Bioszféra
Igazad lesz. Álcsüngõ, okos lepke. :-)
Ugye a "látványtestvér", a változákony csüngõ mérgezõ, e jószág meg csak ezt akarja elhitetni.
Már gyerekkoromban sem tudtam õket megkülönböztetni... (ezek szerint a lepke szemében ideális vadász volnék :-))
Ugye a "látványtestvér", a változákony csüngõ mérgezõ, e jószág meg csak ezt akarja elhitetni.
Már gyerekkoromban sem tudtam õket megkülönböztetni... (ezek szerint a lepke szemében ideális vadász volnék :-))
A lepi inkább fehérpettyes átcsüngõnek tûnik (fonalas a csápja), persze ettõl még az én szívemet is átmelengette.
Ma láttam méhbangót, a néhány éve felfedezett helyen. Fantasztikusan szép példányok nyílnak idén. Jól bõrig áztam közben, de az élmény bõven kárpótolt. Képeket majd teszek fel.
Ma láttam méhbangót, a néhány éve felfedezett helyen. Fantasztikusan szép példányok nyílnak idén. Jól bõrig áztam közben, de az élmény bõven kárpótolt. Képeket majd teszek fel.
Áhh, csak a Budai-hegyekben.(A Pilisbe terveztük egy rövidebb túrát, de Kata így is nyafogott, hogy fáradt...) Nagyon sok ilyen lepke volt, vagy ez követett bennünket végig.
Én azon csodálkozom, hogy az út mellett a virágot nem szedte le senki...

Merre jártál? Nagyon hangulatos kis képek! A Zigaena ephialtes (változákony csüngõlepke) szívmelengetõen gyönyörû!
Irigyellek! Itt a legutóbbi talalkozásunk óta csak két alkalommal esett, csütörtökön és ma. A csütörtöki csak a "port verte el", a ma reggeli is csak kb. 2 cm-re áztatta be a talajt.
Jó étvágyat a gombához!
Jó étvágyat a gombához!

Nálunk már nõ a vargánya, nagyon szépeket szedtünk tegnap sógorommal! Ja, és rókagomba is van már, igaz, azt egyelõre csak mutatóban találtunk.
A növényeknek is van jól mûködõ immunrendszerük. A nagyüzemi termesztés során azonban olyan növényeket ültetnek szoros közelségbe, amelyeknek ez a tény nem tesz jót, hisz olyan tömegesen támadhatja meg bármi kórokozó, ami egy-egy magányos növény esetében nem nagyon fordulhatna elõ.
Ez az immunrendszer nem egészen olyan, mint a mienk, de a lényege ugyanaz, védekezni a betolakodók ellen. Egy rakás növény még a fajtársainak is képes üzenni támadás esetén azzal, hogy különbözõ illó vegyületeket választ ki a levelein, amelyeket érzékel a többi növény, s felkészülhet maga is a támadásra. Ilyen esetben érdekes módon nem csak a fajtársak, hanem pár másik faj is érzékeli ezt a jelzést s maga is hasznot hajt ebbõl.
Telepes növények, mint pl. a lóhere vagy a szamóca pedig a talajban futó, az egyes növéneket összekötõ hajtásokon jelzi - szintén kémiai anyagok segítségével - ha pl. hernyók állnak neki falatozni egyik növényt, így a többi növény olyan anyagokat termel, amelytõl rágósabb és rosszabb ízû lesz a levele és így elkerüli a megrágatást.
Van egy vajbab fajta, amellyel Japánban kísérleteztek, ez pedig egy rettentõ érdekes dolgot tett. Egy atkafaj nagy szeretettel szívogatta ezt a babot. Amikor a növény érzékelte a támadást, elsõnek megüzente a többi vajbab felé a dolgot, de azután nem védekezõ anyagokat választott ki, hanem olyanokat, amelyekkel a támadó atkafajt felfaló másik atkafajt vonzotta!! A kukorica az õt támadó bagolylepkék hernyóit megtámadó darázsfaj egyedeit vonzó anyagot választ ki. Bizonyára irgalmatlan sok hasonló eset van, amikrõl nem tudunk még... Ezek mind kiválóan mûködnek a növények eredeti élõhelyén, amelyre a védekezést kifejlesztette, persze, ha kereszutül-kasul hurcolásszul õket a világban, nem biztos már, hogy ugyanilyen hatékony tud lenni.
Ez az immunrendszer nem egészen olyan, mint a mienk, de a lényege ugyanaz, védekezni a betolakodók ellen. Egy rakás növény még a fajtársainak is képes üzenni támadás esetén azzal, hogy különbözõ illó vegyületeket választ ki a levelein, amelyeket érzékel a többi növény, s felkészülhet maga is a támadásra. Ilyen esetben érdekes módon nem csak a fajtársak, hanem pár másik faj is érzékeli ezt a jelzést s maga is hasznot hajt ebbõl.
Telepes növények, mint pl. a lóhere vagy a szamóca pedig a talajban futó, az egyes növéneket összekötõ hajtásokon jelzi - szintén kémiai anyagok segítségével - ha pl. hernyók állnak neki falatozni egyik növényt, így a többi növény olyan anyagokat termel, amelytõl rágósabb és rosszabb ízû lesz a levele és így elkerüli a megrágatást.
Van egy vajbab fajta, amellyel Japánban kísérleteztek, ez pedig egy rettentõ érdekes dolgot tett. Egy atkafaj nagy szeretettel szívogatta ezt a babot. Amikor a növény érzékelte a támadást, elsõnek megüzente a többi vajbab felé a dolgot, de azután nem védekezõ anyagokat választott ki, hanem olyanokat, amelyekkel a támadó atkafajt felfaló másik atkafajt vonzotta!! A kukorica az õt támadó bagolylepkék hernyóit megtámadó darázsfaj egyedeit vonzó anyagot választ ki. Bizonyára irgalmatlan sok hasonló eset van, amikrõl nem tudunk még... Ezek mind kiválóan mûködnek a növények eredeti élõhelyén, amelyre a védekezést kifejlesztette, persze, ha kereszutül-kasul hurcolásszul õket a világban, nem biztos már, hogy ugyanilyen hatékony tud lenni.
Mint szakmabeli minden elismerésem a burgonyatábládhoz, le a kalappal!

Köszönöm Neked és Mindenkinek a jótanácsokat 
A meggyfák lombjai valóban sûrûek. Nálam a méheket nem fenyegeti veszély. Életem során több családi telken is dolgoztam, volt hogy paralel négyen. Édesapám rendszeresen metszette, "katlanosra" vágva a fákat; õ és exfeleségem "vegyszerpárti" volt, amikor átvettem a gondozást, sehol nem használtam kemikáliát. Nem vagyok megszállott "zöld", ámde tapasztalatom szerint a növények többsége jól megbírkózott a néha fellépõ betegségekkel. Évtizedek alatt négy gyümölcsfa (a két õszibarack még Szentedrén, egy Tatán) látszólag "spontán", megállíthatatlanul pusztult el, az itteni három éve kipusztult kisebbik barackfámmal együtt. A többi gyümölccsel (alma, körte, szilva, cseresznye) alig volt gond, ami ág elszáradt, beteg lett, levágtam. A eper málna szeder terjedt mint a gyom
Édesapám, bár használt vegyszereket, mindig mondogatta, a vegyszer csak óvatosság, többet ér, ha "beszélgetsz velük", a növények "megérzik" és "meghálálják", jobban használ bármilyen vegyszernél. Nevessetek ki, ma is rendszeresen megteszem, ha elsétálok mellettük, megsimogatom vagy megpaskolom a törzsüket és õszinte örömérzéssel gondolok arra hogy "jól vannak". Lehet hogy ez naivitás részemrõl, de számomra úgy tûnik, "jól hatott és hat" édesapám tanácsa, bármelyik telket is gondoztam. Vegyszert nem használok, figyelem, tisztogatom õket és a gyomoktól környezetüket Nem tudom van e összefüggés, a kisebbik barackfa azután pusztult el "rohamszerûen", hogy az egyik "hétvégis" gallyakat metszett róla ("természetesen" kérdés-engedély nélkül), utána a fa pár nap alatt ledobta leveleit és elszáradt. Egyébként a mindenkori "telkes" növényeim (gyümölcsfák és az a óriás szemû, nagyfürtû mézédes szõlõ, melyet édesapám ültetett mindenhova; szégyen nem tudom a szõlõ nevét) jól nélkülözték a szereket (komoly gyümölcsösben nyilván nem kockáztat senki). Életemben elõször kapta el a betegség az egyik meggyet, a többi ép és virul
Megesett hogy valamelyik fa gallya furcsán elváltozott vagy elszáradt, azokat lemetszettem, a fák eddig mindent átvészeltek. Nyolc-tíz fánál talán hat a "szeretet", de "nagyüzemben", kiterjedt gyümölcsösben ez nyilván nem megy. Bocs a hosszért.

A meggyfák lombjai valóban sûrûek. Nálam a méheket nem fenyegeti veszély. Életem során több családi telken is dolgoztam, volt hogy paralel négyen. Édesapám rendszeresen metszette, "katlanosra" vágva a fákat; õ és exfeleségem "vegyszerpárti" volt, amikor átvettem a gondozást, sehol nem használtam kemikáliát. Nem vagyok megszállott "zöld", ámde tapasztalatom szerint a növények többsége jól megbírkózott a néha fellépõ betegségekkel. Évtizedek alatt négy gyümölcsfa (a két õszibarack még Szentedrén, egy Tatán) látszólag "spontán", megállíthatatlanul pusztult el, az itteni három éve kipusztult kisebbik barackfámmal együtt. A többi gyümölccsel (alma, körte, szilva, cseresznye) alig volt gond, ami ág elszáradt, beteg lett, levágtam. A eper málna szeder terjedt mint a gyom


Bezony... ahogy Noli mondotta. De legközelebb inkább elõzd meg a bajt, és ne hagyd a fák koronáját besûrûsödni. Virágzáskor meg kínáld meg õket egy kis permettel (Fundazol, Topsin és társaik), pláne, ha esõs idõk járnak. Persze kéretik vigyázni a méhekre is...
Dianthus plumarius (tollas szegfûk) védett alfaja. Magyar középhegységi bennszülött, endemikus alfaj, a nyílt dolomitszikla-gyepek jellegzetes lakója.Nagyon röviden.
A többit majd a botanász nagyfõnök pótolja vagy kiegészíti vagy javítja..

A többit majd a botanász nagyfõnök pótolja vagy kiegészíti vagy javítja..

Moníliára épp ma mondta a rádióban a Bálint gazda, hogy szüret után a beteg ágakat le kell vágni s nyomni rá permetet aztán.
Ha csak be nem mutatkoznak, s a nevüket is ki nem teszed, nem sért semmit... Mehetnek az ombuccmanhoz...
Teljes méretben nézendõ; (a minõségért bocsesz, a szokásos -kocsiból, lóhalálában, üvegen keresztül- módban készült) a lényeg azért látszik..
Link

Köszönöm így logikus, egy népes társaság lelegelhet ebéd után egy vödörre valót anélkül hogy a kutyát rájuk engedném [esõ]
Egy megoldás van, amig érik folyamatosan, hajnalban le kell szedni, ami "létrás" magasság az nem gond, a fáramászó kölket fúvócsõbõl kilõtt akáctüskével "s*ggb*lövöm" mittudomén hol ült akáctüskébe
Juteszembe, monília? Most már mindegy?
Egy megoldás van, amig érik folyamatosan, hajnalban le kell szedni, ami "létrás" magasság az nem gond, a fáramászó kölket fúvócsõbõl kilõtt akáctüskével "s*ggb*lövöm" mittudomén hol ült akáctüskébe

Juteszembe, monília? Most már mindegy?
Talán nevetni fogsz, a weblapos megoldás pont ma délelõtt jutott az eszembe, de azt hiszem ez a "kipellengérezés" sértene valami személyiségi jogokat [esõ]
Tábla kirak: Frissen permezeve!!!
:-)
Aki ezek után is szed, annak elég, ha felhívod a figyelmét a gyomormosás élményére, talán nem szed többet. :-)
Vagy néhány jól elérhetõ gyümit beinjekciózol hashajtóval.
Szerintem ha pofán fényképezed, aki zabálja, s csinálsz egy weblapot az "Õk lopták a cseresznyémet" témában, s oda felpakolod, az is ér valamit. A fa alá kirakhatod a weblap címét, ahol ellenõrizhetik a tolvajok, hogy elég elõnyös-e a fotó.
:-)
Aki ezek után is szed, annak elég, ha felhívod a figyelmét a gyomormosás élményére, talán nem szed többet. :-)
Vagy néhány jól elérhetõ gyümit beinjekciózol hashajtóval.
Szerintem ha pofán fényképezed, aki zabálja, s csinálsz egy weblapot az "Õk lopták a cseresznyémet" témában, s oda felpakolod, az is ér valamit. A fa alá kirakhatod a weblap címét, ahol ellenõrizhetik a tolvajok, hogy elég elõnyös-e a fotó.
Hajnalban, amikor még nincs meleg. :-))
A szegfûnek darabja 100.000- ft, elég, ha ennyit tudunk róla. :-)
A szegfûnek darabja 100.000- ft, elég, ha ennyit tudunk róla. :-)
Ha közterületen van , akkor bárki szedhet róla annyit, amennyit ott elfogyaszt, de elvitelre nem szedhet senki.
Kollegák, több kérdésem lenne, cserébe egy kis finom cserkó 
1., A monilia kiölte a szomszédom öreg meggyfáját. Nálam az egyiket kapta el részben, kicsi, zöld lett a meggy és elszáradt kisebb ágak láthatóak rajta (a többi egyenlõre ép és finom termést hozott) Hagyjam, átvészelik?
2., Mi a "jogi helyzet" az "elõkert" gyümölcsfáival? Úgy érzem, nekem több jogom van termésükhöz, mint akik kosárral próbálják megszedni. Úgy tudom, útonjáró olthatja a szomját vele, de szinte lekopasztani mintha télire tennék el? Lassan közibük lövök, némelyik olyan pofátlan. Ráadásul nem is szegények vagy "megélhetési bûnözõk" viszik, jól szituált, magukat fenemód sokra tartó (megismerni a kanászt cifra járásáról) "gangosan lépõ" emberszabású élõlények, akik gyümölcs helyett fenyõvel rakták vagy rakatták tele a telküket. At útonjáró szedhet pár szemet éhsége, szomja csillapítására, de mi a helyzet ha egy népes társaság (több "hétvégis" család fiatalja öregje, némelyik a pofámba bámulva) röhögcsélve körbeállja és legel ameddig ki nem durran? Van aki programszerûen erre sétál és legel, amig eléri. Volt akikre rá is szóltam, hogy hagyjanak már nekem is. Vagy aki letöri az ágat is? Meg a kölök aki felmászik fára, törve zúzva közben az anyja a pofámba bámul, az apja szégyenkezve megy odább de nem szól? Lõjem le a kölköt a fáról? Egyenlõre elég, ha lefényképezem, elsomfordálnak, de volt aki morgott valamit halkan (jobb ha nem tudom mit, még kivisz utána a "nagylöttyös indulat" oszt nekem lesz bajom belõle), szerencséje hogy nem engedtem rá a kutyát. Ha az ember elnézi, rászoknak. Amikor ideköltöztem, eleinte hagytam, akkor akadtam ki amikor kosárba szedték a barackot olyanok, hogy csak a kacsaláb hiányzik a házukról.
Azért írom mert egy kutyasétáltató, idõs, kövér, már szenilis, de ápolt õsz szakállas "hétvégis" koma tépte elõbb a meggyet, majd a cseresznyét marokszám a képibe. Elhúzott a sejhajba, de azóta is füdtölgök, elõbb-utóbb valakivel "csudát teszek" hülye "nehéz megharagítani, de ha megharagszik akkor bolond" természetem miatt. Szóval milyen mértékig célszerû türelmesnek lenni?

1., A monilia kiölte a szomszédom öreg meggyfáját. Nálam az egyiket kapta el részben, kicsi, zöld lett a meggy és elszáradt kisebb ágak láthatóak rajta (a többi egyenlõre ép és finom termést hozott) Hagyjam, átvészelik?
2., Mi a "jogi helyzet" az "elõkert" gyümölcsfáival? Úgy érzem, nekem több jogom van termésükhöz, mint akik kosárral próbálják megszedni. Úgy tudom, útonjáró olthatja a szomját vele, de szinte lekopasztani mintha télire tennék el? Lassan közibük lövök, némelyik olyan pofátlan. Ráadásul nem is szegények vagy "megélhetési bûnözõk" viszik, jól szituált, magukat fenemód sokra tartó (megismerni a kanászt cifra járásáról) "gangosan lépõ" emberszabású élõlények, akik gyümölcs helyett fenyõvel rakták vagy rakatták tele a telküket. At útonjáró szedhet pár szemet éhsége, szomja csillapítására, de mi a helyzet ha egy népes társaság (több "hétvégis" család fiatalja öregje, némelyik a pofámba bámulva) röhögcsélve körbeállja és legel ameddig ki nem durran? Van aki programszerûen erre sétál és legel, amig eléri. Volt akikre rá is szóltam, hogy hagyjanak már nekem is. Vagy aki letöri az ágat is? Meg a kölök aki felmászik fára, törve zúzva közben az anyja a pofámba bámul, az apja szégyenkezve megy odább de nem szól? Lõjem le a kölköt a fáról? Egyenlõre elég, ha lefényképezem, elsomfordálnak, de volt aki morgott valamit halkan (jobb ha nem tudom mit, még kivisz utána a "nagylöttyös indulat" oszt nekem lesz bajom belõle), szerencséje hogy nem engedtem rá a kutyát. Ha az ember elnézi, rászoknak. Amikor ideköltöztem, eleinte hagytam, akkor akadtam ki amikor kosárba szedték a barackot olyanok, hogy csak a kacsaláb hiányzik a házukról.
Azért írom mert egy kutyasétáltató, idõs, kövér, már szenilis, de ápolt õsz szakállas "hétvégis" koma tépte elõbb a meggyet, majd a cseresznyét marokszám a képibe. Elhúzott a sejhajba, de azóta is füdtölgök, elõbb-utóbb valakivel "csudát teszek" hülye "nehéz megharagítani, de ha megharagszik akkor bolond" természetem miatt. Szóval milyen mértékig célszerû türelmesnek lenni?
A melegre megjött végre valahára az esõ, párás nyirkos esõs az idõ, remélem kidobja magát a vargánya is!
Az Ágasvári réten egy júniusi éjszakán nekem is hasonló élményben volt részem! Ezen a részen is egyre kevesebb van belõlük!
Más: ma megmentettem egy szitakötõt. Fennakadt egy gonosz pók hálójában. A pók ma lehet, hogy éhes maradt?
Más: ma megmentettem egy szitakötõt. Fennakadt egy gonosz pók hálójában. A pók ma lehet, hogy éhes maradt?

Link
Mondjuk ahogy csökken az összefüggõ élõhelyük, a nekik megfelelõ biotopok nem csoda ha nyomtalanul eltünnek a legtöbb helyrõl lassan...
Mondjuk ahogy csökken az összefüggõ élõhelyük, a nekik megfelelõ biotopok nem csoda ha nyomtalanul eltünnek a legtöbb helyrõl lassan...
Érdekes..a Keleti-Mátrában a fõgerincen, a Szederjes-tetõn éjszkázva valamikor 99 õszén a bivakkzsákokról csodáltuk a cserjés aljú tölgyesben násztáncoló tömegesen jelentkezõ kis fényeket, amint körbelengték a lobogó tûz fényét..szépségesek voltak...igaz ez az élõhely elég messze van a Muzsla-csoportól, de nem tudom fenn a Pásztói-Mátrában nem csodálható-e meg ugyanez.

12 éve lakunk itt, még sosem volt hozzá szerencsénk. Balatonakarattyán viszont anno tömegesen kavartak az éjszakában, lenyûgözõ látvány volt.

Noli köszönöm a bíztató választ. Most éppen "hangyázok", de utána jön a "madárkísérlet"

Szétszedték biztos ízeire azt az ízeltlábút.
Béke
nyugosztalja szegény párát (noha nem hiszem hogy csak úgy elpárolgott). 
Hm.. Néha keverem a szavakat (sorrendjüket a mondatban; vagy valalmi más szóval helyettesítem, ami épp megtetszik)..



Hm.. Néha keverem a szavakat (sorrendjüket a mondatban; vagy valalmi más szóval helyettesítem, ami épp megtetszik)..


Hari ez költõi kifejezés volt 
Olvastam valahol, egy trópusi fajtának annyira erõs a fénykibocsájtása, hogy konzervesüvegbe gyûjtve még operáltak is a fényüknél. Úgy tudom ezek ki-be kapcsolgatják a fényüket, néha villogva "morzéznak" (itt Kevin is láttam) nehezen hihetõ a történet. Most kísérletezek: a mozgásérzékelõs kamerát letettem "a betonfúró" hangyák mellé. Írtam régebben, kb 2 mm-es kerek függõleges aknákat fúrtak a kocsimosó betonba, ráadásul ezt a fajtát nem láttam még errefelé. Megpróbálok makrót csinálni valamelyikrõl. Pár napja "ráfáztak" a lyukra,(le is fényképeztem) egy rovar beszorult a nyílásba ezek meg amilyen intelligensek, bõszen, ahogy a dal mondja "húzta de vonta de tologatta, gyenge lába alig bírta", ahelyett hogy "lerágták" volna a lyukhoz illeszkedõen. A "tetem" másnap is ott volt beszorulva aztán eltûnt. Valahogy "megoldották", nem buták ezek
Vagy elvitte egy másik csapat, vannak annyian, legalább hatféle fajta pár milis mikromérettõl a centis vöröshangyáig.

Olvastam valahol, egy trópusi fajtának annyira erõs a fénykibocsájtása, hogy konzervesüvegbe gyûjtve még operáltak is a fényüknél. Úgy tudom ezek ki-be kapcsolgatják a fényüket, néha villogva "morzéznak" (itt Kevin is láttam) nehezen hihetõ a történet. Most kísérletezek: a mozgásérzékelõs kamerát letettem "a betonfúró" hangyák mellé. Írtam régebben, kb 2 mm-es kerek függõleges aknákat fúrtak a kocsimosó betonba, ráadásul ezt a fajtát nem láttam még errefelé. Megpróbálok makrót csinálni valamelyikrõl. Pár napja "ráfáztak" a lyukra,(le is fényképeztem) egy rovar beszorult a nyílásba ezek meg amilyen intelligensek, bõszen, ahogy a dal mondja "húzta de vonta de tologatta, gyenge lába alig bírta", ahelyett hogy "lerágták" volna a lyukhoz illeszkedõen. A "tetem" másnap is ott volt beszorulva aztán eltûnt. Valahogy "megoldották", nem buták ezek

De jó kép, a gyepek kis zöld lámpása. 
Mifelénk sokkal találkoztam már idén is, régóta figyelgetem õket.

Mifelénk sokkal találkoztam már idén is, régóta figyelgetem õket.
Ez lesz az, igen. A kullancs látványa okozta elsõ ijedtség után szemügyre véve, valóban érdekes színezetû állat.
A Billbergia tegnap óta (akkor készült a kép) már kibontotta egyik virágját. Ígérem, öntözni, ápolni fogom, bár sajnos esõvizet nem nagyon tudok neki adni.
Korábban, míg a szoba- és erkélynövények tartásához viszonylag jobb körülmények között laktunk, különféle megoldásokat alkalmazva fogtam fel esõvizet, hogy minél többször tudjam azzal öntözni bent tartott növényeinket. Nagymamám máig alkalmazza ezt, egy-egy kiadós esõ után megtelt edényeibõl órákig meri kisebb flakonokba a vizet, hogy több száz szobanövényének elég legyen a következõ égi áldásig. Csodájára is járnak évtizedek óta a kertjének és verandájának!
A Billbergia tegnap óta (akkor készült a kép) már kibontotta egyik virágját. Ígérem, öntözni, ápolni fogom, bár sajnos esõvizet nem nagyon tudok neki adni.


Nagyon szépen rendben van tartva! Én, mint krumplirajongó, csak gratulálni tudok hozzá! :-))
Ezért most nagyon irigyellek, gyerekkorom óta nem láttam szentjánosbogarat! Gratula, remek képet csináltál a világító seggérõl!
(Na ezt mégegyszer meg kell írnom, az elõbb elszállt a hsz.-om.)
Szép mintás kullancs, ez az a faj, amit találtunk legutóbb (az orosi gyepeket járva)?
Szegény billbergia.. Meg is késett kissé a virágzással, hisz télen, karácsony környékén szokott virítani.
Át kéne majd ültetni, öntözni..
Szép mintás kullancs, ez az a faj, amit találtunk legutóbb (az orosi gyepeket járva)?
Szegény billbergia.. Meg is késett kissé a virágzással, hisz télen, karácsony környékén szokott virítani.
Át kéne majd ültetni, öntözni..
Noli, mi a véleményed a mozgásérzékelõs kameráról?
A helikopteres minikamerán van egy mozgásérzékelõ is, kb. 5m-es hatósugárral. Ebben az üzemmódban 5m-s körzetben mozgást érzékelve bekapcsol és amit lát, 1280x768 pixelen lefotózza vagy videóra veszi. 640-es video módban a hangot is rögzíti. Mint gyakorlott madárszakértõ és gyakorló fotós, mi a véleményed? Egy öngyújtónyi, mattfekete cucc az egész, talán nem félnek tõle a madarak, ha valahova kiakasztom. A Fotoiskolában is leteszem a kérdést, valamelyiket csak meglátod. Persze a válasz nem huha sürgõs
Aki rajta kívül is "hozzászakért", megköszönöm
A helikopteres minikamerán van egy mozgásérzékelõ is, kb. 5m-es hatósugárral. Ebben az üzemmódban 5m-s körzetben mozgást érzékelve bekapcsol és amit lát, 1280x768 pixelen lefotózza vagy videóra veszi. 640-es video módban a hangot is rögzíti. Mint gyakorlott madárszakértõ és gyakorló fotós, mi a véleményed? Egy öngyújtónyi, mattfekete cucc az egész, talán nem félnek tõle a madarak, ha valahova kiakasztom. A Fotoiskolában is leteszem a kérdést, valamelyiket csak meglátod. Persze a válasz nem huha sürgõs


Van három élõlényem, megosztom veletek:
Magyarország második leggyakoribb kullancsfaja, a Dermacentor reticulatus: Link
Pusztai álkérészgomba: Link Az éjjeli esõ hatására bújt elõ a városi nyírt gyepbõl. Ha pár órával késõbb járok arra, már csak hûlt helyét találom. (De nem azért, mert a járókelõk leszüretelik.
)
És végül, dacolva a mostoha körülményekkel, virágot hoz a Billbergia az erkélyünkön: Link
Magyarország második leggyakoribb kullancsfaja, a Dermacentor reticulatus: Link
Pusztai álkérészgomba: Link Az éjjeli esõ hatására bújt elõ a városi nyírt gyepbõl. Ha pár órával késõbb járok arra, már csak hûlt helyét találom. (De nem azért, mert a járókelõk leszüretelik.

És végül, dacolva a mostoha körülményekkel, virágot hoz a Billbergia az erkélyünkön: Link
No, ha már madarak...
Íme a MME éjszakai programajánlata mára és holnapra:
"Kedves Madárbarátaink,
A rossz idõ nem riaszt el minket, ma és holnap is kint leszünk 11-tõl 7-ig a Margitszigeten, a Csodálatos madarak elnevezésû programunkkal.
A múlt heti megfigyeléseken többek között fürdõzõ madarakat, vadászó kaba sólymot, éneklõ fülemülét mutathattunk az érdeklõdõknek.
Örömünkre szolgál, hogy vannak visszajáró madárbarátok, s minden nap eljön hozzánk egy-egy iskolás csoport.
A program tehát folytatódik!
Szeretettel várjuk Önöket is a Hold udvartól északra, mintegy 20-30 méterre az utak keresztezõdésénél.
További információ: Berényi Zsombor, MME, program koordinátor, 06 20 354 8505"
Íme a MME éjszakai programajánlata mára és holnapra:
"Kedves Madárbarátaink,
A rossz idõ nem riaszt el minket, ma és holnap is kint leszünk 11-tõl 7-ig a Margitszigeten, a Csodálatos madarak elnevezésû programunkkal.
A múlt heti megfigyeléseken többek között fürdõzõ madarakat, vadászó kaba sólymot, éneklõ fülemülét mutathattunk az érdeklõdõknek.
Örömünkre szolgál, hogy vannak visszajáró madárbarátok, s minden nap eljön hozzánk egy-egy iskolás csoport.
A program tehát folytatódik!
Szeretettel várjuk Önöket is a Hold udvartól északra, mintegy 20-30 méterre az utak keresztezõdésénél.
További információ: Berényi Zsombor, MME, program koordinátor, 06 20 354 8505"
