Meteorológiai esélylatolgatások

Valójában a CFS idén eddig szinte végig pontos volt, de ezt én egyelõre az összességében átlagnál melegebb idõjárásnak tudom be. Mintha pozitív irányban jobban mûködne a modell. Jöhetne már egy több hónapos, átlagnál hidegebb idõszak, van egy olyan érzésem, hogy azt nem fogná meg.

"Ha többször jönne be az ellenkezõje, mint amit elõrejelez, akkor csak mindig invertálni kellene és kapnál egy pontos elõrejelzést a jövõre nézve, nem?" NEM!
Ha többször, nem. Ha azt írta volna hogy mindig, akkor igen.

Ha többször jönne be az ellenkezõje, mint amit elõrejelez, akkor csak mindig invertálni kellene és kapnál egy pontos elõrejelzést a jövõre nézve, nem? Ebbõl is látszik, hogy nyilván hamis az állításod, nyilván nem jöhet be többször az ellenkezõje. Ha teljesen rossz az elõrejelzés, akkor kb. 50% a beválása, ha egy kicsit pontosabb, akkor ez elkezd felkúszni 60-65% környékére, ami fantasztikus teljesítmény és tudás az idõjárás összetettségéhez mérten. A globálmodellek rövid távra is csak 70-85% körül járnak.
Attól, hogy szubjektível jól elcsaljuk ezeket az értékeket, mert nem járunk utána, ám legyen, maximum minõsít valamennyire... De 50% alá azért ne menjünk, mert az kicsit ellentmond a józan logikának

Senki nem tudja megmondani, hogy milyen lesz az idei tél, csak találgatni tud. Ezeknek a CFS térképeknek többször jön be az ellenkezõje mint a várakozása. 1 hétnél távolabbra lehetetlen elõrejelezni nagy valószínûséggel az idõjárást. Ti több mint 3 hónap idõjárását írátok le már most aminek a kezdete több mint 1 hónap idõtávra van még. Ha december végén fog nyavalyogni valaki(akkor már én is szoktam) azt megértem.

Nyílván való, hogy manapság az enyhe telek dominálnak így nagyobb az esély az enyhe télnek az idén is. És ezek a képek is érdekesek..

Link

Várható fagy esélyek a hétvégén és jövõ héten térségemben:

A mostani hétvége itt abszolút fagymentes lesz.
Ma szombat hajnalban kerek 6 °C-ig mente le, vasárnap reggelre 3 °C-ot várok.

Jövõ hét :
Várhatóan még a hétfõ sem hozza meg a fagyot, de az elsõ talajmenti fagyot erre a napra teszem, 2 méteren 1 °C-ot várok.
Kedden várom az elsõ 2 méteres fagyot 0 °C - kal.
Szerdán -1 °-ot várok, csütörtökön pedig a tartósan derült idõnek köszönhetõen akár a -1-2 °C közötti tartomány is realizálódhat.
Pénteken már csökkenhetnek a fagy esélyek, de olyan 0 °C még kinéz.

Hétvégén várhatóan növekszik a felhõzet így felém a fagy esély elvesztheti jelentõségét, szombatra 1 °C, vasárnapra 2-3 °C közötti értékeket várok 2 méteren.

Tehát : vasárnap 3 °C, hétfõ 1 °C, kedd 0 °C, szerda -1 °C, csütörtök -1-2 °C, péntek 0 °C, szombat 1 °C, vasárnap 2-3 °C.

akarom mondani: kezdeti feltételekre való érzékenységét

ezzel az idõjárás kaotikus mivolta mérhetõ hiszen a két állapot igen közel áll egymáshoz mégsem ugyanaz, ettõl függetlenül a gfs jelelegi nagy szórásából kijöhet akár ez a kimenet is,

Ami izgalmassá teszi a maximumokban elõforduló négy zord telet, hogy az 50-es évektõl megerõsödõ naptevékenység két leggyengébb ciklus-maximumában (20. és 23.) jöttek elõ.

A minimumokban jövõ teleknél nem látni hasonló összefüggést.

Na jó, ez nem több egy kis matektájéknél.

Elõzõ írásomhoz kívánkozik, ezért ide is másolom egy régebbi statisztikai elemzésemet:

1956-ban évszázados jelentõségû zord február: minimum közeli
1962/63, 1963/64 évszázados jelentõségû zord ikertelek: minimum közeli
1969/70, nagyhavas, hófúvásos, elég hideg tél: maximumban
1978/79 kifejezetten zord, blockingos tél: minimumközeli
1984/85, 1985/86, 1986/87 , három egymást követõ hideg tél: minimumközeli
1995/96, zord tél: minimumközeli
1998/99 abszolút minimumhoz közeli értéket hozó december, hófúvásos február: maximumban
2001/2002, 2002/2003, hideg telek: maximumban
2009/2010, különösen Északnyugat-Európában igen zord tél: minimumban

Tehát, napfoltminimumhoz közeli hideg tél: 9
Napfoltmaximumban elõfordult hideg telek száma: 4

Nézzük meg ezután az enyhe teleket is:

1956/57, kifejezetten enyhe: maximum közelében
1974/75, enyhe tél: minimum közeli
1982/83, hírhedten enyhe tél: maximum közeli
1987/88, enyhe tél: középtájon
1989/90, mérsékelten enyhe, de évszázados jelentõségû télközepi meleget hozó tél: maximumban
1997/98, enyhe tél: középtájon
2000/2001, enyhe tél: maximumban
2006/2007, roppant enyhe: minimumban

Enyhe telek napfoltmaximumban: 4
Enyhe telek napfoltminimumban: 2

Ha már télrõl van szó, ez is ide kívánkozik:

Link

Tudom, ingoványos talajra léptem, és a fórumtársak jogosan hiányolják majd a teljes egzaktságot. A naptevékenység és a földi cirkuláció esetleges összefüggéseit a tudomány még nem állapította meg teljes biztonsággal. Ezért a következõket ne tekintsék kijelentésnek, inkább csak hangos gondolkodásnak.
Ami biztosnak tûnik, az az, hogy a naptevékenység felerõsödése (pl. nagyobb napkitörések) idején a térítõi AC öv nagyon hamar -tudtommal már néhány napon belül- erõsödésbe, kiterjedésbe kezd.
Ilyen napkitörések természetesen a naptevékenység maximumainak környékén fordulnak elõ leginkább.
A térítõi anticiklonális övnek fejlettebbé válása pedig igen nagy valószínûséggel azt vonja maga után, hogy a teknõk nem tudnak mélyre nyúlni, a makrocirkulációs kép összességében zonálisabbá válik. És viszont.
Az utóbbi hónapokban "ezen a szemüvegen át" is néztem a makrocirkuláció viselkedését. Az a benyomásom, hogy ez gyorsan és érzékenyen reagál a napfoltszám és összkiterjedés változásaira, mégpedig a fent leírtak szerint.
Ha most megnézzük a jelenlegi napfoltciklust, azt látjuk, hogy az példátlanul erõs másodmaximumot produkált. Éppen a tavalyi téli félévben kezdett drasztikus emelkedésbe a napfoltszám. Kérdés, vajon összefüggésben van-e ezzel a tavalyi rendhagyó tél. Bár többen megírták már, hogy a roppant tartós enyheséget nem klasszikus zonális áramlási kép okozta, mégis azt kell mondanom, hogy a nagyon erõs és tartós észak-atlanti ciklontevékenység a megállíthatatlanul kelet felé terjeszkedõ enyhe légtömegekkel mindenképp zonális hajlamot jelent.
Ha feltételesen elfogadjuk a fenti okfejtést, úgy nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a naptevékenység most már biztosan leszálló ágba lép, harmadik maximuma nem valószínû, hogy lesz.
Az alacsonyabb napfoltszám és kiterjedés pedig -amennyiben valóban hat a makrocirkulációra- az idei télen más -pontosabban meridionálisabb- áramlási képek uralmával járhat, mint amilyen egy évvel ezelõtt jellemzõ volt.

Egy kis hosszútávú elõrejelzésre alkalmasnak tûnõ technika lefuttatása és értékelése:

Lefuttattam a mostani helyzetre az összehasonlító programomat, hogy mely évben volt nagyon hasonló, ilyen a felállás: Link és ez volt a "legjobb" illeszkedés: Link a hasonlóság tényleg nagyon erõs.
Nézzük, melyik hogy folytatódik/folytatódott:
Most: Link ezt várja a GFS, skandi AC, kelet-európai ciklonok, hidegbeáramlás, izlandi ciklon marad.
Akkor? Link északabbi zonális kép, felettünk AC és nyugalom.
Mi látszik ebbõl: ha találunk két - akár megtévesztésig hasonló - makroképet, az még lehet totális véletlen egybeesés is. Alkalmatlan lehet akár 1-2 napos elõrejelzésre is.

További érdekesség: a legrosszabb illeszkedés 1906.12.02. Link hát tényleg nem hasonlítanak
Akit esetleg érdekel a 12600 összehasonlítás 2-10. helyezettje is, íme: 1967.10.12., 1910.09.29., 1990.10.03., 1983.10.05., 1910.09.28., 1917.10.02., 1942.10.08., 1882.10.11., 1931.10.06. (ez utolsó az elsõ helyezett elõtt egy nappal van).

Az összehasonlítás színek szerint történik, ami az 500hPa geopotential reanalízis eredménye (és nem is a légnyomásé), ami nem túl pontos gondolom, és így az összehasonlítás sem az. Ennek megfelelõen tessék értékelni

A kulcs a zivipötty által linkelt térképen van. Például: ( Link ) Egyébbként meg nem késtünk még sehová sem, még van jó egy hónapunk. Rátérve az Észak - Amerikai AC-ra az 'elöbb vagy utóbb' keletre billenésre, a hosszan elnyúló anticiklon nagyy kiterjedésében látom. Amit zivipötty fejtegetett, hogy az Atlanti mély ciklon után ha nincs a közelben újabb sekély ciklon 'légüres állapot' jönn létre. Ez önmagában értelmetlenség. De nem..Ez a HATÁS ELLENHATÁS törvénye, a légköre is igaz. A böhöm Ac ellenhatásként terjeszkedik a mély ciklont sietve követve, de a nagy kiterjedés miatt,meg a földrajzi tényezõk miatt ketté szakad. De Amerika középen igen nyitott északról dél felé és a Sziklás hg. tud csak stabil anticiklont fenntartani. Ott a hegységek miatt stabil a magasnyomás, középen a befurakodó alacsony nyomás a nagy nyitottság, a keleti parton az Appalach-hg védi 1000-2037méteres csúcsaival, az áthelyezödõ anticiklont amit a mély ciklont követi. Link Szeke: ez távkapcsolat. Domborzat,fizikai kölcsönhatások és magassági szelek összjátéka. Én November második felére voksolnék, komolyabb télies fordulatra. Ugy gondolom az idén korábban jönn, de nem lesz tartós. És ez átlag körüli,zömében ényi hidegbetöréses félblockingos,blonkingos kimenetek jöhetnek szóba,neces harmatpontu, lucskos, nehezen megmaradó,kitartó hóval. Januárra meg én szerintem az ék Eu.i AC is összeszedi magát, s lesz majd rajtunk kontinentális,száraz hideg is.

Október 19.-e van, még majdnem másfél hónap decemberig. A modellek 3 nap alatt képesek teljesen a fordítottját mutatni, ezt tudja mindenki és egy hidegbázis is képes kialakulni pár nap alatt nekünk jó helyen. Nagyon messze van még a tél kezdete, én november közepétõl kezdem majd inkább figyelni a dolgokat részletesebben, akkortól már a napállás is tûrhetõ lesz tél szempontjából.

Én a kulcsot a kiterjedt Észak-Amerikai AC-ben látom, amely aztán elõbb vagy utóbb keletre billen. A dolog azért érdekes, mert az Amerikára rászakadó hideg tud ugyebár ciklongyárat is generálni, lásd: tavalyi tél, meg ezek szerint meridionális Grönlandi AC-hidat is kiválthat. Tudsz esetleg hemiszférikus archív térképeket?

Pontosan erre gondoltam én is. Az erre való hajlam jelei mutatkoznak és a november elejére mutatott klasszikus blocking helyzet is elpárolgott szépen.

Amennyire szépen kezdett gyûlni számunkra jó helyen a hideg, úgy kezd a hidegmag csoportosulni amerika felett , és evvel minden kezdõdik ugyan ott , ahhol az elõzõ tél befejezõdött. Ebbõl megint rosszul fogunk kijönni .....

Igaz, hogy én közel sem vagyok tapasztalt róka (többek közt azért, mert még csak 23 éves vagyok), de úgy gondolom, hogy az idei tél közel sem mutatkozik enyhének. A jövõ hét közepi hidegbetörés is jó példázza azt, hogy még mindig döntõen meridionális túlsúly van Európában, (persze ebben lehet még változás, de ez akár hónapok kérdése is lehet) aminek hatására (megfelelõ paraméterek esetén) gyakori, tartós hidegelárasztások lehetnek a közeli jövõben. Én nem igazán látom jelét annak, hogy az atlanti ciklonok idén is mázsaszámra keletkeznének majd, s ilyeténképpen megvédhetnének minket a fagyos, kontinentális léghullámoktól. Márpedig ennek híján bármikor adott a lehetõség szibériai eredetû légtömegek térnyerésére a tél folyamán.
A nyugati szállítószalag nagyon meggyengült mostanság. Azt nem tudom, hogy ez csak egy átmeneti jelenség-e vagy egy nagyobb, tartósabb változás elõszele, de egy biztos: ha ez a helyzet a jövõben is fennáll majd, akkor mindenféleképpen adott lesz a lehetõség (akár többször is) kemény, zord telekre. Vagyis a "tudósok" által jósolgatott enyhe, hó nélküli telek lehetõsége nemhogy nõni, hanem éppen hogy csökkenni fog véleményem szerint a jövõben.

" A közös bennük az, hogy egyik helyzet sem vázol fel a télkedvelõknek túl pozitív jövõképet."

Valóban, az õsz eddigi makrocirkulációs jellege arra enged következtetni, hogy az eurázsiai hidegdepó viszonylag gyengén fejlett és/vagy csekély a hajlama a nyugat felé való terjeszkedésre. Emiatt a hideg keleten szakad le, ott képzõdik teknõ. Az Atlanti-óceán felett szintén teknõ tartózkodik, melynek hátoldalán az észak-amerikai földrész keleti része egyre-másra kapja a sarkvidéki hidegbetöréseket. A két alacsony nyomású terület között minduntalan kiújuló magas nyomású gerinc helyezkedik el Európa középsõ sávjában. Térségünk ennek az anticiklonnak általában a hátoldalán tartózkodik (azaz az atlanti ciklonokhoz képest elõoldali pozicióban)
Idõjárásunk minden, mostanában megfigyelhetõ sajátossága erre az alaphelyzetre vezethetõ vissza: az átlagosnál magasabb hõmérséklet, a délies áramlások dominanciája, a légnyomás jobb térfeles viselkedése, a tartósabb északnyugati hidegadvekció hiánya (Ez utóbbi is azért, mert a minket északnyugatról elérõ hideg légtömegek is végsõ soron az eurázsiai hidegdepó szülöttei, s keletkezésükhöz az kell, hogy ez utóbbi a magas északon nyugat felé terjeszkedjen. Az amerikai hidegmag légtömegeibõl Európa közvetlenül sohasem kap)
Ha az atlanti teknõ idõlegesen kissé meggyengül, illetve a kelet-európai alacsony nyomás retrográd mozgásba kezd, úgy térségünk rövid idõre átkerülhet az említett gerinc elõoldalára. Akkora mértéket nem szokott elérni el a retrográd mozgás, hogy a keleti alacsony nyomás kiadósabban fölénk helyezõdjön, és dinamikus északias légmozgást kapjunk. Kisebb légnyomás-süllyedés után viszonylag gyenge, rövid ideig tartó sarkilevegõ-beáramlás figyelhetõ meg nálunk, azonban igen hamar megint az AC központi területében találjuk magunkat, sõt, ugyanolyan hamar annak hátoldalán, ahol ismételten délire fordul fölöttünk az áramlás. Ilyen átmeneti, nem túl erõs hidegöblítést kaptunk szeptember végén, meg a mai napon is.
Mindez, összességében rendkívül jellemzõ a vacak teleket megelõzõ õszökre: 1982-ben, 2000-ben, 2006-ban nagyon hasonló volt a helyzet. Egyébként a felállás maga egyáltalán nem ritka, kevésbé enyhe telek elõtt/közben is jellemzõ, csak nem ennyire stabil, kifejezett formában.(Amerika-Európa "libikóka", avagy hideg Amerika és Szibéria, enyhe Európa)
A lényeg, hogy feltéve de nem megengedve, hogy a mostani makrocirkulációs kép fennmarad (nagyon tartós tud ez lenne, de természetesen egy alapvetõ átrendezõdés sem kizárt!), úgy túlnyomórészt elõoldali-zonális, enyhe telet várhatunk idén.
Azért van egy olyan benyomásom, mintha a helyzet árnyalatnyival jobb lenne a tavalyinál. A grönland-kara-tengeri térségben elég jól összegyûlik a hideglevegõ éppen ezekben a napokban, és elárasztja Oroszország európai területét. Tavaly õsz közepén ilyen nemigen volt, ahogy elõttem mások már utaltak is erre.
Tehát elképzelhetõ, hogy az eurázsiai hidegdepó felépülési és regenerációs hajlama egy fokkal jobb az idén, mint volt egy évvel ezelõtt. Emiatt nem kizárt, hogy ez a fagyos légtömeg nagyra fejlõdve végül "végigtiporjon" Európán, ahogy ez 2012 február elején, szintén magas naptevékenységû télen történt.
Ilyesmire elsõsorban a tél legelején, méginkább a második felében kerülhet sor, mikor a még, illetve már nem nagyon erõs hemiszférikus hõkontraszt miatt a nyugati áramlási szalag nem rendkívül gyors.
A télközepet, sõt a tél nagyobb részét azonban elõoldali-zonális berendezkedésûnek, átlagosnál enyhébbnek lehet egyelõre feltételezni.

Igen, valószínû, hogy a kialakuló AC is hatással van rájuk, és módosítja a pályájukat, de szerintem már eleve is északiasabb irányba vonulnak.

Megnéztem a 2007-es esetet, és szembe tûnt, hogy míg elõtte az Atlanti-óceánon és Európában mintaszerû zonalitás volt, Észak-Amerikát több hullámban hideg levegõ árasztotta el, és igen kiterjedt anticiklon épült ki ott: Link Link Aztán a következõ, Kanada felõl érkezõ (ekkor még viszonylag gyenge ciklonnal rendelkezõ) teknõ ezt a nagy anticiklont kitolta az óceán fölé: Link Link A kanadai ciklon az óceán fölé érve jelentõsen kimélyült, de eközben a korábbi anticiklon összekapcsolódott az azorival, majd együtt a grönlandival: Link Link Link Aztán ez a közös anticiklon szépen megállította a nyugatról jövõ ciklonokat: Link Link Link Link

Meg kéne nézni több esetet is (sajnos ez az archívum csak 1999-tõl elérhetõ), de itt valószínûleg a gyorsan kimélyülõ ciklonnak lehetett szerepe abban, hogy a Rossby-hullámok amplitúdója hirtelen megnövekedjen, és beálljon a blocking. Illetve az, hogy az Európa fölé helyezõdõ teknõ elõoldalán igen erõs volt a jet, így maguk a ciklonok is gyorsan mozogtak, különösen a teknõ délnyugati oldalán végigszáguldó viharciklon (1005 -- 984 -- 960 hPa-os nyomásokkal látszik a képeken): Link Link Link Az ilyen gyorsan mozgó viharciklonok mögött létrejövõ "üres tér" is kedvezhet a blockinghajlamnak (anticiklon kialakulásnak/összekapcsolódásnak), ha nem követi õket újabb erõs ciklon.

De vajon mitõl indulnak a ciklonok északnak Grönlandtól nyugatra? Érzésem szerint már ez is inkább okozat, mint ok. A ciklonok akkor mennek a Baffin öbölbe és nem Izlandnak, ha már eleve nagy amplitúdójú a poláris front, azaz nagyok a Rossby-hullámok.

Érdekességként megemlítem, hogy Bjerknes a legkorábbi fellelhetõ átlagos légnyomás-eloszlási térképek segítségével (1790-1829) rekonstruálta a Kis-Jégkorszak szinoptikus viszonyait és összevetette azt az 1900-1939-es bázisidõszakkal. Megállapításai a következõk voltak:

- sokkal gyengébb izlandi depresszió
- sokkal erõsebb depresszió a Baffin-öböl felett
- sokkal erõsebb depresszió Észak-Skandinávia partjainál.
- melegebb Sargasso tenger

Az elsõ három megegyezik az általad leírt folyamattal!

Helyesbítés: a '95 ös telet azért sokan kívánnák, a folyamatos mediciklonok miatt nem volt túl alacsony a T850 és sokszor volt elõoldal, viszont a helyzet tartós volt és elég sok havat is hozott, talán 2013 al vonható párhuzam azzal a különbséggel, hogy akkor már novemberben havazott.

A következõ idõszakban nem a lábashideg, hanem kifejezetten északnyugati majd jegestengeri irányítás várható. Az elsõ etapban, aminek jelei már a mostani meleg labilis idõben is megmutatkoznak, a hideg a magasban áramlik be, de a talajon nem okoz jelentõs lehûlést. Ezek a "hidegöblítések" gyorsak, ettõl a talajhõmérséklet menete alíg változik és a idõlegesen kialakuló nagy hõkontraszt miatt ezért a jövõ hét közepén is zivatarosra fordulhat az idõjárás (akárcsak 2013 március 8- a környékén). Ezt követõen a szcenárió ismert és a GFS modell ûrtávlata is "rárezonál" azzal hogy ránkhúzza a -10 es izotermát, mondjuk ez csak amolya szemléltetõ futás, komolyan venni még nem lehet. Ettõl függetlenül is meglátásom, hogy az ECM által tegnap vízionált hidegbetörés sem teljesen ORSC, hanem egy késõbbi tendencia elõjeleként futott mellé, így november elsõ hete, de már elsõ napjai tél tábornok "nincs pardon" típusú támadását hozhatja ( ami nem a síkvidéki fagyokról hanem már akár az ország nagyobb részét érintõ síkvidéki havazásról szólna inkább). A helyzet kísértetiesen hasonlít a 2006 oshoz, bár egy 1993 as vagy 95 ös szcanárió sem esik kívül a lehetõségeken. A közös bennük az, hogy egyik helyzet sem vázol fel a télkedvelõknek túl pozitív jövõképet.

A GFS tartja magát az eddigiekhez: keddtõl csütörtökig nagyjából a szeptember véginek megfelelõ hidegelöntés mérsékelt mennyiségû csapadékkal, aztán péntektõl kisebb visszamelegedés. Jövõ hétvégére a szórás sem túl nagy, a teljes kilengés 10 fok körüli, de a tagok nagy része a 6-11 fok közötti tartományban látható. Az egyesített fáklya is errõl árulkodik: Link (középsõ országrész)

A jövõ hét közepére a GFS-en is megfigyelhetõ mediciklon-képzõdésre való hajlam, de ezt igen gyorsan lerombolná, vagy Afrikába szorítaná az AC.

Ha így marad, akkor igen jól idõzítene az idõjárás, hiszen a hosszú hétvége nagyobbik része viszonylag kellemes idõvel telhetne. Persze valószínûleg lenne lokális/regionális "beragadás", és a legtöbb helyen már nem lenne 20 fok sem, de október végén egy 14-18 fokos, nagyrészt fagymentes, száraz idõ szerintem sokaknak megfelelne. Link

A GEM most bedobta a mélyebb mediciklonos verziót, de tõlünk jóval keletebbre lévõ központtal, így ezen a modellen is bepróbálkozna a "zonális AC", viszont csak átmenetileg, mert hamar elmosná az ÉNy-i ciklontevékenység. Ez már közel sem olyan kellemes, mint a GFS, de igen messze áll a tegnapi ECM-tõl.

Ami mostanra szintén lefutott. Hát, valahol a fentebbi két kimenet között van a mostani progi. Mediterrán ciklongenezis ON, de ez is gyors délre helyezõdéssel, aztán pedig AC DNy-i áramlással.

Az UKMO-n 144 h-nál "hosszú" teknõ tõlünk keletre, nyugat felõl nyomuló AC.

Megnéztem még pár európai nyomásfáklyát, bélyegképeket, sarki térképeket és szerintem elég biztos lábon áll a GFS elképzelése.

Így talán ezt lehet kijelenteni a közeljövõrõl:

- 21-tõl jelentõs lehûlés csapadékkal;

- 24-27 között a magasnyomás térhódítása nyugati, délnyugati áramlással, nálunk enyhülés, többnapos száraz, csendes periódussal, itt-ott köd/stratus (60-70 %),
fentebbi AC-hajlamot az ÉNy-i ciklontevékenység gyorsan szétzilálná, így a nyugodt periódus 1-2 napra lerövidülne, utána újabb HF (20-30 %),
mediterrán ciklon a közelünkben, tartósan csapadékos idõ (5-10 %);

- 28-tól szerintem egyre inkább a grönlandi hidegmag irányítása alá kerülünk, az eurázsiai hidegmag pedig háttérbe (keletebbre?) szorul, ÉNy-i frontok jönnek-mennek, elõoldal-front-AC-elõoldal-front-AC ritmusban változhat az idõjárás szinte napról napra (50 %),
nem tudom mi lesz (50 %).

Elgondolkodtató, amit írtál, de logikus. Van valamennyi melegedés, és a beépítés miatt torz lehet a következtetés. Azonban mi van a világtengerekkel, amik viszont szintén melegedést mutatnak?

Úgy tûnik, lesz egy kis hullámvasutazós néhány hetünk: GFS ens: Link ciklonok egy DNy-ÉK tengellyel Európa szélén, elõoldalon pedig mi: hol elkap minket egy hûvösebb légtömeg ( Link ), hol elõoldalon bejön egy kis meleg ( Link ). Ez a fáklyán csak mérsékelten látszik: Link kisebb lehûlés után október 21 meleg hullám, utána vissza, aztán már nagy a bizonytalanság, de a tagok annyira nem hullámoznak. Úgy tûnik, a csapadékhajlam nem ugrik meg, Link inkább francia térségre lesz jellemzõ, vagy a Link skandinávra.

Persze nem lehet kizárni a P20 tagot sem Link Link Link

10 éve, amióta az interneten böngészek egyre inkább az a véleményem, hogy ne nagyon okoskodjon az ember.Pl. ilyen idõjárási helyzetet csak az internet segítségével láthatok, hogy egy óriási atlanti ciklon egyszerûen képtelen nyugat felé haladni, nincs erõ a zonalitásban. A rendszerek akár egy hétig is egy helyben állnak mostanság, mintha nem is létezne a nyugati áramlás dominanciája a mérsékelt övben.
Azt hittem, hogy az átlagnál többet tudok az idõjárásról és éghajlatról/bár évtizedeket kihagytam, az ismeretek megkoptak/, de itt sokan energiát nem kímélve az ellenkezõjét bizonygatják. Nem is szeretek már konkrét dolgokat írni, de még a nagy általánosságokba is rendszeresen belekötnek. Most még teszek egy kísérletet ez utóbbira.
Szerintem biztosan nem lesz +0,1 anomália, de itt egy távproginál nem lehet ilyen konkrétumot elvárni, pláne egy távkapcsolatnál. Mondhatnánk, hogy átlag körüli lesz a december, de akkor az jön, hogy hány tized anomáliáig vehetjük átlagosnak ? Egyáltalán mi ennek a gyakorlati jelentõsége, hogy eltaláljuk vagy nem 5 tized pontossággal ? Esetleg hány százalékig kell a gáztározókat, fatárolókat feltölteni vagy útszórósót feltankolni ?
Ugyanakkor biztosan van távkapcsolat több is, bár ezt az egyet is nehéz megérteni és elfogadtatni.
Tavaly sokat beszéltünk a DAI-ról és elkönyvelték totális bukását. A december nálunk Karácsonyig ha nem is volt zord, de enyhe sem és a " Nagy Bukást" az utolsó enyhe hét hozta. Ha nem ragaszkodunk mereven a tizedfokokhoz és a naptárunkhoz, akkor viszont azt látjuk, hogy a tavalyi tél leghidegebb idõszaka,/nem napi vagy heti, hanem havi szinten/ a Karácsony elõtti hónap volt. Bár sok helyen lehet, hogy ez sem hozott negatív anomáliát, de a 0 anomália az azt követõ hónapok 2-5 fokos havi +anomáliáihoz képest ég és föld. Vagyis a DAI rámutatott, hogy a brutálenyhe tavalyi téli félév leghidegebb idõszaka a tél eleje lesz ! (úgy nov.20-25-dec.20-25. közt)
Ugyanakkor ha átlagot meg éghajlatot vizsgálunk, akkor belefutunk korunk nonstop pozitív anomáliájába. Ezt globális felmelegedésnek is mondják, máskor éghajlatváltozásnak, ami 3 évtized adataiból szerintem még nem szignifikáns, lehet rövidskálájú ingadozás is. Ugyanakkor a DAI ellen hat. Ma nem hiszem, hogy valaki kiszûri az állomáshálózat hõszennyezésnek kitett (lakott területi) állomásait, amikor átlagot számít. Pl. ha csak a hazai repülõtéri, vagyis külterületi met állomásaink átlagait kiszámolná és összevetné a lakott területiekkel, akkor komoly eltérést tapasztalna. Célom, hogy összevessem egy-két reptéri állomás ( Pl.Pápa,Szeged) adatát egy olyannal, mint pl. Pestszentlõrinc vagy Körösszakál.Hasonló magasságú síksági állomások, de megítélésem szerint több fok eltérés sokszor, amit mérnek. Reptéri állomások maxrekordokat furcsa módon nem szoktak szállítani. Amíg ilyen kérdéskört nem vizsgálunk, addig anomáliákat hiába is akarunk kikövetkeztetni.Ilyen hõszennyezésnek kitett állomástömeg 50,100 vagy még több éve nem volt, így nálunk ill. a sûrûn beépült térségekben bizony nagy a felmelegedés manapság.

Nekem is +0,1 °C jött ki! (A magyarországi nyomásanomáliát az NCEP reanalízisébõl saccoltam, de nem hiszem, hogy a hazai hivatalos adat akár csak egy tizedet is módosít majd rajta). Szóval összegezve: a 30 év adatai alapján készült, csak a szeptemberi magyarországi csapadékmennyiséget és az õsz eleji szibériai hótakaró-expanziót fele-fele arányban figyelembe vevõ 1. verzió az átlagosnál szignifikánsan hidegebb, a lineáris regresszióval az észak-atlanti és magyarországi szeptemberi légnyomás-anomália különbségén, valamint az õsz eleji szibériai hótakaró-expanzión alapuló "determinisztikus" DAI átlagos, a 60 év adatai alapján készült, az észak-atlanti légnyomás-anomálián és az õsz eleji szibériai hótakaró-expanzión alapuló valószínûségi elõrejelzés pedig az átlagosnál enyhébb decembert valószínûsít. Ahány verzió, idén annyi eredmény: ez is alátámasztja, hogy nem volt hiábavaló a módszer fejlesztése

A jövõ heti tutifix hidegelárasztást a GFS most áthelyezte tõlünk keletre, és további kellemes szinte már nyárias hõmérsékleteket vizionál.
Valószínû fogott rajta az imám.

A zonalitás-nem zonalitás vitája idõrõl-idõre elõkerül a Fórumon. Az elmúlt télen lász-szal beszélgettünk éppen egy ilyen helyzetrõl: az Atlanti-óceán fölött bivaly ciklonrendszer volt, melyhez tartozó izobárok észak-déli lefutást mutattak a bika kelet-európai AC nyugati peremén. Én azt mondtam: ez meridionalitás, hisz az áramlás itt (térségünk fölött) minden, csak nem nyugatias.
Lász azt mondta, zonalitás van. Neki volt igaza.
Átfogóan kell nézni a dolgokat, a merev definiciók tévútra vezethetnek. A nagyon fejlett észak-atlanti alacsony nyomás, kivált akkor, ha az azori térségben nincs ciklon, mindig zonális alap-hajlamról árulkodik. Ezt mutatja is az ilyenkor pozitív NAO érték.
Az igaz, hogy Kelet-Európában meridionális ilyenkor az áramlási kép, de a mi sorsunkat idõjárás szempontjából sokkal inkább az atlanti történések határozzák meg. Egyébként téli hideg idõszakok végén, mikor új szinoptikai ciklus indul, szinte mindig ez a felállás -mégsem segít rajtunk a tõlünk keletre fekvõ meridionális légpálya.
Minket érintõ meridionális hajlamról akkor beszélhettünk volna szeptemberben, ha lett volna erõsebb, tartósabb brit-izlandi AC, fölöttünk pedig fejlett alacsony nyomású teknõ.
Ehelyett csak hébe-hóba volt brit AC, és nagyon halvány, múlékony teknõk voltak térségünkben. A sok esõt nem ennek, hanem egy végeredményben nyári szinoptikai képnek köszönhettük: az észak-északkelet-európai magas nyomástól délre elhelyezkedõ sekély ciklonális mezõnek.

Én szeptemberben nem fedeztem fel zonális hajlamot ellenben skandi ac-t igen ha erre lesz hajlam decemberben akkor igen csak télies elsõ hónap elé nézzünk. Snowhunter -3.1 fokos anomáliájának értéke is mutatja. Thermo kiváncsian várom az észrevételedet a 1996, 1998, 2001, 2002, 2010 szeptember-december összefüggésben.

Érdemes kicsit elgondolkodni azon a mechanizmuson, mely a DAI mögött állhat. Ha belenézünk a "szerkezetbe", rögtön más megvilágításba kerül némely dolog. Elõször is, nekem erõsen az a véleményem, hogy a prediktor alapja nagyjából a zonális és meridionális áramlási képek periodikus váltakozása. A szeptemberi meridionalitás decemberre gyakran visszatér.
Ennek a koraõszi meridionalitásnak a következménye a gerinc az Észak-Atlantikum fölött (pozitiv légnyomási anomália!), és a teknõ a közép-európai térségben (sok esõ nálunk)
Ebbõl az is következik, ha decemberre zonalitás fejlõdik ki, akkor hiába volt a hófelhalmozódás, és az ebbõl kifolyó erõs lehûlés Szibériában, a hideg északkeleti légtömegek nem jutnak el térségünkbe.
De azért a dolog nem ennyire egyszerû. A kifejlõdõ északkeleti hidegmag ugyanis hat a minket érintõ makrocirkulációra, méghozzá meridionalizáló értelemben. Ezért negatív szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália (mely zonális hajlamot jelent, ami decemberre visszatérhet) mellett sem teljesen mindegy, hogy mekkora a szibériai hómennyiség. Hari szerint is a prediktor két eleme (légnyomási és hó adat) között van korreláció. Sajnos, a korreláció, ezzel együtt a meridionalizáló hatás nem valami erõs. Nagyon vastag északkeleti hótakaró, hatalmas hidegmag esetén azonban megtörténhet, hogy az esetleges decemberi zonalitás nem marad fenn sokáig, a zonális légpályák nagyobb valószínûséggel görbülnek meridionálisba. Persze, ehhez valami extra hókiterjedés lenne szükséges Szibériában.

Nos, megpróbáltam a DAI-t is elõvarázsolni, az nekem +0,1 lett.
Kíváncsi vagyok, hogy elszámoltam-e.

Nos, a rendkívül csapadékos szeptember és az 1981-2010-as átlagnál 30%-nál erõsebb hóexpanzió (5,28 M km2) együttesen még a tavalyinál is erõsebb, -3,1-es prediktort hozott ki nekem.
Tavaly a kiugróan erõs hóexpanzió, idén a kiugróan erõs csapadékos szeptember nyomta meg (félre?) a prediktort.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245302)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245301)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#0)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245300)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245299)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#24529

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#245297)