Bioszféra

Hú bakker, az elõbb majdnem bejött a szarkánk az ablakon! Már több éve itt fészkel a környéken a párjával. Arra jöttem be a szobába, hogy iszonyat hangos kerregés van, itt gyepálta a verebeket.

Köszönöm!

Kaktuszodon éppen egy tövisszúró gébics áll õrt. Talán zsákmányaival mégsem aggatta tele a töviseit, költeni még neki is nehéz lehet egy ilyen alatt.

Ugyan nincs észterezve, de nagy kárt nem tesz benne.

Õ kicsoda? Reggeli közben ablakon keresztül fotóztam: Link

Valami ilyesmire emlékszem: Link De ezek max. 2-3mm-es fürkészdarazsak, te meg azt írod, hogy 3cm-es volt.

Ha jól emlékszem, egy poloskaszerû állat volt, bunkós csápokkal. Jelenleg nem érhetõ el az oldal, pedig szívesen utána járnék, mi is ez a furcsa rovátkolt barom.

Meg nem fordult volna a fejemben, hogy valaki Vénuszt tankoljon... Jót tesz ez a kocsinak???

Teee, azok a szitkárok... Gyönyörûek!

Pont az autóba tankolás miatt.
Szinte hetek alatt ment fel az ára tavaly 250Ft körüli árról 4-500Ft-ra, ez is egyértelmûen a tankolás okán.

Igen, ezen én is elcsodálkoztam, 400 ft literje, drágább, mint a benzin vagy a dieselolaj.

Néhány kép az elmúlt napokról: Link és a többi: Link 177.-183.

Étolaj ügyben még annyit, talán van, aki emlékszik, hogy régen ugyanaz a gyár készítette a Tomi mosóporokat, mint a Vénusz étolajat.
A mosóporok alapanyagai közt is szerepel az olaj ugyanis.

Az az évi egy-másfél deci pálinka, amelyet megfázást bevezetõ tünetek esetén megelõzõ hatású gyógyszerként használok, az jöhet külsõ forrásból is, nem muszáj emiatt szõlõt tartani...

A probléma ott kezdõdik,hogy régen nem volt zsír, amit el kellett volna mosogatni, mert az a kevés, amelyet elhasznált a háztartás, az mind ment a pocikákba, mint értékes és rikta tápanyag.
Ahogy az apám mesélte, õnáluk zsíros kenyér alig volt, ha kevés volt az étel, lekváros kenyeret kaptak, mert a fák csak hoztak gyümölcsöt, a disznóval viszont nem volt egyszerû és olcsó dolog bánni. Húsokat sütõben sütöttek, amiknek a kisült zsírját az utolsó cseppig kimártogatták, rántott hús, ilyesmi, amelyet az ember sok zsiradékban készít, sose volt. Se hasábburgonya. A fasírt nem kis golyó volt, hanem õzgerincben készült egybesült fajta.
Ez a fajta "süsd ki forró olajban" technológia, amely manapság oly elterjedt, fõként a félkész mirelit ebédek esetében, az elmúlt évtizedek terméke. A hagyományos konyhák egyike sem alkalmazza a világon!!! Nem tudom, utánaszámolt-e valaki már, hogy mennyivel nõtt meg az étolajfogyasztás az elmúlt 40-50 évben a világon? Ezt a zsiradékot meg kell termelni, majd a maradékát el kell tüntetni... A termeléshez vegyszerek kellenek (mûtrágya, permetszer), az eltakarításhoz dettó... A maradék használt olajat nem nagyon forgatjuk vissza, pedig van ma már használtolaj begyûjtés hazánkban is.
Graz városának tömegközlekedésében a buszokat kizárólag a lakosság által leadott használt étolajból készült biodízel hajtja. (EZ jobban BIOdízel, mint a kenyérgabona helyén termesztett repceolajból készült...)
Egy szó mint száz: iszonyúan az orrunknál fogva vezet minket az ipar, azzal hogy elhiteti, CSAK egy bizonyos módon lehet élni. Hivatkozik arra, hogy "de ezzel idõt takarít meg", persze, az idõ meg megy a rabszolgamunkára, amely kell pl. a megnövekedett energiafelhasználás és felesleges, de reklámozott luxuscikkek megvásárlása miatti többletköltségekre...
Megoldás: alacsonyabb igények, luxussá tenni ismét azt, ami régen is az volt, feladni egy nagy adagot abból a kivagyiságból, miszerint MI URALJUK a világot...
Mellesleg az étolaj ára az elmúlt évben 60-70%-kal nõtt, aki fõz, az észlete ezt... Talán elvezet az ésszerû és zsírtakarékos fõzesi módszerek visszajövetelére.

Még egy gondolat, aztán eldugulok Öseink spártai egyszerûségû kis faház köré, virágoskertet, arborétumot teremtettek. Megörököljük és elsõ dolgunk lerombolni a környezetbe olvadó kis faházat, helyébe nagyobb és kényelmes lakóépületet emelünk, hozzá az útbaesõ növényeket kiirtva villanyt, vizet, gázt fektetünk le; a virágok, fák között kanyargó ösvények helyett köves utat terítünk(hogy néz ki egy sáros cipõ), az autóknak aszfaltcsíkot. Ez a "fejlõdés útján" az elsõ lépés a Természettõl való eltávolodáshoz. Jó napot, jó kedvet, sziasztok, lementem fotózni a Dunára.
Elnézést ha az oldalt "szétoffolva" untattam valakit monológjaimmal

A törköly eszedbe sem jut? Jó ára van manapság

A fákról eszembe jutott, Noli említette a növények erõs immunvédelmét Példának vélem a kertemben lévõ kb. 60-70 centi széles, nyárfa gyökeres tuskóját, melyet mérete, súlya miatt nem szedtek ki sem az elõdök, sem én. Két éven át teljes csonkjában hozott hajtásokat makacsul. Zavaróak voltak, rendre levágtam õket, újakat hozott. A csonk felülete, kérge végig ép és tiszta maradt, nyilván múködött az "immunvédelme". Végül a facsonk "feladta", nem hozott több hajtást. Rá pár hétre megtelepültek rajta a korhadéklakó gombafélék. Nyilván elhalt és megszünt az immunvédelme. Ez már tán korral járó érzelgõsség, néha úgy érzem, "meggyilkoltam" a minden áron élni akaró gyökeres fatuskót mert "utamban volt" és jó tüzifa lesz bográcsoláshoz Emberi szempontból oktalanság, a fa is csak olyan mint a háziállat. Ha már útban van, öreg, kell a nyersanyag, kivágjuk és újakat ültetünk helyette, ahogy a naposcsibéket keltetjük, hülyeség érzelegni egy "kedves háziállat" teteme fölött... elvégre mi is élni akarunk és mi vagyunk a "csúcsragadozók". A fa még elszaladni sem tud, bár küzd az életben maradásért ha teheti Bocs a filóért

Még annyit, ez a flakonos cucc soha nem ürül ki teljesen és a szemétbe kerül, tehát az eredeti vegyület csak kikerülhet a természetbe. Sok kicsi sokra megy... analóg példa, sok hangya pillanatok alatt elpucol bármit, sok ilyen maró csepp(a záporesõ is cseppekbõl alkot zuhogó esõt") "csodákat" tehet... jönnek a gondolatok - otthoni autómosás, krómfényezés, festékmarás, olajcsere, eldobott akku stb. [esõ] Bár a kifejezés "romantikus" jelzõt kapott, az emberiségnek a természettel együttélõ "pagonyerdész" módjára kellene élnie még városokban is...
A "vegyi esõ zuhog", Lord Akela (is) huhog. Bocs, ez nem vicc

Noli, néha érzelgõs vagyok de nem érzékeny az idegrendszerem, halál hát halál, de most azt mondom szegény darázs, inkább csapta volna agyon a kölök. Bizonyára a természeti környezetbe kiszabadulva is hasonló hatása van a cuccosnak OffLine továbbfilózva, ami nem reagált kémiailag, higulva bár de elmegy a csatornába, majd onnan a naga útján csak kikerül a természetbe. Ha fel is oldott szennyezõdést, és semleges vegyület keletkezik a teljes cuccból, sztem részben hasonló lesz a hirhedt galvániszaphoz és ezt szépen háztartások millió eregetik az élõvizekbe. Persze állítólag már szûrve, semlegesítve megy vissza a szmötyi a folyóba. És a szüredékkel mi lesz? Megy a hulladékégetõbe? Ha van benne kén, az is kikerül oxid formájában a levegõbe? OffLine mese: apám három-három kaukázusi cédrust és hegyi mamutfenyõt(ezek naplójában Sequoiadendron giganteum néven voltak bejegyezve) ültetett. A mamutfenyõk tán a nekik idegen klima hatására, "maguktól" kipusztultak. A három kaukázusi cédrus tíz évig csak három "seprünyél" volt, itt-ott kis "fonnyadt" ágakkal. Apám már s*ggberúgással fenyegetett, mert "kaukázusi göthösnek" csúfoltam õket. Tíz év után mint akit felfújnak, hirtelen nõni, szélesedni, teljes pompájában kezdett kibontakozni mind a kettõ. Impozáns méretû szép növények lettek. A kettõ, ami megmaradt. Az egyik még "seprûnyél" korában napok alatt elpusztult, mert apám meggondolatlanul a tövébe öntötte a mosogatóvizet, mivel akkoriban még kincs volt arrafelé a víz, az esõvizet ciszternában gyûjtötte...
és az "csak" közönséges "ultrás-víz" volt

B.hópihe köszönöm az infot, ennyivel is többet tudok
OffLine: ahogy olvasom, "bekattant", mintha egyes dolgokban hasonlóak lennének az emberhez... Bocs, hülyültem az egyébként korrekt szöveget ferdítve Komolyan: babrás lehet a tartásuk, azt hallottam sokféle fertõzés fenyegetheti õket. Szinesek lesznak ha felcseperednek?

Ebben erõs sav van...

Paloznakon a szüleim nyamvadt szõlõje van meg pár gyümölcsfa, meg gyöp. Ha a mienk lesz, a szõlõ megy a levesbe, és lesz KERT, ahol hagyma, borsó, zöldség, paradicsom, meg egy rakás ilyesmi EHETÕ dolog van. (Utálom a szõlõt, többe kerül így bort csinálni, mint megvenni a boltban, és ráadásul igya meg akinek hat anyja van..).
Szóval oda mondjuk egy évben kétszer lemehetünk az urammal, de amúgy semmi közünk hozzá.

Mostanában nem látom a sügereidet, vagy csak elkerûlte a figyelmemet? Mekkorák lettek az ivadékok? Vagy a sok árnyékoló mellett az akvarisztikára már nem jut idõ!

Igen könnyen felismerhetõek a hímek és nõstények a bõrük színe és mintázata alapján és a farkuk is eltérõ,a három kicsi közûl a két porontynak még nem alakúlt ki a páncélzata, õk azért mások egy kicsit.Amúgy egy kertitóban nevelkednek teljes szabadság mellett.

Aranyosak, jól néznek ki a teknõsök. Ám õk nem békák, hanem hüllõk.

Tán gyufásdobozban alszanak?
A hímnek és nõsténynek eltérõ mintázatú a hátpáncélja?

Teknõsbékák egészen fiatalok , a nagyobbik az egy éves a két kicsi az idei kelésLink
Még néhány példány megtekinthetõ a galériában.

Sok munka, baj van vele. Fõleg a kaszálás. Sok a csalán, az aszat és a bogáncs a burjánzó fû mellett. A ló is besegít eltûntetésükben, de még így se lehet gyõzni..

Reggeli "kisfiló" Gergõ fiam egy mostanában nagyon hirdetett zsíroldó tûzhelytisztítóval lefújta a házba keveredett darazsat. A darázs azonnal megboldogult, mintha kemotoxot kapott volna. Ez kevés, lehullottak szárnyai és eltüntek jellegzetes szinei, potroha megfeketedett. Ez nem zsíralkoholszulfonát(a régi Ultra), felmerült bennem, az emberre is lehet negatív hatása egy ilyen erõs zsíroldó szernek? Vagy megfulladt a darázs? Gergõ bedobta egy pókhálóba, a pók hozzá sem nyúlt Vagy a szertõl, vagy a döglött darázstól fél(kisebb nála). Lefényképezem, mit csinál vele a pók, kipróbálom a pókon az infrát is.

Arborétum szempontjából talán LAM a legirigyelhetõbb

Noli, minden rejtett él nélkül mondom, az is baj ha van, az is baj ha nincs... igaz, akkor már jobb ha van Ámbár Paloznak - ha nem veszed tolakodásnak?

Hari végigmenni elég rajta szép és csendes, megnyugtató már maga a látványa is

Szinte hallom a talajon motozó sünit meg a fák közt a repülni tanuló madarakat. :-)
Jóság lehet egy ilyen hely.
Nekem az erkélyen van 3 db. 15 és 20 centi közötti kis juniperus... Majdnem magasabb az "aljnövényzetként" funkcionáló porcsin köztük... Az én arborétumom... :-)

A miénkrõl itt van 2 panorámakép Link Link

Vannak képek apám "arborétumáról", be kéne szkennelni õket. Egy-egy szebb növényrõl lehet hogy meg is teszem. Ezt a képet hirtelenjében az iwiwrõl másoltam, exnejem és Levente fiam a "fõszereplõk", de azért némi növényzet is látszik Link Off: a képen látható méretû kövek kerültek ki a földbõl, támfalnak.

Hari az "õseink" még mások voltak... Nem ideillõ Off, idézet jutott eszembe "Nem elég, hogy szabad hazát hagya rátok, Megvédni azt, sírból járjon fel apátok?" Remélem Te jobban jársz "örökölt arborétumoddal" mint én

Virágzik a selyemakác fa:Link

"Uborkaszezon": "Menydörgõ Madár" szúnyogokat irt Link "rosszmájú" OffLine: még távcsõvel sem vettem soha észre, mi jön ki a fúvókákból... egyáltalán, jön e valami

Érdeklõdve olvasom, hisz nem én vagyok az egyedüli akkor, aki egy "arborétumot" örököl az õseitõl. Az anyukám szintén hasonló gyûjtésbe kezdett, 10 éve, egy Nyírpazony és Sóstóhegy közötti 2.5 hektáros dombos, részben homokos területen..

LAM köszönöm a választ Nem vonom kétségbe a tényeket, szakismeretedet, meggyõzni sem akarlak, csupán pontosítani igyekszem azt személyes "kígyóészleléseimmel" a következõ válaszban. Ami a "térképes" hozzáférésedet illeti, a volt szentendrei telek környékének Google térképérõl ered erdészeti tévedésem
Buda Landscape Protection Area
Territory of the protected area: 10 390 hectares, of which 1 603 hectares are under increased protection.
Location: The landscape protection area is situated in the Buda mountains rising to the west of the capital.
Visitors: Freely accessible for visitors.
Management: Directorate of the Duna–Ipoly National Park.
Emlegettem a Pismányt, a Google-n megtaláltam egy környékbeli "hegylakó" képét, csatolom elõtérben Szentendre, a háttérben Budapest. Nem igazán panoráma, a látótér 270° volt ÉK-ÉNY íven, Pest D felé esik. Link Túlzás nélkül állítom, csodaszép hely volt, sok érdekes természeti jelenséget láttam, csatangoláshoz "pár lépésre" az erdõ. Lehet ütközik az elméleti ismeretekkel, a telken apám bokrai, fenyõi alatt olykor arasznyi kalapú csiperkék is felbukkantak szép számban A 2000 nm-es telken édesapám 1972-tõl "arborétumot" akart "maga után hagyni", arborétumok igazgatóitól összekunyorált örökzöld "növény-ritkaságokkal", ami részben sikerült is neki. Vagonnyi követ "termelt ki" a talajból(kb. 30-40cm-es "termõréteg" volt a többi kõ, a "vízvezetõ réteg" kb. 1m mélyen volt, apám 2m mély gödröket csákányozott a növényeknek). Nem az én érdemem, a 80-as években már több arra vetõdõ szakember is bekéredzkedett a telekre, megnézni a növényeket. Ma már egyes növények akkorák lettek, az ember "nyaka kitörik" ha felnéz rájuk. Persze csak a megmaradtakon, mert bitang fenyõtolvajok állandó felügyelet hiányában lopni kezdték. Ami fenyõre hasonlított, vitték, a magasabbak tetejét kosaras emelõvel levágták a kerités mentén Ezek a fenyõk "nem hagyták magukat", új csúcsot, vezetõhajtást növesztettek. Egyéni off: exnejem csõdje miatt azt is el kellett adni, 27 év "hegylakóság" után "lejöttem" a Duna mellé "síkságinak". Teljesen más, ma is õszintén sajnálom Megegyeztem a vevõvel, ha valaha is lehetséges, vissszavásárolom és visszaköltözöm Álom [esõ]

Köszönöm át rágtam magam rajta.
Rá kellett volna gyújtanom hozzá egy kisebb tömetre a cherry-s MacBarenembõl.
Személyes észlelésem nincs, nem is lehet abból a korból mert még szedercsíra se voltam , de kevés herpetológia infóim,az olvasott publikációk alapján, a terjedelmes beszámoló ellenére kissé kételkedem a Visegrádi-hegység, Pilis területén keresztes vipera észlelésrõl.Nem állítom, hogy nem (bár az ottani biotopok már akkor sem voltak igazán megfelelõek egy keresztes ökológiai élõhelyigényének - lásd pl. zavartalanság), sok más egyébb részletrõl nem is beszélve.1960-as években még 31 helyrõl írták le a rákosi vagy parlagi viperát is, ami ma már elõlépett a kevésbé dicsõ legveszélyeztetettebb hazai gerinces faj elsõ dobogós helyére.500-as populáció!!
Vagyis az stimmel, hogy az extenzív és erõszakos élõhely foglalások onnnantól datálódnak viperáink máig tartó teljes visszaszorulásáig.MME-nek van egy rákosi vipera programja ami sikeresen ügyködik.De a rákosi élõhelye a síksági sztyepprét, igaz téli szállásul felhúzódhat kisebb-nagyobb dombokra, a hegyláb zónák alsó szintjein.De ez nem jellemzõ, fõleg nem tömeges.
Nem vetem el a lehetõséget, de erõsen kételkedem a keresztesben.Ha van idõd, lehetõséged túrj utána a Természevédelmi Hivatal könyvtárában.Érdekes kutakodás lenne.Nekem erre vagy 20 évig esélyem sincs. Jobb esetben!
A haragos sikló nem kisméretû, de egy kölyök példány harapása is válthat ki drasztikus immunreakciót, arra érzékeny egyénekben.
Az erdészekrõl írt eszemfuttaás nagyon romantikus (régen volt ilyen "vadon élõ" és pagonyerdésznek hívták, ma is van itt-ott,) de nem sok köze van a realitásokhoz.Ez olyan sok komponensû kérdés, a hazai erdõgazdáálkodással és erdészettel együtt, hogy bele se megyek.Inkább ha teheted gyere el egy nyílt napunkra és valamennyire belelátsz majd.
Amúgy, pedig nem Pilis Parkerdõs hanem Ipolyos vagyok és bár megtisztelõ de se nem erdész, sem nem erdõmérnök.Csupán a magyar államerdészet elsõ és idáig egyetlen szerény kis humánökológusa. Katt a nevemre az avatar alatt.
Köszönöm az eszmecserét, a téma továbbra is érdekes azért.Ha van új konkrét infód vagy a neten találsz valamit, ne sajnáld az idõt: elõ a linkkel!

Helló!Két szem bab már biztosan van az idei termésbõl a balkonládákból.. És ráadásul ez az elsõ alkalom,hogy ilyesmibe belevágtam,és az elsõ saját termés..
A többi zöldség is szépen fejlõdik.. A sárgarépák már egész nagyok,és finomak a barátom szerint..
További szép estét!

Dr.zivatar, nem szorulsz dicséretre, nem is értek hozzá, de így, szemre példás rendben vannak a dolgaid Zsinõr mellett vetsz vagy ültetsz?

Valóban az!
A Bodrogközt kísérõ galériaerdõkben rejtett élõhelyet találhat magának.Kamera nélkül.

Az utolsó képen fekete gólya van!Link

Lehet palántálni szerncsére nem kapta el a tõrohadást

Megint ilyen bazi nagy markolókkal szedik szét a házunk mellett a földet (március õta ez megy, csatornát cseréltek, de valami el lett tolva, mert nem folyik át...), öreg rutin feketerigók ott téblábolnak a markoló mellett fél méterre és gyûjtik a csemegét a frissen kitúrt földbõl...

Lehet már korábban körbement a zpokon.Ezt most Lendvai Csaba küldte újra, többek kérésére...
Ezen én is elgondolkozom, de nyilván nem költési idõben kerül ki a kamera és nagyon profin álcázva lehet elhelyezve, a képátviteli eszközökkel együtt.

Azon gondolkozom, hogy kitõl kaptam meg ezt a linket úgy egy hónapja, de nem jut eszembe. Nagyon helyes kis tökösgólyák vannak :-)
És még mindig csodálkozom, hogy egy ennyire óvatos jószág, mint a fekete gólya, hogy nem veszi észre, hogy ott a kamera...