Hydroinfo
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63345 - 2010-01-07 12:20:05)
Ezeket az úszó "jégtáblákat" az intenzív havazás hozta létre szerte a Balatonon. A ma reggeli hóömlésben is látványosan újak jelentek meg, ill. terebélyesedtek. A víz alapból 0 fok közelében volt, így elég volt neki egy kis olvadó hó általi hõelvonás és meg is maradt rajta a hó. De ezek ilyen kásás szigetek, nincs alattuk rendes jégréteg.
Ezeket az úszó "jégtáblákat" az intenzív havazás hozta létre szerte a Balatonon. A ma reggeli hóömlésben is látványosan újak jelentek meg, ill. terebélyesedtek. A víz alapból 0 fok közelében volt, így elég volt neki egy kis olvadó hó általi hõelvonás és meg is maradt rajta a hó. De ezek ilyen kásás szigetek, nincs alattuk rendes jégréteg.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63343 - 2010-01-06 23:49:27)
Link
Csak tudnám, honnan jön a jég hideg nélkül itt a Balatonra (nyilván sodródó jégtáblák, meg újak, csak hogyan?...) Nagyon át lehetnek hûlve tavaink. Komáromban karácsony után az enyheség legvégére tûnt el a jég és az elsõ fagyos estécske alatt (szerintem a -2 meg sem volt) teljesen visszafagyott a városi tó (jó korihely).
Link
Csak tudnám, honnan jön a jég hideg nélkül itt a Balatonra (nyilván sodródó jégtáblák, meg újak, csak hogyan?...) Nagyon át lehetnek hûlve tavaink. Komáromban karácsony után az enyheség legvégére tûnt el a jég és az elsõ fagyos estécske alatt (szerintem a -2 meg sem volt) teljesen visszafagyott a városi tó (jó korihely).
Elég komoly a helyzet, rásegít még a Maros is.910-960 cm. mondtak holnap reggelre.

Update: A Túron másodfokú a készültség, a Fekete-Körösön harmadfokú. Ami még engem érint a megyében egyre több helyen van belvízvédelmi készültség, másodfokú már a Bereg és Felsõ-Szabolcs..
Újszász és Szolnok között, a 32-es út mellett is megjelentek a belvíz foltok, zömében vetéseken, néhol szántáson is.
Rendkívüli helyzet is elõállhat sajnos az említett térségben és a helyzet még fokozódik, a kedd-szerdai ciklon újabb elõoldalt és újabb esõket, vízszintemelkedést, egymásra futó árhullámokat jelenthet a már így is kritikus szakaszokon..
Igen, kényelmesebb a térképes. A grafikonoson úgy látom, hogy "sorrendben" vannak az állomások. Azaz csökkenõ folyamkilométer szerint. De itt pl van csak a Körösökre specializált is. Link Érdekesség, hogy a Kettõs-Körös békési vízmércéjénél 903 ± 34 cm-t várnak hétfõ reggel (III. fok 750cm). 975 cm az LNV. Rá sem fér a grafikonra.
...és ez gondolom nem a tetõzés.
...és ez gondolom nem a tetõzés.
Igen ugyanaz, ezt is neked köszönhetem, de annyi pluszt ad még hozzá, hogy ezen jól áttekinthetõ hogy melyik vízmérce hol van és hogy vonul le az ár, ez fõleg olyankor jó mint most amikor a Körösöket is néztem, ahol nem tudom fejbõl hogy Talpas vagy Tenkes van e elõbb. Kár hogy nincs olyan szépen lebontva mint a Fetikövizig oldalán, ahol 2 óránként fenn vannak a neten a vízállások.
Szívesen! Ha jól tévedek, a térképes ugyanaz, csak nem jeleníti meg egyszerre az összes állomást.
A Hydroinfon a grafikonokon ott vannak. Beleértve a külföldieket is (egy-két kivétellel). Link
A Tisza Naménynál 267cm/24h
A Tisza Naménynál 267cm/24h
Nem tudja valaki, hogy hol lehetne megnézni hogy egy adott vízmércénél mi az a vízmagasság, amelytõl számítva elrendelik a fokozatokat? Gondolok itt a magyarországi adatokra. Esetleg ha ukrán vagy román adatok is rendelkezésre állnak valahol a neten az is jó lenne.
Szerencsére a nagy árhullám elkerüli a Felsõ-Tiszát hiszen a jelentõsebb csapadék délebbre alakult ki végül, így a Körösök kapták a nagyját, de azért a Szamos árad rendesen, már az I. fokot meghaladta Tunyogmatolcsnál és még ezután jön a mai esõk árhulláma.
Nem az elsõ eset, hogy árvízkor szemetes a folyó az illegális (ártéri) hulladéklerakók. Ukrajnában ez bevett gyakorlat. A folyó úgyis elviszi



Ördög és pokol!!
Nem olvasgattam régen ezt a fórumot! Mi ez a sok ganyé ami a keleti folyóinkon úszik? Honnan jött ez a sok trutymó?
Nem olvasgattam régen ezt a fórumot! Mi ez a sok ganyé ami a keleti folyóinkon úszik? Honnan jött ez a sok trutymó?




Igy nézett ki a Bodrog 2009-12-26.-án, egész délelõtt ömlött a szemét a Tiszába Tokajnál.

A Tisza és a Szamos vízgyûjtõjén ma estétõl holnap délelõttig kiadós esõk várhatóak, aztán Szilveszter éjjele Újév hajnalától megint egy nagyobb adag esõ valószínû a magasabb helyeken is. Link [esõ]
Újabb frissítés, mai képek: Link Reggel 319cm volt a vízállás (I. fok 300cm-tõl). Ilyet még nem láttam. Volt olyan hogy kilépett a medrébõl, de hogy "faltól-falig", tehát az árteret teljesen ellepve folyjon... Hihetetlen... Sokan jönnek és nézik meg, a gáton is sokakkal találkoztam. No igen, nem mindennapi látvány. 4 videó: Link (18Mb!) A 3. és 4.-hez: egy belvíz ellen védõ zsilipen visszafelé folyik a víz, a 4. videó már a töltés város felõli oldalát mutatja. Ha még pár napig maradna ez a vízállás érdekes helyzet alakulna ki, bár a város így is védve van, de a víz nem lenne túl jó helyen, éppen ott ahonnan ugye elvileg el kellene vezetni azt. Ráadásul nem messze innen a vízmûnek is van egy telepe.
Nos, meg sem lepõdöm hogy tegnapi kijelentésem, miszerint errefelé már nem kell emelkedésre számítani, teljes mértékben hamisnak bizonyult. Íme: Link Igen gyorsan emelkedik(/emelkedett?) a vízszint, az ártérben biciklizve, több helyen megállva látni lehetett a fûben ahogyan folyik kifelé.
(Az ártéri biciklizés végén elértem egy olyan szakaszhoz ahol a víz teljesen elöntötte azt, csak a gátra tudtam volna felmenni, azt viszont sûrû cserjesor választotta el tõlem. Így hát csak elõre mehettem (vagy vissza... na persze... :-) ). Ott viszont ugye víz... De gondoltam nem lehet az olyan mély, bicikli bírja, én meg elég magasan vagyok... Aha... :-) Az elején még be is jött az 5cm, aztán hirtelen mélyülni kezdett, egy 20cm-es szakaszon megálltam... ...nem kellett volna. :-) Jó volt cipõben gázolni 20m-t, ráadásul nyakig saras is lettem... De hát ez van, holnap bakancsban megyek. :-) [oké tudom, ma is abban kellett volna, de fürdés nem volt benne a tervben. :-)]
Link
(Az ártéri biciklizés végén elértem egy olyan szakaszhoz ahol a víz teljesen elöntötte azt, csak a gátra tudtam volna felmenni, azt viszont sûrû cserjesor választotta el tõlem. Így hát csak elõre mehettem (vagy vissza... na persze... :-) ). Ott viszont ugye víz... De gondoltam nem lehet az olyan mély, bicikli bírja, én meg elég magasan vagyok... Aha... :-) Az elején még be is jött az 5cm, aztán hirtelen mélyülni kezdett, egy 20cm-es szakaszon megálltam... ...nem kellett volna. :-) Jó volt cipõben gázolni 20m-t, ráadásul nyakig saras is lettem... De hát ez van, holnap bakancsban megyek. :-) [oké tudom, ma is abban kellett volna, de fürdés nem volt benne a tervben. :-)]
Link
Tiszabecs-Vásárosnamény között I.fokú az árvízvédelmi készültség. A zsilipek lezárása miatt a Beregben és Felsõ-Szabolcsban I. illetve II. fokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el.
Délután leszaladtam az Ipolyra. Itt már bõ 30-40cm-t apadt, a legalsó szakaszon lehet még szerintem emelkedésre számítani. Képek: Link "Segítség": a 3. kép felsõ képén baloldalon lévõ havas ág-bog az alatta lévõ képen látható, vízbõl kiálló faágakkal azonos...! A 4. képen lévõ havas képen a jobb felsõ sarokban látható az a fa, ahonnan a jobboldali képeket illetve a videót készítettem... Link
szerk.: a hülye megfogalmazásért bocs... :-)
szerk.: a hülye megfogalmazásért bocs... :-)
Áthelyezve innen: Társalgó (#211414 - 2009-12-26 14:48:12)
Köszönöm a választ!
Új információkat mindig szívesen olvasok a témáról.
Köszönöm a választ!
Új információkat mindig szívesen olvasok a témáról.
Áthelyezve innen: Társalgó (#211413 - 2009-12-26 14:19:14)
Sajó,Tarna,Bodrog,Bódva folyók helyzete: Link
Sajó,Tarna,Bodrog,Bódva folyók helyzete: Link
Áthelyezve innen: Társalgó (#211412 - 2009-12-26 14:14:21)
Szécsénytõl pár km-re É-ra folyik az Ipoly,így innen nem látni hogy hol "tart", de a város szélén van egy nagy ártér amely a 22-es fõút közvetlen közelében van (ez az út visz Balassagyarmatra) és állítólag a víz már majdnem az úton van,amely nem mindennapi... Apa most ment dolgozni, Õ többet fog tudni mondani,mert a vonat az ártér közepén halad át és ha elönti a síneket a víz,akkor nem tudnak Ipolytarnócig menni,csak Szécsényig. De tarnócon már több embert is ki kellett telepíteni a házukból,szal valószínû hogy elég magas a vízállás.
Szécsénytõl pár km-re É-ra folyik az Ipoly,így innen nem látni hogy hol "tart", de a város szélén van egy nagy ártér amely a 22-es fõút közvetlen közelében van (ez az út visz Balassagyarmatra) és állítólag a víz már majdnem az úton van,amely nem mindennapi... Apa most ment dolgozni, Õ többet fog tudni mondani,mert a vonat az ártér közepén halad át és ha elönti a síneket a víz,akkor nem tudnak Ipolytarnócig menni,csak Szécsényig. De tarnócon már több embert is ki kellett telepíteni a házukból,szal valószínû hogy elég magas a vízállás.


Áthelyezve innen: Társalgó (#211411 - 2009-12-26 14:04:1
Szia!
Mekkorára duzzadt az Ipoly a lakóhelyeden?

Szia!
Mekkorára duzzadt az Ipoly a lakóhelyeden?
Ipolytarnócnál az éjjel ki is lépett az Ipoly, 8 házból kellett a lakókat kitelepíteni. 4 házat teljesen körbevett a víz, 4-nek a kertjében folyik.
Megindultak a felvidéki folyók is, Szlovákiában a harmadfokú készültségi szint felett vannak a vízszintek a besztercebányai (Rima, Murány, Garam folyók) és a kassai (Olsva, Ronyva, Ung) régióban. A tetõzés a felsõ szakaszokon többnyire már megtörtént, az alsó szakaszok intenzíven áradnak.
Az árhullámok miatt itthon a Sajón, Ipolyon, Hernádon, Bodrogon lehet felkészülni magas vízállásokra, készültségre.
Az árhullámok miatt itthon a Sajón, Ipolyon, Hernádon, Bodrogon lehet felkészülni magas vízállásokra, készültségre.
Azért az elsõ sem volt olyan kicsi. Szerencse, hogy igen alacsony vízállásra érkezett. Tivadarnál 395cm-t emelkedett 24óra alatt.
Az elsõ kis árhullám már levonulóban a Felsõ-Tiszán, semmi veszélyt nem jelent. Közben elindult már egy második is Kárpátalján, az intenzitására jellemzõ, hogy Técsõnél 4 óra leforgása alatt közel 1 métert áradt a folyó.
Egy kisebb árhullám elindult a Tiszán, ma pl. gyenge 59 mm esõ esett Királymezõn, mégis árvízveszélytõl nem tartok mivel a nagy magasságokban nem lesz meleg hosszú távon, viszont belvízvédelmi készültség mér bekövetkezhet szerintem.
A 90-es években volt szerencsém néhány tiszai jeges árvizet, illetve jégzajlást figyelemmel kísérni.
Az ártérben, a vastagabb fák között fennakadtak a jégtáblák, a vékonyabb fákat derékban metszették el. Az ár levonulása után, de még kellõen hideg idõben a jég sokszor másfél-két méteres magasságban "lebegett", odafagyva a fák törzséhez, földöntúli látványt nyújtva. A dombrádi kompot nem tudták a hirtelen zajlás elõl a patra menteni, de aztán többet használni sem.
El lehet képzelni a folyószabályozás elõtti állapotokat...
A bodrogközi falvak például ezért települtek a hordalékhátakra. Azonban még így is sokszor elõfordult, hogy az áradó folyó vize körülzárta, s ezzel sokszor hetekre elvágta a külvilágtól az embereket.
A folyószabályozások révén sok probléma megoldódott, de az ember korántsem érezheti magát biztonságban a természet eme kegyetlen csapásaitól.
Az ártérben, a vastagabb fák között fennakadtak a jégtáblák, a vékonyabb fákat derékban metszették el. Az ár levonulása után, de még kellõen hideg idõben a jég sokszor másfél-két méteres magasságban "lebegett", odafagyva a fák törzséhez, földöntúli látványt nyújtva. A dombrádi kompot nem tudták a hirtelen zajlás elõl a patra menteni, de aztán többet használni sem.
El lehet képzelni a folyószabályozás elõtti állapotokat...
A bodrogközi falvak például ezért települtek a hordalékhátakra. Azonban még így is sokszor elõfordult, hogy az áradó folyó vize körülzárta, s ezzel sokszor hetekre elvágta a külvilágtól az embereket.
A folyószabályozások révén sok probléma megoldódott, de az ember korántsem érezheti magát biztonságban a természet eme kegyetlen csapásaitól.
Érdekes ellentét ez, de megszokott jelenség. Az alsószakasz ill. a felsõszakasz-jellegû folyók eltérõ viselkedése, mely nem csak a jégképzõdéskor figyelhetõ meg, hanem pl. hirtelen árvizek esetén.
Az általad említett természetes befolyásoló tényezõkön kívül jelentõs szerepe van még a jégállapotok alakításában a meder vonalának, a kanyarulatok élességének, ívének is.
Itt Link látható, hogy a középszakaszon felváltva van parti jég ill. állójég. Az úszó, gyorsan növekvõ, vastagodó jégtáblák a 20-i zord éjjelen több szakaszon egy idõben érték el a kritikus borítási értéket, így egy-egy nagyobb, szûk kanyarulat, de fõként a hídpillérek könnyedén megakasztották a jég levonulását.
Az is ennek köszönhetõ, hogy a folyón Gyõr belterületén alakult ki csak egymásra torlódott állójég, hiszen a torkolat elõtti 2-3 kanyar igencsak éles, míg "feljebb" hosszú szakaszon egyenes vagy enyhe ívû mederben folyik, ahol kevés a jeget torlasztó akadály.
Ilyen módon el lehet képzelni, milyen árvízveszélyes, a lakosságra nézve is fenyegetõ jégállapotok jellemzhették a Rábát 120 évvel ezelõttig, amikor a folyó Gyõr-Rábapatona közötti szakaszának számtalan, csaknem "omega"-alakú kanyarulát átmetszették, a malomgátakat, árkokat megszüntetve (ma e zsilipekkel lezárt morotvák kiválóan használhatók korcsolyázásra, pl. Gyõrtõl a régi meder vonalán egész Gyirmótig lehet hasítani a jeget..). Az átvágásokig viszont a jegesárak "kényük-kedvük" szerint rombolhattak, olvadás idején egész partszakaszokat tarolt le a levonuló jégmezõ.
Az általad említett természetes befolyásoló tényezõkön kívül jelentõs szerepe van még a jégállapotok alakításában a meder vonalának, a kanyarulatok élességének, ívének is.
Itt Link látható, hogy a középszakaszon felváltva van parti jég ill. állójég. Az úszó, gyorsan növekvõ, vastagodó jégtáblák a 20-i zord éjjelen több szakaszon egy idõben érték el a kritikus borítási értéket, így egy-egy nagyobb, szûk kanyarulat, de fõként a hídpillérek könnyedén megakasztották a jég levonulását.
Az is ennek köszönhetõ, hogy a folyón Gyõr belterületén alakult ki csak egymásra torlódott állójég, hiszen a torkolat elõtti 2-3 kanyar igencsak éles, míg "feljebb" hosszú szakaszon egyenes vagy enyhe ívû mederben folyik, ahol kevés a jeget torlasztó akadály.
Ilyen módon el lehet képzelni, milyen árvízveszélyes, a lakosságra nézve is fenyegetõ jégállapotok jellemzhették a Rábát 120 évvel ezelõttig, amikor a folyó Gyõr-Rábapatona közötti szakaszának számtalan, csaknem "omega"-alakú kanyarulát átmetszették, a malomgátakat, árkokat megszüntetve (ma e zsilipekkel lezárt morotvák kiválóan használhatók korcsolyázásra, pl. Gyõrtõl a régi meder vonalán egész Gyirmótig lehet hasítani a jeget..). Az átvágásokig viszont a jegesárak "kényük-kedvük" szerint rombolhattak, olvadás idején egész partszakaszokat tarolt le a levonuló jégmezõ.
A Rábával kapcsolatban érdemes megemlíteni a felsõbb szakaszok állapotát is, csupán az összehasonlítás kedvéért.
A Hydroinfo mai adatai szerint míg a nagyjából Szentgotthárd - Sárvár közötti szakaszon 2-3 cm vastagságú parti jég képzõdött, addig az alsóbb szakaszokon már a 3-5 cm-es, megszakításokkal álló jég, illetve 10%-os jégzajlás is megfigyelhetõ.
Beállt, illetve torlódott jég - nyilván az alsó szakasz lelassult folyásának és a jelentõs mínuszoknak köszönhetõen - csak 1,7 fkm-tõl "lefelé" észlelhetõ.
Mindez az elmúlt napok hõmérsélkleti adataival összevetve érdekes képet fest a folyóról.
A felsõ szakaszokon nem volt ritka a -20 fok, de a gyorsabb áramlás megakadályozta az intenzív jégképzõdést. Viszont az alsóbb szakasz "enyhébb" idõjárása ellenére, a lelassult folyás eredményeként fotózhattál Te feltorlódott jeget a Rábán.
Érdemes a mostani enyhülést nyomon követni az elkövetkezõ napokban.
A Hydroinfo mai adatai szerint míg a nagyjából Szentgotthárd - Sárvár közötti szakaszon 2-3 cm vastagságú parti jég képzõdött, addig az alsóbb szakaszokon már a 3-5 cm-es, megszakításokkal álló jég, illetve 10%-os jégzajlás is megfigyelhetõ.
Beállt, illetve torlódott jég - nyilván az alsó szakasz lelassult folyásának és a jelentõs mínuszoknak köszönhetõen - csak 1,7 fkm-tõl "lefelé" észlelhetõ.
Mindez az elmúlt napok hõmérsélkleti adataival összevetve érdekes képet fest a folyóról.
A felsõ szakaszokon nem volt ritka a -20 fok, de a gyorsabb áramlás megakadályozta az intenzív jégképzõdést. Viszont az alsóbb szakasz "enyhébb" idõjárása ellenére, a lelassult folyás eredményeként fotózhattál Te feltorlódott jeget a Rábán.

Érdemes a mostani enyhülést nyomon követni az elkövetkezõ napokban.

Szívesen, nálam ez (is) szakmai ártalom. 
A "tavalyi" jég idén január 10-én állt be, de az sem volt túl hosszú életû, a jan. 20. környékén beköszöntõ enyheség hamar elvitte. Ezúttal 5-6 nap alatt kialakult az állójég, amiben nagy szerepe volt a tegnapelõtti -15°C alatti szélcsendes, derült éjszakának.

A "tavalyi" jég idén január 10-én állt be, de az sem volt túl hosszú életû, a jan. 20. környékén beköszöntõ enyheség hamar elvitte. Ezúttal 5-6 nap alatt kialakult az állójég, amiben nagy szerepe volt a tegnapelõtti -15°C alatti szélcsendes, derült éjszakának.
Köszönjük a képes beszámolót Dávid! Ez a mostani állapot nem lesz hosszú életû. A Tavalyi azért tovább tartott. Persze hol van még a tél vége!

Rába, Gyõr, 2009.december 19. 15h
december 21. 13h
(1996. dec.30.: Link )
A tegnapi -10°C közeli Tközép és az éjszakai -18°C hatására beállt a Rába Gyõrnél, ahogyan az a 19-i jégállapotok után várható volt. A folyó belterületi szakaszán a jégtáblák ezúttal 2 helyen akadtak meg, torlódtak fel, és fagytak össze: a torkolat elõtti kanyarban és a Petõfi híd alatt.
Rába 1,9 fkm - 1,7fkm: összefüggõ állójég, 6cm
Rába 1,7 fkm - 0,7fkm: TORLÓDOTT állójég, 40cm (Petõfi híd és a vasúti híd között: Link Link )
Rába 0,7fkm - 0,3fkm: 1/2 szélességben álló jég, 5cm
Rába 0,3fkm - 0fkm TORLÓDOTT állójég, 25cm
december 21. 13h
(1996. dec.30.: Link )
A tegnapi -10°C közeli Tközép és az éjszakai -18°C hatására beállt a Rába Gyõrnél, ahogyan az a 19-i jégállapotok után várható volt. A folyó belterületi szakaszán a jégtáblák ezúttal 2 helyen akadtak meg, torlódtak fel, és fagytak össze: a torkolat elõtti kanyarban és a Petõfi híd alatt.
Rába 1,9 fkm - 1,7fkm: összefüggõ állójég, 6cm
Rába 1,7 fkm - 0,7fkm: TORLÓDOTT állójég, 40cm (Petõfi híd és a vasúti híd között: Link Link )
Rába 0,7fkm - 0,3fkm: 1/2 szélességben álló jég, 5cm
Rába 0,3fkm - 0fkm TORLÓDOTT állójég, 25cm
Hat napja jelent meg az igazi téli hideg térségünkben, és a fokozatosan erõsödõ fagy hatására jegesedésnek indultak a folyóink.
A Hydronifo ma reggeli adatai szerint a Duna és a Tisza szinte teljesen jégmentes, csak néhol alakult ki parti jég. A következõ 2 nap zord hidege miatt a Tiszán várható a zajlás megindulása.
A Rábán reggel még csak 10%-os zajlást észleltek Gyõrnél, délutánra ez erõsödött, a Petõfi híd szelvényében 40-60%-ban borították úszó jégtáblák a folyót. Jól megfigyelhetõ volt az intenzív jégképzõdés, a táblák közötti jégmentes vizen medúzaszerûen áttetszõ, kása-állagú alakzatok úsztak, melyek a megszületõ jégtáblák kezdeti formái.
Néhány fénykép: Link Link Link
Itt látható, amint a kásás, tejfelszerû jegesedõ víz ráragad a táblák széleire, ahol gyorsan hozzáfagy, így növelve annak felületét, vastagságát: Link
A zajlás erõsségébõl és a várható hõmérsékletekbõl következtetve, holnap jó eséllyel beállhat a Rába Gyõrnél. Ehhez az kell, hogy a Kettõs-híd feletti szûk kanyarnál (a szokásos helyen) megakadjanak a táblák.
A Hydronifo ma reggeli adatai szerint a Duna és a Tisza szinte teljesen jégmentes, csak néhol alakult ki parti jég. A következõ 2 nap zord hidege miatt a Tiszán várható a zajlás megindulása.
A Rábán reggel még csak 10%-os zajlást észleltek Gyõrnél, délutánra ez erõsödött, a Petõfi híd szelvényében 40-60%-ban borították úszó jégtáblák a folyót. Jól megfigyelhetõ volt az intenzív jégképzõdés, a táblák közötti jégmentes vizen medúzaszerûen áttetszõ, kása-állagú alakzatok úsztak, melyek a megszületõ jégtáblák kezdeti formái.
Néhány fénykép: Link Link Link
Itt látható, amint a kásás, tejfelszerû jegesedõ víz ráragad a táblák széleire, ahol gyorsan hozzáfagy, így növelve annak felületét, vastagságát: Link
A zajlás erõsségébõl és a várható hõmérsékletekbõl következtetve, holnap jó eséllyel beállhat a Rába Gyõrnél. Ehhez az kell, hogy a Kettõs-híd feletti szûk kanyarnál (a szokásos helyen) megakadjanak a táblák.