Meteorológiai esélylatolgatások
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245296)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245295)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245294)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245293)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245292)
A Kárpát-medencében abszolút átlagos volt az idei szeptemberi légnyomás. A definiált észak-atlanti térségben nincs benne Skandinávia (nem látszik szerepe a történetben). Grönland térsége viszont annál inkább, ott viszont szignifikáns negatív anomália volt. Szibériában hiába gyûlne a hó, annak sajnos úgy tûnik, idén decemberre nem osztanak lapot: Link
Ez az érték nekem furán hangzik a gyakori skandináv ac uralom láttán ill nálunk nagyon csapadékos és átlagosnál alacsonyabb légnyomás okán. Úgy látom a szibériai hómezõk is szépen gyarapodnak inkább hidegebb decemberre gondolok. DAI hogy nézne ki ha bele vennék közép-Európa és Skandináv nyomás anomáliát? Köszi a válaszod! 
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245291)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245290)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245289)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#24528
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245287)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245286)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245285)
Én is megfigyeltem, hogy a GFS ûrtávban nem egyszer felvesz egy fonalat, majd egy idõre ejti, míg végül vargabetûvel (mihelyt 4-5 napon belülre kerül a bekövetkezés esedékessége) visszatér az eredeti elképzeléséhez. Lehet, hogy ez végsõ soron nem egyéb, mint puszta ´fej vagy írás´- szerû, többé-kevésbé véletlen beválás, azonban véleményem szerint emögött komoly szakmai háttér is áll. Egyébként aligha fordulhatott volna elõ, hogy a GFS tavaly február végén, március elején elõhozta a március derekán esedékes komoly téltámadást, amely - természetesen távolról sem az eredetileg elképzelt módon és forgatókönyv szerint - végül be is következett.
Végül néhány szót a közeljövõrõl: az idõ elõreheladtával (ilyenkor nagyon gyorsan rövidülnek a nappalok) szinte exponenciálisan növekszik a makacs köd, illetve Hochnebel/magasköd kialakulásának veszélye. Az intenzív éjszakai kisugárzás, a talajközeli áthûlt réteg fölé csúszó igen meleg légtömeg, illetve a hosszú csapadékos idõszak után visszamaradt, a talaj felsõ rétegeibõl fokozatosan elpárolgó nedvesség véleményem szerint kedvezõ feltételeket teremt majd az ország egyre nagyobb részén a tartós köd-, illetve Hochnebelmezõk kialakulásához. Sok múlik majd azon, hogy a meleg déli áramlás mennyire tud majd talajközelben érvényesülni, ez pedig szélirány- és szélerõsség kérdése. A Brit-szigetek és Izland között egyre-másra képzõdhetnek továbbra is a mély ciklonok, ezek elõoldalán minduntalan kiújulni látszik a meleg délnyugati áramlás, amely a modelleket/ENS-görbéket figyelve legalább október 15-ig, de 70-80%-os eséllyel akár a jövõ hét végéig is kitarthat. Ezért, hacsak nem jön egy komolyabb hidegöblítés a hónap utolsó harmadában), az ország legnagyobb részén ez a hónap (is) pozitív T-anomáliára esélyes. Bõ 3 hét múlva verifikálunk
Végül néhány szót a közeljövõrõl: az idõ elõreheladtával (ilyenkor nagyon gyorsan rövidülnek a nappalok) szinte exponenciálisan növekszik a makacs köd, illetve Hochnebel/magasköd kialakulásának veszélye. Az intenzív éjszakai kisugárzás, a talajközeli áthûlt réteg fölé csúszó igen meleg légtömeg, illetve a hosszú csapadékos idõszak után visszamaradt, a talaj felsõ rétegeibõl fokozatosan elpárolgó nedvesség véleményem szerint kedvezõ feltételeket teremt majd az ország egyre nagyobb részén a tartós köd-, illetve Hochnebelmezõk kialakulásához. Sok múlik majd azon, hogy a meleg déli áramlás mennyire tud majd talajközelben érvényesülni, ez pedig szélirány- és szélerõsség kérdése. A Brit-szigetek és Izland között egyre-másra képzõdhetnek továbbra is a mély ciklonok, ezek elõoldalán minduntalan kiújulni látszik a meleg délnyugati áramlás, amely a modelleket/ENS-görbéket figyelve legalább október 15-ig, de 70-80%-os eséllyel akár a jövõ hét végéig is kitarthat. Ezért, hacsak nem jön egy komolyabb hidegöblítés a hónap utolsó harmadában), az ország legnagyobb részén ez a hónap (is) pozitív T-anomáliára esélyes. Bõ 3 hét múlva verifikálunk
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245283)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245282)
Részben egyetértek Veled, részben nem. Egyrészt a hozzászólásom fõként Bazsalazsára vonatkozott, akinek megint elszállt a képzelete, és rendkívül szomorúan érintene, ha a bugyuta fejtegetések itt is elterjednének, mert a mettársalgó olvasását még ki bírom hagyni, ezt a fórumot sajnálnám.
Tudod jól, hogy nekem pl. a DAI-val kapcsolatban is rengeteg aggályom volt, fõleg a 90-99.9%-os beválását érintõen (legalábbis sok fórumozó ezt hitte róla, amit Hari Seldon se sietett megcáfolni). Hiába mondtam, hogy nem az összefüggés lehetõségét zárom ki, rám égették a cáfoló bélyegét, pedig én csak az indoklást, a hátteret vártam, valamint a szerzõtõl annak elismerését, hogy nem találta fel a 100%-os prediktort (ilyen ugye nem is lehet - a tudomány jelenlegi állása szerint). Az indok az volt, hogy "a számokból bámulatosan kijön". Hiába mondtam erre, hogy a számokból egy megfelelõ képlettel a jövõ heti nyerõszámok is bámulatosan ki fognak jönni. Csak amikor kihúznak más számokat, akkor dõl az elmélet, lehet új képletet keresni. És kicsit úgy érzem, ez történt a DAI-val is: bukott? Biztos van jobb képlet. Persze, hogy van, de a lottószámokat még az egyszerû ember is érti, miért nem lehet "elõrejelezni". Ebben egyébként Hari Seldon cikke a DAI-ról sokat dobott a színvonalon, érdekes olvasmány. Persze ezt hányan fogják elolvasni pl. a mettársalgóból? Hányan értik majd meg? Nem sokan...
A Te elméleteiddel nekem nincs sok bajom, próbálsz olyan tényezõkre támaszkodni, amik a szakmában is megállják a helyüket, egyedül az ebbõl levont következtetések bátrak, plusz Te is néha használod a múltat a jövõ elõrejelzésére - annak különösebb alátámasztása nélkül. Ha ezeket hiányoltam, mindig megmagyaráztad és következetes maradtál, szóval a véleményeiddel nekem nincs gondom
Amiket utálok és amikre (egyre kevésbé, nekem is csökken a kitartásom) ugrok, azok ezek:
"Eddig se volt XY irányítás, ezután se lesz"
"Egy verklire jár az idõjárás" (és ennek válfajai)
"Csapelzárás, csapnyitogatás"
"Eddig nem volt XY makrofelállás, na de majd nemsokára csõstül nyal vissza a fagyi" (és ennek válfajai)
"Tavaly hideg tél volt, idén enyhe lesz" (és fordítva)
"Tavaly extrém enyhe/hideg tél volt, kizárt, hogy idén is ilyen legyen" (na ez a legbosszantóbb)
"Tavaly nyugat kapott sok havat, idén kelet fog, mert igazságos lesz az idõjárás"
"Ha keleten sok hó esik, és nyugat esõt kap, az idõjárás kiegyenlít, és majd fordítva is lesz"
(ezekben ön-ellentmodások is vannak (ami a legszebb bizonyítása a valóságtartalmuk hiányának), valamint 1-1 esetben nagyon halovány igazság is van mögöttük, csak torz és elferdített kontextusba helyezve már nem igazak azok sem)
Ezek mind-mind az idõjárás, éghajlat és meteorológia (meg úgy általában a matek és fizika) megértésének teljes hiányáról tanúskodnak. Aztán van, aki nyitott a tanulásra, és lehet együtt tanulni vele, de van aki nem és tovább ontja a hülyeségeket. Utóbbiak stílusa miatt nehéz is felvenni a vitát, és egyre többen hagyják is a fórumot miatta. A hülye meg tovább mondja, és még tovább merészkedik...
Tudod jól, hogy nekem pl. a DAI-val kapcsolatban is rengeteg aggályom volt, fõleg a 90-99.9%-os beválását érintõen (legalábbis sok fórumozó ezt hitte róla, amit Hari Seldon se sietett megcáfolni). Hiába mondtam, hogy nem az összefüggés lehetõségét zárom ki, rám égették a cáfoló bélyegét, pedig én csak az indoklást, a hátteret vártam, valamint a szerzõtõl annak elismerését, hogy nem találta fel a 100%-os prediktort (ilyen ugye nem is lehet - a tudomány jelenlegi állása szerint). Az indok az volt, hogy "a számokból bámulatosan kijön". Hiába mondtam erre, hogy a számokból egy megfelelõ képlettel a jövõ heti nyerõszámok is bámulatosan ki fognak jönni. Csak amikor kihúznak más számokat, akkor dõl az elmélet, lehet új képletet keresni. És kicsit úgy érzem, ez történt a DAI-val is: bukott? Biztos van jobb képlet. Persze, hogy van, de a lottószámokat még az egyszerû ember is érti, miért nem lehet "elõrejelezni". Ebben egyébként Hari Seldon cikke a DAI-ról sokat dobott a színvonalon, érdekes olvasmány. Persze ezt hányan fogják elolvasni pl. a mettársalgóból? Hányan értik majd meg? Nem sokan...
A Te elméleteiddel nekem nincs sok bajom, próbálsz olyan tényezõkre támaszkodni, amik a szakmában is megállják a helyüket, egyedül az ebbõl levont következtetések bátrak, plusz Te is néha használod a múltat a jövõ elõrejelzésére - annak különösebb alátámasztása nélkül. Ha ezeket hiányoltam, mindig megmagyaráztad és következetes maradtál, szóval a véleményeiddel nekem nincs gondom
Amiket utálok és amikre (egyre kevésbé, nekem is csökken a kitartásom) ugrok, azok ezek:
"Eddig se volt XY irányítás, ezután se lesz"
"Egy verklire jár az idõjárás" (és ennek válfajai)
"Csapelzárás, csapnyitogatás"
"Eddig nem volt XY makrofelállás, na de majd nemsokára csõstül nyal vissza a fagyi" (és ennek válfajai)
"Tavaly hideg tél volt, idén enyhe lesz" (és fordítva)
"Tavaly extrém enyhe/hideg tél volt, kizárt, hogy idén is ilyen legyen" (na ez a legbosszantóbb)
"Tavaly nyugat kapott sok havat, idén kelet fog, mert igazságos lesz az idõjárás"
"Ha keleten sok hó esik, és nyugat esõt kap, az idõjárás kiegyenlít, és majd fordítva is lesz"
(ezekben ön-ellentmodások is vannak (ami a legszebb bizonyítása a valóságtartalmuk hiányának), valamint 1-1 esetben nagyon halovány igazság is van mögöttük, csak torz és elferdített kontextusba helyezve már nem igazak azok sem)
Ezek mind-mind az idõjárás, éghajlat és meteorológia (meg úgy általában a matek és fizika) megértésének teljes hiányáról tanúskodnak. Aztán van, aki nyitott a tanulásra, és lehet együtt tanulni vele, de van aki nem és tovább ontja a hülyeségeket. Utóbbiak stílusa miatt nehéz is felvenni a vitát, és egyre többen hagyják is a fórumot miatta. A hülye meg tovább mondja, és még tovább merészkedik...
Ritkán szólok hozzá pedig már több mint egy évtizede itt vagyok.
Elképesztõ kijelentéseket teszel, nem tanulsz a tavalyi hibádból sem. Egy évvel ezelõtt szeptemberben a "szimatod" komolyabb téli idõt sugallt aki ennek ellent mert mondani komoly szakszavakkal érvelve elutasítottad. A tavalyi tél gyakorlatilag elmaradt. "Szendvics tél pedig nincs csak a te olvasatodban" Az idõjárás változékonysága nem szendvics jellegû. Mi nap írtad, hogy októberben már lehet hidegebb támadása a télnek vagy novemberben. Számomra a tél december hónappal kezdõdik, ahogy a tavasz márciussal. A kora téli idõjárás õsszel még nem tartozik a télhez. Ha a december enyhe lesz akkor már nem is lehet az általad definiált "szendvics" mert az a tél elsõ hónapja.
A tél még messze van senki nem tudhatja milyen lesz. A múlt teleibõl nem lehet a jövõbeli történésekre asszociálni. Amellett, hogy nagy lexikális tudással bírsz a meteorológiai tudományon belül, sajnos te úgysem érted meg, hogy a historikus események nem valók szezonális prognózis készítésére.
Elképesztõ kijelentéseket teszel, nem tanulsz a tavalyi hibádból sem. Egy évvel ezelõtt szeptemberben a "szimatod" komolyabb téli idõt sugallt aki ennek ellent mert mondani komoly szakszavakkal érvelve elutasítottad. A tavalyi tél gyakorlatilag elmaradt. "Szendvics tél pedig nincs csak a te olvasatodban" Az idõjárás változékonysága nem szendvics jellegû. Mi nap írtad, hogy októberben már lehet hidegebb támadása a télnek vagy novemberben. Számomra a tél december hónappal kezdõdik, ahogy a tavasz márciussal. A kora téli idõjárás õsszel még nem tartozik a télhez. Ha a december enyhe lesz akkor már nem is lehet az általad definiált "szendvics" mert az a tél elsõ hónapja.
A tél még messze van senki nem tudhatja milyen lesz. A múlt teleibõl nem lehet a jövõbeli történésekre asszociálni. Amellett, hogy nagy lexikális tudással bírsz a meteorológiai tudományon belül, sajnos te úgysem érted meg, hogy a historikus események nem valók szezonális prognózis készítésére.
"Szerénység! Ne tömjénezze magát! Szerénység! Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység."
Elõre bocsájtom, nem örülök annak, hogy ellent kell mondjak neked. Egyike vagy a képzett, természettudományos felkészültségû fórumtársaknak. Amit írsz, annak súlya van, s én ezt tisztelem.
A légkörrõl, mint kaotikus rendszerrõl való fejtegetéseid, valamint az, hogy bizonyos fajta légkörzés-típus gyakori jelentkezése nem növeli az ellenkezõ elõjelû szituáció valószínûségét, kristálytiszták, elméletileg helytállóak.
És mégis, a valóság mintha mást mutatna. Elég ideje (közel 40 éve) figyelem az idõjárást, mégpedig a télfan szemével, mely látásmódot Te alighanem nagyon jól ismersz. Persze lehet, van belemagyarázás is a dologban, meg az emlékezés torzító optikái (Bár ez utóbbit megpróbálom korrigálni a GFS archívumban való búvárkodással)
Szóval, az az érzésem, hogy a mostanihoz hasonló, élénk észak-atlanti ciklontevékenységgel és kelet-európai stabil anticiklonnal jellemezhetõ, általában AC dominanciájú, délkeleti szeles, viszonylag száraz, viszonylag meleg koraõsz feltûnõen gyakran jár együtt enyhe, elõoldali-zonális télközéppel.
Ezt a "szabályt" majdnem 25 évvel ezelõtt már felállítottam, mikor hol volt még Hari Seldon...
Késõbb meg is írtam a Metnet-be, és akkor jelentkezett Hari, hogy milyen érdekes dolgokat pedzegetek.
Utána állt össze a DAI.
Mint nyilván tudod, légkörfizikai teória is van a dologra. Természetesen az ilyen megfigyeléseken prognózis, fõleg számszerûsített, nemigen alapulhat. Legjobb esetben is valószínûségekrõl beszélhetünk.
A légkörrõl, mint kaotikus rendszerrõl való fejtegetéseid, valamint az, hogy bizonyos fajta légkörzés-típus gyakori jelentkezése nem növeli az ellenkezõ elõjelû szituáció valószínûségét, kristálytiszták, elméletileg helytállóak.
És mégis, a valóság mintha mást mutatna. Elég ideje (közel 40 éve) figyelem az idõjárást, mégpedig a télfan szemével, mely látásmódot Te alighanem nagyon jól ismersz. Persze lehet, van belemagyarázás is a dologban, meg az emlékezés torzító optikái (Bár ez utóbbit megpróbálom korrigálni a GFS archívumban való búvárkodással)
Szóval, az az érzésem, hogy a mostanihoz hasonló, élénk észak-atlanti ciklontevékenységgel és kelet-európai stabil anticiklonnal jellemezhetõ, általában AC dominanciájú, délkeleti szeles, viszonylag száraz, viszonylag meleg koraõsz feltûnõen gyakran jár együtt enyhe, elõoldali-zonális télközéppel.
Ezt a "szabályt" majdnem 25 évvel ezelõtt már felállítottam, mikor hol volt még Hari Seldon...
Késõbb meg is írtam a Metnet-be, és akkor jelentkezett Hari, hogy milyen érdekes dolgokat pedzegetek.
Utána állt össze a DAI.
Mint nyilván tudod, légkörfizikai teória is van a dologra. Természetesen az ilyen megfigyeléseken prognózis, fõleg számszerûsített, nemigen alapulhat. Legjobb esetben is valószínûségekrõl beszélhetünk.
Fura, megint megy a múltbéli decemberekbõl elõrejelzés jövõbeni decemberekre. Nem lehet ilyet csinálni, hányszor mondtuk már el? 
Értem, hogy a mettársalgó felhígult, de itt vigyázzunk a minõséggel, ne adjunk teret a mágus-elõrejelzéseknek, meg a hónapokra elõrejelzõknek...
Link Ami ezen a grafikonon van, az 16 napra szól. A 300 óra feletti (12 napnál távolabbi) szakasz teljességgel megbízhatatlan, még az átlag sem szokott a közelében járni a végül bekövetkezõ idõnek. Nem véletlenek ezek a kifejezések: "ûrtáv", "mézesmadzag, "mese", "nem komolyan vehetõ kategória". És legtöbbször ezeket általános makroképekre mondjuk, pedig modell-elõrejelzésekrõl van szó. Nézzük meg, mi szerepel a már-már nevetséges 384 óránál: október 21. Ami elég messze van a decembertõl - sõt - közte van még egy komplett november is. És biztos ki akarjuk jelenteni, hogy milyen áramlások lesznek, milyenek maradnak el, pusztán a megérzéses, tudomány-mentes fejtegetéseinkbõl? Na ugye, hogy alaptalan tippelgetésekrõl van szó!
Értem, hogy a mettársalgó felhígult, de itt vigyázzunk a minõséggel, ne adjunk teret a mágus-elõrejelzéseknek, meg a hónapokra elõrejelzõknek...Link Ami ezen a grafikonon van, az 16 napra szól. A 300 óra feletti (12 napnál távolabbi) szakasz teljességgel megbízhatatlan, még az átlag sem szokott a közelében járni a végül bekövetkezõ idõnek. Nem véletlenek ezek a kifejezések: "ûrtáv", "mézesmadzag, "mese", "nem komolyan vehetõ kategória". És legtöbbször ezeket általános makroképekre mondjuk, pedig modell-elõrejelzésekrõl van szó. Nézzük meg, mi szerepel a már-már nevetséges 384 óránál: október 21. Ami elég messze van a decembertõl - sõt - közte van még egy komplett november is. És biztos ki akarjuk jelenteni, hogy milyen áramlások lesznek, milyenek maradnak el, pusztán a megérzéses, tudomány-mentes fejtegetéseinkbõl? Na ugye, hogy alaptalan tippelgetésekrõl van szó!
Hát épp ez a gáz. Persze, hogy megjönnek majd a dinamikus ény-i légmozgások, csak ez a szituáció télen rendszerint atlanti-óceáni enyhe légtömegek beáramlásával jár. Többek között pontosan ezért feltételezhetjük, hogy félblolckingos-zonális, enyhe lesz az idei tél közepe.
Elfogadom, hasonló decemberi kimenetelt várok én is, már csak az utóbbi jó néhány év decemberét figyelembe véve.
Ez a jelenlegi makrokép tovább tanyázhat itt, azaz makacsul tarthatják magukat az anticiklonok ék-en, ezután egy zonális etapot várok ciklonális elõoldallal erõs bemelegedésekkel, majd egy hideg periódust, ezután újfent egy zonális szakaszt.
Ami nem hagy nyugodni az a 2014-es év egészére jellemzõ erõteljes ény driftek teljes hiánya, ilyen évet 11 éves megfigyeléseim alatt nem tapasztaltam, hogy az ény dominancia ennyire el-elmaradozzon, talán 2006 volt hasonlóan szerény.
Én azt gondolom, ennyi hiány után ha komolyabban beindul az ény-i dominancia lesz itt nemulass, elsõsorban a szélviharos idõjárási helyzetekre, elsõsorban viharciklonokra gondolok.
Nem normális hogy ilyen sok napon déli és ék -i között mozognak idén az áramlások.
Eddig minden hasonlóan csendes idõszakot erõs viharokkal tarkított követett, nagy valószínûséggel ezután is így lehet, csak hát ugye az a fránya idõpont, na azt nem tudom mikor jön el.
Egy biztos : évekig tartós jelleggel úgysem maradhat fenn ez a jól bejáratott verkli, mint az utóbbi fél évben!
Ez a jelenlegi makrokép tovább tanyázhat itt, azaz makacsul tarthatják magukat az anticiklonok ék-en, ezután egy zonális etapot várok ciklonális elõoldallal erõs bemelegedésekkel, majd egy hideg periódust, ezután újfent egy zonális szakaszt.
Ami nem hagy nyugodni az a 2014-es év egészére jellemzõ erõteljes ény driftek teljes hiánya, ilyen évet 11 éves megfigyeléseim alatt nem tapasztaltam, hogy az ény dominancia ennyire el-elmaradozzon, talán 2006 volt hasonlóan szerény.
Én azt gondolom, ennyi hiány után ha komolyabban beindul az ény-i dominancia lesz itt nemulass, elsõsorban a szélviharos idõjárási helyzetekre, elsõsorban viharciklonokra gondolok.
Nem normális hogy ilyen sok napon déli és ék -i között mozognak idén az áramlások.
Eddig minden hasonlóan csendes idõszakot erõs viharokkal tarkított követett, nagy valószínûséggel ezután is így lehet, csak hát ugye az a fránya idõpont, na azt nem tudom mikor jön el.
Egy biztos : évekig tartós jelleggel úgysem maradhat fenn ez a jól bejáratott verkli, mint az utóbbi fél évben!
A mostani, illetve középtávra is kinézõ alapvetõen AC dominanaciájú, légnyomásilag jobb térfeles, összességében ciklon elõoldali idõjárás a kelet és dél között ingadozó irányú szeleivel, az északnyugati hidegadvekció makacs hiányával éppen megfelel a Hari-féle negatív észak-atlanti nyomásanomáliának.
Sok év tapasztalata alapján az ilyen koraõsz nem sok jóval biztat, ami a telet -legalábbis annak elsõ felét- illeti. Én az idei decemberre semmi vonatkozásban nem számítanék.
Az is igaz viszont, hogy ilyen õszökön szinte törvényszerûen elõfordul egy átlagnál jóval hidegebb, nemegyszer télies epizód október végén, vagy novemberben (a szendvics elsõ kenyérszelete)
Erre idén is bizvást számíthatunk, én ennek tudatában nézegetem most már az elõrejelzési térképeket.
Link
Ennek elsõ jele lehet a grönland-kara-tengeri térségben szépen gyülekezõ hidegtömeg. Igaz, a modell ezt egyelõre még nem szakítja ránk, de még messze is van október vége és november. A szendvicstél "elsõ szelete" szélsõsõges esetben olyan vaskos is lehet, mint az 1993 novemberi téli epizód. Ez december elsõ felére is átnyúlt (igaz, aztán jött a nemezis!)
A CFS által most mutatott átlagoshoz közeli középhõmérsékletû decembert én csak úgy tudom elképzelni, hogy a hónap elsõ része blockingos, hideg, míg a második zonális, enyhe lesz. Ennek fordítottja az én szememben idén szinte lehetetlen, elõfordulása igen nagy meglepetés volna.
Sok év tapasztalata alapján az ilyen koraõsz nem sok jóval biztat, ami a telet -legalábbis annak elsõ felét- illeti. Én az idei decemberre semmi vonatkozásban nem számítanék.
Az is igaz viszont, hogy ilyen õszökön szinte törvényszerûen elõfordul egy átlagnál jóval hidegebb, nemegyszer télies epizód október végén, vagy novemberben (a szendvics elsõ kenyérszelete)
Erre idén is bizvást számíthatunk, én ennek tudatában nézegetem most már az elõrejelzési térképeket.
Link
Ennek elsõ jele lehet a grönland-kara-tengeri térségben szépen gyülekezõ hidegtömeg. Igaz, a modell ezt egyelõre még nem szakítja ránk, de még messze is van október vége és november. A szendvicstél "elsõ szelete" szélsõsõges esetben olyan vaskos is lehet, mint az 1993 novemberi téli epizód. Ez december elsõ felére is átnyúlt (igaz, aztán jött a nemezis!)
A CFS által most mutatott átlagoshoz közeli középhõmérsékletû decembert én csak úgy tudom elképzelni, hogy a hónap elsõ része blockingos, hideg, míg a második zonális, enyhe lesz. Ennek fordítottja az én szememben idén szinte lehetetlen, elõfordulása igen nagy meglepetés volna.
Ennek ellenére remélem csapadékos is lesz a hónap, és becsúszik néhány havas epizód az akár tartós enyheség ellenére is.
A definiált szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália -1,2 hPa lett, azaz ez a prediktor mintegy 80%-os valószínûséggel az átlagosnál enyhébb decembert ígér. (A régi DAI-hoz a hótakaró-adatokra még várni kell.)
Valóban
Link
Viszont a másik kettõ téli hónapra meg rossz ránézni
Szerencse h addig még sok víz lefolyik a Dunán.
Link
Viszont a másik kettõ téli hónapra meg rossz ránézni
Szerencse h addig még sok víz lefolyik a Dunán.
Itt az október, a szeptemberi anomália alapján kíváncsian várom (gondolom, nem vagyok egyedül), milyen december kerekedhet ki a kiindulási paraméterek alapján.
Ha a CFS-t vesszük alapul, az jelenleg egy, a sokévi átlagnak megfelelõ decembert helyez kilátásba - azaz +/- egy-két tized fok eltérés a legvalószínûbb kimenetel
Ha a CFS-t vesszük alapul, az jelenleg egy, a sokévi átlagnak megfelelõ decembert helyez kilátásba - azaz +/- egy-két tized fok eltérés a legvalószínûbb kimenetel
Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szendvics-tél mellett tenném le a voksot, persze egy erõsebb Izlandi vulkáni akció bezavarhat, különösen, hogy hasonló idõjárású években már november teljes egészében jellemzõ a hideg -igen csapadékos idõ, ám többnyire havasesõkkel, nem megmaradó hóval, nos egy jól idõzített kitörés éppen ezen a határon billenthet át egy korai téli epizódba. Ezt követõen a Karácsony idõszaka enyhe szokott lenni viszont a tél második fele ütõs, gyakran márciusig-áprilisig vissza visszatérõ epizódokkal.
Ami viszont a "közelebbi" távot, illeti ezen vénasszonyok nyara akár okt közepén érheti el a csúcspontját (13-16 között), ekkor akár több alkalmommal nyári napokat regisztrálhatunk az ország nagy részén (1990, 1995) ezt egészen véletlenül a GFS jelen futása még fogja is, 38x órától ûrtávlatban, ami persze szakmai magyarázatként nem áll meg, ui. 2 futással késõbb ugyanekkor hidegöblítést fog mutatni, de azért ezeket az ûrtávlati elõrejelzéseket, makrofelállásokat, ha nem egyértelmûen elszállás, nem hiba tendenciaként, egy esetleges kimenetként kezelni, ha az eseményhez idõpont tekintetében nem is szabad ragaszkodni. - gyakran hetekig tologat egy egyszeriben tényleg megvalósuló helyzetet, ami egyrészt persze aposztrofálható "vak tyúk is talál szemet" eseteként, másrészt 3 héttel késõbb teljesen más kimenetele lehet ( augusztus végén ugye a szr döntése volt a kérdés, most a nyári meleg vs hidegpárna, köd).
Ami viszont a "közelebbi" távot, illeti ezen vénasszonyok nyara akár okt közepén érheti el a csúcspontját (13-16 között), ekkor akár több alkalmommal nyári napokat regisztrálhatunk az ország nagy részén (1990, 1995) ezt egészen véletlenül a GFS jelen futása még fogja is, 38x órától ûrtávlatban, ami persze szakmai magyarázatként nem áll meg, ui. 2 futással késõbb ugyanekkor hidegöblítést fog mutatni, de azért ezeket az ûrtávlati elõrejelzéseket, makrofelállásokat, ha nem egyértelmûen elszállás, nem hiba tendenciaként, egy esetleges kimenetként kezelni, ha az eseményhez idõpont tekintetében nem is szabad ragaszkodni. - gyakran hetekig tologat egy egyszeriben tényleg megvalósuló helyzetet, ami egyrészt persze aposztrofálható "vak tyúk is talál szemet" eseteként, másrészt 3 héttel késõbb teljesen más kimenetele lehet ( augusztus végén ugye a szr döntése volt a kérdés, most a nyári meleg vs hidegpárna, köd).
Ez a csoportosítás igazából, összeegyeztethetõ a ,,szendvicselmélettel": az elsõ és a második téli szakasz is különbözhet egymástól, akár nagyságrendileg is eltérhet az intenzitásuk. Így lesz gyakran aszimmetrikus a tél lefolyása.
Remélem a nagy kitörés nem következik be decemberig. Azután viszont hadd szóljon! Amúgy az anomália 24-én -0,81 hPa, erõsen süllyed...
Én a következõ módon rendszereztem a különbözõ lefolyású teleket:
Elmaradt: végig nem vagy alig esett hó, fekete karácsony, pl. 2006/7
Felemás: ütõsen indul, fehér karácsony, jan. közepén vége, pl. 2010/1 vagy 2007/8
Eltolódott: januárig semmi, utána kemény, soká is tarthat, pl. 2011/2
Lyukas: jól kezd, fekete karácsony, hideg febr. pl. 2009/10
Zord: végig tolja rendesen, halmozódó hó, pl.1995/6
Elmaradt: végig nem vagy alig esett hó, fekete karácsony, pl. 2006/7
Felemás: ütõsen indul, fehér karácsony, jan. közepén vége, pl. 2010/1 vagy 2007/8
Eltolódott: januárig semmi, utána kemény, soká is tarthat, pl. 2011/2
Lyukas: jól kezd, fekete karácsony, hideg febr. pl. 2009/10
Zord: végig tolja rendesen, halmozódó hó, pl.1995/6
A szendvicstélrõl gondolkodtam el a minap. Arra jutottam, hogy ez voltaképpen nem speciális jelenség, hanem teleink általános jellemzõje. A szendvicsjelleg többé-kevésbé minden telünkön megvan, csak egyes években jobban kidomborodik feltûnõbb -míg más években kevésbé. Arra gondolok, hogy a november közepétõl december elejéig tartó idõszakban, több évtizedes tapasztalataim alapján, rendkívül gyakran elõfordul egy télies epizód. Kevés olyan évet tudnék mondani, amikor ez nem következett be. A hidegnek ezen elsõ "bemutatkozása" után rendszerint elõoldali-zonális helyzetek következnek december második felében, s sokszor még január elsõ felében is. Tulajdonképp ez az un. "karácsonyi hóolvadás", ezért viszonylag ritka nálunk a fehér, a hideg, a téli idõjárással beköszöntõ karácsony.
Aztán január második felében és februárban újra gyakorivá lesznek blocking-szituációk, annak minden, térségünk idõjárására gyakorolt következményével. Tulajdonképp csak a "szendvics" rétegeinek vastagságában térnek el egymástól enyhe, és hideg teleink. Kissé humorosan beszélhetünk hideg és meleg szendvicsekrõl. Hideg tél esetén a december is már zord, de akkor is rendszerint van az ünnepek tájékán 5-10 napos zonális, enyhébb idõszak. Így volt ez a nagyon zord 1978/79-es, és az emlékezetesen zimankós 1986/87-es tél esetében is.
Enyhe tél esetén ez a zonális, enyhe "bennéke" a szendvicsnek túlteng. Lehet, csak novemberben és februárban van valami telecske.
A légkörfizikai magyarázat kötelezõ,ezért én meg is próbálok felvázolni egy lehetséges mechanizmust teleink szendvics jellegének indoklására.
Eszerint két jelentõs, arktikus-szubarktikus hidegpool van télen az északi féltekén: az észak-eurázsiai (szibériai), és az észak-amerikai (kanadai arktikus szigetvilág és a Hudson-öböl környéke) Ezeket az észak-atlanti melegáramlás (tengeráramlás és szélrendszer) elég jól elszeparálja egymástól, bizonyos fokig "külön életet élnek"
A meteorológiai õsz vége felé (novemberben) elõször a szibériai hideg terület válik "akcióképessé", feltehetõleg azért, mert ebben a régióban több a szárazföld, ezért gyorsabb a lehûlés, mint az inkább tengeri fekvésû észak-amerikaiban. Gondolhatunk még a Földközi-tenger meleg vizeinek hatására, melyhez hasonló meleg beltenger az Újvilágban csak a Mexikói-öböl, amely sokkal délebbre helyezkedik el a Földközi-tengernél. Tehát joggal feltételezhetõ, hogy az õsz végén elõször Eurázsiában lesz nagy a hõkontraszt, illetve itt lesz a legnagyobb a hõgradiens. Éppen ezért Európa környékén történik jelentõsebb hidegleszakadás, azaz az észak-eurázsiai hidegtömeg "lõ" elõször. Ez a hidegelárasztás könnyen a mi térségünket is elérheti, innen van a késõ õszi hideg epizód. (A "szendvics" elsõ "kenyérszelete") A meridionális, hidegelárasztásos idõszak azonban hõtranszport révén csökkenti a hõkontrasztot, az észak-eurázsiai hidegtömeg egy idõre "akcióképtelenné" válik.
Valószínû, hogy legtöbb esetben ezzel együtt a hemiszférikus hõkontraszt is csökken valamelyest, némileg lelassul a nyugati "futószalag" Ennek következtében december közepe táján nagyon gyakran elõáll egy csendesebb, anticiklonális, hideg epizód idõjárásunkban.
Késõbb, rendszerint a napforduló táján, a lassabban felépülõ észak-amerikai szubarktikus hidegpool utoléri, meg is haladja fejlettségben az észak-eurázsiait. Tehát, itt lesz a nagyobb hõgradiens, a jelentõsebb baroklin instabilitás, következésképp stabil örvényesedés, meridionálisba váltás.
Észak-Amerikára rászakad a hideg, elõzõleg azonban részben az észak-amerikai hidegmag kifejlõdése, részben az egész északi félteke további lehûlése miatt a hemiszférikus hõkontraszt nagyon kiélezõdik, erõsen felgyorsulnak a nyugati áramlások. E gyors nyugati áramlási szalagot az átmenetileg "kiürült" észak-eurázsiai "hidegraktár" nem képes begörbíteni, meridionálisra fordítani. Így térségünkben tartósabb zonalitás áll elõ. Tulajdonképp ez lenne a "karácsonyi hóolvadás" receptje, így jön létra a "szendvics" enyhe "tölteléke".
A késõbbiekben, amennyiben az észak-eurázsiai hidegpool legalább átlagos mértékben regeneráció-képes, akkor a zonális áramlásban, gátolt hõcsere mellett regenerálódik is. Ennek az a következménye, hogy január elejére-közepére megint elégséges lesz a hõkontraszt egy újabb hidegleszakadáshoz, az áramlásnak átfogó meridionálisba váltásához a mi nagytérségünkben. A tél második fele ezért a leggyakrabban újra blocking-ra hajló, hidegadvekciós, hideg anticiklonos (és/vagy mediciklonos) helyzeteket hoz. Ez a téli idõszak a "szendvics" második "kenyérszelete"
Látható, hogy bár téli idõjárásunk hullámzására sok, és térben esetleg nagyon távoli tényezõ hat(hat), mégis, a legközvetlenebb és legerõsebb faktor az észak-eurázsiai hidegtömeg fejlettsége, regeneráció-készsége. Ez a fejlettség, regeneráció-készség szezononként nagyon eltérõ lehet, azonban úgy néz ki, hogy egyazon szezonon belül állandó, lényegében nem változik.
Ha jelentõs, és akcióképes ez a tõlünk északkeletre elhelyezkedõ hidegtömeg, úgy már decemberben kifejezett, tartós meridionalitás, északi-északkeleti áramlások jellemzik idõjárásunkat. A "karácsonyi" enyhülés rövid idõtartamú. Igazán hideg teleken elõfordul, hogy csupán egy hétig, tíz napig tart. Ellenkezõleg: enyhe teleken, rosszul regenerálódó hidegbázis esetén olyat is láthatunk, hogy novemberben van néhány napos hideg epizód, aztán már csak január legvégén, februárban tér vissza újra néhány napra a hideg.
Eszerint a hidegmagunk fejlettsége a "szendvics szeletek" vastagságát szabályozza.
A fenti elképzelés "mellékesen" magyarázatot ad az Európa és Észak-Amerika idõjárása között télen nagyon sokszor tetten érhetõ "libikóka játékra" is.
Hangsúlyozom, írásom csupán kísérlet a mi telünk gyakori szendvics-jellegének megmagyarázására. És természetesen itt gyakori forgatókönyvrõl van szó, nem kizárólagosról. Az idõjárás nemegyszer fütyül az ilyen sémákra.
Aztán január második felében és februárban újra gyakorivá lesznek blocking-szituációk, annak minden, térségünk idõjárására gyakorolt következményével. Tulajdonképp csak a "szendvics" rétegeinek vastagságában térnek el egymástól enyhe, és hideg teleink. Kissé humorosan beszélhetünk hideg és meleg szendvicsekrõl. Hideg tél esetén a december is már zord, de akkor is rendszerint van az ünnepek tájékán 5-10 napos zonális, enyhébb idõszak. Így volt ez a nagyon zord 1978/79-es, és az emlékezetesen zimankós 1986/87-es tél esetében is.
Enyhe tél esetén ez a zonális, enyhe "bennéke" a szendvicsnek túlteng. Lehet, csak novemberben és februárban van valami telecske.
A légkörfizikai magyarázat kötelezõ,ezért én meg is próbálok felvázolni egy lehetséges mechanizmust teleink szendvics jellegének indoklására.
Eszerint két jelentõs, arktikus-szubarktikus hidegpool van télen az északi féltekén: az észak-eurázsiai (szibériai), és az észak-amerikai (kanadai arktikus szigetvilág és a Hudson-öböl környéke) Ezeket az észak-atlanti melegáramlás (tengeráramlás és szélrendszer) elég jól elszeparálja egymástól, bizonyos fokig "külön életet élnek"
A meteorológiai õsz vége felé (novemberben) elõször a szibériai hideg terület válik "akcióképessé", feltehetõleg azért, mert ebben a régióban több a szárazföld, ezért gyorsabb a lehûlés, mint az inkább tengeri fekvésû észak-amerikaiban. Gondolhatunk még a Földközi-tenger meleg vizeinek hatására, melyhez hasonló meleg beltenger az Újvilágban csak a Mexikói-öböl, amely sokkal délebbre helyezkedik el a Földközi-tengernél. Tehát joggal feltételezhetõ, hogy az õsz végén elõször Eurázsiában lesz nagy a hõkontraszt, illetve itt lesz a legnagyobb a hõgradiens. Éppen ezért Európa környékén történik jelentõsebb hidegleszakadás, azaz az észak-eurázsiai hidegtömeg "lõ" elõször. Ez a hidegelárasztás könnyen a mi térségünket is elérheti, innen van a késõ õszi hideg epizód. (A "szendvics" elsõ "kenyérszelete") A meridionális, hidegelárasztásos idõszak azonban hõtranszport révén csökkenti a hõkontrasztot, az észak-eurázsiai hidegtömeg egy idõre "akcióképtelenné" válik.
Valószínû, hogy legtöbb esetben ezzel együtt a hemiszférikus hõkontraszt is csökken valamelyest, némileg lelassul a nyugati "futószalag" Ennek következtében december közepe táján nagyon gyakran elõáll egy csendesebb, anticiklonális, hideg epizód idõjárásunkban.
Késõbb, rendszerint a napforduló táján, a lassabban felépülõ észak-amerikai szubarktikus hidegpool utoléri, meg is haladja fejlettségben az észak-eurázsiait. Tehát, itt lesz a nagyobb hõgradiens, a jelentõsebb baroklin instabilitás, következésképp stabil örvényesedés, meridionálisba váltás.
Észak-Amerikára rászakad a hideg, elõzõleg azonban részben az észak-amerikai hidegmag kifejlõdése, részben az egész északi félteke további lehûlése miatt a hemiszférikus hõkontraszt nagyon kiélezõdik, erõsen felgyorsulnak a nyugati áramlások. E gyors nyugati áramlási szalagot az átmenetileg "kiürült" észak-eurázsiai "hidegraktár" nem képes begörbíteni, meridionálisra fordítani. Így térségünkben tartósabb zonalitás áll elõ. Tulajdonképp ez lenne a "karácsonyi hóolvadás" receptje, így jön létra a "szendvics" enyhe "tölteléke".
A késõbbiekben, amennyiben az észak-eurázsiai hidegpool legalább átlagos mértékben regeneráció-képes, akkor a zonális áramlásban, gátolt hõcsere mellett regenerálódik is. Ennek az a következménye, hogy január elejére-közepére megint elégséges lesz a hõkontraszt egy újabb hidegleszakadáshoz, az áramlásnak átfogó meridionálisba váltásához a mi nagytérségünkben. A tél második fele ezért a leggyakrabban újra blocking-ra hajló, hidegadvekciós, hideg anticiklonos (és/vagy mediciklonos) helyzeteket hoz. Ez a téli idõszak a "szendvics" második "kenyérszelete"
Látható, hogy bár téli idõjárásunk hullámzására sok, és térben esetleg nagyon távoli tényezõ hat(hat), mégis, a legközvetlenebb és legerõsebb faktor az észak-eurázsiai hidegtömeg fejlettsége, regeneráció-készsége. Ez a fejlettség, regeneráció-készség szezononként nagyon eltérõ lehet, azonban úgy néz ki, hogy egyazon szezonon belül állandó, lényegében nem változik.
Ha jelentõs, és akcióképes ez a tõlünk északkeletre elhelyezkedõ hidegtömeg, úgy már decemberben kifejezett, tartós meridionalitás, északi-északkeleti áramlások jellemzik idõjárásunkat. A "karácsonyi" enyhülés rövid idõtartamú. Igazán hideg teleken elõfordul, hogy csupán egy hétig, tíz napig tart. Ellenkezõleg: enyhe teleken, rosszul regenerálódó hidegbázis esetén olyat is láthatunk, hogy novemberben van néhány napos hideg epizód, aztán már csak január legvégén, februárban tér vissza újra néhány napra a hideg.
Eszerint a hidegmagunk fejlettsége a "szendvics szeletek" vastagságát szabályozza.
A fenti elképzelés "mellékesen" magyarázatot ad az Európa és Észak-Amerika idõjárása között télen nagyon sokszor tetten érhetõ "libikóka játékra" is.
Hangsúlyozom, írásom csupán kísérlet a mi telünk gyakori szendvics-jellegének megmagyarázására. És természetesen itt gyakori forgatókönyvrõl van szó, nem kizárólagosról. Az idõjárás nemegyszer fütyül az ilyen sémákra.
Azon gondolkodom, hogy az izlandi Bardarbunga-Holuhraun hasadékvulkáni mûködés lehet az 1991-es Pinatuboo kitöréshez hasonlóan bezavar majd.
Hiszen a vulkáni mûködés lassan kaldera-beszakadással járhat, ami egy erõs robbanásos kitörést okozhat, jelentõs SO2 emisszióval.
Már több tudós a Laki 1783-84-es mûködéséhez hasonlítja a mostanit, íme egy cikk: Link
Hiszen a vulkáni mûködés lassan kaldera-beszakadással járhat, ami egy erõs robbanásos kitörést okozhat, jelentõs SO2 emisszióval.
Már több tudós a Laki 1783-84-es mûködéséhez hasonlítja a mostanit, íme egy cikk: Link
Idén nyárra mit jelzett?Csapadék ügyileg pl? Tudsz linkelni belõlük vagy amelyek az utóbbi telet jelezték elõre? Köszönöm.
A CFS nem [rossz], és egyik modell sem az. Ezek mögött olyan mennyiségû tudomány, know-how van, amit el se tudsz képzelni. Az igaz, hogy egy szezonális elõrénél nagy a hibalehetõség, a prognózis frissítésrõl-frissítésre alapvetõen megváltozhat (lásd 2012 február)
De ez nem jelenti, hogy vállrándítással elintézhetjük, amit a CFS mutat. Hosszabb ideje figyelem a szezonális prognózisait: több a találat, mint a mellélövés, és néha nagyon beletalál.
[kapcsolódó rész törölve. mod. ervin]
De ez nem jelenti, hogy vállrándítással elintézhetjük, amit a CFS mutat. Hosszabb ideje figyelem a szezonális prognózisait: több a találat, mint a mellélövés, és néha nagyon beletalál.
[kapcsolódó rész törölve. mod. ervin]
Azért azt tegyük hozzá, hogy a múlt télen rendkívül olcsó dolog volt hosszabb távra jósolni: a dec. közepére a kontinens centrumában kialakult 1040 hepás anticiklon-óriás, tõle északra dühöngõ zonalitás, Észak-Amerikára keményen rászakadó hideg... Az ilyen felállás természetesen enyhe idõt jelent térségünkben, ez nem is kérdés (kevésbé enyhét csak hidegpárna kialakulása esetén) És ez a makrocirkulációs típus nagyon stabil, hosszú ideig fennáll, kivált decemberben és január elsõ felében.
Már dec. 10. körül megírtam, hogy január közepénél, második felénél elõbb aligha lesz északi, északkeleti légmozgás, hideg, téli idõ. Persze azt nem tudom, hogy a CFS szezonális elõréi pontosan hogy készülnek. A számítógép nyilván "dob" valamit, hogy aztán ehhez az ember mit tesz hozzá, az valószínûleg "mûhelytitok"
Ennyire kifejlett formában, ennyire szélsõségesen tartósan talán nem jelentkezik majd az idei télen a "rossz tél" tipikus szinoptikai képe. Ezt semmi másból nem gondolom, csak abból, hogy a tavalyi cirkulációs jelleg extrém volt, és a következõ évben is kifogni egy ugyanilyet: ehhez már balszerencse kell(ene) Természetesen erre lehet mondani, hogy ha dobtunk a kockán egy hatost, az nem csökkenti annak valószínûségét, hogy a következõ dobásunk is hatos lesz. Mégis, a tapasztalat mást mutat. Jónéhány szélsõségesen enyhe telet tartok számon 1974-tõl mostanáig. A következõ tél mindegyik esetben hidegebb lett, ha több esetben nem is sokkal. Olyat, hogy egy 1997/98-as szabású után jött volna egy 2006/2007 enyheségû, én sohasem láttam (Azt persze nem állítom, hogy ebbõl következõleg ilyesmi nem is lehetséges) És ritkábban olyan is volt, hogy kifejezetten enyhe telet igen zord idõszakokat is tartalmazó tél követett.
Az én "prediktorom" egyelõre egy átlagosnál valamivel enyhébb, de viszonylag tisztes szendvicstelet sejt. Hangsúlyozom: ez sejtelem, nem egzakt prognózis. Viszont van megfogható alapja: például, a sokévi átlag körüli hõmérsékletû (tehát nem kifejezetten kánikulás, aszályos) nyár, sok sekély ciklonnal. Az augusztus második felében szépen beinduló advekció, néhány jobbfajta hidegöblítéssel -ez esetleg a minket érintõ sarki hidegpool fejlõdõképességére utalhat. A Namias-ciklus elég korán határozott formát öltött: az augusztus végi hidegleszakadás után most jön a következõ, hidegöblítésre hajló idõszak. Könnyen elképzelhetõ, hogy októberi huzamosabb AC uralom, északi zonalitás után novemberben szigorúbb, télies formában ránk szakad a hideg -és máris kész a "szendvics" elsõ "kenyérszelete" Ezt persze menetrendszerûen követné a tél közepi zonalitás, nyugati áramlás.
Valami olyasféle kimenetelre tudok tippelni, mint a rendkívül enyhe 1982/83-as telet követõ 1983/84-es szendvicstél esetében volt.
Még egyszer ideírom, a félreértések elkerülésére: ezek tippelgetések, melyek a múlt teleken szerzett tapasztalataimon alapulnak. Mindenesetre most ezek az elképzeléseim bizonyos mértékig összecsengenek az egzakt szezonális prognózissal.
Már dec. 10. körül megírtam, hogy január közepénél, második felénél elõbb aligha lesz északi, északkeleti légmozgás, hideg, téli idõ. Persze azt nem tudom, hogy a CFS szezonális elõréi pontosan hogy készülnek. A számítógép nyilván "dob" valamit, hogy aztán ehhez az ember mit tesz hozzá, az valószínûleg "mûhelytitok"
Ennyire kifejlett formában, ennyire szélsõségesen tartósan talán nem jelentkezik majd az idei télen a "rossz tél" tipikus szinoptikai képe. Ezt semmi másból nem gondolom, csak abból, hogy a tavalyi cirkulációs jelleg extrém volt, és a következõ évben is kifogni egy ugyanilyet: ehhez már balszerencse kell(ene) Természetesen erre lehet mondani, hogy ha dobtunk a kockán egy hatost, az nem csökkenti annak valószínûségét, hogy a következõ dobásunk is hatos lesz. Mégis, a tapasztalat mást mutat. Jónéhány szélsõségesen enyhe telet tartok számon 1974-tõl mostanáig. A következõ tél mindegyik esetben hidegebb lett, ha több esetben nem is sokkal. Olyat, hogy egy 1997/98-as szabású után jött volna egy 2006/2007 enyheségû, én sohasem láttam (Azt persze nem állítom, hogy ebbõl következõleg ilyesmi nem is lehetséges) És ritkábban olyan is volt, hogy kifejezetten enyhe telet igen zord idõszakokat is tartalmazó tél követett.
Az én "prediktorom" egyelõre egy átlagosnál valamivel enyhébb, de viszonylag tisztes szendvicstelet sejt. Hangsúlyozom: ez sejtelem, nem egzakt prognózis. Viszont van megfogható alapja: például, a sokévi átlag körüli hõmérsékletû (tehát nem kifejezetten kánikulás, aszályos) nyár, sok sekély ciklonnal. Az augusztus második felében szépen beinduló advekció, néhány jobbfajta hidegöblítéssel -ez esetleg a minket érintõ sarki hidegpool fejlõdõképességére utalhat. A Namias-ciklus elég korán határozott formát öltött: az augusztus végi hidegleszakadás után most jön a következõ, hidegöblítésre hajló idõszak. Könnyen elképzelhetõ, hogy októberi huzamosabb AC uralom, északi zonalitás után novemberben szigorúbb, télies formában ránk szakad a hideg -és máris kész a "szendvics" elsõ "kenyérszelete" Ezt persze menetrendszerûen követné a tél közepi zonalitás, nyugati áramlás.
Valami olyasféle kimenetelre tudok tippelni, mint a rendkívül enyhe 1982/83-as telet követõ 1983/84-es szendvicstél esetében volt.
Még egyszer ideírom, a félreértések elkerülésére: ezek tippelgetések, melyek a múlt teleken szerzett tapasztalataimon alapulnak. Mindenesetre most ezek az elképzeléseim bizonyos mértékig összecsengenek az egzakt szezonális prognózissal.
Hát ez mondjuk - fõleg a tél elsõ felét illetõen - egyelõre nem túl optimista jövõkép Link , ehhez ráadásul sok csapadék
társulna Link
talán a február és a március hozhatna némi jóvátételt. Makroszinoptikailag CFS ´barátunk´ szerintem azt kívánja sugallni, hogy a tél elsõ fele az erõs zonalitás jegyében telne, majd ez fokozatosan megszûnne és AC-dominancia érvényesülne (ködpárna, a sokévi átlaghoz közeli T-viszonyok). A kép még úgyis számtalanszor változni fog, de (nemcsak) számomra érdekes lesz figyelni, hogy az idei 1. negyedévi kiváló teljesítmény után (CFS sorra jól kitapintotta a vaskos pozitív T-anomáliákat Közép-Európában) a sikerszéria tovább folytatódik-e, vagy egy esetleg inkább keményebb tél rácáfol majd a mostani szezonális prognózisokra.
társulna Link
talán a február és a március hozhatna némi jóvátételt. Makroszinoptikailag CFS ´barátunk´ szerintem azt kívánja sugallni, hogy a tél elsõ fele az erõs zonalitás jegyében telne, majd ez fokozatosan megszûnne és AC-dominancia érvényesülne (ködpárna, a sokévi átlaghoz közeli T-viszonyok). A kép még úgyis számtalanszor változni fog, de (nemcsak) számomra érdekes lesz figyelni, hogy az idei 1. negyedévi kiváló teljesítmény után (CFS sorra jól kitapintotta a vaskos pozitív T-anomáliákat Közép-Európában) a sikerszéria tovább folytatódik-e, vagy egy esetleg inkább keményebb tél rácáfol majd a mostani szezonális prognózisokra.
Így van:
2001 az 5., 1998 a 11. leghidegebb december volt 1891 óta.
2001 az 5., 1998 a 11. leghidegebb december volt 1891 óta.
Igen, szépen jön fel az utóbbi napokban, 18-án -0,81-en állt, de az a cikloncsalád masszívan visszaviszi majd sajnos, csak a mértéke kérdéses szerintem.
Rendben, akkor október végéig megfuttatjuk mindhárom versenyzõt!
Rendben, akkor október végéig megfuttatjuk mindhárom versenyzõt!
Az tavalyi rémséget megelõzõ utolsó három rém: 1993/94, 1997/98, 2006/07.
A 93/94-es "tél" (ami november végén véget ért) után a 94/95-ös kissé enyhe lett, de télies és kemény januárt adott.
A 97/98 után jövõ 98/99-es tél az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb tele lett.
A 2006/07-es tél utáni 2007/08-as átlag feletti tél lett, száraz, de hideg decembert és félig télies januárt adott.
Ami érdekes, hogy a 98-as és 2001-es december évszázados léptékben is emlékezetesen hideg lett és a 2008-as is átlagosnál hidegebb lett.
Emiatt is várom a hónap végét légnyomás-anomália ügyében.
A 93/94-es "tél" (ami november végén véget ért) után a 94/95-ös kissé enyhe lett, de télies és kemény januárt adott.
A 97/98 után jövõ 98/99-es tél az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb tele lett.
A 2006/07-es tél utáni 2007/08-as átlag feletti tél lett, száraz, de hideg decembert és félig télies januárt adott.
Ami érdekes, hogy a 98-as és 2001-es december évszázados léptékben is emlékezetesen hideg lett és a 2008-as is átlagosnál hidegebb lett.
Emiatt is várom a hónap végét légnyomás-anomália ügyében.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat