Bioszféra

A múltheti horvátországi nyaralás képei, Zadar-Sibenik között voltunk a Murter-szigeten!
Hihetetlen volt a Kornati nemzeti parkban tett hajókirándulás közben a sok kopasz élettelen szigetet látni, amin egy-két fa tengõdött csak, azt sem értem, azok mibõl éltek
Ez éppen két fügefa Link
A Pöttyös-sziget Link Link
Voltak sirályok, vizen és levegõben Link Link Link
Ezen egy holló csücsül a szirten Link , meg ezen is valahol van egy holló, csak jól elbújt Link
A vándorsólyom lakóhelye Link , sajna láttam is, ahogy elrepült a szikláról, de úgy meglepõdtem és tátott szájjal néztem, hogy elfelejtettem lefényképezni!
Ezt látja a vándorsólyom a fészkébõl Link
Meg ezt Link Link
Ezen a képen nagyon jól látszik, hogy az elõtérben vannak zöld növények a szigeten, míg a háttérben lévõ szigeteken totálkopár minden Link
Az elõbbi kopár szigetek mellett pedig egy ilyen, dús erdõvel borított sziget is volt, nem birtam rájönni miért kopár az és miért ennyire zöld ez? Link
Illetve néhány tájkép Link Link Link Link

Valószínûleg sárga kövirózsa. Védett!

Szitakötõk Link

Nagyon becsapó a seregély hangja, jó a hangmimikrie. Még az ember hangját is képes utánozni. Sokáig azt hittem, hogy a gyurgyalagot hallom, de azok már akkor nincsenek itt. Ezért jobban meglestem. Az éven a szomszédom háztetõjén költött. Fantasztikus lármát csaptak. Most már csoportosan repülnek, csipegetik a megmaradt meggyet, majd sajnos õsszel a szõlõt .

Nekünk is van pár ilyen szépségünk. Vigyázni kell a súlyos hajtásaival, mert elég könnyen letörik sajnos.
Az iszalagok mellett a pozsgások a másik nagy kedvenceim.

Néhány hónapja szedtem kövirózsát a környék egyik dombjáról, hazavittem és igen jól érzi magát! Még soha nem láttam kövirózsát virágozni:
Link
Ez a két szár kb. 15 cm hosszúra megnyúlt és a végein ott ülnek a virágok!

Nálunk a 16 éves Micike vernyog folyamatosan ilyenkor, az ember már rákiabál. A többi kihúz a házból csavarogni, õ, marad a házban. Tán a csontjai fájnak vagy ideges(amúgy is mogorva némber), a foga valszeg nem. csontokat roppant el még most is.

Á, már immunisak vagyunk, legfeljebb a harapás pillanatában fáj... :-)

Akkor joggal panaszkodhattok ti is a hidegfronti hatásra a macsek után: jaj, de fáj a kezem, lábam!
Vagy ez már ilyen front utáni hatás?

Igen, ez az a hang, amit én is csak pár napja tudtam azonosítani. Nehezen rokonítható a megszokott "Huncut a bíró"-val, de ez madáréknál gyakran megesik. Pl. az erdei pintynek is van egy átverõs hangja.

A macskám hidegfrontos.... Éjjel hozta a fejteni való babját az ágyba játszani. Hajnalban lyukasra harapta az uram kezét. Most 180km/h sebességgel száguldozik a lakásban, mindenre felugrik. Közben hangosan üvölt. Papírból hajtogatott repülõ után rohangál... Beleharap a bokámba, mikor elszalad mellette...
És minden hidegfront után ezt csinálja...

Ha ma is itt lesz a kis nagycsõrû, felveszem a hangját.

Itt a sárgarigó hímje produkál törvénytelen hangokat.. Erõsen hajaz a macskanyávogásra, nagyon nehéz becserkészni, azonnal felrepül, ha kiszúrja, hogy kerülgeti valaki.

Vagy egy seregély nyávog... Engem egyszer nagyon átvert egy, jó pár éve már, egy kis fán nyávogott, amikor meghallottam, és vagy 10 percbe telt, mire megláttam. Vagy szinkronizálta egy macska, vagy nem tudom, de a hang felõle jött és pont akkor, amikor kinyitotta a csõrét... Szóval rafináltak.

Már több, mint 1 hete valami új madárfaj lakozik a házam körül. Feltûnõ hangja van, kicsit olyan, mint a macskanyávogás. Nagyon rejtõzködik a lombok között, próbáltam most lekapni, de nem jött elõ. De nem adom fel!

Nola, kösz az infót, elindított bennem egy gondolatsort és azt követõ onkényes feltételezést. A Balaton mentén, a nagyobb vízfelület miatt kiegyenlítettebb a pára ingadozása. Lehet hogy emiatt az ott élõ hálós póknemzedék kevésbé érzékeny ezekre a változásokra? (Mint nagy vízesés mellett élõ halláskárosodott benszülöttek) Elképzelhetõ, hálóik is kevésbé reagálnak a nedvességre? Arra gondoltam, errefelé a pókhálók is jobban reagálnak a nedvességváltozásokra, megfeszülnek, lelazulnak (mint a "hajszálas" hígrométer vagy ahogy az íjhúr lelazul párás idõben) Elképzelhetõ, élõhelyfüggõen, nemcsak a nyomás- de a páraváltozást egybevetve "érzik az idõt", mert a "hálójukból élnek"? Elképzelhetõ, állandóan nedvesebb élettérben nem érzékelik kellõ pontossággal a párát, ezért tévedhetnek és emiatt esõ elmossa hálójukat? Önkényes feltételezések, laikustól, arra alapozva, az itteni pókok változások idején elbújnak, semerre nem látom õket. A mai vihar egybecsengeni látszik a feltételezéssel, három napja a szép napsütés ellenére elbújtak, mintha éreznék a közeledõ vihart. Kellene valami statisztika, idõjárási és "pókjárási" paramétereket egybevetve Jó ideje felfigyeltem, ha "eltûnnek" hálóikból a pókok, egy-két nap múlva viharos szél jön vagy hosszabb csapadékos idõszak jön(nemcsak egyenletes "egyhetes esõ", többnapos záporhullámok esetén is). Hosszabb ideig tartó nyugalmas idõszakban, akár rekkenõ hõségben is ott ülnek a hálóban. Valami kellene igazolására vagy cáfolatára, persze ebbe tán belejátszhat a vedlés is. De úgy vettem észre, a vedlésre max. fél napot "szánnak", ilyenkor is eltûnnek, de nem napokra és nem egyszerre, Rovarászok, vélemény van?

Esõ után: Link Link Link Link Link Link Link

Hát a Balatonon voltak pókok rendesen. Óriási keresztesek, hatalmas hálókkal. Ma reggel elmosta az esõ a hálókat.
Ez pedig egy lapos pók volt: Link

Rovarászok, a pókok három napja eltûntek, megjött a "nagyidõ", ahogy jött el is ment, derült az ég, süt a Nap de a hálós pókok még védett helyeken sem jöttek elõ. Szerintetek is "éreznek" még valamit vagy tényleg vedlenek?

Sziasztok! Pár kép a múlt hétrõl.
Kisebb-nagyobb siklók:Link Link
Kisebb kézbe kisebb...Link
Összes kép innentõl: Link

Akkor igyekeznie kell, hogy visszaérjen a vízhez. Ha nõstény, azért, hogy petéit elhelyezze, ha pedig hím, akkor azért, hogy nagyobb eséllyel udvarolhasson. Bár igen gyorsan cikáznak a levegõben, életük 2 hetébe így viszonylag "sok minden" belefér.

Értem.
Na én most víztõl távol is láttam.

Nem tudom, hogy "a" leggyakoribb-e, de én szinte mindig találkozom vele folyók és tavak környezetében. Ez inkább személyes tapasztalat, nem pontos elterjedési adat.

Tudtam a nevét, viszont az nem, hogy a leggyakoribb.. Vagy az egyik leggyakoribb, úgy értetted?

Õ a sávos szitakötõ. Link Majdnem olyan szép, mint a kisasszony szitakötõ..
(most látom, már írta jaurinum.

Én még ilyen szitakötõt sose láttam, gyönyörû szép!!!

Köszi utólag is, kedves vagy.
Balatoni bringakörutat tartottunk, tegnapelõtt már messze jártunk Paloznaktól, aznap a Györök-Akarattya távot húztuk le. Jó dolog, hogy néhány, település belterületén vezetõ rövid szakasztól eltekintve már teljesen körbeér a bicikliút. Képeket sajnos nem hoztam, fotózni most kevés alkalom adódott volna. Bezzeg téma..

Sátorhoz (is) melegek voltak már az elmúlt éjszakák.

Sávos szitakötõ, egyik legszebb és egyben leggyakoribb fajunk. Mindössze 2 hétig élnek az imágók!

Mert, hol aludtál???
Kár, hogy nem tegnapelõtt jártál Paloznak felé, felugorhattál volna hozzánk vacsira, volt elég kaja. :-) Meg HIDEG sör. :-)Anélkül ki se lehetett volna bírni, a veranda alatt az árnyékban is 32 fok volt...

Nem sátorban aludtatok?

Én tegnap ilyet láttam a kertben (saját fotóm nincs róla): Link

Ne is mondd, a sárgák olyan veszekedést csaptak egyik reggel a fákon, még ilyent nem hallottam. De legalább most volt idõ megfigyelni õket, kikandikálva a bivakzsákból.

A kék fadongó felénk elég gyakori, bár idén mintha kevesebbet látnék. Ha az ember csak hallja, ahogy imbolyogva köröz, azt hiszi, valami eltévedt zuhanóbombázó zúg el felette. Én már egy óriás tõrösdarazsat látnék szívesen, õ hazánk legnagyobb darazsa.

Paloznakon még nem hallottam, de Tihanyban sok éve már. Ott viszont tudni is lehet, hogy honos. Egyszer, talán a híres 2003. nyarán viszont Veszprémben voltak. Sõt, anyósom egyik macsekja egyet el is kapott...
Paloznakon sárgarigó volt iszonyú sok - szerencsére. :-) Reggel mit kergetõztek meg pörlekedtek! Nem tudtam aludni tõlük...
Sajnos a muter virágainak java lenyílt, így lepkeözön nem volt már, mint májusban.
Az a kék fadongó engem teljesen elszédített, tök jó volt szemmel látni, hogy mennyire együttmûködnek a muskotályzsályával (ami sajnos szintén az utolsó virágait hordozta már csak). :-)

Micsoda madársereglet.. Paloznakon mi is átkerekeztünk csütörtökön a Balaton felé menet. Felsõörsnél egy hatalmas elütött borz feküdt az úton.

Szoktál hallani óriás énekeskabócát Paloznak felé? Mi az északi parton több helyen észleltük félreismerhetetlenül éles, a mediterrán "fílinget" erõsítõ kereplését, többek között a füredi Tagore sétányon is.

Magyar gyümölcs: Link

Néhány kép még Paloznakról:
Link

Szexuális segédeszköz - avagy a muskotályzsálya és a kék fadongó viszonya:

Link

tjanos88, köszönöm meglátásod, hálisten nem ért el a teljesen az öregedés, pár fiatalkori képességem megmaradt még. Nem mellesleg, amióta négy éve ideköltöztem a "Belvár City" zajából és füstjébõl, látásom, hallásom, szaglásom számomra is észrevehetõen "kiélesedett" Ha jó a szemed és figyelmesen nézelõdve jársz, sok dolgot észreveszel különleges megfigyelõképesség nélkül is. Mióta nyugdíjas vagyok sok olyan dolgot észreveszek, ami korábban elkerülte figyelmemet. Ha nem rohan, van ideje az embernek, sok ismeretlen dolgot, történést lát akár egy tenyérnyi fûben, eldugott pókhálóban, melyrõl sejtelme sem volt. Szinte emberi "drámák" zajlanak le szeme láttára. Arról sincs sejtelmünk, egyetlen lépéssel mennyi "életet" oltunk ki a fûben (és a sokat emlegetett környezetszennyezéssel) Ez nem felesleges érzelgõsség, a "kemény" valóság. Mivel az ember "énközpontú", hajlamos emberi érzéseket "vinni" a látottakba. A történések sorrendjébõl tudom, a képen "álldogáló" két hangya vitte ki a bolyból a hátán fekvõ hangyát. Emberi mércével ítélve, valamiféle "együttérzést" éreztem ki abból, hogy nem vonszolták, hanem felemelve kivitték, mozdulataik "lassúságából itélve "letették" nem ledobták, a képen látható helyre húzódva egy darabig nézegették, majd dolgukra mentek. Szinte "emberi gyengédséget" sugallt a "betegszállító"
jelenet. Remélem elnézitek a széttagolást, a kép bal felsõ, jobb alsó sarkában "nézelõdik" a két "betegszállító"

Az eredeti, teljes kép lentebb már csatolva Link (amíg a kurzoron "+" jel van, kattintással nagyítható) Szemlátomást nem azon törték parányi agyukat, hogyan szedjék ízeire, ezt a bolyban is megtehették volna. Olyan érzésem támadt, nem ismerjük eléggé a rovarvilágot. Külsõdlegesen, alkatilag, szokásaikban bizonyára nagy pontossággal, de "lelkivilágukról" semmit nem tudunk. Az "élmény" hatása alatt elgondolkodtam, még nekik is lehet valamilyen "életérzésük", primitív lelkiviláguk és "tudatuk", nem "bionikus robotok". Hosszabban nézve életüket, szinte emberi módon félnek, szenvednek és talán aggódni vagy szeretni is képesek És ez csak egy kiragadott példa, a madarakat nézve még több "érzelmet" vélek felfedezni. Volt egy rizspinty párom. Esténként nem "ültek el" rögtön, elõtte "beszélgettek", szorosan összebújva, halkan pityerésztek, "beszélgetõ házaspár" látványát nyújtva. A hím kideríthetetlen okból hirtelen elpusztult. A párja kétségbeesetten ugrált mellette a kalitka alján, csiporászott neki, csõrével oldalbabökdöste, olyan érzést keltve, reménykedik hogy "férje" talpra áll. Jó hosszú ideig próbálkozott, majd abbahagyta, felült a "beszélgetõ" fára, csak gubbasztott, egy óra múlva õ is halott volt. Nem kaptak huzatot, egészségesek voltak. A hím nem tudom mitõl pusztult el, de párja szemlátomást "utána halt". Persze lehet hogy csak "bemagyarázom" magamnak. Több jelenetet láttam az állatvilágban, mely valamiféle érzésvilág benyomását keltette bennem, talán másban is, de mi, emberek többnyire megállunk a házikedvenc kutya, macska, papagáj "rosszkedvénél", az állatkínzás büntetésénél. Elképzelhetõ, hogy tudtunkon kívül "terrorizáljuk" az egész élõvilágot, csak nem tudunk róla, mert egy megmérgezett, eltaposott kis élõlény nem síkít hangosan. A gondolatsort nevezhetjük "egy ráérõs széplélek nyavalygásainak", a tények tények. Jobban oda kellene figyelni, mi van a lábunk alatt, szinte Skakespeare tollára méltó drámák zajlanak a fûben és az élõvilágban. Persze amig léteznek éhezõ és nyomorgó emberek, addig minden más mellékes. Nem vagyok kótyagos állatvédõ, a ló dolgozzon, a kutya õrizze a házat, a macska takarítsa el a rágcsálókat(de ne hordja az egértetemeket a teraszra mert felrúgom, Tomi kutyát is néha megalázom "kutyai méltóságában" egy farbarúgással ha nem bír magával). Szeretem az állatokat, de nem hiszem hogy követem exnejem egyik idõs nagynénjének példáját, aki sokáig egy állatvédõ egyesületre akarta hagyni teljes vagyonát (végül egy részét hagyta rájuk tudomásom szerint). "Lelkizésemet" nehogy egy korosodó ember kótyagos érzelgõsségének tekintsétek. Ha rámnéznétek, egy mogorva nézésú, hallgatag(bár írásaim huha hosszúak) pasast látnátok, "a gyerek megáll a növésben, ha ránézek" No, sztem az élõvilág legalább olyan fontos mint az ózonpajzs, semmiféle "hasznosság szerinti" szelekciónak nincs helye. Ha kiirtjuk javarészét, mi is "megyünk utánuk". Ennek része az is hogy akár a rovarok "pszichéjére" is tekintettel legyünk. Igaz, a káros vagy kellemetlen fajokat ritkítani kell, persze az ésszerûség határáig, nehogy a cápák sorsára jussanak Ettõl még nem kell csótányt dajkálni, szúnyogot etetni A "civilizált", emberhez "kötõdõ" élõsdiek is a természetbõl szakadtak ki, "csatlakoztak" az emberhez a könnyebb élet reményében, de valaha nekik is megvolt a helyük a Föld bioszférájában. Én a házban felbukkanó rovarokat kidobom a kertbe, nem taposom szét vagy fújom le. Másnak ez tán fura, de nem érzem magam "kótyagosnak" ettõl. Éljünk "egymás mellett", akár egymás "hasznára"(méhek), de nem együtt Az emberekkel sem teszünk másként, kevés ember fogad be idegent a házába(hacsak nem albérletbe, jó pénzért), kikergeti a hivatlan vendéget, de nem öli meg Bocs a filóért és kösz a türelmet

A szívkatéterrõl: minden ötven feletti fórumolvasónak javasolnám (kérdezze meg háziorvosát, úgyis beutaló kell) menjen el szívkatéterezésre. Nekem szorongásos panaszaim jelentkeztek(kész röhej , a terheléses vizsgálat jelezte (korábban nem vettek észre különösebbet) hogy nem a fejemmel van gond, hanem a ketyerével, azután a szívkatéter és kiderült "halottnak kéne lennem", csak én errõl nem tudtam Semmilyen "klasszikus" tünetem nem volt soha, bármit tettem, dolgoztam mint a "szakadt barom" A sebész mondta, a szervezet jó darabig "ezer módon" képes pótolni a szív oxigénhiányát. Maga a vizsgálat egy "tûszúrás", a combi artériába szúrnak injekciós tûfélével, ott vezetik fel a szondát, de semmit nem érezni az egészbõl. Ha nem komorodnak el az orvosok (ehhez is "pókerarc" kéne), minden rendben Igaz utána tizenkét órát kell feküdni (ott alszik a páciens) teljes mozdulatlanságban, homokzsákkal a combon, hogy az artéria biztonságosan bezáruljon. Ha nem is kellemes a tûszúrás miatt, még csak nem is kellemetlen vizsgálat és idejekorán figyelmeztethet a készülõdõ bajra Kösz a türelmet

Nagyon jó megfigyelõ lehetsz. Mintha egy regényt olvasnék.( Nem a hossza miatt.) Élvezet.
Na de hogy On is legyen benne, a kis pulim már jóval a vihar elõtt jelez, berohan a fürdõszobába/ágy alá, nagyon fél a dörgéstõl.

No, "munkára" Az alábbi képeket még reggel "lõttem". Története, hogy a külön képen kiemelt hangyákat társaik hozták ki a hangyabolyból. Emberi beleérzéssel akárha "nagybeteget" hoztak volna ki, szemlátomást óvatosan, lassan, lábaiknál, derekuknál fogva vitték többen is. Letették a "szabadban" és sorsukra hagyták õket, mit is tehetnek, nincs "hangya-háziorvos". Szemlátomást "gyengédek" voltak, ahhoz mérve ahogy verekedésnél rángatják, marják egymást ahol érik. Ebbõl gondoltam, ez a két hangya "nagybeteg", nem bolyba tévedt idegen hangyák. Szokatlan volt a "gyengédség" és lassúság, ahogy kivitték õket társaik a "szabad levegõre", nem a csápjaiknál fogva húzták ki õket mint egy megölésre ítélt foglyot. Lenne valami primitív érzelemviláguk?
"Haldokló gallusok" (hanyattfekve, percekig mozgott a lábuk)

Nagyobb képek: Link Link Ezen a képen érdekes a "hátizsákszerû" valami a hátán Link Link Az utolsó képen érdekes a fõbejárat mellett látható "szinészbejáró" vagy "kiskapu" Gondolom, ha "csata van" a fõbejárat elõtt, itt jönnek ki a segédcsapatok "átkaroló támadásra"

Köszönöm mindenkinek a választ! Tehát létezik a dolog csak azért kérdeztem mert most fájt és elvileg egy változás elõtt állunk!
De kiszurtam vele elmentem úszni és lenyomtam 2 km-t és most már nem fáj és nagyon jól esett a hûvös víz. Igaz rendszeresem úszom és mindig segít.

Akela: Igen kemény dolog a szív. Az unokaöcsém úgy született, hogy a két érrendszer nem keresztezte egymást így vészesen lecsökkent az oxigéntartalma és ha 1 napos korában nem katéterezik meg akkor nem marad életben, majd 8 hónaposan õ is átesett egy nagy mûtéten. De minden rendben van erõs ember lett belõle most már15 éves és 185cm magas hosszú gyerek. Bizony a genetika sokat számít az õsök meddig éltek, milyen betegségeik voltak mit hordoztak és mit adtak át maguk után az utódoknak.

Bubuenki sem lesz fiatalabb de mindenki annyi idõs amennyinek érzi magát. Apum 66 éves és síel, korcsolyázik, úszik, reggelente még kocog is ja és túrázik is, Bakonyba van egy kis háza jól elvan na, de neki is van egy kis magas vérnyomása és neki is szedni kell valamit rá.

Nyuli: Remélem a télen mindennap fájni fog a lábad és jó nagy -ok lesznek.

De természetesen ezt nem kívánom, de hó azért legyen

Bocs még egy fontosnak vélt dolog, Kaszabubu, orvosod tud a légszomjról? Ha "elmacskásodom" az üléstõl, csinálok tíz-tizenöt guggolást, nem lesz légszomjam még ebben az állapotban sem. Fûnyíráskor néha igen, bár könnyen tolható, tömege nagy, böhöm nagy és dögnehéz a fûnyíróm, ilyenkor bejövök a házba, ledõlök kicsit. Hidegfrontnál nekem is mindíg begörcsöl a lábfejem, ilyenkor elmegyek egyet biciklizni a környéken, utána elmúlik, ez is vélhetõen keringési dolog, nem árt az óvatosság. Megijedni nem kell, okozhatja ízületi kopás vagy az apróbb lábcsontok (valami 200 van a lábfejben) oregkorban felfokozódó kalciumkiürülés miatti deformálódása is, netán évtizedekig kezeletlen lúdtalp, ha egyáltalán van ilyened (ez sem játék, ez is "hazavághatja" a bokát, lábizületeket anyira, hogy mankón kell járni) Fiatalok, bocs az orvosi váróba illõ "panaszkodásért"
Ui: a dohányzás fiataloknál is felfokozza a kalciumkiürülést, nemcsak az öregedés

nekem is van hasonló tapasztalatom; a 18 éve operált bokám (jó nagy, 26 cm-es varrattal...) havazás elõtt két nappal megbízhatóan elkezd fájni és a havazásig nem is hagyja abba. Beépített bionikus hódetektor

Kaszabubu, "panaszkodjunk" a fiatalok fülébe, õk is lesznek öregek Hálisten, az olykor 13-17°C közötti hõingadozásokat (éjjel 14°C nappal olykor 31°C felett mérek árnyékban a mûszerrel) jól tûrõm még, de "hõálló" képességem elveszett. 30-35°C felett, tíz perc után be kell jönnöm a házba (tán az UV miatt nem is árt) nincs hõségérzetem, "csak" izzadok és elgyengülök, régen reggeltõl estig "elvoltam", álló nap dolgoztam tûzõ kánikulai napsütésben is Gondolom, Te szintén Ez van, öregszünk, de nem vénülünk, "sose halunk meg". Öreg az országút

Érzékeny kollegák ne figyeljenek ide a "felzaklató" tartalom és hosszuság miatt Iász a mûtéti hegek és átvágott csontjaim kezdettõl fogva sajognak idõváltozáskor, én már megszoktam. Orvosom két ilyen szívmûtéten esett át, hasonlóan sajognak hegei minden idõváltozáskor(lehet orvosi "együttérzés" is). Mivel a mellkasomat szétfûrészelték, a csontok összekapcsolt majd összeforrott helyei is fájnak, sajnos nemcsak idõváltozáskor, rossz mozdulatnál is. Rosszul forrhatott össze némelyik csontom, nyughatatlan beteg voltam (életre pofozásomkor rögtön kávét és a pipámat kértem, csak kávét kaptam, ez is meglepõ), még "botrányt is csináltam" az intenzíven (állítólag mozgolódásom miatt, leállt a rámkapcsolt szívmonitor, a világ összes orvosa összeszaladt )emiatt kaptam valami extrém "hülyítõt" és "biztonságiból" is kikötöztek, mert többször ki akartam tépni magamból a beültett "drótokat" és ötpercenként levettem orromról az oxigéncsövet(életösztön dolgozhatott bennem, semmire nem emlékszem) Ráadásul két éven át fiam ideköltözéséig magam vezettem, a kormánytekerések miatt vélhetõen elmozdultak a csontok és a mûtéti heg a gyomorizmom feletti szakaszon többször felszakadt-beforrt, ettõl kiszélesedett majd másfél centire (és félökölnyi sérv keletkezett, azt majd "helyreteszik", ha befekszem értágításra; a sebész szerint ez olyan "mintha vajba fûzne cérnát", nem csoda ha szétválik a seb, meg kell várni míg összeforr) a többi helyen vékony fehér vonal. No ebbõl eredõen van mi sajogjon. Ráadásul a lábaimból három eret vettek ki, szépen beforrtak de a hegek sajognak idõváltozáskor, különösen a bokám körül. Megszoktam már a fájdalmat, mint a számítógép zúgását, mást nem tehetek, tûröm Orvosom is ezt teszi (60 köruli nõ), tûri. A lényeg, komolyabb idõ- és hõmérsékletváltozáskor (olykor gyors és erõs légnyomásváltozásra is) megjelennek a sajgások, erre vagy beszedsz valamit, vagy ha nem akarod még több gyógyszerrel mérgezni magad (a gyógyszerek jó része károsítja a gyomrot, májat és veséket), elviseled (én napi 16 gurigát nyelek lassan három éve, szedem mindet, mert a statisztikai négy éves "mortalitási sávban" még "benne" vagyok; nem akarok örökké élni, de oktalanul meghalni sem, "életkilátásom" kb. 18-20 év, 75 év után általában rohamosan csökkennek a képességek, minek élni, ámbár "felmenõim" többnyire megélték a száz év körüli kort. Apai dédapám 92 évesen fogadásból elvitt a szomszéd faluba (kb. 10-12 km) egy méteres vasúti síndarabot, bár a falu bírájaként nem kellett volna megtennie. 94 évesen halt meg, "rekviráláskor" a kerítésen át dobta ki a katonákat, kétszerannyian jöttek vissza és puskatussal összeverték, ettõl ágynak esett két hónap után belehalt. Szokatlan, de mind a 32 foga meg volt még, lehet valami a rossz fogak és szívbetegségek között régen sejtett összefüggésben, nekem rossz fogaim vannak, gyenge a zománc) Iász szóval mindíg sajognak a hegek, ha "nagyidõ" jön, kb. egy nap után nem érzékelem Kedves kollegák, bocs a hosszért és a személyes dolgokért

Hát engemet is megvisel ez a szélsõséges T.max.Régen nagyon bírtam a meleget, de mostanság, hogy ingadozik a vérnyomásom, már nem a régi.A lábam, és a talpam érzi a változást, meg gyenge légszomj kisér,és izzadás ha aktívan teszek veszek a kertben.Na a melegtõl van, ráfogom.
Más: egy kis messzi (csendes?)hangos élet, az afrikai NP. online kamerájából!
Link

Ma reggel felébredtem és azt éreztem amit már rég, hogy fáj a sérv mûtétem helye. Ki mit gondol errõl? Az idõjárás változásnak lehet ilyen hatása a tört, mûtött sérüléseknél, mert ugye azt mondja mindenki, hogy változás elõtt mégérzi az ember? De bizonyítva is van ez? Vagy csak ráfogjuk, hogy jön a meleg, hideg, esõ, szél stb és fáj ez vagy az? Nem lehet, hogy amúgy is fájna csak kötjük valamihez és szegény idõjárást okoljuk mindezért? Valaki konkrétan figyelte már meg ezt a dolgot? Csak azért írtam mert eddig nem nagyon figyeltem erre és most a változás elõtt tényleg érzem a helyét, de eddig is volt változás és idén még nem fájt! A Mûtétem már több mint 2 éve volt az elsõ hónapokban sokat majd egyre ritkábban az elmúlt 1 évben meg csak egy-egy alkalommal fájt.

Akela: neked volt nagy mûtéted te mit gondolsz róla? Te, hogy viseled, tudod kötni a idõjárás markáns változásához? Esetleg többiek?

Jó estét Bioszféra és Kaszabubu bizony érdekes, a szitakötõk szinte örökké repülnek, mindenhonnan felrebbennek ha közelítek, pedig nem is csörtetek. A képhez GRAT, ha jól emlékszem "reggelizett" ahogy írtad A pixelszám tényleg nem a világ, mobiltelefonnal Levente fiam fényképminõségû fotókat készít, csak én nyûglõdtem a pixelszám növelésén, de amatõrszinten nincs értelme, ami van az bõven elég A "makro-zoomolásról" én sem tudtam, (a 400 oldalas gépkönyvben ez nincs benne) véletlen nyomtam le a "zoom" gombot és a gép elfogadta, a kijelzõn "megnagyobbodott" a kép, exponálása simán zajlott. Lentebb letettem a "próbafotót" ami egy ötforintosnyi nyírfalévélrõl készült, közepén a "makro-zoom" kép képpel Link , de lentebb a bogárkáról is van ilyen kép. Több hasonló, gépkönyvben nem említett dologra véletlen jöttem rá, utána tudatosan kísérleteztem vele. Ami nem tetszik a gépnek, nem fogadja el, kétségbeesetten csipog, szerencsére nem ment tönkre a próbálkozástól

Végül egy másik nézetbõl készült kép; "jössz velem egy körre?"
Olyan visszakacsintós kép.
Link