Csillagászat és űrkutatás

Tegnapi halós-koszorús-együttállós képek: Link

Nagyon szépek!!!! Direkt jó, hogy volt egy kis párta! :-)


Reggel, ha ébren leszek és lesz erõm, teszek még össze pár képet, de este nem tudtam, mert jönni kellett melóba.

Erre futotta.....

Link

Itt járt a Mikulás és megnézte az együttállást:
Link

Ez a "csúnyaság" van az égen!
Link

Hát, kell is, a mienk már nem soká bírja... :-)

Együttállásra fel! Alig 4 fok van a Hold meg a Jupiter közt!

Megtalálták az elsõ élhetõ bolygót: Link

Téged és rajongással határos elkötelezettséged ismerve ilyen csodaszép ég láttán átérezhetõ hogy most legszívesebben "leráznád béklyóid a gályán"...

Tudod, inkább fáznék odakinn pár órát :-)) Még itt a városban is iszonyat ragyogóak a csillagok, és TUDOM, hogy lesz hajnalban állatövi és nem tudom lefényképezni...

Noli megerõsítem, kitisztult az ég és fantasztikusan ragyognak a csillagok. A lenyugvó Hold és Jupiter látványa lenyûgözõ volt Viszont talán jobb is ha gályázol, mert az aránylag gyenge szellõ hosszabb idõ után kellemetlenül átfújja a többrétegû ruházatot is

Hihetetlenül jó ég van, én meg itt rohadok melóban...

Noli, Astroman, köszönöm, de nem készültem én annyira, különben is bizonytalan a felhõzet vagy párásság mennyisége.

Amúgy Nolit megerõsítve tényleg nem lebeszélni vagy eltántorítani akarunk a témától, hiszen az egyik legszebb tudomány és örömmel tölt el, hogy egy újabb embert fertõzött meg a téma, de ez a holdfogyatkozás tényleg nem nekünk szól.
Úgyhogy, ha érdekel a téma (látom, hogy igen), akkor azt javaslom, hogy menj fel Hudoba Gyuri bácsiékhoz (nemtom, hogy õ még a szakkörvezetõ) és szinte bármikor tudnak mutatni a Holdnál is sokkal szebbeket.

Persze, Brenya, naná, minden eseményt meg kell kicsit reklámozni, képzeld, ha történetesen kristálytiszta idõ volna és lehetne valamit látni belõle, akkor milyen gáz volna, ha nem szólnak.
Tényleg nem lehangolni akarunk, csak a hiábavaló reménykedés helyett a realitás talajáról nézzük a dolgot. Így nem lesz csalódás. :-)
Amõgy ha pusztán a teliholdat nézed, az önmagában is szép!

Elhiszem.
Sõt 2015-ig egyáltalán nem lesz semmi látványos.

Ok. Nem erõltetem. Esküszöm, a Mcse-n olvastam, hogy ne hagyjuk ki a látványt - ha az idõ engedi - mert jövõre nem lesz semmi fogyatkozás.

Így van. A félárnyék szinte észrevehetetlen, a teljes árnyék idõszakában meg
1, tök világos lesz, emiatt amúgy is nehéz lenne észlelni a holdkeltét
2, tök alacsonyan lesz a Hold és minél nyugatabbra vagy, annál alacsonyabban... Veszprémbõl nézve 16:04-kor kerül a holdkorong a horizont fölé (vagyis 0-0,5 fok közé)
Félárnyékos részben így néz ki:

Most ok, hogy leírtad az idõpontokat, amiket mi is tudunk, de akkor sem fogsz belõle látni semmit. Ezek a csillagászati programok légkör nélkül szimulálnak és ez azért elég lényeges tényezõ.
Ha felmész a Kékesre és ha totál derült, páramentes és ha full nyugodt lenne (ez azt jelenti, ha elfi...od magad, az már orkán erõsségû lenne a környezõ légmozgáshoz képest) a légkör, akkor is egy nagy nulla lenne a látvány.
Ne erõltesd! Majd 2015-ben.

Ez van a MCSE oldalán, nem tudom miért nem jelent meg linknek a hivatkozás: "Valamennyi idõpont-adatot UT-ban adunk meg, amihez 1 órát hozzá kell adni! A félárnyék elsõ érintése 11:33:32-kor következik be, és több mint egy óra kell, hogy elnyelje a holdkorongot. Az árnyék 12:45:42-kor jelenik meg égi kísérõnkön. A Hold a Föld árnyékát a déli széle közelében metszi, így elég hosszú idõ, 1 óra 20 perc múlva, 14:06:16-kor következik be a totalitás. Röpke ötven perc elteltével, 14:57:24- kor kezd kibukkanni a holdkorong az árnyékból, és 16:17:58-kor hagyja el azt. A félárnyék viszont csak 17:30:00-kor vonul el a Hold korongjáról. A totalitás 51 perc 8 másodperc hosszan tart. Az árnyék 3 óra 32 perc 17 másodperc hosszan idõz a holdfelszínen, míg a félárnyék elsõ és utolsó érintése között 5 óra 56 perc 28 másodperc telik" Mielõtt leszúrnátok, megnéztem a Calsky-t is.

Sapkáról és percekrõl beszéltem. Az MCSE szerint 17.18-kor lép ki az árnyékból, 18.30-kor a félárnyékból. Stellariummal modellezve szépen látszik, 17.08-kor lesz a Hold 10 fok magasan. www.mcse.hu/eszlelesi_ajanlat/20111201-egi-kalendarium-2011-december.html

Nem akarok ünneprontó lenni, de annak az esélye, hogy ebbõl bármi értelmeset is lássunk, gyakorlatilag nulla. Mikor van nálunk télen tiszta horizont? Hat azaz 6 perc lesz a teljesség végéig, amikor felbukkan a Hold. Ez azt jelenti, ha totál sík terepen vagy, vagy valamely hegyünk csúcsán pazar kilátással, ahol megegyezik a látható s a geometriai horizont, akkor kb 1 fok magasan lesz a Hold, mikor lemegy róla a teljes árnyék. Alig 20 perccel késõbb a részlegesnek is vége lesz. Szóval szerintem ne fájjon a fejed, ha borult idõ lesz, ez nem az évszázad holdfogyija lesz.

Na jó, olyan vöröses-narancsos-barnás lenne az a sapka. Nem tudom, majd kiderül, ha kiderül. Az utóbbi fogyatkozásokat elég hûen mutatta a Stellarium, bár nem ilyen horizontközelben.

:-)))

Ne éld bele magad!
Légkör nélkül sem lenne nagyon látványos (tõlünk).

Én egy vörös sapkás hold arcú Mikulásban reménykedem 10-én legalább néhány percre.

6-án a Mikulás hoz egy Hold-Jupiter együttállást azoknak, akik jók voltak. :-) Kb 4,5 fokra lesznek egymástól, ami elég szép lesz.

18 bolygós gyûjtemény: Link

Köszönöm a ...nem is tudom mit. Volt egy iskolatársam, késõbb kollégám. Õ némettel kezdte. (Tanár nélkül szintén.) Együtt laktunk egy szállón. Tele volt ragasztva az összes falfelület ragozási táblázattokkal, még a plafon is. Levekvés elõtt végig mondta õket, pedig volt, hogy jó pityókásan mentünk haza. Megszabta magának, hogy minden nap x szót meg kell tanulnia. Aztán kijárkált az NDK-ba szinte havonta. Késõbb, mikor már lehetett átjárt Ausztriába sramli zenélni. Azóta az összes nyelvjárást beszéli. Az osztrákok nem mondják meg, hogy nem osztrák. Közben tanult franciát is, Franciaországban kapott munkát egy hajón. Egy másik hajóra szintén Fro-ban csak akkor kapta volna meg az állást, ha leteszi az angol középfokút. Letette. Most a héber érdekli. Szóval volt elõttem példa. Én ugyanakkor kezdtem az angolt, mikor õ a németet, ugyanabból a tipusú könyvbõl, négy kazetta volt hozzá. Tõle vettem az elsõ laptopom, most vett el egy orosz nõt. Bocs az offért!

Lehet, igazad lesz. Én általában a fellövéseknél szoktam nézni a pályaadatokat, amit itt a legkönnyebb kitúrni. Fokozatleválások ideje, ilyesmi.

Ha jól tudom, akkor ott csak a rakéták vannak fent, a jármüvek nem. De majd áttúrom

Az ULA oldalán nem lehet fenn? Link

Én is ilyen autodidi... autodiktatorikus... izé... autodidakta módon tanultam meg, a Queen számainak fordításával kezdtem

Sajnos nincs ilyen rajzom. Tény azonban, hogy a kerozin-hidrogénperoxidos hajtást a NASA 2009-ben tesztelte, a közölt rajz is ezt az állapotot ill. konfigurációt mutatja, majd 2010. április 20-án egy sajtótájékoztatón elhangzott, hogy ehelyett mégis a hagyományos hajtást választották. Rajz errõl a konfigurációról tudtommal nem jelent meg (én eddig nem találtam). A különbség kb. annyi, mint a dízel és a benzinmotor között Nyilvánvaló, hogy az elrendezés is más, és emiatt a leközölt, hivatkozott rajz is hibás. Tény azonban az is, hogy ez már túlmutatna egy népszerü-tudományos () cikk keretein.

Van olyan barátom, aki soha egyetlen percet nem töltött tanári vagy iskolai módon az angol tanulásával, hanem nekiállt szótárazni azt, ami érdekelte, s néhány év alatt olyan szintre jutott, hogy hosszú ideje abból keresi a kenyere javát, hogy ismeretterjesztõ filmeknek fordít szinkron szöveget. Senki elõtt nincs zárva az út, fõleg most, hogy a neten ingyen elérhetõ iszonyat sok dolog.
Én gyerekkoromban a NatGeo folyóiratból tanultam nagyon sokat angolból (kanadai ismerõs elõfizette nekünk), ma mindezek a tartalmak bárki számára egy fillér nélkül szabadon hozzáférhetõek. Szóval minél többet olvasol ilyet (s szótárazol, ami ma szintén nem többkilós és többezres könyveket jelent, hanem ingyen van a neten), annál biztosabb lesz a tudásod és annál több tudáshoz fogsz hozzáférni így. Érdemes!

Bocsánatot azért kérek, kértem, mert ostobaságokat írtam, hogy "valószínû..." Bár bentvan a könyvjelzõmben a Nasa és néhány angol nyelvû lap, de elég gyenge vagyok nyelvtudásban ahhoz, hogy tudományos dolgokat könnyen megértsek. Ezek a szótárgépek pedig...De miért ne lehetne hinni egy Kereszturi Ákosnak? Irigyellek Téged és másokat, hogy nektek valóban "világháló" a net. Akkor légyszíves mutasd meg nekem azt a rajzot, amit annyira hiányoltál! Most már nagyon érdekelne mekkora a különbség.

Bele sem merek gondolni...

Zoli, félreértettél, nincs szükség megkövetésre, csak beszélgettünk
Az én véleményem az, hogy az ilyen cikkek 2 dologra "jók":
1. elolvasom, és elhiszem, hogy minden úgy van (ez nem olyan jó)
2. elolvasom, és mivel érdekel, kutakodni kezdek, és kb. 14 perc múlva sokkal többet tudok a dologról, ráadásul pontosabban, mint ami a cikkben van - és ezáltal alapvetõen kételkedni kezdek minden ilyen cikkben
Mivel sajnos tudjuk, hogy az ismeretterjesztés is olyan, amilyen (ahogy Te is írod), így szerintem minden esetben a 2. pont célravezetõ.

Egy olyan bigott és könnyen befolyásolható társadalomban, mint az övék, ahol a választók döntik el, mire menjen az adójuk, igen könnyen megesik az ilyesmi... Ha így haladunk tovább, itt is ez lesz hamarosan...

Persze van egy csomó mélyebbre ható ok is, ami miatt nincs pénz ûrkutatásra, többek közt az, hogy a hidegháború végével a katonai fejlesztések is elmaradtak, s így az ebbõl átszivárgó kísérletek, tudás dettó. A normál ûrkutatás kb. a mellékterméke volt a katonainak, megfûszerezve persze egy rakás nemzeti büszkeséggel mind orosz, mind amcsi részrõl. Ha a Reagen-féle csillagháborús tervekkel elõrébb jutottak volna (ha Gorbacsov 10 évvel késõbb kerül hatalomra, ha és ha és ha...), akkor most ez a tudomány is elõrébb lenne. De pusztán magáért a tudományért nem sok lépést tudnak tenni. Ha megfigyeled a felbocsátott mûholdakat, nagyrészt valami földi környezeti hatást vizsgáló berendezéseket visznek, amiknek kb. mérhetõ hasznuk van, a nagy projektek, amik távolabbra mutatnak, eléggé le vannak maradva. Én már annak is nagyon örülök, hogy a múlt heti marsjáró fellövése OK volt, reméljük, rendben le is fog szállni és adni majd adatokat.

A mai APOD kép: Link
Hasonló képeket készített a januári napfogyi elõtti éjjelen Gazdag Attila és csapata az Ivanscica tetejérõl. Sajnos fogalmam sincs, hol vannak a képeik, pedig érdemes volna újra látni õket.

Akkor szépen vissza fejlõdtek...
Lehet kínai lesz az elsõ ember a Marson majd?

Megkövetlek. Elfogadom? Már írtam, hogy nézhetetlenek az úgynevezett "ismeretterjersztõ" TV-k. Deha ez a cikk nincs, akkor errõl az infóról lemaradok. (Hírlevél - cím - klikk - tudomány rovat) Nem olyan nagy bûn ez. De a pontatlanság, hiba, átcímezés, átszerkesztés megbocsáthatatlan bûn!

A bulvárosodást én se tudom elfogadni, meg azt se, ha a szerkesztõk átírják a cikkírók szövegét, cikk címeket. Ezért is hagytam abba a nekik való írást, a jó hírem fontosabb annál, hogy sokaknak legyen ismerõs a nevem...

A zusa templomokat fejleszt, nem tudományt... Egyelõre nincs új hordozó tervben, így a ruszkik eszközeit használnák emberes repülésre, ami, mint tudjuk, szintén nem a Kánaán. Szerintem hamarosan Kína lesz az elsõ számú ûr-hatalom.

Mivel az USA leállította az ûrsikló programját, mi a következõ feladatuk, céljuk?
Hold, Mars repülés?
Fejlesztenek valami új típusú ûrhajót, amivel majd ismét repülhetnek, akár a fentebb említett objektumokig?
Mit lehet errõl tudni?

Be volt jelentve a startja: Link Le van írva a célja: U.S. Air Force military satellite also known as USA 226 or X-37B. És bármennyire is volt a végén, a hibák hibák, és nem kákacsomókeresés. A hibás meghajtás rajza helyett lehetett volna a helyes is a cikkben, attól nem lett volna kevésbé bulvárabb. Ha elfogadjuk, hogy a bulvárosodás OK, akkor persze igazad van. Én nem tudom elfogadni.
Peace

Szerintem ez egy jó cikk. (Ezt a bulvárosodást már sokszor megvitattuk. Kell egy olyan cím, ami átviszi a fõoldalról vagy hírlevélrõl a tudomány rovatba az átlag olvasót) A lényeget megtudjuk belõle, nem a pontos mûszaki leírása volt a cél. "Kevés biztos információ áll rendelkezésre az X37B jellemzõirõl, ugyanakkor elõdjérõl, a sajátos módon nagyobb sorszámmal jelölt X38-as kísérleti ûrrepülõgéprõl több dolog ismert." Hogy mennyire titkos? Nyilván nem volt sajtótájékoztató fellövésérõl céljáról, és a startja se volt bejelentve. (Az Atlantist hány ezren nézték, és hány millióan a neten?)
Hiába volt napocska Nyuli hsz-a végén, ez olyan "kákán is csomót keresés" volt, mint ez az írás is az, bocs Nyuli

Hát akkor már nem titkos!
Nem hiába pletykálnak annyit a nagyik.

Volt Nyuli írása végén egy ilyen napocska, ami vigyorog :-)


Ákosnak meg azt kell írnia, ami hozza az olvasókat, nem egy esetben sokkal bulvárosabbra véve a szöveget, mint azt kellene egy normális ország normális médiaviszonyai közt.

Ha nem jók a közölt adatok, ábrák, akkor mindegy, hogy ki írta.

Nándi, legközelebb te javítod a szöveget, én meg keresem nálad a hibákat.

Ezt a zõccséget õ írta: "Név: Kereszturi Ákos
Státusz:
Collegium Budapest fellow, Mars Asztrobiológia Kutatócsoport
Magyar Csillagászati Egyesület elnökségi tagja (1994-), alelnöke (2009-)
Európai Csillagászat-oktatási Társaság Magyar Szekciójának vezetõje (2005-)
Remote Science Team tagja a Mars szimuláció keretében a Flashline Sarkvidéki Kutatóállomáson (2005-)
a Veszprémi Akadémiai Bizottság Planetológiai és Ûrtudományi Munkabizottságának titkára (2006-)
Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány kuratóriumának tagja (2009-)
Geonomiai Tudományos Bizottság tagja, Földtudományok Osztálya, Magyar Tudományos Akadémia (2009-)
Magyar Asztronautikai Társaság elnökségi tagja (2009-)"
Tudom, hogy a sok státusz meg funkció még nem jelent semmit, de azért mégiscsak egy tudósebernek tûnik. (Forrás. Link )