Agrometeorológia

Hm... Nem  megnyugtató...  De akkor ez leghamarabb még vagy 2 hónap múlva derül ki, ha jól értem...

Sharka-vírus;

Link

Ma voltam a agro-boltban, eladó barátom megvizsgálta a szilva rügyeket, nem tud biztosat mondani.
Nem kártevő, hanem a fa belső fejlődési szakasza- zavara,  vagy gyökér-golyva fent megjelenő elváltozása a csoportos pici göbök. (nagyítóval vizsgálta)
Vagy még lehet vírusos tünet is, majd meglássuk tavaszi levelesedés után. 3-4 éves debreceni muskotályos fa. Ha elváltozás, keseredés érződik a gyümölcsön, akkor sajnos sarka vírus, ki kell vágni, eltüzelni.
 

Feltétlen használj precíziós (5/100, vagy 1/10 g osztásközű) mérleget, vagy 5 ml-es fecskendőt, ha a vegyszer folyékony. A mai vegyszerek méréséhez nem alkalmas az evőkanál.

Vegesol-os lemosó permetezést tegnap sikerült a naplemente előtti szélcsendesebb 1 órában elvégezni tegnap. 
Alma, körte metszésén már túl vagyok. A szőlőt hétvégén kezdem. 
Jó végre langyos időben kint dolgozni. A folytatás is lehetne ilyen.

Köszi mindkét választ - a NeemAzal nekem nem valószínű, hogy rentábilis lenne, 1, maximum 2 fára használva, amelyek közül egyik se idősebb 8-9 évesnél. Ahogy olvastam, az Actara-t viszont tavaly december óta már csak zárt termesztő berendezésben szabad használni. Szóval hajlok a Mospilan felé.
Csak nehogy meglegyen a böjtje ennek a korai jó időnek - idén megint "termő" éve van a legidősebb fánknak, egy 30 év körüli sárgabarack - ha fagyni akar, jöjjön max a jövő héten, addig még piros bimbós maradhat kb. Ez a csütörtöki 20 fok jó nagy injekció lesz mindennek...

Ha bio szerben gondolkozol, akkor a NeemAzal megoldás lehet. 

Felszívódó szer, pl. aktara virágzás után, amikor a gyümölcskezdemények már látszódnak, vagy még jobb a mospilan, az méhkímélő, akkor is használható, ha virágzásban van a szomszédság, naplemente előtt legfeljebb egy órával permetezve. Ezt 10 - 14 nap után meg kell ismételni, amikor a gyümölcsök kb. szilvamag nagyságúak.  Mindkettő hatékony a levéltetvek ellen és valószínű a pajzstetvek ellen is. Kontakt szerek a szezon elején felejtősek. 

Nálam a szilvafa hajtásokból elég sok hasonlóan néz ki, bár nem ennyire elburjánzottan, kisebb telepekben, de jól láthatóan.
Még csak 5 éve kezdtem bele a kertészkedésbe, és eddig a permet-mentes termesztés híve voltam, ez a legtöbb gyümölcsnél nem is okozott problémát, a kis házi kertben nem fájt, ha 10 termésből 2-3 nem tökéletes
Viszont a kis fiatal szilvafán 5 év alatt sem érett be 5-nél több szem szilva, így kérnék némi tanácsot, hogy a tetvek és a később a zöld szilvakezdeményeket összefurkáló szilvadarázs ellen mi a leginkább bevált védekezés, szer? Szeretnék már pár szem szilvát idén...

Gázóra pörgettyűs nap van.  Megfagyott a borsó is. Ez a felszínközeli -9 fok sok volt. Ezt is meg kellett élni. Kíváncsian várom, hogy újra hajt-e.!? Nem esem kétségbe, mert folyamatos volt a vetés, így a magok nagy része a földben bújik még meg. 

Nagyon szépen kértél esőt. Benned egy költő veszett el.

Hét végén olyan meleg volt,  hogy az októberben vetett fű elkezdett lankadni!  Szép gyúrható még a talaja, remélem most gyökeret fejleszt, és a hideg hatására még bokrosodni is fog.
Esőt kérnék most a Teremtőtől, áztatót,
Duna medrét megtöltőt,
Belvíz-fakasztót,
Búza bokrosodjon,  repce növekedjen,
majd a napra, kukorica, két-emberes legyen...

Én (inkább az áfonyák) tavaly nyáron kisebb sikert értem el. A 4 db. csenevész áfonyából, kb. 3 hozott néhány teljesen új hajtást a földből (ez részemről azt jelenti, hogy jól vannak). Én Hévízről hoztam nekik kínai mammutfenyő leveleket ősszel, meg kaptak tujaleveleket is. Ezek bomolgatnak nekik, illetve őrzik a nedvességet.
Mindenesetre most jól visszavágtam őket, hogy nőjenek az új hajtások (nemtom illlik-e ilyet, de a kezemben volt a metszőolló)

Elvileg nem érintkezik, alulról mulcs, körben meg a deszkák zárják le (alul nem volt egyértelmű. ezeket is leástam a legaljáig!). A két "pogácsa" alakú gödörben pedig kb 10-15% csak a föld a több trágya meg tőzeg (utóbbi 60-70% minimum).
Meglátjuk

Remélem, a kajszi meg kiheveri, azért elég vastag volt az a gyökér....

Kihasználtuk a hétvégi jóidőt, a ház elejére cserépbe egy rakás krókusz, nárcisz, jácint és tulipán került, a ház mögött pedig kb. 1 méteres körben körbeástam az áfonyákat, kicseréltem alattuk a teljes talajt kb 30 centi mélységig (alatta már nagyjából szikla volt amúgy is,), és körbekerítettem fával (ilyen egybedrótozott cövekek, jó sűrűn.
Most (kb.) 30 centi mélyen van egy mulcsréteg, rajta  vastagon tőzeg, majd némi marhatrágya, majd vékony föld, majd megint tőzeg, megint trágya, megint föld és a tetején mulcs. Mindkét áfonya alá 80-80 liter tőzeget tettem.

Ez már csak elég lesz? Szerintetek javultak az esélyeik?

Egyébként kiderült, hogy nem csak a visszalúgosodott talaj miatt döglődtek, hanem a kis sunyi kajszi is rájött, hogy onnan jön a víz (pont az ereszcsatorna irányában voltak, ráadásul locsoltam is őket), hogy vagy 3 centi vastagságú gyökeret tolt ki egészen meglepően messzire, pont az áfonyák alá. Na, ezt most elvágtuk, hát remélem nem az lesz, hogy az áfonyák nem lesznek jobban, de a kajszi meg kiszárad

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#54824)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#54823)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#54822)

Hugelkultur minálunk is volt, az akác rönkök egy részét ástam bele, sajnos hat évvel később

1. beleköltözött egy mega hangyaboly, és felfalták a fát!
2. bejöttek a vaddisznók és még a kerítést is széttúrták,

viszont a hagymás-óvoda (tulipán magoncok stb.) igen szépen díszlik még most is a helyén.  Tuja nem volt benne, az megy a komposztba kétéves forgóval (plusz Alicyclobacillussal, de azt bármelyik fenyőerdő talajából be tudod szerezni, termofil spórás).

Jelenidő:
Néhány hete még szinte semmi a kertbe, most 7végén meg: tulipánok jönnek elő a melegebb helyeken, nárcisz, krókusz hajt rendesen és az egyik sárgabarackon vannak lassan feléledő bimbók, aminek most nem tudok még jószívvel örülni. Mintha a mandula is mocorogna. Homoktövis, Elaeagnus umbellata is éledezik.

Tavalyi évértékelő röviden, hátha valakit érdekel
Mélymulcsban a kikelt kis növénykéket nagyrészt beharapták a csigák, bogarak, szinte csak a palántások maradtak meg, azokat viszont nemigen kellett locsolni (paprikát azért kellett volna, de pl. a paradicsomot nem). A paprika nem jól, de a paradicsom, uborkák, padlizsán szépen termett. Amit elrontottam, hogy nem volt "igazi" a mélymulcs, régi volt az almostrágya. A helyes verzió: Link
Ami jobb lett, mint a mélymulcs és még a paprikát sem (!) kellett benne öntözni az a Huggel-domb volt Link
Hihetetlenül nőtt benne minden. Én nem tettem bele annyi fát, mint a linken, de azért az is van bennük, nomeg kis szalma, mindenféle maradék és sok-sok tujaág, levágott fű (szomszédtól), nomeg a tetejére a vakondtúrások. Körbe az aljára ültettem a növényeket, féltem, hogy a teteje nem elég nedves (meg a szél), de egy helyen az is bevált.

Részemről elkezdődött a tavasz-eleji figyelő szolgálat.
(Novembertől sajnos beteg voltam, lábműtétem is volt, most merészkedtem elmenni a régi ház udvarába.)
A fák-cserjék még nyugalomban vannak, mélyebben mint tavaly, vagy előtte. Viszont a kártevők lehet hogy elszaporodtak. 
Hiányzott a novemberi lemosó.
Fénykép alapján pajzstetű telepeket látok, (tojások) ami szinte gallért képez az elágazások tővénél. Érdekes, nem a rügyeken.

Link

Igen, jól írod. Ültetés előtt körbejártam egy két arborétumot. 16m-es ültetési távolsággal (házaktól kb szintén ilyen távolságra) helyeztem el őket, tehát hosszabb távra rendezkedtem be, a többit meg majd az égiek eldöntik...
Aki tudja, hogy hol áll Magyarország legidősebb libanoni cédrusa, az rossz ember nem lehet... Tavasszal tervezem megnézni azt a pompás fát.

Budapesten a II. ker. Kondor úton van Fedák Sári színművésznő villája előtt egy öreg libanoni cédrus. Ketten sem értük át a törzsét!  szóval a cédrusok igen nagyra tudnak nőni, vigyázzatok vele. 
A korona akkor kezd szétterülni,  amikor a háztetők fölé kiérkezik, és cibálni kezdi a szél.  (Csapody körben egy fenyő-tudóstól hallottam, Ő pedig a terepen az ottani tv. szakemberektől hozta az infót.)

"2-3 centi vastag volt, mikor ültették."

Akkor egy pár évet növekedett cserépben mielőtt kiültették, már ez is számíthat, hogy pár fokkal többet kibírjon. Az enyémet fél centis vastagsággal, 54 centis magassággal ültettem ki tavasszal. Egyelőre tökéletes telünk van ilyen szempontból. Vannak hidegek, de semmi károkozó, remélem marad is ez a hátralevő kicsit több mint 1 hónapban (március közepén már ritka madár a -15...).
Ok, várom a képeket tőled is bárki mástól akinek van valamilyen atlasz vagy himalájai - ne adj Isten libanoni - cédrusa. Erre felém ritkán látni legalább 10-15 éves példányokat arborétumon kívül. De jöhet még mocsár ciprus vagy kínai mamutfenyő kép is, előre is köszönöm, ha veszi valaki a fáradtságot ...

2-3 centi vastag volt, mikor ültették. A háztól kb. 3 méterre lehet. Szintén 2-3 méterre, de a házhoz közelebb van a füge, ami azért az elmúlt 20 évben legalább 3x elfagyott, ebből kétszer tövig, pedig igen vastag ágai voltak.
Szóval 1-2 -16 fok alatti hideget hozó telet már simán kibírt már fiatal korában.

Igyekszem majd lefotózni, ha legközelebb arra járok!

Én 2016 októberének végén (zuhogó hóban, szélben, sárban) ültettem tele az akkor még hasonló méretű kertet legalább 100 növénnyel (általában kis fákkal). A gránátalmák visszafagytak, de gyökérből kihajtottak (a 4 közül 2 június közepén!), egy mandula nem bírta még ki (ott nem a fagy lehetett - szerintem - a probléma. Illetve a hurmák (khákiszilva) szintén visszafagyogattak (később ők is kihajtottak).
Mindenki más túlélte gond nélkül és takarás nélkül, még a kivik is. 

"Anyáméknak van egy 20+ éves atlasz cédrusa. Sose takarták/védték semmivel."

Ez megint fura/félrevezető így. Hamis biztonságérzetet kelthet. Nem tudni milyen fekvésben van ültetve, első pár évében érte-e keményebb fagy (-12, -14 vagy hidegebb), volt-e komolyabb talajfagy akkoriban...
Mellesleg irigy vagyok rád is , gyönyörű fa lehet. Be tudnál tenni képet róla? És te gulyasme?

Miért nem nőne? Csak egyre több bálát kell hozzá használni. Ha figyelmesen megnézed a fényképet, láthatod, hogy közel 3 m magas. És még egy kis trükk: a hajtások hegyét vissza kellett vágni. 

2001-ben ültettük az atlaszcédrust,  fiatalon nem kapott extrém hideget,  valóban. 
Takarni csak a teltvirágú gránátalmát takartuk, az kb. 6 éves koráig kapott két falevéllel töltött krumplis zsákot a tövére,  hogy a levelet ne hordja szét a szél. 
A selyemakác  se kapott soha takarást, most az 20 cm törzsű, 6 méteres nagy fa. Elmúlt télen a -17  -nél  fagyléces lett, és egy hónapot késett a lombfakadással is, csupa alvórügyek hajtottak ki, de a koronán nem látszik... viszont idén rengeteg termése volt a selyemakácnak.
A gránátalma mostanában szabadon telel, és azon meg se látszott a -17 fok.

A téid nem nő, hogy évről-évre így be tudod takarni?
Tavaly télen nekünk elég volt rá egy 400 literes esővzes hordó, de idén már olyan magas, mint én és vagy másfél méter széles is....

Anyáméknak van egy 20+ éves atlasz cédrusa, lassan a környék legnagyobb fája, simán van 40 centi a törzse ámérője, és bőven 10 méter fölött van már. 
Sose takarták/védték semmivel.

Yucca neomexicana 

Amiket én olvasgattam és tanácsokat kaptam róla az az, hogy az első évében 40 centisen -12 alatt javasolt teljesen letakarni és nem engedni hidegebbnek kitenni...  A többivel kapcsolatban szintén hasonló tanácsokat kaptam. Tudom, nem most volt, de a tiédet érte vajon ennél hidegebb az első 2-3 évben?
A tőtakarással kapcsolatban szívesen vennék még további tanácsokat.

Az atlaszcédrus  (glauca)  Solymáron 2001 óta van meg, szép és egészséges, most 10 méter magas és 6 méteres a koronaátmérője. Még fiatalkori fazonja van (lucfenyő forma,  nem terülő),  a törzse 25 cm, lombja extra sűrű, mindez locsolás nélkül.  Két éve kezdett teremni, barkát már öt éve hoz, 1-5 magonc/m2 alatta.  Soha nem volt fagy ellen takarva, ültetéskor  40 cm volt...  meszes/dolomitos aleurit talajban van,  a hegyen az összes atlaszcédrus nagy és egészséges. A másik kettőről "habitat" cikkeket lenne jó olvasni,  t.i. hogy a hazájában milyenek az extrém hidegek.

Atlasz cédrus "glauca", himalájai cédrus "simla" és kínai mamutfenyő. Persze, 2017 extrém eset volt, talán nem volt szerencsés azt felhozni példának. Olyan tél viszont, amikor kialakul 2 hétnél hosszabb 20-30 centis talajfagy, már azért nincs annyira ritkán. Vagy egy ilyen még nem árt egy első telét kint töltő 40-60 centis csemetének?

"de addig felesleges betakarnod a tövüket, amíg nem követezik be a nagy hideg"
Egy héttel ezelőtt, azért dobáltak szép dolgokat a modellek (meg ez a polar split is...). 2-3 nap -6, -8 fokos minimumok után már 10 centi körül is fagyos volt a talaj nálam, így úgy döntöttem szombaton, hogy inkább beszalmázom őket. 130-150 centis átmérőjű körben 20-25 centi szalmát kaptak. Csak aztán elbizonytalanodtam, hogy ez elég lenne-e egy hosszabb fagyos időszak esetén, amire azért pár napja még nagyobb esély volt.

Jöhet akár -30°C is, a fügém biztosan ki fogja bírni: 
Link

Pontosan milyen fajta fákról van szó?
Az örökzöldek esetében valóban okozhat problémát a nagyon hosszú ideig tartó komoly talajfagy, de addig felesleges betakarnod a tövüket, amíg nem követezik be a nagy hideg.
Ugyanis a 2017 januári talajfagyhoz hasonló talajfagy 50 évente van 1-2 alkalommal.
A szalma talajtakarás hátránya, hogy a pockok előszeretettel költöznek be alá, összefurkálják a gyökérzónát és a gyökérben is kárt tehetnek.

Lehet félreérthető voltam. Első illetve második telüket kiültetettként kint töltő csemetékről van szó.

én minden  el nem ültetett növényt a komposztba szoktam konténerestől/szabad gyökerestől beleásni, igaz ott túl hamar megindul tavasszal, de nagyon könnyen kiszedhető és 100% nem fagy meg.

Üdv!

Van egy 2000nm-es kertem, ami minden évben kap egy két jövevényt (díszfák, cédrusok, ciprusok...). 2017 januári talajfagy állapotokat feltételezve mit javasolnátok, mekkora átmérőjű és milyen vastagságú szalma takarást kapjanak a fa csemeték (40-60 centisek), hogy átvészeljenek egy olyan 3 hetes időszakot? Milyen magasságnál/kornál lehetne már elhagyni a téli tőtakarásukat?

Leginkább rajnait szoktam. Ez van legkorábban. 2 szedésből meg van. Május közepén már lehet cserélni meleg igényes növényre. Most találtam ilyen kevertet vetőmagot. Majd látom nyári friss fogyasztásra meddig bírja nyárig. Május végén már megtámadja a csiga, tetű + meleg. 

Idén megkezdjük a porta benépesítését is. Tavaszra mindenképpen akarunk kutyát. Szóval aki tud drótszőrű tacsit sikítson! Remélem ez évre még 10-15 db fürj is belefér a programba.  

Most nálam elmaradt a borsó... Milyen fajtát vetettél?

Tavasszal kiszedtem a kertbe menő fal melletti járdánál a haszontalan mályva bokrokat. Helyébe 2-2 golden és stark alma került kordonos nevelésre. Egész szépen kipofásodtak, mert odafolyik a csatorna. Ősszel voltak rajta kártevő fúrások, de kezelés után most nincs rajta mocorgás. Ellenben az ág végeken zöld levelek vannak, miközben múltkori hó földig húzta őket és -10 fok volt. Az egyik fajtán a bimbókat is ki lehet venni. Kérdezném, hogy aggódjak-e?
A kertben a borsó szépen ki kelt az esőzések után. Hagyma nem nagyon mutatja még magát, mert porba lett duggatva.  Jövőre igyekszem bedurrantani minden jóval a kertet, mert idén hanyagolva volt a felújítás miatt. 

bambusz

Yucca flaccida 'golden sword'

Kikelt a fű, amit két hete vetettem, most gereblyézhetem róla a falevelet.   Remélem a gyökerét is lecseréli,  mire a hó alá kell vonulnia...  sok esztendőben volt már jól sikerült tél alá vetésem,  remélem ez is olyan lesz.

Ez már teljesen döbbenetes, hogy ma is tudtam szedni paradicsomot. Itt-ott gombás a pari, de simán vannak üdén zöldellő hajtások és egészséges parik, egyszerűen hihetetlen.

A csoki haba talán olyan paradicsomos. De nehéz ezeket leírni, mert minden fajta egyedi.
Szósz vagy krém lesz, vagy paradicsomos (vannak színenként passzírozott paradicsomjaim) lötyi. A hawaiian pineapplehöz talán passzolna is.

Nagyon ízlik, bár annyira nekem nem ízes, mint a chocolate haba. Csirke mellé nagyon ajánlják. Én mindenbe belerakom.  Szósznak tetted el?