Kérdések és válaszok

A DK-i országrészt akkor még nem érte el a front, ami mögött a hideg levegõ érkezett. A helyzet tartósságát fokozta, hogy a front rajtunk lévõ szakasza átmenetileg megtorpant, ill. némileg visszafelé mozdult, így definíció szerint melegfronttá vált... de ilyen, DK-en meleg szituáció bármelyik "egyszerû", Ny-ÉNy felõl érkezõ hidegfront átvonulásakor elõáll akkor, amikor a front épp Magyarországot választja ketté.

Tegnap, mikor feljöttem a MetNet-re látszott, hogy a DK-i országrészben volt a legmelegebb. Ez a Hidegfrontba ékelõdött melegfronti szakasznak volt köszönhetõ? Vagy valami más oka volt?

Ad meg pontosan hiba helyét, mert így nehéz kitalálni, hogy mire gondolsz.

Így van. Pontosan ezért hibás a MetNet klíma-adatbázisa, ahol az elmúlt 30 nap hõségnapja helyett még mindig az elmúlt 30 nap forró napja szerepel, miközben a hõségnapot számolja....

Ezeket a kritériumokat ismerem, csak nem tudtam, hogy hõhullámnak becézik õket

Köszi a kiegészítést!

Az OMSz által használt hõhullám kritériumok a napi középhõmérsékleten alapszanak: Link

"A magas hõmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés elsõ szintjén a napi középhõmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen 25 és 27 fok között várható egy vagy két napig.

Második szintû figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhõmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen tartósan (legalább 3 egymást követõ napon) 25 és 27 fok között várható, vagy ha a napi középhõmérséklet egy vagy két napon egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen 27 fok fölött várható.

A hõségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhõmérséklet tartósabban legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen (legalább 3 egymást követõ napon) 27 fok fölött várható."

Nyári nap: 25 fokot elérõ Tmax
Hõségnap: 30 fokot elérõ Tmax
Forró nap: 35 fokot elérõ Tmax

Hõhullám kritériumairól (ha egyáltalán vannak, nekem szubjektív fogalomnak tûnik) nem tudok sajnos.

Kérdésem a következõ:

Melyek a

nyári;
a hõség;
és a forró napok;
valamint a hõhullám kritérimai?

Sziasztok!
Mennyi az esélye, hogy szombatra beragadjon a csapadék ide a déli országrészbe?

Szívesen segítenék, de én így sem értem mit szeretnél kérdezni.

Köszönöm!

15. -6,4 fok, Zabar.
16. -6,8 fok, Zabar.
17. -8,1 fok, Vásárosnamény.
18. -8,7 fok. Nyírlugos.

A benti egy falon lévõ termosztát, a kinti pedig az interneten írt érték. És ez érvényes este és nappal is. Mindig ez van.

Az elmúlt napok hidegrekordjait legyen szíves valaki leírni nekem! Köszönöm.

Ez azért van, mert bent melegebb van, mint ott, ahol melegebb van a kintinél.

Sõt az udvaron nappal vagy az udvaron éjjel?

Alá illetve fölé minek? Mihez képest? A benti a falon egy digitálishoz képest ami egy asztalon/polcon/szekrényen van? Az udvaron lévõ hol van? Illetve mihez képest mér alá? Sok a kérdés, de szerintem senki sem tud segíteni, ameddig ezeket meg nem válaszolod.

És miért van az, hogy a sima benti fali hõmérõm a lakásban fölé az udvaron pedig alámér?

Nem véletlenül húz el hó felett a harmatpont: Link

Persze nem egy pillanat alatt csapódik le a hófelszínre a pára, kell hozzá egy kis idõ, ezért tud átmenetileg létrejönni a köd. Viszont ha már megvan a köd, akkor még gyorsabban mehet lefelé a harmatpont, hiszen a tereptárgyakra is megindul az erõs kicsapódás dér vagy zúzmara formájában, ami még több párát "vesz ki" a levegõbõl.

Pl. akkor tud nagyon elhúzni a harmatpont, amikor hó van.
Gyakori, hogy eláll a havazás délután, és naplemente után a friss hófelszín felett a fokozott kisugárzás miatt mint a villám elindul lefelé a hõmérséklet, pikk-pakk eléri a harmatpontot, és beáll a köd. Néha az az érzésem ilyen esetben, hogy annyira gyorsan zuhan a hõmérséklet, hogy a harmatpont "nem tudja követni". Aztán itt stagnál kicsit, a harmatpont újra elkezd húzni lefele, megszûnik a köd, és a hõmérséklet is akkor kezd el újra süllyedni.

Köszi, pont erre voltam kíváncsi: "Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán" Szóval ezért van az, hogy most csak 0 fok körül van Nyíradony fölött a Td de szerintem mégis lesz reggelre legalább -2 fok, mert éjszaka fog változni.

Harmatpont: Link

Minél szárazabb a levegõ, annál nagyobb a léghõmérséklet és harmatpont közötti különbség (harmatpont-deficit). A száraz levegõ sokkal jobban le tud hûlni, mint a nedves. Ha a léghõmérséklet a harmatpontig csökken, akkor a levegõben lévõ nedvesség kicsapódik és köd keletkezik.

Példa:

Nedves levegõ: 15 fokról indulunk neki az éjszakának, 10 fok a harmatpont. Éjszaka a kisugárzás hatására hûl a levegõ, ám amikor eléri a 10 fokot, beáll a köd és innentõl kezdve stagnál a T2m.

Száraz levegõ: 15 fokról indulunk, de csak 0 fok a harmatpont. Ekkor a levegõ egészen 1-2 fokig le tud hûlni, anélkül hogy köd képzõdne.

Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán, a lényeg a T2m és Td közötti különbség, azaz tulajdonképpen a levegõ nedvességtartalma.

Hali! Mi az oka annak, hogy mikor a hõmérséklet csökkenésérõl illetve a Tmin-rõl van szó mindig a harmatpontot hozzátok fel? Milyen összefüggés van a kettõ között? Egy példán keresztül bemutatná nekem valaki?

Ezaaaaz! Eltûnt a linkem a kedvencekbõl, csak a gépen lévõ letöltöttekbõl dolgozhattam és nem tudtam így segíteni a múltkor atbage2-nek, hiába kerestem. Remélem õ is olvassa.

Négynek is megvan ám:-)

Jelen! :-) Régebben még "Excelezésébe" is belekezdtem, de embertelen mennyiségû adat... Bár talán van rá program, de sokszor van elcsúszás a táblázatokban illetve más egyéb hibák.

Link

Csak gyõzd letölteni õket... De biztatásként elárulom, hogy már legalább két embernek sikerült (Nanovich és jómagam).

Köszönöm a segítségedet! Ezek szerint továbbra is gyengélkedik.

Szia! A fórumban nekem egy ilyen linket ajánlottak, folyamatosan frissül, különbözõ idõskálán: Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67420 - 2011-09-28 23:18:54)

Napfolttevékenységrõl mit lehet tudni, mennyire aktív mostanság, hol lehet ezt megnézni? Elõre is köszi!

Keresgéltem neten nagyobb idõtávra visszanyúló "napi jelentéseket",de csak az Eumetes kb 11 éves adatsort találtam. Met.hu-n 5-6 év a nyilvános,Freemeteo nekem elég ziláltnak tûnik,esetleg tudtok még más variációkat?

Értem, köszönöm!

A barometrikus magasságformulából kifejezhetõ a magasság, de az soha nem lesz pontos, mert nem ismered az egyéb állapothatározókat. Az említett formula pl egyenlõ hõmérsékletû légoszlopra szól, nincs benne szó a az egyéb légalkotók parciális nyomásáról stb Vannak erre jó kis képletek, de egyszerûbb, ha megnézel egy szonda felszállást, vagy egy analízist

Van arra valami módszer, hogy a légnyomás függvényében kiszámítsuk pl. a 850 hPa-s szint magasságát?!

Nincs mit!

Nagyon szépen köszönöm a segítséged!!!

Hirtelen ez jutott eszembe:Link
Néhány évre visszamenõleg hónapokra is meglehet nézni.

Köszönöm szépen a segítséget Neked is, valamint Nanovich*-nak is!

Vagyis amennyi ideig marad ez a helyzet annál erõsebb lehet fent a hidegmag vagy tévedek?

Sziasztok! Ez a helyzet ami most fennál az idõjárásban az a mi telünk szempontjából még jó lehet nem? Mert így Északon a hidegmag eléggé meg tud erõsödni. Bár ha ez az Ac-s idõ akkor is így maradna akkor nem sokat éreznénk belõle. De ha mégse, akkor egy Skandináv anticiklon jó lenne számunkra egy hideg télhez? Szóval inkább azt kérdezem, hogy a mostan idõjárási helyzetet nézve minek kellene megváltozni és milyen irányba, hogy egy jó télre legyen esélyünk. Illetve télen a hidegmagnak hol kell elhelyezkedni ahhoz hogy jó legyen a Skandináv Ac. a hideg leforgatásához? Ha hülyeségeket kérdeztem akkor sajnálom, eléggé amatõr vagyok. De legalább kijavítotok.

Ilyesmit kértem egyszer én is..,de nem kaptam rá választ!

Olyan kérdésem lenne,hogy 2008,2009,2010-es hõmérsékleti,csapadék,jégesõs szélsõségeket hol találok? OMSZ archívum?
Köszönöm elõre is

Szia!

Legjobban szerintem akkor jársz, ha ellátogatsz az OMSZ meteorológiai szakkönyvtárába, amely kedd-csütörtök között 9-14 óráig tart nyitva. A biztonság kedvéért érdemes lehet odatelefonálni, mert idõnként a könyvtáros hölgy távolléte miatt zárva találni az ajtót.

A Lõrinciben mért adatokat 2 helyen keresheted:

1871-tõl egészen 1989-ig megjelent az OMSZ által végzett meteorológiai megfigyelések havi és évi átnézeteit tartalmazó meteorológiai évkönyv sorozat. Éghajlati adatokat (havi közepek) a kiadvány III. kötetében találsz. Az évkönyvek rendszertelen jeleggel közölnek állomástörténeti információkat is, a földrajzi koordináta adatok mellett 1-2 soros szöveg utalhat a mûszerezettség változására vagy a mérõhely költözésére.

Az 1930-as évektõl egészen 1995-ig évjárattól függõen 30-150db állomás havi átnézeteit közli az Idõjárási Havijelentés Magyarországról c. sorozat.

Azt az OMSZ-tól kell megkérdezni: Link

Metforeva'-val így is gondoltuk ezt Köszönjük a választ! De az OMSZ olvasatában is így van?

Szia!

Állomástörténettel nem tudok szolgálni, azonban napijelentéseim vannak a kérdéses idõszakról (sõt, korábbtól is), benne Lõrinci adataival.

Sziasztok!

Néhány régebbi cikkben (http://www.heol.hu/heves/kozelet/hohullam-helyett-lehules-megdolhet-a-hidegrekord-161906 és Link feltûnt, hogy a 70-es, 80-as években (esetleg korábban is) mûködött OMSZ állomás itt, Lõrinciben.

Kérdésem a következõ: hol tudnék ez iránt érdeklõdni (állomástörténet, esetleg adatok)?

Egy decemberi tudományos diákköri konferenciához lenne rá szükségem, ahol esetleg ezt is fel tudnám használni.

Ha valaki tudna ebben segíteni, azt elõre is nagyon köszönöm!

Országos csapadékátlag az én olvasatomban, szimplán ennyi: az állomások által mért csapadékösszeg osztva az állomások számával.

Köszönöm!

Én arra gondoltam, amikor azt mondják, hogy Magyarországon 839mm volt az éves csapadékmennyiség (tavaly valami ilyesmi volt), akkor az hogyan jön ki? Ejjj, a felügyelõ úr nem nagyon akar ide átjönni

köszönöm!