Bioszféra
Pont ezen gondolkodtam,mikor ez jutott eszembe:kullancs.
Apropó:a múltkor egy bolt zöldséges standjának a padlóján mászott egy hatalmas,kb 3-4mm-es példány.Jó lapos volt,biztos éhezett
Nemtudom,tán kutya kullancs,vagy csak egy,a vének tanácsából..?
Apropó:a múltkor egy bolt zöldséges standjának a padlóján mászott egy hatalmas,kb 3-4mm-es példány.Jó lapos volt,biztos éhezett

Nemtudom,tán kutya kullancs,vagy csak egy,a vének tanácsából..?

Noli, Hari valóban, a véletlen nem matematikai értelemben kerül bele, bár a "próba-szerencse" elv lényegében véletlen választáson alapul. Távoli analógia (bocs ez a lulum) kicsit olyan ez mint a sakk vagy egy kártyajáték. Adottak a feltételek, a szabályok, aztán "valahogy alakul" a dolog, a "játékos" nyerõ vagy "lúzer" lesz
Minden út Rómába vezet, lehet hogy el is jutsz oda, de nem mindegy milyen utat választ az utas, az egyiken simán eljut, a másikon (esetleg a rövedebb gyorsabb szakaszon útonállók támadhatják meg, életét vesztheti) Ahogy a matematikai egyenletek megoldásánál is létezik többféle megoldás, a Természet elõtt is megjelenik az optimális választás szükségszerûsége, de "vak- szinte gépies folyamat" lévén, inkább "próbálkozik" (mely lényegében véletlen választás több lehetõség közül) és a körülményekhez legjobban illeszkedõ "mû" lesz életképes
Sztem amit Hari ír, az már az adott körülményekhez való alkalmazkodás, beilleszkedés folyamata, a "prototipus" finomítása, melynek során eldõl, melyik véletlenszerû választás volt a jobb, életképesebb és racionálisan továbbfejleszthetõ



A véletlen e tekintetben nem matematikai értelemben került be, gondolom. Hiszen matematikailag pont a véletlenek hozták össze az evolúciót. A változás véletlen, a sikerességét eldönti az élet, így valóban oka van. Ha nem véletlen változásoknak tekintenénk a genetikai mutációkat, akkor minden élõ szervezetben feltételezni kellene olyan mérvû tudatosságot, amelynek mi sem vagyunk birtokában. POnt az a szép benne, hogy a véletlenek játéka képes volt ilyen nagyszerû világot alkotni!
Írtam nekik egy szívhez nem annyira szóló levelet, remélem, kinyomtatják s kirakják a szerkesztõség faliújságjára... Úgysem fognak válaszolni, de legalább elolvashatják a véleményemet, ha már nyílt konfrontációt nem mernek vállalni (az [origo] cikkei alatt legalább szokott lenni kommentboksz...)
Szerintem a természetben semmi sem véletlenül jön/jött létre, formálódott, alakult. Bizonyos természeti törvényszerûségek alakítottak/nak minden élõ és élettelen dolgot a Földön. Tehát "mindennek oka van".. Én így látom.
Remélem olyan szakik is bekapcsolódnak ebbe a nagyon érdekes témába, mint LAM, vagy Jaurinum.
Remélem olyan szakik is bekapcsolódnak ebbe a nagyon érdekes témába, mint LAM, vagy Jaurinum.

Noli a Természet kiváló fõkonstruktõr
létrehoz egy "prototipust", melyrõl aztán vagy "lehagyja" vagy átalakítja könnyebbre, kisebbre a "felesleges" részeket; cél az egyszerû és jó hatásfokú "mûködtetés". Távoli analóg példa a PC-k fejlõdése, mára "hardwer szinten" lényegesen leegyszerûsödtek, "csak" belsõ folyamataik lettek bonyolultabbak - DE itt ismerjük az okot, a növények és élõlények millió éves nagyságrendû változásainál sajnos nem, tehát csak a változatlan életkörülmények között változatlanul maradt fõbb paramétereik alapján tudjuk nyomonkövetni fejlõdésüket modellezéssel


Palui: Gyönyörû képek! 
Noli:
"Igen, tudjuk, hogy a gomba hivatalosan nem növény, de mégiscsak eukarióta organizmus"
De azér ez tényleg óvodás dolog.Nekem ezek kifejezetten szépek,mert nem mindennapiak,stb.

Noli:
"Igen, tudjuk, hogy a gomba hivatalosan nem növény, de mégiscsak eukarióta organizmus"
De azér ez tényleg óvodás dolog.Nekem ezek kifejezetten szépek,mert nem mindennapiak,stb.
Persze, hogy létezik, csak az én kettes matekérettségim nem elég hozzá, hogy felfogjam. :-) Na jó, biztos ment volna jobban is, de nem érdekelt, így csak azt a két feladatot csináltam meg, amelyek pontszáma kellett a ketteshez, a többire rá se néztem, sajnáltam rá az idõt, a suli elõtt várt a pasim. :-)
Még annyit - többször láttam azonos fajhoz, de "idegen" bolyba tartozó hangyák csatáját. A fegyverzet teljesen azonos, összkapaszkodtak ("összeharaptak") rágóikkal és sehogysem boldogultak egymással, csak tologatták egymást. Rövidesen az egyik küzdõ fél "bolytársai" odasiettek, és hárman pillanatok alatt "ízekre kapták" az ellenfelet, de a "küzdõ" vélhetõen a rágói közé szorult, "begörcsölt" rágó miatt sehogysem tudott szabadulni ellenfele fejétõl, bár nagyon igyekezett. Emiatt feltehetõen el is pusztult, hiszen enni sem tudhatott a rágói közé szorult fejtõl. Elgondolható, a hasonló fajtájú hangyák azonos hatásfokú "fegyverei" miatt sietett a másik kettõ társa segítségére; errõl az elsõ világháború tömegcsatái jutottak eszembe. Azonos minõségnél a mennyiség és létszám dönt
Nyilván nem olyan gyakori eset, hogy emiatt "átalakítsák" rágóikat, de megfigyeltem (ugye "ráérek") ritkán "mennek fejre", "harci taktikájukat" átalakítva inkább lábat és csápot igyekeznek elkapni távol-keleti harcmûvészetre emlékeztetõ ugrásokkal, gurulásokkal (errõl is toltam fel korábban képeket) mivel vélhetõen "tudják" hogy a "fejtámadás" mindkét ellenfél pusztulását okozhatja, nomeg három az több mint egy
(Régi katonai mondás - egy katona nem katona, két katona fél katona, három katona egy katona) Specializálódott (létkörülményekhez külsejükben, "fegyverzetükben", méretükben alkalmazkodó) hangyafajok léteznek, de testfelépítésük, fõbb szerveik lényegében nem változtak közel 300 millió éve, így is "sikeresek", a néhány kivétel nem teszi szükségessé alakváltásukat, legfeljebb jobban szaporodnak 
Ui: korábban toltam fel képet arról is, milyen hatásos a csáp "elkapása"; egy lényegesen kisebb hangya vonszolt csápjánál fogva "árkon-bokron át" saját bolya felé egy nála jóval nagyobb még élõ (kapálódzó) vöröshangyát
A "méregváltás" is hatásos lehet, régóta tartozom nektek egy képsorozattal amin kb. 1 mm-es (narancsszinû) kishangyák megmartak a lábán egy náluk jóval nagyobb feketehangyát, az pedig nyomban "eldõlt mint zsák".



Ui: korábban toltam fel képet arról is, milyen hatásos a csáp "elkapása"; egy lényegesen kisebb hangya vonszolt csápjánál fogva "árkon-bokron át" saját bolya felé egy nála jóval nagyobb még élõ (kapálódzó) vöröshangyát

Noli mivel szemlátomást létezik matematikai összefüggés (vélhetõen a Természet "anyag- és energiatakarékos" volta miatt) a növények lombjai, az élõlények szemcellái és hasznos "manipulátoraik" legoptimálisabb helykihasználása és anyagfelhasználása között (bár nem szoros, mivel az adott létfeltételek ill. életben-maradás követelményei szerint azok át is alakulnak részben; hogy miként, a létfeltételek pontosan ismert idõbeli alakulásának hiányában megjósolni nem lehet, mert egyes szervek az élõhely követelményei szerint módosulnak ld. Darwin fejlõdéselmélete) azért én hiszem, hogy bizonyára szépen "vissza lehet menni az idõben" fõbb vonalaiban követve az alapvetõ kialakulási folyamatokat, fázisokat
Ezt torzíthatja pld. egy "célfeladatra kiképzett" élõlény "harci eszközeinek" jelentõs módosulása, ha nem csak egy adott táplálékra specializálódik, hanem saját fajtájával, tehát azonos hatásfokú "fegyverekkel" kerül szembe; emiatt nyilván új és jobb fegyvereket "fejleszt", pontosan úgy mint az emberek a hülye háborúikban
esetleg "önvédelmét" fejleszti mint egyes vírusok és társaik az antibiotikumokkal szemben. Legkövethetõbb eset ha az élõlény nem változtat külsején és eszközein, hanem szaporodása ütemét gyorsítja fel, növelve "egyedszámát" a faj kihalásának ellensúlyozására



Aktuális kiakadás:
Link
Elõször üvöltöttem egy sort, aztán kitéptem a hajamat, most meg azon gondolkodom, hogy miként tudom jó alaposan leb*szni a zindex szerkesztõit, hogy ennyi baromságot hordanak össze. A gomba növények közé kerülésérõl nem is beszélve. Visszaküldeném az összest a bölcsõdébe... :-((((((((((((
Link
Elõször üvöltöttem egy sort, aztán kitéptem a hajamat, most meg azon gondolkodom, hogy miként tudom jó alaposan leb*szni a zindex szerkesztõit, hogy ennyi baromságot hordanak össze. A gomba növények közé kerülésérõl nem is beszélve. Visszaküldeném az összest a bölcsõdébe... :-((((((((((((
Én azon próbáltam régen agyalni, hogy milyen matematikai összefüggés van - ha van - a növények alacsonyabb vagy magasabb rendû volta és a küllemük bonyolultsága között. Gondolok itt olyan kézenfekvõ dologra, mint a nyitvatermõk nagyrészt viszonylag egyszerû alakja és a zárvatermõk bonyolultabb alakja, de rájöttem, hogy a számolás elindulta óta olyan töménytelen mértékû változást hozott az evolúció, hogy egyes fejlettebb növények elveszítették a képletük egy részét, s jóval egyszerûbbnek tûnnek, mint a fejletlenebbek. Szóval nem ilyen egyszerû... Pedig olyan szép lett volna.
A ma délelõtti laskavadászat eredménye 2,5 kg, kár hogy sok benne a kelgyó, azért egy kis hús nem árt bele, van még sok apró, kb. 2 nap alatt kifejlett példányok lesznek belõlük.
Írd meg és tedd fel egy tárhelyre,majd linkeld.Így nem okozol idegbajt senkinek se.
Micibot:

Micibot:

Noli Te nyerted a hangszórót
Valóban képlet "alkotta" a "növényt" (Godazoli minapi rajzolásától kedvet kapva) a káoszgenerátorral játszottam mely elég jól "utánozza" a Természetet
Lassan mégis megírom egyéni véleményemet kávé+pipa filó formában a Természet és matematika megfigyelhetõ és jól egybecsengõ jelenségeirõl. Már kétszer nekifogtam, de irgalmatlan hosszú lett, ezért nem küldtem el mert kevés a hely, nomeg vannak akik nem csípik "ész/osztó/bontó" stilusomat, mások szerint "nagyon ráérek", nem akarok polémiát melynek a végén akarva/akaratlanul "beszól" valaki, én pedig "bepöccenek" (Fibonacci-számok és növények, Mandelbrot-emberkére emlékeztetõ mályvavirág-mintázat stb. és a káoszgenerátor szinte élethû virtuális világot "teremtõ" folyamatairól, mely kicsit úgy "mûködik" ahogy elméletileg a három majom véletlenszerûen ütögetve a billentyûket kellõen hosszú idõ után legépeli a teljes Encyclopædia Britannica-t; ha belegondolunk, a Természet "alkotásai" is ilyen véletlen folyamatok "végtermékei", melyek közül "próba/szerencse" alapon a környezetbe legjobban beilleszkedõ "mûvek" maradnak fenn évmilliókig; a be nem illeszkedõ fajok elpusztulnak, ahogy a társadalmi környezetébe nem illeszkedõ embert is kiveti a társadalom, természetes környezetébe nem illeszkedõt a Természet veti ki)


Szerintem is tujaág. :-)
Vagy, hogy pontosítsak, valószínûleg egy olyan képzeletbeli botsáska, amely a tuján él, s annak az alakját öltötte magára! :-) Lásd pl. Link
Valamelyest a fekete ürömre is hasonlít (http://www.botanical.com/botanical/mgmh/m/mugwor61-l.jpg), bár kétségkívül látható, hogy a Te növényedet meg az ürmöt nem ugyanaz a képlet alkotta meg. :-)
Vagy, hogy pontosítsak, valószínûleg egy olyan képzeletbeli botsáska, amely a tuján él, s annak az alakját öltötte magára! :-) Lásd pl. Link
Valamelyest a fekete ürömre is hasonlít (http://www.botanical.com/botanical/mgmh/m/mugwor61-l.jpg), bár kétségkívül látható, hogy a Te növényedet meg az ürmöt nem ugyanaz a képlet alkotta meg. :-)
A levele hasonlít a tujára.
Az én földemben még nem láttam ilyet, pedig ott aztán van mindeféle gyom, vörösporcsin,paraj,talpasmuhar,folyófû,kutyabogyó,koré,paprikafû..........
Az én földemben még nem láttam ilyet, pedig ott aztán van mindeféle gyom, vörösporcsin,paraj,talpasmuhar,folyófû,kutyabogyó,koré,paprikafû..........



Ma korareggel kilestem, és újra találkoztam a királykákkal. Sajnos a fotó nagyon rossz lett, a kevés fény, ellenfény miatt, és rázoomolva. Link így csak a szárnya mintája látszik valamennyire.
2 fekete rigó a reggeli frissítõ fürdõ elõtt: Link és fürdés utáni tollászkodás közben: Link Link
Repülõ varjak: Link
2 fekete rigó a reggeli frissítõ fürdõ elõtt: Link és fürdés utáni tollászkodás közben: Link Link
Repülõ varjak: Link
Szalonnát vedd vissza, nem szabad nekik sósat adni, mert szomjan pusztulnak!!!
Sima faggyú, az OK, de szalonna tilos! Ha tudsz venni marhafaggyút valahol, s azt összegyúros magvakkal, az a legtutibb eleség. Lehet készen is kapni ilyen cinkegolyókat, ami faggyúba gyúrt magvakból áll, s fel tudod aggatni fára, ezt nagyon szeretik, és nagyon helyesek, ahogy rákapaszkodva lógnak rajta.
Amit még imádnak, az az egész napraforgó-fej, ha valahol volt napraforgóföld a közeletekben, s még nincs beszántva, érdemes átböngészni, lehet találni levágott fejeket, amiket ugyanúgy felaggathatsz. Nálunk nagy sláger szokott lenni. :-)
Sima faggyú, az OK, de szalonna tilos! Ha tudsz venni marhafaggyút valahol, s azt összegyúros magvakkal, az a legtutibb eleség. Lehet készen is kapni ilyen cinkegolyókat, ami faggyúba gyúrt magvakból áll, s fel tudod aggatni fára, ezt nagyon szeretik, és nagyon helyesek, ahogy rákapaszkodva lógnak rajta.
Amit még imádnak, az az egész napraforgó-fej, ha valahol volt napraforgóföld a közeletekben, s még nincs beszántva, érdemes átböngészni, lehet találni levágott fejeket, amiket ugyanúgy felaggathatsz. Nálunk nagy sláger szokott lenni. :-)
Gyaníthatóan elég macerás lenne az alkalmazása..
Viszont a diólevél eredményesen használható bolhák ellen. Már persze ott, ahol a kutyaházban szalmát ( nem szeretjük, törekesedik, s hamar penészedik ), pormentes faforgácsot, esetleg papírcsíkot használnak..

Viszont a diólevél eredményesen használható bolhák ellen. Már persze ott, ahol a kutyaházban szalmát ( nem szeretjük, törekesedik, s hamar penészedik ), pormentes faforgácsot, esetleg papírcsíkot használnak..

Én még nem tettem ki az etetõt, de holnap kiteszem. Ma már egy csapat kékcinege itt csipogott az udvarban a fán. Lehet, hogy követelték az adagjukat?

Már várom az éhes madárkákat: Link persze (olajos) magvakkal, pici szalonna bõrkével. Tudom még korai, de jól jöhet bármikor nekik. Nagyon szeretem a hangjukat reggel és este! Remélem a tavalyi nyolc cinegém visszatalál!

A derekam még birja amig be nem mondja az unalmast.
Jövõre megprobálok korszerûsíteni, (motoros levélgereblye),
valamelyik nap majd kiviszem a létrát és egy két jobban benyúló gallyat levágok.

Jövõre megprobálok korszerûsíteni, (motoros levélgereblye),



Csírázást gátol, én õgy tudom,a fa meg már nem akar csírázni, csak a vetlytársak.
Dr. Zivatar szántásból persze teljesen más, de gondolom, kikészül a derekad mire végzel. Úgy vélem géppel húzott boronaszerû eszköz használata sem lehetséges, mert rég megcsináltad volna. Sok helyen láttam, de még nem volt a kezemben, nem tudom, vajon egy lombszippantó a rögöket is felkapja a talajról?
Ezt a diófa leveles dolgot én is hallottam,anyám is összehúzza a telken,de nem hiszem.Ilyen hülye a diófa,hogy saját maga földjét teszi tönkre a leveleivel?Vagy õ immunis rá..?
Én a szántásból gereblyéztem mert a d-i dk-i szél mind behordta a szántásba, ahol jövõre remélhetõleg burgonya fog teremni,valahol olvastam hogy a diófa levél méreganyagokat tartalmaz és a talajnak sem kedvez ezért is szoktam összeszedni.
Lord Akela,sok helyen kézzel kelett szedegetnem mert a szántott földbe valahol gerblyével is lehetetlen volt a mûvelet.

Lord Akela,sok helyen kézzel kelett szedegetnem mert a szántott földbe valahol gerblyével is lehetetlen volt a mûvelet.



Én már próbáltam, valóban hatásos, sõt még így az aprítás miatt könnyebben komposztálható is. A cseresznyelevélhez szerintem holnap beindítom.
A dió levelet viszont gereblyéztem, mert az szárazon hullott le, és azt nem gyûjtötte olyan jól, no meg azt nem is komposztáltam még eddig. Bár mostanában azt lehet olvasni a korábbi elméletekkel ellentétben, hogy a diólevélben található növekedésgátló anyagok is lebomlanak a komposztálás folyamán.

Dr. Zivatar eleinte én is gereblyéztem a leveleket, de hamar ráuntam. Ekkor kísérletbõl ráeresztettem a fûgyûjtõs fûnyírót és láss csudát, elég szépen felszippantotta a lehullott levelek zömét, csak némi törmelék maradt (a kisebb és hosszukás leveleket simán felkapta és beszívta a forgó penge szívóhatása, a már kiszáradt tenyérnyinél nagyobb leveleket tördelte de azok java részét is felszabdalta/felszívta a fûgyûjtõbe) ami látványra már nem zavaró és hamar elenyészik az aljnövényzetben
Levélgereblyézõ szomszédom nem akart hinni a szemének, amikor hozzá mérve "percek alatt" aránylag szépen kipucoltam a lehullott leveleket a kertbõl és környékérõl a "fûgyûjtõs" fûnyíróval. Egyszerre kezdtük ebéd után, Õ az enyémnél kisebb területen teljes sötétedésig gereblyézett, nekem kb. két órámba került kávézással együtt, közel kétszerakkora területen. Ha gondolod, próbáld ki


Lesz bizony, a diófalevél már lekopott a fáról, most jön a cseresznye, és a fûzfa.
Lord Akela: A moha szaporodása egyébként szorosan kapcsolódik a vízhez. Azt hiszem annak is az ivaros szakasza.
Én egyébként arra számítottam, hogy majd elkezd rothadni a vízben, de ez nem így lett.
Lord Akela: A moha szaporodása egyébként szorosan kapcsolódik a vízhez. Azt hiszem annak is az ivaros szakasza.
Én egyébként arra számítottam, hogy majd elkezd rothadni a vízben, de ez nem így lett.
Hari THX; fehér gyûrû: rövidesen feltolok egy "mosolygó" parányi pókot, amely tükörfényes potrohán kirajzolódó fehér "mosoly-félkörívvel" rohangált ici-pici méretéhez képest hihetetlen gyorsan

Vikarel érdekes változás, víz alá kerülve is megél? (persze az élõvilág alkalmazkodóképességét nézve miért is ne? bár egyszerû szervezet, nem tudom hogy miként szintetizál a vízben, de elég sok példa van rá a növény- és állatvilágban egyaránt hogy valami "visszament" a vízbe szárazföldi lét után) Ezt a mohatelepet szabad ég alatt, a kertkapu keresztvasán fotóztam
A cseresznye még nem érik.
Szombaton egésznap a diófa levelet gereblyéztem,látom neked is lesz mit csinálni.



Szombaton egésznap a diófa levelet gereblyéztem,látom neked is lesz mit csinálni.

Sziasztok!
Ma volt egy kis idõm fotózgatni a kertben. Csersznyefa: Link Levélszõnyege: Link Ciklámen: Link Primula(kankalin): Link Link színes krizik: Link Link Ezt nem tudom milyen növény, talán valami zsályaféle(?): Link Link Link Érik a málna (nem kétszertermõ, hagyományos): Link Link
Lord Akela: én kb 3éve tettem az akváriumba ilyen mohát, mivel akkor "születtek" kishalak, gondolván, hogy jó lesz búvóhelynek és majd kidobom, ha felnõnek. Azóta sem dobtam ki, szépen elkezdett benne növekedni, és igen dekoratív lett: Link
Ma volt egy kis idõm fotózgatni a kertben. Csersznyefa: Link Levélszõnyege: Link Ciklámen: Link Primula(kankalin): Link Link színes krizik: Link Link Ezt nem tudom milyen növény, talán valami zsályaféle(?): Link Link Link Érik a málna (nem kétszertermõ, hagyományos): Link Link
Lord Akela: én kb 3éve tettem az akváriumba ilyen mohát, mivel akkor "születtek" kishalak, gondolván, hogy jó lesz búvóhelynek és majd kidobom, ha felnõnek. Azóta sem dobtam ki, szépen elkezdett benne növekedni, és igen dekoratív lett: Link
Még van élet a kertben, egy bokor ilyen bigyó-bogyókat hoz és gomba is bújkál a fûben 
A rovarok közül a legyek, hangyák, hálós-pókok, pöttöm miniszárnyasok és különbözõ korú szitakötõk aktívak még, de a "mozgás-nyüzsgés" kb. negyedére csökkent már

A rovarok közül a legyek, hangyák, hálós-pókok, pöttöm miniszárnyasok és különbözõ korú szitakötõk aktívak még, de a "mozgás-nyüzsgés" kb. negyedére csökkent már