Hydroinfo

A Körösvidéki KÖRKÖVIZIG területén területi átlagban 103 mm esõ esett november 1-11 között.
Az eloszlásról térkép, és a belvízhelyzet leírása: Link

Egy rövid film a tarpai gátszakadásról Link

Egy kis áthozatal a Társalgóból;
Coontac:
No végeztünk a mûszakkal, nem volt rövid. 6-kor keltem, most értem haza. Kömpöcön voltunk terepgyakorlaton, és a vártakkal ellentétben igen sok szó esett a meteorológiáról, hidrológiáról, azon belül hidrogeológiáról.
Egy elsõrendû mûszerkert is található az állomáson, töltöttünk észlelõi lapot, no nem túl komolyat, de alapadatokat azért megmértünk. Hõmérséklet, minimum-maximum hõmérõ, Hellman-csapadékmérõ, ombrográf, láttam élõben Campbell-Stokes napfénytartammérõt, talajhõmérõket 5-10-20-50-100-150 cm mélységben (150 cm mélyen 16,3 fok volt, ha jól emlékszem), párolgásmérõ kádat, hõmérõházikót, lizimétert, menzúrát, vízhõmérõt, egy WMR-900-as WS-t, és még ki tudja, mi nem jutott eszembe. Jó érzés volt látni, hogy ami a többieknek még teljesen ismeretlen volt, nagyon sok minden, addig én már jó részükrõl hallottam nevet.
Ja és egy kis reklámot is csináltam, mert szó volt a felhõosztályozásról, és a gyakorlatvezetõnk a met.hu-t ajánlotta, én pedig szóltam, hogy van ám egy felhõatlasz a metneten is.
Összességében jó volt látni közvetlen közelrõl a mûszereket, jórészüket ki is próbálni.
------------

Igen, a VITUKI-nál voltunk, nagy élmény marad, Somoskövi tanár úrnál.
Az egyik legmegdöbbentõbb számomra a kiskunsági homokos talaj. Eleddig csak tankönyvekben láttam ilyet, de most élõben megtapasztalni...nekem békési embernek nagyon furcsa látvány volt. Homok homok hátán, komolyan, lenyûgözött.

BuBu:
Tõlünk 11 km.-re keletre fekszik Kömpöc község, régen 15-20 éve jártam ki,vártam a boltost, aki másod-fõállásban a határban lévõ Vituki(vízgazd-talajtani) bázison dolgozott, ma Polgármester.

Azért a Túron lehet I. fok.

Viszont a csapadék most már a vízgyûjtõ elég nagy részén, pár száz méteres magasság felett megmaradó hó formájában hullik. Mire ez elolvad és bejut a folyókba, addig az alacsonyabb részek esõje (azaz csak a csapadék egy része) által okozott elsõ árhullám valószínûleg már levonul. Azt se feledjük, hogy az eddigi száraz idõszak az elmúlt hetekben már rekordalacsony vízállásokhoz vezetett, így van honnan emelkedniük a folyóknak. Mindezek miatt én a nagyobb folyókon nem számítanék készültségi szinthez közeli árvízre.

Most nézem, hogy a vízügy is csak kisebb árhullámot vár: Link

Azt hiszem jelentõs árhullám indulhat el a Tiszán és mellékfolyóin. A Nyírségben tisztes mennyiségû csapadék jött le eddig.

Most szándékosan nem is írtam a Dunát, mert ott csak a múlt hét végén kezdõdött meg a tartós apadás. A Tiszával ellentétben a Dunán egészen szeptember közepéig ismétlõdõ árhullámok vonultak le, különösen a Rába volt "mozgékony formában", a gyirmóti szivattyútelepi gátõr elmondása szerint 20 éve nem volt ilyen sok árhullám a Rábán. De most már az Alpokban sem esik, megnyugodott a vízjárás, és lassan eljõ az õszi kisvizek ideje.

Kicsit pontosítalak, a Balaton átlag vízállása 76cm.(Te a ma reggeli Siófoki vízállást írtad, mellesleg tegnapreggel az is 76cm volt. )

Link 4 centire van Szolnok a rekordalacsony vízállástól,ami -279 cm volt 2003.augusztus 21-én.
Akkor azonban az októberi esõzésekig néhány nap kivételével végig -270 cm körül volt a Tisza Szolnoknál.

Akkor itt a tónál, mi elégedettek lehetünk a Balaton 78 cm-es vízállásával.

A Duna is meglehetõsen alacsony, Nagybajcsnál az utolsó méréskor 64 cm volt a vízállás, utoljára valamikor január-február környékén volt ilyen alacsony emlékeim szerint, bár lehet, hogy még tavaly.

A Tiszán több, mint 6 éve nem tapasztalt alacsony vízjárás van.
A kiskörei -320cm 1% alatti mederteltséget jelent, vagyis vízszint a korábbi minimumrekord alatt van: Link
A vízügyi archívum szerint utoljára 2003.augusztusában fordultak elõ hasonlóan alacsony vízszintek, sõt, akkor mérték a folyó jelentõs szakaszán a minimumrekordokat, amiket egyre jobban megközelítenek a mostani értékek.
Kisköre mellett Szolnokon is csak 10 centi hiányzik a rekordhoz, de a felsõ szakaszon is röpködnek a -200-300-as szintek.

Attól függ, mit nevezünk Amazonasnak. Link

Nem sokat értek a hidrológiához,nem is tartom életbevágóan fontosnak a folyóeredet dolgot.Véleményem azért van:minden folyó sok sok ágból ered,illetve gyakran 2 vagy több nagy folyó egyesül(Mississipi-Missouri,Fehér- és Kék-Nílus,Tisza és Szamos stb.).Ha két csermely vagy folyam egyesül,a találkozás feletti szakasz elnevezése- melyik a fõfolyó folytatása? - néha egyszerû(pl. Duna és Tisza),máskor a helyi lakosok sem biztos,hogy jól tudják.A helyi lakosság,amikor az elnevezését megadta egy folyónak,nem biztos hogy jól járt el.Ha így lenne nem lenne vita a folyók hosszáról és eredetérõl.
Gondolom a hosszabb ág lenne mindig a fõfolyó a kettõ közül,de lehet,hogy a magasabb vízhozamút kell annak tekinteni(vagy a nagyobb vízgyûjtõjût?Ezt honnét tudnák az indiánok mûholdak nélkül pl.az Andokban?).Ha a kettõ(három) egybeesik nincs is gond.De ha nem...?

Nem vagy egyedül, de ne is szégyelld, mert tudományosan még nincs bizonyítva.
Én inkább Amazonas-folyórendszerrõl beszélnék, már csak azért is mert nem a forrástól kezdve hívják Amazonasnak.
Az egyiptomi-brazil vita meg régóta köztudott.

Szégyellem magam,hogy nem tudtam:Link

Miazhogy! Nagyonis!

Semmi baj, bár sajnos nem vagyunk sokan a városból.
Ugyanakkor Sió is szomszéd "falusi".

Bocsi, Zoli!

Téged is akartalak írni, csak Sió neve nagyobb egyezésben van a "problémás" vízfolyással, így gondoltam, hogy nem sorolom fel az összes siófoki kollégát Köszönöm szépen Andrásnak a tippet és neked az utánajárásod. Világos.

Palfizee: na, az is egy rejtély, hogy az miféle kilométer-szelvény A tavaknál amúgy én mindenhol 0-t láttam eddig.

Ott valamit elírhattak.
Az összes balatoni vízmércét a 0 fkm-hez teszi,(még a Balaton átlagot is) kivéve Siófok és Akali.
Viszont a Sió a torkolattól felfele van stacionálva, ahogy a nagykönyvben írják.
Link

Csak én "tévedtem" erre, de remélem megfelelek. Megkérdezve a vízügyet, Usrin magyarázata helyes. Az alsó zsiliptõl lefelé Sió, mint folyó szerepel, felette pedig Sió, mint csatorna.

Elnézést, hogy belekotyogtam....

Az lehet. Hátha Sió is erre téved és elmondja, hogy miként mérik

Ahaaa! Akkor szerintem az lesz a megoldás, hogy a Sió-csatorna és a Sió folyó (utóbbi eredetileg nem a Balatonból, hanem kicsit délebbre, a somogyi dombok között indul) két külön vízfolyásnak számít. A Sió-csatorna 0 kilométere pedig a balatoni torkolatnál van.

Látom, azért tudtad, hogy mire gondolok
Nézd meg pl itt: Link 2.587-km a Sió árvízkapu. De a siófoki állomás is kereken 1.000 km.

Mihez képest? Ahogy én látom, a Duna mellékfolyójaként annak rendje és módja szerint a dunai torkolatnál van a 0 km, innen a Balaton felé növekednek a számok.

A Sió esetében ellenkezõ módon mérik a távolságot?

Letenyénél a Mura vízgörbéje nemsemmi Link

Miközben a Rába Szentgotthárdnál már 94cm-t apadt /325cm/,addig Körmendnél elrendelték az elsõ fokot /318cm (elsõ fok:300cm)/

Éppen egy napig áradt a Rába Szentgotthárdnál:
4. 02h: -55cm
5. 02h: 419cm
Ez utóbbi a tetõzõ vízszintet is jelenti, III. fok felett fél méterrel. Már apad a folyó, 378cm 9:30-kor.

Lesz áradás, de várhatóan nem komoly, készültség nélkül fog levonulni.

A Dunán mi várható (a reggeli Hydroinfó óta tudsz újat)?

Ma este meg is lehet a tetõzés, mert osztrák területen már apadásnak indult a folyó.
Hamarosan átlépi a III. fokú készültségi szintet is a Rába, de a júniusihoz hasonló méretû áradás nem várható, attól legalább 1 méterrel kisebb lesz a tetõzési szint - mostani állás szerint.

Meddig várható az áradás (apámnak nehogy megint mennie kelljen vészõrnek)?

Már a másodfokot is átlépte. A felsõ szakaszon is még árad a folyó, a csapadék viszont szûnõben van.
Szentgotthárdon hajnali 4:30-kor -44cm volt, 17:30-kor 334cm a vízállás.

A Tisza ismét kimarad az árhullámokból,az a 2 méter semmi,ha a mederteltség a 0-hoz közeli (Szolnok 5%)

Ismét "jön" a Rába, Szentgotthárdnál hajnalban kezdõdött az intenzív áradás, azóta már több, mint 2.5 métert emelkedett a folyó. A jelenlegi áradási ütemet figyelve 2-3 órán belül meghaladja az elsõfokú készültségi szintet a vízállás.

Az ausztriai vízgyûjtõn egyelõre folyamatos a csapadékutánpótlás, tegnap reggel óta helyenként több, mint 100mm esõ esett.

Ismét levonult egy árhullám a Dunán, Bajcsnál 504 cm-nél tetõzött a vízállás.

Juj!

Ajjajj Link

A Laskó patak egy hónapja:
Link
És ma reggel:
Link

Reggeli "séta" a Gemencben:
Link

Sajnos ezt nem lehet tudni elõre. Ha marad a záporokkal-zivatarokkal tarkított idõjárás az Alpokban, akkor nagy árhullámra nem, csak tartósan magas vízállásra lehet számítani. Baj akkor lenne, ha ismét kiépülne egy sekély ciklon, mely heves esõzést okozna a vízgyûjtõn. Erre azonban jelenleg nincs kilátás.
1-2 nap múlva a Dunán is megszüntetik a készültségeket, lassan visszatér a medrébe a folyó. A Rábán is levonulóban van az árvíz, már mindenütt apad a víz.

Remélem a Duna idén már csendben marad (mármint a vízállása),mert apám egy hétig volt Gyõrben vészõr,egész nap járkálnia kellett a gáton,és hiányzik már nagyon.Nem tudja valaki,júliusban kell-e még a Dunán árvízre (vagy újabb árhullámokra) számítani?

Nem is szoktam nézni ezt a lapot, írásban már nincs varázsa. Bezzeg régen, amikor visszafelé számoltam a perceket az iskolában az utolsó órán ülve, hogy hazarohanva papírral és ceruzával a kézben érjen a háromnegyed kettõ..

Csak egy apróság, amin meglepödtem: ugyanezen az oldalon pár napja a Rába Szentgotthárdnál "104%" volt. Ezek szerint a "100% felett" ugyanúgy kihalt a jelentésböl, mint anno a hajókaravánná változott hajóvonták.

A Rába kedd hajnali tetõzése után átmeneti apadás csak nagyon rövid ideig tartott, ismét folyamatosan emelkedik, és már csak 30 cm-rel marad el az idei maximumtól.

Hááát... végignézve a mai radarképeket, bizony ma is óriási mennyiség zúdult zivatarok formájában a Rába vízgyûjtõjére, illetve a Duna ausztriai szakaszára. Hmm-hmm. Jóval hosszabb lesz ez az árvízhelyzet, mint amire számíthattunk.