2025. május 19., hétfő

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#8901
Szerintem ne titkoljuk el! Ákos bá büféje mögött láttad! Én is ott láttam egyszer, egy egész napot kitöltõ sörözés utánnevet
#8900
Azt hiszem hogy legalább annyi kell neki, én szoktam adni hozzá tapadásfokozót és kontakt-felszívódó kombót adok nekik.
#8898
Mi ez, Természet búvár cikk?:-) Köszönjük. Ahogy írtad a Kámor hegyet, eszembe jutott, hogy az egy igencsak elhagyatott rész (fõleg attól északra, keletre, ott aztán biztonságban érezheti magát. Persze van annál még elhagyatottabb rész is... Pl. az északi Börzsöny.
#8897
Ez jó hír! De betelepítették?

Hiúz ügyben meg megértem, hogy nem árulod el. Persze én nem akarnám zavarni, csak kíváncsi voltam, hogy jártam-e már arrafelé. Szép tõled, hogy elkerülöd azt a részt. De azért az nem kis terület lehet.
#8896
Lement a Nap, rögtön elindultak a denevérek vadászgatni.:-)
Egy-két kósza cserebogarat látni csak, gondolom még nem kezdõdõött el a "nagy zabálás". Úgy emlékszem, legutóbb 2005-ben volt nagy rajzás, és ez átlagosan 4 évenként ismétlõdik meg, úgyhogy ha ebben az évben nem is, de a következõben sok lesz.
#8895
A repce két nap alatt nálunk is virágba borult... CSak úgy sárgállik tõle a Látóhegy körül a szántó.
#8894
Hát a sárgabarack lement, alig maradt az ágvégeken virág, levitte a monília, pedig 1,5 hete permeteztem és tegnapeõtt is. Egyszerûen nem lehet kiszámítani. este 8.-kor permetezek éjjel 1-kor lemossa az egészet egy zápor.

Ha jól tudom legalább 6 óra kell, hogy hasson a növényen a vegyszer és ne mossa le az esõ. Tudtok errõl valamit, aki agráros ?
#8893
Hiiijj, az baj, de nem a téli fagyban fagyott el, hanem a tavasziban sajna!
Mélynyugalmi állapotban az általad mért abszolút T min kétszeresét is lazán kibírják, de a tavaszi fagy az sajna a barackkal, körtével, cseresznyével egyetemben ezeket sem kíméli!
A múlt hónap végén mért fagyok Észak-Olaszországban is -3 fok körül voltak, ott is le-le fagyogattak a rügyek!

Itt a hegyi káki Link
Ez meg az enyém, most csináltam Link Link
És a kiwim Link Link
#8892
Nálam a kivi még teljesen rügytelen. A felsõ végei pedig elszáradtak. Nem tudom mi okozhatta ezt, de úgy tûnik, hogy
elfagytak. Annak ellenére, hogy az abszolút Tmin -10,2°C volt.
A kákik közül az egyik most kezd rügyezni, a többin kissé duzzadtabbak a rügykezdemények.
#8891
Köszi nevet
#8890
Repce Link
Erdõ Link Link
Gesztenye nyári öltözetben Link
Utca Link Link
Orgona Link Link Link Link
#8889
Laci, Herminka: köszi nevet
#8888
nevet
#8887
Bálint gazda! :-)
#8886
Egy antikváriumi klasszikus:
Bálint György:Gyümölcsöskert, Mezõgazdasági Kiadó, Bp. 1972.Meglehetõsen átfogó szakszerû metszési információk tárháza.
#8885
Nem tudom, járnak-e ide a fatermesztésben, fametszésben járatos szakértõk? kacsint ...de próba szerencse alapon felteszem kérdésem: tudnátok-e ajánlani egy olyan könyvet/internetes oldalt, ahol fák nevelésérõl van szó. Gondolok itt a metszés mikéntjére, hogy pl. egy faág a kívánt irányba nõjön, hogy elágazzon, hogy egy-egy ág vastagodjon, stb-stb. Köszi elõre is nevet
#8884
A hiúz témához:
Link
A préda nyomokra 2006 februárjában bukkantunk a Verebes kaszálótól a Lóégési fenyves felé haladtunkban, sítúra közben.Ez volt annó az egyik fontos megerõsítés a biztos téli jelenlétrõl.A SZIE vadbiológiásaival folytatott eszmecsere után valószínûsítették a hiúzt, bár a nyomok az elõtte hulott 1 cm-es friss hótakaró miatt bizonytalanná tették a meghatározást.A Diósjenõi Erdészet szakemberi is hiúznak állapították meg és késõbb már Szemethy Laci, Darányi Laci is így nyilatkozott, amikor a hír bejárta annó a médiát.Friss volt a WWF farkas-hiúz védelmi kampány elõtte. nevetNo persze az Ipolyt jól kifelejtették a hírbõl.kacsintKésõbb egy 100%-an biztos hiúz nyomot is sikerült rögzítenie az egyik erdészünknek.
A horhosokon elõszertetettel a kidõlt bükk fák törzsein közlekedik, remekbe szabott méretû ugrásokkal.Ilyen nyom került az objektív lencséje elé.A kutya, róka pl. nem mozog így. Egyébként a "titkolózás" talán kicsit túlzó, mivel a nagyragadozó élõhelye hatalamas terület. A börzsönyi hiúz(ok) a Nyugati-gerinctõl a Kámor hegyig és mint látjuk a királyréti erdész kerületéigkacsint bárhol elõfordulhat(nak) hegység szerte. Persze elsõsorban az ember által kevésbé bolygatott belsõ részek preferáltak.
Az eu-i hiúz amúgy nagyon érzékeny a bolygatásra, kevéssé tûri jól a változásokat, speciális élõhely igénye van, magányos, és rejtett életmódú, érzékeny, sérülékeny faj.Pl. a farkas sokkal jobb adaptálódó kézséggel rendelkezik.A visszatelepedése még bizonytalan, sok környezeti, emberi hatás játszik közre.A Kárpátok területén is inkább több elszigetelt állomány létezik.
Az érzékszervek funkcionális zsenialitásáról pedig kár szót ejteni...nagy kiváltság a vele való találkozás.a foxi story ezért is gyanús.Elsõsorban préda tetemek nyáron, télen a nyomok, hullaték, idõnként jellegzetes nászahangok mesélnek a hiúzokról.De alapvetõen nem hagy nyomot!
1915-1983 között semmilyen adat nem került elõ róluk, valószínûleg nem voltak az országban.1983-ban a szlovák állomány megerõsösdése nyomán tûnt fel az Aggteleki-karszt, a Zemplén, a Bükk, a Börzsöny és 1989-ben a Visegrádi-hegység bolygatatlanabb belsõ területein.Az nem tiszta, hogy a sSzlovák állomány (ennek peremterülete a mi É-khg-i élõhelyünk) magpopulációiból a gyengébb egyedek jöttek át, vagy a hazai vadállomány sûrûség (lásd muflon, bár az õz kedveltebb csemegéje) vonzotta hozzánk.Az se tisztázott kellõ mértékben, hogy szaporodnak e itt nálunk. A börzsönyi hiúz esetében úgy tûnik már egész évben a hegység területén tartózkodik.Ez az állományi peremhelyzet azonban ökológiailag nagyon sérülékeny egyensúly.A peremi populáció érzékenyebben reagál a rendelkezésre álló erõforrások változására, mint a magállomány.Pozitiv irányban is.Ha az élõhely változásai kedvezõek, akkor gyors felfutás lehet, mert kevesebb a fajtárs konkurencia.De ha negatív irányú, pillanatok alatt eltünnek a területrõl.Az ökofolyósók a perem és a magpopuláció között nagyon fontosak, ebben a fluktuáló mozgásban.Sõt meghatározóak lehetnek egy-egy állomány végleges hazai betelepülése szempontjából.Szóval épp egy érdekes ökológiai folyamat kellõs közepén vagyunk.Sok minden a szlovák magállomány helyzetétõl függ a továbbiakban.
#8883
Mindkettõ. nevet Elõtérben õszi, háttérben kajszi. Link
#8882
Egyébként õrült tempóban halad a természet, az sem mindegy hogy reggel vagy délután fényképezek egy virágzó fát, akkora a különbség!
Most az eddig még alvó részek is be fognak indulni, a korábbi 3 hetes 1 hónapos különbségek napok alatt 1-2 hétre rövidülhetnek!
Ami durva, hogy az elsõ virágzó aranyesõk február közepe környékén jelentek meg, de még mindig van virágzó példány!
#8881
A barack õszi vagy kajszi? nevet
Komolyan nem bírom eldönteni a kép alapján!
#8880
Link
Körte: Link Barack: Link
#8879
5 hónapja a Börzsönyben is van farkas! kacsint
Mióta megvan a huskym és a turisták látják az erdõben, riadtan szólnak a társaiknak: "Úristen, nézzétek, egy farkas!"
Jókat derülök rajta...nevet
#8878
Elõre is bocsánatot kérek, de ezt nem szeretném elárulni..., remélem megérted.
Lehetséges, hogy a közelben van fõ élettere és nem szeretném kitenni semmilyen veszélynek.
Hozzáteszem, azóta elkerülöm azt a részt, hogy én se háborgassam, inkább körbemegyek, ha azon a részen keresztül kellene mennem.
#8877
Virágba borult az összes gyümölcsfám (szilvák, meggyek, cseresznye, a kép balfelén az egyszem cseresznyefa látható) nomeg a dísznövények is nekilódultak nevet

beillesztett kép


A barackfáról eltûntek a virágok most a levelekre koncentrál; a tõlem északabbra esõ közvetlen szomszédom mind a négy barackfájának az összes virágja lehullott - Floo, mind elbarnult kivül-belül (szerencsémre az enyém nem, majd meglátjuk mennyi termést hoz) A császárkörte még "vár" valamire nevet
#8876
A kis domb legmagasabb pontja -ha jól emlékszem- 316m magas. Azt nevezik a helyiek "Nyúli-havasoknak". nevet Érdekes, szép helyek vannak. Keresztül-kasul vágják a dombságot a löszmélyutak, az egyik út kõvel van kirakva. Borospincék sorakoznak az út végén a löszfalban.
Dombok tetején telkek: szõlõs, gyümölcsös, szép házak (néhány náddal fedett).
Ellátogattunk 2 orchidea lelõhelyhez: felhagyott gyümölcsösökben, gyepekben bíboros kosbor, méhbangó, vitéz kosbor tõleveleire leltünk. De találtunk erdõben is a bíborosból. Találkoztunk még törékeny hólyagpáfránnyal, vesepáfránnyal, salamonpecséttel stb..
#8875
Én úgy tudtam, arrafele a Bükkben van pár példány. Egyik haverom látott még egyet az Aggteleki karszton a Szelece-völgyben, amint éppen behúzódott az erdõbe.
#8874
Köszi a választ. Igen, valóban õk csapatban mozognak, akkor úgy látszik ez számít.
Basszus nem sok ember van aki látott hiúzt, nagy szerencséd van. Merre láttad pontosan? Sokat járom a Börzsönyt, életem legszebb élményei közé tartoznak ezek a kirándulások.
#8873
Tyûha! Akkor ez már eljátsza a gyászindulót is!nevet
#8872
Az ehavi Természet Világa ad egy cikket a hazai cincérekrõl, ott is látni ezt a szépséget! Mik nem másznak Nálatok a falra... Jól felidegesíthetted szegényt! :-) 10.000 Ft-os bogár.
#8871
Orgona Link Link Link
Táj Link Link Link
Cseresznye Link
Barack Link
Kiwi Link
Erdõ Link
#8870
Csodás helyen jártatok, szép kis domb nevet
#8869
Keddi kirándulásunk: Link
#8868
OMSZ kamerájának naposabb idõben elõszeretettel pózol egy pókocska. A kamera archívumában megtalálható 2008.04.07én 12.45kor és 2008.04.09én szintén 12.45tõl 13.15ig. vidám
#8867
Jó estét!
Mai képek:
Ha már a Nagy-Hársas, akkor itt egy panoráma a Mátráról:Link A bal szélsõ a Nagy-Hársas. Ezen kép bal szélén a Cserhát is látható:Link
Többi mai kép: teljes pompában a kökény:Link Link Link
Mocsári gólyahír:Link Link
hangyócák:Link igen agresszívek voltak.
Ennek a kis növénykének a nevét nem ismerem(Mi ez?):Link
#8866
nevet
#8865
Huppsz...egy kicsit bekeveredtem nevet
Ez esetben viszont nehéz lesz muzsikálásra bírni... nevet
Bár valami hangot azt hiszem a cincér is ad nevet
#8864
Na, ezt jól kifogtam!nevet
#8863
Gyászcincér.nevet
#8862
Nem a tücsök szokott muzsikálni? kacsint
#8861
Szerintem is cincér!
Próbáld meg rábírni hogy muzsikáljon nevetnevet
#8860
Valami kis cincér, nem?
#8859
Link Az elõbb vettem észre a bogarantyút, melegedett a még langyos falon. Felismeri valaki?
#8858
Muflon ügyben annyit, hogy konkrétan a házi juhok õse két muflon alfaj (Ovis argali és az Ovis musimon), mitokondriális DNS vizsgálattal derítették ki. Szóval birkák, no.
#8857
Oké, kíváncsi vagyok rá! kacsint
#8856
Nya, pont ezt hümmögtem detto.nevet Majd próbálok infót gyûjteni, hátha többet is megtudunk..
#8855
A kollégám egy muflonkost talált pár hónapja az egyik etetõnk mellett elpusztulva. Az erdészet vizsgálta a tetemet és arra jutottak a munkatársak, hogy hiúz végzett vele.
Ez gyakorlatilag egyértelmû volt, hiszen a hiúzon kívûl nincsen olyan nagyragadozónk, mely képes lenne egy amúgy makkegészséges muflon elejtésére, másrészt a kos egyik combján a hús gyakorlatilag le volt rágva, ám a többi testrészén semmilyen sérülés és tépés sem volt.
Ez is a hiúzra enged következtetni, hiszen minden más állat, mely dögevõ is, mindig a lágy részekkel kezdik a "falatozást".
De hogy kutyára támadjon egy hiúz? Ez olyan hihetetlen, de persze nem lehetetlen....., csak valahogy....olyan...érdekes....
#8854
Én is hümmögtem, de a fickó régi motoros, s ilyen sebeket szerinte nem ejt más.. De ki tudja, mi a valóság..?nevet Õ sem látta, csak a kutyája nyikkant egyet hallótávolságban, s mire odarohant, s megtalálta, a kutyu kimúlt. A nyomokból, sebekbõl következtetett, állítólag..
#8853
A Zemplénben bizonyítottan van egy farkascsalád. Illetve 3 éve még volt, remélem megvannak most is.
Hiúz a foxit? Érdekes...
Annyira rejtett életmódú, hogyha embert lát vagy kutyát vagy akármit, ami nem illik bele a környezetébe, köddé válik.
A kutyát 20 perccel veri 200 m-en..kacsint
Én láttam a Börzsönyben 3 év alatt egyszer, de akkor is csak másodpercekre.
Nem hinném, hogy hiúz kutyára támadna.
#8852
Jó a kérdés, de írom a választ....
A szarvasbikák inkább csak tavasz elején vannak csapatban (és ez sem általános), de inkább magánzók ugyanúgy, mint az õzek.
A muflonok ellentétben mindig nyájba verõdve járkálnak, akár 50-60, de több, mint 100 egyed is lehet egy brigádban.
A sok jószág közül mindig van egy, amelyik tuti, hogy már nagyon messzirõl kiszúrja a veszélyforrást és mi emberek sem tudunk szemmel tartani ennyi állatot, amikor cserkeljük be õket.
Az egyedülálló õzzel, szarvassal könnyû dolgunk van, szemmel tudjuk tartani és a reakcióival összhangban mi is tudunk tenni azért, hogy közel kerülhessünk hozzá.

Utolsó észlelés

2025-05-19 09:38:43

Rákóczifalva

14.2 °C

31502

RH: 63 | P: 1014.1

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

139857

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.