesés felett!
Kettõt találtam, amit népiesen is így hívnak.
MOCSÁRI GÓLYAHÍR
Caltha palustris
Virágzása: április-május.
Népies nevei: kikeleti gólyahír, fülemülevirág, gólahíradu, gólyavirág, libadöglesztõ, kácsavirág, Lukácsvirág, mocsárvirág, mohárcsi, német kaporna, sárgavirág, sárivirág, sárvirág, szentgyörgysaláta, tóvirág, tökvirág, víziviola, zsibavirág.
A boglárkafélék családjába tartozó, bokros növésû, 15-50 cm magas évelõ növény. Levelei vese alakúak, fényesek, finoman csipkések. 3-4 cm-es virágai a szárakon többesével helyezkednek el, öt élénksárga csészelevél alkotja õket. Vizes réteken, mocsarakban, patakpartokon élõ enyhén mérgezõ, gyakori növény
A másik
SALÁTABOGLÁRKA
Virágzása: március-május.
Népies nevei: aranyka, aranysaláta, búzaesõ, fügegyökér, fügelevelûfû, fügezöld, galambbegy, galambsaláta, golyvasztófû, Isten búzája, kakukksaláta, kakukkvirág, kisfecskefû, mennyei árpa, papsaláta, potrasaláta, rigótök, szentgyörgysaláta, tavaszi saláta, trencséni manna, varjúmogyoró, versengõsaláta, zsibavirág.
Kedves kis sárga virágai helyenként tömegesen virítanak lombfakadás elõtt üde, tápanyagban gazdag talajú gyertyános-tölgyes és bükkös erdõkben, erdõszéleken. A növény a nyár elejére teljesen visszahúzódik, gumóiban elraktározott tápanyagtartalékával vészeli át a nyári szárazságot és a téli fagyokat. Friss leveleit régebben salátának fogyasztották.
MOCSÁRI GÓLYAHÍR
Caltha palustris
Virágzása: április-május.
Népies nevei: kikeleti gólyahír, fülemülevirág, gólahíradu, gólyavirág, libadöglesztõ, kácsavirág, Lukácsvirág, mocsárvirág, mohárcsi, német kaporna, sárgavirág, sárivirág, sárvirág, szentgyörgysaláta, tóvirág, tökvirág, víziviola, zsibavirág.
A boglárkafélék családjába tartozó, bokros növésû, 15-50 cm magas évelõ növény. Levelei vese alakúak, fényesek, finoman csipkések. 3-4 cm-es virágai a szárakon többesével helyezkednek el, öt élénksárga csészelevél alkotja õket. Vizes réteken, mocsarakban, patakpartokon élõ enyhén mérgezõ, gyakori növény
A másik
SALÁTABOGLÁRKA
Virágzása: március-május.
Népies nevei: aranyka, aranysaláta, búzaesõ, fügegyökér, fügelevelûfû, fügezöld, galambbegy, galambsaláta, golyvasztófû, Isten búzája, kakukksaláta, kakukkvirág, kisfecskefû, mennyei árpa, papsaláta, potrasaláta, rigótök, szentgyörgysaláta, tavaszi saláta, trencséni manna, varjúmogyoró, versengõsaláta, zsibavirág.
Kedves kis sárga virágai helyenként tömegesen virítanak lombfakadás elõtt üde, tápanyagban gazdag talajú gyertyános-tölgyes és bükkös erdõkben, erdõszéleken. A növény a nyár elejére teljesen visszahúzódik, gumóiban elraktározott tápanyagtartalékával vészeli át a nyári szárazságot és a téli fagyokat. Friss leveleit régebben salátának fogyasztották.
Sokfelé a pitypangot hívják így. A zsiba kislibát jelent, valami köze ehhez lehet talán.
Érdekes, korábban én sem tudtam, de egyik lébényi (Hanság északi része) volt évfolyamtársam szintén e néven emlegeti. A bibi csak az, hogy nem a kankalint, hanem az odvas keltikét. 
Ma én is láttam már kertben nyíló téltemetõt.

Ma én is láttam már kertben nyíló téltemetõt.
Pár madárkám van, tengelicek, ahogy zabálják a platán magjait, meg egy közéjük keveredett zöldike is.
Link
Link
No igen, és ezen nevek legalább nem politizálnak, nem kerülhetnek süllyesztõbe egy másik hatalom felszínre törésekor.
Néztem éppen a mátyásföldi térképrészletet a tali kiíráson, nagyon tetszenek az utcanevek.
Koronafürt, aranyfürt, rezgõfû, májusfa, papucsvirág, írisz, csenkesz, gyûszûvirág, becõ, stb.. Milyen jól hangzik pl. a Papucsvirág utca, vagy Becõ utca.


Csak a megfelelõ repcemezõvel kell rendelkezni hozzá, mondjuk pár hektár szántóval Kansas-ben.
Noli!
Dehonnem, elvégre az is élõvilág
Bár a repcemezõ feletti szupercella egyenlõre álom csak, majd remélem idén sikerül, rajta leszek a témán!
Dehonnem, elvégre az is élõvilág

Bár a repcemezõ feletti szupercella egyenlõre álom csak, majd remélem idén sikerül, rajta leszek a témán!
Floo, ne mondd, hogy a nyári zivis képeket volna szíved kihagyni egy ilyen albumból? Ragyogó sárga repceföld felett terpeszkedõ szupercellát nem tennél bele?
Csinálhatnánk egy országos élõvilágalbumot fényképekkel, jópénzért eladni õket és abból venni egy gigaszervert a metnetnek 

Meg nekem egy fényképezõt


Meg nekem egy fényképezõt


Tavalyi évben nem sokat tudtam gyarapítani, mivel sokkal kevesebbet mehettem fel kissé felfordult munkahelyi elfoglaltságok okán, de tavaszra talán normalizálódik a helyzet (már most kevesebb a túlóra) és újra elõtérbe helyezõdhet a kérdés a túléléssel szemben.


Helyes! Kell is gyûjteni még képeket, sok felfedezni való lény vár megörökítésre, akár milyen kicsi az a rét. De csak óvatosan, igazad van, elõbb-utóbb elszivárog, lecsorog a dolomitkopár repedéseibe a jég leve.
És a terület élõvilágát bemutató, fényképekkel illusztált könyv munkálataival hogy állsz?

Amint elolvad a jég... Egyelõre nem lehet felmenni, van még 2-3 centi tömörre fagyott, amivel nem bírt el a másfél nap langy idõ. Amint fel tudok menni a lábamon, menni fogok :-)
Link
Sajnos más madarat nem találtam a ház körül, aki hagyta volna magát fényképezni és nem 10 méter jég választott el tõle (hanem 10 méter sár)
Sajnos más madarat nem találtam a ház körül, aki hagyta volna magát fényképezni és nem 10 méter jég választott el tõle (hanem 10 méter sár)
Csodálatosak, és nagyszerû munka, lassan összejön belõle egy könyvnyi :-)
Anyósom hóvirágai a kertben 10 éve minden télen elõbb nyílnak a kelleténél: van, hogy már decemberben, de a január közepe - február eleje "normális" náluk. Semmi bajuk nem szokott lenni, ha a virágra jön egy hideg periódus még. Van ezekben annyi nyákanyag meg cukor meg mindenféle, amelynek köszönhetõen nem fagynak el.
Arról tudok.
Csak hogy mások is tudják, milyen lepik. De gondoltam, hogy hosszú munka lesz..
Nekem lényegesen kisebb lenne, ha összeállítanék ilyen albumot.
Csinálsz albumot a többi tavaly fotózott ízeltlábúról is?

Nekem lényegesen kisebb lenne, ha összeállítanék ilyen albumot.
Csinálsz albumot a többi tavaly fotózott ízeltlábúról is?

Már így is 2-3 órába telt, míg kiválogattam, és rendszertanilag csoportosítottam õket. A neveik, lelõhelynévvel együtt, rögzítésre kerültek tavaly elkezdett rovaros naplómban. 
A kép nevének elsõ 3 betûje utal a családnévre, pl. "geo"= Geometridae - Araszolólepkék családja. Csak néhány fajból tettem több képet is fel, igyekeztem mindegyikbõl a legjobbat kiválasztani.
Van 2 beazonosítatlan példány is "ismeretlen" név alatt + 5 hernyó.

A kép nevének elsõ 3 betûje utal a családnévre, pl. "geo"= Geometridae - Araszolólepkék családja. Csak néhány fajból tettem több képet is fel, igyekeztem mindegyikbõl a legjobbat kiválasztani.
Van 2 beazonosítatlan példány is "ismeretlen" név alatt + 5 hernyó.
Megvan a lepkealbum! 
Nem írod oda a nevüket és hogy hol "gyûjtötted" õket?

Nem írod oda a nevüket és hogy hol "gyûjtötted" õket?
Megvárom a képeket a kamikáze-hóvirágokról
, aztán én is véleményezem a dolgot. Most csak annyit: mint tudjuk, a véletlenek szerepe az élõvilág bármely területén meglehetõsen nagy.. Helyi adaptáció, vagy akár szennyezõanyag-dózis, vagy sok minden más hatására kiváltódhatnak meglepetésszerû válaszok.

De elég neki pár nap enyheség, hogy ennyire megerõsödjön?Az ember azt hinné, hogy azért a vegetációt ugymond nem képes megszédíteni egy két , számukra kedvezõ hõmérsékletû nap mert ez még nem lehet jelzésértékû számukra a tél végének közeledtérõl.HA mégis ez lenne a helyzet akkor viszont ez igen hátrányos a túlélés szempontjából mert egy hidegebb periodus a végüket jelentené.Ennél csak okosabb a természet nem? :-) NA délután hozok képeket.
Seth!
A megoldás a "jarovizáció", ami azt jelenti, hogy a generatív szervek kifejlõdéséhez a növény hagymájának szüksége van egy ideig tartó alacsony hõmérsékletre, ha ez megvolt, akkor az elsõ enyhébb néhány nap alatt ki tud bújni, vagyis ez a hóvirág a hó elõtt is kint volt már, mert volt korábban egy hideg periódus, majd utána egy enyhébb idõszakban kibújt!
Nálunk pl. gyakran azért bújik ki késõbb a hóvirág, mert enyhébb a tél és nem kapja meg azt az adag fagyot, ami kell a kibújáshoz!
Múlt hét végén például még mindig sáros volt a talaj, és mikor Karácsony után szánkózni akartunk, azt sem lehett, mert sár volt a hó alatt!
Vagyis szerintem ez a megoldás a korai hóvirágra
A megoldás a "jarovizáció", ami azt jelenti, hogy a generatív szervek kifejlõdéséhez a növény hagymájának szüksége van egy ideig tartó alacsony hõmérsékletre, ha ez megvolt, akkor az elsõ enyhébb néhány nap alatt ki tud bújni, vagyis ez a hóvirág a hó elõtt is kint volt már, mert volt korábban egy hideg periódus, majd utána egy enyhébb idõszakban kibújt!
Nálunk pl. gyakran azért bújik ki késõbb a hóvirág, mert enyhébb a tél és nem kapja meg azt az adag fagyot, ami kell a kibújáshoz!
Múlt hét végén például még mindig sáros volt a talaj, és mikor Karácsony után szánkózni akartunk, azt sem lehett, mert sár volt a hó alatt!
Vagyis szerintem ez a megoldás a korai hóvirágra

Nálatok nem hiszem, hogy az, ez a tetû nem bírja a klímánkat, kizárólag lakáson belül károsít téli idõszakban. Nyáron is fõleg dísznövényeket.
Bezony, hogy az. Veszedelmes egy lény, nekem a (sajnos, megsemmisült) kaktuszgyûjteményemet támadta meg. Nem volt gond számára a bõrszerûen vastag epidermisz, a kõsejtekbe is valahogy képes volt beleszúrni. Persze a zsenge részeket, hajlatokat támadta elsõsorban. Többször annyira észrevehetetlenül bújtak meg, hogy már késõn vettem észre a bajt, és szabályosan elrohadt a növényem tõlük.
Nagymamám szintén küzd ellenük, hozzád hasonlóan szappanos vízzel.

Hm.. akkor a kertünkben elszaporodott. Szerencsére ott csak vadvirágok nõnek.