Kérdések és válaszok

Én úgy tudom, hogy nem kell vele csinálni semmit, jelenleg az én árnyékolóm is havas, a tetején vagy 15 centi hó van egy hete, az oldalán a tányérok közt is van valamennyi. Nappal megnézem közelebbrõl is.

Azt szeretném megkérdezni, hogy egy ilyen esetben Link Link , amikor egy árnyékoló be van fagyva, zúzmarával vagy hóval van elzárva a tányérok közötti rés, akkor egy hótakarós, derült, szélcsendes éjszakán hogyan viselkedik benne a hõmérséklet?
Szerintem ilyenkor nem hûl le annyira, mintha nem lenne belepve hóval vagy zúzmarával, mivel szinte zárt térben van, és a kisugárzási hõvesztés szinte nulla, csak úgy, olyan sebességgel hûl le, ahogy a jég illetve a hó áthûl.
Csak érdekességképpen jutott eszembe, hogy elõfordulhat olyan, hogy behavazódás vagy zúzmaralerakódás következtében (Mivel az automata mérõket nem tudják takarítani. Ahol észlelõszemélyzet van, ott le kell ilyenkor szedni az árnyékolóról a havat vagy zúzmarát, vagy hagyni kell természetesen úgy, ahogy van?) egy derült éjszakán -18 fok helyett mér az állomás -12-t amiatt, hogy be van temetve.
Nappal meg gondolom hidegebbet mér, mivel mintegy fagyasztószekrény mûködik.
Találkozott már valaki hasonlóval?
Köszönöm a választ!

Az általad leírtakkal teljesen egyetértve idézem egy régebbi agrometeorológiai szakkönyv megállapítását: "Bár február rendszerint már a tél erejének megtörését mutatja, mégis a legtéliesebb hónapunk, mert nemcsak hideg, de havas is."
Még annyit mindenképp hozzá kell tenni, hogy noha sokéves átlagban nem ez a leghidegebb hónap ( hanem a január ), de a kivételesen szélsõséges hideg idõszakok februárban szoktak elõfordulni ( ld. 1929 , 1956 , 1986 )

Köszönöm a válaszokat!

Igen, nálunk - az utóbbi évtizedekben legalábbis - egyértelmûen a február okozza a legkiadósabb havazásokat. Ez sokrétû dolog, szerintem. A szibériai minimum is február elején van a sokévi átlag alapján leginkább ereje teljében, február elején a sokévi átlag diagrammokon is tettenérhetõ egy lehûlési szakasz. Ilyenkorra (jan.vége, feb. eleje) alakul legnagyobb eséllyel kiterjedt hótakaró a tõlünk északra, és keletre fekvõ területeken, ennek sokszor nagy jelentõsége van, hogy egy ciklon, ciklonrendszer több csapadékhullámban is még fagyos levegõt tudjon beszipkázni. A tengerek hõmérséklete ilyentájt a leghidegebb általában. Konkrét eseteket is érdemes átnézni.(pl. 1999 feb.) A márciusi hóviharok sem elhanyagolhatóak, igen brutálisak tudnak lenni, többszöröse lehet ezeknek a brutál hóviharoknak a száma a novemberiekhez képest. Az említett okoknak köszönhetõen, illetve ekkor már a nagy mediterrán - sarkvidéki/ kontinentális kontraszt miatt is.

Melegebb levegõ = több nedvesség. Olyankor vannak a jó kis "minden szint mínusz félfokos" havazások.

Észre vette már más is rajtam kívül, hogy a legcsapadékosabb téli mediciklonok általában február közepén érkeznek?!
Én legalábbis ahogy emlékszem, a legnagyobb havakat gyakran kapjuk február 10-20 között.Ez véletlen?... vagy a hosszabbodó nappalok következtében melegebb levegõt teker fel a ciklon és erõsebb lesz a hõkontraszt miatt?!Vagy ugyanezen okból erõsebb a csapadék képzõdés?!

Szia!Köszi a választ!Bõvített észlelés mellett maradtam a ww76-nál, az idõ jellegét pedig üresen hagytam.

A mi ikonkészletünkbõl talán a hószállingózás illik rá legjobban. Bár kissé távol áll tõle, de sajnos más nincs.
Viszont ha a bõvítetten észlelsz (nem tudom, most éppen mûködik-e...), akkor ww=76 a helyes választás.

Vagy a felhõképet kérdezed? Bocs, lehet félreértettem...

Jégtû hullás mellett milyen jellegû idõt észleljek? Párásság van,az égbolt milyensége nem határozható meg.

Jó-jó, de 3mm-bõl 16cm hó...
Végül is mindegy

Nálam is kevés csapadékot adott, nézd csak meg.

Köszi Boszi! Értettem!

Utólag olvadt bele esetleg?
Bár a radar alapján a lényeges mennyiség Sármelléken talán a 7 órás hóvastagságmérés után hullott.

Nézegettem az OMSZ-os napi jelentéseket, észrevettem egy dolgot, remélem nem gond ha megkérdezem. A 18-ai medirõl van szó. A 18-ai napi jelentésben Sármellék 9cm-es hóréteget adott. Nézem a következõ napot, 3mm csapadék esett de a hóvastagság 25cm-re hízott. Link Link A többi dny-i csapadékadat is olyan kevésnek tûnik... Mi lehet a probléma? Esetleg én nézem félre a dolgot?

Szia Imi!
A kérdésedet rossz fórumban tetted fel.
A válasz pedig:
Link
Link
Link
Link

Köszönöm, akkor a probléma megoldva.

Igen, ezt elnéztem, félreolvastam Ez az, amikor az ember ránéz, és észre sem veszi, hogy az nem PRFG, hanem PCFG. KÖszönöm a javítást A lényeg, hogy elírás

Mégis csak elírás lesz az, valószínûleg Tamás is PR-re gondolt PC helyett. Amit leírt definícióként, az a PR-re illik, vagyis amikor részben fedi a repteret.

PR (partial) és BC (patches) van, szerintem PC nincs.

Valaki belinkeli nekem hogy hol tudom megnézni más egyéni elõrejelzését?

Köszönöm a választ!
Ebben az esetben akkor mi a különbség a PR és a PC között?
PR-t is láttam nemrég: Link

Nem elírás, Metar-ban is szerepel. Ez az, amikor a repülõtér egyik részén van csak köd (parcel fog), tehát némileg különbözik a BCFG-tõl, hiszen ott foltokban, de akár több irányban lehet, míg jelen esetben egy részén, adott irányra jellemzõ az összefüggõ köd.

Amikor keleti délkeleti az áramlás és csapadék is van, akkor szoktunk.

Link

Keletrõl szoktunk kapni csapadékot? Már mint Románia felõl!

Vagyis inkább a hát-és elõoldal, így pontosabb.

Köszönöm szépen a választ!
Azért kicsit más mint egy "rendes" ciklon.Gondolok itt pl. arra, hogy a középpontban van a leghidegebb, nem állapítható meg hõtérképen a hideg és meleg oldal.

A magasban természetesen nagyon jól látszik a HCS.

A geopotenciál jóval alacsonyabbra kerül (ahogy írtad is), aztán látszik, hogy miért is hideg az: Link

Emellett sajátos szél- és örvényességi mezõ jellemzi. Link Link

Közben a központja alatt meg 1023 hPa a felszíni légnyomás. Link

Ma kicsit elgondolkodtam a magassági hidegörvényen.
Ugye bár ez az örvény a talaj közelében nem okoz jelentõs légnyomás esést.De a magasban jobban megmutatkozik egy ilyen rendszer?!Lejjebb kerül pl. az 500 hPa-s szint?!
Remélem nem nagyon hülye a kérdés.

Fogadd meg Jani tanácsát,olvasgass.
Ha ezután nem értesz valamit,akkor bátran kérdezz.
De egy alapnak kell lenni..úgy könnyebb Neked is.

Ez nem ilyen egyszerû dolog. Javaslom, hogy olvasd végig a Kislexikont elsõ körben. Teknõ, gerinc, ciklon, anticiklon, front, ezekkel legyél nagyon tisztában, sok kérdésedre választ kapsz így.

Akkor mikor csökkenn le a légnyomás? Tudom ha alacsony légnyomású zóna érkezik. Csak zivatar elõtt vagy esõ elõtt vagy havazás elõtt mozdúl valamerre a légnyomás?

Nem.

Ugye a havazás vagy esõ vagy zivatar elõtt a légnyomásnak mindíg le kell csökkennie? Várom a válaszokat. Üdv Imi1995

Köszönöm a válaszokat! Akkor nem követtem el tegnap este hibát a 71-el, de ezután inkább a 70-t fogom preferálni szállingánál.

Úgy van, ahogy Laci mondja, de talán antibulvárral beszéltem valamikor, hogy a hószállingózásra a gyakorlatban inkább a 70-es kódot használja/használják/használjuk, a 71-es már inkább folyamatos gyenge havazás De ha 71-est adsz folyamatos hószállingózásra, szerintem az sem probléma.

A kérdésedre megadtad a választ is egyben:-) Nincs erre külön kód, így 70-71-es kód a helyes, és 22-es kód múltidõben.

Amatõr kérdés: a hószállingózás az milyen kódszámú jelenidõ? Ugyanaz, mint a gyenge havazás (ha folyamatos 71, ha változik az intenzitás 70)?

TAF LHBP 272300Z 2800/2824 VRB02KT 0800 FZFG FEW002 TEMP0 2800/2803 1500 FZPCFG FZBCFG SCT030 TEMPO 2803/2808 0400 FZFG BKN002 BECMG 2808/2811 8000 NSW SCT025 SCT085 TEMPO 2811/2815 22007KT 6000 -SHSN BKN020 BECMG 2815/2817 32006KT 4000 -SN BR SCT015 OVC060 TEMPO 2817/2820 1500 SN BR BKN005 OVC020 BECMG 2820/2822 VRB03KT 3000 FZMIFG BR SCT025 TEMPO 2822/2824 1000 FZBCFG FEW001=

Az lenne a kérdésem, hogy ha nem elírás történt, akkor minek a rövidítése a PC?
Link Ebben ilyen nem szerepel.

Gyorsabb voltál, mint a szerkesztés gomb Igen, ha megfelelõ az áramlás, akkor gyakorlatilag bárhol kialakulhat, de én úgy tudom, hogy a Balti-tenger déli, dél-keleti részén a leggyakoribb.

Skóciában is volt ilyen a héten.

A Balti államokban elõ szokott fordulni, hogy a partvidéken 10-15 centi lepottyan a "lake effect" miatt. Persze máshol is megfigyelhetõ.
A mostani kemény brit tél alatt is szerepet játszott.

Én úgy emlékszem, hogy kis léptékben a Balatonnál is volt már rá példa. Nyilván ehhez olyan áramlás kell, ami párhuzamos a tóval, hogy minél több ideig tartózkodjon vízfelület fölött a légtömeg. Ebbõl kiindulva pedig leginkább a keleti vagy a nyugati végén fordulhat elõ. Azért a 70 km nem kevés.

Ha hülyeséget írtam volna, akkor elnézést kérek.

Igen van Európában is ilyen, csak Sea effect-nek hívják.

Én még tovább kérdeznék. Magyarul ez a jelenség azt jelenti, amikor a partvidék/víz felett 1500-2000 m magasan érkezõ levegõ kb. 12-15 C°-kal hidegebb, mint a vízfelszín feletti levegõréteg hõmérséklete, és ennek következtében a vízpára szilárd halmazállapotúvá válik?

Azt szeretném kérdezni,hogy a "Lake effect" nevû jelenség Európában merre gyakori,vagy elõ szokott-e fordulni? Északi-tenger miatt gondoltam a Balti-államokra,vagy esetleg Finnország nyugati partvidékére magamtól.

A konkurrens **õkép oldal hõtérképén az északi országrészbeli hõmérsékleti grafikonokon látható hõcsökkenési trend megtörését mi okozhatta (kb 12-15 óra között)? A Mátrától nyugatra mindenütt fellelhetõ, de attól keletre sehol!! Én csak kérdezni tudok...