Bioszféra

Angol mustár:
Link
Francia mustár:
Link
Repce:
Link

Tegnapi bioszos képek:
Link

Jaurinum, van egy növényke, amelyet nem ismerek, ha segítenél, megköszönném! Link

Az bizony mustár azon a környéken, én is voltam arra a hét végén, és szép, de picit sötétebb mint a repce

Egyszer mi is voltunk arrafelé: Mályinka - Örvény-kõ - Szamentu bg. - Fónagyság - Tardona - Mályinka. Csodálatos és egyben szerencsére jó elhagyatott is a Bükk északi részének nagy hányada.
Szépek a képek. Nincs is szebb szín a májusi zöld színnél.

Hát elég baj amiko a virslihez eszed a mustárt és közben kivirágzik
Enni ettem már csak mint növényt nem láttam!

off. Akkó mit eszel a virslihez, he? on.

Volt egy rigófészek az erkélyünk alatti tuján, de egyik napról a másikra eltûntek belõle a fiókák. Azóta a fészek is csak egy száraz fûcsomó, pedig olyan jó volt a gyerekekkel figyelni, hogyan etetik a rigószülõk a fiókákat.

Honnan tudod hogy az mustár?
Mondjuk akár tudhatod is, de akkor nem repce!
Sose láttam még mustárt, virágzoni meg pláne nem

Nagyon érdekes téma..
Itt most verebeket, balkáni gerlét, fekete rigót és erdei pintyet hallani (kertvárosi részen lakom).

A Frostos rigó nem szóbeszéd és pletyka. Õszintén szólva én is annak tartottam, amíg saját fülemmel nem hallottam. De az a rigó tényleg azt énekelte - sok más mellett. És persze tisztábban, mint az eredeti!

No igen, én is hasonlóra gondoltam, amikor a rigó alaposan kicifrázva "játszotta vissza", amit hallott. Rivális hímnek vélve a zene hangjait, a számára ismételhetõ hangokat - hogy ügyességét és erejét bizonyítsa, "õ a jobb", hangosan és improvizált dallamokkal adta vissza. Kecskeméti rigó: fiam, aki évekig Kecskeméten élt mielõtt hozzám költözött, most mondta hogy õ is hallotta, na nem a "frostos" rigót, a terjedõ pletykát. De többnyire nem "zörög a haraszt", a szóbeszédnek valós magva is szokott (olykor) lenni
Közben ráeresztettem a gépre a keresõt, a "kis szürke énekes" képeibõl találtam "korai" sorozatot. Ennek a sorozatnak érdekessége, hogy szemerkélõ esõben készültek, felhõs volt az ég, de a madárka mintha valami "polarizációs szûrõvel" látná a felhõk mögé bújt Napot, nyugat felé fordulva énekel és emelgeti szárnyait, ami a képen is látszik talán. Késõbb fedeztem fel, hogy a "Napnak énekel" teli torokból (és talán szívbõl, de ez már önkényes emberi "beleérzés") amikor figyelni kezdtem õt, mert úgy tûnt, tekintetével követi a lenyugvó Napot, mig az a látóhatár alá bukik, akkor elrepült. Mostanában nincs, "eltûnt" (tán összefügg a párzási idõszakkal) Ez valami egyedi eset lehet talán, amit nem a szex motivál. El is neveztem Caruso-nak a pöttöm kis énekest Az énekhez neki is levegõvétel kell, lehet hogy innen fakad az énekesek karmozgásához hasonló "hangképzési technikája", de az is lehet hogy egyfajta "tánc" része

Telézett, manuális kép, a fókuszálás nem a legjobb, bocs.

Madarak idegen dallamohoz való vonzódása nagyon egyszerû okra vezethetõ vissza. Mint minden lényeges dolog a világon, ez is a szex miatt van. :-)
Rigó (és bármilyen, dallamos éneket, vagy zajokat, zörejeket produkáló madár) öröklött énekminta alappal kezdi az életét, s ehhez aztán tanulással sajátítja el a cifrázásokat, az egyedi jellemzõket. A madarak nagy része kiváló utánzó, errõl lexikonokat lehetne írni. Lényeg, hogy minél egyszerûbb a dallama, annál fiatalabb, tapasztalatlanabb a madár. Minél több sallangot tesz a nótájába, annál többet látott, életrevalóbb, így a szaporodás során is rettentõ nagy elõnyt élvez. Ennek a bonyolításnak része, hogy más élõlényektõl vesz hangokat kölcsön.
Az énekes rigók saját dallamát nem is lehet dallamnak hívni, õk leginkább csak három-négy hangból álló kis foszlányok. Azonban a madár egyre több környéken élõ más madár dalából csempész bele, sokszor széncinke, barátposzáta, csíz, stb., de amin rendszeresen kiakadok, hogy kukorékolni is szoktak...
A lányok (madárlányok) meg fülelnek, összehasonlítják a dallamokat, s amelyik a legtöbb életrevalóságot tükrözi (bonyolultság, hangerõ, stb.), az lesz a papa.
Szóval a madárdal, annak gyakorlati megvalósítása fittségjelzõ, ne feledjük azt sem, hogy egy hangosan nótázó madár a ragadozók számára kivilágított céltábla.
Saját tapasztalatom szerint messze a seregély vezet a hazai utánzók körében, utána jól lemaradva a szajkó, majd egy kör hátránnyal a rigók...

A mustár virágzik, Floo. Persze attól még lehet "kegyetlenül durva" hely.

Nagyon meglepõdtem, amikor a hétvégén Bp környékén kocsikázva Üröm és Pilisborosjenõ között-mellett lévõ fagyzug fenekén lévõ repcemezõ pénteken még kezdett virágozni, vasárnap pedig már virágzott!
Ha valaki arra jár nézze már meg hogy télleg repce volt-e, mert az kegyetlenül durva hely lehet, ha most kezdett el virágozni a repce ott!

Meg a rohanó életmód miatt (munka) az ember nem veszi észre a körülötte lévõ hangokat (csak az utakon a dudát).. És a "jelentéktelen" apróbb dolgokra nem figyel oda.

A csendre és a természetre, nomeg a városi környezetre utalva, amióta ideköltöztem, bár korosodom, de a látásom, hallásom, szaglásom számomra is meglepõen "kiélesedett". Nincs se zaj, se füst, csak a természet hangjai és természetes zajokkal telített csendje. Bocs hogy személyes dolgokról írok, de a városi környezet nagyon "eltompítja" az ember érzékeit. No, eltûntem

Igen, a jellegzetes csattogó kiáltásukat alkonyattájt mindenütt hallani. De repülnek is közben, ezt megfigyeltem: farkukat, szárnyukat emelgetve kezdik, mintha felhúzták volna magukat valamin, aztán hangos csattogással felrebbennek.
És olyan benyomást keltenek, mintha össze-vissza repkednének, perlekedve. De ez nem biztos hogy így is van, nem akarok semmit belemagyarázni viselkedésükbe, nem emberek õk.

"Takarodó" alatt azt a hosszú, erõs csivitelõ hangot értem, mely folyamatosan távolodva azt a benyomást kelti, ezt repülés közben hallatja. Ezt a jellegzetes hangmenetû és hosszúságú erõs csivitelést mindíg szürkületkor hallottam, persze lehet, napközben nem figyeltem fel rá. Itt is szürkületben hallom csak, más napszakban nem, pedig a természet egyéb zajaitól eltekintve nagyon csendes környék.

Szerencséd lehetetett, korábban én a Balassi téren csak feketerigókat láttam de azt tömegével, a fûben mászkáltak, rá se "fütyültek" galambokra, kutyákra, emberekre. Köztük is volt egy "vezérrigó" aki napszállta után, szürkületkor "takarodót" fújt, csak úgy zengett a környék

komolyan?! Én mûkerti vagyok kb 20 évig laktam ott ezek szerint akkor "csukott" füllel Láttam, hogy Katonatelepen is észlelsz, a családom másik fele oda valósi. kicsi a világ...

Azt nem tudom, miért utánozzák a zenét.
Az viszont nagyon jó, hogy a városkban is megjelennek a madarak, és úgymond "urbanizálódnak". Talán oka lehet ennek a természetes élõhelyük elfoglalása, vagy a gazdagabban fellelhetõ táplálék. Nem tudom a zaj mennyire taszítja, idegesíti õket (avagy rövidebb ideig élnek-e a stresszes városi környezetben a madarak?). Mindenesetre örülök, hogy beköltöznek a városba, csak sajnos kevesen veszik észre õket, mert a fülük másra van beállítva. Pedig fontos, üde színfoltot jelentenek hangjukkal (kicsit képzavar, de nem baj).

érdekes, amiket írsz...majd megkérdezek néhány madarász ismerõst, hogy miért utánozzák a zenét.Én is kíváncsi lettem

nekem az volt a fura, hogy korábban,amikor a Moszkva tér közelében laktunk, olyan madarak fordultak meg rendszeresen a ház elõtti fán, mint a csuszka, meggyvágó, kékcinke, szajkó, nagy fakopáncs...nem gondoltam, hogy ennyire bírják a pesti forgalmat. Sõt még egy kis mókus család is lakott a közelben

A Mûkertvárosban!

Még egy gondolat: a rigó metált és sok hangszer részmelódiájából összeálló zenét vagy annak "kivonatát", sem utánozza, csak egyszerûbb dallammeneteket. A fuvola mellett hegedû és magasabb hangfekvésû gyors gitárfutamokat hajlandó leginkább "utánafütyülni", de azokat jól "kicifrázva", fene a kis bögyét, bocs, egyem a kis bögyét

úgy látom, ha legközelebb otthon járok,jobban kell figyelnem melyik városrészben rejtõzik a F.Frostos rigó?

Lehetséges hogy az indiánok utánozták le egy rigó énekét, ezért "természetes" a rigónak. De más dallamokat is jól leutánoz...
A korábban említett "kis szürke énekes", mely esténként a háztetõ mindig ugyanazon pontján fújta "Nap-himnuszát" a lenyugvó Napnak, egy ideje eltûnt. Az énekét kísérõ mozgásáról készült, szárnyai "emelgetése-leengedése" telézett fotosorozatait sem találom Már arra gyanakszom, a fiam kitörölte az egészet, amikor elkérte a masinát és "lenullázta". Tanulság: "Pénzt, lovat, kocsit, asszonyt és fényképezõgépet kölcsön nem adunk"

Jó reggelt Noli "rigójához" kapcsolódva írok, amatõr vagy profi ornitológusok lehet hogy kinevettek. Itt is van egy fura rigó már szinte "saját rigómnak" tekintem Ha teheti "túlharsog" mindenkit. A fura nem ez benne, hanem az utánzókészsége. Az ablakom elé telepszik elbújva a lombok közé. Ha a CD-rõl "kiküldök neki" egy dallamot, kicifrázva leismétli, olykor transzponálja is más hangfekvésbe. Legjobban az észak-amerikai indián népzenei CD fuvolaszólóit utánozza, ez a "hangszerét" tekintve szinte természetes, de hogy miért? Amennyire tudom, az éneke területvédelem, de mi készteti az utánzásra?

Itt Kecskeméten az egyik városrészben hallottam egy feketerigót, aki megtanulta a Family Frostos kocsi nótáját és a nótázásába sokszor azt is beleszõtte.
Tudnak ezek a madarak...

Van egy feketerigónk, aki minden nap kora délutántól itt nótázik a ház mellett valahol egyik fán. Ez eddig nem nagy szám, mert kb 100 feketerigó van látótávolságon belül, figyelni kell az utcán, rájuk ne lépjen az ember... Ám ez a rigó olyan érdekesen énekel, sokkal dallamgazdagabb, mint a testvérei, sokban hasonlít az énekes rigóhoz a nótája, sokat cifrázza kis trillákkal. Vagy nagyon okos öreg rigó, vagy nem tudom, mi romlott el a lemezjátszójában, de nem tiszta feketerigó ének, amit fúj. Jó volna felvenni valamikor, csak itt egy játszótér is, és a sok hangos gyerek általában túlüvölt minden egyéb élõlényt a környéken... Azt tapasztalatból tudom, hogy az erdõben élõ f.rigók mást énekelnek, de ez a jószág nem is erdei nótát fúj.

Hú, ezek a kistollasok nagyon helyesek! Ahogy nézem, jó magasan van a kamera, így talán tényleg nem zavarja a madarakat. Köszi a tippet!

Egy finn sasfészek:
Link

Borka: a magyar feketegolyakamera nem fog üzemelni az idén, mert sajnos nem jött vissza a golyapár, ures maradt a fészek. Lásd még Nolinak irt elõzõ üzenetemet.

Noli: Van egy észt feketegolyakamera fantasztikus minõségû képpel! Most vannak fiokak. És nagyon sok madaras kameralink van a golyakamera.blogspot.com linkgyujteményes oldalon. Ott van ennek a linkje is.

Link
Hétvégi Túra a Naszály-hegy ill. Börzsöny területén, jónéhány Biosz-os témával. pl.: Link ; Link ; Link ;

Szedtem egy kis finomat a kertbõl, pár szem még érhetne egy kicsit.. csak már nagyon kívántuk.. ezeket eszem most Link

Ez egyáltalán nem olyan ronda mint a nyolcfelé szambázó barlangi gyufásdoboz volt, csodáltam hogy nem akadtak össze a lábai, attól még én is viszolyogtam Ennek az ember szinte megsimogatná a bársonyos hátát Bocs Kimi, de némelyik pók (nem mindegyik) szinte a természet csodája Szép így is, jó lett volna teljes egészében látni õt, olyannak tûnik mint a macska bundája

Ez igen! Poszméhnek is elmenne, bár inkább nekimegy.
Kimi sikítása idáig hallatszott.

Gyerekek, életem leggyönyörûbb fenevadjával találkoztam ma! Természetesen PÓK az illetõ, HATALMAS (kb 2,5 cm) volt, és félõs...
Fekete bársonyos test, a lábacskáinak a vége sötétszürkébe ment át, és a fejtora hátulján egy élénk okkersárga sáv volt. Sajnos képen ez nem nagyon látszik. Tekintélyt parancsoló méretû volt, és csuda gyönyörû!
Link
Amint közel mentem hozzá, bemenekült a járatába a növény gyökerénél. Azt azonban nem tudom, hogy milyen jószág, mert ilyen színezetû farkaspókot nem ismerek, még utána kell járnom, hogy ki volt õ. De megjegyeztem, hol lakik, így máskor is meg fogom keresni, remélem, hogy jobb kép is lesz róla majd valamikor.

Gyönyörû hely + képek !

A változatosság kedvéért a hétvégén a Bükkben túráztunk. Képek: Link

Légköroptika jelenség nincs, csak egy fekete pötty köröz magasan, telézve is alig látszott

ez meg

a facsúcson cserreg a macskára a fekete pötty elrepült a szántóföldek felé

Jó reggelt Bioszféra

Egy kis reggeli flört éhgyomorra avagy az ellentétek vonzzák egymást
Boj, igazad vagyon a csacsi kedves jószág de ha valamitõl megzakkan és megharap vagy oldalba rûg, rögtön rájössz, hogy a csacsi egy szamár Különben Ráth-Végh István "Az emberi butaság" c. könyvének "A szamár dícsérete" fejezetében (377.o.) megemlíti, a csacsi kiváló idõjós. Ha jókedvû és meghempereg a porban, jó idõ lesz, ha csak áll és a fülét hegyezi, rossz idõ várható

Mivel sok volt a "vadász" és kevés a "fóka" csak egyet "közelítettünk" meg, hogy minél kevesebb legyen a "taposási kár". A fotózás után gyorsan el is hagytuk a helyszínt. Legközelebb már nem fotózok, hanem illatozok!
Köszi a segítséget!

46-47: farkaskutyatej, 50-51: valamelyik palástfûfaj (Alchemilla), 96: réti kakukkszegfû, 100. talán Silpha obscura. A pázsitos nõszirom virágját megszaglásztátok? Még a sárgabaracknak sincs kajszibb illata. Jó képek, szép kompozíciók.

Bocs, a link lemaradt!

Link

És melyek lennének a kérdõjeles növények? A helyszínen biztosan bemutatták, felsorolták a résztvevõknek a fontosabb (szebb, védett) fajokat.

Végre végigböngészhettem a galériádat. Lenyûgöztél ismét.. Ilyen masinát akarok én is..! Persze a tehetséget nem fotós szaküzletben vetted.

Én is kis tengelicnek nézem. Bemenekült a fenyõk közé, még nem tud repülni, szerencse hogy a sövényvágóval nem vágtam meg, szerncsétlen ott ült a fészekben amikor csattogtattam a feje felett.

A szombati börzsönyi túrán készült képek között van egy néhány botanikai ritkaság. A kérdõjeles növények és állatok meghatározásához szívesen veszem a segítségeteket. (Noli Januárium ha tudtok segítsetek!

Köszönet mindenkinek!