Kérdések és válaszok

Sziasztok!

A termikszámításnak mi a forrás? Visszamenõlegesen elérhetõ?

Köszönöm

Sziasztok!
Szeretném segítségeteket kérni abban, hogy megtudjam (egy jóbarátomnak kell az info), hogy milyen volt az elmúlt jó pár 10 évben Esztergom idõjárása október elején. Én nem sok mindent találtam eddig (bár olyan sokat még nem tudtam böngészgetni, de gondoltam valamelyikõtök lehet, már tudja is a linket). Köszönöm.

Üdvözletem mindenkinek!
Fejes Edina régóta kedvenc meteorológusom. Szeretnék megtudakolni valamilyen elérhetõséget vele kapcsolatban. Nézelõdtem itt a neten sokféle oldalon, de egyiken sem találtam sajnos. Ha tudtok segíteni, elõre is nagyon megköszönöm.

A meteorológiai észleléseknél általában nincs olyan, hogy KELL! Ebbe az esetben pedig végképp NEM KELL! Inkább szükségszerû feltételek együttállása KELL

De mondok példát, ahol kell: zivatarhoz zivatarfelhõ KELL, csapadékhoz vízgõz és feláramlás KELL, de ezek evidens dolgok

Üdv! A csapadék elõtt a páratartalomnak le kell csökkennie?

Ok. kösznöm!

ww=77, azaz szemcsés hó. (Hiába van vele együtt köd is, a csapadékhullásé a magasabb kódszám ugye.)

Ezért pontosabb a METAR a SYNOP-nál, mert abban mindent meg lehet adni.
Ott így néz ki ez a jelenség: SG FZFG.

Ma hajnalban és reggel 8 után liszszerû szitálás volt köddel. Reggelre fehér is volt minden, mérhetõ csapadék (0,1mm volt belõle). Egyértelmûen nem zúzmara volt.
Erre milyen jelenidõt lett volna érdemes adni?

Légyszíves segítsetek abban, hogy hol találom meg az elõrejelzési verseny szabályzatát.

Kedves Joe! a mai napon kellemes meglepetésben volt,és még van is részem,itt Gyöngyösön belekerültünk az összeáramlási zónába,és dél óta du volt egy igen intezív szakasz havazik remélhetõleg biztosítva a fehér karácsonyt.Amiért írok neked az abból az apropóból következik,hogy 1998 körül ami biztos febr 28-án hatalmas hó esett egy délutánn +éjszaka leforgása alatt kb 40cm.A dátumra azért emlékszem mert egy vasárnapi nap volt,és elsõ meccsünket játszottuk/egyébként akkoriban Istenmezeje is velünk egy csoprtban játszott/szóval még nem volt akkoriban ennyi meteroológiai adat csak annyira emlészem ,hogy ugyanilyen összeáramlásból keletkezett az egész,ja a lényeg én akkoriban a szüleimnél voltam Vécsen keleti Mátra déli része ,és csak kb 15 km-es körzetben volt ez a brutál hóesés,másnap Aigner csak annyit mondott,hogy néhol nagyobb hózáporok voltak.A Kékesen 10cm-esett csak az a kérdésem,hogy ti errõl tudtatok e vagy ,hogy van e róla valami feljegyzés hiszen Vécset az összeáramlások azért általában el szokták kerülni,és ez tényleg extrém volt.Ui lehet,hogy 87,vagy 89-ben volt.Most egyébként Gyöngyösön lakom,és Galyatetõn van egy kisvendéglõm.Köszönettel én vissza is hívlak ha gondolod tel 704558602

Lenne szíves valaki elmagyarázni hogy mit kell nézni egy fáklyán és miért van az a sok vonal rajta,mert nem teljesen értem még!

Arról ne is beszéljünk, mert télen nem optimális, ha csorog az ember nyála.

Tiszta Dzsódzsek! Köszi! ;-)

S az õzgerincrõl még nem is beszéltünk.

"Értem, én mi a teknõ és a gerinc. A magas és alacsonynyomású területeket elválasztó "átmeneti" zónák."

Úgy érzem most már kevered.

Felszíni nyomásnál van nyereg és gerinc. Ezekre igaz amit írsz, azaz a különbözõ légnyomású területek közötti átmeneti zónák. Link

A középtroposzférában (500hPa) van teknõ és gerinc. A teknõn "belül" lehet akár több ciklonközpont is, mint ahogyan a gerinchez is tartozhat a felszínen magasnyomású központ. Link

Tehát a nyomási gerinc nem egyenlõ a magassági gerinccel!!!

Nem egyszerû valóban, ám izgalmas. Ez az animáció,és az általad az alábbiakban felvázolt elméletek nagyban hozzájárultak,hogy közelebb kerüljek/kerüljünk a hidegcseppek lélektanához.
Az egyszerû paraszti eszemmel próbálom felfogni:Eláraszt a hideg, majd bezáródik, s "kínjában" (az ilyen-olyan nyomási kontrasztok, s a légrétegek különbözõ hõmérsékletei miatt) örvényleni kezd és kerengve konvektív,kisebb-nagyobb csapadékos eseményekhez vezet az alsóbb légrétegekben,majd szép lassan kipurcan.

Huhhh...
Ne akarjál egyszerre 600 dolgot megtudni, mert akkor egyre jobban csak összezavarodsz. Link

Amúgy a hidegörvény kialakulása: Link a hideg levegõ utánpótlását elzárja a gerinc v. magasnyomás. Az így beragadt örvénylõ hideg levegõ a hidegörvény. Az örvényesség pedig onnan ered, hogy örvénylik

Nem egyszerû megérteni ezeket a folyamatokat.

Értem, én mi a teknõ és a gerinc. A magas és alacsonynyomású területeket elválasztó "átmeneti" zónák.
No,de miért alakul ki egy hidegörvény? Mi zajlik 5000 méteren,ami örvényességhez vezet? Lehûlés, gondolom...

Visszatérek ide! Hagyjuk a számokat, meg a konkrét értékeket!

Link ott az a nagy, zöld lógó kitüremkedés! Az a teknõ. Az a felfelé mutató sárga-piros hegy pedig a gerinc. Az Atlanti-óceán közepén is ott virít egy teknõ.
Hogy honnan ismered meg õket?
A teknõ általában észak-dél kiterjedésû, a gerinc pedig délrõl-észak felé terjed ki. Olyan módon, ahogy a térképen is láthatóak.
Persze elõfordulhat, hogy nem ilyen szabályosak, hanem csúnyábbak, de a lényeg ugyanaz.

Nyáron nem lesznek ilyen szépen elkülöníthetõek: Link itt Grönland-Olaszország tengellyel van egy teknõ. A ruszkiknál meg egy szép nagy gerinc. Ott jó nagy is volt a forróság.

A nyári hidegörvény, ami a tornádós idõt okozta: Link a német-francia határon a középpontjával.

Ilyen geopotenciál értékeket több magassági szinten is képeznek. A GFS-ben például 925hPa, 850hPa, 700hPa, 500hPa magasságban is elérhetõek. A lényeg az, hogy egy adott nyomási szinten értendõek az értékek, tehát a nyomási szint az konstans.

A számokkal ne törõdjél, mert semmi értelme sincs túlbonyolítani a dolgot. A lényeg az, hogy 500 hPa geopotenciált nézve szépen észre lehet venni a teknõket, gerinceket, örvényeket olyan módszerrel, ahogy azt leírtam. A számokba, színekbe nem érdemes belemenni.

Tehát magyarán szólva, s leképezve az elméletet a következõ hét idõjárására, elmondhatjuk,hogy a magasabb légrétegekben, kb 5200 méteren egy magassági hidegörvény fog felettünk tartózkodni, amely fizikai változásait figyelembe véve rásegít a talajközeli konvekcióra, és lokálisan akár 5 cm körüli hóréteg is kialakulhat belõle. S kijelenthetjük,hogy a hidegcsepp télen hózáporos, nyáron záporos,zivataros idõt okoz.

A T és H betû a felszíni nyomáshoz tartozik.
A GPDM értékeket a színek mutatják meg. Az elõzõ hozzászólásomban lévõ ábrákon is azokat figyeld, ne pedig a nyomást.
A te térképeden ott helyezkedik el a hidegörvény, ahol világoskék a szín. A szlovákok, csehek környékén.

Itt a fehér vonalak adják meg a helyét: Link persze a leghidegebb is ott van a magasban.

Amúgy felesleges elmagyarázni, hogy mit takar a GPDM. Annyi elég, hogy minnél alacsonyabb... annál hidegebb, minnél magasabb annál melegebb van a magasban.

Amúgy egy idézet: "A z magasságú hely geopotenciálja f=gz/9,8 gpm, ahol g=9,8 ms-2, ott a m-ben mért magasság és a geopotenciális méter számszerûen megegyezik." azért ez kicsit száraz és nekünk nem is kell tudni, hogy meg tudjuk határozni a teknõket, gerinceket.

Hú,Gábor, ez nagyon szemléletes volt,köszönöm, azt hiszem, a többiek nevében is!
Még két kérdés:
- A GPDM értékekrõl hol lehet tájékozódni?
- Ezen a GFS térképen a magassági hidegörvényt egyszerûen a "T" betû jelzi? >
Link

Nem csak a talajon léteznek ciklonok, anticiklonok, gerincek, teknõk..., hanem magasabb szinteken is analizálhatóak. Ezek elhelyezkedése nagyban meghatározza az átfogó légkörzési folyamatokat Földünkön, illetve kihatással vannak a felszín közeli állapotokra is.
A ciklonok, anticiklonok analizálása tengerszinti nyomástérképek segítségével lehetséges. A különbözõ lehetséges verziókat az alábbi rajz magyarázza el:

Link

Talán még azt hozzáfúzném, hogy teknõnek vagy gerincnek nevezzük azokat a nyomási mezõket, amik nem rendelkeznek zárt izobárokkal.

Magasabb szinteken is megtalálhatóak ciklonok, anticiklonok, illetve anticiklonális vagy ciklonális görbületû hullámok. Ezeket egy állandó nyomásfelületen ábrázolják, amiknek a magasságát geopotenciális értékben adják meg. Ezt nevezzük abszolút topográfiának. Mennyiségét GPDM-ben adják meg, illetve ezek segítségével vehetjük észre a teknõket, gerinceket, magassági ciklonokat (hidegörvényeket), anticiklonokat. Relatív topográfiának nevezzük két nyomásfelület magasságának különbségét, ami pedig az adott réteg átlaghõmérsékletét fejezi ki.

Gyakorlati alkalmazása: 522 gpdm = 5220 méter

Példa a teknõre, gerncire, magassági hidegörvényre:

Teknõ, Gerinc: Link
Magassági hidegörvény: Link

A magassági teknõk, hidegörvények környezetében a felszínen leginkább ciklonok, ciklonális hullámok a jellemzõek.
Magassági gerincek környezetében fõleg anticiklonok, magasnyomás.
A teknõ lehülést hoz a magasban, a gerinc magassági felmelegedést eredményez.

A magassági hidegörvények, illetve hidegcseppek legtöbbször ilyen teknõkrõl szakadnak le. Nevezhetjük ezeket cut-off ciklonoknak is. Egyik jellemzõjük, hogy a magasban erõteljes hidegadvekcióval járnak, illetve mivel ciklonokról van szó, gyakran van pozitív örvnyesség-advekció is, ami majdnem egyenértékû a konvergenciával. Ezek a képzõdmények gyakran szállítanak nedvességet is, ezért több, kevesebb csapadék társul hozzájuk.
Mivel a magasban hidegadvekcióval járnak, ezért segítik a feláramlásokat, ezért télen, nyáron egyaránt rásegítenek a konvekcióra.
A gerinceknek pedig az a sajátossága, hogy inverzióssá teszik a légrétegzõdést. Õsszel, télen gyakran van tõlük hidegpárna vagy magasköd, illetve nyáron a nagy, száraz forróságokat is ennek köszönhetjük.

Sziasztok Mit kell tudnunk a magassági hidegörvényekrõl ? Csak kevés fogalmam van róluk, s talán másnak is hasznára szolgál egy pontos definíció.

Hol találom az oldalon az archívumot?A választ köszönöm!

Sziasztok! Ugyanaz lenne a kérdésem, mint Abelka84-nek. Vagyis, hol találom a linkgyûjteményt az oldalon? Biztos csak én vagyok a vaksi. Köszi a választ!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet fejlesztések, információk (#10797)

Köszi!

Köszi, sokat segítettél!

Ködként.

Ködszitálásból mért 0,2mm csapadékot esõ jelleggel írjam be az éghajlati naplóba?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#4732)

Igazán köszönöm szépen..

Köszönöm a közérthetõ, számos részletet kiválóan tisztázó, világos választ!

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65963 - 2010-12-08 15:37:27)

Üdv!

Érdeklõdni szeretnék, hogy hol lehet egy olyan elõrejelzõ hõtérképet figyelemmel követni, ami pontos is?
Link itt szoktam nézegetni, de nem tudom, ez mennyire pontos, mert most hogy megújult ametnet, az elõrejelzési térképeknél a hõtérképet nem igazán értem (hPa jelzések stb, ha végignyomohgatom az alsó és felsõ számsort, látom, hogyan változik a hõmérséklet, de mind a kettõ máshogy mutatja esetleg valami külföldi oldal van, ahol pontosabb?
Elõre is köszönöm a választ.

Pl. ezen az oldalon egy kicsit lejjebb, Antibulvár 16238. számú hozzászólásában.

Hol lehet olvasni a peremciklonokról??? Elõre is köszönöm a segítséget.

Köszönöm a tanácsot !

Szerintem legjobb, ha a Google Earth-ben olvasod le a magasságokat, hiszen ott nemcsak településenként egy-egy adatot kapsz, hanem tetszõleges pontra rá tudsz állni. (Hiszen a hegyvidékeken településen belül is lehetséges akár több száz méteres különbség.)

A ritkább levegõ adott térfogatában kevesebb részecske van, így adott teljesítménnyel épp azt lenne könnyebb felmelegíteni. A kutya tehát nem itt van elásva. A felfelé való hûlés eredendõ oka az, hogy napsugárzás a levegõben alig-alig nyelõdik el, a felszínen annál inkább. Tehát a Nap gyakorlatilag a földfelszínt melegíti, és az adja át a hõt a levegõnek. Ahol pedig alulról fûtenek, ott eleve nem csoda, hogy alul van melegebb. Persze felmerül a kérdés, hogy ha a Mont Blanc-on a napsütötte felszín 4000 m felett helyezkedik el, akkor miért van ott is hideg... Nos, egyrészt amiatt, mert az átkeveredés vízszintesen igen hatékony, tehát ha 4000 m magasan az egész mérsékelt övben hideg a légkör, abból a felszín néhány oda belógó darabja sem tud kimaradni: bárhogy melegítheti a Nap a hegycsúcsot, ha a hideg levegõ mindenfelõl odaáramlik. Másrészt ott van az a tényezõ, amirõl B.Dodó ír. Ha függõleges átkeverés is van, tehát alulról megindul felfelé a meleg levegõ, akkor az a magasban lévõ kisebb nyomáson kitágul, ennek során pedig muszáj lehûlnie. (A középiskolás fizikában lásd: Gay-Lussac I. törvénye, a mindennapi életben lásd: kilyukasztott szódáspatron.)

Tudna nekem valaki küldeni egy linket az országról ahol a tengerszint feletti magasságok településenként láthatók ? Persze ha létezik ilyen, elõre is köszönettel.

Egy összefoglaló jelentésben így írtak róla:

Ha a levegõ függõleges irányú mozgást végez, akkor adiabatikus (=hõcsere nélküli) állapotváltozást feltételezve nyomása és hõmérséklete között egyértelmû kapcsolat van. Ha a levegõ felemelkedik, akkor kisebb nyomású környezetbe kerül, kitágul, az ehhez szükséges munkát a hõtartalma fedezi, tehát a hõmérséklet csökken. Ennek mértéke kb. 1°C/100 m.

Mert abban a magasságban ritkább és szárazabb a levegõ, igy - ha nincs jelentõsebb átkeverõ légmozgás - az jobban lehûl.

Én nem vagyok egy nagy okos ebben a témában, ezért ha hülyeséget mondok akkor javítsatok ki légyszi

Na tehát szerintem ebben az is közre játszik hogy a nyomás csökkenésével hûl a levegõ is. Tehát alacsonyabb nyomáson alacsonyabb a hõmérséklet is, és fent alacsonyabb a nyomás

Szia. Köszi a választ, jól tudom, hogy minél magasabban vagyunk,annál alacsonyabb a T,de miért? (Fizikai magyarázatra gondolkoztam, hõtannal kapcsolatban)

Talán azért van a Mont Blanc-on hideg, mert 4810 m magasan van a csúcsa...
No meg általában a magasság növekedésével együtt, csökken a hõmérséklet is.
Kb. 1°C/100m.