Meteorológiai esélylatolgatások
Nagyon úgy tûnik, hogy a Február ismét hozni fogja a 2003-as és 1999-es formát. Sok helyen fog jelentõs hó esni, néhol akár 40-50 centi is. Erõs hófúvást is várok. Tartós hideg nem, de 1-2 napig -10 alatti tminek is lesznek sok helyen, az állóvizek mind befagynak, horgászok nagy bánatára. Egész március közepéig várni kell a +10 fokra.
megy ez nekem is!
megy ez nekem is! 
Nem semmi látnoki képességekkel bírsz!... Mindezt Február 2-án leírni "kissé" merész dolog, nem gondolod?
Ezeket mire alapozod? A 20 fokra égen-földön semmi jelet nem látni...
Sõt... Link
Sõt... Link
Nagyon úgy tûnik, hogy a február hozni fogja formáját és 5-6 fok között lesz az átlaghõmérséklet a hónap végére. Ráadásúl még az éjszakák is fagymentesek lesznek nagyrészt, a nappali maximumok pedig elérik a 15 fokot, sõt néhány napon megközelítjük majd a 20-at is. Vizeink hõmérséklete is eléri a hónapban a 7-8 fokot a horgászok örömére.
Hát ez nem egészen van így, ahogy írod.
Sokkal lassabbak ezek az óceáni rendszerek, minthogy minden kipusztuljon a sarki tengerekbõl.
A kulcs jelenleg az óceáni modellek szimulációjában van a következõ módon.
Sajnos az óceáni modellezésben fõleg a kvázi egynesúlyi geosztrófikus örvények sokkal kisebbek, mint a légkör esetében
- Az óceán-modellezés egyik kulcskérdése, hogy (tudjuk,hogy a geosztrófikus örvények hiányoznak, vagy legalábbis kisebbek) a modellek mennyire képesek visszaadni a meridionális eloszlási és transzport tagokat. Ez utóbbiakat empirikusan csak közelítõen ismerjük, ilyen pontossággal az egyezés megfelelõ. Ugyanez mondható ám el a sókoncentráció meridionális illetve vertikális metszetérõl is. Összességében azt mondhatjuk, hogy a kvázi-geosztrófikus örvények szerepe a meridionális hõszállításban enyhén szólva sem elhanyagolható.
- A kapcsolt modellek másik sajátossága az úgynevezett hidegindítási hiba. Ennek lényege, hogy ha az üvegház-gázok jövõbeni hatását egyensúlyból indított modellben vizsgáljuk, akkor figyelmen kívül hagyjuk a korábbi dúsulás hatását, amely pedig a légkört és az óceán felsõ rétegeit már elõmelegítette. Az óceán-modellek haszna a meteorológiában igazán akkor jelentkezik, ha össze lehet õket kapcsolni légköri modellekkel.
A kapcsolat a valóságban kétirányú. Ennek realizálását nehezíti, hogy az óceáni folyamatok sokkal lassúbbak (nagy a tehetetlenség), vagyis ugyanakkora változáshoz hosszabb idõre van szükség. Hogy ne "pörögjön" hiába az óceáni modell, kezdetben aszinkron módon kapcsolták össze a két alrendszert, vagyis sokkal hosszabb idejû futás történt az óceánban, s a változások miatti hatás - mint alsó határfeltétel - csak késõbb adódott át a légkörnek, amely rövid saját fej1õdés után már át is adta az óceán számára a felsõ határfeltételeket.
Az újabb klímamodellekben már szükség van a légkör és az óceán közötti kapcsolat szinkronizálása is.
A két alrendszer összekapcsolásakor törvényszerû, hogy az egyensúly csak igen hosszú idõ – ami akár több száz év is lehet - alatt áll be, amit legalább egyszer minden modell esetében ki kell várni. Ha ugyanis nem egyensúlyból indul a rendszer, akkor az így keletkez6 klimatikus eltolódás ("drift") hozzáadódik a külsõ kényszerek hatásához. Az viszont már nem természetes, hogy a kialakuló egyensúly gyakran igen különbözik a valóságostól. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzák a "fluxus-korrekció"-t, amely mesterséges korrekciót jelent a két közeg határán
Ha megnézzük a jelenlegi kapcsolt óceán-légkör modellek néhány sajátosságát többféle felsorolt változó globális átlagát tekintjük, a tapasztalt eltérések igen nagyok, mind a megfigyelt adatoktól, mind pediglen egymástól.
Az antropogén klímaváltozás vizsgálata mellett lehetõség van arra kapcsolt modelleken keresztül, hogy számszerûsítsük, mekkora az éghajlati rendszer belsõ változékonysága. Ha ezt összevetjük a tapasztalt változásokkal, akkor megítélhetõ, hogy azok elõállhattak-e csupán belsõ ingadozásból, vagy indokolt valamilyen külsõ kényszer hatását keresni? Ezen összevetés elõfeltétele, hogy a modell belsõ ingadozása megfeleljen a valóságosnak (ez elsõsorban az UKMO modell esetében látható) – vagyis ha van különbség. Ha e model külsõ kényszer nélküli futásainak lineáris trendjeit összevetjük a megfigyeltekkel, akkor látható, hogy annak valószínûsége, hogy a tapasztalt trendek csak belsõ változékonyságból eredjenek igencsak csekély, igazándiból néhány %.
Láthatod, hogy a te megállapításaidnál kicsit összetettebb a dolog.
Sokkal lassabbak ezek az óceáni rendszerek, minthogy minden kipusztuljon a sarki tengerekbõl.
A kulcs jelenleg az óceáni modellek szimulációjában van a következõ módon.
Sajnos az óceáni modellezésben fõleg a kvázi egynesúlyi geosztrófikus örvények sokkal kisebbek, mint a légkör esetében
- Az óceán-modellezés egyik kulcskérdése, hogy (tudjuk,hogy a geosztrófikus örvények hiányoznak, vagy legalábbis kisebbek) a modellek mennyire képesek visszaadni a meridionális eloszlási és transzport tagokat. Ez utóbbiakat empirikusan csak közelítõen ismerjük, ilyen pontossággal az egyezés megfelelõ. Ugyanez mondható ám el a sókoncentráció meridionális illetve vertikális metszetérõl is. Összességében azt mondhatjuk, hogy a kvázi-geosztrófikus örvények szerepe a meridionális hõszállításban enyhén szólva sem elhanyagolható.
- A kapcsolt modellek másik sajátossága az úgynevezett hidegindítási hiba. Ennek lényege, hogy ha az üvegház-gázok jövõbeni hatását egyensúlyból indított modellben vizsgáljuk, akkor figyelmen kívül hagyjuk a korábbi dúsulás hatását, amely pedig a légkört és az óceán felsõ rétegeit már elõmelegítette. Az óceán-modellek haszna a meteorológiában igazán akkor jelentkezik, ha össze lehet õket kapcsolni légköri modellekkel.
A kapcsolat a valóságban kétirányú. Ennek realizálását nehezíti, hogy az óceáni folyamatok sokkal lassúbbak (nagy a tehetetlenség), vagyis ugyanakkora változáshoz hosszabb idõre van szükség. Hogy ne "pörögjön" hiába az óceáni modell, kezdetben aszinkron módon kapcsolták össze a két alrendszert, vagyis sokkal hosszabb idejû futás történt az óceánban, s a változások miatti hatás - mint alsó határfeltétel - csak késõbb adódott át a légkörnek, amely rövid saját fej1õdés után már át is adta az óceán számára a felsõ határfeltételeket.
Az újabb klímamodellekben már szükség van a légkör és az óceán közötti kapcsolat szinkronizálása is.
A két alrendszer összekapcsolásakor törvényszerû, hogy az egyensúly csak igen hosszú idõ – ami akár több száz év is lehet - alatt áll be, amit legalább egyszer minden modell esetében ki kell várni. Ha ugyanis nem egyensúlyból indul a rendszer, akkor az így keletkez6 klimatikus eltolódás ("drift") hozzáadódik a külsõ kényszerek hatásához. Az viszont már nem természetes, hogy a kialakuló egyensúly gyakran igen különbözik a valóságostól. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzák a "fluxus-korrekció"-t, amely mesterséges korrekciót jelent a két közeg határán
Ha megnézzük a jelenlegi kapcsolt óceán-légkör modellek néhány sajátosságát többféle felsorolt változó globális átlagát tekintjük, a tapasztalt eltérések igen nagyok, mind a megfigyelt adatoktól, mind pediglen egymástól.
Az antropogén klímaváltozás vizsgálata mellett lehetõség van arra kapcsolt modelleken keresztül, hogy számszerûsítsük, mekkora az éghajlati rendszer belsõ változékonysága. Ha ezt összevetjük a tapasztalt változásokkal, akkor megítélhetõ, hogy azok elõállhattak-e csupán belsõ ingadozásból, vagy indokolt valamilyen külsõ kényszer hatását keresni? Ezen összevetés elõfeltétele, hogy a modell belsõ ingadozása megfeleljen a valóságosnak (ez elsõsorban az UKMO modell esetében látható) – vagyis ha van különbség. Ha e model külsõ kényszer nélküli futásainak lineáris trendjeit összevetjük a megfigyeltekkel, akkor látható, hogy annak valószínûsége, hogy a tapasztalt trendek csak belsõ változékonyságból eredjenek igencsak csekély, igazándiból néhány %.
Láthatod, hogy a te megállapításaidnál kicsit összetettebb a dolog.
Nem akarom az off hozzászólásokat gzdagítani mert nem ez a fórum az ahová ez való de érdemes az mellett Afrika nagy részét is megnézni.Szahara?!
Mire gondolhatnak eurázsia nagy területein? A globális felmelegedésre? (Svadász linkelte be pár napja a térképet a fórumra.)http://nimbus.elte.hu/~fzoliklima/2008JANSATA_2.jpg
Megvan bolondulva az idõjárás,be kell látni.
A jeges macik is ki fognak pusztulni északon a sarkörön.
Elfog tünni a sarki jégpáncél több mint a fele az elkövetkezõ 50 évben . . .
A jeges macik is ki fognak pusztulni északon a sarkörön.
Elfog tünni a sarki jégpáncél több mint a fele az elkövetkezõ 50 évben . . .
Nem magyarázható - véleményem szerint - egy-két éves enyhébb tél semmiféle tendenciával. Az évtized eleji hidegebb, havasabb teleket hová sorolod? ( Nem te szoktad hangoztatni, de szinte hallom a választ: Ez számított most olyannak, mint a negyvenes évek eleji kemény telek sorozata.) Tényként kezelik a hozzáértõk a globális felmelegedést, de roppant érdekes : Hasonló szinoptikus helyzet, tartósabb felállás, 80 éve is hasonló hõmérsékleteket produkált! Az lehet hogy egy picit hidegebb T-kel. Alapvetõen igaz lehet, hogy csökkenni fognak a felmelegedéssel a télen jellemzõ adatok (hótakaró tartósság, havas napok száma....), de nem hinném , hogy 3 -5 fokos pozitív anomáliás teleket kell gyakran megélnünk, mint pl. a tavalyi. Egyébként én is az enyhébb telek dominanciájára számítok a következõ években, a 95/96 óta fennálló hidegebb telek dominanciája után.
Jól mondod, csak éppen a Kelet-Európai síkságról szorul ki 200 órától az AC, Szibéria felé, így esély sem lesz tartósabb hidegre, blocking--> hidegöblítés-->AC ránk húzódik-->hidegpárna.
Szerintem.
Szerintem.
Hehe! Nézd csak Szibéria! Bár te nem voltál itt az utóbbi idõben..., de mindenképpen érdemes megnézni a január 23. légnyomástérképet! Link
Itt van a mostani! Link
Kísérteties hasonlóság, DE nem azt mondom, hogy megegyezik, csak hasonlít. Talán a Kelet-Európai síkságon lévõ sekély teknõ nem odavaló! Egyébként majdnem....
Mindenki ismeri a végkimenetelt.... átmeneti hidegöblítés! Na nem baj, majd meglátjuk mi lesz belõle...., de akkoris ugyanez a szép blocking volt 180-210 óra között! Viszont pont a Kelet-Európai síkságon jelentkezõ kisebb elétések miatt valószínûsíteném kicsit nagyobb esélyét egy tartósabb blockingra..., közelebb van egy masszív anticiklon is az oroszoknál!
Itt van a mostani! Link
Kísérteties hasonlóság, DE nem azt mondom, hogy megegyezik, csak hasonlít. Talán a Kelet-Európai síkságon lévõ sekély teknõ nem odavaló! Egyébként majdnem....
Mindenki ismeri a végkimenetelt.... átmeneti hidegöblítés! Na nem baj, majd meglátjuk mi lesz belõle...., de akkoris ugyanez a szép blocking volt 180-210 óra között! Viszont pont a Kelet-Európai síkságon jelentkezõ kisebb elétések miatt valószínûsíteném kicsit nagyobb esélyét egy tartósabb blockingra..., közelebb van egy masszív anticiklon is az oroszoknál!
"Reméljük ilyen nem lesz mégegyszer,és a meleg jan. és febr.
után országosan meleg tavasz jön max. talajmentivel!"
Felénk jóformán csak ilyen van! Amikor a természet hetekkel elõrébb van az átlagosnál, a szokványos tavaszi fagyok nagy károkat csinálnak. A barack terméskezdemény korában fagyott el az idén. A sok féreg , ami a lágy tél miatt nem gyérül meg kellõen szintén komoly rizikó. (Az idei télen volt 15 centi körüli talajfagy, tehát nem "tavalyi szindróma"). Nyugat európa egyrészt emiatt nincs a fasorba se a kellõen hideg, és kellõen napos , meleg kárpát medencéhez képest a mezõgazdaság számos területét tekintve.
után országosan meleg tavasz jön max. talajmentivel!"
Felénk jóformán csak ilyen van! Amikor a természet hetekkel elõrébb van az átlagosnál, a szokványos tavaszi fagyok nagy károkat csinálnak. A barack terméskezdemény korában fagyott el az idén. A sok féreg , ami a lágy tél miatt nem gyérül meg kellõen szintén komoly rizikó. (Az idei télen volt 15 centi körüli talajfagy, tehát nem "tavalyi szindróma"). Nyugat európa egyrészt emiatt nincs a fasorba se a kellõen hideg, és kellõen napos , meleg kárpát medencéhez képest a mezõgazdaság számos területét tekintve.
De akkor nem kéne ezt a 240 órát emlegetni állandóan, fõleg amikor egyáltalán nem igaz !
Ha holnap ilyenkor is jelzi akkor már jelentõsen nõ az esély, addig 20-25 %.
Ha holnap ilyenkor is jelzi akkor már jelentõsen nõ az esély, addig 20-25 %.
Ja jön valami..., hamarabb látható már a térképen, de ettõl egyáltalán nem biztos, hogy ki is teljesedik rajtunk a blocking! Mondanom sem kell, hogy elõvigyázatosnak kell lenni... ismerõs a szitu január 23. elõttrõl!
Sok múlik azon, hogy mennyire koncentrálódnak a ciklonok tõlünk északra, ezek a viharciklonok jó elõjelnek mutatkoznak... viszont a szokásás "ciklonális massza" nem a legjobb! Ilyen viharciklonok között a ciklonok közti magasnyomáson elõszeretettel teljesedik ki blocking, amikor a Grönland felett általában elhelyezkedõ anticiklonnal "összejön"! A helyzet furcsasága, hogy Grönland felett is alacsonynyomású mezõk épülnek ki, ez szemlélteti az erõs és gyors áramlásokat a térségben.
Bõven meglehet, hogyha a modellek alábecslik a ciklonok szegmentáltságát, akkor az óceáni anticiklon megy a déli Földközi-tenger gyüjtõbe..., ami feltülemkedik majd ránk is.
Sok múlik azon, hogy mennyire koncentrálódnak a ciklonok tõlünk északra, ezek a viharciklonok jó elõjelnek mutatkoznak... viszont a szokásás "ciklonális massza" nem a legjobb! Ilyen viharciklonok között a ciklonok közti magasnyomáson elõszeretettel teljesedik ki blocking, amikor a Grönland felett általában elhelyezkedõ anticiklonnal "összejön"! A helyzet furcsasága, hogy Grönland felett is alacsonynyomású mezõk épülnek ki, ez szemlélteti az erõs és gyors áramlásokat a térségben.
Bõven meglehet, hogyha a modellek alábecslik a ciklonok szegmentáltságát, akkor az óceáni anticiklon megy a déli Földközi-tenger gyüjtõbe..., ami feltülemkedik majd ránk is.
Egyébként meg megnéztem, magának az esetleges blokkingnak a kialakulása egyáltalán nem 240 óránál van, már 174 óránál is látszik az 50. szélességen kinn az óceánon.
Jó, akkor empírikus képletekkel jövök és lehet vitázni ...nem én csináltam azokat se, de jól alá vannak támasztva.
Vártam, hogy kibököd, de nem. Viszont sejtem, mire akarsz ezzel kilyukadni, csak nem írtad le szó szerint. Akkor aztán jönne az "égszakadás-földindulás"!
Ezt a dolgot próbálták már itt többen boncolgatni, kaptak is érte hideget-meleget, lehet, hogy Te is fogsz...
Ezt a dolgot próbálták már itt többen boncolgatni, kaptak is érte hideget-meleget, lehet, hogy Te is fogsz...
Az már az éghajlatváltozás fórum. De van kapcsolat a jelenlegi idõhöz. Gyakorlatilag már 10 éve elõrejelezék a várható tendenciákat.
Összességében a jelenlegi Bácska Bánáthoz hasonló hõmérsékletekre kell felkészülnünk az elkövetkezõ évekre-évtizedekre: télen több csapapdék - nagyrészt esõ, nyáron szárazabb idõ, de a téli csapadéktöbblet nem egyenlíti ki a nyári csapadékhiányt.
Ez nem azt jelentené, hogy nem lesz hó csak pl. ha a 40-es években 10 évbõl volt 2 keménye havas tél ezután már csak 10 évente 1 ilyen lesz. Ha a havas napok száma átlagosan 20 nap volt akkor ez 5-10 re csökken. A hótakarós napok átlagos száma lecsökken 30-40 napról 10-20 napra.
Ez a tél és a tavalyi is beleillik a tendenciába.
Összességében a jelenlegi Bácska Bánáthoz hasonló hõmérsékletekre kell felkészülnünk az elkövetkezõ évekre-évtizedekre: télen több csapapdék - nagyrészt esõ, nyáron szárazabb idõ, de a téli csapadéktöbblet nem egyenlíti ki a nyári csapadékhiányt.
Ez nem azt jelentené, hogy nem lesz hó csak pl. ha a 40-es években 10 évbõl volt 2 keménye havas tél ezután már csak 10 évente 1 ilyen lesz. Ha a havas napok száma átlagosan 20 nap volt akkor ez 5-10 re csökken. A hótakarós napok átlagos száma lecsökken 30-40 napról 10-20 napra.
Ez a tél és a tavalyi is beleillik a tendenciába.
4 utolsó nyomás fáklya Pestre:Link
Valahol az átlag közelében kell lenni az igazságnak az meg sokakat nem boldogít.
Valahol az átlag közelében kell lenni az igazságnak az meg sokakat nem boldogít.
Ne haragudj! Ezt kifejtenéd kicsit bõvebben?
Mert ilyesmit itt már többen megpendítettek. Hogy mit kaptak a nyakukba hasonló kijelentések miatt, azt nem is ecsetelném...
Mert ilyesmit itt már többen megpendítettek. Hogy mit kaptak a nyakukba hasonló kijelentések miatt, azt nem is ecsetelném...
Egyébként ne csodálkozzatok ezeken a teleken...egyre inkább ez lesz a jellemzõ....egyre ritkábbak lesznek a havas telek...de még lesznek csak kevesebb, mint pl. 50-100 éve
"és a meleg jan. és febr.
után országosan meleg tavasz jön max. talajmentivel!" Salek
Ez!
után országosan meleg tavasz jön max. talajmentivel!" Salek
Ez!
Na nem károgok annyit! Ne vedd magadra Szibéria, bírlak téged!
Inkább megnéztem a pertubált tagokat Link , ebbõl gyakolarilag tényleg benne áll egy esetleges blocking kialakulása... és a mittel is erre körvonalazódik! Link
Talán megér még egy misét, most nincs túl bonyolult makrohelyzet, reméljük ebbõl jól fogják meg a pozitív kimenetet a modellek, bár 1000-2000 km-en múlhat a dolog.., mint általában ilyenkor... valamint, hogy peremciklon vagy hidegfront.
Inkább megnéztem a pertubált tagokat Link , ebbõl gyakolarilag tényleg benne áll egy esetleges blocking kialakulása... és a mittel is erre körvonalazódik! Link
Talán megér még egy misét, most nincs túl bonyolult makrohelyzet, reméljük ebbõl jól fogják meg a pozitív kimenetet a modellek, bár 1000-2000 km-en múlhat a dolog.., mint általában ilyenkor... valamint, hogy peremciklon vagy hidegfront.
Most van...míg van de leget bármikor bedögölhet. Egyébként sem irtam semmit mert január eleje óta tényleg semmi érdemleges nem volt...általban félblokking elérõ gyorsmozgású Ff-ok, átmeneti esõvel, 1-1 nap erõs szél kíséretében, de az égvilágon semmi más.
Nem volt tartós AC nem volt erõs hidegbetörés, igaz szélsõségesen meleg semi. nem lehet sokat hozzátenni...esetleg azon vitázni, hogy este vagy reggel ér ide a csapadék vasárnap...egyedül a tegnapelõtti ÉK-i átmeneti havazás hozott egy kis felüdülést....semmi más
UGYANAZ A FÉLBLOKKING HELYZET VAN HETEK ÓTA
Nem volt tartós AC nem volt erõs hidegbetörés, igaz szélsõségesen meleg semi. nem lehet sokat hozzátenni...esetleg azon vitázni, hogy este vagy reggel ér ide a csapadék vasárnap...egyedül a tegnapelõtti ÉK-i átmeneti havazás hozott egy kis felüdülést....semmi más
UGYANAZ A FÉLBLOKKING HELYZET VAN HETEK ÓTA
Én meg kifejezettem azt "szeretem", amikor ezt írja valaki:
"Nem ismétlem a #49***. hozzászólásomat, amit már 1 hónapja írtam, azóta semmi nem változott, így még mindig tökéletes!"
Egyébként látom már tartósabban van neted, ennek örülök... hiányoltuk hozzászólásaid!
On: Kifejezetten jellemzõ a modellek reagálása egy ilyen makroszinoptikus helyzetben. Ezek a csúnya ciklonok északnyugaton..., hogy mikor lesz ebbõl blocking...
Koczkás! Ez jellemzõ, január 18 körül is est csinálta a január 23-i hidegbetörést mutatva!
"Nem ismétlem a #49***. hozzászólásomat, amit már 1 hónapja írtam, azóta semmi nem változott, így még mindig tökéletes!"
Egyébként látom már tartósabban van neted, ennek örülök... hiányoltuk hozzászólásaid!
On: Kifejezetten jellemzõ a modellek reagálása egy ilyen makroszinoptikus helyzetben. Ezek a csúnya ciklonok északnyugaton..., hogy mikor lesz ebbõl blocking...
Koczkás! Ez jellemzõ, január 18 körül is est csinálta a január 23-i hidegbetörést mutatva!
A "szélsõséges meleg" ha jól látom +10 fokot jelent nála,ami az ország túlnyomó részén ma is volt.No comment..
Ami valószínû hogy jövõ hét második felében anticiklon fog a Nyugat-Európa,az Atlanti-óceán keleti része felett kialakulni.Köszönhetõen a csigagyár átmeneti szünetnének.Bizonytalan az elhelyezkedése még ennek,de valószínû hogy ezzel egy lassú lehûlés vesz kezdetét ennek keleti peremén,nálunk,sõt egy komolyabb hidegbetörés is benne LEHET a pakliban(pl legfrissebb GFS). Nagy kérdés lesz,lehet hogy Skandinávia-felett is AC vagy ciklon lesz,ebben az idõszakban. Még messze van a folytatás de az Amerikai hideg mozgását figyelembe véve 7-9-e táján újra aktivizálódhat a csigagyár ami a hónap közepe felé fölénk helyezheti,nyomhatja az AC-t. Az utóbbi modellfutások alapján én így látom..
Ami valószínû hogy jövõ hét második felében anticiklon fog a Nyugat-Európa,az Atlanti-óceán keleti része felett kialakulni.Köszönhetõen a csigagyár átmeneti szünetnének
.Bizonytalan az elhelyezkedése még ennek,de valószínû hogy ezzel egy lassú lehûlés vesz kezdetét ennek keleti peremén,nálunk,sõt egy komolyabb hidegbetörés is benne LEHET a pakliban(pl legfrissebb GFS). Nagy kérdés lesz,lehet hogy Skandinávia-felett is AC vagy ciklon lesz,ebben az idõszakban. Még messze van a folytatás de az Amerikai hideg mozgását figyelembe véve 7-9-e táján újra aktivizálódhat a csigagyár ami a hónap közepe felé fölénk helyezheti,nyomhatja az AC-t. Az utóbbi modellfutások alapján én így látom..
Hát bizony ezt mondta az ATV-n ez 10-12 fokot jelent,a jövõhét
végén több is lehet!
végén több is lehet!
Az OMSZ-al nincs ellentétben a GFS sem, hiába van blokking északnyugati-északi áramlás mellett (-5:-10 c 850 hpa-val) is 0:+6 fok várható
Elõször is mekkora érték az amit Aigner mester szélsõséges melegnek tart?Csak mert az eumeten sem a numerikus sem a szöveges elõrejelzésben nem találtam "szélsõséges" melegre utaló jelet...Nálam a meleg 25°C körül kezdõdik...annyi meg csak nem lesz...
Az még márciusban is 240 óránál lesz.Friss:az OMSZ szerint
legalább 3 hétig valószínû nem lesz téli idõ.
Hát ez elég könnyen hihetõ!
legalább 3 hétig valószínû nem lesz téli idõ.
Hát ez elég könnyen hihetõ!
Ezt nem értem miért kell leírni valakinek minden nap 4X-5X ?!?!
eddig is 7.-e után volt várható valami nem ?
eddig is 7.-e után volt várható valami nem ?
A komolyabb hideg még mindig 240 óránál,már kb. több mint 1 hete.Ez csak mint észrevételt írom le.
Ezt most nem értem hogy mi a nem igaz!Itt kb. 3 hete 10 fok van!
Jövõhétre Aigner szélsõséges meleget mond,ami minden bizonnyal
bejön majd!
Jövõhétre Aigner szélsõséges meleget mond,ami minden bizonnyal
bejön majd!
Reméljük ilyen nem lesz mégegyszer,és a meleg jan. és febr.
után országosan meleg tavasz jön max. talajmentivel!
után országosan meleg tavasz jön max. talajmentivel!
Igen,de ha olyan lesz mint tavaly akkor nem!Itt nálounk tavaly
a meleg tél után meleg tavasz jött,talán egyszer volt áprilisban
talajmenti fagy.Úgyhogy a természet kb folyamatosan 3 héttel
elõbbre járt.Miért ne lehetne ez idén is,van egy olyan megérzésem
hogy február végétõl már folyamatosan 15 fok feletti T-k lesznek!
a meleg tél után meleg tavasz jött,talán egyszer volt áprilisban
talajmenti fagy.Úgyhogy a természet kb folyamatosan 3 héttel
elõbbre járt.Miért ne lehetne ez idén is,van egy olyan megérzésem
hogy február végétõl már folyamatosan 15 fok feletti T-k lesznek!
Igen,eszerint még fagyok se lesznek.
Viszont ami nagy valószínûséggel sejthetõ az az,hogy ennek az enyhe idõnek majd tavasszal isszuk meg a levét amikor majd minden szépen el fog fagyni.Legalábbis a téli enyheség után be szoktak jönni a tavaszi terméspusztító fagyok.
Viszont ami nagy valószínûséggel sejthetõ az az,hogy ennek az enyhe idõnek majd tavasszal isszuk meg a levét amikor majd minden szépen el fog fagyni.Legalábbis a téli enyheség után be szoktak jönni a tavaszi terméspusztító fagyok.
Link
Friss OMSZ 30 napos:Januárra végig bejött nekik,csak még egy
pár fokot rászámolhatunk,a napi átlagra.
Friss OMSZ 30 napos:Januárra végig bejött nekik,csak még egy
pár fokot rászámolhatunk,a napi átlagra.
Továbbra is a #49467 hsz.-ban foglaltakat tartom a legvalószínûbbnek, az ENS-ek és a nyomás fáklyák alapján.
Egyre több bélyegen adja ezt a variációt, és a fáklya is, picit, de "light"-osítja a 850-et ami, az AC ránk húzódásával magyarázható.
Egyre több bélyegen adja ezt a variációt, és a fáklya is, picit, de "light"-osítja a 850-et ami, az AC ránk húzódásával magyarázható.
Ez már rányomja a bélyegét az egész februárra!Hiába lehet
bloking esetleg 10 nap múlva,ha addigra sincs hidegfelhalmozódás
sehol.Ahoz idõ kell újra,és ha esetleg 2 hét múlva megjelenne
valahol a hideg,újabb 1-2 hét kellene ha minden jól megy hogy
ránkszakadjon,de akkor már február vége lesz.
bloking esetleg 10 nap múlva,ha addigra sincs hidegfelhalmozódás
sehol.Ahoz idõ kell újra,és ha esetleg 2 hét múlva megjelenne
valahol a hideg,újabb 1-2 hét kellene ha minden jól megy hogy
ránkszakadjon,de akkor már február vége lesz.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Vasárnapra hidegfront űzi el a hőséget!
Időjárás-változás | 2025-08-15 11:01
Szabályzat