Meteorológiai társalgó

Ja hogy téli epizódnak tekinted azt, hogy hidegpárna van felettünk? Ami igazából egy nagy meleg anticiklon? De hát az nem téli... (Vagyis makrocirkulációs szempontból az alsó 600 méter mit sem számít).
45 év személyes tapasztalat nagyon sok és nagy érték, de 45 adat statisztikai szemmel semmi. Korrelációt ráhúzni szinte teljesen lehetetlen, pláne adatmágiával, a háttér és ok-okozat felvázolása nélkül. De megpróbálhatjuk azt is, csak akkor kellenek Télember kérdéseire a válaszok, hogy jól definiálhassuk az alapgondolatokat, és ugyanarról beszéljünk, ne másról (ez a célja a definícióknak, hogy ugyanarról tudjunk beszélni, nem pedig száraz rizsa és szőrszálhasogatás).
Szerény véleményem szerint az nem igaz és nem is létező jelenség, hogy "ha volt egy hideg a tél elején, lesz még egy majd a tél második felében".

Neked, mint tanult, tudós valakinek (szakembernek) nem kell hangoztatni, hogy a légkör működésében csak valószínűségek vannak, minden szabály alól van egy rakat kivétel. Az én megfigyeléseim is lehet, limitált érvényességű, sőt esetleg csak látszat szabályszerűségek. Azt sem tagadom, rossz megfigyelések is lehetnek köztük. Nem kötelező velem egyetérteni. Ha alapból tévesnek, értéktelennek tartod a megnyilvánulásaimat, ne olvasd el őket. Oszt' csókulom!
Ugyanezt javaslom Télembernek is.

Van Európában olyan hely, aminek olyasmi a klímája, mint New Yorké? Tehát annak ellenére, hogy tengerparton van, tud lenni nagyon meleg és nagyon hideg is, nagy havakkal. Esetleg Görögország Ék-i csücske?

Dörög. Gyönyörű volt ahogy besütött alá a nap, csináltam pár telós képet de sokat nem érnek sajna. Szerintem kerül kelet felé szokás szerint. 

Mi van azokkal az évekkel, ahol van “visszaköszönés” de nem volt előtte markáns fagyos epizód? Vagy volt ez utóbbi, de nem volt az előbbi. Milyen korreláció van az elmúlt 45 évben ezekre vonatkozóan?

Mod.

Akkor igen, de novemberben eleinte rendkívül csapadékos és szeles idő volt. 2004. november 19-én viharciklon által történt a Magas-Tátrában minden idők legnagyobb pusztító szélvihara, az orkán teljesen letarolta az erdőt. Különösen emlékezetes maradt az a november emiatt a tragédiai miatt is.

December első 3 hetében magas nyomású, fagyos, ködpárnás idő volt. A napfordulókor jött a nagy, tartós enyhülés, először ónos esővel, majd Szilveszter táján már üvöltő, enyhe atlanti szelekkel.

Neee, Rudi! Az egyetlen maritim hidegbetörési epizód volt, a mediciklon fázisig el se jutott. Pár nap volt csupán, pontosabban 3 napon belül visszafordult félblokkba.  Nem ilyenre gondoltam.
Közben itt szélrohamokkal nagyon szép "téli" zápor jött, a hőmérséklet 12 fokra esett.

Jól hangzik, és biztos van benne igazság is. De a dolog nem ennyire egyszerű. Jön a tél, de hiába van még hátra  belőle  2-2 és fél hónap, egyetlen igazi fagyos időszakot sem hoz. Hányszor láttunk már ilyet!
Én arról beszéltem, azt próbáltam kifejezni, ha a tél első felében volt már egy kifejezetten fagyos időszak, akkor a legtöbbször a második felében is kapunk ilyet. Még akkor is, ha az első fagyhullámot kifejezetten enyhe idők követik jó darabig. Ha a tél első felében csak tökölések vannak, akkor is lehet persze a második "félidőben" zimankó, de sokkal-sokkal kevésbé valószínűen. Ez az én sokéves megfigyelésem. Természetesen nem muszáj elfogadni.

2006-2007? Extrém novemberi hidegbetörés, hegyekben 10-20 cm hó, síkvidéken megmaradó hó. A tél többi részét még felidéznem is fáj...

Őszintén megmondom, én meg ezt az állítást nem nagyon értem. Illetve érteni vélem, és azt is, hogy valószínűleg elbeszélünk egymás mellett.
Azért gondolom, hogy valamennyire működhet az AO nyáron is, mert az alapmechanizmus, a hőkülönbség periodikus összegyűlése és kiegyenlítődése, és ennek makrocirkulációs megnyilvánulása, azaz a zonális és meridionális képek szintén periodikus váltakozása addig, míg van összegyűlő hődifferencia, működőképes kell legyen. Ez a légkörnek annyira alapvető fizikája, hogy sohasem "aludhat"  -szerintem.
Igaz, nyáron a hőkülönbség minimális, és lassan gyűlik össze, így a meridionalitásba fordulás ritkábban, szabálytalanabbul következik be, ill. a megfelelő makroképek sem olyan kifejezettek, mint a téli félévben. Azonkívül a polárfront is északabbra húzódik, a teknők emiatt sem nyúlnak olyan mélyre. Mindebből következik, hogy az AO index nyáron közel sem olyan erős indikátora a légkör alaphajlamának, mint télen. De hogy a fent írt működésből semmi se látsszon meg rajta, azt teljes tisztelettel, de képtelen vagyok elhinni.
A több hónapos görbék megfigyelésem szerint szinte mindig mutatnak periodicitást. Az aktuális görbéről pedig érdekes módon szinte ordít ez:

Link

2 kép ma délelőttről:
Link
Link

Kérdés 1.: Mit jelent számokkal, időtartammal definiálva a "legalább 1 markáns, kifejezetten fagyos epizód"?
Kérdés 2.: Mekkora "az igen nagy valószínűség"?
Kérdés 3.: Ez az elképzelt "valóság" egy adott pontra, tájegységre, országrészre vonatkozik?
Kérdés 4.: Ha nem volt ominózus "legalább 1 markáns, kifejezetten fagyos epizód", akkor fagyos idő nélkül ment ki a tél?
Kérdés 5.: A "megismétlődés, visszaköszönés" milyen hőmérsékletet, milyen időhosszat jelent?
Kérdés 6.: A "megismétlődés, visszaköszönés" egy adott pontra, tájegységre, országrészre vonatkozik?


Hirtelen ennyi.

Nem lehet, hogy ennek pusztán valószínűségi okai vannak? Ha ősz végén előfordul egy fagyos periódus, akkor még ott van 3-4 hónap arra, hogy megismétlődjön? És valljuk be, hogy bármennyire is gyenge évszak a tél az utóbbi időben, azért mégis csak könnyebben lehet fagyos periódus ebben az időszakban, mint pl novemberben, hiszen a tél helye pont ebben a 3-4 hónapban van.

Az  "igen nagy valószínűséggel"-t tudnád prezentálni mondjuk az elmúlt 30 évből?

Mod.

A második bekezdésre van egy jó javaslatom, miért ismétlődhetnek meg: mert tél jön.

Nagyon szép gondolatok, Balázs, jó részüket el is fogadom. Gondolkodásmódom bizonyos téren átformálódott annak hatására, amit Te a látszólagos összefüggésekről rég és következetesen hangoztatsz. Ez nagy szó, vén fejjel ezt a fontos dolgot tanultam tőled.
De azt meg Te tanuld meg, hogy a valóság igen nagy úr, minden eszmefuttatást felülír. És bizony, közel 45 év "időjáráson lógás" arra tanított meg, ha a tél elején -akár novemberben, akár decemberben- előfordult legalább 1 markáns, kifejezetten fagyos epizód, az később igen nagy valószínűséggel megismétlődik, "visszaköszön" Oka talán a hidegmagok fejlettségének, és a nyugati drift erejének, összességében a leszakadási hajlamnak viszonylagos állandóságában rejlik.

A Nap már dereng, szakadozik és vonul el a felhőzet. A  hőm. a dél körüli 10 fokos minimumról akár 15-ig vagy a fölé is emelkedhet még délután.

Hózáporos küllemű borzas Cb közeledik..  Hó azért nyilván nem lesz, de a feeling olyan.

Ezt már sokszor elmondták hozzáértőbbek, hogy nem használható novemberig (-ig!!). Miért gondolod, hogy mégis?
Vagy mi lenne, ha inkább ezeket az indexeket novemberben vennénk ismét elő?

Szendvicstééél!!4négy!

Hű ez nagyon meredek megállapítás. Mégis honnan a francból lehetett volna november időjárásáról tudni a februári húzást? Komolyan azt mondod, hogy a februárhoz annyival közelebbi január nem mondott semmit, de egy évszakkal azelőtti idő meg igen? Ne már! Ilyen nincs. El kellene engedni ezeket a mágikusan jónak tűnő gondolatokat, hogy:
* lesz még hó és hideg, a tél nem lőtte el az összes puskaporát
* már novemberben idecsapott a tél, ezért hosszú és hideg telünk lesz
* már novemberben idecsapott a tél, ezért a tél többi részére nem maradt muníció
* már két hete hideg van, biztos jön az enyhülés
* ilyen január után tuti kuka a február is
stb. stb. végtelen sokat sorolhatnék
A legtöbb nagyon egyszerűen cáfolható, meg könnyen belátható, hogy nem lehet ezek egy részhalmaza igaz, a másik meg hamis, mert mindre akad példa és ellenpélda is.
November után maradjunk inkább annyiban, hogy a télen várhatóan hidegebb lesz és hó is eshet. Ennél többet csak sok-sok munkával és mély szakmai tudással lehet kijelenteni, na!

2004/2005-ös tél az érdekesen indult. Emlékszem november elején sok csapadék hullott, és a Dunántúli-középhegység környékén, északnyugaton hó is esett. Közben előfordult viharos, időnként orkán erejű északi, északkeleti szél is a hónap első 10 napjában. Kifejezetten csapadékos napok jöttek Mindenszentek után.  Aztán decemberben karácsony előtti időszak rémlik és az ónos eső, meg az esőzések. 2005 január pedig tavaszias napokat hozott eleinte, kabát sem kellett, repkedtek a darazsak, legyek, bogarak előjöttek. Aztán január 20 után jött a feketeleves, majd elérve a hidegebb levegő a Mediterráneum térségét, keletkezett január 24-re egy aktív mediterrán ciklon, amolyan igazi nagy vad volt. 990 hPa környékére süllyedt középpontjában a légnyomás. 25-én este egyre vastagabb felhőzet húzódott felénk délnyugat felől, este 10 tájban kezdődött Kecskeméten a hószállingózás. Reggel mikor felkeltem 5 óra körül, viharos északkeleti szél tombolt, sűrű havazás, hófúvás volt. A ház mellett félméteres torlaszt csinált a szél, a szemközti ház előtt alig volt hó ahogyan hordta a viharos, nem ritkán 80-90 km/h-ás északkeleti légáramlás. Egész nap havazott, a viharos szél csak délután kezdett alább hagyni, estére mérséklődött érezhetőbben, de a havazás még akkor is folytatódott. Aztán februárban jöttek a kemény mínuszok -20 fok alatti minimumokkal nem egy helyen, és 2005. február 27-én még egy durva hidegbetörés történt, a tőlünk keletre elhaladó mediterrán ciklon hátoldalán viharos északi, északkeleti széllel újabb rendkívül fagyos légtömeg zúdult be térségünkbe. A március még több helyen hozott eleinte havazást, emlékszem március 5 körül, egy délelőtt alatt hullott 10-15 cm hó. Nagyon szép szezon volt az a 2004/2005-ös.


Közben viharos széllökések kísérik az északnyugati szelet, faágakat tördel, viszi a szemetet szanaszét. A nap legalább már süt, kitisztult az ég, de nincs kellemes idő. Egy-egy lökés meghaladja a 55-70 km/h-át. Érdekes egy helyzet, a front érkezésekor meg alig volt szél.

Most jön pár komolyabb záporka is, eddig csak a szél által idefújt, felhők nélküli permetzáporok voltak.

Itt nálam szeptemberben most van először hideg. 10 fok. Nagyon kevés esett. 

Naményba úgy betört a front, hogy ki is préselt magából egyszer egy 41-es lökést

Ahhoz képest, hogy reggel, délelőtt alig volt erősebb szél, most nem ritkák a viharos lökések, tombol rendesen, átlagban 60-70 km/h lökések vannak.

Egyelőre minimumon áll a jég. Még nem kezdett gyarapodásba, de igen valószínűen már nem csökken tovább. Maga a minimum tisztes közepesnek tűnik, bokázni nem kell tőle, de enyhe optimizmussal dőlhetünk hátra.

Link

Tehát ebből következően jó telünk lenne? Hát nem. A sarki jégborítás semmit sem mond erről. Pl. a 2013-as elég jó minimum után olyan lett a tél, amilyen. Mindnyájan emlékezünk rá.

Közben megtaláltam, nem túl jól...
Link


Coontac!
Köszi, nem is tudom miért nem ott néztem

Link

Hát a januárból nem is lehetett sejteni (bár a hó második felében már volt egy heves sarki-tengeri betörés hózáporokkal), de a novemberből igen. 2011 novemberében  hidegpárnás, gyakran napközben is gyengén fagyos, ködös idő volt szemcsés hóval, "gyárkémény" havazásokkal. Hetekig.
Úgyhogy lehetett sejteni, hogy a tél nem fog csak úgy elsunnyogni, hanem lesz még legalább egy dobása. Lett.
Egyébként 2004/2005 is ehhez eléggé hasonló szezon volt.

Hogy állunk most jégborítottsággal az Északi sark környékén előző évekhez képest? Gondolom a minimum már megvolt pár hete. Tud valaki egy linket esetleg?

+10 fok van 12:30-kor. Ilyen is régen volt már,legutoljára április 1-én.  Még esik az eső is erős széllökésekkel.
Elég éles váltás az elmúlt napok 30 fokaihoz képest.

Az általad elmondottakkal jórészt egyetértek. 1997 tényleg csattanós példa volt a hideg őszközép utáni nyögvenyelős télre (bár január második fele kis híján extrém havas helyzetet hozott síkvidéken is, hegyvidéken pedig ténylegesen  -egy elvetélt mediciklonos epizód következtében)
De a hűvös október utáni semmitérő télre példa 1991, meg nyilván még sok más. Úgyhogy a mozgalmas, hűvös őszközéptől kicsit tartok, bár ellenpélda erre is akad: 1981. Ritka dinamikus, elég hűvös volt az egész ősz, majd erre korán jött a tél, és az is rendkívül mozgalmas, havas, elég hideg lett. Aztán eszembe jut 1984/85 történelmi zimankós tele. Az ezt megelőző ősz semmi extrát nem hozott, a világon semmi sem árulkodott arról, mi közeleg.
Ettől függetlenül a leszakadási hajlamot érdemes figyelgetni félteke léptékben az ősz elején és közepén. Sokszor tél elejére is megmaradhat ez a tulajdonság. Fontosság tekintetében szerintem egyenértékű az északi hidegfelhalmozódással.

Persze,viccnek durva lenne.
Tél latolgatásnál nekem mindig beugrik a pár évvel ezelőtti (talán 2012)  eset, amikor még januárban sem lehetett sejteni a februári hideget.

Ez most komoly?

Fagy: sajnos nem lehet megúszni.

Kedd: ez még necces, de azért a NyDNy-i határvidéken és  ÉÉK-en elég valószínű a deresedés, esetleg fagyzugokban gyenge fagy.

Szerda: ÉK-en beindul a szél, másutt viszont többfelé legyengül, leáll.  Link BAZ-tól Vas megyéig, valamint a Duna-Tisza közén a mélyebben fekvő helyeken lehet kaparni a jeget, szerintem a TopMin Zabaron várható -2,5 fok környékén.

Csütörtök: megint csak kérdéses a felvonuló felhőzet miatt, de a szél nagyobb területen lesz gyenge, mint szerdán.

Néhány nagyobb löket jött ugyan, de valóban elmaradt a várt teljesítménye a frontbetörésnek.. még péri préri sem dobott viharos löketet. Azért ez nem gyenge túlbecslés volt..
Csapadék ismét csak 4 mm lett.

Már alakulnak a hármashatárnál a záporok, lehet ezekből nagyobb szél lesz, mint magából a frontból volt.. bár elég nyeszlett kis tömbök egyelőre.

Hát erre speciel nem vennék egy csipetnyi mérget sem. Hiretelen sajnos inkább az ellenkezője ugrik be: 1997. októbere vaskos negatív anomáliát hozott, zölden peregtek le akkoriban a levelek a fákról, aztán maga a tél elég lagymatagra sikerült, főleg a legendás, már-már április T értékeket hozó 1998. február. Vagy 12 éve, 2006. november elején többen emlékszünk arra, milyen határozottan tört be a kora tél november első napjaiban, hogy aztán az legyen az egész 06/07-es téli féli legnagyobb téli eksön-ja. Három a magyar igazság - 1993. novembere az utóbbi évtizedek egyik legtéliesebb utolsó őszi hónapja volt - maga a tél mégis elég gyatrára sikeredett... Óva intek tehát az elhamarkodott optimizmustól: attól még persze egész baba lehet a 18/19-es tél, csak éppen szeptember végén, október elején még az égvilágon semmit sem mondhatunk/sejthetünk, mit hoz majd a durván november közepétől március közepéig terjedő tulajdonképpeni téli időszak, amikor térségünkben reálisan megmaradó hó eshet 

 Ez még sajnos semmit sem jelent tél szempontjából. Októberi hidegekre nemegyszer botrányos november, december jött. Inkább AO-t figyeld mostantól nov. elejéig. Jó sok  negativitás rendel! 
Egyelőre, már ami látszik belőle, biztató:

Link

Jó reggelt! 
Szerencsére a rombolás elmaradt. Nem volt nagy szél és esett 18mm.  Az elvonuló felhőzet viszont fantasztikus látványt nyújtott. 

Valami elképesztően szutyok idő van. A szél ugyan gyakran erős lökésekkel kísért, reggel volt viharos is, de a várt szélvihar itt elmaradt, átlagos frontátvonulás van, hideg esővel, erős lehűléssel.
Hát le a kalappal annak aki tudja ezt az időt szeretni szeptember 24-én. Rá ért volna ez október végén, november elején is jönni. Ezt már kitárgyaltuk máskor itt a fórumon, hogy bár a hidegebb ősz jelenthet akár keményebb telet is, de rengeteg ellenpélda van, és akár ez a hűvösebb októberi kezdés jelenthet majd félzónás, félblokkos, lecsó telet.

Ennek a lehűlésnek még nincs alapja a télre nézve, akármekkora is a hidegmag és akárhogyan is expandál a folytatás lehet semmit mondó, elég visszamenni 2006-ra mikor november elején tél volt, és havazott, hózáporok voltak. Aztán jött egy ritka tavaszias tél végig, viharciklonokkal, atlanti frontokkal, normális blocking nem tudott létrejönni tartósan. Egyetértek veled.

Érdekes, hogy itt Váralján a hidegfront gyengébb szelet produkált, mint a front előtti D-i bukószél. Rendesen be is fűtött az éjszaka. 2:30 körül 24 fok volt, most csak 9 fok és közben több mint 20 mm csapadék is esett.

Nem mindenhol kell alapoznia a télnek :
Link

Jó, persze, tudom, 1700 m ...

Ény. felől látszik az ég alja, jön a derülés és a szél. Kb. 5-8 mm. esett. Karcsú 10,5 fok.

Ugyanmár, kész csoda, hogy csak most jön elő a télalapozás, máskor már augusztusban elkezdődött a jósolgatás
17-19 mm esett.

Felénk eléggé nudlira sikeredett ez a front. A maximális széllökés Kab-hegyen ugyan elérte a 114 km/h-t, azonban itt lent a Balcsinál csupán 70-85 km/h között mozog. 

Szia!Gyönyörű!

Te milyen télalapozásról beszélsz?  Gyerekek, szeptember vége van! 
Alig 3 napja van Ősz!  
Azt hittem jobban szaggatni fogja a redőnyt a front, de egészen szolid volt a hajnal.  Nagyon karcsú a kinti 12 fok.  Nem lesz kellemes elhagyni a lakást.  

Nem sokat aludtam este, eleg komoly szellokesek voltak, most ujra elkezdte .
Szerencsere az utak rendben voltak reggel.