Meteorológiai esélylatolgatások
Meglepõ, de nagyon erõsen támogatják ezt az ENS tagok is 240 órán túl. Csakhogy igen, "240 órán túl" van még. Ezúttal szerencsére.
szerda talán már biztos, lesz 1-2 cm havunk itt Pesten is, majd átmeneti szünet után gfs szerint csütörtökön eleinte igen komoly intenzitású havazás lehet majd sajnos a meleg nyelv miatt átmegy ónosba vagy havas esõbe, ecm ennek tök ellenkezõje, szerintem este vissza rakja a csapadékosabb verziót, eddig azt adta, most hirtelen vett egy 180 fokos fordulatot..
Szinte csak fölénk lóg majd be a meleg, pedig lehetne egy elég korrekt havunk végre Link
Szinte csak fölénk lóg majd be a meleg, pedig lehetne egy elég korrekt havunk végre Link
Én ehhez annyi kiegészítést tennék, hogy nagyjából péntektõl pozitív lesz/lehet néhány napig a T 850 hPa szinten, ám ez egyelõre átmenetinek tûnik szerintem is. A jövõ héten több modell (pld. ECM, GEM) szerint ismét mérsékelt lehûlés körvonalazódik, bár más-más okok miatt, ami az idõtáv miatt természetes. A kontinentális hideg légtömeg és az azzal párosuló erõs AC (1050 hPA) délkeleti peremén bármikor visszaszivárog(hat) az idei tél elsõ zord napjaiért felelõs lábas hideg, és ezt elég nagy valószínûséggel meg is teszi. A GFS fáklya szerint viszont jöhet egy csapadékosabb periódus, legfeljebb idõben kitolódhat 1-2 napot (igazából péntektõô nagy a mozgás a csapadéggörbéken). Az ûrtávban a GFS elég konzekvensen köti az ebet a karóhoz: eleinte az operatív, most pedig már a fáklyaátlag is jelentõs enyhülést sejtet, viszont az idõtáv miatt ez még könnyen 180 fokos fordulatot is vehet, személy szerint eléggé meglepne, hogy ha egyszer a kontinentális hideg egyszer bevette a Kárpát-medencét, miért hagyná magát innen ilyen könnyen kitessékelni? 
Mindenesetre komolyan oda kell figyelni amit a GFS most már sorozatosan mindegyik futásánál mutat stabilan adja a kelti ac viszahúzodását ill. dk felé való szorítását azaz 1hét múlva távozna a tél Európából ezt a stabil +NAO index is segítheti. Akár nulla csapadékkal ez amolyan 1998-as februárt sejtett csak reménykedni tudok, hogy aztán nem kapunk kemény száraz hideget márciusban mint akkor! Itt Bp.n sajnos annyi tél sem jutott mint az ország 2/3n kolegák használjátok ki ezt a pár szép téli napot!
Érdekes lesz a jövõ hét csütörtöktõl kezdõdõ idõszak itt,a Dél-Alföldön is... ide egész korrekt kosava néz ki napokig(délkeleti szél),s az bizony nemigen fog meleg levegõt pumpálni a havas al-Duna felõl...
Remélem jó pár plusz szonda fog menni a következõ napokban...szükség lesz rá.
Szándékosan nem linkelek mert a következõ futásoknál, már értelmezhetetlenné válik, ha az operatívon éppen az ellenkezõje lesz az esti futás a mostani kimeneteleknek.
Én néhány emberrel ellentétben nem látom nagyon csapadékosnak az elõttünk álló hetet, ami nem jelenti azt, hogy nem lesz csapadék. De többszöri jelentõs mennyiségû csapadék várásnak most valószínûleg kevés a realitása.
Jövõhét csütörtöktõl magasban várt enyhülés már elkerülhetetlen. Viszont nézzük a helyzetünket.
Hazánkat hideg kontinentális eredetû levegõ tölti ki. Az ország jó 2/3-án összefüggõ hóréteg alakult ki ami az éjszakai lehûlést nagyban erõsíti. A kárpátmedencétõl Északkeletre továbbra is rendkívül hideg levegõ található ami a következõ hosszú napok folyamán nem igen húzódik vissza Európa keleti részérõl. Én a magasban történõ enyhülés során nem látok az átkeveréshez kellõ dinamikát a légkörben, ami az ország teljes területét érintené. Annak ellenére sem, hogy az Észak Atlanti térség továbbra is aktív.
Mediterrán ciklonok inkább csak érinthetik hazánkat, az ciklon genezis továbbra is aktív lehet, köszönhetõ délre lejutó hideg légtömegeknek.Az indexek újfent nagyon mélyre "szállnak". A helyzet tehát nagyon összetett, és ebbõl fakadóan bizonytalan.
Összegzésként várakozásaim a következõk.
A jövõhét közepétõl magasban kezdõdõ enyhülést a talaj közelében az ország egy részén nem valószínû, hogy érezni fogjuk. Esetleg csak az ónos esõ sejteti majd, hogy fent melegebbek a légrétegek. Igazi "vegyes felvágott" várható csapadék ügyileg. Ami még órákkal a csapadék tevékenység bekövetkezése elõtt is megjósolhatatlan halmazállapotú lesz.
Jövõ hétvégén érezhetünk majd valamit a magasban zajló melegedésbõl a talaj közelében. Ezt követõen én pl a Gfs-el ellentétben újabb akár a mostaninál is erõssebb lehûlésre számítok, a hideg kontinentális levegõ közelsége miatt.
Tehát ezzel a szerdán kezdõdõ enyhüléssel még valószínû nincs vége a télnek.
Én néhány emberrel ellentétben nem látom nagyon csapadékosnak az elõttünk álló hetet, ami nem jelenti azt, hogy nem lesz csapadék. De többszöri jelentõs mennyiségû csapadék várásnak most valószínûleg kevés a realitása.
Jövõhét csütörtöktõl magasban várt enyhülés már elkerülhetetlen. Viszont nézzük a helyzetünket.
Hazánkat hideg kontinentális eredetû levegõ tölti ki. Az ország jó 2/3-án összefüggõ hóréteg alakult ki ami az éjszakai lehûlést nagyban erõsíti. A kárpátmedencétõl Északkeletre továbbra is rendkívül hideg levegõ található ami a következõ hosszú napok folyamán nem igen húzódik vissza Európa keleti részérõl. Én a magasban történõ enyhülés során nem látok az átkeveréshez kellõ dinamikát a légkörben, ami az ország teljes területét érintené. Annak ellenére sem, hogy az Észak Atlanti térség továbbra is aktív.
Mediterrán ciklonok inkább csak érinthetik hazánkat, az ciklon genezis továbbra is aktív lehet, köszönhetõ délre lejutó hideg légtömegeknek.Az indexek újfent nagyon mélyre "szállnak". A helyzet tehát nagyon összetett, és ebbõl fakadóan bizonytalan.
Összegzésként várakozásaim a következõk.
A jövõhét közepétõl magasban kezdõdõ enyhülést a talaj közelében az ország egy részén nem valószínû, hogy érezni fogjuk. Esetleg csak az ónos esõ sejteti majd, hogy fent melegebbek a légrétegek. Igazi "vegyes felvágott" várható csapadék ügyileg. Ami még órákkal a csapadék tevékenység bekövetkezése elõtt is megjósolhatatlan halmazállapotú lesz.
Jövõ hétvégén érezhetünk majd valamit a magasban zajló melegedésbõl a talaj közelében. Ezt követõen én pl a Gfs-el ellentétben újabb akár a mostaninál is erõssebb lehûlésre számítok, a hideg kontinentális levegõ közelsége miatt.
Tehát ezzel a szerdán kezdõdõ enyhüléssel még valószínû nincs vége a télnek.
Pont az elõbb fogalmazódott bennem, hogy ahhoz, hogy a lehetõ legrosszabb forgatókönyvet (több napos ónos esõ) elkerülhessük, 2 dolognak lehet szurkolni.
1 - gyengébb elõoldal
2 - erõsebb hidegadvekció, ami 925-öt sem engedi 0 alá menni.
Szerintem mindenki jobban örülne a hónak úgyis... vagy ízlés szerint, akár inkább még az se essen. De az ónost mindenképpen jobb lenne elkerülne, azt hiszem ezzel még ez a szép, színes fórum is egyetért majd!
1 - gyengébb elõoldal
2 - erõsebb hidegadvekció, ami 925-öt sem engedi 0 alá menni.
Szerintem mindenki jobban örülne a hónak úgyis... vagy ízlés szerint, akár inkább még az se essen. De az ónost mindenképpen jobb lenne elkerülne, azt hiszem ezzel még ez a szép, színes fórum is egyetért majd!
Itt délen sajnos igen nagy rá az esély, hogy pénteken-szombaton teljes közlekedés-leállás legyen a dög ónosesõ miatt! 
Csak az hidegpárna volt, nem lábas hideg, a meleg nedvesség pedig nem egy távoli ciklon elõoldalán levõ MNSZ, hanem egy hidegcsepp okozta örvényesség útján került föléje.
De hatásában valóban hasonló volt.
De hatásában valóban hasonló volt.
Egyetértünk, nálunk ez volt 2007 karácsonykor, elfelejthetetlen volt.
Valóban kicsit északabbi, de nem is ez most a lényeg, hanem maga a lehetõség szemléltetése.
Link
Ez kicsit Bp. alatti.
Illetve ezt is érdemes hozzávenni:
Link
Nagyon érdekes napoknak nézünk elébe, elõrejelzõként ez maga az egyik legszebb a téli helyzetekben, amikor tized fokokon, és 1-2 kilométereken múlik a halmazállapot milyensége.
Ami borzasztóan érdekessé teszi majd az egészet, ahogy már többen is írtátok, az az alsó szinteken beragadó lábas hideg-maradvány. Ne feledjük, most van pár nap, amikor a medence jókora részét nem elhanyagolható vastagságú hótakaró borítja, jó zord éjszakákkal, szintén negatív hõmérsékletû nappalokkal, bizony az alsó légrétegben igencsak szép hûtõszekrény-effektus fog kialakulni így. Hogy aztán a magasban felkúszó meleg mit fog kezdeni ezzel a konzerválódott hideggel? No ebbõl szoktak érdekes szituációk kialakulni itt a környéken.
Link
Ez kicsit Bp. alatti.
Illetve ezt is érdemes hozzávenni:
Link
Nagyon érdekes napoknak nézünk elébe, elõrejelzõként ez maga az egyik legszebb a téli helyzetekben, amikor tized fokokon, és 1-2 kilométereken múlik a halmazállapot milyensége.
Ami borzasztóan érdekessé teszi majd az egészet, ahogy már többen is írtátok, az az alsó szinteken beragadó lábas hideg-maradvány. Ne feledjük, most van pár nap, amikor a medence jókora részét nem elhanyagolható vastagságú hótakaró borítja, jó zord éjszakákkal, szintén negatív hõmérsékletû nappalokkal, bizony az alsó légrétegben igencsak szép hûtõszekrény-effektus fog kialakulni így. Hogy aztán a magasban felkúszó meleg mit fog kezdeni ezzel a konzerválódott hideggel? No ebbõl szoktak érdekes szituációk kialakulni itt a környéken.
ugye ezt most nem nekem akarod elmagyarázni? nagyon jól tudom, de valamilyen tájékoztatást azért ez is ad.
nagyon jól tudom, de valamilyen tájékoztatást azért ez is ad.
Ez a meteogram, Budapest magasabb részeire van...de lehet tévedek
ezt már kb 3 napja írtam a társalgóba, de a kutyát nem érdekelte... szerencsére azóta tartja, ha nem fokozta a gfs Link végre jó helyen lehetünk, ezen a héten aki minél délebbre volt, jövõ héten meg aki minél északabbra lesz az járhat majd jól, remélem ezúttal Bp. nem túl délen lesz a változatosság kedvéért...
69700. és mások, amiben írtam az általam vártakról. Csak Te (és mások) színesebben és konkrétabban, ilyenekre nem ragadtatom (régebben talán próbáltam kevés sikerrel) magam. Vagyis az esélyek jók a télre, hóra, de nem bontottam napokra,országrészekre,falvakra, tanyaközpontokra stb. Ilyen helyzetben úgysem az jön be, amit számolgatunk, centizgetünk.
Fogalmam sincs, mire gondolsz? Amit írtam, nem reakció egyetlen kommentedre sem. Nem is olvastam a fórumot, mivel az írásomat is a társalgóból másoltam át.
Pontosan, ott van mindig a ha az idõjárásban. De ha az AC nem omlik össze, akkor majd a közlekedésünk fog, mint márciusban. Ha a GFS-nek bejött volna a zonalitás, már a diófák is virágoznának... Tavaly is bejöttek az elõoldalak, esett a esõ meg olvadt a hó. Aztán megint havazott és lett vagy 30 havas-hótakarós nap nyugaton a tél második felében.
Az a gond ha megnézzük a tõlünk dk-re lévõ nyomás fáklyákat azon lassan emelkedõ légnyomás látszik így a medik beragadhatnak elõ oldalba ami ugyan nem száraz de langyos. [esõ] [esõ] Utána ha kelet-eui. ac összekapcsolódik az azori ac val a Földközi-tengeren keresztül az már száraz langyos idõ lenne nálunk. Izlandi ciklonok vissza vennének az erejükbõl akkor a AO index alapján vojekov lehetõség lenne. 
Tehát a kulcs az izlandi minimumnál van milyen erõvel fog pörögni GFS szerint nem fog gyengülni 
Izlandi ciklonok vissza vennének az erejükbõl akkor a AO index alapján vojekov lehetõség lenne. Tehát a kulcs az izlandi minimumnál van milyen erõvel fog pörögni GFS szerint nem fog gyengülni
Én is írhattam volna...de én már ilyen hosszút nem tudok (meg rövid az élet ).
).
Látom ragozod, amit csak úgy írtam, hogy keveredési zóna, csapadék, tél. Valöjában sosem szerettem a szószártyáskodást, szerintem egy regényt leírhattak volna 1000 helyett 100 oldalban is, így tízszer több regényt olvashatna az emberiség(ugyanannyi idõ alatt). Persze idõ is kellene, hogy regényt írjak az idõjárásról, de annyit hozzátennék: nagyon nem tetszik ez a mostani négyes (Ény ciklon, ÉK hideg AC,Dny azori AC,DK medi). Ebbõl sok mindent kinézhetünk, csak száraz, langyos tavaszi fuvallatot nem... 
Ide is beírom, hogy ne sikkadjon el a társalgóban...
A szerda-csütörtök-péntek, sõt lassan szombat iszonyat durván is elsülhet.
Mit látunk? Folyamatos MNSZ, közben alatta ÉK-rõl lábas hidegadvekció. Ritkán látható, "frontális" küzdelem az óceán és a tajga lehelete között.
Ebbõl lehet: esõ, ónos esõ, és iszonyat nagy hó is, nyilván országrészenként eltérõ eséllyel.
Ahogy most kinéz a 12z GFS-en, ebbõl bizony az ország északi/középsõ része irdatlan nagy havat kaphatna (esélye helyén kezelendõ), míg délebbre ónos, vagy sima esõ nézne ki.
Nagyon nagy kérdés, melyik elemi erõ lesz a dominánsabb, nagyon sok fog múlni rajta!
1993 november 13-án a tél nyert...
A szerda-csütörtök-péntek, sõt lassan szombat iszonyat durván is elsülhet.
Mit látunk? Folyamatos MNSZ, közben alatta ÉK-rõl lábas hidegadvekció. Ritkán látható, "frontális" küzdelem az óceán és a tajga lehelete között.
Ebbõl lehet: esõ, ónos esõ, és iszonyat nagy hó is, nyilván országrészenként eltérõ eséllyel.
Ahogy most kinéz a 12z GFS-en, ebbõl bizony az ország északi/középsõ része irdatlan nagy havat kaphatna (esélye helyén kezelendõ), míg délebbre ónos, vagy sima esõ nézne ki.
Nagyon nagy kérdés, melyik elemi erõ lesz a dominánsabb, nagyon sok fog múlni rajta!
1993 november 13-án a tél nyert...
Ez egy olyan téma, amirõl órákig lehetne beszélni, de valószínûleg semmi pozitív nem sülne ki belõle. Kicsit talán eltér a hosszútáv témájától, de általánosságban köthetõ hozzá, nem a jövõ idõjárásáról lesz szó, hanem annak megítélésérõl:
Következõ a gond:
- az Ország/Föld lakosságának igen jelentõs részének (én kb 95-98%-ra tenném) nincs meg sem a nyelvi, sem a matematikai képzettsége ahhoz, hogy egy ilyen bonyolult rendszert, mint az éghajlat, idõjárás legminimálisabban is megérthesse.
- ennek az embertömegnek egy igen jelentõs része nem is kíván mélyebben elmerülni a jelenségekben, vagy pontos magyarázatot találni rá, szimplán az õ képzettségének megfelelõ megoldáskészletét alkalmazza rá. (pl egyenes arányosság: ha ma kétszer oylan meleg van, mint tegnap, akkor holnap 4-szer olyan meleg lesz stb.)
Ennek oka kettõs: egyrészt a képességek hiánya oda vezet, hogy frusztrálja az egyént, a számára nem érthetõ dolgokat egyszerûen hülyeségnek tartja, ez az "én mindent értek, mindent tudok" típusú ember. Másrészt valaki tudja, hogy nem érti a dolgokat, de nincs rá sem ideje, sem ereje tájékozódni, elfogadja a többségi véleményt. Ez a "lehet benne valami" típusú egyén: elfogadja a horoszkópot, mert annyian hisznek benne, lehet benne valami. Elfogadja a népi regulákat, mert annyian hisznek benne, meg az öregek biztos tudtak valamit...
Ez a tömeg a 7 milliárdból bõven kitesz 6,9 milliárdot.
Aztán további probléma: mit értünk tudományosságon vagy egzaktságon.
Pl sokan nem értik, mi a különbség a statisztikai beválási valószínûség és a véletlen tippelés találatai között.
Nem értik ,hogy attól, hogy ha pl dévidmihály eltalál 10-bõl ötöt meg a numerikus modell is eltalál 10-bõl ötöt az minõségében más eredmény.
Nem értik, mi a különbség egy területi és idõtartam elõrejelzés és egy szinguláris téridõpontbeli elõrejelzés között.
És a legfontosabb: nem látják a tudomány fejlõdését folyamatában (sem a történelmet), nem tudják összekötni a múltat a jövõvel, mindig a jelenbeli helyzetet látják egyedinek.
Nem csak a meteorológiában, de a társadalomtudományokban is megjelenik eza tévedés: pl a z ún generációs probléma: mivel mindig úgy érezzük, hogy a mi általunk képviselt értékek a legmodernebbek és a leghelyesebbek, ezért általános vélemény, hogy a múltban élõk fejletlenebbek nálunk, de tiszteljük õket, a fiatal generáció meg mindig rosszabb, hanyatlik, butább, (pl sokszor hangoztatott téveszme: a mai fiatalok rosszabbak, tiszteletlenek, nem fociznak a téren, állandóan facebookoznak, buliznak, isznak, dohányoznak, stbstbstb)
Ráadásul az emberek memóriája is katasztrofális és féloldalas: a történtek nagy részét elfelejtik, a pozitív eseményeket megjegyzik, a negatívatak elnyomják, az elfelejtett idõszakra kiterjesztik az egyedi eseményeket.
Pl ha egy évtizedben 10 évbõl 9ben átlagos idõ volt, egyszer meg extrém, akkor az 40 év távlatából egyöntetûen extrémnek idézik fel (ég ha nem is szándékosan)
Ilyenkor szoktam emgkérdezni, hogy mondja el az illetõ, hogy milyen volt az elmúlt 5 hónap idõjárása, csak nagy vonalakban, de 10-bõl 10 még a jelen hónapra sem emlékszik.
Ez az általam annyit emlegetett BEZZEG RÉGEN MEKKORA TELEK VOLTAK! mondat.
Ezek a hatások begyûrûznek a tudományosság általános megítélésébe:
a tudomány rossz, mert nem értem!
A tudományos emberek érzelem nélküliek, mert nem foglalnak egybõl állást, hanem mérlegelnek
A tudomány konzervatív, nem engedi az innovációt, elfojtja a fejlõdést.
Mindegyik állítást már bõven megcáfolták, aki szeretné, kifejtem neki mindet.
Hogy jön mindez a hosszútávú elõrejelzéshez?
- a hosszútáv gyerekcipõben jár, kicsit túl is vállalja magát, mivel igény van a több hónapos elõrejelzésre, megpróbálja kielégíteni annak ellenére, hogy tudja, két héten túl gyakorlatilag nem tud többet nyújtani a véletlen tippelésnél
- a fent említett általános ismerethiány miatt a pozitív eredményeket nem lehet megértetni
Következõ a gond:
- az Ország/Föld lakosságának igen jelentõs részének (én kb 95-98%-ra tenném) nincs meg sem a nyelvi, sem a matematikai képzettsége ahhoz, hogy egy ilyen bonyolult rendszert, mint az éghajlat, idõjárás legminimálisabban is megérthesse.
- ennek az embertömegnek egy igen jelentõs része nem is kíván mélyebben elmerülni a jelenségekben, vagy pontos magyarázatot találni rá, szimplán az õ képzettségének megfelelõ megoldáskészletét alkalmazza rá. (pl egyenes arányosság: ha ma kétszer oylan meleg van, mint tegnap, akkor holnap 4-szer olyan meleg lesz stb.)
Ennek oka kettõs: egyrészt a képességek hiánya oda vezet, hogy frusztrálja az egyént, a számára nem érthetõ dolgokat egyszerûen hülyeségnek tartja, ez az "én mindent értek, mindent tudok" típusú ember. Másrészt valaki tudja, hogy nem érti a dolgokat, de nincs rá sem ideje, sem ereje tájékozódni, elfogadja a többségi véleményt. Ez a "lehet benne valami" típusú egyén: elfogadja a horoszkópot, mert annyian hisznek benne, lehet benne valami. Elfogadja a népi regulákat, mert annyian hisznek benne, meg az öregek biztos tudtak valamit...
Ez a tömeg a 7 milliárdból bõven kitesz 6,9 milliárdot.
Aztán további probléma: mit értünk tudományosságon vagy egzaktságon.
Pl sokan nem értik, mi a különbség a statisztikai beválási valószínûség és a véletlen tippelés találatai között.
Nem értik ,hogy attól, hogy ha pl dévidmihály eltalál 10-bõl ötöt meg a numerikus modell is eltalál 10-bõl ötöt az minõségében más eredmény.
Nem értik, mi a különbség egy területi és idõtartam elõrejelzés és egy szinguláris téridõpontbeli elõrejelzés között.
És a legfontosabb: nem látják a tudomány fejlõdését folyamatában (sem a történelmet), nem tudják összekötni a múltat a jövõvel, mindig a jelenbeli helyzetet látják egyedinek.
Nem csak a meteorológiában, de a társadalomtudományokban is megjelenik eza tévedés: pl a z ún generációs probléma: mivel mindig úgy érezzük, hogy a mi általunk képviselt értékek a legmodernebbek és a leghelyesebbek, ezért általános vélemény, hogy a múltban élõk fejletlenebbek nálunk, de tiszteljük õket, a fiatal generáció meg mindig rosszabb, hanyatlik, butább, (pl sokszor hangoztatott téveszme: a mai fiatalok rosszabbak, tiszteletlenek, nem fociznak a téren, állandóan facebookoznak, buliznak, isznak, dohányoznak, stbstbstb)
Ráadásul az emberek memóriája is katasztrofális és féloldalas: a történtek nagy részét elfelejtik, a pozitív eseményeket megjegyzik, a negatívatak elnyomják, az elfelejtett idõszakra kiterjesztik az egyedi eseményeket.
Pl ha egy évtizedben 10 évbõl 9ben átlagos idõ volt, egyszer meg extrém, akkor az 40 év távlatából egyöntetûen extrémnek idézik fel (ég ha nem is szándékosan)
Ilyenkor szoktam emgkérdezni, hogy mondja el az illetõ, hogy milyen volt az elmúlt 5 hónap idõjárása, csak nagy vonalakban, de 10-bõl 10 még a jelen hónapra sem emlékszik.
Ez az általam annyit emlegetett BEZZEG RÉGEN MEKKORA TELEK VOLTAK! mondat.
Ezek a hatások begyûrûznek a tudományosság általános megítélésébe:
a tudomány rossz, mert nem értem!
A tudományos emberek érzelem nélküliek, mert nem foglalnak egybõl állást, hanem mérlegelnek
A tudomány konzervatív, nem engedi az innovációt, elfojtja a fejlõdést.
Mindegyik állítást már bõven megcáfolták, aki szeretné, kifejtem neki mindet.
Hogy jön mindez a hosszútávú elõrejelzéshez?
- a hosszútáv gyerekcipõben jár, kicsit túl is vállalja magát, mivel igény van a több hónapos elõrejelzésre, megpróbálja kielégíteni annak ellenére, hogy tudja, két héten túl gyakorlatilag nem tud többet nyújtani a véletlen tippelésnél
- a fent említett általános ismerethiány miatt a pozitív eredményeket nem lehet megértetni
A sok kivétel mellett bizonyos szabályszerûségek egész biztosan kimutathatók az idõjárásban. Bár statisztikailag nem vizsgáltam meg a dolgot (pedig érdemes lenne!), megfigyeléseim alapján váltig állítom, hogy zonális télközép után NAGYON GYAKRAN (de persze nem mindig!) blockingosabbra vált az idõjárás január 3. dekádjában.
A "népi regulák" nagyon szépen magyarázhatók légkörfizikai munkahipotézisekkel -ami természetesen nem azt jelenti, hogy napi elõrejelzés céljára alkalmasak lennének.
Nézzünk ezek közül néhányat.
"Ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban tapicskál"
Vagy:
"Ha Katalin kopog, karácsony locsog"
Mindkét "regula" arra vonatkozik, hogy feltûnõen hideg télelõ után tél közepére gyakran alapvetõen átalakul a légkörzés, enyhére, nyugati áramlásosra fordul az idõ.
Hosszú évek alatt én is azt tapasztaltam, hogy a télkezdet (kb. nov. közepétõl dec. közepéig) egészen más jellegû etap, mint a télközép (karácsonyi ünnepek tája és január eleje)
Igen jellemzõ (legalábbis itt, Észak-Dunántúlon) hogy a november második fele hidegadvekciót, korai hóeséseket hoz, mellyel összehasonlítva december második fele, az ünnepek tája aránytalanul enyhe, hótlan, semmitmondó -nemritkán kifejezetten enyhe.
Légkörfizikai hipotézisem: két tényt kell figyelembe vennünk itt. Egyrészt azt, hogy az áramlást meridionálisba fordító polárfronti ciklonok tartósan ott tudnak kialakulni, ahol kellõ é-d-i hõkontraszt van. Másrészt, a szinoptikai (Namias) ciklusok ennek a hõkontrasztnak a függvényei.
A folyamat sematikusan így fest: az õsszel gyorsan lehûlõ észak-eurázsiai kontinens a koratéli etapra (november) létrehozza a kellõ hõkontrasztot a meridionálisra váltáshoz, a hidegleszakadáshoz. Ekkor természetesen a kontinentális területeken (azaz környékünkön) jön
létre hidegadvekció -beáll a késõ novemberi, kora decemberi hideg idõszak.
Az Atlanti-óceán szubarktikus részei ekkor még kevésbé hidegek a tengervíz nagy hõtároló képessége miatt. Azonban a napforduló környékén már ezek az óceánhoz közeli területek (pl. észak-amerikai arktikus szigetvilág) is erõsen lehûlnek, és a mindig viszonylag melegen maradó óceánnal igen jelentõs hõkontrasztot hoznak létre. Ezért az Észak-Atlantikumban stabil, erõs ciklontevékenység indul, melytõl nyugatra, Észak-Amerikában masszívan leszakad a hideg. Észak-Eurázsiában ellenben a koratél meridionális fázisa ekkorra lecsökkenti a hõkontrasztot, itt ezért zonalitás lép fel. Ez a receptje a télközepi enyhe idõszaknak, a "karácsonyi hóolvadásnak", mely szingularitás, sok év átlagában kimutatható.
A télközép tartós zonalitása már önmagában az észak-eurázsiai hidegdepó megerõsödése irányába mozdítja a folyamatokat.
Ha a hidegfelhalmozódás itt gyors, erõs, úgy akár január elejére újra meridionalitás léphet fel nálunk, hidegelárasztással, lehûléssel. Sok év átlagában a január elsõ dekádja határozott hõcsökkenést mutat fel.
Ha kevésbé kifejezett a hidegfelhalmozódás, vagy tõlünk nagyon távol, Szibériában zajlik, úgy elõfordul, hogy a meridionalitás kialakulása, a hidegelárasztás nálunk áttolódik január második felére, 3. harmadára. Ez az un. pálforduló, mely éppen annyira törvényszerû megnyilvánulása idõjárásunknak, mint a késõ novemberi hidegbetörések vagy a karácsonyi hóolvadás. A szabálynak nem mond ellent, hogy bizonyos teleken nem képes annyi hideglevegõ felhalmozódni északkeleten, ami elég az áramlások tartós meridionálisba fordításához. Ezek a mindvégig enyhe, komisz, semmitérõ telek. Bár meg kell mondani, ilyenkor is szinte mindig vannak gyenge, elvetélõ blocking-próbálkozások január végén, február elsõ felében.
Ha már január elejére visszaáll a blocking, vagy a télközepi zonalitás ki sem alakul (ilyen telek is vannak), akkor a Namias ciklusnak megfelelõen igen gyakran január végére áll elõ hosszabb-rövidebb zonális epizód, "reverz" pálfordulás van. (Melyet újabb határozott lehûlés szokott követni február elején)
Az idei télre eddig az volt jellemzõ, hogy a jet sokáig zárt volt (ezt jól mutatta az október közepétõl szinte végig pozitívban tartózkodó AO érték) Emiatt hiányzott a meanderezés, a sarkvidék keleti szélrendszere kifejezett volt. Ez aztán "benyomta" a grönlandi hidegtömeget az amerikai arktikus szigetvilágba, ill. a Hudson-öböl környékére. A folyamatot egyébként naponta nyomon követtem a GFS szinoptikai térképein. Észak-Amerika említett, szubarktikus részén hatalmas hidegmag képzõdött ki, mely biztosította a hidegleszakadásokat Kanada és az USA keleti felére. Északnyugat-Eurázsiában ellenben épp addigra ürült ki átmenetileg a hidegdepó a november végi, december eleji hidegleszakadások következtében. Nem kell ezután csodálkoznunk a télközepünket tönkrevágó erõs, tartós zonalitáson.
Viszont a zonalitás hetei alatt szépen kiépült a nyugat-szibériai, észak-urali hidegtömb, mely aztán a tipikus "pálfordulást" szállította nekünk.
A "népi regulák" nagyon szépen magyarázhatók légkörfizikai munkahipotézisekkel -ami természetesen nem azt jelenti, hogy napi elõrejelzés céljára alkalmasak lennének.
Nézzünk ezek közül néhányat.
"Ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban tapicskál"
Vagy:
"Ha Katalin kopog, karácsony locsog"
Mindkét "regula" arra vonatkozik, hogy feltûnõen hideg télelõ után tél közepére gyakran alapvetõen átalakul a légkörzés, enyhére, nyugati áramlásosra fordul az idõ.
Hosszú évek alatt én is azt tapasztaltam, hogy a télkezdet (kb. nov. közepétõl dec. közepéig) egészen más jellegû etap, mint a télközép (karácsonyi ünnepek tája és január eleje)
Igen jellemzõ (legalábbis itt, Észak-Dunántúlon) hogy a november második fele hidegadvekciót, korai hóeséseket hoz, mellyel összehasonlítva december második fele, az ünnepek tája aránytalanul enyhe, hótlan, semmitmondó -nemritkán kifejezetten enyhe.
Légkörfizikai hipotézisem: két tényt kell figyelembe vennünk itt. Egyrészt azt, hogy az áramlást meridionálisba fordító polárfronti ciklonok tartósan ott tudnak kialakulni, ahol kellõ é-d-i hõkontraszt van. Másrészt, a szinoptikai (Namias) ciklusok ennek a hõkontrasztnak a függvényei.
A folyamat sematikusan így fest: az õsszel gyorsan lehûlõ észak-eurázsiai kontinens a koratéli etapra (november) létrehozza a kellõ hõkontrasztot a meridionálisra váltáshoz, a hidegleszakadáshoz. Ekkor természetesen a kontinentális területeken (azaz környékünkön) jön
létre hidegadvekció -beáll a késõ novemberi, kora decemberi hideg idõszak.
Az Atlanti-óceán szubarktikus részei ekkor még kevésbé hidegek a tengervíz nagy hõtároló képessége miatt. Azonban a napforduló környékén már ezek az óceánhoz közeli területek (pl. észak-amerikai arktikus szigetvilág) is erõsen lehûlnek, és a mindig viszonylag melegen maradó óceánnal igen jelentõs hõkontrasztot hoznak létre. Ezért az Észak-Atlantikumban stabil, erõs ciklontevékenység indul, melytõl nyugatra, Észak-Amerikában masszívan leszakad a hideg. Észak-Eurázsiában ellenben a koratél meridionális fázisa ekkorra lecsökkenti a hõkontrasztot, itt ezért zonalitás lép fel. Ez a receptje a télközepi enyhe idõszaknak, a "karácsonyi hóolvadásnak", mely szingularitás, sok év átlagában kimutatható.
A télközép tartós zonalitása már önmagában az észak-eurázsiai hidegdepó megerõsödése irányába mozdítja a folyamatokat.
Ha a hidegfelhalmozódás itt gyors, erõs, úgy akár január elejére újra meridionalitás léphet fel nálunk, hidegelárasztással, lehûléssel. Sok év átlagában a január elsõ dekádja határozott hõcsökkenést mutat fel.
Ha kevésbé kifejezett a hidegfelhalmozódás, vagy tõlünk nagyon távol, Szibériában zajlik, úgy elõfordul, hogy a meridionalitás kialakulása, a hidegelárasztás nálunk áttolódik január második felére, 3. harmadára. Ez az un. pálforduló, mely éppen annyira törvényszerû megnyilvánulása idõjárásunknak, mint a késõ novemberi hidegbetörések vagy a karácsonyi hóolvadás. A szabálynak nem mond ellent, hogy bizonyos teleken nem képes annyi hideglevegõ felhalmozódni északkeleten, ami elég az áramlások tartós meridionálisba fordításához. Ezek a mindvégig enyhe, komisz, semmitérõ telek. Bár meg kell mondani, ilyenkor is szinte mindig vannak gyenge, elvetélõ blocking-próbálkozások január végén, február elsõ felében.
Ha már január elejére visszaáll a blocking, vagy a télközepi zonalitás ki sem alakul (ilyen telek is vannak), akkor a Namias ciklusnak megfelelõen igen gyakran január végére áll elõ hosszabb-rövidebb zonális epizód, "reverz" pálfordulás van. (Melyet újabb határozott lehûlés szokott követni február elején)
Az idei télre eddig az volt jellemzõ, hogy a jet sokáig zárt volt (ezt jól mutatta az október közepétõl szinte végig pozitívban tartózkodó AO érték) Emiatt hiányzott a meanderezés, a sarkvidék keleti szélrendszere kifejezett volt. Ez aztán "benyomta" a grönlandi hidegtömeget az amerikai arktikus szigetvilágba, ill. a Hudson-öböl környékére. A folyamatot egyébként naponta nyomon követtem a GFS szinoptikai térképein. Észak-Amerika említett, szubarktikus részén hatalmas hidegmag képzõdött ki, mely biztosította a hidegleszakadásokat Kanada és az USA keleti felére. Északnyugat-Eurázsiában ellenben épp addigra ürült ki átmenetileg a hidegdepó a november végi, december eleji hidegleszakadások következtében. Nem kell ezután csodálkoznunk a télközepünket tönkrevágó erõs, tartós zonalitáson.
Viszont a zonalitás hetei alatt szépen kiépült a nyugat-szibériai, észak-urali hidegtömb, mely aztán a tipikus "pálfordulást" szállította nekünk.
Az idõjárás Pál napját nem ismeri ez igaz de gyakran elõfordul, hogy az idõjárás ellenkezõjére fordul január végén vagy legalábbis próbál! 2007-ben is lett volna de csak 2-3napra sikerült neki és ismét enyhe tél lett v. az ellenkezõje 1985ben rendkivûli hidegbõl tavasz lett jó 10 napig aztán ismét zord tél. Nagyon enyhe v hideg teleken ha van is pálfordulás nagyon rövid életû. Én most az 1985-ös tél ellenkezõjére láttok esélyt 10napos átmeneti hideg blokk aztán enyhe folytatással sajnos ott ahol van hó használják ki! Gfs már igaz 240-300 óra környékén igen stabil délnyugati áramlásokat feszeget egy tõlünk délre lévõ AC híd miatt pozítiv NAO indexek meg is erõsítik ezt, hogy tõlünk délre jöjjön létre.
Itt nagyon sok mindét tévesen közelítesz meg. Pl 1880-as években is volt elõrejelzés és térkép készítés, 1890-es évektõl volt szondázás, is igaz akkor sárkányoknak hívták és abból készítették a elõrejelzési térképet. Ha azt veszem alapul, hogy idõszámításunk elõtt bizony komoly csillagászt volt és bizony matematikai ismeretek sõt az elsõ számológépek kb 5000 évesek, akkor megint az a tény, hogy nem is vagyunk annyira elõrehaladottak, mint azt hisszük. Ezt már több alkalommal kifejtettem. Az tény, hogy a megfigyelés fontos, de ezt a népi regulátor nagyon tartsuk távol mert óriási a különbség.
És mint írtam, millió példa van arra, hogy január 20. után folytatódik a hideg zord idõ vagy marad a zonális áramlási kép. Itt lehet benne hidegbetörés mint 2007-ben de az alapfelállás nem változott akkor sem, ha Pál napja volt ha nem, vagyis nem tudott megváltozni hiába fordultunk oda.
70 és a 10 évek nagyon jó példa erre, de ellenkezõ példa nagyon jó az 1940-es évek zord idõszakai. Itt most ne keveredjünk bele, egy-egy hét hidegebb idõszakba vagy enyhébb idõszakba mert mint írtam az bármikor kialakulhat egy télen.
Az idõjárás nem ismeri Pál napját és a többit, õ csinálja a dolgát tovább.
És mi van ha nem fordultunk volna meg hanem a nyugati ciklonok elõoldalán maradtunk volna? Mert bõven benne volt a pakliban ez is, és bizony akkor nem változott volna meg semmi sem, mert az esélyek kb 50-50% volt mind két erõ gyõzelmére, és bizony most nem írnánk ezeket, hanem sírnánk, hogy Pál napja nem volt fordulópont. Most a hideg, de egy hete még az enyhe légtömeg gyõzedelmeskedett, és az a vicc most sem volt messze tõle. Ezt a népi regulából nem tudtad volna kideríteni.
És mint írtam, millió példa van arra, hogy január 20. után folytatódik a hideg zord idõ vagy marad a zonális áramlási kép. Itt lehet benne hidegbetörés mint 2007-ben de az alapfelállás nem változott akkor sem, ha Pál napja volt ha nem, vagyis nem tudott megváltozni hiába fordultunk oda.
70 és a 10 évek nagyon jó példa erre, de ellenkezõ példa nagyon jó az 1940-es évek zord idõszakai. Itt most ne keveredjünk bele, egy-egy hét hidegebb idõszakba vagy enyhébb idõszakba mert mint írtam az bármikor kialakulhat egy télen.
Az idõjárás nem ismeri Pál napját és a többit, õ csinálja a dolgát tovább.
És mi van ha nem fordultunk volna meg hanem a nyugati ciklonok elõoldalán maradtunk volna? Mert bõven benne volt a pakliban ez is, és bizony akkor nem változott volna meg semmi sem, mert az esélyek kb 50-50% volt mind két erõ gyõzelmére, és bizony most nem írnánk ezeket, hanem sírnánk, hogy Pál napja nem volt fordulópont. Most a hideg, de egy hete még az enyhe légtömeg gyõzedelmeskedett, és az a vicc most sem volt messze tõle. Ezt a népi regulából nem tudtad volna kideríteni.
A következõ egy hétben rendkívül eseménydús idõjárásban lehet részünk. Az Északkelet-európai fagyos anticiklon igen erõs,ennek gyakorlatilag a peremén helyezkedünk el. A mediterrán térségben továbbra is remek feltételek lesznek a ciklonképzõdéshez. A +5 fok, esõvel, 0 fok ónos esõvel ugyanúgy benne lehet a pakliban,mint egy-két kiadós havazás negatív T mellett. Elõ,és hátoldali helyzetek váltogatják majd egymást, a sokévi január végi hõmérsékletek mellett. (Talán nem is mondtam újat.)
Véleményem szerint az itt a probléma gyökere, hogy a(z)(szak)emberek az újonnan felfedezett elméleteket, metódusokat, technológiákat hajlamosak abszolutizálni. Azaz, minden felmerülõ problémát ezzel akarnak megoldani, mert az az illúziójuk, hogy fentiek erre alkalmasak is.
Ez mindig, miden tudományágban, a technika minden területén így volt. (És úgy tûnik, így is van most is)
Holott az egyoldalú megközelítés mindig gyenge lábon áll. Az a jó, ha egy problémát több oldalról is meg tudunk fogni.
Ezzel az alapelvvel merõben ellenkezik a fórum jelenlegi közhangulata, mellyel ezért elég nehéz, hálátlan feladat szembe menni. Nevezetesen az a közvélekedés, hogy csak a numerikus modellek eredményei az egzaktak, csak az azokból levont következtetések tekinthetõk tudományosan megalapozottnak.
Holott már nagyon egyszerû, rövid gondolatmenet meggyõz ennek a véleménynek a tarthatatlanságáról. Ugyanis -bármilyen furcsa a mai eszünk számára- a numerikus modellek elõtt is volt meteorológia! A 60-as, 70-es években még biztosan modellek nélkül, az un. szakértõi módszer alapján készültek az elõrejelzések. Érdekes volna megtudni, vajon mi is volt az ilyen elõrejelzés-készítés protokollja. Nyilván a mainál lényegesen nagyobb szerep jutott benne a tapasztalatoknak, finom mérlegeléseknek, ne adj' Isten az intuiciónak.
Persze tudjuk, azok az elõrék a maiaknál összehasonlíthatatlanul pontatlanabbak voltak, és nem is lehetett akkor olyan messzire elõre látni, mint manapság a numerikus modellek segítségével.
Viszont, ha így is van: ez nem ok arra, hogy a személyes képességeket, a csak az emberre jellemzõ ítélõképességet sutba dobjuk. Hisz akkor nem is kellene meteorológus egyáltalán: a modelleredmények alapján, speciális programot használva gép is írhatná a napijelentéseket.
Ha a szakemberek figyelembe vették volna a télközepi zonaltás után január második felére szinte törvényszerûen megerõsödõ blocking-hajlamot, ha ezt a tényt egybevetették volna azzal, hogy északkeleten komoly hidegdepó kezd kialakulni, akkor elejét lehetett volna venni a buktának.
A szakmabeliek nyilván a modellekre hagyatkoztak, más jeleket nem akartak, vagy nem mertek figyelembe venni.
A tudós is ember, a tudományban is vannak divatirányzatok -nem beszélve arról, hogy kollégáiknak közvélekedése befolyásol(hat)ja ítéletalkotásukat. Nem szabad ezért õket túlzottan kárhoztatni.
Ez mindig, miden tudományágban, a technika minden területén így volt. (És úgy tûnik, így is van most is)
Holott az egyoldalú megközelítés mindig gyenge lábon áll. Az a jó, ha egy problémát több oldalról is meg tudunk fogni.
Ezzel az alapelvvel merõben ellenkezik a fórum jelenlegi közhangulata, mellyel ezért elég nehéz, hálátlan feladat szembe menni. Nevezetesen az a közvélekedés, hogy csak a numerikus modellek eredményei az egzaktak, csak az azokból levont következtetések tekinthetõk tudományosan megalapozottnak.
Holott már nagyon egyszerû, rövid gondolatmenet meggyõz ennek a véleménynek a tarthatatlanságáról. Ugyanis -bármilyen furcsa a mai eszünk számára- a numerikus modellek elõtt is volt meteorológia! A 60-as, 70-es években még biztosan modellek nélkül, az un. szakértõi módszer alapján készültek az elõrejelzések. Érdekes volna megtudni, vajon mi is volt az ilyen elõrejelzés-készítés protokollja. Nyilván a mainál lényegesen nagyobb szerep jutott benne a tapasztalatoknak, finom mérlegeléseknek, ne adj' Isten az intuiciónak.
Persze tudjuk, azok az elõrék a maiaknál összehasonlíthatatlanul pontatlanabbak voltak, és nem is lehetett akkor olyan messzire elõre látni, mint manapság a numerikus modellek segítségével.
Viszont, ha így is van: ez nem ok arra, hogy a személyes képességeket, a csak az emberre jellemzõ ítélõképességet sutba dobjuk. Hisz akkor nem is kellene meteorológus egyáltalán: a modelleredmények alapján, speciális programot használva gép is írhatná a napijelentéseket.
Ha a szakemberek figyelembe vették volna a télközepi zonaltás után január második felére szinte törvényszerûen megerõsödõ blocking-hajlamot, ha ezt a tényt egybevetették volna azzal, hogy északkeleten komoly hidegdepó kezd kialakulni, akkor elejét lehetett volna venni a buktának.
A szakmabeliek nyilván a modellekre hagyatkoztak, más jeleket nem akartak, vagy nem mertek figyelembe venni.
A tudós is ember, a tudományban is vannak divatirányzatok -nem beszélve arról, hogy kollégáiknak közvélekedése befolyásol(hat)ja ítéletalkotásukat. Nem szabad ezért õket túlzottan kárhoztatni.
Valamikor írtam egy eszmefuttatást arról, hogy az idõjárás nem ismer havi periódusokat, jelzõnapokat, úgy általában nem a naptárt nézi. Úgy látszik nem olvastad, azért jössz a regulák szó szerinti értelmezésével. Itt arról van szó, hogy tartós enyhe, hótlan, tavaszias, száraz stb. télkezdet vagy közép után még jöhet tél január végén. Ezt lehetne Pál helyett káolyfordulónak is hívni, de itt nem az elnevezés a lényeg. Az enyhe idõ pl. 2007-ben (de 2005-ben,06-ban,12-ben vagy 13-ban stb. volt hasonló) is hidegre fordult és hó is esett jan. végén. Nem azon kell rugózni, hogy ez 25. vagy elõbb ill. késõbb volt pár nappal.
Ha kemény hidegek vannak dec. jan. idején, akkor épp ellenkezõleg enyhére fordul (ez is forduló
).
Ha kemény hidegek vannak dec. jan. idején, akkor épp ellenkezõleg enyhére fordul (ez is forduló
).
Teljesen egyetértek veled, talán annyit hozzát téve hogy a ciklonok esetleges folyamatos elõoldalán nem igazán lesz majd télies az idõ, fõleg délen. De ha átbillenünk hátoldalra, akkor hasonló szitu is benne van a pakliban mint a mostani. Lényegében az északnyugati országrész jobban indul majd neki az elõttünk álló periódusnak abban biztos vagyok. Tehát, unalmas idõjárás nem igazán lesz, csak az a kérdés hogy itt délen folyamatosa elõoldal és esõ e?
Aligha. Ferri-vel egyetértve hosszabb téli idõszakra számítok, ami persze nem jelenti, hogy állandóan farkasordító hideg lesz. Azt azonban igen, hogy tartós enyhe idõszak -ahhoz hasonló, mint amilyen karácsonytól idáig tartott- jó darabig nem rontja el télre hangolt kedvünket.
Én is említhetném a tél második felének blocking-hajlamát, s azt, hogy a szibériai maximum közvetett hatására kialakuló északkelet-európai anticiklon ilyenkor stacionárius szokott lenni, gyakran hetekig sem tágít. Aki nem hiszi, pörgessen végig néhány tucat februárt a GFS térképarchívumban.
Ebben az írásomban viszont teljesen más oldalról fogom meg a dolgokat. Lehet, ez az okoskodás nem tûnik majd egzaktnak néhányunk szemében. De nem baj, nyugodtan ideírom, mert sokszor tapasztaltam az ilyen gondolatmenetek helytálló voltát. Valami olyasmi ez, mint hogy a mechanikai problémák megoldásának is szokott lenni a dinamikai mellett egy energetikai módja is.
Arról van szó, hogy joggal feltételezhetjük: a hosszasan fennálló cirkulációs alaphelyzetek egy idõ után felemésztik az õket létrehozó és fenntartó (most nem részletezett) körülményeket.
Ezért, ha egyensúlyuk végzetesen megbomlott, és alapvetõ makroszinoptikai átrendezõdés következett be, akkor visszaállásuk jó ideig nem lehetséges.
Jelen helyzetünkre alkalmazva ez annyit jelent, hogy a több, mint egy hónapig tartó elõoldali-északi zonális alapszituáció belátható idõn belül szinte biztosan nem tér vissza.
Itt természetesen nem a mediciklon elõoldalakról van szó, melyekkel nagy valószínûséggel találkozni fogunk a következõ néhány hétben -hanem az észak-atlanti ciklonok dél-délnyugati légmozgást, tartós és jobbára száraz enyheséget hozó elõoldaláról.
Ez nemigen lesz a következõkben, mint ahogy a másik, enyheséget hozó lehetõség, a huzamos északnyugati irányítás sem valószínû.
Ez utóbbi azért nem, mert ehhez az északkeleti blokk nagymértékû meggyengülése, valamint az azori megerõsödése, észak felé való kiterjedése lenne szükséges. Tehát, újfent teljes makrocirkulációs átrendezõdés. Ilyen viszont nincs minden héten.
Legvalószínûbb, hogy hosszabb távon is az északkeleti stacionárius AC adja majd szinoptikai berendezkedésünk fõ szólamát.
Ez persze a járulékos mediterrán ciklontevékenységet is számításba véve változatos helyzeteket produkálhat -átmeneti jelleggel akár kifejezetten enyhe idõt is okozhat az ország egy részén. De a nagy havazás, farkasordító hideg is "bent van a pakliban"
Én is említhetném a tél második felének blocking-hajlamát, s azt, hogy a szibériai maximum közvetett hatására kialakuló északkelet-európai anticiklon ilyenkor stacionárius szokott lenni, gyakran hetekig sem tágít. Aki nem hiszi, pörgessen végig néhány tucat februárt a GFS térképarchívumban.
Ebben az írásomban viszont teljesen más oldalról fogom meg a dolgokat. Lehet, ez az okoskodás nem tûnik majd egzaktnak néhányunk szemében. De nem baj, nyugodtan ideírom, mert sokszor tapasztaltam az ilyen gondolatmenetek helytálló voltát. Valami olyasmi ez, mint hogy a mechanikai problémák megoldásának is szokott lenni a dinamikai mellett egy energetikai módja is.
Arról van szó, hogy joggal feltételezhetjük: a hosszasan fennálló cirkulációs alaphelyzetek egy idõ után felemésztik az õket létrehozó és fenntartó (most nem részletezett) körülményeket.
Ezért, ha egyensúlyuk végzetesen megbomlott, és alapvetõ makroszinoptikai átrendezõdés következett be, akkor visszaállásuk jó ideig nem lehetséges.
Jelen helyzetünkre alkalmazva ez annyit jelent, hogy a több, mint egy hónapig tartó elõoldali-északi zonális alapszituáció belátható idõn belül szinte biztosan nem tér vissza.
Itt természetesen nem a mediciklon elõoldalakról van szó, melyekkel nagy valószínûséggel találkozni fogunk a következõ néhány hétben -hanem az észak-atlanti ciklonok dél-délnyugati légmozgást, tartós és jobbára száraz enyheséget hozó elõoldaláról.
Ez nemigen lesz a következõkben, mint ahogy a másik, enyheséget hozó lehetõség, a huzamos északnyugati irányítás sem valószínû.
Ez utóbbi azért nem, mert ehhez az északkeleti blokk nagymértékû meggyengülése, valamint az azori megerõsödése, észak felé való kiterjedése lenne szükséges. Tehát, újfent teljes makrocirkulációs átrendezõdés. Ilyen viszont nincs minden héten.
Legvalószínûbb, hogy hosszabb távon is az északkeleti stacionárius AC adja majd szinoptikai berendezkedésünk fõ szólamát.
Ez persze a járulékos mediterrán ciklontevékenységet is számításba véve változatos helyzeteket produkálhat -átmeneti jelleggel akár kifejezetten enyhe idõt is okozhat az ország egy részén. De a nagy havazás, farkasordító hideg is "bent van a pakliban"
Egyrészt a nép regula, csak regula, 1000+1 példát hozok, hogy január 25-én az égvilágon nem történt semmi változás, és 1000+1 példát hozok, hogy pl január 11-én volt változás, és ugyanilyen arányba hozok példát, hogy március 31-én vagy július 16-án történt változás. Csak akkor lehet épp Szimonetta vagy Konrád napja van ( nem tudom mikor vannak ezek), csak nincs hozzájuk népi regula ezért a köz tudatban sem terjedt el.
Manapság lehet tudni, hogy az éghajlat nem ilyen egyszerû, lásd a nyilatkozatokat, hogy nem lesz hó február 15-ig stb. Ezért a népi regulák még távolabb állnak a valósághoz, csak jól hangzik, ennyi a történetük.
De figyeljük a következõ napokat a már szokásos csokor következik:-)
Nyugati fáklyák:
Link
Link
Link
Az izlandi-minimum továbbra is jó erõben van azonban most elsõ alkalommal látszik pici nyugvás arra talán, de még nem 100%
Esetleg tengely kialakulhat-é?
Link
Link
Link
Igazából most is hiányzik valami, méghozzá a mediterrán térség aktív így híd sincs egyelõre, északon viszont kemény anticiklon alakult ki, de nézzük a keleti térséget és az északi részt:
Link
Link
Link
Félelmetesen erõs anticiklon hatások rendkívüli szibériai hideggel kitöltve.
És, hogy egy újabb tévhitet kérgesünk már el, hogy Amerikába Ázsiába és Európába is tud kemény tél lenni egyszerre erre jó példa mostani idõszak íme:
Link
Link
Link
Azt hiszem ez mindent elmond.
De mennyünk tovább mit is tudunk kihozni belõle:
Link
Link
Az izlandi térség aktív marad de mint fent írtam meginogás látszik, viszont a szibériai maximum nagyon erõs. A hurkok is mély leszakadásokat engednek, így továbbra is maradhat a tél méghozzá a kemény tél Európa nagyobbik részén, így nálunk is, hóval olykor elõoldallal esõvel. Zonális áramlásnak és ránk húzódó tartós anticiklonnak, nagyon kevés az esélye.
Véleményem szerint a tél szerelmesei a kilátásoknak nagyon örülhetnek. A változás újévkor indult azért szépen látszott. Az más kérdés, hogy 3 hét után jutottunk el oda, hogy nálunk is téli helyzet legyen. Volt jó adag elõoldal, nyugati áramlás, anticiklon, köddel, és minden szutyok, de a szibériai maximum hajlam már akkor erõs volt, így hatással is bírt ránk. Várhatóan ez befolyásolja majd továbbra is hazánk idõjárását, és ne feledjük talajon lábas hideg van, így az elõrejelzések nagyon nem egyszerûek, látszik a mai napból is, kemény fagyok vannak most is országosan.
Manapság lehet tudni, hogy az éghajlat nem ilyen egyszerû, lásd a nyilatkozatokat, hogy nem lesz hó február 15-ig stb. Ezért a népi regulák még távolabb állnak a valósághoz, csak jól hangzik, ennyi a történetük.
De figyeljük a következõ napokat a már szokásos csokor következik:-)
Nyugati fáklyák:
Link
Link
Link
Az izlandi-minimum továbbra is jó erõben van azonban most elsõ alkalommal látszik pici nyugvás arra talán, de még nem 100%
Esetleg tengely kialakulhat-é?
Link
Link
Link
Igazából most is hiányzik valami, méghozzá a mediterrán térség aktív így híd sincs egyelõre, északon viszont kemény anticiklon alakult ki, de nézzük a keleti térséget és az északi részt:
Link
Link
Link
Félelmetesen erõs anticiklon hatások rendkívüli szibériai hideggel kitöltve.
És, hogy egy újabb tévhitet kérgesünk már el, hogy Amerikába Ázsiába és Európába is tud kemény tél lenni egyszerre erre jó példa mostani idõszak íme:
Link
Link
Link
Azt hiszem ez mindent elmond.
De mennyünk tovább mit is tudunk kihozni belõle:
Link
Link
Az izlandi térség aktív marad de mint fent írtam meginogás látszik, viszont a szibériai maximum nagyon erõs. A hurkok is mély leszakadásokat engednek, így továbbra is maradhat a tél méghozzá a kemény tél Európa nagyobbik részén, így nálunk is, hóval olykor elõoldallal esõvel. Zonális áramlásnak és ránk húzódó tartós anticiklonnak, nagyon kevés az esélye.
Véleményem szerint a tél szerelmesei a kilátásoknak nagyon örülhetnek. A változás újévkor indult azért szépen látszott. Az más kérdés, hogy 3 hét után jutottunk el oda, hogy nálunk is téli helyzet legyen. Volt jó adag elõoldal, nyugati áramlás, anticiklon, köddel, és minden szutyok, de a szibériai maximum hajlam már akkor erõs volt, így hatással is bírt ránk. Várhatóan ez befolyásolja majd továbbra is hazánk idõjárását, és ne feledjük talajon lábas hideg van, így az elõrejelzések nagyon nem egyszerûek, látszik a mai napból is, kemény fagyok vannak most is országosan.
Sokan írogatjuk minden év nov.-jan. közt, amikor éppen pozitív az anomália, hogy nem kell a telet elsiratni, a vészharangot kongatni, katasztrófáról cikkezni (felfalnak majd bennünket a kártevõk, kivirágoznak idejekorán a fák, csõdbemennek a sícentrumok stb.). Enyhén szólva süket fülekre találunk és a gúny tárgyai vagyunk. Ehhez hozzászoktunk mint egyes politikusok az arcon köpéshez, de azt nem tudom megszokni, hogy tudományos intézetek a tél elõjeleit látva meg a világ összes indexének és pertubációjának ismeretében teleírják a médiapiacot, hogy itt aztán semmiféle télies idõ nem lesz belátható idõn belül. Nemhogy két hétre, de 2 napra sem tudunk olyat mondani, ami 50 %-nál nagyobb bizonyosságú ? Ilyen szinten bárki eltalálhatná a várható idõjárást, akár DM is (Õ sem téved mindig, az éppoly lehetetlen, mint mindig eltalálni az idõt).
Egy hete tán, hogy azt adtam hosszútávú esélynek, hogy tartós keveredés, esõ és fõleg a hegyekben hó. Én is tévedtem, mert síkvidéken is a havazás dominált, ilyen hidegre (ma új pápai SZR -8,2) nem számoltam. Persze a népi regula a pálfordulatról bejött modellek nélkül is, de ugye az öregek nem értenek semmihez...
Hosszútávra (tanyaközpontosított cm elõrejelzés nélkül) ugyanazt tudom csak most is mondani: sok csapadék,tél.
Egy hete tán, hogy azt adtam hosszútávú esélynek, hogy tartós keveredés, esõ és fõleg a hegyekben hó. Én is tévedtem, mert síkvidéken is a havazás dominált, ilyen hidegre (ma új pápai SZR -8,2) nem számoltam. Persze a népi regula a pálfordulatról bejött modellek nélkül is, de ugye az öregek nem értenek semmihez...
Hosszútávra (tanyaközpontosított cm elõrejelzés nélkül) ugyanazt tudom csak most is mondani: sok csapadék,tél.
Én valamivel optimistábbnak látom a helyzetet, ugyanis egyrészt éppen túl vagyunk egy alapvetõ makrováltáson, másrészt pedig Európa idõjárása alapvetõen az északkelet-európai hideg AC irányítása alatt áll és ez meg egy jó ideig így is maradhat. Az azori és a mar említett kelet-európai AC köze beszoruló ciklonok melegszektora egyszerûen nem tud érvényesülni, és ismerve a tel második felének bivalyerõs stacionarius AC-inak természetet, afelé hajlok, hogy a hazánkat és környéket elfoglaló kontinentális (lábas) hideg légtömeg valamilyen formában jó 2 hétig, ha nem tovább a vendégünk maradhat, elég ránézni a 200 órán túl máskor jelentõsen melegítõ GFS-fáklyara ahogy viszonylag kis szórás mellett a sokévi átlag körül sompolyog. Egy szó, mint száz: gyors visszarendezõdés, ciklonalis elõoldal, netán zonalitas február 5-ig, de lehet hogy 10-ig sem látszik az én olvasatomban esélyesnek.
Egy szó, mint száz: gyors visszarendezõdés, ciklonalis elõoldal, netán zonalitas február 5-ig, de lehet hogy 10-ig sem látszik az én olvasatomban esélyesnek. 
Tél: január 23- kb február 3 ig...
Hát igen, néha a szerb 30 napos illetve szezonális elõre és GFS futása is tud jókat mondani, január 1. dekádjában még gyönyörûen, a jelenlegi 1-10 napos elõrejelzésekkel szinte tökéletesen megegyezõ kronológiával megfogta azt, amit késõbb aztán a hónap közepére totál elrontott. Mintha elhitte volna a saját maga által elõrejelzett szokatlan meleg periódusról, hogy ez nem fog egyszeriben megváltozni.
Link
Link
itt emlékezem arra, hogy a 2012 es tél betörést a gfs korai ûrtávlati elõréje akkor sokkal jobban megfogta. Érdekes, hogy 1-7 napos távlatban akkor is az ECM volt a befutó.
Most már csak az a kérdés, hogy a Tél valóban csak egy 10-12 napos epizód lesz -e az idei szezonban.
Hát igen, néha a szerb 30 napos illetve szezonális elõre és GFS futása is tud jókat mondani, január 1. dekádjában még gyönyörûen, a jelenlegi 1-10 napos elõrejelzésekkel szinte tökéletesen megegyezõ kronológiával megfogta azt, amit késõbb aztán a hónap közepére totál elrontott. Mintha elhitte volna a saját maga által elõrejelzett szokatlan meleg periódusról, hogy ez nem fog egyszeriben megváltozni.
Link
Link
itt emlékezem arra, hogy a 2012 es tél betörést a gfs korai ûrtávlati elõréje akkor sokkal jobban megfogta. Érdekes, hogy 1-7 napos távlatban akkor is az ECM volt a befutó.
Most már csak az a kérdés, hogy a Tél valóban csak egy 10-12 napos epizód lesz -e az idei szezonban.
A mai napon megkezdödött válltozás az ország nagy részére meghozza valószínûleg igazi téli idõjárást a következõ napokban, kemény éjszakai fagyokkal.
A kérdés most az lehet vajon meddig tart ki a télies epizód?
A modelleket nézve, nyomonkövetve a kimeneteleket február 01-ig nagy valószínûséggel nagy betûs tél lesz. Ezt követõen várható egy átrendezõdés és ha az indexeket is nézem, akár jelentõsebb felmelegedés vagy visszarendezõdés sem kizárt.
Érdemes lesz kihasználni az elõttünk álló kis téli periódust.
A kérdés most az lehet vajon meddig tart ki a télies epizód?
A modelleket nézve, nyomonkövetve a kimeneteleket február 01-ig nagy valószínûséggel nagy betûs tél lesz. Ezt követõen várható egy átrendezõdés és ha az indexeket is nézem, akár jelentõsebb felmelegedés vagy visszarendezõdés sem kizárt.
Érdemes lesz kihasználni az elõttünk álló kis téli periódust.
Ismét eltelt 2 nap és lássuk milyen csoda történt:-)
Nyugati fáklyák:
Link
Link
Link
A ciklonok még mindig remekül vannak, szépen pörögnek:
Keleti, északi régió:
Link
Link
Link
Egészen elképesztõen zord idõ alakult ki, tehát a hidegbázis nagyon is adott.
Új jelenség a mediterrán térség:
Link
Link
Link
Link
Bizony a hideg légtömeg elérte a térséget és csapadékos idõ következik ciklonokkal.
Indexek:
Link
Link
Bizony sajnos a keleti szibériai maximum bitang erõs és hiába küzd az óceáni légtömeg a nagy meccsbe most épp vesztésre áll, de vannak még tartalékok ott is, és a mediterrán ciklonokkal fûszerezve még visszavághat február elejére.
Mi hol is vagyunk? Jó kérdés már 3 hatás ostromol minket, most úgy tûnik a hideg lehet a befutó és a mediterrán ciklonok csapadékai egyben. Itt lehet és lesz is elõoldal esõvel és egyre inkább hó is befutó lesz majd. Természetesen se cm, se halmazállapot, se mennyiség még nem tudható. Annyi azonban igen, hogy köszönhetõ a lábas hidegnek és az enyhe légtömegeknek, hogy bizony akár nálunk is jelentõs csapadék és akár kiadós havazás is lehet.
Utána? No arra senki sem tudja a választ x,1,2 is esélyes most az idõjárási totóban:-)
Jó éjt:-)
Nyugati fáklyák:
Link
Link
Link
A ciklonok még mindig remekül vannak, szépen pörögnek:
Keleti, északi régió:
Link
Link
Link
Egészen elképesztõen zord idõ alakult ki, tehát a hidegbázis nagyon is adott.
Új jelenség a mediterrán térség:
Link
Link
Link
Link
Bizony a hideg légtömeg elérte a térséget és csapadékos idõ következik ciklonokkal.
Indexek:
Link
Link
Bizony sajnos a keleti szibériai maximum bitang erõs és hiába küzd az óceáni légtömeg a nagy meccsbe most épp vesztésre áll, de vannak még tartalékok ott is, és a mediterrán ciklonokkal fûszerezve még visszavághat február elejére.
Mi hol is vagyunk? Jó kérdés már 3 hatás ostromol minket, most úgy tûnik a hideg lehet a befutó és a mediterrán ciklonok csapadékai egyben. Itt lehet és lesz is elõoldal esõvel és egyre inkább hó is befutó lesz majd. Természetesen se cm, se halmazállapot, se mennyiség még nem tudható. Annyi azonban igen, hogy köszönhetõ a lábas hidegnek és az enyhe légtömegeknek, hogy bizony akár nálunk is jelentõs csapadék és akár kiadós havazás is lehet.
Utána? No arra senki sem tudja a választ x,1,2 is esélyes most az idõjárási totóban:-)
Jó éjt:-)
Hosszú idõ után újra itt, a hétvége még épp hosszútáv.
Az ECM által jó ideje várt, hét közepi skandináv Ac peremhelyzetébe foglalt lábas hideg beáramlása megvalósul.
Azaz a néhány nappal ezelõttig ezt nem váró Gfs bebukta.
Az Ecm pedig a január eleji buktája után ezt megfogta.
Aztán úgy látszik, a hideg-légtömegek által létrejövõ med.ciklon genezis megvalósul, azaz a kemény és tartós száraz hideget néhány nappal ezelõttig vizionáló Ecm ezt bebukta, a Gfs pedig behozta.
Most próbálok elõvázolni a jelenleg várt helyzetet:
A Gfs által tegnapig várt erõs elõoldal egyre inkább úgy néz ki, elmaradhat.
Oka a masszív északi Ac déli irányba húzódása miatti erõs támaszhatás. Azaz a magasnyomás minden bizonnyal nem engedi a ciklonális áramlás meredek észak felé húzódását, így a lábas hideg beszivárgása miatt akár -1 fok körüli t850 esetén is havazhat (a kulcs 925 hPa körül lehet majd).
A Gfs elmúlt féltucat futásának fokozatos erre hajlása is ezt láttatja, a ciklon pénteki, primer advekcióját lassan eltünteti, azaz szépen délre elhúzó ciklon-pályát mutat.
Ellenben a med.ciklonokra oly jellemzõ szekunder advekciót szépen elõveszi, azaz egy hétvégi, hideg advekcióval együtt felkanyarodó peremhelyzetet vizionál (ami még több mint bizonytalan).
Mennyiségi és halmazállapoti licitbe nem megyek bele, csak próbáltam a Gfs fokozatos változását ok-okozati viszonyba foglalni.
Ellenben igen necces lesz a csütörtök-vasárnap közötti makrohelyzet, így a fenti sorokat kéretik csak tájékoztatásként venni.
A bonyolult makro-helyzetet jól mutatja a Gfs rácspontomra szóló, friss légnyomási fáklyája: Link
Már 48 óra után erõsen nyílik az olló, azaz még igen nagy a bizonytalanság.
Az ECM által jó ideje várt, hét közepi skandináv Ac peremhelyzetébe foglalt lábas hideg beáramlása megvalósul.
Azaz a néhány nappal ezelõttig ezt nem váró Gfs bebukta.
Az Ecm pedig a január eleji buktája után ezt megfogta.
Aztán úgy látszik, a hideg-légtömegek által létrejövõ med.ciklon genezis megvalósul, azaz a kemény és tartós száraz hideget néhány nappal ezelõttig vizionáló Ecm ezt bebukta, a Gfs pedig behozta.
Most próbálok elõvázolni a jelenleg várt helyzetet:
A Gfs által tegnapig várt erõs elõoldal egyre inkább úgy néz ki, elmaradhat.
Oka a masszív északi Ac déli irányba húzódása miatti erõs támaszhatás. Azaz a magasnyomás minden bizonnyal nem engedi a ciklonális áramlás meredek észak felé húzódását, így a lábas hideg beszivárgása miatt akár -1 fok körüli t850 esetén is havazhat (a kulcs 925 hPa körül lehet majd).
A Gfs elmúlt féltucat futásának fokozatos erre hajlása is ezt láttatja, a ciklon pénteki, primer advekcióját lassan eltünteti, azaz szépen délre elhúzó ciklon-pályát mutat.
Ellenben a med.ciklonokra oly jellemzõ szekunder advekciót szépen elõveszi, azaz egy hétvégi, hideg advekcióval együtt felkanyarodó peremhelyzetet vizionál (ami még több mint bizonytalan).
Mennyiségi és halmazállapoti licitbe nem megyek bele, csak próbáltam a Gfs fokozatos változását ok-okozati viszonyba foglalni.
Ellenben igen necces lesz a csütörtök-vasárnap közötti makrohelyzet, így a fenti sorokat kéretik csak tájékoztatásként venni.
A bonyolult makro-helyzetet jól mutatja a Gfs rácspontomra szóló, friss légnyomási fáklyája: Link
Már 48 óra után erõsen nyílik az olló, azaz még igen nagy a bizonytalanság.
Az általad említett forgatókönyv a lehetséges kimenetelek egyike. Viszont ezúttal a múlt heten meg csõdöt mondott skandináv AC jó helyen is lehet, így péntekre megerkezhet a lábas hideg teljes parádéban. Hiába lesz izlandi minimum és azori AC, ezek hatása valahol Franciaország nyugati partvidékéig érhet csupán, s amennyiben bekövetkezik Freddo koma áttörése, nem lesz könnyû kihajtani majd innen. Itt és most egy teli folytatásnak egy jó 60-65%-ot adok, kevéssé telies GFS-fáklya ide vagy oda szerk. a friss ECM igencsak télre van hangolva, zonalitasnak nyoma sincs rajta
szerk. a friss ECM igencsak télre van hangolva, zonalitasnak nyoma sincs rajta
Makroszinoptikai helyzet más de az akkori helyzet lenne most akkor jobban örülnék mert idén jóval több hideg van ÉKn és több esély lenne a hideg télhez. Az idei makroszinoptikai képben erõsen ott lebeg az elõ oldal esélye. 
Tegnap óta alig változtak az indexek, tegnapelõttrõl tegnapra enyhítettek valamelyest, de sokkal kisebbet, mint amit Jan 15-rõl 16-ra hûtöttek. Na AZ volt a durva váltás, a zuhanás. Kockás szépen be is linkelte anno a társalgóban: Link Összességében tehát még mindig messze alacsonyabban van az AO, mint 3 napja.
Pontosan ugyanakkora esélyét látom a hirtelen csökkenésének, mint növekedésének és stagnálásának, hiszen mindegyikre volt bõven példa már ezen a télen.
A 2006/2007-es télhez való analógia pedig már majdhogynem kínos: eddig sem volt ugyanolyan a két tél, és igazán elhanyagolható annak az esélye, hogy ezután lesz ugyanolyan.
Mind a GFS, mind az ECM ensembléje tartja a jelentõs lehûlést 1 hét távolságban.
Pontosan ugyanakkora esélyét látom a hirtelen csökkenésének, mint növekedésének és stagnálásának, hiszen mindegyikre volt bõven példa már ezen a télen.
A 2006/2007-es télhez való analógia pedig már majdhogynem kínos: eddig sem volt ugyanolyan a két tél, és igazán elhanyagolható annak az esélye, hogy ezután lesz ugyanolyan.
Mind a GFS, mind az ECM ensembléje tartja a jelentõs lehûlést 1 hét távolságban.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat