Bioszféra

Nem én voltam. A személyi testõrré képzett kóbor cica.

Kisbéka ennyi maradt a kötekedõ sáskából? Persze, ha csak melléütsz is, még a kecske is hülye lesz aki a sírján legel

Link
Sáska maradvány ahogy igértem.

Noli, Hari a gombák kicsinek ilyenek Link "kinyílva" ilyenek Link Link (eredeti kép legelõ állatkákkal)

Hari, egyesével nõnek, néha párban, de egy hekyen több nemigen van, viszont követik a "boszorkánykört"

Kukoricabogár: Link
13-pettyes katica (Adonia variegata): Link

Ennivalóak ezek a bolhafészkek.

Csoportosan nönek? Lehet, hogy az amugyis rövid eletü tintagomba tenyesz ott..

Hogy ne legyen kétség milyen állatka volt ilyen "kegyes a paparazzival""

Az utat kapirgáltam, akkor sétált át az úton egy hangyabolyhoz, ott lecövekelt és nyugodtan tûrte a közeli fotózást is pedig a "képébe" is nyomtam az obit, meg se rezzent, hagyta Süni még nem harapott meg, de ne is tegye, szép két foga van

Azok szerintem kerti tintagombák lesznek, ha ilyen hamar eltûnõsek. Kibújva világosbarnás, fényes kis kalapok, aztán 1 nap múlva megfeketednek, két nap múlva meg csak egy kis folt van a helyükön... Ugyanott nõnek ki általában.

Hú de jó, köszönöm! Úgy nézett ki, mintha valami élõsködõ lett volna!

Hari, a gombáim a komposztgíûjtõ és a tûzrakó környékén (van ott egy csomó tüzifa) telepedtek meg. Nagyra sosem nõnek, kidugják a fejüket az aljnövényzetbõl és "elégnek" a napon, de a telepek szívósan tartják magukat

Coontac, ugrattál, hogy fekve nemigen fotózom Nézd meg az állatka szemét

A szembogarán tükrözõdve láthatod "leborultam" az állatka elõtt, az pedig kegyesen tûrte a fotózást Azt ugyan nem tudom hogy a fekete az a pupillája vagy az obi sötét tömege, de a lábaim látszanak ahogy hasaltam egy hangyabolyban, a világ hangyája rám mászott

A gombáknak nincs szüksegük napfenyre, azonban nedvessegre es sok korhadekanyagra annal inkabb (amit erdöben jobban fellel). Es a Nap jobban kiszaritja a talajt, ezert kedvelik inkabb az erdöket. Ennek ellenere sok gomba kedveli a réteket, kerteket, a gyepek közt nönek. Na ott is inkabb a legeltetett területeket (tragyazva van). Fura lények a gombak, se nem allatok, se nem novenyek..
Hm.. Bizony, a gomba eletenek nagy reszet a föld alatt növekedve tölti, eletenek csak egy periodusaban növeszt szaporodasra alkalmas un. termötesteket, amelyek rövid eletüek.

Szépek! Kár, hogy élöben nem láthattam már nyílásukat.
Azt hittem, a H. rosa chinensis-éhez lesz hasonló, de inkább az itt honos mályvarózsánkhoz (H. syriacus) hasonlít virága.

Ott a billér szokott lefegni, mint egy vállból levágott kéz. Egy "átlagos" kétszárnyúéhoz képest nála jelentõsen kidudorodik, mégis, szerintem ehhez az (egykori evolúciós választóvonalra emlékeztetõ) szárny-csökevényhez lehet köze, annak mintegy pajzsszerû függeléke. Mindenesetre fajtársain is megvan: Link

Én az elmúlt napokban az Õrségben minden általam ismert és megnézett helyemen találtam vargányát. Vasárnap egy gyertyánbokrokkal tarkított ritkás tölgyesben kezdtem, amit jól besüt a nap és mindig ott szoktam elõször találni belõlük, most is így volt. Az egészen aprókat hétfõn szedtem le, arra már szépen megnõttek. Utána szintén hétfõn egy valamivel sûrübb tölgyes bokros szélében taroltam, még a gyalogösvényen is vargányák nõttek. Kedden kíváncsiságból megnéztem a hétfõn leszedett helyeimet, a ritkás tölgyesben a gyertyánbokrok kellõs közepében még igen szépeket találtam, a másik helyen gyakorlatilag már semmit, így egy sötétebb bükk, tölgy vegyes erdõben lévõ helyemet néztem meg, ahol 143 db bronzos vargányát sikerült szednem. Tegnap ugyanitt még szépen akadt belõlük, majd a lucfenyveses helyemet arattam le. Ma sajnos nem értem rá kimenni, de holnap a terveim szerint megnézek egy sûrû, fiatal tölgyest és egy nedves, elég sötét bükk-gyertyános erdõt, amiket eddig békén hagytam, remélem, hogy más is... Majd úgy tervezem, hogy ismét megnézem azt a helyemet, ahol elõször szokott kijönni a vargánya, kíváncsi vagyok, hogy kedd óta volt-e újulat a gombákból, ha nem, akkor 1-2 nap múlva vége ennek a hullámnak. Egyébként a terület tegnap délelõtt kapott egy záport, tegnap délután pedig a döglõdõ osztrák zivatar széle elkapott gombászás közben, ebbõl is esett becslésem szerint kb. 3 mm. Mivel sok helyen láttam gombafonalakat talán ez az esõ is elég lesz, hogy megindítsa õket. A kukacosságot tekintve Floo-hoz hasonlóak a tapasztalataim, mert vasárnap még gyakorlatilag kukacmentesek voltak, hétfõn a nyári vargányák nagy része már férges volt, a bronzosok még nem, kedden már a bronzosak egy része is férges volt, míg tegnap a fenyvesben talált ízletes vargányák nagy része kukacos volt, szerencsére a fiatal bronzosak még nem. Egyébként amelyik csak kissé férges, még szárítani jó. A vargányán kívül hétfõn sok dobverõ méretû õzlábgombát is találtam, amit gombával megtöltve készítettem el. Ezenkívül rengeteg a különféle érdestinórú és a fenyõtinórú is. Tegnap már sok volt a galambgomba is, de a zömük sajnos férges volt, még a legfiatalabbak egy része is. Érdekes, hogy 8-10 nappal ezelõtt a lombos erdõkben még sok volt a rókagomba, míg most csak a lucfenyvesben találtam belõle jelentõs mennyiséget.

Értem No sebaj...így utólag

Én pont tegnap szedtem egy õrségi lucfenyvesben egy kosár vargányát és egy szatyor rókagombát. Ez is elég fiatal fenyves, 2 évvel ezelõtt lett ritkítva, így most már felegyenesedve lehet közlekedni benne. A fenyves elõnye, hogy a nagyobb vargányák már messzirõl észrevehetõk, míg a fiatalabbak éppen hogy kibújnak a vastag moharétegbõl vagy még csak kidudorodik a moha. Egyébként az Õrségben több lucfenyvest ismerek, ahol van vargánya és rókagomba, de erdei fenyvesben még soha sem találtam. Sõt tavaly szeptemberben Zalaegerszegtõl nem messze fenyõalja gomba keresés közben felfedeztem egy olyan lucfenyvest is, ahol egy nagy diszperzites vödör császárgombát sikerült szednem. Elõször messzirõl meglátva õket azt hittem, hogy légyölõ galócák, de közelebbrõl megvizsgálva a fehér pöttyök hiánya és a sárga lemezeik egyértelmûvé tették, hogy császárgombákra leltem. Holnap akarom ezt a helyet megnézni, mert két napja már találtam az Õrségben néhány darab császárgombát.

Talán mezei csiperke, de ezt egy fotó alapján nem lehet eldönteni, szín, szag, ilyesmi illik a csiperke meghatározásához.

Köszönöm a gratulációkat!
A mélységélességgel mindig sokat játszom... néha túl sokat is, aminek az ára néha az, hogy oda a témának viszont születhetnek ilyen képek is...

A gombára van valakinek ötlete? Tele volt vele a kert ott Balatonon, de a biztonság kedvéért távol tartottam tõle a gyerkõcöt. Köszönöm az eddigi rovarmeghatározásokat!

Morzsa a menzáról...?

Számomra még meglepõbb volt, ugyanis régóta hallottam ismerõsõktõl, hogy a fenyvesben is van vargánya, de én sem tudtam soha elképzelni!
Aztán múlt éven szeptemberben egy útmenti fenyves mellett elhaladva több, az árokparton parkoló kocsira lettem figyelmes, és mivel a túlsó oldalon nem volt erdõ, igy nyilvánvaló volt, hogy valakik valamit a fenyvesben szednek!
Bementünk, és jódarabig semmit nem találtunk, csak egy rakás fenyõtinórut, és el is könyveltük, hogy azt szedi a jónép!
Bár furcsa volt, hogy ha azt szedik, akkor miért van tonnaszám!
Aztán eccer csak levágott, vastag szárakra lettünk figyelmesek, megszagoltuk a szárat, és bizony vargányaillata volt!
A kisebbeket otthagyták, mi azokat szedtük fel Link
Bejártuk a fenyvest, és szedtünk vagy 200 db-ot úgy, hogy akik korábban jöttek, biztos többet szedtek, és 3 kocsi állt ott, majd utána még 2 alkalommal mentünk vissza oda szedni....össze lehet számolni, mennyi vargánya volt abban a fenyvesben!
Azóta több fenyvest átjártam, de sehol semmi, még egy helyen tudom hogy van fenyvesben, de multkor ott sem találtam!
Viszont nagyon érdekes, mert ugye a fenyves talajszinten kopár, mint az aszfalt, és nem kell bokrok között kutatni a vargányát, hanem mész és szeded, mintha az útmunkálatoknál szednéd fel azokat a piros bólyákat
Nézegess körbe egy-két fenyvest a környékeden!
Arra kell figyelni, hogy eddigi tapasztalataim alapján a fiatalos fenyvesben nagyobb eséllyel van, mint az öregebben!

A mai sétám során, felfedeztem, hogy a pár napja lencsevégre fogott támadó sáskám úgy látszik másnál is bepróbálkozott. Megtaláltam az egyik hártyás szárnyát. Az udvaron élõ cicák, gondolom bevették a táplálék láncba, de legalábbis atomjaira szedték. Pedig jóval kisebb termetûek mint én, ahogy Coonti fogalmazott. Este teszek fel fotót a szárny maradványról.

A szárnya mögött szerinted mi az a kis világos csomó?

Ó, ez is Link nagyszerû kép lett a karcsú poloskalégyrõl (Cylindromyia brassicaria).

A "kolibri" egy kacsafarú szender (Macroglossum stellatarum). Nem láttál még ilyet? Elég gyakori jószág, bár inkább alkonyattájt szeret kajálni. A petúniát meg az ilyesmi tölcséres, de nem nagy virágokat imádja. Meg a ligetszépét is, de annak olyan édes a nektárja, hogy emberi fogyasztásra is érdemes. :-)

A tegnapi lesben álló pókos kép folytatása (többek közt a zsákmányszerzéssel ), ill. az egész sorozat: Link
a képcímek árulkodnak, ezért ide nem is írok kisregényt. Szerintem érdemes végignézni
Amire kíváncsi lennék, az az 5-ös számú gomba, ill. a 11-12-13-as számú rovar?, amit elõször simán kolibrinek néztem... lebegett a levegõben, szívta a virág nedvét, ill rendkívül gyorsan vert a szárnyával. Kb. 3-4cm hosszú volt, és elég nehezen fotózható, mert gyors helyzetváltoztatásokat csinált ennyi sikerült.
õ Link és õ Link nagyon tetszett

Szerintem a helyi zeneszerzõ szakkör kottáját látjuk. :-)


Holnap már augusztus, lehet, sorban állnak a repjegyfoglalásért az utazái iroda elõtt. Vagy csõdbe ment az iroda, s tüntetnek az utasok.

Nem volt semmi különös akkor idõjárásilag. Igen, lehet akidobosnak lesz igaza.

Adnál a képhez egy jelenidõs idõjárási helyzetképet?
Egybeesésként értékelem a vihar elõtti csendet, a madarak leülésével, az elhallgatásukkal, valamint a kifutószél elõtti csapatos repülésükkel. Ez pusztán a személyes tapasztalatom, ezért kérdem nálatok milyen idõ van?
HA semmi emesény nem reális akkor akidobosnak van igaza!!

Várják a kaját
Én tegnap ugyanezt a jelenetet láttam,csak varjakkal...

Szerintetek mi ez a nagy gyülekezés? Link

Nolim kiváló a "végszavad" A Természettel az emberi lét peremfeltételeinek még megfelõen rendezett, ám azt nem zaklatva, lazán ellenõrzött, "barátságos káoszban" kellene együttélni Igaz ugyan, ez nem termelne rövid távú gyors hasznot, "csak" hosszú távon, gyermekeink, unokáink életében térülne meg, sokan pedig "itt és most" akarnak jól élni, nem törõdve a következményekkel Ui: jelszavuk "egyszer élünk", DE egyrészt kincseit "nem teszik a feje alá ha elmegy", másrészt lehet hogy ezek "itt és most" jól élnek, de utódaiknak már nem lesz hol élniük. Távolabbi hasonlattal, ahogy egy földbirtokos a gyors nyereség reményében elkártyázta õsi birtokát, reménytelen helyzetbe taszítva, földönfutóvá téve ezzel utódait. Egy hazárdjáték, szinte "orosz rulett" amit az emberiség mostanában mûvel minden téren.

Ez tökéletesen így van!!!
Hollandoknál láttam egyszer egy olyan kertecskét, hogy volt benne pár cserje, összevissza nõttek, se nyírás, se semmi, alatta virágos gyep, néhol mohásodott, a cserják alól meg harangvirág, margaréta, ilyesmik kandikáltak ki, mintha csak egy erdõszélen járna az ember. Nagyon barátságos káosz volt benne!

Gyönyörû! A minap itt a lakótelepen VILÁGOSKÉKET láttam, nem kifakult lilát, hanem gyárilag égszínkéket!

Talán annyit, én "sírkertnek" csúfolom ezeket a mértani kerteket. Nomeg a bizánci udvar "pompájára" emlékezet, mely a gazdagságot és hatalmat volt hivatva kifejezni kimért szertartásaival, aranyba-bíborba öltöztetett udvaroncaival. Szép, de élettelen akár egy márványszobor. Egy gondozott kis kert vagy akár szántóföldnyi vetemény, de még egy parlagon hagyott mezõ is sokkal életszerûbb, szinte sugározza az erõt, vitalitást és egészséget Fellengzõs utóirat: szinte érzem a növények "energiáját", a "sírkertek" mellett "megcsap a halál szele" Azt hiszem valamilyen tudat alatti érzés, a díszkertek gondozás nélkül egykettõre elpusztulnának, a "szabad mezõk" ellenben tovább virulnak maguk erejébõl. Szabadok és büszkék

Jaurinum, nem tudom kiegészíteni amit írtál, korrekt, rövid, pontos Egyetértek Ami a gomba "gyökerét" illeti, rosszul fogalmaztam, a micélium fogalmát ismerem, leírás közben az "eltávolítás gyakorlati képeit láttam" nem a gomba részeinek rendszertani megnevezésére figyeltem Persze a Bioszféra is "szabadegyetem", aki hozzászól, ügyeljen a jó megnevezésekre, meghatározásokra, nehogy a témában tájékozatlan olvasóban hibásan rögzüljenek a fogalmak

Persze a nyugton hagyás relatív fogalom... Képzeljétek el, árnyas hûvös zöldben élve, a fejetek felett hirtelen megjelenik egy földrengetõ, dübörgõ, zajos fekete monstrum, alján egy forgó acélkéssel, mely mindent letarol, szétzúz. Kitör a pánik, mindenki szalad ki merre lát. A kisgyerekeket(hangyabábok) felkapkodják és céltalanul kavargó pánikban fejveszetten rohangálnak ide-oda. Pedig ez nem a harmadik világháború "sebészi pontosságú" hadmûvelete, csupán a fûnyíró. Noli hogy mérhetõ ez össze egy rovar makrofotós "halálra-ijesztésével", vagy az égbõl aláhulló mérges permettel, akár egy csizmatalp harckocsi módjára életek sokaságát kioltó "gázolásával"? Bocs, ahogy a Bioszféra a makrózással "bevitt a mikrovilágba", meg tán korosodom is, kezdem másként látni a dolgokat Azoknak is elõbb "makrózniuk" kellene a lábunk alatt kiszolgáltatottan heverõ mikrovilágot, akik a tömegpusztító fegyvereket kifejlesztik Ahogy szerencsétlen kis lények halálsikoltása nem jut el a fülünkbe, ugyanúgy a bombázókban, rakétasilókban, bunkerekben ülõ "gombnyomók" fülébe sem jut el az emberek sikoltása. Persze egy katona, amikor "önvédelmi gyilkolásra" készítik fel, tán nincs is tudatában mit tesz, parancsot hajt végre. Különben is a katona ne gondolkodjon, az soha nem vezet jóra, megeshet, eldobja fegyverét, elhagyja szolgálati helyét, megtagadja a parancsot. Ugyanez vonatkozik a természet erõforrásait felelõtlenül pusztítva kiaknázó "civilekre" is. De akkor "minek jöttünk le a fáról"? A Föld és az ember viszonya emlékeztet egy "tékozló fiúra", aki öreg szüleit zsarolja ki a végsõkig, ahelyett hogy segítene azokon akik felnevelték. Bocs a filóért

Lehet, hogy sokaknak furcsán hangzik (és örülök, hogy te is így látod) de sokkal üdítõbb, természetesebb látvány egy dzsungelszerû, cserják-fák-lágyszárúak tömegével elborított kert, mint egy centire kimért füvû gyep, mellette katonásan álló dísznövényekkel (pláne, ha vegyszerrel is kezeltek..). A biodiverzitás szempontjából legalábbis óriási a különbség - az elõbbi javára.
Gombákhoz: alkalmazkodás, ez vitathatatlan, de nem újkeletû, azaz nem az ember gyûjtõszenvedélye "váltotta ki" belõle a korai spóraérlelést.
2. A gombának nincsen gyökere, a talajban élõ szövedék (hifa illetve micélium) megfelel a száras növény (pl. egy yucca) gyökerének, szárának és levelének. A termõtest pedig kizárólag a szaporodáshoz szükséges (mint a yuccánál a virág és termés).

Úgy gondolom, akkor a gomba részérõl ez már az alkalmazkodás valamilyen foka, csak annyira nõ meg, hogy spórát tudjon szórni Úgy vélem, gyökérzetét csak a tiszta kavicsos rétegig leásva, teljes talajcserével lehetne eltüntetni, amíg nem zavar, nyugton is hagyom. Általában nyugton hagyok mindent a hangyák fotózását leszámítva A szomszédaim nem értik, enyhén irigykednek, mert hozzá sem nyúlok a növényekhez, apróbb fertõzésektõl eltekintve(melyeket "maguktól" kihevernek a növények) mégis virul minden. Õk (van ahol kertészek hada) meghatározott rendszer szerint "szétpermeteznek" mindent, mégis betegednek, pusztulnak növényeik, "újgazdag" szomszédaim gyümölcsfái kiszáradnak, "döglõdnek". Bár Noli írta, a növények immunrendszere erõs. Másutt sincsenek sûrûbben ültetve a fák mint nálam, szerencsére eddig elkerültek a betegségek, bár fertõzésnyomok vannak nálam is, de a fák gyorsan "kinõtték" Általában semmihez sem nyúlok(ez lehet lustaság is), a fûnyírást kivéve, hagyom a maga rendjén haladni a dolgokat, inkább "tanulmányozom a körforgást". A gombákról még annyit, itt a kertben senki nem szedi le a gombákat, "békében" elpusztulnak. A szélsodorta spórák másutt megtelepednek vagy sem, nem tudom. Kösz az infot

Te jó ég!!
A párom "rámparancsolt",hogy azonnal másoljam a receptet
7végén megízleljük!

Akkor valóban valamelyik rovátkolt barom ette túl magát a liliomodból.

Ha jobban bírnák a napsütést, akkor nagyobb valószínûséggel ennék meg a rovarlárvák, puhatestûek, szedné le a Floo-Astral-Bebe-Gogo tengelyhez hasonló gombászbrigád, emígyen nullához közelítõ eséllyel érlelné be spóráit. Ha gyorsan "romlásnak" (=spóraérésnek) indulnak, gondoskodnak a környezõ légtér gombaszaporítóanyag-utápótlásáról. Elvégre ez a céljuk.

Jaurinum, kösz, de a baloldali képen bekarikáztam õket, milliméteres pöttyök. Nincs mivel pattogniuk, mert nincs lábuk és nem mozognak

Gombászok, szépek a gombáitok, az ember szinte irigyel Benneteket, kát hogy a mérgezésem óta vagy ötven éve viszolygok a gombától Csak az jut eszembe, akár "legyökerezett" rovarok is lehetnének magas kitintartalmuk miatt(nomeg a rántott õzláb-kalap, az finom ). Azon is elfilóztam, a nagyobb részük "egyetlen élõlényként összefûzõdve" a föld alatt van, bár nem bírják a klímát, mégis újabb és újabb kalap jelenik meg, mely az árnyékot adó sûrû aljnövényzetbõl kinõve elég a napon. A telepek (több kör is van) föld alatti része életben van, a talaj jó és mindíg kap elég nedvességet(közel a Duna), vajon kiszelektálódik egy új, naptûrõ fajta?

Nagymamámnál pedig a mocsári hibiszkusz ( Hibiscus moscheutos ssp. lasiocarpae ) nyílt ki: Link Link A párta átmérõje ~20cm.

Talán árnyékliliom (Hosta sp.) kezd virágozni. Rovarürüléknek kicsit nagynak tûnik, de leginkább az lehet tényleg. Elég kabócaformák, de ha nem pattan el, akkor nem az.

Noli, van lelked ilyesmit írni? Még nem reggeliztem... Valami fehér virágok jönnek elõ elõ a yuccák tövérõl, úgy tûnik a háttérben látható "lapulevélhez" tartoznak.

Nézem, mi a fene, tetvesedik? A levelei lyukacsosak, mintha kirágták volna õket. De úgy látom a fekete pöttyöknek nincsenek lábaik Rovar ürüléke lenne?

A 4sz-n a négyes számú képet jelenti, de tulajdonképpen választ kaptam astral-tól.
Számomra meglepõ, hogy fenyvesben "vargányászol", mert én nem keresném ott.
Itt nálunk a cseres-tölgyes, bükkösök edõk napsütötte szélei a jó termõhelyek.

Vargánya: az uram kedvence, ha csirkehús darabokat (akár comb, akár mell filé) jó hagymás-szalonnás alapon, fokhagymával, friss majoránnával, egészen picike pirospaprikával fûszerezve, hajszálvékonyra szelt (vagy szárított) vargányával, szintén vékonyra szelt márványos pereszkével együtt megpárolok, a végén meg megijesztem egy kis tejföllel vagy tejszínnel. Jó magyar nokedlival, vagy még inkább olaszos krumpligombóccal (gocchi) szereti. Olyan illata van, hogy összesereglenek a konyhaablak elõtt az emberek az utcán...