Bioszféra
Õ ugyan nem szürkemarha, de kíváncsi lennék, melyik torreádor merne szembeszállni vele:-)
Link
Link
Homályosak??? Én nem vettem észre. A galériaprogi szétcseszi, de ez leginkább a színhatárokon látszik nagyobb felületeken.
Te!
Valahogy olyan homályosak a képeid, eddig mindig élesek voltak, mitörtént?
Egyébként szép helyen jártál!
Valahogy olyan homályosak a képeid, eddig mindig élesek voltak, mitörtént?
Egyébként szép helyen jártál!
Köszönöm! Nem ismertem, csak a szépsége fogott meg. Egyke volt a környezetében nem láttam másikat.
Köszönöm. Nagyon jól éreztem magam, szükségem volt a természetre.
Myloh! A kép amit kérdezel a Kõhegyrõl az elsõ panoráma amit láttam. Utána felfedeztem kissé balra egy kisvasutat, és ha tovább néztem balra, akkor láttam a Dunát is. Elõször jártam a környéken, igy nem tudom beazonosítani. Remélem ebbõl a pár sorból Neked már menni fog. Gyönyörû hely!
Myloh! A kép amit kérdezel a Kõhegyrõl az elsõ panoráma amit láttam. Utána felfedeztem kissé balra egy kisvasutat, és ha tovább néztem balra, akkor láttam a Dunát is. Elõször jártam a környéken, igy nem tudom beazonosítani. Remélem ebbõl a pár sorból Neked már menni fog. Gyönyörû hely!
A szürkemarhás kép csak nem Verõcén készült? 
A magyarkúti rész fantasztikus szépségét nagyon hûen átadják a fotóid! Nagyon szépek!
A magyarkúti rész fantasztikus szépségét nagyon hûen átadják a fotóid! Nagyon szépek!
Bár elsõre nagyon "ismerõs" volt a lepke, ilyent még nem fotóztam-határoztam, csak most, a fotód alapján. Jó kis fogás.
Én is lencsevégre kaptam ma 2 lepit (egy fecskefarkút és egy medvelepkét), majd holnap töltök fel képeket.
Én is lencsevégre kaptam ma 2 lepit (egy fecskefarkút és egy medvelepkét), majd holnap töltök fel képeket.
Köszi, tényleg az lehet. Mármint az araszoló.
Neked van róla saját képed?
Neked van róla saját képed?
Köszi a Turritist! Még becõi nincsenek, igazán majd azok lesznek a fajra jellemzõk, amitõl különbözik a többi hasonló keresztestõl.
A lepid tényleg araszoló, valószínûleg a rácsos araszoló (Chiasmia clathrata): Link Lucernakártevõnek írja a könyvem.
Szépek a képek!
Még becõi nincsenek, igazán majd azok lesznek a fajra jellemzõk, amitõl különbözik a többi hasonló keresztestõl.A lepid tényleg araszoló, valószínûleg a rácsos araszoló (Chiasmia clathrata): Link Lucernakártevõnek írja a könyvem.
Szépek a képek!
Elég nagy gondban vagyunk... Minden epertõ el kezdett lekókadni. Egyet kiszedtünk, és meg is találtuk az okozót: 4db jól meghízott pajort. A kérdésem az lenne, hogyan lehet õket elûzni? Egyenként kiásni az epreeket és eltávolítani a pajorokat?
Mai képek a kertünkbõl. Link
Lepkéhez értõk: mi a neve ennek (araszoló)? Link
Sokáig követtem, fel-felriadt nyugtalanul. Aztán egy gyöngyvesszõn rátalált egy nektárdús virágra, onnantól már nem érdekelte semmi, belefeledkezett a szívogatásba. Lehetett fotózni.
Dávidnak: toronyszál. Kinyíltak virágai. Link
Link
Varjútövis virágai: Link
Elnézést a minõségért, elég rosszak voltak a fényviszonyok!
Lepkéhez értõk: mi a neve ennek (araszoló)? Link
Sokáig követtem, fel-felriadt nyugtalanul. Aztán egy gyöngyvesszõn rátalált egy nektárdús virágra, onnantól már nem érdekelte semmi, belefeledkezett a szívogatásba.
Lehetett fotózni.Dávidnak: toronyszál. Kinyíltak virágai. Link
Link
Varjútövis virágai: Link
Elnézést a minõségért, elég rosszak voltak a fényviszonyok!
Ahh, tündérkék! Link Link Lenge kis teremtések.
Olyan jó érzés, amikor az ember a természetben, azon belül a mikrokozmoszban rejlõ, megbúvó apró szépségeket megfigyelheti, és gyönyörködhet bennük és ebben az apró világban. Kicsi ékszerek, sokkal értékesebbek lesznek mégis minden kincsnél, ha az ember belemélyül tanulmányozásukba, titkaik kutatásába..
Olyan jó érzés, amikor az ember a természetben, azon belül a mikrokozmoszban rejlõ, megbúvó apró szépségeket megfigyelheti, és gyönyörködhet bennük és ebben az apró világban. Kicsi ékszerek, sokkal értékesebbek lesznek mégis minden kincsnél, ha az ember belemélyül tanulmányozásukba, titkaik kutatásába..
Link
A fenti linken vannak a mai Városlõd-Szentgál környéki séta képei. Sok szépet láttam, állatot, növényt egyaránt. :-)
A fenti linken vannak a mai Városlõd-Szentgál környéki séta képei. Sok szépet láttam, állatot, növényt egyaránt. :-)
Reggeli bioszféra:Link
Közben azon gondolkozok,hogy miért romlik a kép minõsége feltöltés után?
Az eredeti képek szinesebbek és élénkebbek!
Közben azon gondolkozok,hogy miért romlik a kép minõsége feltöltés után?
Az eredeti képek szinesebbek és élénkebbek!
Szép reggelt mindenkinek a Fák és Madarak Napján!
Link
Noli: ...és milyen szépek tollazatot viselnek a verebek!
Link
Noli: ...és milyen szépek tollazatot viselnek a verebek!
Én a Csóványost nézem origónak és onnan viszonyítom a dolgokat.
Azért elég nagy terület a keleti rész, szerencsére.
Csak azért emeltem ki felkiáltójellel a keleti szócskát, mert ha eddig vizsgálatról esett a szó, minden tudós és kutató becsukott szemmel állította, hogy a hiúz fennmaradásához megfelelõ élõhely csakis az É-i Börzsönyben van!
Lám-lám, a természet megcáfolta!
Azért elég nagy terület a keleti rész, szerencsére.
Csak azért emeltem ki felkiáltójellel a keleti szócskát, mert ha eddig vizsgálatról esett a szó, minden tudós és kutató becsukott szemmel állította, hogy a hiúz fennmaradásához megfelelõ élõhely csakis az É-i Börzsönyben van!
Lám-lám, a természet megcáfolta!
Még egy kis szösszenet házi verebek ügyében. Nagyon sokan semmire se tartják ezeket a cserfes kis tollasokat. Szemetet esznek, tele van velük minden, stb.
Most, hogy mindenfelé rengeteg a cserebogár, tessék megfigyelni, hogy a verebek micsoda élvezettel ZABÁLJÁK (direkt írom így) õket! Sokszor látom, hogy a levegõben repülve vadásznak rájuk, ahogy a fecske a legyekre... A házunk melletti két vadgesztenyefa tetejét letarolták a cserebogarak, na a verebek sokszor csapatban lepik el a fát és szedik le a bogarakat a virágzatról, zsenge levelekrõl.
A feketerigók csak a földre pottyant (sokszor már döglött) bogarakat eszik. A seregély is pusztítja, de nem olyan intenzíven, mint a verebek.
Szóval tessék megbecsülni a verebet!
Most, hogy mindenfelé rengeteg a cserebogár, tessék megfigyelni, hogy a verebek micsoda élvezettel ZABÁLJÁK (direkt írom így) õket! Sokszor látom, hogy a levegõben repülve vadásznak rájuk, ahogy a fecske a legyekre... A házunk melletti két vadgesztenyefa tetejét letarolták a cserebogarak, na a verebek sokszor csapatban lepik el a fát és szedik le a bogarakat a virágzatról, zsenge levelekrõl.
A feketerigók csak a földre pottyant (sokszor már döglött) bogarakat eszik. A seregély is pusztítja, de nem olyan intenzíven, mint a verebek.
Szóval tessék megbecsülni a verebet!
Sajnos nem ismerem a Börzsönyt, s nem tudom pl., hogy mennyire tudatosítják a kirándulókban az ösvényrõl való letérés tiltásának valódi okát. Mondjuk a kiindulási helyeken (vasútállomás, parkolók, stb.) ahonnan kezdik a túrákat a népek, van-e ismertetõ tábla, melyen jól kiemelten szerepel, hogy az élõvilágot MILYEN módon teheti tönkre akár óvatlanul is, aki melléjár az ösvénynek? Szerintem a kirándulók nagy része pont azért megy, hogy élvezze az ÉLET minden szépségét, nyugalmát, s nem áll szándékában bántani azt. Ha jobban tudatosulna a védett területek értékvédelmének jelentõsége, szerintem sokkal kevesebben csámborognának mellé...
A motorosok és társai témában már elmondtam sokszor a véleményemet...
Most indulok Városlõd - Szentgál környékére kisebb sétára. Remélem, estére szép fotókkal jövök vissza!
A motorosok és társai témában már elmondtam sokszor a véleményemet...
Most indulok Városlõd - Szentgál környékére kisebb sétára. Remélem, estére szép fotókkal jövök vissza!
Hát igen, nem egyszer volt már, hogy egyszerûen az erdõ (fõleg egy bükkerdõ) szépségétõl könnybe lábadt a szemem (nem szégyellem, sõt örülök ennek). Ha tehetem minden szabadidõmet kint - és leginkább erdõs területen - töltöm, nekem erre van szükségem, ahhoz, hogy ne "gárgyuljak" be.
Nem vagyok egy irigy típus, de bizony jó lehet neked, hogy sokat járkálsz erdõben, bár biztos vannak annak is hátulütõi, mert ez a "járkálás" gondolom sokszor kemény munka (ellenõrzés, munkafelügyelés, stb...., meg szinte minden este kullancs-átvizsgálás).
A Hiúz témához: Na végre már közelebbit mondtál:-) Tehát a Börzsöny keleti része (akkor két tippem van: Csehvártól délre lévõ rész, vagy a Kámor környékén valahol).
Na jó, nem kell válaszolnod, mert ez szinte államtitoknak minõsíthetõ. És ez így van jól. Reméljük sikeresen fennmarad a populáció.
Nem vagyok egy irigy típus, de bizony jó lehet neked, hogy sokat járkálsz erdõben, bár biztos vannak annak is hátulütõi, mert ez a "járkálás" gondolom sokszor kemény munka (ellenõrzés, munkafelügyelés, stb...., meg szinte minden este kullancs-átvizsgálás).
A Hiúz témához: Na végre már közelebbit mondtál:-) Tehát a Börzsöny keleti része (akkor két tippem van: Csehvártól délre lévõ rész, vagy a Kámor környékén valahol).
Na jó, nem kell válaszolnod, mert ez szinte államtitoknak minõsíthetõ. És ez így van jól. Reméljük sikeresen fennmarad a populáció.
Ma megkukkantottam az akácokat a környéken.
Bent a faluban csak 1-et fényképeztem, az viszont gyönyörû volt: Link Link
Aztán kimentem a határba, ott sok akác van. Elõször meglepõdtem, mert a kintieken elõször még levelet is alig láttam, nemhogy virágot: Link Link Link Aztán tovább mentem, és rájöttem, hogy még most indultak csak be az akácok. Távolabb már voltak fejlettebb példányok, végig bimbósak: Link Link
Bent a faluban csak 1-et fényképeztem, az viszont gyönyörû volt: Link Link
Aztán kimentem a határba, ott sok akác van. Elõször meglepõdtem, mert a kintieken elõször még levelet is alig láttam, nemhogy virágot: Link Link Link Aztán tovább mentem, és rájöttem, hogy még most indultak csak be az akácok. Távolabb már voltak fejlettebb példányok, végig bimbósak: Link Link
Persze, igazad van.
Valóban korunk egyik legszívszaggatóbb "vívmánya" a terepmotor és a quad. Mármint ahol használják.
A vadászattal és a kisvonattal azonban kötekednék, de csak egy picit...
A kisvonat története - a Börzsönyben - az 1700-as évekig nyúlik vissza, a vadászatról meg nem kell beszélni, meddig. A lõfegyverrel való vadászat is nagyon-nagyon régen kezdõdött.
A vadaknak és az ott élõ élõlényeknek ezek üzemeltetésébõl és gyakorlásából fakadó zaja mára már megszokottá vált.
Természetesen a lövés hangjára megugrik a vad, ez természetes reakció, a kisvonat hangja pedig abszolút nem zavarja õket (ez tapasztalat).
Mi sem állítottuk, hogy a turistaútról való lelépést egy lapon lehet említeni a terepmotorozással, de vannak kényes fajok a növényvilágban is (mondjuk taposásra) és az állatvilágban is (pl. a fekete gólya - ha a fészkénél elsétálsz, képes rá, hogy hanyatt-homlok elmenekül, akár a tojásait is maga mögött hagyva és soha nem tér vissza).
Tehát a turistautak nem a turizmus ellen vannak, hanem értük és nem azért találta ki a Nemzeti Park és az Erdészet a turistaútról való lelépés tilalmát, hogy keresztbe tegyen a kirándulóknak, hanem egyes fokozottan védett faj megõrzése céljából.
A Börzsönyben jelen esetben fõleg a hiúz élõhelye érinthetetlen maradjon!
Ha már hiúz, örvendetes dolog, hogy sokadszorra láttak az elmúlt idõszakban a Börzsöny keleti! részén egy hiúzpárt, több ember egymástól független elmondása alapján. Fotó sajnos még nincs róluk, de reméljük, hamarosan lesz.
Bárcsak minden természetjáró lenne olyan beállítottságú, mint Te, Bölke, valószínûleg a hiúz-program is látványosabb eredményekkel zajlana.
Nagyon lerí az írásodból, hogy kellõ alázattal bírsz az erdõ iránt! Ez tetszik!
Valóban korunk egyik legszívszaggatóbb "vívmánya" a terepmotor és a quad. Mármint ahol használják.
A vadászattal és a kisvonattal azonban kötekednék, de csak egy picit...
A kisvonat története - a Börzsönyben - az 1700-as évekig nyúlik vissza, a vadászatról meg nem kell beszélni, meddig. A lõfegyverrel való vadászat is nagyon-nagyon régen kezdõdött.
A vadaknak és az ott élõ élõlényeknek ezek üzemeltetésébõl és gyakorlásából fakadó zaja mára már megszokottá vált.
Természetesen a lövés hangjára megugrik a vad, ez természetes reakció, a kisvonat hangja pedig abszolút nem zavarja õket (ez tapasztalat).
Mi sem állítottuk, hogy a turistaútról való lelépést egy lapon lehet említeni a terepmotorozással, de vannak kényes fajok a növényvilágban is (mondjuk taposásra) és az állatvilágban is (pl. a fekete gólya - ha a fészkénél elsétálsz, képes rá, hogy hanyatt-homlok elmenekül, akár a tojásait is maga mögött hagyva és soha nem tér vissza).
Tehát a turistautak nem a turizmus ellen vannak, hanem értük és nem azért találta ki a Nemzeti Park és az Erdészet a turistaútról való lelépés tilalmát, hogy keresztbe tegyen a kirándulóknak, hanem egyes fokozottan védett faj megõrzése céljából.
A Börzsönyben jelen esetben fõleg a hiúz élõhelye érinthetetlen maradjon!
Ha már hiúz, örvendetes dolog, hogy sokadszorra láttak az elmúlt idõszakban a Börzsöny keleti! részén egy hiúzpárt, több ember egymástól független elmondása alapján. Fotó sajnos még nincs róluk, de reméljük, hamarosan lesz.
Bárcsak minden természetjáró lenne olyan beállítottságú, mint Te, Bölke, valószínûleg a hiúz-program is látványosabb eredményekkel zajlana.
Nagyon lerí az írásodból, hogy kellõ alázattal bírsz az erdõ iránt! Ez tetszik!
Na ettõl féltem, hogy valaki csak felfigyel erre. :-( , :-) Értem én az érveiteket, de pl, ezzel jót is tehettem, hiszen nem biztos, hogy tudják, pl. Nemzeti Parkosok, hogy van ott egy - mondjuk - parlagi sas fészek. Fel is hívom a figyelmüket rá, hátha. Az is világos számomra, hogy Nemzeti Park terület, de hogy fokozottan védett, azt bizony csak sejtettem:-), nem lehetett levágni (nincs tábla, stb... ami érthetõ is, hiszen azokat meg rongálják egyes csoportok...). Mindig csendben közlekedek az erdõben. Csak fotózok. Ilyenkor nekem is van kis lelkiismeret furdalásom, hogy talán mégsem kellett volna betévednem ide, de akkor eszembe jut, hogy azzal, hogy én csendben elhaladok egy pl. fészek alatt, kisebb zavarást okozok, mint egy távoli terepmotoros, vagy erdei vasút ugyebár, vagy a vadászok lövései.
Meg egyszerûen nem tudom kihagyni ezeket a helyeket úgy, ahogy más mondjuk a dohányzásban nem tud megálljt parancsolni.
Természetesen itt sem úttalan utakon mentünk, hanem egy kis elhagyatott ösvény szerûségen, tehát így talán elnézhetõbb a dolog, akkora avar-zajt sem csaptunk.
Majd küldök fényképet a fészekrõl.
Más: Egyébként fantasztikus kilátás nyílik a Kis-Koppány utáni (Nagybörzsöny felé) hegyoldalról 300 fokban körül lehet tekinteni. Eszméletlen. Most voltam ott elõször, de szégyellem is magam, hogy még nem voltam ott.
Meg egyszerûen nem tudom kihagyni ezeket a helyeket úgy, ahogy más mondjuk a dohányzásban nem tud megálljt parancsolni.
Természetesen itt sem úttalan utakon mentünk, hanem egy kis elhagyatott ösvény szerûségen, tehát így talán elnézhetõbb a dolog, akkora avar-zajt sem csaptunk.
Majd küldök fényképet a fészekrõl.
Más: Egyébként fantasztikus kilátás nyílik a Kis-Koppány utáni (Nagybörzsöny felé) hegyoldalról 300 fokban körül lehet tekinteni. Eszméletlen. Most voltam ott elõször, de szégyellem is magam, hogy még nem voltam ott.
Húúú Bölke, most a Börzsöny egyik legnagyobb õrzõjét bõszítetted fel hozzászólásoddal! 
Nem rossz szándékkal mondom, inkább viccesen, de Lacinak teljes mértékben igaza van.
Sosem felejtem el, megkaptam a Királyréti Erdészetnél a kerületemet 2006 januárjában és tavaszra az Inóci-kõbányánál kezdtem termeltetni. Mármint fát.
Az egyik nap felfigyeltem egy madárra, melyet nem nagy biztonsággal ugyan, de vándorsólyomnak tituláltam.
Kollégám - Homoki - Nagy István, aki a Madártani Egyesület tagja és nem mellékesen az édasapja volt a legnagyobb magyar természetfilm-rendezõ (Gyöngyvirágtól lombhullásig, Cimborák hegyen-völgyön, stb.) - bocs a kitérõért - szóval Pisti egy legyintéssel elintézte, hogy az kerecsen, nem nagy szám.
Kértem, azért menjen ki és nézze meg, õ a szakember madár-téren.
Bizony vándorsólyom volt.
A termeltetést leállítattam és az odavezetõ utakat lezártuk.
Gondolhatod, jó pár 10 millió forintja ottmaradt az erdészetnek faáruban õmiatta. Dehát õ az elsõdleges, õk hamarabb voltak itt, mint mi, emberek.
A terület az övék, fõleg, ha egy Európa szinten is fokozottan védett fajról van szó.
Mi csak bekontárkodunk a területükre, és ha már ezt tettük, akkor próbáljuk ezt minél halkabban, minél észrevehetetlenebbül tenni.
A történetnek annyi lett a vége, hogy a tojó tojást rakott, bár a tojásból nem kelt ki a fióka.
Hogy mi történhetett? Nem tudni....
A turistautak úgy vannak kialakítva - a Börzsönyben is -, hogy nemigen érint olyan részeket, amiket a természetvédelem és az erdõgazdaság igen nagy erõkkel próbál védeni.
Ezért is írta Laci, hogy sohasem tudni, mikor lépünk olyan területre, melyen visszafordíthatatlan kárt okozunk, akár a puszta jelenlétünkkel is.
Nem rossz szándékkal mondom, inkább viccesen, de Lacinak teljes mértékben igaza van.
Sosem felejtem el, megkaptam a Királyréti Erdészetnél a kerületemet 2006 januárjában és tavaszra az Inóci-kõbányánál kezdtem termeltetni. Mármint fát.
Az egyik nap felfigyeltem egy madárra, melyet nem nagy biztonsággal ugyan, de vándorsólyomnak tituláltam.
Kollégám - Homoki - Nagy István, aki a Madártani Egyesület tagja és nem mellékesen az édasapja volt a legnagyobb magyar természetfilm-rendezõ (Gyöngyvirágtól lombhullásig, Cimborák hegyen-völgyön, stb.) - bocs a kitérõért - szóval Pisti egy legyintéssel elintézte, hogy az kerecsen, nem nagy szám.
Kértem, azért menjen ki és nézze meg, õ a szakember madár-téren.
Bizony vándorsólyom volt.
A termeltetést leállítattam és az odavezetõ utakat lezártuk.
Gondolhatod, jó pár 10 millió forintja ottmaradt az erdészetnek faáruban õmiatta. Dehát õ az elsõdleges, õk hamarabb voltak itt, mint mi, emberek.
A terület az övék, fõleg, ha egy Európa szinten is fokozottan védett fajról van szó.
Mi csak bekontárkodunk a területükre, és ha már ezt tettük, akkor próbáljuk ezt minél halkabban, minél észrevehetetlenebbül tenni.
A történetnek annyi lett a vége, hogy a tojó tojást rakott, bár a tojásból nem kelt ki a fióka.
Hogy mi történhetett? Nem tudni....
A turistautak úgy vannak kialakítva - a Börzsönyben is -, hogy nemigen érint olyan részeket, amiket a természetvédelem és az erdõgazdaság igen nagy erõkkel próbál védeni.
Ezért is írta Laci, hogy sohasem tudni, mikor lépünk olyan területre, melyen visszafordíthatatlan kárt okozunk, akár a puszta jelenlétünkkel is.
Valóban csodálatosak a Magas-Börzsöny hátravágodott radiális völgyei.
De arra azért oda kell figyelni, hogy a Börzsöny önmagában is nemzeti park, ezenkívül a belsõ területein sok a Natura kétezres (pSCi,SPA) élõhely és madárvédelmi terület.Pl. a Drinó-patak szurdoka éppen fokozottan védett terület, mindkét besorolással.Ide csak engedéllyel (kutatási- tudományos ok) vagy a vezetõvel lehet bemenni a természetvédelmi és erdészeti szakemberek kíséretében.A turistautak azért kellõen feltárják a hegység nagy részét, ám a belsõ intimebb részek nem véletlenül kell, hogy rejtettek maradjanak.Kényes ökológiai egyensúlyi okok, egyes fajok utolsó menedékei.Zavarásuk, ha még oly jószándékú is, komoly, ha nem visszafordíthatatlan károkat okozhat.Alapos ornitológiai ismeretek nélkül egy sasfészek zavarása is, rossz idõpontban, káros lehet, máskor nincsen olyan komoly hatással.Ezért is nem jó a jelzett utakat szakkíséret nélkül elhagyni, bármennyire is csábítóak a völgyek, gerincek, bércek.
És ne feledjük, tanulságos, hogy északi szomszédunknál eszünkbe se jut nemzeti parkon belül külön utakon járni, hiszen nagyon komoly következményekkel járna.
De arra azért oda kell figyelni, hogy a Börzsöny önmagában is nemzeti park, ezenkívül a belsõ területein sok a Natura kétezres (pSCi,SPA) élõhely és madárvédelmi terület.Pl. a Drinó-patak szurdoka éppen fokozottan védett terület, mindkét besorolással.Ide csak engedéllyel (kutatási- tudományos ok) vagy a vezetõvel lehet bemenni a természetvédelmi és erdészeti szakemberek kíséretében.A turistautak azért kellõen feltárják a hegység nagy részét, ám a belsõ intimebb részek nem véletlenül kell, hogy rejtettek maradjanak.Kényes ökológiai egyensúlyi okok, egyes fajok utolsó menedékei.Zavarásuk, ha még oly jószándékú is, komoly, ha nem visszafordíthatatlan károkat okozhat.Alapos ornitológiai ismeretek nélkül egy sasfészek zavarása is, rossz idõpontban, káros lehet, máskor nincsen olyan komoly hatással.Ezért is nem jó a jelzett utakat szakkíséret nélkül elhagyni, bármennyire is csábítóak a völgyek, gerincek, bércek.
És ne feledjük, tanulságos, hogy északi szomszédunknál eszünkbe se jut nemzeti parkon belül külön utakon járni, hiszen nagyon komoly következményekkel járna.
Ok, köszi. Kép is van róla, csak most nem tudom letölteni, de majd elküldöm.
Egyébként ez a Csarna patak völgye Csóványos közti rész egyszerûen csodálatos, nem lehet rá szavakat találni, nincs ilyen nyelvtani formula még.
Egyébként ez a Csarna patak völgye Csóványos közti rész egyszerûen csodálatos, nem lehet rá szavakat találni, nincs ilyen nyelvtani formula még.
Igazából ezt megállapítani így nem tudom, két ok miatt sem:
Nem láttam és nincsenek túlzott ornitológiai ismereteim.
Ha viszont arra hagyatkozom, amit már tapasztaltam a Börzsönyben, akkor a parlagi mellett voksolnék, már párszor összefutottunk Õkelmével.
De ettõl simán lehet békászó is...
Nem láttam és nincsenek túlzott ornitológiai ismereteim.
Ha viszont arra hagyatkozom, amit már tapasztaltam a Börzsönyben, akkor a parlagi mellett voksolnék, már párszor összefutottunk Õkelmével.
De ettõl simán lehet békászó is...
így van, a Börzsönyben is tapasztaltam ezt most a hosszú hétvégén, csak azért nem írtam, mert ott kisebb foltokban láttam ezt a jelenséget, mint a Gerecsében.
Tényleg, ha már a Börzsönynél tartunk. Bemerészkedtünk a Drinó patak völgyébe (ha lehet, letérek a túristautakról, mert valahogy mindig gazdagabb élõvilággal találkozunk az ilyen helyeken) és szerintem sasfészket láttunk egy Bükkfán kb 15 méteres magasságban. A fészek 1,5 méter átmérõvel bírt. Lehet parlagi sas, vagy inkább békászó sas?
Tényleg, ha már a Börzsönynél tartunk. Bemerészkedtünk a Drinó patak völgyébe (ha lehet, letérek a túristautakról, mert valahogy mindig gazdagabb élõvilággal találkozunk az ilyen helyeken) és szerintem sasfészket láttunk egy Bükkfán kb 15 méteres magasságban. A fészek 1,5 méter átmérõvel bírt. Lehet parlagi sas, vagy inkább békászó sas?
Biza tanulságos!
Az elmúlt napokban a Becsehely-Nagykanizsa vonalon utaztam minden nap, és Nagykanizsa keleti felén magasodó lassan emelkedõ domb lábánál van egy nagy akácfolt, ami mellett elhaladva minden nap megnéztem, hisz kishíján belóg az útra!
Tegnap még jelét sem láttam rajtuk virágnak, ma totál fehéren virítottak késõ délután, aszittem kiesek a kocsiból döbbenetemben!
Ennyit számitott a tegnap délután és a mai nap!
Közben a jobb fekvésû dombokon nagyon vontatott az akácvirágzás, sõt, ma "nagyitóval" megvizsgálva több elfagyott hajtásrügyet találtam, amelyeken az elsõ virágok lettek volna...és amelyek ha nem fagynak el, már rég virágoznának!
Beszéltem méhésszel, megerõsitette sejtésemet, miszerint õk már március végén érzékelték az elfagyást!
Ugyanugy jártunk vele, mint az ország többi részéhez képest 2 héttel-1 hónappal korábban virágzó kajsziainkkal, és cseresznyéinkkel!
Tudom, hogy a klimatológiai megfigyelések között fenológiai megfigyeléseket is végeznek, jelen esetben késõbbi akácvirágzást regisztrálnának olyan helyeken, ahol elfagyás nélkül akár 10 nappal is elõbb kezdõdne az akácvirágzás, mint máshol!
Az elsõ hajtásrügyek lefagyását követõen itt most az utóvirágzás indul egyidejûleg Bp belvárosainak elsõ virágaival!
Az idei dátum évek sorozatának átlagában fog szerepelni!
Bár hitelesnek tûnik, hiszen tényleg most kezdõdik a virágzás, a virágzás megindulásához szükséges hõösszeg vonatkozásában mégis fals adatnak tartom, mert nem adja vissza hûen azt a fenológiai állapotot, ami fagy nélkül lett volna, azaz, az idei év vegetációval kifejezett eddigi hõösszegét!
Vagyis az akácvirágzás dátuma adott helyen azért azonos egy másik helyével, mert emitt lényegében az utóvirágzás kezdõdik akkor, mint amott az elsõ virágzás, ugyanakkor a virágzás kezdete azonos dátummal van feltûntetve, és hasonló eset 25-30 %-os gyakorisággal elõfordul, akkor amint már irtam, az átlag sem fejezi ki a valós fenológiai eltérést a két hely között!
Igaz, akár nagyobb hideg is elõfordulhat azon a helyen, ahol a fenológiai késés miatt nem fagy el, vagyis egy nagyobb mértékû fagy mellett tarthat elõrébb az akácvirágzás, mint egy mérsékeltebb fagy mellett hátrébb!
A magasabb középhõmérsékletû helyeket összemossa a jóval alacsonyabb középhõmérsékletûekkel, azzal, hogy azokon a helyeken a fagy idõpontjában még nem voltak a rügyek olyan állapotban, hogy károsodni tudtak volna!
Szerintem az egész szisztémában ilyen tipusú tévedések sorozatával találkozhatnánk!
Nagyon nagy tanulság ez!
Pedig ugyanolyan egyértelmû, mint hogy februárban kivirágzó kajszi sokkal nagyobb fagyveszélynek van kitéve mint egy másik térségben áprilisban virágzó!
Az elmúlt napokban a Becsehely-Nagykanizsa vonalon utaztam minden nap, és Nagykanizsa keleti felén magasodó lassan emelkedõ domb lábánál van egy nagy akácfolt, ami mellett elhaladva minden nap megnéztem, hisz kishíján belóg az útra!
Tegnap még jelét sem láttam rajtuk virágnak, ma totál fehéren virítottak késõ délután, aszittem kiesek a kocsiból döbbenetemben!
Ennyit számitott a tegnap délután és a mai nap!
Közben a jobb fekvésû dombokon nagyon vontatott az akácvirágzás, sõt, ma "nagyitóval" megvizsgálva több elfagyott hajtásrügyet találtam, amelyeken az elsõ virágok lettek volna...és amelyek ha nem fagynak el, már rég virágoznának!
Beszéltem méhésszel, megerõsitette sejtésemet, miszerint õk már március végén érzékelték az elfagyást!
Ugyanugy jártunk vele, mint az ország többi részéhez képest 2 héttel-1 hónappal korábban virágzó kajsziainkkal, és cseresznyéinkkel!
Tudom, hogy a klimatológiai megfigyelések között fenológiai megfigyeléseket is végeznek, jelen esetben késõbbi akácvirágzást regisztrálnának olyan helyeken, ahol elfagyás nélkül akár 10 nappal is elõbb kezdõdne az akácvirágzás, mint máshol!
Az elsõ hajtásrügyek lefagyását követõen itt most az utóvirágzás indul egyidejûleg Bp belvárosainak elsõ virágaival!
Az idei dátum évek sorozatának átlagában fog szerepelni!
Bár hitelesnek tûnik, hiszen tényleg most kezdõdik a virágzás, a virágzás megindulásához szükséges hõösszeg vonatkozásában mégis fals adatnak tartom, mert nem adja vissza hûen azt a fenológiai állapotot, ami fagy nélkül lett volna, azaz, az idei év vegetációval kifejezett eddigi hõösszegét!
Vagyis az akácvirágzás dátuma adott helyen azért azonos egy másik helyével, mert emitt lényegében az utóvirágzás kezdõdik akkor, mint amott az elsõ virágzás, ugyanakkor a virágzás kezdete azonos dátummal van feltûntetve, és hasonló eset 25-30 %-os gyakorisággal elõfordul, akkor amint már irtam, az átlag sem fejezi ki a valós fenológiai eltérést a két hely között!
Igaz, akár nagyobb hideg is elõfordulhat azon a helyen, ahol a fenológiai késés miatt nem fagy el, vagyis egy nagyobb mértékû fagy mellett tarthat elõrébb az akácvirágzás, mint egy mérsékeltebb fagy mellett hátrébb!
A magasabb középhõmérsékletû helyeket összemossa a jóval alacsonyabb középhõmérsékletûekkel, azzal, hogy azokon a helyeken a fagy idõpontjában még nem voltak a rügyek olyan állapotban, hogy károsodni tudtak volna!
Szerintem az egész szisztémában ilyen tipusú tévedések sorozatával találkozhatnánk!
Nagyon nagy tanulság ez!
Pedig ugyanolyan egyértelmû, mint hogy februárban kivirágzó kajszi sokkal nagyobb fagyveszélynek van kitéve mint egy másik térségben áprilisban virágzó!
A cser alapesetben igen késõn hozza ki elsõ levélkéit, a Börzsönyben is pár napja jelentek meg az elsõ levelek rajtuk.
Ebben semmi különös nincs, itt a vegetáció az évszaknak megfelelõen zajlik.
Madártávlatból nagyszerûen látszik, hogy a hegyekben hol vannak cseres foltok, esetleg állományok. Valamint nálunk a tölgyek szakadnak a sok virágtól, a csereken is hasonló fantasztikus virágzás gyanítható, ill. várható.
Ebben semmi különös nincs, itt a vegetáció az évszaknak megfelelõen zajlik.
Madártávlatból nagyszerûen látszik, hogy a hegyekben hol vannak cseres foltok, esetleg állományok. Valamint nálunk a tölgyek szakadnak a sok virágtól, a csereken is hasonló fantasztikus virágzás gyanítható, ill. várható.
Az akác eleve "késõn érõ" fajta, de valóban nem ennyire én is furcsáltam. Én egyébként valamelyik tölgynél tapasztaltam ezt a Gerecsében. Szinte teljesen kopaszok voltak a fák. Elõször azt hittem, magas kõris, mert az is késõbb bontja ki magát, de tölgy volt (csertölgy lehetett). A Gerecsében volt talán a legkevesebb csapi idén az országban, lehet, hogy ezzel van összefüggésben? A kocsánytalan tölggyel azonban nem volt gond. 2 hét és minden helyre rázódik.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat