Bioszféra

Néhány mai kép. Link

Eddig azért nem virágzott, mert a kaktuszokat télen hûvös helyen /5-10°C/ kell/kellene tartani ahhoz, hogy virágozzanak. Az enyémek sem virágoznak, mert télen is a szobában szobahõmérsékleten vannak.

9 éve van meg a kaktuszom, és most fog elõször virágozni(remélem): Link Link Gondolom a kaktuszok is vannak "fajtába" csoportoítva, "õ" kicsoda? Ja, és milyen virágokra számíthatok(mert gondolom az lesz)? Én sötét rózsaszínre gondolok, de majd kiderül... Ja, 4db nagy és 3db kicsi bimbó van rajta...

Sok idegen nyelvû cikket is találtam (pld. a The Guardian ember-tehén hibrid kíséretról; egy amerikai cikk ember-tojásrakó állatok keverékérõl szóló közleménye), konkrét orvosi közleményt persze nem (ha lenne is, bizonyára titokban tartják). De ha már világszerte ilyen keményen vitatkoznak a növény-ember ill. állat-ember hibridekrõl, akkor nekem azt jelzi, megvalósíthatónak tartják növényi vagy állati "kiméra" létrehozását. Többnyire nem is a tudományos felkészültséget firtatják, inkább az erkölcsi-etikai alapot feszegetik - ergo a megkérdezett kutatók nem tartják kivihetetlennek, bármenyire is ütközik jelenlegi személyes, másoktól szerzett ismerteteinkkel (nem hallomásra, szakirányú elmélyült tanulásra gondolok). Amig Noli elõkerül, talán akad komolyabb elemzés is

Az itt olvasható "legenda" szerint, idézem:
"Lehetõvé vált a baktérium–növény–állat–ember örökítõ anyagainak mûködõképes beépítése egymástól távoli fajokba, úgynevezett transzgénikus egyedek létrehozása"
Nem becsülöm le a forrást, de nem tekinthetõ autentikus szakforrásnak, mert "csak elmondja amit hallott mástól" LinkRsQv99J1dgJ:www.szabadfold.hu/cikk.php%3Fcikk%3D11695+%22n%C3%B6v%C3%A9ny-ember+hibrid%22&hl=hu&ct=clnk&cd=27&gl=hu
De csekély szakirányú tudásommal sem tartom lehetetlennek hogy "valami van" a "városi legendában"

boj, köszönöm, nemcsak erre Ha beírod a keresõbe "ember-állat hibrid" seregnyi cikket dob ki több oldalon, át kell válogatni mennyire hiteles, mi a forrása, némelyik a másik hírét veszi át. Meg kell nézni hitelesnek látszó külföldi portálokon is

Erre gongolsz? Link

Megértem én, több túlélõ ismerõsöm van, egyik sem a gombapaprikásra gondol, amikor valami igazán jót szeretne enni

Köszönöm, az Õrség nekem egy kicsit messze van, azt hiszem akkor megpróbáljuk Zirc környékén. Eléggé nem szeretem ezt az 'árnyékra vetõdést', azaz ismeretlen helyen gombászni, ám az általam látogatott erdõkben -a késõbbi csapadékhullás miatt- még váratnak magukra a boletusok.

A kucsmagombát kihagytam, az is finom

Gombásznak nehéz ilyet mondani, de gyerekkori gombamérgezésem miatt viszolygok a gombától. A pincecsiperkét, meg "okleveles gombaszakértõ" exnejem szedett gombáit kóstoltam meg, pöffeteget is, egyszer kísérletbõl a taplót(ezt nem felejtem el). Ebbõl a vargánya mellett a rántott "õzláb-kalap" volt a "nyerõ". Nomeg a kamrában tartott "zsákos laskát" ettem meg. Ráadásul exnejem megriasztott azzal, hogy a galóca véletlen odakerült egy spórája is mérgezést okozhat. Bocs, tudom hogy a gomba jól elkészítve finom, értékes táplálék, sajnálom. Ámbár volt olyan TIT-es oktató gombaszakértõ, aki a galóca ehetõvé tételével kísérletezett. még ma is él Gyerekkoromban vidéken nyaralva, a házigazda rendszeresen szedett gombát is. Megsózta, a tûzhely forró lapjára tette, "megkönnyesedett a só", megette. Én tízévesen, csak leutánoztam. Életre szóló élmény lett

Az index fórum gombázós topic szerint van a Bakonyban vargánya. Saját infóim szerint a Sümeg-Nyírád-Uzsa háromszögben lévõ tölgyerdõkben is van. Én kb. egy órája értem haza az Õrségbõl egy tele kosárnyival. Hozzáteszem, hogy nagyméretû 37x27x27 cm-es gombázós kosaram van. Elég sok volt még a rókagomba is, bár jóval kevesebb a múlt hetinél. Ám a legtöbbet gombagyûjtõbõl láttam... A trombitagomba hasonlóan a rókagombához nem kukacosodik, de majd csak szeptemberben lesz a szezonja. Addig biztos kitart a tavalyi termésbõl készített gombaporom.

Bár Nolitól kérdezted, válaszolok, hátha csak este jön vissza. A trombitagomba szinte egyáltalán nem kukacosodik! A kíváló íze miatt ez teszi még értékessé.

Exnejem áztatni szokta azt amelyik nem ázik szét A "lakók" szépen kijöttek maguktól is többnyíre, ami benne marad-benne marad. Protein

Bocs, elõtte "kiszemezed" a gombát vagy beledarálod a lakóját is
Én mindig "ráleltem kajában a kukucra... kivéve amit lenyeltem
Milyen finom a rántott õzláb-kalap, de mindig akad benne sült kukuc vagy kis rovar sztem komoly türelemjáték teljesen kiválogatni õket, hacsak be nem áztatod alaposan Jól átfõzve, átsütve nem is veszi észre az ember Ha már nem mozog, mit tudja az ember mi az a kis fehéres vagy sötét szétfõtt vacak

Okés, kíváncsian várom. Én most nekiállok ebédet csinálni, aztán meg olvasni fogok, úgyhogy lesz idõd vadászni, mert csak estefelé kapcsolom be megen a gépet. :-D

Bizony, bár én a cseresznyébõl nem csinálok nagy gondot. Gyerekkoromban mindig a fákról legeltem, és lecsúszott néhány lakó is. Persze más ha észreveszem, hogy kukacos, akkor azért nem kóstolom meg. Szóval a lényeg az, hogy nem kevés ismerõsöm nyaggat, hogy vigyek nekik vargányát. Aztán mikor látják, hogy van bennük néhány lakó, teljesen meg vannak rökönyödve. Hiába mondom, hogy farigcsálják a szélétõl, nem kell nekik. Vesznek szárítva a boltban...Én meg mosolygok, mert azokban sokkal több van, szépen látszanak a likak (kukacjáratok) még szárított állapotban is.

Noli, bárhonnan, de elõvadászom a "ember-állat hibrid" cikket és forrását Legalább bizonyíték lesz rá, olykor az internet "hiteles" helyei is hazudnak vagy megbízhatatlan forrásból merítenek valóságként közölve azt, nem beszélve a Spektrum egyórás filmjérõl. Most már utánamegyek a témának

Nem voltam fenn tavasz óta (nem bírom a meleget, meg dolgoztam is), de a piacon elég kevéske volt helyi. Rókagomba volt sok még kedden.

Hát, én most csináltam egy csokis málnatortát (málna, meg szedermálna van benne/rajta), ebben nincs állat, az tuti, egyenként szoktam kimosni a málnákat, amelyek emberi fogyasztásra kerülnek...

Tényleg Noli, van most a Bakonyban vargánya? Holnap megyek arra.

Astral, a cseresznyét se nagyon nézegeti az ember ha fáról csipeget megesik, már kettéharaptad a kukucot, mire kiköpöd Én sem akarok illúziót rombolni, huszonöt éve megesett, málnát is szedtem két egymást követõ nyáron. Megfizették, eleve osztályozva kellett szedni, az "extra" (szép, nagyszemû, egészséges) szinte azonnal ment a hûtõházba a "benne lakóval" együtt. A löttyedt, széthulló "hordós" málna szörpnek volt szánva, hangyával, beledöglött léggyel miegyéb rovarral együtt. Bár szûrik és sterilizálják, nomeg "sosem tudjuk mitõl hízunk"
Ui: lehet hogy hazudik a média, pár éve nagy port vert fel két európai országban is, hogy emberhúst árultak a piacon, vették mint a cukrot Egy néni emberi lábszárcsontot vett marhalábszár helyett, egy orvos felismerte. Ismeritek a viccet: milyen finom és olcsó a "*****" kaja. Érdekes hogy még nem láttak itthon "*****" temetõt

És egy kis igazi bioszféra:
Link
Õméltósága a petúniáimat használta strandnak és napozónak. :-) A virág kisvirágú fajta, ergo lehet hasonlítani a szöcske méretét a sziroméhoz. Mintegy 6mm volt az állatka a csápjai nélkül.

Khm, szerinted miért nem veszek boltban szárított gombát? :-)
Amíg a saját szedésû tavalyi fekete trombitácskák szárítva-õrölve ott figyelnek a fõszeres polcomon, nem esem kétségbe. :-))

Szó nincs hibridekrõl, pusztán genetikailag módosított élõlényekrõl. Pl. növekedési hormon hiányban szenvedõket ma már rendkívül hatékonyan kezelnek a hormont termelõ sejtek genetikailag módosított változatával. Ilyen szintû dolgokat állati sejtekkel is meg lehet csinálni, de nem teljes szervekkel - egy jó ideig még legalábbis nem. A biotechnológia baromi nagy üzlet, sokkal nagyobb a narkónál meg a fegyvernél, mivel benne van a JÖVÕ és az életösztönre épít, tehát sokkal szélesebb rétegeket tud bevonni a fizetni vágyók közé...

Bizony finomabbEgyébként, ha jól sikerült a szárítás szépen kipotyognak belõle, és a tálca alján ott nyüzsögnek az elszáradt kelgyók. Persze rosseb tudja, hogy maradt-e benne és milyen mértékben. Egyébként volt szerencsém valahol Vác környékén betekintenem egy ilyen gombaszárító üzem munkájába. Háát csak annyit mondanék, hogy senkinek se legyenek illúziói. Aki sokszor eszik vargányát, az lenyel több-kevesebb kukacot is

Noli, távoli, részben analóg emlékeztetõ - a himlõoltást is rendõri-katonai támogatás mellett alkalmazták eleinte a tömeges lázongások miatt. Nyilván tudod, hogy "készült" Azt is "szakcikkek híresztelik", a sertés szövetei, szervei, sok tekintetben hasonlók az emberéhez. Ha megoldják a szövetkivetés problémáját, sok millió ember életét menthetik meg. Ennek fejlesztésén állítólag dolgoznak vagy hazudnak Meglehet ez is az is.

Hát akkor "ennyit" a higgadt, viszonylag hitelesnek tûnõ Spektrumról. Minden média manipulálható vagy átverhetõ, bár kissé valószerûtlen hogy a roswelli eset filmjéhez hasonló átverés történt. A filmben nem díszletnek látszó kórház (mûtét közben és a laboratóriumi sertéstelepet is bemutatva) orvosai és páciensek nyilatkoztak, lehet hogy csak jó pénzért valamelyik kórház hírverése érdekében. Ami az ember-állat hibridek kísérleteit illeti, annyíra hiteles, amennyire az internet "komoly" helyen olvasott, komolynak hitt "szakcikkei" - bár hogy betiltották, jelzés értékû, "nem zörög a haraszt". A film a szokásos "egyórás" hosszban pergett, komoly befektetést igényelhetett, de lehet hogy megérte a hírverés a kórháznak. Ma semmit nem vehetsz biztosra, amikor Nobel dijas kutatóról kiderül hogy 25 éven át, csalással, manipulált adatokkal szerzett tekintélyt, hírnevet, sõt hamis adatait mások is felhasználták munkájukban.

Sajnos a fórum keretei és érdeklõdési köre nem teszik lehetõvé mindannak a problémának a részletes elemzését, amelyet a külön fajokba tartozó egyedek közti traszplantáció felvet.
Hiteles forrásokban az van, hogy még nincs klinikai kísérlet sem az ember esetében állati szerv beültetésére. Mivel nincs tévém, nem tudok nyilatkozni arról, hogy mi volt a Spektrumon, de inkább hiszek orvosi szaklapoknak, mint egy tévének. Ahhoz, hogy disznóvesével élhessen ember, emberi géneket kell a disznóba átvinni, ezzel segíteni a szerv beilleszkedését, a kilökõdés esélyét csökkenteni, stb.
Ami azonban a pénzt illeti, igazad lesz...

Tegnap koraeste, az "éneklõ ágon" csücsült ez a MIB(MADÁR IN BLACK) és nézelõdött

Ott egy kis szürke tollas szokott énekelni estelente, ez a bitang elfoglalta a helyét, elmaradt a "koncert"

Az "sertés-alkatrészek" átültetése erre a célra sterilen tenyésztett sertésekbõl emberbe, már kísérleti stádiumban van. Ezek az emberek "csak beszálltak" a kísérletbe. Igaz, állandó gyógyszerezés mellet, de teljes emberi életet élnek. Mit vesztenek?
Én se nagyon latolgattam, amikor "beszálltam" a tízéves kísérletbe a szívmûtétem miatt. Igaz, nem sertésszivet kaptam, új eljárást alkalmaztak rajtam. Három éve halott lennék, most (még) itt vitatkozom Veled

Noli, akkor a Spektrum vagy a forrása hazudott. Filmfelvételen (persze minden manipulálható) bemutatták az embereket, akik pár éve sertésvesével élnek. Õk tudatosan vállalták a kísérletet, mert nem jutottak emberi veséhez és a sertésvese reményt és haladékot adott nekik. Annyi komplikáció volt, hogy tényleg valami lappangó virusok szaporodtak fel a beültetéskor sterilnek vélt vesében. A genetikai probléma ma már nem probléma, különösen mióta ember-állat hibrideket hoztak létre(szerencsére ezeket embrionális korban elpusztították, a kísérleteket betiltották, de mióta a fõniciaiak feltalálták a PÉNZT, minden megoldható). A prionok keltette betegségek és kergemarhakór évszázadok óta léteznek, tüneteit ismerték, csak nem ismerték fel az okát és megfelelõ gyógyszerezését. No nem huzakodok

Lordom, az állati szervek átültetése még nem megvalósult dolog (próbálkozások voltak már 100 éve is, azóta is, mind sikertelenül) és szerintem soha nem lesz járható út. Ha pl. a malacot hozod fel, alapban ott a gond, hogy a testhõmérséklete 2 fokkal magasabb az embernél, rengeteg olyan vírust hordoznak, amelyekre az ember is érzékeny, vagy rokona emberi vírusnak, amely egy átültetés során a két önmagában ártalmatlan vírusfaj rekombinációja miatt új, irgalmatlan erejû és hatású kórokozókat hozhat létre. Ezen felül a sejteken belüli genetikai problémákról is beszélni kell, ha egy idegen szerv beépül az emberi testbe, azt akkor is emberi sejtek fogják táplálni, tisztítani, õrizni, ergo elkerülhetetlen a keveredés, és az állati gének által meghatározott enzimtermelés pl. emberi viszonylatban káros, és persze fordítva is. Próbálkoztak knock-out sertések szerveinek páviánba ültetésével, meglehetõsen kevés sikerrel (de hosszabb túléléssel, mint az összes sertésgént tartalmazó sertés szervei esetén - ezen esetekben a túlélés napokban mérhetõ...) Nem beszéltünk még a prionokról sem, amelyeket szintén nem lehet kivédeni egyelõre, emlékezz a kergemarhakór körüli felhajtásra, nem volt véletlen.
Persze, hogy nagy biznisz lenne megoldani a dolgot, de egyelõre túl sok tényezõt kellene ahhoz kiiktatni, hogy a belátható jövõben megvalósuljon.

OffLine: Astroman, a YouTube csatolás nagyon jó, paraszti ésszel is megérthetõ. Az egyik kisebb hálózati tévén volt ilyen hatrészes sorozat. Hasonló történelmi áttekintés és a mai jelenségek egybevetésével kimondja a lényeget: ne vegyél fel hitelt. A YouTube videóban kiemelték a részeges, kábítószeres Jimi Hendrix idézetét: "Ha a szeretet hatalma legyõzi a hatalom szeretét, akkor lesz béke a Földön". Elgondolkodtató. Mahatma Gandhi évtizedekkel korábban, a szeretet jegyében létre tudta hozni a független Indiát. A Természetet is szeretettel kellene megközelíteni, nem kizsarolni. Sterilizálás, kihasználás helyett felhasználni. Bocs az offért.

Jó reggelt Bioszféra. Ez jó kávé+pipa téma A Spektrum is mutatta valami filmben a légylárvás kísérletezést. Steril körülmények között szerintem olyan mint a pióca alkalmazása. Vagy a csibor alkalmazása sebészeti kapocs helyett. Vagy a nikotinkivonat a Parkinson- és Alzheimer kór ellen. A gyógyszereink jelentõs részét, a szintetikus készítmények mellett valaha csatornaéletet élt penészfajták adják. A szervátültetések õszintén kimondva, egy hulla alkatrészeit használják fel és jó úton haladunk a sertés implantátumok felé, már vannak emberek, akik sertéstõl kapott vesével élnek. A légylárvánál nem kell belegondolni hogy az õsei koszos legyek voltak. Tágabb analógiával, ez kissé olyan, mint a városba szakadt értelmiségi szégyelli földmûves õseit, életmódjukat lenézi, lehetõleg el is tagadja õket. Pedig a gazdag, "kifinomult" életet élõ emberek õsei is durva közönséges emberek voltak, és törtetve, mindent eltaposva "kiemelkedtek" a többi ember rovására, lényegében szélhámos "élelmesek" vagy rablók, útonállók voltak. Némelyik ma is az, csak már "civilizáltan" teszi, de végeredmény mai is halál vagy elnyomorodás. Tisztelet annak, aki a szellemi tudása, jó képességei révén, embertársai hasznára és nem rovásása emelkedett ki. Túlságosan eltávolodtunk a Természettõl, lassan mindentõl iszonyodnak az emberek attól, ami természetes, cél a steril, szintetikus, ellenõrizhetõ élet. Pedig a hentesáruk is lényegében döghúsból készülnek, nem élve esszük az állatot, tán az õsi kínai ételek között akad élve megsütött állat. A tejecske, a tojás akár a méz, honnan ered, milyen utat jár meg mire az asztalodra kerül. Ha nagyon eltávolodunk a Természettõl, megeshet, nem fogad vissza többé, örökre kivet magából. Bár igaz vannak emberi határok, én se ennék kukacot, hangyát, pirított madárpókot, fõtt patkányt( ma is emberi táplálék sok helyen) egy jó szelet rántott hús helyett de ha nincs más, életben akarsz maradni, ne finnyáskodj. Amennyiben hasznos, a légylárvát is "domesztikálni" kell, függetlenül származásától
Ui: két pók összeverekedett, kész "cselgáncs" meccs volt, sajnos nem vettem videóra. A végén a vesztes szépen "össze lett csomagolva"

Igazad lehet, ezt még nem néztem, ha látok egy példányt megfigyelem, persze ha el nem repül addig.

De ha máshogy esik rá a fény esetleg, lehet zöldes. Szerintem. Ahogy Noli írta.

Amit belinkeltem az szerintem nem kékeszöld, nekem az kék

Nagyon érdekes dolgokat írtál, mire nem jó a döglégy, elképesztõ
Erre gondnoltam:Calliphora vicina: Link
Köszönöm a választ.

Sejtettem, hogy kék az inkább kékeszöld..! Csak egy szakértõt vártam.. Sajnos az a link nem a teljesség igényével mutatta be õket.
Errõl a sebtisztítási módszerrõl én is hallottam.

Ezek a döglegyek nem egy faj, hanem sok. Hogy kék vagy zöld-e attól fögg, honnan nézed, maradjunk annyiban, hogy kékeszöldek.
Európában gyakoriak:
Calliphora vicina: Link
Calliphora vomitoria: Link
Lucilia illustris: Link
Lucilia caesar:
Link
Lucilia sericata: Link
Lucilia bufonivora:
Link

Konkrétan melyikre gondolsz?

A most következõ sorokat reggeli elõtt lévõk és gyenge idegzetûek ne olvassák!!!!!!

A napóleoni háborúk idején volt elõször hivatalos alkalmazásban a döglégy. Történt ugyanis, hogy észrevették, a sebesült katonák, akiknek a sebeibe beleköpött a légy, sokkal nagyobb eséllyel gyógyultak fel, mint azok, akikébe nem. Ellentmondásnak tûnik, hisz a légy nagyon mocskos állat, ugye. Csakhogy: a légylárvák csakis az elhalt szöveteket eszik, épet SOHA, így nem mást tettek, mint a sebeket kitisztították. Megakadályozták így egy seb környéki szövetrész további rothadását! Így a szanitécek, amikor erre rájöttek, nem kötözték be a sebeket, hanem hagyták egy ideig szabadon, hogy a légy beköphesse, sok katona életét, végtagjait megmentve ezzel. Aztán valamikor az 19-20 század frdulója táján már hivatalos orvosi alkalmazást is találunk, francia, angol és amerikai (a polgárháború idején) orvosok foglalkoztak a légyterápiával, vagyis a tenyésztett döglegyek alkalmazásával. Aztán pár évtizedre feledésbe merült a dolog.
Ma reneszánszát éli, bizonyostípusú nagyon nehezen hozzáférhetõ illetve bonyolult, veszélyes módon kezelhetõ sérülések esetén egyes igen fejlett orvostudománnyal rendelkezõ országok újra elõvették a döglegyet. Steril körülmények közt kinevelt példányokról van szó természetesen, s mára kidolgozott módszer segítségével töredékére csökkentették ezen sérülések gyógyulási idejét, költségét, szövõdményessé alakulását szinte nullára redukálták. Rettentõ gusztustalan belegondolni, hogy nyüvek eszik az ember sebeit, de annyira hatékonyak, hogy nem szabad róluk megfeledkezni, fõleg, ha pl. egy láb amputálása lenne a másik alternatíva.

Köszi, az udvarunkon volt egy rózsán.

Jól elbeszélgetsz magaddal
Te sem tudod véletlenül hogy a kék színû döglegyet hogy hívják hivatalosan, Hari nem tudott segíteni.
Köszönöm a válaszod.

De édes!! Remélem, elengedted aztán! Védett és elég ritka, kevés, szigetszerû élõhelyen van csak. Meg gyönyörû. :-)
Annyit kell még tudni róla, hogy már Eresus kollari a neve a régebbi E. cinnaberinus helyett, mert kiderült, hogy a korábban az E.cinnaberinus fajba sorolt pók legalább 3 külön faj.

Evarcha falcata (közönséges ugrópók) hím

Gyönyörû mindenetek!

Lásd az elõzõt, Stormannénak, a Tied még kicsike

Õ Araniella opistographa (ötpontos tökkeresztespók)

Szívesen!
Nem tudom, kerestem olyat is, de nem találtam.

Köszi mindenkinek! Sok meló van vele, de megéri!