Kérdések és válaszok

Sziasztok!

Tud nekem valaki bíztatót mondani a jövõ hét szerda-hétfõ közötti idõtávra a következõ helyszínekre: Dél-Tirol/Kelet-Tirol vagy Toszkána? Én ahogy nézegettem, mindenhol hûvösebbet ígértek, de ez önmagában nem lenne probléma.. de a csapadék. [esõ] . Nos ez ilyen távlatban nyilván bizonytalan, de jól jönne valamilyen info.

Köszönöm.

Sziasztok!
Köszi szépen a válaszokat.
Egyébként Nektek szoktam hinni mindig, mert Ti mindig tudjátok a tutit.

Ez még nagyon messze van, körvonalazni sem nagyon lehet. Talán majd 1 hét múlva.

Egy jó tanács: ne dõlj be az egyéb oldalakon található 30 napos, stb. hosszútávú elõrejelzéseknek, mert ezeknek a beválási aránya pontosan a "vagy bejön, vagy nem" kategória, azaz semmi értelmük.

Esetleg annyit el lehet mondani, hogy hazánkban egy-egy idõjárási felállás ritkán szokott 1-2 hétnél tovább tartani. A következõ 10-12 napban elég változékony idõ várható, frontok, záporok, zivatarok, nagy meleg sem sokszor lesz. Tehát jó eséllyel jöhet a nyaralásotok alatt egy nyugodtabb, szárazabb periódus.

Minden nap lesz kisebb-nagyobb légmozgás

Sziasztok!
Segítsetek légyszí, tudnátok már valamit mondani hogy kb. milyen idõ várható 31-6ig?
Kisgyerekekkel szeretnék a Balatonra menni.
Köszi!

Bebber ciklonosztályozási rendszere alapján a római I-V a helyre vonatkozó mezoléptékü besorolást adja, ezen belül az V az Atlanti-óceán középsõ területeitõl a Biskayai-öblön át a Földközi-tenger térségébe irányuló ciklonpályák besorolása. A ciklonok innen aztán különbözõ pályavonalakon folytatják útjukat ÉK, K vagy DK felé.

A többi ciklonpálya:
I: az atlanti térségbõl ÉK felé a skandináv térségbe
II: az észak-atlanti térségbõl K felé, Közép- és Dél-Skandinávián át ÉK-Európába
III: az észak-atlanti térségbõl DK felé, Dél-Skandinávián és Közép-Európán át Kelet-Európa középsõ területeire
IV: az atlanti térség középsõ területeirõl ÉK felé, ÉNy-Európán és Dél-Skandinávián át ÉK-Európa felé.


Az V-ös csoportban:

Va: Biskayai-öböl - Ibériai-félsziget - Genovai-öböl
Vb: É-Olaszország (Po-síkság/É-Adria) - Szlovénia - az Alpok vonulatát megkerülve - Ausztria - Magyarország - Lengyelország
Vc: hasonló az Vb-hez, de elvonulása Magyarországtól D-re, K felé történik
Vd: hasonló az Vb-hez, de elvonulása DK felé történik

Azzal nem tudok szolgálni.

Igazából az általános ciklonpályákra gondoltam: Pl.: Vb... stb.

Köszönöm!

Szia! Ezt találtam:Link

Link

Annak a lengyel oldalnak a nevét szeretném megkérdezni,amin az UM figyelhetõ.

Sziasztok!
Kez dõ vagyok, de azt szeretném megkérdezni, hogy az a medi. ciklon amit a GFS mutat 19-20-ára az annak a ciklonnak a következtében alakúl ki ami most a Brit szk. felett van? (Délfelé pörgeti a hidegebb levegõt ami a meleggel a mediterrániumban keveredik? És 15-én kialakul. ) Ez jó meglátás? Csak annyira lennék kiváncsi

Sziasztok!

Tudna valaki linkelni egy térképet az európai (atlanti és mediterrán) ciklonpályákról?
Még egy: Most akkor, csak az mediterrán ciklon, amelyik mediterrán ciklogenezis folytán alakul ki (pl.: Genovai-öböl, Gibraltár-szoros k-i része)?

Valóban nem mûködik a link, de az volt az. Abból és egy napijelentésbõl azért nem olyan nehéz rájönni, melyik állomások vannak a napijelentésben.

Szia!

Köszi a válaszokat.

1. Értem, de ettõl még szerintem nem kifejezõ a skála: nyáron a 25-30 fok legyen piros, 30 fok felett vörös, 40 fok felett meg úgysem lesz (max. egy-két helyen, egyszer az évben), miért ott van a piros árnyalatainak nagy része). Télen meg persze az 5-10-15 fok legyen piros.
2. Nem jön be a fájl, mint ahogy egy ideje ez sem (sztem ugyanaz lenne):
Link

De ez még nem segít, hiszen ezen több állomás van, mint a napijelentés térképén. Persze a nagyobbakat / simertebbeket könnyû azonosítani, de a többit nem akartam / akarom kibogarászni. Ha bejönnének a linkek, persze megteszem.

Hello!

1. Az OMSZ hõtérképén a színskála évszakonként változik, azért mert az egyes évszakokban nem ugyanazon tartományon belül lehet a hõmérséklet pl. nyáron -15°C, vagy télen 35°C nem lesz.
2. Link

Sziasztok!

Két kérdésem lenne:

1, Miért változtatta meg az OMSZ a hõtérkép színskáláját? (tudom, hogy nem mai a változás) Szerintem elég fura a 25-30 fokhoz a zöldes, kékes szín.
2. Van-e valakinek olyan térképe, ahol a napijelentésben a térképen megjelenõ települések neve is látszik. Nem vagyok rossz földrajzból, de nem akarok vaktérképezni órákat.

Köszi
palota

Köszi, bizony sokat segítettél, de honnantól számoljuk alacsany szintûnek és honnantól magasnak a konvergenciát? És ezt hol tudom megnézni?

Linkek még jöhetnek.

A konvektív paraméterekhez van egy táblázatom azt tudom ajánlani.

Tehát konvektív paraméterek alapján is lehet zivatarokra következtetni.
Itt ebben a pdf fájlban vannak a konvektív paraméterek, amiket szépen kigyûjtöttem egy elõadás vázlatból, melyet TJanos-nak köszönhetek.
Ezekkel már ellehet indulni. Mondjuk egyelõre hosszútávú tapasztalataim nincsenek még vele, mivel nem régen kezdem el mélyebben foglalkozni az elõrejelzésekkel. Viszont a tegnapi napra szépen bejöttek az értékek.
Pdf konvenvektív paraméretek: Link
Pl.: itt szupercella.hu-n egy emagram, mai nap 18 UTC szegednek: Link

Picit a konvergenciáról és a zivatarok kialakulása miatt:
Konvergencia során vízszintesen a szélsebességek konvergenciájának szintjén több levegõ fog kerülni egy területre, mint amennyi kikerülne. Mivel a légkör tömegmegmaradásra törekszik ezért, ha alacsony szinten van konvergencia, akkor feláramlás jön létra, ha pedig magasabb szinten alakult ki konvergencia, akkor leáramlást fog eredményezni.
Itt pedig jó tudni a zivatarok elõrejelzéséhez is persze, hogy alacsony szintû konvergencia által okozott feláramlás segítheti a zivatarok kialakulását, de csak akkor, ha a konvektív alapfeltételek is jelen vannak, az emelés, a labilitás, a nedvesség.

Remélem valamelyest tudtam segíteni, de persze az zivatarok elõrejelzése is közel áll a szívemhez, tehát minden többlet információt szeretek én is tudni, amelyet késõbb hasznosítani is tudok.

Sziasztok, Üdv mindenkinek!
Lenne egy pár kis kérdésem:

1. Ha egy zivatar környezetében kifutószél tapasztalható akkor az miért a földfelszínnel párhuzamos, ha egyszerfeláramlásról van szó? Vagy leáramlás közben csak így tud tovább haladni a földfelszinnek csapódás következtében?
2. És végül szeretném megkérdezni, hogy milyen feltételek kellenek a zivatarok kialakulásához (pl.: indexek stb.)és hogy melyik mihez kell. Illetve ha végképp ráér Vki -a kérdéseimre válaszolgatni- akkor egy ehhez kapcsolódó linkgyüjteményt is kérnék. Elõre is köszönöm a segitséget!
Ja és mi miatt alakul ki konvergencia vonal?

Akkor linkeljél egy magyar szakmai oldalt ahol tornádó kitörésrõl írnak! Köszönöm!

Ebben a szövegben nincs Outbreak írva, nem tudom hogy mi köze van ennek most a témához. Errõl van most szó: Link "generally at least 6-10 tornadoes produced by the same synoptic scale weather system is considered a tornado outbreak"

A Tornado Outbrake magyar megfelelõje az tornádó kialakulása, vagy keletkezése....Link
Nem lehet mindent egyszerûen egy tükörfordítással elintézni.

Ezeket ismerem, de azért köszönöm!
Igen, az Angol Tornado Outbreak-re gondoltam. Amúgy írtam, láttam már másutt is MAGYARUL. A Wikipédiásat láttam.

Egy kicsit a wikipédián is írnak róla, a többire pedig ott van a keresõ + a youtube.
Link
Link

Szerintem az angol Tornado Outbreak magyar megfelelõjére gondol. A németek Tornado Ausbruch-ot mondanak, így hát egy az egyben magyarul tornádókitörés, nem tudom hogy van e erre más magyar szó, de nem írt hülyeséget.

Bocsánat, de én ezt a kifejezést már több helyen láttam. Akkor úgy írom, hogy súlyos / rendkívüli tornádó-robbanás. Így jó?
Profit ott még nem találtam. Esetleg az ESTOFEX publikációja volt jó. Na mindegy, azért köszönöm!

Jó éjt mindenkinek!

A vulkán szokott kitörni és nem a tornádó! (Meg esetleg az autó a kanyarban, meg pl. a foga az embernek stb.)
Szerintem írd be a keresõbe és biztosan lesz találat!

Sziasztok, jó estét!

Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek, vagy ismer-e valaki olyan honlapot, ami tárgyalja a 2008. Augusztus 15-16-i súlyos-idõjárást (tornádó kitörés Lengyelországban)?

Elõre is köszönöm!

A mûszeres fórumba linkelt még valamikor régen talán bandiba-kolléga egy pdf-et (tegnap keresgéltem, sajnos nem találtam), amely a csapadékmérés lehetséges hibáit boncolgatta, abból rémlik egy olyan ábra, amely mutatta, a szél hatására a mérõhengerben is keletkezhet turbulencia. Gondolom minél kisebb az átmérõ, annál nagyobb lehet a hatás. Persze kérdéses pontos mértéke, de valószínûleg nem véletlen pl. a Hellmannak sem a bizonyos mérete.

Én is így gondolom, ahogy írtad: ha széllel szembe fordítanánk a csapadékmérõt, akkor abba több víz kerülne, mint a talaj megfelelõ méretû részére, tehát túlmérnénk. A beesési szög miatt így közvetlenül nincs veszteség. Viszont: a csapadékmérõ felállítási helyén csak 45°-os rálátási szöget kell minden irányból biztosítani, tehát a "majdnem vízszintesen" (pl. talajhoz képest 30°-os szögben) hulló esõcseppek útjába már az elvileg szabályos elhelyezésnél is kerülhet akadály. (Közeli fa, épület, bármi.) Ebbõl adódhat jelentõsebb veszteség is. Illetve valamennyit az is számíthat (fõleg gyenge intenzitásnál), hogy a felfogó felület külsõ részérõl a szél nem engedi lefolyni az esõcseppet a mérõhengerbe, ehelyett elpárolog.

Ezt az erõs szél és esõ kombinációt sosem értettem, hogy miért probléma a csapadékmérésben (hónál megértem hiszen ott a már belehullott pelyhet is kikaphatja belõle, de ugye ezért a hókereszt). Esõnél a csapadékmérõ befogadófelülete olyan mintha a talaj azonos felületû metszete lenne nem? Elnézést ha értetlennek tûnök. Vagy az esõ esési szöge és a vízszintes által bezárt szög miatt valamennyi csapadék "elveszik" ? Akkor meg miért nincs a vízszintes csapadékmérõ mellett függõleges csapadékmérõ (ami mondjuk el van látva szélkormánnyal ami a szélirány felé fordítja), azt úgy tudnám valahogy elképzelni, mint amilyenek anno voltak a közterületi kukák Pl: Link ezzel az beesési szög miatt elveszett? csapadék mérhetõ lenne, hisz annyi hullik bele mint amennyi a merõleges beesési szögtõl eltér.
Bocs az agymenésért

Szerintem egy kinect-tel lehetne érzékelni merrõl, és mekkora cseppek hullanak: Link
Az csak 50eFt. A radar árából megmaradó pénzt pedig elisszuk.

Elõttetek a Nobel-díj Hajrá!

Alakul a dolog.

Plussz kell egy csapadékfelismerõ és szemcsenagyság-mérõ is (mondjuk valamiféle Doppler-radar), mert ugyanazon szélsebesség mellett nem ugyanaz a beesési szög az eltérõ csapadékformák esetén ill ugyanzon csapadékforma esetén is eltér a szög a csapadékalkotók méretének különbsége miatt

A feladat adott: szélirány/sebesség mérõ + Hellmann-csapadékmérõ kombinációja oly módon, hogy mindig a megfelelõ irányban és szögben legyen automatikusan megdöntve a csapadékmérõ!

A szél és hó kombinációja valóban sok hibát hordoz(hat), de igaz ez -ha csekélyebb mértékben is- az esõ és erõs szél párosításra is.

Köszönöm szépen!

Ez a .... kérdésre csak ..... válasz esete

Egyébként pedig a hó formájában hulló csapadékra nincsenek tökéletes mérések, pláne ha még a szél is fúj... De ezt a világ egyetlen mérõje sem teljesíti szabvány körülmények között...

Lehet ez már beteges nálam... mérésfóbia.

Tehát 1000mm nél 2 mm ter. Köszi megnyugtatál nem agyalok tovább .

Mivel a hulló csapadékot minden (!) reggel meg kell mérned,így a kérdésed sem aktuális. A Helmann-ból párolgás kevesebb, mint 0,2%. Sõt, ezt az én csapimérõm is teljesíti.
Az hogy egyébként mennyire pontos,ismét nem mérvadó, hiszen a hivatalos mérések a Helmann-okkal készülnek.
Szóval kár ezen agyalni....

Éves szinten,havas csapival+párolgás szerintem eltünhet 20-30 mm. Vagy nem?

A feladat megoldasahoz me'g legalabb a harmatpont es a szelsebesseg idobeli menete szukseges. Ja, meg az is, hogy mennyi sugarzas eri a csapadekmerot napkozben

Mondjuk 300 mm bele sem fe'rne

Mennyi esélyt látsz erre a felállásra? Hány naponta fordul elõ ilyesmi a Földön található meteorológiai mérõállomásokon és hány naponta Magyarországon?

És ha reggel esik 300 mm, és napközben országos melegrekord van pl 45 fok,akkor 23 óra alatt mennyit párolog?

Abba minden belemegy Tehát pontosan!