Bioszféra

Járay prof sem írt 150, élõ, állati szervet hordozó páciensrõl. Más sem.
Ez eddig olyan, mintha 19. századi forrásokra hivatkozva bizonygatnád, hogy van élet a Marson.

A neten találtam ezt a cikket, melybõl két részletet idézek:
"A technológiai lehetõségek gyakran a társadalmi ismeretek és a tényeken alapuló társadalmi konszenzus elõtt járnak" folyton ezt emlegettem minden vitában, csak más szavakkal.
Maga a cikk "A biotechnológia és az orvostudomány vívmányainak lakossági fogadtatása", mely egy 1991 óta Európában folytatott felmérés és itthon 2003-ban ezer fõs minta kérdõíves eredményeit közli.
Még egy kiemelés a szövegkörnyezetbõl, de nem csúsztatási szándékkal "A tudományos beállítódást mérõ befogadási index alapján elmondhatjuk, hogy a magyar lakosság 38%-a határozott érdeklõdést mutat az új eredmények és vívmányok iránt, úgy véli, hogy kellõképpen informált ezekben a témákban, és megérti az ezekrõl szóló tudósításokat. Ugyanakkor a lakosság kevesebb, mint egyharmadára (29%) a befogadás teljes hiánya jellemzõ" Link

Én már az elõbb lezártam a dolgot, mégsem hagyom annyiban, ott is megírtam, a keresési kulcszó: xenotransplantatio és xenotranszplantáció Csatoláshoz, idézéshez túl sok a találat, célszerûbb rákeresni és kiválogatni. Van közöttük hitelesnek elfogadható konkrét szakorvosi cikk is, a problémákkal és a lehetséges megoldásokkal foglalkozó szakkönyveket is ajánlanak. Tehát nem nyomós érv hogy CSAK a tévében aktuálisan látott filmekre hivatkozok, azt sejtetve hogy nem néztem utána még a neten sem; biológus-kutató rokonaimaimat sem "felvágásból" említettem.
Amúgy a xenotransplantatio nem mai téma:
1913 - Schonstadt higanymérgezettbe majomvesét operált.
1963 - Reemstma hat csimpánz vesetx.
1964 - Hardy csimpánz szív emberbe
1984 - Bailey páviánszív tx. 14 napos csecsemõbe, további három szív tx. Ezt követõen etikai viták, "legyen ez a határ, melyet a természet számunkra állított”
Hónapokkal ezelõtt Spektrum és a mai napon az M1 tévé egy-egy órás népszerûsítõ filmben, ezek szerint népes statisztériával nem valódi betegekkel, több kórházi és laboratóriumi helyszínen forgatott és összevágott filmet, mely felelõtlenül hamis illúziókat kelt a szervátültetésre váró emberek tízezreiben, akár be is lehetne perelni mindkét filmescsoportot (vagy a mögöttük álló érdekcsoportokat) félrevezetésért. Joggal tennék és nem születnének ilyen hamis reményeket keltõ dokumentumfilmek, vajon miért nem tett feljelentést még senki? Az egyik netes találat konkrétan 150 részben eredménytelen sertésmájbeültetésrõl ír. A Spektrumon vetített film sertésvesével élõ embereket szólaltatott meg, akik önként vettek részt a kísérletben. Bizonyára a nézettség érdekében sugározták a filmeket, nem törõdve a félrevezetés, megtévesztés következményeivel, szándékosan hamis reményeket keltettek a szervátültetésre váró emberekben.
Közbevetõleg egy magyar idézet (Dr. Járay Jenõ munkájából):
"* zoonozis. Az állati - részben ismert, részben ismeretlen - kórokozók passzálódása emberre világméretû, esetenként leküzdhetetlen járványt indítana el, hasonlóképpen a zöldmajomból származó HIV-vírushoz. Ez jelenleg a xenotranszplantáció még megoldatlan problémája és egyben etikai akadálya is." Forrás: Link Dr. Járay Jenõ
Remélem senki nem veszi csúsztatásnak ezt a szövegkörnyezetbõl kiragadott sort: "A klinikusok által is elfogadott sertés xenotranszplantáció etc." Ha jól értelmezem a szöveget, a kiemelt rész a "fõprobléma", de erre is keresik a megoldást. Csatolások tömege helyett elegendõnek tartom ajánlani a fenti keresési kulcsszavak alapján a keresést a neten, akad bõven külföldi és hazai szakcikk. Nehéznek, de nem megoldhatatlannak találják a xenotranszplantációt, az általam "csak" megemlített két filmet a jelenleg is folyó kísérletekrõl forgatták, megszólaltatva a sertésves xenotranszplantációra önként vállalkozó megmûtött személyeket. Náluk fedezték fel a kórokozók "passzálódását", melyek még nem ártalmasak, de évtizedekig lappanganak. Kérdés, életmentõ esetben érdemes e vállalni az egyénnek szoros orvosi ellenõrzés mellett a több évtizedes lappangást a gyors halál helyett; az emberiségnek pedig a kórokozók esetleges járványkeltõ mutálódását néhány ember életének meghosszabítására. Most már írok a Spektrumnak is, az M1-nek is, konkrét adatokat kérek tõlük, és megkérdem ki lektorálta filmet és tartalmát. Nem állt szándékomban többet írni, sem vitatkozni senkivel, de a kapott választ még megírom vagy hozzáférhetõvé teszem, hogy igazoljam, NEM "csúsztatok". Miért tenném? Hogy engem tartsanak itt a "fõokosnak"? Annál már öregebb vagyok, minden percben "féllábbal a sírban", semmi nem motivál, csupán érdekességként írtam meg, a Spektrum után ma délelõtt az M1 vetített eredményeket sejtetõ filmet a kérdéskörrõl. Ettõl függetlenül, én hiszek a fejlõdésben, nem a lehetetlenségét hajtogatom, az eddig megismert problémákat hangoztatva. Nem azért van tévém hogy minden szemetet megnézzek, hanem kiválogatom az arra érdemes filmeket. Ha nem teszem, az olyan, mintha a netet is ostoba linkelések könyvtárának tartanám(aminthogy sok esetben az is), a széles látókört szûklátókörüséggel cserélném fel, a szakemberek közül is csak egyes számomra kedvezõ véleményt állító személyek véleményét fogadnám el. Akit érdekel a téma, keressen rá a neten, talál bõven szakcikkeket pro és kontra, de a xenotranszplantáció lehetõségét egyik sem veti el, sõt kívánatosnak tartja a további kutatásokat. Részemrõl már az elõbb lezártam, már csak akkor jelentkezem, ha konrét adatokat megkaptam az emberes kísérletekrõl. Ettõl még senki nem hibás ha szubjektív véleményen alapuló téves, csúsztatott, szenzációkeltõ vagy "begyöpösödött" információkat kap és említ meg érvelésében. Vagy ne fogadjunk el semmit, mert úgyis szubjektív ítéleten alapuló "önigazoló ferdítés" a kapott információ. Legjobb úgy tenni mint a három majom: nem látok-nem hallok-nem beszélek arrról ami az érvényes dogmák szerint elfogadhatatlan, különben kiátkozzák az embert, mint anno, amikor a korabeli elfogadott tézisek szerint az "ellenlábasokról"(értsd Ausztrália) is tilos volt említést tenni Többé nem is teszem, csak az említett tévéktõl kapott válaszokat, konkrét adatokat írom meg, aztán velük lehet polemizálni.

Nem is annyira a begyûjtése-bár aki nem szeret hason kúszni a cserjék alatt annak az -,mint inkább a pucolása...
Most kezdenek errefelé is elõbújni a gombákok,de minõ fájdalom:a héten egyáltalán nem lesz idõm kimenni a Mátrába-se...
Egy ismerõsöm szedett ma 4kiló vargányát.Sötét hátút tölgyesbõl,a világosat fenyvesbõl.

Mostanában tényleg nem nagyon

Ha most volna zsebben mondjuk 100 dollárom, azonnal be tudnám rakni azokat a tudományos folyóiratokat, orvosi és biológiai szaklapokat, amelyek a majdani klinikai tesztekrõl szólnak. Sajnos az információ drága. Te viszont számítógépguruként talán meg tudnál hekkelni pár oldalt, ahol hozzáférnénk a hiteles kutatási eredményekhez...
Te még a tévémûsorokon kívül nem tettél be egy forrást sem, fõleg nem hiteles tudományos forrást, ahol az általad felhozott 150 vagy akárhány állati szervvel ÉLÕ emberrõl említést tesznek.
Arról meg senki nem beszélt, fõleg nem én, hogy nem foglalkoznak vele, nem folynak komoly kutatások, ahogy most ezt leírod, az súlyos csúsztatás.
Példéul az idei xenotranszplantációs világkonferencián lesz szó az inzulintermelõ disznósejtekkel folyó kísérletekrõl, fõként arról, hogy milyen kritériumai vannak az EMBERES KÍSÉRLETEKNEK.
Részemrõl lezártam.

Meglepõ volt ez a zsákmány, majd mesélek róla

Hááát, az is lehet, nem ettem még olyat, fügével töltött palacsinta, fügével töltött süti már volt
De akárhogyis van, frissen az igazi!

Ejej, nem nézegeted sûrûn ezt a fórumot, ha ezt kérded
Igen, füge, saját termés, már lekvárként pihen üvegekben

Láttátok? Link Döbbenetes!

Látom szerencsére nincs szögön a gombászcipõ. És még lesz...

Szép dolog ha az ember kitart vélt igaza mellett, de amikor egyre több dolog szól a másik érvei mellett... Az már makacsságnak, nem nyitottságnak tûnik, fõleg hogy nem az Istenrõl vitatkozunk 1. "A szervátültetésekkel foglalkozó kutatósebészek barcelonai világkongresszusukon bejelentették: tizenöt éven belül olyan túlélési esélyek remélhetõk az állati szervek alkalmazásától, amilyeneket ma emberi szervek átültetésével sikerül elérni." 2. "A xenoreaktív hyperacut rejectiot génmanipulációval modifikált sertésen (CD 55, illetve CD 59 expresszálása az endothel felszínére) meg tudjuk elõzni. Ilyen sertések ma már léteznek"
3. Jelenleg kutatás-fejlesztés alatti problémák:
* fiziológiai adaptációs zavarok, melyek részben biokémiaiak, részben statikaiak.
* vallásos elõítélet (pld. iszlám)
* zoonozis. Az állati - részben ismert, részben ismeretlen - kórokozók passzálódása emberre világméretû, esetenként leküzdhetetlen járványt indítana el, hasonlóképpen a zöldmajomból származó HIV-vírushoz. Ez jelenleg a xenotranszplantáció még megoldatlan problémája és egyben etikai akadálya is.
* állatvédõk tiltakozása (ez sertés esetében elhanyagolható)
Én hiszem hogy ezeket a problémákat le fogják küzdeni.
Az hogy "nincs idõd", csak azt mutatja, van aki rögzült ismereteiben hisz, van aki bízik a fejlõdésben, új felfedezésekben, melyre egyre több jel (ld. pld. a Mayo klinika jelentései) mutat, akár elfogadjuk, akár tagadjuk. Ilyen esetben tényleg kár elpazarolni a szabadidõt újabb lehetõségek ismertetésére, megvitatására. Minden ellenvetésed dacára a xenotranszplantációval az egész világon foglalkoznak, remény van a komplikációk leküzdésére. A jövõben megkímélem a fórumot mindenféle fejlesztés-kutatás ismertetésétõl, mert megtörik a rögzült skolasztikus érvelésekkel támogatott makacsságon, parttalan vitába vagy "leintésbe" torkollhat akár anno a levegõnél nehezebb testek repülése. Galileo Galilei az inkvizíció rögzült geocentrikus világképébe ütközött. Én is "visszavonom tanaimat" mivel több szempontból nem vagyok "vitapartner", majd a jövõ igazolja az új iránt fogékony, nyitott emberek reményeit a makacs elutasításokkal szemben. Több mondanivalóm nincs olyan vélekedésekkel szemben, melyek mereven elutasítják a klinikai eredményeket, egyre több helyrõl érkezõ pozitív ismertetõket, melyek elfogadása nem egyenlõ az istenhittel. Kénytelen vagyok emélkeztetni, bár megkereszteltek, de nem vagyok vallásgyakorló, semmi másban sem vagyok bigott. Igaz, tagadásból felépített falakkal elzárkózva a külvilágtól, sokáig meg lehet élni, akár a barlanglakó neandervölgyiek, akiket (állítólag) elsöpörtek a nyílt szavannákról érkezõ emberek. (Ha ugyan a világ nem hatezer éves, ahogy egyesek makacsul vitatkozva állítják) Attól még a világ nem áll meg, bár mindíg akadnak emberek, akik a fejlõdés lehetõségét "úgysem sikerül" tagadják. Én nem erõltettem senkire a "magam" igazát, de több nyitottságot vártam az újabb (NEM UFO, parapszichológiai és egyéb hóbortos site-okról érkezett) hírek iránt ezen a helyen, ehelyett kategorikusan ex katedra van kihirdetve "miért nem lehet", a "hogyan oldható meg" helyett. Elnézést hogy monológjaimmal, igénytelen képeimmel betolakodtam a füvek, fák, lepkék, pókok, gombák, profi fotósok világába, többet nem teszem. Minden jót, "finita la comoedia", immár értelmetlennek érzem jelenlétem, nem fogom tovább bejegyzésekkel offolni az oldalt. Sajnálatosnak tartom az "amit nem látunk, az nincs" véleményt, pedig az elektronokat sem látjuk, mégis vannak. A rokonságom orvos-biológus kutatói sem tagadják az említett lehetõséget, bár a xenotranszplantáció ma még fennálló nehézségeit pontosan ismerik. Õk szerencsére "nyitottak", azért is végeznek (ösztöndíjas) kutatásokat, nem állnak meg az eddig felhalmozott tudás "vaskalapos" továbbadásánál, "egyedülvalóként" befejezett tényként hirdetve azt. Ez szemlélet kérdése. Newton mondta, az emberiség olyan, mint a kisgyermek, aki kavicsokkal játszik a tudás óceánjának partján, miközben a tudás-óceán még megismerésre vár. Szerintem botor ember, aki a fejlõdés lehetõségét is tagadja. Elnézést a hosszért, részemrõl befejeztem. Igazad van, nekem sincs "arra se szabadidõm, se kedvem, hogy megpróbáljak egy makacs hívõt meggyõzni"

Akkor ma fügével töltött vargánya lesz vacsira?

Füge? Vagy mi ez?

Dupla élvezet Link Link Link Link

Dobogókõ alatt jártunk, bioszférát fotóztunk
Harangvirágféle méhhel: Link
Másik virág, szintén méhhel: Link
Harmadik virág (még nem volt idõm beazonosítani õket): Link
Megtámadott a lepke: Link Link
Ez mi, talán békalencse? Vagy csak simán buborékok? Link Link

Egyébként ezek az új Olympus fényképezõvel készültek, itt van már egy hónapja, és még nem volt alkalmam rendes tesztképeket készíteni!

Elég kevesen, pedig nagyon finom, jól szárítható és nem kukacosodik. Kicsit babrás a begyûjtése.

Ne haragudj, de nem fogok Veled megint leállni egy parttalan vitába bocsátkozva.
Mivel nincs tévém, nem tudok e filmrõl se nyilatkozni.
Tudom, hogy igazam van, és ennyi nekem elég, arra se szabadidõm, se kedvem nincs, hogy megpróbáljak egy hívõt meggyõzni arról, hogy nincs isten.

Fekete trombitát a piacon láttam már két hete is, meg a mostani pénteken is, nem keveset.

Én a csirkére hajtok (sárga rókagomba),meg a vargányára.Valaki írta,hogy már látott fekete trombitát,az jelent vmit,mert általában õsszel van az.Egyszer októberben szedtem egy fél kosárnyit belõle és tök jó,mert itt ezen a környéken ezt nem nagyon szedik.

A somlóvecsei rét is ilyen volt, de idén valahogy semmi, egyszerûen nem is értem...
Végül is örökké sehol sem terem.

Noli, volt egy régebbi vitánk, melyben a sertés-implantátumokkal kapcsolatos állításaim egy részét alaposan megkérdõjelezted. Ezért már a Spektrum tévének akartam írni, adjanak pontos infornmációt a sertésvesével élõ emberekrõl, hogy "igazoljam" állításomat. Most ért véget az M1 "királyi tévén" az "Ész-lények" c. francia film. Ebben a disznókat emelték ki. Ha nem "hoax" az egész film, kb. ugyanazt állította bõbevebben, mint a Spektrum filmje. Elmondásuk szerint a sertések felépítése sok tekintetben hasonlítanak az emberi testre, ezért alkalmasak a xenotranszplantációra. Lehet hogy megint "csúsztattak", de állítják, már sok emberek él átültetetett sertés-hasnyálmiriggyel, vesével, májjal, szívbillentyûvel. Elsõsorban a Mayo klinika foglakozik a kutatással, tekintve hogy az USA-ban naponta 15 szervátültetésre várakozó ember hal meg. Azt is kiemelték, a disznó alkalmasabb a xenotranszplantációra mint a majom, mert "belsõ szerkezetük" közelebb áll az emberhez. Az már szinte mellékes hogy 40 féle gyógyszert állatanak elõ a cocákból. Ha rákeresel a "xenotranszplantáció" kulcsszóra, sok cikket dob ki. Igaz a kivetési reakció és a lappangó vírusok problémát jelentenek, ám dolgoznak a probléma feloldásán. Ennek ellenére sok ember vállalja a sertés implantátumok beültetését, hogy életben maradjon. A sertésmáj-beültetés már 150 esetszámnál tart. Etikai alapelv: ha megesszük a malacot, mi a kifogás az arra alkalmas belsõ szervek átültetése ellen? Egyetlen akadály a kivetõdés és a lappangó vírusok, de haladnak a megoldás felé, részben ezért is vállalják az emberek a xenotranszplantációt
Nem is tudom, ezekután "bekérjem" a Spektrumtól a sertésvesével élõ emberek nevét A szócikkeket nem csatolom, nagyon sok van Ui. ezt akartam az elõbb is elmotyogni, de véletlen üresen elküldtem név-vastagítás helyett, bocs

Lordom, mit is akartál mondani?

Persze, ahol szedték, évtizedek óta mindig rengeteg van.

Szerencsés helyszínen voltak, ennyi...

Ez helyszín kérdése... Kolléganõmék tegnap-tegnapelõtt egy rahedlival szedtek itt a Bakony alján a mezõkön...

Teljesen egyetértek, a tikgombának gyakorlatilag lõttek idén, jövõre talán nagyobb szerencsénk lesz.
A birtokon szedtem egy-két tojás alá valót, és ennyi.
Most egy kis szünet, aztán szeptember végétõl irány a nyárfás és a laska

No voltam kint, a kép elég vegyes. Óriás pöfeteg most nem volt egy darab sem, ellentétben a csütörtöki kettõvel. Az õzlábgombák viszont elindultak az akácosokban. (Itt nagyon ritka a nyár közepi õzlábtermés, szinte sosincs meg hozzá a kellõ nedvesség, és ez a faj fokozottan vízigényes.) Ami probléma már lassan két hónapja ( már Dabrony is említette), hogy a sok gyom nem tudott kipusztulni az akácosokból a hosszabb száraz periódus hiánya miatt. (No lám néha lehet, hogy kifejezetten szükség van a nagy szárazságokra?) Így a tikgombára esély sincs ott, és a többi fajnál is bezavarhat. Szerintem itt a legtöbb gomba majd kedd-szerda környékén lehet, de mit sem ér az egész ha hétvégén nem lehet boletusokra vadászni valahol a Börzsönyben. De ezt el sem merem képzelni Ja igen, sárguló csiperke van dögivel persze, mint mindig!

Köszi!

Köszönöm a jószágok nevében is.

Valamilyen bagolylepke vagy közeli rokona lehet, sajnos nem túl természetes a tartása, meg a szárnya is nagyon lekopott, ennyibõl nem tudok többet kideríteni.

Nagyon nagyon szép képek,Gratula!

Sokan azt mondják, hogy a bimbós pöfetegek az elõhírnökei a jó gombatermésnek. Ez így nem igaz. Tény, hogy az esõzések után az elsõk között jelennek meg, utánuk jönnek a nagyobb gombák. Viszont, ha nincs kellõ csapadék, akkor a bimbós pöfetegek után nincs semmi. Mint írtam már, a jövõ hétre várom a környéken a jó termést. A kelgyóktól jelenleg jobban félek, mint a termés elmaradásától.

Az elõbb repült be a szobába ez a gyönyörûség, tudja valaki a nevét? Link

Ma a Gerecsében kirándultunk. Gombaügyileg bejött, amit mondtunk itt pár nappal ezelõtt. Kis bimbós pöffetegeken kívül, csak egy nagy és egy kisebb (rozsdásszárú) fülõke, egy kis erdõszéli csiperke volt. Gyurgyalag, egerész ölyv, holló viszont annál több.

Õ a mérges dajkapók. Szerencsére most nem volt igazán mérges, augusztusban azonban már petézik, s a kölköket igencsak védi. Óvatosan kell fogdozni a fûszálakat a réten, amelyeknek a végét beszövi, nagyon jellegzetes módon behajlítva, nem lehet eltéveszteni sem. Az egyetlen hazai pókfaj, melynek marása klinikai kezelést igényel... Nem kell piszkálni tehát.
A többi kép: Link

Sziasztok! addig is egy kis kerti törpi álcázás.
Link

Figyu, lassan megy fel a gépre, akkor még ki kell vagdosni, kicsinyíteni. Szóval idõ... :-) Tegyél egy zsepit a szád alá. :-)

Addig csurog a nyálunk

Fenn voltam a hegyen, van egy rakat képem, de még csak most töltöm fel õket a PCre, a legnagyobb örömemre kb 30 év után láttam kardoslepkét, ráadásul rögvest kettõt is, és az egyiket meg is cirógattam, meg jól le is fényképeztem. Meg van márges dajkapókom is tök közelrõl. Szóval lesz pár tuti kép estére. :-)

Szép jószágok. Nem hiszem, hogy volt hozzájuk szerencsém eddig, legalábbis nem emlékszem.

De nem ám!
Nyárfaszender:
Link
Hársfaszender:
Link
A színük, alakjuk is más, a hársfaszender sokkal kecsesebb, élénk színekbõl van összerakva. A nyárfaszendernek csak az alsó szárnyán van egy téglavörös folt, amúgy barnás-drappos az egész; a hársfaszender meg nem túl élénk rózsaszín-zöldes-drappos alapvetõen, ha ránézel (ha nemrég kikelt, ergo még nem kopott, szép élénkek tudnak lenni a színei amúgy)

Ja, én is most nézem, hogy csak fazonra egyformák, a mintázatuk más.

Ööö, köszi Noli a pontosítást, akkor fazonra sem egyformák...

Most ébredtem egy kellemes éjszakai bejruti járat után, még nem nagyon látok...

Akkor a kettõ nem ugyanaz?? Mert ugye nem mindegy, hogy nyárfa vagy hársfa!!

Nálunk is, de van egy bazi nagy koronás keresztes hölgy (valszeg kismama), egyik ablakban feszítette ki a hálóját, õ például kimondottan élvezi a nagy légyjárást.
Egyébként azt nézni szoktam a viharvadász kameráin, hogy soknak van pókja, ergo sok rovart vonzanak a fényes objektívek, nem véletlen, hogy eléje szövik a pókok a hálókat. A szárszói pók éjszakánként akkorákat szokott táncolni, jobb, mint a kamera normál látványa. Nappal meg elbújik, reggel érdemes megnézni, amikor csurig van a háló szúnyoggal, ilyesmivel...

Ez nyárfaszender, Laothoe populi :-) Akkora, mint egy kisebb denevér, csak pár oktávval mélyebb a hangja... :-)

Nálunk a lépcsõházba szoktak berepülni. Link Link

Nálunk meg a szúnyogoknak.
Szép a Marci, meg a partja.