Meteorológiai esélylatolgatások

Hm, gonosz leszek, nekem ez teljességgel véletlenszerû adatsornak tûnik, még így szépen kigyûjtve is. Ez alapján semmit nem tudnék mondani a tavalyi tél alapján az ideirõl és ha más is ezt tenné, súlyos hibát követne el.

A számokban mintát, ismétlõdést, blokkokat, ritmusosságot keresni mindig lehet, de a meteorológia nem így mûködik! Ha ki is jön valami bámulatos összefüggés, az lehet, hogy teljesen független dolgok között jön létre (pl. egymást követõ telek milyensége). Ha esetleg ebbõl a (szerintem béna) irányból közelítjük meg a kutatást, azaz a számokban keresünk összefüggést, akkor utána legalább keressük meg, a számokon kívül (ami semmit nem bizonyít, bár aki tanult matematikát, ezt tudja) akad-e más oka az összefüggéseknek. Összehasonlítani 30 telet, hát az egy nagyon masszív feladat, szerintem két tél összehasonlítása is túlhalad sokunk tudásán, sõt talán a tudomány mai állásán is. Vagy arra fogunk jutni, hogy jelen ismereteink szerint sok köze nincs egy tél után a rá következõnek.

Ha gondoljátok, dobjatok dobókockával 20-at, 1-es a hideg tél, 6-os az enyhe, és bámulatos összefüggéseket lehet belõle csiholni. Utána pedig gondoljatok arra vissza: ezt dobókockával dobtátok, ahol az esélyek ugyanakkorák.

Hasznos olvasmány túlzott összefüggés-gyártás közben: Link

Köszönjük! Ezek szerint mégsem igaz, hogy ugyanakkora a valószínûsége egy enyhe vagy egy hideg télnek... (az avatarod még mindig a legjobb!)

Ha már szóba került itt, milyen telünk is lesz (lehet) egy kiemelkedõen enyhe téli évszakot követõen, foglaljuk össze a lehetõségeket a rendelkezésre álló megfigyelések alapján.

Amennyiben az 1951-2000 közötti idõszakra, tehát a 20. század második felére jellemzõ téli hõmérsékleti viszonyokat tekintem átlagosnak, akkor 1755 és 2014 között, a tavalyi tél mellett 27db olyat találni, ami az évszakos átlagnál legalább +2 fokkal enyhébb volt. Tekintsük az összes ilyen, legalább +2 fokos évszakos anomáliát hozó telet "szokatlanul enyhének". Mi következett utánuk, egy évvel késõbb?

Az elõfordult eseteket 6db jól elkülönülõ csoportba besorolva:

6 alkalommal szokatlanul enyhe telet kivételesen hideg tél követett (-2 alatti anomália)
6 alkalommal mérsékelten hideg tél jött az enyhe télre (-0,6 ... -2°c )
6 alkalommal átlaghoz közeli hõmérsékletû tél következett (-0,5 ... +0,5°c)
6 alkalommal a kivételesen enyhe telet mérsékelten enyhe tél követte (+0,6 ... +1,5°c)
2 alkalommal nagyon enyhe tél után még egy hasonló jött (legfeljebb +0,5°c-os eltérés)
1 alkalommal szokatlanul enyhe telet még enyhébb követett

Mi következik a 2013/14-es szezon után? Az elmúlt 260 év megfigyelései alapján

egy nagyon hideg tél tapasztalati valószínûsége 22,2 százalék.
egy mérsékelten hideg télé 22,2 százalék.
egy átlagos hõmérsékletû tél ugyancsak 22,2% eséllyel következik be.
átlagosnál valamivel enyhébb télre szintén 22,2% valószínûséggel számíthatunk.
a tavalyihoz hasonló tél, vagy annál is enyhébb bekövetkezésére 11,2%-os esély mutatkozik.

Összességében a következõ telünk a múltbeli megfigyelések alapján 44%-os valószínûséggel kifejezetten hideg lesz, 59%-os eséllyel 0,0°c alatti anomáliát fog mutatni, 67%-os valószínûséggel pedig nem lesz +0,5°c-nál enyhébb.

Én a helyetekben gyûjteném szorgosan a tüzelõt, élezném a tavaly nem sokat használt hólapátot .

Nagyobb esély mutatkozik ugyanis egy kemény télre, mint egy tavalyi típusú, fûtésszámla, gránátalma, fügetermesztés szempontjából kifejezetten kellemes változatra.

Íme az eddig elõfordult esetek. Enyhe télre -2°c alatti anomália:

1763/64 +2, majd 1764/65 -2
1793/94 +2,5, majd 1794/95 -3,5
1797/98 +2, majd 1798/99 -5
1821/22 +2, majd 1822/23 -3
1824/25 +2, majd 1825/26 -2,5
1920/21 +2,2, majd 1921/22 -2,2

Enyhe tél, majd mérsékelten hideg:

1868/69 +2,0, majd 1869/70 -1,1
1872/73 +2,1, majd 1873/74 -1,1
1876/77 +2,5, majd 1877/78 -0,9
1901/02 +2,7, majd 1902/03 -0,9
1989/90 +2,2, majd 1990/91 -0,8
1997/98 +3,0, majd 1998/99 -1,3

Enyhe telet átlagos hõmérsékletû követett:


1790/91 +2, majd 1791/92 +0,5
1795/96 +2,5, majd 1796/97 -0,5
1842/43 +2,5, majd 1843/44 -0,5
1935/36 +2,6, majd 1936/37 -0,4
1982/83 +2,0, majd 1983/84 +0,2
2000/01 +2,1, majd 2001/02 -0,1

Szokatlanul enyhe tél után kevésbé enyhe, de egyértelmûen pozitív anomáliájú tél:

1833/34 +3, majd 1834/35 +1,5
1898/99 +2,0, majd 1899/00 +0,8
1909/10 +2,8, majd 1910/11 +0,8
1950/51 +3,0, majd 1951/52 +0,7
1987/88 +2,4, majd 1988/89 +1,4
2006/07 +3,9, majd 2007/08 +1,5

Szokatlanul enyhe tél után még egy hasonló:

1973/74 +2,0, majd 1974/75 +1,9
1993/94 +2,3, majd 1994/95 +1,9

Nagyon enyhe telet még az elõzõnél is enyhébb követett (ilyen egyszer volt eddig).

1914/15 +2,1, majd 1915/16 +2,7

Ha a tudomány tehetetlen egy probléma megoldásával kapcsolatosan (például az elõttünk álló évszak várható eseményeit, de még a fõbb jellemzõit sem tudjuk tudományosan meghatározni), akkor a helyébe lép a spekuláció. Ez természetes emberi tulajdonság. Emiatt a spekulánsokra, tippelõkre nem kell kiakadni. A hosszútávú fórum nem zár be, mert a matematika nyelvén nem tudjuk megfogalmazni a jövõt. Emellett a vállalkozó kedvû fórumtársak által megosztott elképzelésekbõl sokat tanulhatunk, sok tapasztalatot szerezhetünk, pozitív és negatív értelemben is. Ez igaz akkor is, ha a felvetett kérdésre - milyen lesz az elõttünk álló tél - a választ sem õk, sem mi nem tudjuk.

Nem értem teljesen, miért kavar ilyen indulatokat a 'determináltság vs véletlenszerûség' problémaköre. Illetve, értem, hogy ez alapvetõen érinti az elõrejelezhetõség kérdését, de akkor is...
Úgy látom, néhányunk személyes ügyének tekinti a légkör kaotikus voltának propagálását.
Apropó, káosz. Én becsszóra elhiszem a légkörfizikusoknak és a matematikusoknak, hogy a légkörhöz hasonló gáztömegek kaotikus rendszerként viselkednek, de sajnálatos módon eddig még senki nem magyarázta meg nekem, hogy hozzávetõlegesen mit jelent, hogy egy rendszer kaotikus. Nem pontos definiciót szeretnék kapni, nem is a káoszelmélet matematikai levezetését. Valószínûleg nincsenek meg a kellõ alapjaim ahhoz, hogy ilyesmiket felfogjak. De valami "egyszerûsített", viszont a lényeget végeredményben tartalmazó, rövid leírást, lehetõleg példákkal illusztrálva, szívesen vennék. Einstein is írt könyvet a relativitáselméletrõl direkt olyanok számára, akiknek matektudása kimerül a négy alapmûveletben.
Leírom, én hogy képzelem a matematikai káoszt. Valószínûleg hülyéket fogok írni, de ezeket lehet majd korrigálni, tehát kiindulási alapot képezhetnek. Szerintem a 'káosz' kifejezés esetünkben megtévesztõ: nem totális rendezetlenségrõl van szó. Talán az egyértelmû determináltság hiányáról beszélhetünk. Arról, hogy megegyezõ induló kondiciók mellett egy folyamat végeredménye lehet A vagy B állapot, mondjuk 20-80%-os valószínûséggel. A klasszikus fizika szerint, ha légüres térben egy test szabadon esik, akkor sebessége a 10. másodperc végén 98 m/s lesz, ha a fene fenét eszik is. Vajon, ennek a (látszólagos) determináltságnak mond ellent a káoszelmélet?
Arról meg mégúgy se olvastam a fórumon, hogy mi van akkor, ha egy kaotikus rendszer nem kaotikussal (ha egyáltalán létezik ilyen) érintkezik, kölcsönhatásba lép. Ez azért lényegi kérdés, mert a földi légkör éppen ilyen: kölcsönhatásban van a világóceánnal, jégtömegekkel, szárazföldekkel. Hat rá a napsugárzás, a gravitáció, a Föld tengelyforgása. Befolyásolják-e ezek, s ha igen, miképp, a légkör kaotikus viselkedését?

Más: az teljesen rendben van, és én is értem, hogy mindig lehet olyan pszeudo-függvényeket találni, melyekhez adott számhalmaz szépen illeszkedik. Nagyon csínján kell bánni az ilyenfajta összefüggés-kereséssel. Az ál-összefüggések elkerülésére valamennyire ismerni kell a jelenség fizikai hátterét.
Nem a számokhoz keresünk összefüggést, ellenkezõleg: a feltételezett összefüggést próbáljuk kvantitatíve is megerõsíteni.

"Régi meggyõzõdésem, amelyet a számsorok is alátámasztanak, hogy különbözõ - elõre nem kiszámítható hosszúságú - hideg és meleg periódusok váltogatják egymást a hazai telek esetében"


én nem látom, hogy bármit is alátámasztanának azok a számsorok, az meg, hogy mennyi ideje meggyõzõdése valakinek, a tudomány területén lényegtelen.
Ha valaki most 1 másodperccel ezelõtt beírja, hogy matematikailag alátámasztott kapcsolatot talált a számsorok közt, akkor azt elfogadom neki, de így bemondásos alapon senkinek semmit.

Még annyit legyen szabad hozzáfûznöm (aztán abba is hagyom, hiszen az egész téma nem ér ennyit, meg a Hosszútávú nem társalgó), hogy a blokkok kérdését nem én, hanem Stelvio vetette fel. Azt írja:

"Régi meggyõzõdésem, amelyet a számsorok is alátámasztanak, hogy különbözõ - elõre nem kiszámítható hosszúságú - hideg és meleg periódusok váltogatják egymást a hazai telek esetében"

Erre én:

"Az is kitapintható, hogy létezhetnek olyan több éves "blokkok", amiket említettél"

Ezt az óvatos, feltételes módú megállapításomat viszont fenntartom. Több megfigyelés támogatja, lehetséges, sõt valószínû fizikai magyarázat is van. Például nem ritka, hogy a hemiszférikusan hideg, kivételesen zord telek párban fordulnak elõ. Nem saját "találmányom" ez, valamely régi Élet és Tudomány cikkben olvastam az 1962/63-as és 1963/64-es tél kapcsán. Vannak (lehetnek) a légkörzésnek olyan peremfeltételei -pl. sarki jégkiterjedési és tengervíz-hõmérséklet anomáliák, örökös talajfagy kiterjedtsége- melyek bizonyos ideig "évelõk": a következõ évben, mikor a nappalok hossza, az energiamérleg megint a megfelelõ fázisba lép, ezek ismételten ugyanazokat a cirkulációs musztereket kényszerítik az egyébként kaotikus viselkedésû, de nem önmagában álló légkörre. Igen jó példa erre a tavalyi és idei õsz nagyfokú makroszinoptikai rokonsága, vagy a 2012-es április végi kánikulai helyzet pontos megismétlõdése 2013-ban, teljesen más tél végi, tavasz eleji cirkulációs elõzményeket követõen. De említhetném 2009 karácsonyának robbanásszerû felmelegedését, mely szinte napra pontosan újra jelentkezett 2010-ben.
Természetesen ki kell hangsúlyozni (amit meg is tettem kérdéses hozzászólásomban), hogy a blokkok, ha kimutathatók is, nagyon szabálytalan idõtartamúak. Hosszútávú elõrejelzés ezért nem alapítható rájuk.

Nem támadok én, csak próbálom/próbáltam helyére tenni a dolgokat.

A gondom azzal van, hogy tegnap (is) elkezdõdött egy nagy össznépi szabályszerûség-keresés. Véltél találni blokkokat. Elméleted bizonyításának érdekében némi (nem is kis) csúsztatással ráfogtál egy télre olyat, ami nem úgy volt.
Miután kiderült, hogy elegánsan átsiklottál a tények felett, valóban finomítottál, ám, hogy ezzel például az akkori blokkok szabályszerûségeirõl szõtt elméletet nem állja meg a helyét, még nem olvastam.

Ha fantáziálok valamirõl, amirõl kiderül, hogy nincs valós alapja és tényleg csak fantázia szüleménye, akkor én elvetem a fantazmagóriámat.

Viszont az is igaz, hogy nem vagyunk egyformák.

(Mellékesen -ezen hibák elkerülése érdekében- barátian ajánlom figyelmedbe Cauchy négy bejegyzéssel korábban született kiváló gondolatmenetét.)

Alapvetõen 4 utat látok, melyeken a jelenlegi makroszinoptikai berendezkedés tovább mehet. Ezek valószínûsége eltérõ, de mindegyik abból az elõfeltevésbõl indul ki, hogy a modellek által elég egységesen a jövõ hét második felére kilátásba helyezett északi AC valóban fel is épül.

1. Szokványos "csúszópályás" szituáció: az AC központi területe a Skandináv-félsziget illetve Északkelet-Európa felett, ennek délnyugati peremén az észak-atlanti ciklonrendszer peremciklonjai "lecsúsznak" a Mediterráneumba. A lefûzõdõ és jó pozicióba került medi aztán ránk húzhatja az északkeleti hideget. Ezzel egy a bökkenõ: ez a ritkább fajta, "unikális" helyzetekhez tartozik, azonkívül kifejlõdéséhez lényegesen több szárazföldi hideglevegõ lenne szükséges Kelet-Európában, mint amennyi most ott van. Jelenleg ECMWF mutat ilyesmit, azonban igazi lefûzõdés, hátoldalra kerülés nélkül.

2.Az északi AC nem növeszt nyúlványt dél felé, nem fûz le mediciklont az észak-atlanti minimumból.
Ehelyett tõle délre az óceánról benyúló alacsony nyomású öv alakul ki, mely messze keletre terjeszkedik a kontinensen, több ciklonmaggal. Amolyan hidegleszakadás elõtti zonális kép, ami csak arra vár, hogy az izland-brit-azori AC bilincs bekattanjon valamelyik ciklon mögött, melynek hátoldalán így megindulhatna a sarki levegõ a kontinens közepe irányába. De nem kattan a bilincs: túl erõs az atlanti ciklontevékenység, a csírájában megjelenõ blokkoló anticiklon-hidat gyorsan keresztültöri.
Térségünkben marad a nyugati, délnyugati áramlásos, enyhe idõ. Ezt a forgatókönyvet pillanatnyilag a GFS adja. Maga a szcenárió általában nagyon is hihetõ, viszont esetünkben meglehetõsen idegen a most uralkodó cirkulációs rezsimtõl (ami inkább az 1. verziónak kedvez)

3. A 2. verziónak olyan változata, mikor is a ciklonális öv északabbra szorul vissza, és a tõle délre elhelyezkedõ, zonális tengelyû AC terjeszkedik fölénk. Ez is enyhe, jobbára száraz idõt hozna, magasabb nyomású esetben hideg légpárnával, köddel és startussal a Kárpát-medencében. Ez is ellenkezik a mostani, jobbára meridionális rezsimmel, kialakulása meglepetés volna.

4. A kezdetben skandináv központú AC délkelet felé áthelyezõdik, miközben elõoldalán hideg légtömegek érik el Oroszország európai területét. Hozzánk ennek az erõsödõ kelet-európai anticiklonnak a hátoldala, az atlanti ciklonokkal karöltve újfent déli áramlást hoz. Ez a verzió nagyon beleillene a mostani folyamatokba, emiatt talán ez a legvalószínûbb mind között.

Tanult kollégám, mire ez a támadó kedv? Hiszen az elõbb ismertem el, hogy állításom nem volt helyes: azt írom, hogy 1985/86 nem egészében volt zord. De nem is erre hegyezendõ ki a kérdés.
A kérdés az volt, vajon van-e, lehet-e statisztikailag kimutatható szabályszerûség a hideg és enyhe, valamint az átlaghoz közeli hõmérsékletû telek egymásutániságában.

Ne csúsztassunk....

Zord télrõl volt szó.

Nos, nem volt zord TÉL, viszont volt egy valóban hideg február. Ha már a zordságról van szó: nem mellékesen 1986 óta 5 alkalommal volt az 1986-osnál több zord napot hozó február.

Annyi millióm lenne, ahányszor beírtam már, hogy az ilyen statisztikai trükközéssel elõcsalt szabályosság szinte 100% bizonyossággal teljesen véletlenszerû adatokból is elõállítható, akkor saját meteorológiai intézetet üzemeltethetnék már

És csak halkan mondom, hogy egy statisztikai elemzés nem arról szól, hogy beírok pár számot meg, hogy van kivétel, hanem közlöm a mintavétel szabályait, az elemzés módszertanát, a korrelációt, ha hibalehetõségeket.

Persze azoknak, akiket a matematika szabályai nem érdekelnek, bõven megfelelõ a hasraütéses módszer is.

Valóban, 1985/86 nem összességében volt zord, hanem a február... Az talán a legjobb, amit életemben láttam. Éppen febr. 2-án tört be az a sarki-szárazföldi hideg légtömeg, mely az orosz síkságon már egy ideje halmozódott, és ott sokfelé -30 fok alatti fagyokat okozott.
Ettõl fogva nálunk hóesés követett zord fagyot, zord fagy hóesést. Gyakorlatilag az egész hónap hideg, téli idõt hozott. Ami még érdekesebb, hogy a koratavasz közeledtével nemhogy megenyhült volna, de még tovább fokozódott a hideg. A hónap általában már megenyhülõ harmadik dekádjában abban az évben -10 fok körüli maxik, -20 foknál is hidegebb minik "röpködtek"
Még március 10-én is lehetett korcsolyázni a befagyott kisebb tavakon.
Hát ezért a legenda...

"Tovább menve ismét zord teleket látunk: 1984/85, 1985/86, 1986/87."


Nem tudom, hogy 1985/86-ot miért lengi körül legenda....

Ismét leírom: 1985/86 tele összességében minden volt, csak nem zord.
Dec.:+4,1 °C,
Jan.:+1,1 °C,
Feb.:-3,7 °C.

Tél: +0,50 °C. Az azóta eltelt 28 télbõl 13 volt hidegebb.

A másik két tél rendben van (-2,93 °C, illetve -1,70 °C).

Nagyon érdekes amit írsz! Az 5-12 éves melegebb telû periódus hosszát is a statisztika alapján állítod?

Az ördög mindig a részletekben van! Észrevételeim:
97/98 enyhe tele után az egyik leghidegebb, és havas tél következett (98/99) itt az ÉK-i térségben!
A 2012/2013 - as tél is enyhe volt keleten, tehát a 2013/2014 - es a második enyhe - még enyhébb - tél.
A statisztika nagyon sok igazi téli epizódot elrejt(het), egy 0 fok közeli tél még lehet egy életre szóló hideg téli élményekkel teli évszak , mint ahogy a 98 / 99 -es volt, ami itt ÉK-en azért lényegesen hidegebb lehetett. Hótakarós, zömmel száraz hideg, fagyos december, enyhébb januári epizódokkal, majd ismét hideg , az általam megélt legextrább hóvihart (ÉK- 40 - 70 cm hótakaró) hozó február.
Vizsgálataid azért érdekesek!

Én azon nagyon csodálkoznék, már egy mínuszos átlagú tél is meglepne
Ez persze nem jelenti, hogy akár egy hónapig is ne lehetne szokatlanul hideg. Lásd a 2001-02-es telet, amikor a december rendkívül hideg volt, a 2. leghidegebb december 1901 óta. Aztán január közepén beköszöntött a tavasz, és végül a tél átlaga mindössze 0,2 fokkal maradt el az évszázados átlagtól.

Szép napot kivánok! A fokozott naptevékenység kétségkivül nagytérségi folyamatokkal hat a troposzférára: a szoláris plazmafelhõk bolygónk két pólusa körül, a nagy energiájú részecskefelhõk és az ibolyántúli sugárzás viszont az egyenlitõi vidéken gerjeszti a levegõtömegek lehûlését, illetõleg felmelegedését. Ezt úgy képzelhetjük el, hogy a sarkvidéki hideg levegõ alacsonyabb szélességekre, az egyenlitõi meleg levegõ magasabb szélességekre mozdul el. A különbözõ hõmérsékletû légtömegek meridionális cseréje következik be. A hetvenes évek óta ismert és elfogadott akcentációtörvény szerint a ciklonok jobban kimélyülnek (jellemzõ a "cikloncsaládok" megjelenése és uralkodása), az anticiklonok ugyanigy megerõsödnek. Európa idõjárása többnyire enyhébb, a Távolkelet és az Egyesült Államokban hidegebb az idõ (amennyiben a meridionális áramlások kicsit sûrûbben helyezkednek el, azesetben Európa kapja a hidegebbet, az Újvilág a hidegebbet, ez ha ritkábban is, de elõfordul).
Magas naptevékenységnél amikor a szoláris mágneses szektorhatár kb. négyszer egy hónapban áthalad a Föld térségében, a fent emlitett folyamatok zajlanak le - Roberts és Olson elméletének következetes ellenzõi, Hines és Halevy is meggyõzõdtek a jelenség valódiságáról.
A Föld a külsõ naplégkörben/napkoronában kering, a naphatás(ok) értelemszerû(ek) és helyénvaló(ak). Ilyenformán atmoszféránk egészénél a leginkább befolyásoló tényezõ a szoláris hatásokban kereshetõ.

Sajnálatosan (a saját télszeretõ szemszögembõl) sok mindenben egyetértek az általad leírtakkal.
Én is azt vettem észre több évtized alatt, hogy a kifejezetten enyhe teleket rendszerint kevésbé enyhe, de az átlagosnál mégis magasabb középhõmérsékletû tél követi (De van pár markáns kivétel is, pl. 1998/99, 2001/2002) Viszont érdekes módon a harmadik, vagy a negyedik tél ilyenkor nemegyszer kimondottan hideg!
Az is kitapintható, hogy létezhetnek olyan több éves "blokkok", amiket említettél. Például feltûnõen hószegények, és legalább részben enyhék voltak a hetvenes évtized elsõ felének telei. Majd néhány jellegtelen tél közbeiktatásával következett az 1978-tól 1982-ig tartó havas, hideg telû idõszak.
Ezután egy nagyon enyhe, majd mérsékelten enyhe tél következett: 1982/83, 1983/84. Tovább menve ismét zord teleket látunk: 1984/85, 1985/86, 1986/87.
Persze, ezek a blokkok korántsem szabályosak, prognosztikai következtetéseket belõlük levonni csak igen nagy fenntartásokkal lehet.
Egyelõre a legtöbb jel véleményem szerint is arra utal, hogy viszonylag enyhe tél elõtt állunk. De ha mindenre rácáfolva mégis egy zimankós, havas tél csúszik be, azon se kell nagyon csodálkozni.

Írtam tegnap a Bering térségre lassan megérkezõ, elég ütõs extratropikus ciklonról (Nuri), hogy bekavarhatja Rossby-hullámot, azaz a sarki térségekben erõs magasnyomást hoz ki, ez kiterjedhet a kontinensünk sarki régióira is, ezt (sarkok felõl betámadó Ac) mutathatják már modellek távoli lottóhúzásai.
Az más csak hab a tortán, hogy Szibériától északra egy erõs ciklontevekényég szorulhat be.

Azaz a hónap végére esély lehet egy kis télre.
Ám a lényeg nem itt van, hanem azon, hogy a tavalyi extra-erõs Atlanti ciklongyár kontra északkeleti sarki hidegbázis harcának kimenetele, ez azonban decemberre érhet be. A Nuri besegíthet a sarki hidegbázisnak (ahogy az Atlanti extratropikus ciklonok a ciklongyárnak).

Mivel már javában tart a találgatás a következõ tél jellegérõl a szokásos statisztikai alapú következtetésemet megosztom.
Globálisan talán igaz a sarki jég fogyásával összefüggõ melegedés, ám helyileg téves. A 2000-es évek elsõ évtizede ugyanis látványosan hidegebb teleket hozott, mint a megelõzõ 3 évtized. A 70-es és 90-es éveknél 1 fokkal, a 80-asnál 0,6-del lett hidegebb az évtizedes átlag.
Régi meggyõzõdésem, amelyet a számsorok is alátámasztanak, hogy különbözõ - elõre nem kiszámítható hosszúságú - hideg és meleg periódusok váltogatják egymást a hazai telek esetében, és 110 év alatt mindössze 6 kivételes tél volt, ami egy ellentétes periódusba ékelõdött.
A 2001-06 közötti hideg periódus után 2006-09 között meleg majd 2009-2013 között ismét hideg periódus volt. Azaz ebben az évezredben még mindössze egy rövid meleg periódus rontotta a télkedvelõk vágyait. Statisztikailag valószínûsíthetõ, hogy az elmúlt évvel ismét egy hosszabb meleg periódusba léptünk, amely akár 5-12 évig is tarthat. Ahogy jeleztem, természetesen elõfordulnak beékelõdõ kivételek - ráadásul utoljára az 1995-ös hideg tél volt kivétel egy meleg periódusban -, így nem zárható ki, hogy elmúlt enyhe tél egy hideg periódusba ékelõdõ meleg kivétel volt, ám valószínûbbnek látszik, hogy ebben a meleg periódusban lesz majd egy kivételesen hideg tél.
A periódusok ismétlõdése mellett érdemes megnézni, hogyan alakultak a kiemelkedõen meleg teleket követõ telek. (Éppenséggel ez sem ígér hideg telet.)

2006-2007: 4,8 2007-2008: 2,0
1997-1998: 4,6 1998-1999: 0,2
1993-1994: 3,3 1994-1995: 3,0
1987-1988: 3,2 1988-1989: 2,9 1989-1990: 3,3
1982-1983: 3,2 1983-1984: 1,6
1973-1974: 3,0 1974-1975: 3,2
1950-1951: 3,5 1951-1952: 1,6
1920-1921: 2,9 1921-1922: -1,0
1915-1916: 3,4, 1916-1917: 0,2
1909-1910: 3,6 1910-1911: 1,3
1901-1902: 3,5 1902-1903: 0,3

A számok jól mutatják, hogy jellemzõen az elõzõ évinél hidegebb, de azért összességében nem túl hideg telek következtek, természetesen 1 kivétel itt is van. (Az idõjárásban mindig vannak kivételek )
A globális felmelegedés kapcsán - amelyrõl tudjuk, hogy 150 éve 25-30 évenkénti stagnáló periódusokat 25-30 évig tartó emelkedés követ - érdemes megjegyezni, hogy a hazai éghajlatra különösen a 70-es évek óta van sarkalatos hatással. Így leginkább ezeket az évtizedeket érdemes figyelni. Jól látható, hogy ami korábban egyszer sem volt, az a 70-es évek óta 3-szor is bekövetkezett, azaz hasonlóan meleg tél követte a kiemelkedõen enyhe telet, nem történt visszaesés. Sõt a 87-88-as tél után még kettõ kiugróan enyhe következett. A legutóbbi 2 alkalommal volt visszaesés.
Ezeket figyelembe véve, én vagy gyengén hidegebb télre számítok a tavalyinál vagy ahhoz hasonlóra, de szignifikánsan (+1 fok) nem melegebbre.

Az Accuweather nem egy amerikai cég? Persze attól még ugyanúgy ingatag lábakon áll ez a távelörejelzésük

A naptevékenységhez, amit emlitettél:
Hogy tud fenntartani a naptevékenység egy adott tipusu nagytérségü áramlást? Es az egész légkörben fenntartja ezt vagy csak a mi térségünkben speciálisan?

Szép napot kivánok! A brit elõrejelzések rendre dugába dõlnek, az utóbbi évek tapasztalata ezt látszik igazolni. A még mindig elég aktiv naptevékenység elõreláthatólag huzamos ideig fenntarthatja az alapvetõen DNY-ÉK irányú középtroposzférikus áramlást. Érdemes megjegyezni, hogy pár napja a keleti napperemen napfolt(csoport) nélküli X-tipusú, tehát igen erõs napkitörés zajlott le, a CME (Coronal Mass Ejection) a világúrbe dobta a plazmát és a részecskefelhõt.

Sziasztok! Ez mondjuk elég kecsegtetõ lehet számunkra: Link

Lehet nem helyes a meglátásom (alig van idõm latolgatni, látható a szinte nullával konvergáló szakmai hozzászólásaimról), ám a Dávid (Zivipötty) által nagyszerûen vitt hurrikán-fórumban megemlített tájfunból extratrópusi ciklonná váló Nuri lehet bekavar a Rosby-hullám felállásába, mert így nyugat felé tolhatja a hullámközi magasnyomást, egész a Jeges-tengerig.

Azaz ahogy az Atlanti extratrópusi ciklonok tudják bepöffenteni a tartós csigagyárat, úgy most a Bering-tengeri (nem kispályás: Link ) extratrópusi ciklon húzhat ki a cilinderbõl egy erõs észak felõl támadó csigagyár-gyilkos magasnyomást.

Kíváncsi leszek.

Szerintem néhány hét múlva már nem lesz sok értelme albedóról beszélni abban a térségben (sarkkörtõl északra), ahol már csak naponta néhány órás napsütés lesz. A kisugárzás éjszaka (aminek az idõtartama egyre hosszabb) még nagyobb is lehet azokon a helyeken, ahol nincs tengerjég (nem szigetel). Azaz szerintem (!) az albedó télen nem biztos hogy akkora szerepet játszik.
Az persze más kérdés, hogy alacsonyabb jégkiterjedés esetén hogyan változik az idõjárási hajlam (ciklon vs. anticiklon).
Bocs ha hülyeségeket írtam, nem értek hozzá!

Persze, de akkor ezek szerint egy ideig a fogyó jég emeli az európai "tél-esélyt", egy idõ után pedig fordul a kocka? És most el se kezdett még fordulni a kocka?
A Skandináviától keletre és északra tomboló viharciklonok a szárazföldön emlékeim szerint kivétel nélkül hóban jönnek le, nyilván nem az izlandi, vagy európai viharciklonokra gondoltam. Vagy ahogy azokat hívjuk néha, "hidegciklonok", ahol az elõoldal -5 fokos T850 és sok a csapadék benne.

"A Skandináviától keletre kimélyülõ ciklonok alapvetõen megint csak a sarki hidegbázis meglódulásának köszönhetõk" - nem pont gátolják? Hiszen a sarki hidegbázis kialakulása AC-sodást von maga után.

Nem zárom ki annak a lehetõségét, hogy a tengerjég zsugorodása negatív visszacsatolásokba torkollhat. Tehát lehetnek olyan gátló mechanizmusok, amelyek a lecsökkent albedót és a megnövekedõ besugárzást valamilyen módon legátolják. De a viharciklonok azért nem arról híresek, hogy hatalmas hideget rántanának be a hátoldalukon... Hiszen a viharciklonok jellemzõen nem egyedül jönnek, hanem falkában. Mire az egyik elhalad és le tudna húzni bármit is a hátoldalán, a következõ ciklon elõoldala már nyírja is ki ezt. A Skandináviától keletre kimélyülõ ciklonok alapvetõen megint csak a sarki hidegbázis meglódulásának köszönhetõk, amely szintúgy blokkoló AC-tól függõ dolog. Tehát AC kell és kész.

Sok függ azonban az Ázsia felett kialakuló termikus AC-tól. Ennek megléte - ahogyan írtad is - beindíthatja az öngerjesztõ hûtõszekrény-effektust. De ez megint csak áramlási képtõl függõ dolog. Annyi bizonyos, hogy minél hosszabb ideig marad nyugalomban ez a termikus AC, annál erõsebben hat vissza magára a nagytérségi áramlásra.

Én most nem mernék elõrejelezni tendenciákat az elkövetkezõ 1,5 hónapra, azt valószínûsítem hogy átlag felett lesz az átlaghõmérséklet, de idén annyira fura dolgokat produkált az idõjárás az elmult hónapokban hogy a makrohelyzet pillanatok alatt változhat. Kelet európából pl pár nap alatt 15-18 Magyarországnyi területen olvadt el (vissza) a hó. Jövõ héten egy elõoldali helyzet várható felmelegedéssel.

Utána viszont a Hf átvonulásával szeles tiszta és hideg verzió elõfordulhat.
Vagy egy veszteglõ hidegfront....napokon keresztüli esõvel hûvös nyálkás idõvel.

Jó, de hol a hiba a második "elméletemben"?
Ha kisebb a tengerjég, elgyengülnek a poláris anticiklonok, megjelennek a heves ciklonok, viharciklonok (emlékszünk a 970-es kara-tengeri ciklonokra, ugye?), a heves ciklonok viszont igencsak megszórják hóval a kelet-európai és szibériai térséget. A nagy hótakaró pedig alulról épülõ lábas hideget, alacsonyról erõsödõ anticiklonokat eredményez (vagy hülyeséget beszélek? Rémlik, hogy valaki írt ilyesmit), az erõs szibériai és kelet-európai AC pedig nagyoban erõsíti a közép-európai lábas hidegelárasztás esélyét (nem véletlenül lessük a modelleken a kelet-európai nyomásfáklyákat és elõrejelzéseket).
Ebbõl tehát az jönne ki, hogy kisebb tengerjég, alacsonyabb albedó a tengeren nagyobb szárazföldi hótakaróhoz vezet, ami (lásd DAI, amiben ha jól tudom, erõsen hiszel) nálunk jócskán megnöveli a tél esélyét!

Szibéria: Te számoltál be nagy hótakaróról idén Kelet-Európától Szibériáig, miközben a tengerjég ismét eléggé alacsony volt, visszavonult a szibériai partoktól: Link és ott a sok hó is.

Tehát valóban az áramlási kép határozza meg az idõjárást, ahogy lász írta, de csak egy bizonyos szintig. Ha a tengerjég mennyiségének csökkenése átlép egy kritikus szintet, akkor a légkör is egy új egyensúlyi állapot felé tolódik el, ugyanis nem tehet mást.

A jég zsugorodásának kell hogy legyen hatása a légkörre, hiszen az albedó változásával jelentõsen megváltoznak a légköri viszonyok is. Ha mondjuk 4 millió négyzetkilométerrel nagyobb a sarki tengerjég területe, akkor ez azt jelenti, hogy a felszín albedója 4 millió négyzetkilométer nagyobb területen magas. Ez egyértelmûen a légnyomás növekedéséhez és termikus anticiklonok kifejlõdéséhez vezet. A legkeményebb telek közös jellemzõje, hogy az ilyen termikus AC-k szinte körbeveszik Európát.

Ha nincs tengerjég, akkor az albedó is lecsökken. A lecsökkent albedó miatt csökken a kisugárzás, az inverzió és ezáltal a hideg is. Ha kevesebb a hideg, akkor a kiépülõ termikus anticiklonok is fejletlenebbek. A folyamat az egész félgömböt vizsgálva oda vezet, hogy a poláris front átlagos kiterjedése is északabbra fog húzódni. Ennek egyenes ágú következménye, hogy a hõcserét végzõ mérsékelt övi ciklonok is egyre magasabb szélességeken szántanak végig. Ergo, a hátoldalukon lezúduló hideg is egyre északabbi területeket tud csak elárasztani.

Természetesen nagyon nem mindegy, hogy milyen a makrocirkuláció, hiszen ordas zonalitás esetén hiába van +4 millió négyzetkilométerrel több tengerjég, ha a felette lévõ hideget körbebástyázza a felgyorsult poláris jet. De az is vitathatatlan, hogy ha a "jégszekrény" jege fogytán van, akkor lehet itt ordenáré meridionalitás, nem lesz mi elárassza az alacsonyabb szélességeket.

Régi fáklyánk alapján:
Link

5.-ig minden bizonnyal marad a száraz idõ egyre makacsabb köddel...
5.-tõl kis eséllyel hidegebb levegõ érhet el átmenti nagyobb csapadékkal fõleg délen, nagyobb eséllyel folytatódik a ködös nyálkás õszi idõ.
Link

Nem emlékszem ara, hogy valamikor is sikerült volna a sarki jégborítottság mérete és a kárpát-medencei T anomália között összefüggést találni. Sõt - nem tudom, tévedek-e, de Snowhunter által gyûjtött adatok alapján majdhogynem fordított arányosságot sikerült találnia. Amire mondhatnánk azt, hogy "kevesebb jég - több hó a viharok miatt - nagyobb lábas hidegbázis - több ÉK-i zima", de ez is durva általánosítások láncolata lenne.
Tehát bánjunk óvatosan ezekkel az összefüggésekkel (kis jég - enyhe tél), amíg nincs tanulmány, vagy valami jó kis cikk/kutatás, addig ezek csak spekulációk, és az ellenkezõjük is kihozható (ld. Snowhunter - persze csak ha jól emlékszem).

Az már természetesen nem ide tartozik, de én úgy gondolom, a sarki jég fogyása a globális klímaváltozás eredménye, amiben az ember igencsak nagy szerepet vállalt. Ezt mondom az alpesi gleccserek fogyása miatt is. Aztán lehet tévedek és kitömték nekem is az agyam hülyeségekkel (:

Nem tudom, hogy a CFS-be pontosan milyen változókat építenek be, ezért én a tényekbõl próbáltam kiindulni. A tél nálunk alapvetõen kétféle módon lehet kemény, azaz valóban télies:

1.: A hidegbázis maga kiterjedt és nagy mennyiségû hideg lófrál a környéken, ebbõl kifolyólag gyakran és sok hideg zúdul ránk.
2.: A hidegbázis kicsi, fejletlen, de az a kevés hideg pont ránk szakad.

Az 1. esetre a már lentebb említett kvantitatív okok miatt nincs esély. (Az hogy most hatalmas behavazott területek vannak, aligha garancia bármire, lásd a tavalyi õszt...) A 2. esethez, azon túl, hogy ez tartós télies idõvel aligha szolgálhat - meg óriási mázli kell. Jelenleg én egyik alaphelyzetet sem látom valószínûnek, azaz kizárásos alapon valószínûsítek enyhe telet. Amiben persze lehet, hogy lesz egy egy hetes télies epizód, de nem ez lesz meghatározó.

Jelen állapot szerint a következõket sejthetjük a küszöbön álló télrõl: elõször is -hogy közelebbre tekintsünk- jövõ hét elején újra, és most már jelentõs mértékben felhalmozódik a sarki hideg a ránk nézve kedvezõ Grönland-Svalbard-novaja zemlja-i térségben. Az ilyen makacs ill. visszatérõ, bárikus helyzeteknek fittyet hányó hidegfelhalmozódások figyelmet érdemelnek. Egyelõre ez a hidegtömeg nem szakad ránk a modellek szerint, de megléte legalábbis lehetõséget ad egy igazi hideg késõ õszi, kora téli epizódra.
Aztán: Észak-Eurázsiában a Csukcs-félszigettõl egészen Észak-Skandináviáig feltûnõen hatalmas hóborította terület látszik. Ahogy mások már leírták, különösen nagy, talán rekord közeli idén ennek a területnek a hófedettsége. Hogy ez a késõbbiekben milyen hatással lehet a térségünket érintõ makrocirkulációra, kérdés.
Az arktikus jégborítottság ellenben viszonylag gyenge. Igaz, többször is megállapítottuk, hogy ennek (persze bizonyos határokon belül) nincs közvetlen hatása a mi telünk milyenségére.
Az észak-atlanti ciklontevékenység ezen az õszön elég élénknek mutatkozik. Ha ez a hajlam fennmarad, az nem sok jóval kecsegtet hideg, havas tél szempontjából a mi térségünkben.
Ezzel összefüggésben õsz elején gyakori volt nálunk az anticiklonális-elõoldali alaphelyzet.
Mindezek a Hari-féle prediktor értelmében is enyhe télelõre mutatnak.
Szintén az enyhébb fajta tél valószínûségét támogatja, hogy még alig hagytuk magunk mögött a napfoltmaximumot. Bár az is igaz, hogy innentõl minden bizonnyal leszálló ágba kerül már a naptevékenység.
Az évszakos elõrejelzés (CFS) következetesen enyhe téllel számol. Bár ennek beválása közel sem biztos, azért nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni.
Azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a tavalyi rekordenyhe tél bizonyos cirkulációs hajlamai idén is néha "visszaköszönnek" majd.
Szóval, ez a "svédasztal", ki-ki válogathat róla. Véleményem szerint jelenleg is inkább enyhébb fajta telet feltételezhetünk. Azonban van néhány momentum (jó helyen halmozódó sarki hideg légtömegek, nagy eurázsiai hófedettség) melyek ennek ellent látszanak mondani. Emiatt esetleg vaskos meglepetést is hozhat az idei tél.

Nehogy már te is behódolj ezeknek a GM-es butaságoknak!
Amúgy szerintem is bukni fog a CFS, vagy pedig majd szépen, lassan elkezdi csökkenteni az anomália értékét, ahogy kezd megjönni az "esze". Tavaly elég egyértelmûen hideg telet adtak a modellek, mégis enyhe lett. Akkor most mitõl lenne olyan egyértelmû egy újabb enyhe tél? Simán elsülhet most is fordítva. Arról nem is beszélve, hogy mindenki tapasztalhatja, hogy mennyire gyenge az utóbbi idõben a nyugati szállítószalag. Enélkül (hogy nem képzõdnek tartósan erõs izlandi ciklonok) semmi nincs ami megmentene minket egy zord téltõl. Hacsak nem éled újra hamvaiból a zonalitás. De erre nagy tételben nem fogadnék, mert ez nem megy egyik pillanatról a másikra, amit nyilván mindnyájan tudunk is.

Erre visszatérünk 3 hónap múlva.

Személy szerint én a tengerjég újabb 1 millió négyzetkilométerrel történõ átlagos csökkenését tartom a legvalószínûbbnek 10 éves távlatban. Már amennyiben nem marad el a 25. napciklus, illetve nem gyengül meg a Golf áram...

Én nem. A legvalószínûbb forgatókönyv ugyanis egy újabb enyhe tél, ha tetszik, ha nem. Egy kemény télhez ugyanis 0 körüli, vagy pozitív tengerjég anomália kellene (az 1979-2008-as bázisidõszakra vetítve). Most -1 alatt vagyunk. A trend jól mutatja, hogy a jég zsugorodik, következésképpen a termikus AC-k fejlettsége, hõmérséklete is csökkent a sarkvidéken. Ha ezek csökkennek, akkor törvényszerûen csökken az alacsonyabb szélességeket elérõ hidegöblítések ereje és idõtartama, illetve a hidegöblítéseket lehetõvé tevõ blocking hajlam is.

Döbbenetes, hogy 10 év leforgása alatt, 1997 és 2007 közt az átlagos szintben beállt egy 1 millió négyzetkilométerrel kisebb jégborítás.

Rá teszem a nyakamat hogy nem fog bejönni ez a CFS...

Köszi, hogy összefoglaltad a távelörejelzö modellek céljait s lehetöségeit, ugyanaz vonatkozik a CFS-en kivüli egyéb ilyen modellekre is.
A dinamikus modellekkel történö elörejelzés lényege az idö- és méretskálában van. Minél nagyobb idötávra jelzünk elöre, annál nagyobb skálájú folyamatokról, ill. késöbb már csak azok idöbeli átlagáról mondhatunk valamit. Igy egységes idötartam, amig "jó" egy elörejelzés nem fogalmazható meg az összes folyamatra. Ez nagyban az elörejelzendö folyamat idö- és méretskálájának függvénye. Pl. hiába hangoztatjuk a max 10-14 napos elörejelzési idötávot, ha pl. "mezei zivatarokról" van szó, amelyeket kellö pontossággal jelenleg maximum pár órára - fél napra jelezhetünk elöre.
Itt persze megjelenik a "kellö pontosság" fogalma is, ami definició szerint nagyon eltérö lehet és tovább bonyolítja a helyzetet....

"...két hétnél elõbbre nem létezik megbízható prognózis, elvi lehetetlenség, ezt minden szakember tudja".

Ez pontosan így van. De a CFS nem is arra van kitalálva, hogy két héten túl "megbízható prognózist" állítson elõ, hanem hogy a globális makrocirkulációs folyamatok tendenciáit, és ebbõl adott nagytérségre (pl Közép-Európa) a hosszabb távon várható idõjárás jellegét valószínûsítse. Tehát azt képes elõrejelezni, hogy mely "forgatókönyvnek" van szignifikánsan nagyobb "esélye" a többihez képest. És persze minél messzebbre akarunk tekinteni, ez annál kevésbé sikerülhet, ezért tény, hogy 3-6 hónapra elõre csak érdekességképpen szabad nézegetni, de 1-2 hónapra igenis egyre megbízhatóbb, csak értelmezni kell tudni. Meg persze nem egy kiragadott futást tényként elfogadni, hanem elõrejelzések tendenciáját is nézni, hogyan változik, (ha változik) közeledve az idõponthoz. Persze elõfordul, hogy kerül valami oda nem illõ a palacsintába, lásd 2012 február, amikor jan. közepéig masszív enyheséget jelzett, aztán tudjuk, mi lett. Viszont annak már két és fél éve, azóta rengeteget fejlõdött-fejlesztették, ha a "mai" CFS mûködött volna akkor, lehet, hogy nem lett volna ez a bukta...

Hát ez nem jött be, azonban az enyém sem.

A mostani helyzet sokkal inkább hasonlít lábashidegre mint ÉNY jegestengeri irányításra, igaz mégsem az, hanem egy Balkánra beragadt hidegcsepp okozza. A hidegcsepp felszámolódását követõen még november elsõ felére akár egy csendesebb, 15 fok körüli T ket hozó idõszak is beköszönthet, de a tendencia megvan, elõbb utóbb a szeptember végihez és múlthét elejihez hasonló erõs elõoldal és hidegfront fejlõdik, ki jön a nagy zutty és esetlegesen komolyabb mennyiségû hó is (legkorábban november közepétõl)
Sajnos extratrópusi ciklon randevú ezúttal hózivatarokkal nem ígérhetõ, nagy szerencse kellene hozzá, hogy bele kerüljön a pakliba.

NEM!
Ha 'mindig'-et írt volna, akkor egyrészt nem tudná, hogy a meteorológiában nincs véglet, nincs 100% meg 0%, meg 'biztos'.
Ha mindig-et írta volna, akkor az invertáltját tekintve lenne egy 100%-os elõrejelzésünk, ami teljesen abszurd.
Egy magyarázat lehetséges: ironizálva írta, hogy 'többször bukja, mint igaza van', de a szöveget tekintve nekem annyira nem volt ironikus.

Egyetértek. Hogy egy klasszikust idézzek (amit tényleg nem lehet elégszer hangsúlyozni): "...két hétnél elõbbre nem létezik megbízható prognózis, elvi lehetetlenség, ezt minden szakember tudja". Ennyit a CFS-rõl, meg társairól!...

Én csak arra akartam rávilágítani, hogy megbízhatatlan. Tehát egy CFS alapján nem lehet kijelenteni, hogy ilyen meg olyan lesz a tél, de majd meglátjuk, hogy vizsgázik, lehet hogy igaza lesz(de lehet hogy nem). Én maximum az 1 hét távlatbani elõrejelzésben hiszek, de ahogy írtad még az sem lehet pontos, találgatni persze lehet.