Hydroinfo
Én szintúgy örülök, s ha lesz következõ alkalom, hogy tudtok jönni, akkor szívesen elkalauzollak Benneteket egy-két olyan helyre, ami a Börzsöny legmélyebb bugyraiba tartozik, s ahova talán rajtunk (Ipolyosok) kívül még senki nem tette be a lábát.
Igen,itt éreztük a természet erejét és a kilátástalanságot és a bepánikolást is a tehetettlenség mellett..
Se térerõ(myloht próbáltuk hívni),se remény..
Okulásként is írtam le,hogy ilyen helyzetbe lehetõleg ne kerüljenek mások...Mindig a természet az erõsebb...De azért tényleg hihetettlen,hogy egy 900 méter magas hegység egyik oldalán szinte már tavasz van pár kilóméterrel arrébb meg kemény tél..
Myloh:Örülök,hogy megismertelek,így visszanézve azért jó hétvége volt
.
Sok sok tapasztalattal...
Se térerõ(myloht próbáltuk hívni),se remény..
Okulásként is írtam le,hogy ilyen helyzetbe lehetõleg ne kerüljenek mások...Mindig a természet az erõsebb...De azért tényleg hihetettlen,hogy egy 900 méter magas hegység egyik oldalán szinte már tavasz van pár kilóméterrel arrébb meg kemény tél..
Myloh:Örülök,hogy megismertelek,így visszanézve azért jó hétvége volt

Sok sok tapasztalattal...
Bezony ám!
De lenn Királyréten, a kerítésem mellett ma már mosolyogva beszélt róla Celsius és kedves felesége, errõl az emlékezetes túráról, szó szerint közel voltak ahhoz a bizonyos "rendszám-leadáshoz". Õk is tanultak, mi is újra tanultuk és mindenki ismételgetheti magában: a Börzsöny a szépségén, a lenyûgözõ varázsán túl komoly veszélyeket is hordoz magába!
S hogy egy kis hydroinfo is legyen: a Morgó-patak már nem morog annyira szerencsére, szerencsénkre.

De lenn Királyréten, a kerítésem mellett ma már mosolyogva beszélt róla Celsius és kedves felesége, errõl az emlékezetes túráról, szó szerint közel voltak ahhoz a bizonyos "rendszám-leadáshoz". Õk is tanultak, mi is újra tanultuk és mindenki ismételgetheti magában: a Börzsöny a szépségén, a lenyûgözõ varázsán túl komoly veszélyeket is hordoz magába!
S hogy egy kis hydroinfo is legyen: a Morgó-patak már nem morog annyira szerencsére, szerencsénkre.
Azon a hidrológiai infón kívül, hogy az északi, északkeleti bércek, hegyoldalak, völgyfõk tetetemes vízkészletet tárolnak odafenn még hó formájában és a hegység résvíz rendszere már csurig van olvadt hólével..az a tanulság is elgondolkodtató, hogy a Börzsöny nem edzõcipõs terep..nyáron sem..nem még ilyenkor..fõleg nem az északi oldalak..voltak nem egy páran sajnos, akiknek egy ilyen kaland mentõhelikopteres nyílt töréses játékkal ért véget..és volt rosszabb is sajnos..nem véletlen raktunk ki három hete a hófúvások idején figyelmezetõ jelzést az Ipolyos oldalra...valószínûleg a Jancsi és Juliska házhoz keveredhetetek..azt én sem tudom hogy sikerült ellenkezõ irányba lejönni az NHH-ról..de volt már hogy ugyanígy ugyanonnan vittünk ki túrázókat..a Börzsöny jó szelleme a bácsi képében veletek volt..a kaland kaland maradt..legközelebb körültekintõbbek lesztek..és valóban reméljük, a hó nem egyben jön le majd, mint a déli odalakon a Morgó-patak vízgyûjtõjén..
Én viszont köszönöm a megerõsítést a nem mindennapi hóviszonyokkal kapcsolatban!

Tagnap sikerült eltévednünk a Börzsönyben és a Nagy-Hideg hegy-Királyrét útvonal helyett máig nem tudom mi módon NHH-ról a Hideg-hegy környékén lévõ vadász kunyhónál találtuk magunkat 3 órás 50-70 cm-es hóban való vonszolás után...(mentségünkre legyen mondva végig 20-30 méter volt a látótáv).
Ha ott nem jön egy bácsi és nem világosít fel,hogy teljesen máshol vagyunk,mint azt én gondoltam nem tudom meddig kóboroltunk volna.Ráadásul persze nem bakancsban ,hanem edzõcipõben..
Szóval már az fizikai képességeink határán jártunk amikor felvilágosítottak,hogy vissza kell menni...
Nem volt egyszerû észak felöl felmenni a NHH-ra ahol még mindig közel egy méter a hó(szûzhó)és még méllyebb hófúvások is voltak...de megmásztuk az északi sípályát,ami szerintem az eddigi életem legnagyobb teljesítménye a körülményeket is figyelembe véve,szóval akinek még hóhiánya van,annak szeretettel ajánlom a Börzsöny északi oldalát...
Azért írtam ide,mert csak azt akartam érzékeltetni,hogy még sok hó van fent,szóval ha hirtelen jön egy újabb meleg csapadékosabb periódus akkor még az északi oldalon sok veszély leselkedhet..
Ráadásul ahogy nézem a következõ napokban még gyarapodhat a hó fent...
Ha ott nem jön egy bácsi és nem világosít fel,hogy teljesen máshol vagyunk,mint azt én gondoltam nem tudom meddig kóboroltunk volna.Ráadásul persze nem bakancsban ,hanem edzõcipõben..
Szóval már az fizikai képességeink határán jártunk amikor felvilágosítottak,hogy vissza kell menni...
Nem volt egyszerû észak felöl felmenni a NHH-ra ahol még mindig közel egy méter a hó(szûzhó)és még méllyebb hófúvások is voltak...de megmásztuk az északi sípályát,ami szerintem az eddigi életem legnagyobb teljesítménye a körülményeket is figyelembe véve,szóval akinek még hóhiánya van,annak szeretettel ajánlom a Börzsöny északi oldalát...
Azért írtam ide,mert csak azt akartam érzékeltetni,hogy még sok hó van fent,szóval ha hirtelen jön egy újabb meleg csapadékosabb periódus akkor még az északi oldalon sok veszély leselkedhet..
Ráadásul ahogy nézem a következõ napokban még gyarapodhat a hó fent...
Nyomtam pár képet ma délelõtt a Sajóról.
Tegnap tetõzött Sajóvelezd környékén -Anyósék szerint.
(ma sem ugrottam volna bele)
Link
Tegnap tetõzött Sajóvelezd környékén -Anyósék szerint.
(ma sem ugrottam volna bele)

Link
Ma délelõtt sétáltam egy kicsit Kemence faluban, ill. a Fekete-völgyben. A völgyben már kevés hófolt akad, a Kemence- és Csarna-patak vízhozama magas, de nem tûnik kritikusnak. A képen a Csarna-patak: Link
Bóklásztam egy kicsit a tiszai vízállások archívumában. A naményi adatokat néztem fõleg. Megosztok veletek egy-két statisztikai adatot ha nem baj 
Azért indult el az egész keresgélés, mert meg akartam nézni, hogy szeptember óta kapott-e vízutánpótlást a kedvenc holtágam. Ekkor lett rajtam úrrá az ellenállhatatlan vágy, hogy menézzem a "leggyorsabb" árhullámokat az elmúlt években. A leggyorsabbon itt az egy nap alatt bekövetkezett vízszint emelkedést kell érteni. A mérések a reggel 6 (GMT)-kor történtek. Hát íme:
(év, vízszintemelkedés, vízállások, dátum)
2008 420cm 2-422 03.02
2007 306cm -5-301 09.13
2006 280cm -21-259 03.05
2005 350cm -27-323 08.25
2004 413cm 35-449 12.03
2003 282cm 313-595 01.01
2002 282cm -37-245 10.24
2001 618cm -58-560 03.04
2000 404cm 235-639 03.10
1999 241cm 268-454 03.03
1998 350cm 331-681 10.30
1997 429cm 65-494 06.09
1996 460cm -97-363 10.20
1995 611cm -126-485 12.24
1994 307cm 20-327 02.04
1993 304cm 332-336 12.21
1992 299cm 109-308 11.17
1991 312cm 298-610 05.20
1990 255cm -79-176 11.19
1989 460cm 62-522 12.16
1988 312cm -6-296 03.17
Látható hogy igen szépet tud produkálni a Tisza. Már-már villámárvíz kategóriába illõket. A híres-hírhedt 2001-es árvíz kitett magáért. Elsõ napján több mint 6 métert emelkedett. Március 4-én reggel még -54 cm volt a vízállás. Innen meg sem állt az LNV-ig, ami március 7-én 943 cm-nél állt be délelõtt 10 órakkor. 78 óra alatt 3 centi híjján 10m volt az emelkedés.
1995 december 24-én, míg az emberek fát díszítettek, a Tisza beállította az elmúlt 20 év második legnagyobb vízszint emelkedését. Az ünnepek alatt/után el is rendelték a III. fokú készüétséget. 28-án délben volt a tetõzés 843 cm-rel.
Itt figyeltem fel egy érdekességre. Az utóbbi 20 évben 8 alkalommal volt minimum 300 centimétert meghaladó aradás december második felében. Pedig karácsonyi árvízrõl nem is olvastam sehol
Szerintem ez már bõven van annyira szignifikáns, mint a "zöld ár". (majd ennek késõbb utána nézek) Olyannyira szembetûnõ, hogy 4 alkalommal (1989, 1993, 1995, 1997) ezek adták az az évi legmagasabb vízszintet. Igaz 97-es már a 98. évi legmagasabbat adta a január 1 reggeli szinttel. ezek rendre 714, 873, 843, 586 cm. A 93-as "karácsonyi árvíz" prudukálta az elmúlt 20 év 3. legmagasabb vízszintjét.
Még adós vagyok a 2-kal: ez 1998 november 7-én következett be 923 cm-rel.
Kigyûjtöttem még, hogy egy évben hány napon fordult elõ 800 centi (III.fok) feletti vízállás: 1993 - 2nap, 1995 - 3nap, 1998 - 5nap, 1999 - 3nap, 2000 - 3nap, 2001 - 4nap, 2008 - 1nap.
Érdekes még, hogy az 1990-es maximum vízállás mindössze 280cm volt.
Nagyobb ívû munka lenne (ha lesz idõm, megcsinálom) a "karácsonyi árvizek" meteorológiai és hidrológiai hátterét feltárni. Tanulságos dolgok sülnének ki belõle gondolom. Amennyiben van ilyen, vagy esetleg más is kedvet kapott hozzá, ne habozzon, ossza meg velünk

Azért indult el az egész keresgélés, mert meg akartam nézni, hogy szeptember óta kapott-e vízutánpótlást a kedvenc holtágam. Ekkor lett rajtam úrrá az ellenállhatatlan vágy, hogy menézzem a "leggyorsabb" árhullámokat az elmúlt években. A leggyorsabbon itt az egy nap alatt bekövetkezett vízszint emelkedést kell érteni. A mérések a reggel 6 (GMT)-kor történtek. Hát íme:
(év, vízszintemelkedés, vízállások, dátum)
2008 420cm 2-422 03.02
2007 306cm -5-301 09.13
2006 280cm -21-259 03.05
2005 350cm -27-323 08.25
2004 413cm 35-449 12.03
2003 282cm 313-595 01.01
2002 282cm -37-245 10.24
2001 618cm -58-560 03.04
2000 404cm 235-639 03.10
1999 241cm 268-454 03.03
1998 350cm 331-681 10.30
1997 429cm 65-494 06.09
1996 460cm -97-363 10.20
1995 611cm -126-485 12.24
1994 307cm 20-327 02.04
1993 304cm 332-336 12.21
1992 299cm 109-308 11.17
1991 312cm 298-610 05.20
1990 255cm -79-176 11.19
1989 460cm 62-522 12.16
1988 312cm -6-296 03.17
Látható hogy igen szépet tud produkálni a Tisza. Már-már villámárvíz kategóriába illõket. A híres-hírhedt 2001-es árvíz kitett magáért. Elsõ napján több mint 6 métert emelkedett. Március 4-én reggel még -54 cm volt a vízállás. Innen meg sem állt az LNV-ig, ami március 7-én 943 cm-nél állt be délelõtt 10 órakkor. 78 óra alatt 3 centi híjján 10m volt az emelkedés.
1995 december 24-én, míg az emberek fát díszítettek, a Tisza beállította az elmúlt 20 év második legnagyobb vízszint emelkedését. Az ünnepek alatt/után el is rendelték a III. fokú készüétséget. 28-án délben volt a tetõzés 843 cm-rel.
Itt figyeltem fel egy érdekességre. Az utóbbi 20 évben 8 alkalommal volt minimum 300 centimétert meghaladó aradás december második felében. Pedig karácsonyi árvízrõl nem is olvastam sehol

Még adós vagyok a 2-kal: ez 1998 november 7-én következett be 923 cm-rel.
Kigyûjtöttem még, hogy egy évben hány napon fordult elõ 800 centi (III.fok) feletti vízállás: 1993 - 2nap, 1995 - 3nap, 1998 - 5nap, 1999 - 3nap, 2000 - 3nap, 2001 - 4nap, 2008 - 1nap.
Érdekes még, hogy az 1990-es maximum vízállás mindössze 280cm volt.
Nagyobb ívû munka lenne (ha lesz idõm, megcsinálom) a "karácsonyi árvizek" meteorológiai és hidrológiai hátterét feltárni. Tanulságos dolgok sülnének ki belõle gondolom. Amennyiben van ilyen, vagy esetleg más is kedvet kapott hozzá, ne habozzon, ossza meg velünk

A Kraszna már bõven II. fok felett Kocsordnál és a határon túl is (Domahidánál). A határnál (Ágerdõmajor) csak I. fokú a készültség de ide van elõrejelzés Link . Ha marad a csapadékos idõ, akár a III. fok felé is mehet.
Ez nem kérdés.
Könnyen elképzelhetõ, hogy egyszerre fognak. Ha ez bekövetkezne, az egyik felduzzasztaná a másikat, erre mutatnák egy példát:
Pár éve volt egy tavaszi brutális árvíz, akkor a Duna a Tiszát, a Tisza a Köröst duzzasztotta fel. Ekkor dõlt meg az 1970-es években mért rekord a III-as Körösön. Kritikus helyzet alakult ki Gyomától Kunszentmárton irányába (kb. Szarvasi vasúti hídtól lefele volt a legmagasabb a készültségi szint). Akik voltak a Szarvasi nyári találkozón, azok láthatták a Békésszentandrási duzzasztó oldalába vésett eddig mért legnagyobb vízállásadatokat (LNV). Voltunk a családdal a Szarvasi komp felé akkoriban (komp nem üzemelt), rendõrök, polgárõrök stb. járõröztek, csak engedéllyel lehetett a gátra menni (sok volt az ún. "katasztrófatúrista"), mivel homokzsákolva voltak. Mivel apám egyik munkatársa polgárõr, ezért felmehettünk a gátra, persze ekkor már pár nap eltelt a tetõzés óta. Ha valakit érdekelnek a képek egy párat teszek fel.
Könnyen elképzelhetõ, hogy egyszerre fognak. Ha ez bekövetkezne, az egyik felduzzasztaná a másikat, erre mutatnák egy példát:
Pár éve volt egy tavaszi brutális árvíz, akkor a Duna a Tiszát, a Tisza a Köröst duzzasztotta fel. Ekkor dõlt meg az 1970-es években mért rekord a III-as Körösön. Kritikus helyzet alakult ki Gyomától Kunszentmárton irányába (kb. Szarvasi vasúti hídtól lefele volt a legmagasabb a készültségi szint). Akik voltak a Szarvasi nyári találkozón, azok láthatták a Békésszentandrási duzzasztó oldalába vésett eddig mért legnagyobb vízállásadatokat (LNV). Voltunk a családdal a Szarvasi komp felé akkoriban (komp nem üzemelt), rendõrök, polgárõrök stb. járõröztek, csak engedéllyel lehetett a gátra menni (sok volt az ún. "katasztrófatúrista"), mivel homokzsákolva voltak. Mivel apám egyik munkatársa polgárõr, ezért felmehettünk a gátra, persze ekkor már pár nap eltelt a tetõzés óta. Ha valakit érdekelnek a képek egy párat teszek fel.
A mostani alpi-kárpáti idõ ideális egy árvíz szempontjából.Szerintetek melyik folyón fut le majd a legpusztítóbb ár ? [esõ]
Az utóbbi két napban Szeged és Debrecen között utaztam vonattal és az Alföldön több helyen nagyobb kiterjedésû,belvíz súlytotta részeket láttam.
Kiöntött medrébõl a Cuhai-Bakony ér, a Hanságban belvízvédelmi készültséget rendeltek el, a Pest megyei védelmi bizottság pedig árvízveszélyre hívja fel a figyelmet! Részletek:Link
Neeeemm..., a Terrano-m nem akadt el, csupán szemléltetés miatt "fürdettem" meg.
Hát nem semmi. A terepjáró elakadt a legrosszabb helyen, vagy csak az átkelést fényképezted és átjutott gond nélkül?
A Szén-patak és a Vasfazék-patak összefolyása után Morgó a neve. A házam mellett van a találkozójuk.
Képek hamarosan, a helyzet tegnap óta kissé javult.
Képek hamarosan, a helyzet tegnap óta kissé javult.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#51757 - 2009-03-05 14:59:5
Megtörvén a társalgói hangulatot egy szomorú hírrel, legalábbis számunkra: a Szén-patak és a Vasfazék-patak az olvadás és az intenzív esõ hatására délelõtt duzzadni kezdett, majd kevés stagnálás után rohamosan áradni kezdett újra. Jelenleg is borzasztó gyorsan emelkedik a vízszint, 2 perc alatt (nem mellébeszélés) 1,5! cm-t emelkedik. Ha ez így folytatódik tovább, óvatos becsléssel is éjfél körül, de legkésõbb a hajnali órákra kilépnek a medrükbõl. A Nagy-Hideg hegyi turistaházasok ámulattal mesélték, hogy egyszerre, mint egy lavina, megindult a hó Királyrét berkei felé. Az utak mellett - egyenlõre mini - földcsuszamlások láthatók. A vízelvezetõ árkaink már rég elestek, az aszfaltútjainkon hömpölyög a hegy lefelé! Beigazolódott, amitõl féltünk.
Éjjel valószínûleg homokzsákozásba kezdünk és csak bízva bízunk, hogy most az egyszer nem kerekedik rajtunk felül a természet.

Megtörvén a társalgói hangulatot egy szomorú hírrel, legalábbis számunkra: a Szén-patak és a Vasfazék-patak az olvadás és az intenzív esõ hatására délelõtt duzzadni kezdett, majd kevés stagnálás után rohamosan áradni kezdett újra. Jelenleg is borzasztó gyorsan emelkedik a vízszint, 2 perc alatt (nem mellébeszélés) 1,5! cm-t emelkedik. Ha ez így folytatódik tovább, óvatos becsléssel is éjfél körül, de legkésõbb a hajnali órákra kilépnek a medrükbõl. A Nagy-Hideg hegyi turistaházasok ámulattal mesélték, hogy egyszerre, mint egy lavina, megindult a hó Királyrét berkei felé. Az utak mellett - egyenlõre mini - földcsuszamlások láthatók. A vízelvezetõ árkaink már rég elestek, az aszfaltútjainkon hömpölyög a hegy lefelé! Beigazolódott, amitõl féltünk.
Éjjel valószínûleg homokzsákozásba kezdünk és csak bízva bízunk, hogy most az egyszer nem kerekedik rajtunk felül a természet.

A Duna vízgyûjtõ területein jelentõs hó hullik a következõ 48 órában:Link
A következõ hetekre nézve, ez fokozza az árvízveszélyt.
A következõ hetekre nézve, ez fokozza az árvízveszélyt.
Árhullám jön a Dunán, amely várhatóan elhúzódó lesz. Árvízvédelmi problémát várhatóan sehol nem okoz majd. Az, hogy a következõ hét/hetek csapadékos idõjárása mit okoz majd, az már más lapra tartozik. Bajánál 550cm-es vízállásnál lép ki a Duna a részben, vagy egészben lefûzõdött holtágakba, ez az árhullám a közelében lesz ennek az értéknek.
Sziasztok!
A megyei napilapunk mai számában a vízügyes helyi vezetõnk már most hétvégére több mint 3 méteres vízszint-emelkedést jelzett, ami most még nem okoz gondot. Viszont elképzelhetõnek tarotta a helyzet kedvezõtlenebb alakulását, ami a jövõ hétre akár újabb 2 méteres emelkedést is jelenthet. Ebben az esetben lépne ki a Duna a medrébõl (legalábbis itt Bajánál), s kellene elrendelni az elsõfokú készültséget. Külön kiemelte õ is, a vízgyûjtõ területen felhalmozódott hómennyiséget. Ha megtalálom a cikket, akkor majd linket is adok.
A megyei napilapunk mai számában a vízügyes helyi vezetõnk már most hétvégére több mint 3 méteres vízszint-emelkedést jelzett, ami most még nem okoz gondot. Viszont elképzelhetõnek tarotta a helyzet kedvezõtlenebb alakulását, ami a jövõ hétre akár újabb 2 méteres emelkedést is jelenthet. Ebben az esetben lépne ki a Duna a medrébõl (legalábbis itt Bajánál), s kellene elrendelni az elsõfokú készültséget. Külön kiemelte õ is, a vízgyûjtõ területen felhalmozódott hómennyiséget. Ha megtalálom a cikket, akkor majd linket is adok.
Az utolsó hsz-emhez még annyit, hogy érdemes átnézni itt, hogy egy csomó olyan hely van szlovákiában (400-800) méter környékén, ahol 50cm-t meghaladó a hóréteg vastagsága...
Link
Link
Nem tidom ki mennyire figyelte meg a dolgot, de ha a GFS-nek bejön ez a szerda, csütörtök, pénteki mediciklon elõrejelzése és a hozzás tartozó meleg levegõ a magasabb szinteken, akkor itt szlovákiában a tátrában akár 1300 méter környékén is eshetne esõ. És ugye ezeken a részeken is nagyon jelentõs hó van felhalmozódva, mely ha hirtelen olvadásnak indulna... Hát az eléggé katasztrofálisan is elsülhet. Mert tegyük fel, hogy a sokfelé méteresnél is nagyobb hóra 4-5 fok mellett ráhullik 10-20 mm csapadék. Arról nem is beszélve, hogy ausztria nyugati részeit leszámítva a hegyekben ismét jelentõs hótakaró kialakulása valószínû.
Spanyolország felõl egy medic. indult el határozottan ÉK felé,hamarosan felhõzete beteríti az olaszokat.Nem néztem modelleket,de elsõ nekifutásra elérheti a déli -alpesi régiót a melegfrontja...
Mikor, és hol lesz hallható? 
Tán nem a ma esti híradó után az M2-n?
Egyébként a csapadékmérési "projekt" holnaptól indul

Tán nem a ma esti híradó után az M2-n?

Egyébként a csapadékmérési "projekt" holnaptól indul

Palui, nagy ötletet adtál! Azt hiszem errõl a témáról töredékeket (és term. másképp) a nagyérdemû felé is tolmácsolnom kell, ha nem is ennyire részletesen, mint ahogy ebben a fórumban elhangzik, csak utalni rá
Köszönet!


Igen, a Duna egy esetleges hirtelen felmelegedés, és további nedves léghullámok érkezése esetén komolyabb árvízhelyzetet teremthet a következõ hetek ill. 1-2 hónap során. Az (egyelõre lassú) olvadás jövõ héten elindul a magasabb régiókban is, a 0°C határa jellemzõen 1500m körül lesz, csapadék már csak kevés ígérkezik. Az alsó-ausztriai csapadéktevékenység hatására ma napközben el is indult egy kisebb árhullám, Kienstocknál fél métert áradt 5 óra alatt.
A hólétõl és az esõktõl újra áradnak a dunántúli kisvízfolyások is, néhány napon belül ismét telítõdhetnek a medrek.
A Dráváról korábban már volt szó. Az elmúlt hetekben folyamatosan az észak-északnyugati frontok szélárnyékában volt a térség, kellemes, napos "Tauwetter" uralkodott a hegyekben is, sokat olvadt a hó, a 2000m fölötti Villacher Alpe-n pl. több, mint fél métert. Az árvízveszélyes helyzetet itt egy enyhe levegõt szállító mediterrán ciklon idézheti elõ.
A hólétõl és az esõktõl újra áradnak a dunántúli kisvízfolyások is, néhány napon belül ismét telítõdhetnek a medrek.
A Dráváról korábban már volt szó. Az elmúlt hetekben folyamatosan az észak-északnyugati frontok szélárnyékában volt a térség, kellemes, napos "Tauwetter" uralkodott a hegyekben is, sokat olvadt a hó, a 2000m fölötti Villacher Alpe-n pl. több, mint fél métert. Az árvízveszélyes helyzetet itt egy enyhe levegõt szállító mediterrán ciklon idézheti elõ.
Az elmúlt évek, és a jelenlegi hóvízkészletekbõl kiindulva, azt kell hogy mondjam, most a Duna mentén élõket sújthatja jobban egy hirtelen felmelegedésbõl fakadó árhullám.
Tisza vízgyûjtõje, és annak hóvízkészlete: Link
Illetve ugyanez a Duna vízgyûjtõjén: Link Beszédes a két kép.
És akkor még nem beszéltem a Muráról és Dráváról: Link Link ahol is rekordgyanús a helyzet...
Tisza vízgyûjtõje, és annak hóvízkészlete: Link
Illetve ugyanez a Duna vízgyûjtõjén: Link Beszédes a két kép.
És akkor még nem beszéltem a Muráról és Dráváról: Link Link ahol is rekordgyanús a helyzet...

Kérdés, hogy mit értesz tiszta víztükör alatt. Ezen a webcamon teljesen jégmentest nem látni, de már írtam róla, hogy egy öbölre van irányítva, és ebbe az öbölbe északról besodorja a jeget a szél.
Ettõl függetlenül pl. a 02. 07. 14 órás képen én látok szabad vízfelületet, az öbölben pedig roppant szakadozott, vékony jeget. Sõt, itt jól látszik a tavon szabadon úszó maradék jég is, amit a következõ napok szeles idõjárása a déli partra, -különös tekintettel az öblökbe és a partra- sodort.
Ha ez elég a Nobelhez, akkor kérném.
Ha nem elég, akkor sajnos nem szaporítom a nagy magyarjaink számát, de a téma ezzel szerintem most már valóban túl lett beszélve.
Ettõl függetlenül pl. a 02. 07. 14 órás képen én látok szabad vízfelületet, az öbölben pedig roppant szakadozott, vékony jeget. Sõt, itt jól látszik a tavon szabadon úszó maradék jég is, amit a következõ napok szeles idõjárása a déli partra, -különös tekintettel az öblökbe és a partra- sodort.
Ha ez elég a Nobelhez, akkor kérném.

Egy biztos! Aki tiszta víztükröt talál január február hónapra a webcamon azt Nobel díjra terjesztem fel!
Nem, sajnos ez egyáltalán nem olyan. Vitának sem vita, igazad van, hiszen Télember, aki látja nap mint nap a tavat, már az elsõ válaszával korrektül helyesbített, amit illett volna elfogadni.
De, 2 hete én is megfordultam átutazóban a déli parton, akkor már 2 hete éjjel sem fagyott (vagy csak éppen, hogy), napközben aznap +10°C volt. Fonyódnál és Siófoknál lementem megnézni, megvan-e még a korábbi hírekben is szereplõ, szél által kitolt jég. Megvolt, de semmi egyéb: vízfelületen a január eleji takaróból megmaradó jég kizárt, hogy lett volna bárhol is tavon.
De, 2 hete én is megfordultam átutazóban a déli parton, akkor már 2 hete éjjel sem fagyott (vagy csak éppen, hogy), napközben aznap +10°C volt. Fonyódnál és Siófoknál lementem megnézni, megvan-e még a korábbi hírekben is szereplõ, szél által kitolt jég. Megvolt, de semmi egyéb: vízfelületen a január eleji takaróból megmaradó jég kizárt, hogy lett volna bárhol is tavon.
Az én részemrõl nem volt vita eddig, de ha úgy kell kezelni ám legyen vita!
Én továbbra is árgus szemekkel néztem Télember által kipécézett idõpontokat és egész egyszerûen az öböl be van fagyva! Igaz már finomítva lett kissé, hisz az eredeti verzió úgy volt hogy ez már új jég ami ott van mivel a régi teljesen eltûnt! Mostanra már töredezett jégrõl illetve az északi rész felõl odasodrott jég is felbukkant a mondatokban! Azt hiszem közelítünk a helyes verzió megoldására.
Ez olyan mint a bértárgyalások! Mind két résznek engednie kell kissé!
Én továbbra is árgus szemekkel néztem Télember által kipécézett idõpontokat és egész egyszerûen az öböl be van fagyva! Igaz már finomítva lett kissé, hisz az eredeti verzió úgy volt hogy ez már új jég ami ott van mivel a régi teljesen eltûnt! Mostanra már töredezett jégrõl illetve az északi rész felõl odasodrott jég is felbukkant a mondatokban! Azt hiszem közelítünk a helyes verzió megoldására.
Ez olyan mint a bértárgyalások! Mind két résznek engednie kell kissé!

Én befejeztem, tekintettel, hogy nem tudok a témához többet hozzátenni. Szerintem túl is ragoztuk már.
Mondjuk Daniello voltál a parton?
Egyébként izgalmas a vita, csak maradjon kulturált hangnemû, he-he!
Egyébként izgalmas a vita, csak maradjon kulturált hangnemû, he-he!
Szerintem is pont került. És szerintem engem igazolnak. Jól nézd meg mondjuk a február 08. 15 órást, utána a február 09. 07 órást. Látható, hogy az elsõn egészen vékony, helyenként már "lagunásodott" a jég, ráadásul a parton semmiféle kisodort jég nincs, míg a másodikon már összetorlódott, északias szél által parthoz sodort jég van. Külön felhívnám a figyelmedett a parton látható jéghegy nagyságára.... Ha szerinted a part közeli jég képe a két képen egyforma, akkor nem ugyanazt látjuk....
Összefoglalva: bizony a part közeli és erõsen elvékonyodott jeget feltörte a szél, az már megint más kérdés, hogy észak felõl sok maradék jeget is a déli partra sodort. A második képen jól látszik, amint az észak felõl sodródó jég rácsúszik a többi vékony jégtáblára, (látszólag túrolást okoz) kitolva immáron egy jelentõs mennyiséget a partra.
A képen látható öbölben a február 8-i vs. másnapi jég eredete nem ugyanaz, tehát ebben az öbölben se maradt egyben a januári jég. Azaz bizony kiengedett, de a szél, a hullámzás összesodorta.
Összefoglalva: bizony a part közeli és erõsen elvékonyodott jeget feltörte a szél, az már megint más kérdés, hogy észak felõl sok maradék jeget is a déli partra sodort. A második képen jól látszik, amint az észak felõl sodródó jég rácsúszik a többi vékony jégtáblára, (látszólag túrolást okoz) kitolva immáron egy jelentõs mennyiséget a partra.
A képen látható öbölben a február 8-i vs. másnapi jég eredete nem ugyanaz, tehát ebben az öbölben se maradt egyben a januári jég. Azaz bizony kiengedett, de a szél, a hullámzás összesodorta.