Meteorológiai esélylatolgatások

Igen, ezt mondanám én is, ha nem több napja, több modell, több futása adná a 190 óránál kimélyülõ izlandi ciklont. De nem látok sehol ellenpéldát rá, így kénytelen vagyok azt gondolni, hogy egy könnyen elõrejelezhetõ helyzet felé sodródunk és nagyon valószínû az izlandi ciklon.
Az is lehet persze, hogy ez a látszólagos egyetértés valami közös módusú hiba miatt van, ami átveri a modelleket és a jelen helyzetet "könnyen elõrejelezhetõnek" veszik, miközben a valóságban a bizonytalanság éppoly nagy, mint bármikor máskor. Viszont ez csak halovány, hamis remény, mert nincs rá bizonyíték, de érv se nagyon.
Szóval egyelõre én hiszek a modelleknek és izlandi ciklonnal számolok január 20-ára... Nem veszem biztosra nyilván, de egyelõre keresem a jeleket az ellenkezõjére (indexek itt nem jöhetnek számításba, mert azok ezen elõrejelzések származtatott értékei).

A meridionálisba váltás (gyenge AC híd) igen-igen valószínû, mert azt mindegyik modell már 168 óránál adja. Hogy aztán 192 óra tájékán tényleg olyan rettentõen kimélyül az a ciklon Grönland térségében (hogy aztán Izland fölé helyezõdjön), arra nagy tétben nem fogadnék. 10 napos idõtávban egyelõre teljesen bizonytalan a jövõkép, de hát ez így is van rendjén. Valami makrováltás-féle, meridionálisra váltó makroszinoptikai kép viszont mindenképpen körvonalazódik jövõ hétvégére. Ennek tartóssága, ill. a váltást követõ nagytérségi folyamatok nézetem szerint most még teljesen nyitottak.

Érdekes, hogy egy gyenge AC-híd kialakulása után (190-228h) nagyon erõs izlandi ciklont jeleznek elõre a modellek, többé-kevésbé egyhangúlag. Fáklya: Link kisebb a szórás, mint "kellene". Belefutottunk egy könnyen elõrejelezhetõ szituációba?
Elõtte az AC-híd is szinte minden modellen megjelenik, ebbõl pedig mi egy kisebb északnyugati- északi hidegelárasztással számolhatunk, ez a 180-240h intervallumra lehet jellemzõ. Hogy utána az izlandi ciklon hogy befolyásol minket, azt nem tudom, de tuti nem tesz jót a január végi tél-esélyeknek.

Mindez úgy alakul ki, hogy a makrojelek kedvezõnek tûnnek nekünk: Észak-Amerikában gyengülnek a hidegelárasztások, csökken a NAO, csökken az AO, erõs sztratoszférikus melegedés van, jó a sarkvidéki jégkiterjedtség, stb.
Remélem még csavarnak a modellek néhányat a jövõképen

Valóban, egyelõre feltûnõen erõsek a nyugatias légmozgások, az észak-atlanti ciklontevékenység. Ez arra utal(hat), hogy még mindig igen jelentõs a hemiszférikus kõkontraszt. Nézzük csak az északi hemiszférát:

Link

Link

Látható, hogy jókora (de a tavaly télre általában jellemzõnél azért kisebb) hidegdepó van Észak-Amerika szubarktikus régiójában, és van ilyen Észak-Eurázsiában, illetve a csatolt jeges-tengeri területeken is. Az is világos, hogy ez utóbbi hidegraktárnak van expanziv hajlama délnyugat felé, éppen errõl árulkodik a szép "kék banán", melynek vége elérte a Kárpát-medence térségét.
Fentiek arra engednek következtetni, hogy a félteke téli hõkontrasztja még nincs kimerülve. (Végsõ soron ez nem csoda, hiszen még csak január eleje van. Tél végén -február közepétõl- a hemiszférikus hõkontraszt sokszor nagyon lecsökken, hisz az északi tájak már nem hûlnek tovább, a délebbiek pedig már lehûltek. Ilyenkor gyakori az északkeleti block-anticiklon, mely csendes, mérsékelten hideg, száraz idõjárást okoz nálunk -azonban északon már semmi sem bír "mozgolódni", "kifogyott a tél szuflája")
Jelen pillanatban azt az állapotot látjuk, amikor az eurázsiai hidegraktár átmenetileg kiürült -tekintve a nálunk is tapasztalható meridionalitást, ami az észak-déli hõcserét lehetõvé tette. A hõkontraszt a környezetünkben lecsökkent, nálunk zonális szak következik. Észak-Amerikában ellenben egy ideje nem volt hidegleszakadás, nem csoda, hogy összegyûlt ott a hideg a szubarktikus régióban.
Ahogy már megírtam, az eurázsiai és észak-amerikai hidegdepók és leszakadások reciprok (libikóka) viszonyban állnak egymással, és bármelyikben akkor szeret leszakadni a hideg, amikor a másik meridionális szak végére jutott.
De, úgy látszik, most az eurázsiai hidegraktár is akcióképes. A küszöbön álló zonalitás ezt fogja megerõsíteni. A hemiszférikus nyugatias áramlások pedig január második felére törvényszerûen gyengülnek. Nagyon kíváncsi vagyok ezek után a következõ hidegleszakadásunk idejére, és mértékére.

Február 15.-ig minden bizonnyal lesz még erõs hidebetörés, statisztikailag is január 20.-a környéke az év leghidegebb napjai. Tavaly is ekkor volt egy kemény pár napos hideg, egyelõre azonban hideg és melegfrontok váltakozása a legjellemzõbb, idõszakos átvonuló csapadékkal vegyes csapadékkal. A mediterrán térség üres lesz vagy nem túl fejlett medi kialakulhat, de az áramlási viszonyok miatt semmiképp sem felkanyarodó hanem délkeletre sodródó rendszerekrõl lehet szó 17-20,a környéke az a legkorábbi idõszak amikor meridionálissá válhat a térségünkben a légáramlás, azaz vagy déli vagy északi függõen attól, hogy a teknõ melyik oldalára kerülünk. 1% alatti megoldások variációkkal továbbra is fölösleges foglalkozni.....

Egyetértek azokkal a kollégákkal, akik szép epizódo(ka)t várnak az idei tél második felére.
Ezzel kapcsolatban néhány kötetlen, meglehet, kissé csapongó gondolat:
Igazi, zimankós, tartósan nagyfagyos, nagyhavas tél (mogul tél, ejj, de jól hangzik!) már csak a szinte végig enyhe december miatt sem lehet az idén. A nagy tél rendszerint viszonylag korán (december elején, közepén) már elkezdõdik. Ilyen telet, tekintve a tavalyi rekordenyhe telünket, nemigen feltételezhettünk. Az látszik megvalósulni, amit jó ideje mondogatok: komisz enyhe telek után rendszerint a következõ tél is átlagosnál magasabb középhõmérsékletû, de a pozitív anomália általában jóval kisebb, mint a megelõzõ, rendkívül enyhe télé volt.
A tél viszont lehet enyhén pozitív anomáliás vagy átlagos úgy is, hogy a december vastag enyheséggel járt, január-február azonban igazi hidegeket hozott. Erre több példánk is van a múltból: 1979/80, 1996/97 jut közülük hirtelen az eszembe. A viszonylag késõn kezdõdõ hideg, havas idõ teleinknek egyik típusos forgatókönyve. Ez a forgatókönyv, vagyis az ünnepek tájékán elõálló elsõ komolyabb hideghullám arra figyelmeztet, hogy az idõjárásunkra hatással bíró hidegdepók fejlõdõképesek, regeneráció-képesek, és a hideg légtömegeknek hajlamuk van a felénk való terjeszkedésre. Ha a hidegraktárak felépülése normális, akkor legkésõbb a téli napforduló környékére az esetek túlnyomó többségében már kapunk legalább egy "bepróbálkozó" hideghullámot.
Az igazi komisz, tartós enyheséggel járó telekre éppen az jellemzõ, hogy december végére, január elejére se tud kiépülni a közelünkben olyan hidegdepó, melybõl számottevõ hidegelárasztást kaphatnánk. Ezt a szomorú helyzetet ezen a télen már "megúsztuk" a karácsony utáni mínusz huszasokkal.
A fejlõdõképes hidegdepók január második felére, február elejére még a mostaninál is fejlettebbek lesznek, a hemiszférikus nyugati áramlási szalag pedig törvényszerûen lelassul a tél második felére.
Ezek a változások a hidegleszakadások kifejlõdését megkönnyítik. Sok év távlatában megfigyelhetõ, hogy a tél második felében a szinoptikai ciklusok zonális szakasza rövidül, a meridionális ellenben hosszabbá válik. Még a hidegebb fajta teleken is az volt általában a helyzet, hogy a decemberi, január eleji hideg idõszakok viszonylag rövidek voltak, a zonalitás könnyen visszatért. Január második fele, és február ezzel szemben gyakran tartós blockingot, huzamos havas, fagyos idõt hozott.
Azt is figyelembe vehetjük, hogy idén már õsszel az átlagnál lényegesen nagyobb hófedettség alakult ki Észak-Eurázsiában. Ez nem jár ugyan automatikusan együtt az északkeleti hidegfelhalmozódással, de annak valószínûségét mindenképp növeli.
Tekintetbe a fenti tényeket, január második felére és februárra tartósabb hideget valószínûsítek. Mindenképp sokkalta nagyobbnak látom ennek valószínûségét, mint hogy mindvégig enyhe, nyugati, északnyugati irányítású legyen a telünk második félideje. A jelenleg még tartó hideg idõszak lezárultával legnagyobb valószínûsége egy 10 napos-2 hetes zonális idõszaknak van, majd visszatérõ blockingnak. Ez utóbbiból persze lehet igazán zord idõszak, meg mérsékeltebben hideg, de téli idõszak is. Az összképet tekintve egészen durva hideg se kizárt még januárban -véleményem szerint.
Mindenesetre, ha a küszöbön álló zonális epizód után feláll a blocking, az feltehetõleg hosszasabb lesz annál, mint amit most az ünnepekben tapasztaltunk.

Ugyanezt szerettem volna írni de te jobban megfogalmaztad.
Köszönöm.

Javítás: 2012. február 20. elõtt erõteljes enyhülés és olvadás kezdõdött, a hónap legvégén már 15 fok körül volt napközben. Emlékszem az erõteljes olvadásra pár nappal Valentin-nap után.

A kettõ között van az igazság.
Azaz mogul-tél ebbõl már nem lehet, ám anélkül is lehet egy kõkemény téli idõszak, akár több hétre is.
Legékesebb példa erre a nem is oly régi 2011/12-es tél, a télmentes december illetve a lagymatag január elsõ fele után se látszott, hogy milyen bitang erõs lesz február, január végén kezdõdött és kitartott február végéig a kõkemény tél.
Avagy fordítva a 2001/2002-es tél, extrém erõsen kezdõdött, aztán január közepétõl a visszaesés nélküli kitavaszodás indult el.

Majdnem minden lehet kétségkívül. De olyan éveket hoztál példának melyek legendás téli félévek voltak. Erre írtam, hogy elkéstünk. Lehet ma 5.-e van de a következõ tíz napban nem látszik országos hóhelyzet és akkor már 15.-e lesz. Ettõl még lehet hatalmas havazás országosan is persze. De ezeket ne kavarjuk a már említett rendkívüli telelinkel. Szokták mondani egy fecske nem csinál nyarat és ez igaz is.

Most hogy érted hogy elkéstünk? Nem arra a tartós hidegre értem én amely azokon a teleken volt jellemzõ.A blocking helyzetek miatt idén benne lehet egy kemény hóhelyzet még a pakliban és azzal Január 5-én abszolút nem vagyunk elkésve.Idén is lehet hatalmas hóhelyzet még persze erre kisebb az esély mert nagyon ritka,de mondom 2003 már nagyon rég volt meg 1999 is na meg 87 aztán még régebben,de ez nem garancia rá hogy idén is lesz rendkívüli hóhelyzet,de egyre csak közelebb és közelebb leszünk hozzá!

2002/2003 tél már nem lesz se 86-os és társai. Ugyanis ahhoz már elkéstünk. Országos havazás pedig ezektõl függetlenül volt már és persze még április 15-ig lehet is. Ha a január átlagos hõmérsékletû lenne már nagy eredmény. A február hozhat kifejezetten téli napokat, emlékezetes is lehet de a telet egybe nézve most a tavalyinál hidegebb de az átlagosnál enyhébbnek áll a zászló. Nem, hogy még egy emlékezetes, legendás havas hideg tél legyen belõle. A napállás a hónap végétõl már érezhetõ, hosszabb nappalok, ergo hidegebb és hidegebb levegõnek kell érkeznie az igazi zord napokhoz ahogy megyünk kifele a télbõl, már pedig jövõ hét végétõl elindulunk kifelé.

Nemrég írtam egy latolgatást,de most újból nekiugrok.Egyre biztosabb az hogy az Atlanti-óceánon valahol,valamilyen formában blocking fog kialakulni amely elõfordulhat hogy egy hídként északkelet felé benyúlik majd Skandinávia fölé is amelybõl akár Voejkov-tengely is kialakulhat,de a Briteknél is magasabbra szór a fáklya és Izlandnál is így azt hogy milyen formában valósul meg ez az egész ezt most lehetetlen megmondani,de azért nézzük sorban a nyomásfáklyákat na és persze NAO és AO indexeket!

NAO:Link
AO:Link
Atlanti-óceán középsõ térsége:Link
Nagy-Britannia és Izland között:Link
Izland középsõ része felett:Link
London:Link
Stockholm:Link
Helsinki:Link
Oslo:Link
Budapest T850Hpa fáklya és 2m hõmérséklet fáklya:Link

Ezeket végignézve nagyjából összelehet rakni a képet.Itt a Voejkov-tengelytõl az óceánt keresztül szelõ Ac-hídig bármit el lehet képzelni,de szinte mindenhová egyre magasabbra és egyre stabilabban törnek a tagok.Nem tudom milyen formában lesz magasnyomás,de hatalmas területeket érinthet majd amely inkább Voejkov-tengelyre hajaz.Az hogy megvalósul-e közel sem biztos,hiszen nagyon messze van még és a zonalitás sem kezdõdött még el.Az esélyek napról napra egyre jobbak és a mai friss hõmérsékleti fáklya Budapestre már teljesen jónak néz ki,az átlag pedig a vége felé már -5 fokon fut,de jó néhány tag -10 fokon is köztük a fõfutással és a controll futással.Az átrendezõdés folyamata a hónap közepén megkezdõdhet és 16-17-tõl már lassú lehûlés kezdõdhet.Azt gondolom hogy az idei télen a gyorsan visszatérõ blocking helyzetek megteremthetnek akár egy olyan helyzetet amelyre sok éve nem volt példa és ha azt vesszük alapon hogy 10 évente 1-2-szer elõfordul komoly,nagy havazás Magyarországon akkor 2003 óta több mint 10 év telt el és bizony egyre csak közelebb fogunk kerülni egy újabb rendkívüli (mediterrán ciklonos)havazáshoz!

Neked is BÚÉK (régi projektünk azóta merre haladt?)!

A kibocsátott láva mennyisége a vulkáni mûködés egyik fõ paramétere, ez igaz.
Ellenben az idõjárási viszonyok megváltoztatásához a vulkáni aeroszolok sztratoszférába jutása szükséges.
Errõl szólt itt a téma, ahogy a 70319-ben is a kénhidrogén kiokádását emlegetted.

Összegzésül, amíg a hasadékvulkáni mûködés dûlõre nem jut, addig csak lehetõségként kell tekinteni rá.

Kedves régi ismerõsöm!
BÚÉK!
A vulkánkitörés nagyságát a láva mennyiségére értettem, általában - tudomásom szerint - ez jelenti a primer rangsort.
Az SOx emissziót, mint T2 hûtõhatást említettem.
Bocs, ha félreérthetõen fogalmaztam.
Az emisszió most is folyamatos.
Mint tudjuk, a legdirektebb és azonnali hatással a vulkáni hamu kibocsátás jár, ez, addig, amíg a Bardarbunga el nem durran (ha és egyáltalán), nem valószínû.

Kedves régi ismerõsöm,

Az izlandi vulkánaktivitás SO2-emisszója 4-5 millió tonna körül járhat szeptemberi indulása óta.
Az 1783-as Laki-kitörés, ami jelentõs hatást gyakorolt az idõjárására (is), 122 millió tonnányi SO2-emisszót produkált, a kisebb hatást gyakorló 1991-es Pinatubo 20 millió tonna körülit, ráadásul a sztratoszférába jutásban is jócskán elmarad az idei mûködés.
Azaz nagyságrendi különbségek állnak még fenn.

Volt munkatársad.

Ha a modellek beleállnak a keményvonalas NY-K áramlásban száz órákon át képesek azt mutogatni.
Viszont tél szempontjából a jó jelek ellenére (NAO,AO,Golf áramlat,vulkán) a globál modellek makacsul az enyheség felé húznak szombattól legalább 20-23-ig. Abban igazat adok Szibériának és reális várakozásnak tartom, hogy csak 20. körül de inkább utána lehet érdemi változás a tél irányában.(LESZÁMÍTVA AZ ELÕTTÜNK ÁLLÓ PÁRNAPOT)

Szép estét kívánok! Nem tudom, Mika János honnan vette adatainak forrását. Hari sheldon 70036. számú hozzászólása alapján a wundergroud.com-on egészen mást állítanak: a vulkáni aeroszollal borított területeken jelentõs hõmérséklet-csökkenést tapasztaltak a nagyobb vulkanikus tevékenységek idején, nem sokkal azután - itt természetesen azokat a tûzhányókat elemezték, amelyek aeroszofelhõje 20 kilométer fölé jutott, s ilyenképp egyszer vagy többször körbejárták bolygónkat. Közöttük említik az El Chichón-t és a Mount Pinatubót is.
Ugyanakkor az is megjegyzendõ, miszerint az izlandi tûzhányó aeroszolfelhõje - eddigi tevékenységét véve figyelembe - távol áll attól, hogy a sztratoszférába feljusson. (Az ugyancsak izlandi Ejjafjatlajökuty - ezt a nevet fonetikusan írtam, ahogyan a helybéliek kiejtik - is jobbára csak a légiközleedést zavarta, száraz és nedves úton történõ gyors kimosódása miatt nem volt hatással a nagytérségû légköri folyamatokra.)

Így van, már a UK Met Office is rámutatott erre a tényre, mint befolyásoló tényezõ.

Olvass utána az elmúlt 150 év legnagyobb izlandi vulkánkitörésének:
Link
Máshol is vannak érdekes tények, adatok.
Szóval, csak nem alábecsülni!!!
Öt hónapja okádja a kénhidrogént...

Mika János jegyzetében (Éghajlatváltozás, hatások, válaszadás) olvastam, hogy az El Chichon 1982-es és a Mt. Pinatubo 1991-es kitörésétõl vártak nagyobb aeroszol-kibocsátást és egyben T-csökkenést, de végül a vártnál csak jóval kisebb mértékben csökkent a T, 0,2 fok C-szal, átmenetileg.

Nagyon kemény vulkánkitörés kell az idõjárás megváltozásához, legutóbb az 1981.-es mount st helens kitörése volt, átmenti globális hõcsökkenést okozhat, nagyobbat a Krakatau, ahol 1,5 km3 anyag került a légkörbe, ilyen nagy kitörések mostanában nem voltak.

Köszönöm a szakértõ válaszokat!
Nekem is az a meglátásom, hogy - szemben a tavalyi kínkeserves téllel - idén visszatérõen alakul ki magasnyomás az atlanti óceánon.
Sõt, ha jobban megfigyeljük, rendszerint már az amerikai partoknál ott dekkol egy jó kis magasnyomás, ezért aztán Európára ritkán van hatással klasszikus zonalitás.
Hogy a sztratoszféra melegedése (melyet segíthet a Holuhraun vulkánkitörés), a Golfban lévõ szokatlanul hideg áramlat(rész) az oka vagy mindekettõ vagy más is, azt a jó ég tudja.
A legfrisebb gfs ismét bepakolta a klasszikus brit anticiklont - nem elõször, de ha a nyugati áramlás fölénk sodorná, már ott áll sorban a következõ.
Érdekesnek és nagyon jótékonynak a találom ezt a tél vége szempontjából.
Azt gondolom, hogy vagy beáll egyszer, január végén egy komolyabb atlanti blocking (esetleg rásegít egy skandináv-brit közös) vagy idén még legalább 2, de inkább 3 hidegleszakadást átélhetünk.

Nem szép dolog saját magától idéznie az embernek, de ha a modell éppen példát mutat rá...

"Volt 1-2 futás (mint ahogy most is van), ahol mediterrán ciklon tudott képzõdni 1-1 nyugatra eljutó hidegleszakadásból. Egy ilyet hoztam fel példának, hogy nem 100%-ban kizárható lehetõség ez sem. "

Link Link

"Lehet persze latolgatni megint 5% alatti helyzeteket hogy majd így meg úgy lesz, de sok értelme nincs, ahogy annak sem volt hogy ez a hideg ami most érint majd nyugat európára szakad rá, ez megint pár %-os eset volt csupán...sõt még a modellek sem jelezték ezt ! Persze lassan ezek a hangok is elhallgattak, de csak miután nullára redukálódott az esély"

Ez akkor szerinted 0 esély?

Egyébként ha a stílus kicsit kevésbé lenne mindentudó, kioktató, fennhéjázó és lenézõ, akkor egész értelmes beszélgetések folynának itt. Csak egy ötlet.

Én azt látom, hogy folytatódik a tendencia, amelyben a nagy bivaly nyugati hullámokat felváltva követik az "áttörések", amikor is az AC gerinc áttörik és pont rajtunk (Dec 2, tõlünk keletre (jelenleg) vagy esetleg akár tõlünk nyugatra (Dec 11-12/GFS/PARA) át tud szakadni a hideg délre, és akár medit is generál. Ez lehet már a harmadik eset zsinórban, kb pontosan 1-1 hétre követik egymást ezek az események.
Már ha bejön a következõ is.
Jellemzõ, hogy a modellek általában csak 5-7 nappal az esemény elõtt kezdik el egyáltalán meglátni ezeket a dolgokat.

Közben érdmes figyelni az "egyéb" tényezõkre is, ami a telet illeti. Az elmúlt napokban a NOAA közzétett gy hírt, miszerint real-time adatok alapján a Golf-áramlatban egy hatalmas, igen hideg területet találtak az elmúlt hónapok folyamán; figyelembe véve, hogy az áramlat az óceáni hõtranszport legfontosabb eleme, talán nem túl bátor a kijelentés, hogy ez a tél irányába mozdíthatja a dolgokat. A másik fontos elem a gyenge naptevékenység, és az ezáltal igen alacsony radiáció (ami zárt felhõtakaró esetén is hat, ugye). A várhatóan folyamatosan negatív NAO is a komolyabb tél eljövetelét vázolja fel (ugyan a major warming nem jött össze, de ahogy korábban írtam, egy minor warming is kedvezõ irányba mozdíthatja a folyamatokat) .
Összességében ezek persze csak fontos tényezõk, garancia nincs

A ciklon elõtt volt egy Ac is ami Izlandot keresztül szelte és ez mire kialakult nem 3 nap volt...Röviden és tömören fogalmaztam!

Nem a hideg tartóssága 2 hetes hanem az átrendezõdés folyamata volt hosszú mire kialakult az Ac jött a peremciklon,mediterrán ciklon stb.Na ez nem 3 nap alatt történt meg nehogy azt mondd.

Továbbra is tartom a latolgatásom hogy a hónap közepén jelentõs átalakulás kezdõdhet ismét idõjárásunkban ugyanis tovább feszegetik egy erõs atlanti Ac esélyét amely már Izlandnál is igen magas légnyomást hozhat.Az indexeket most nem néztem,de nézzük a légnyomás fáklyákat.

Reykjavík:Link

Atlanti-óceán középsõ része:Link

Mediterrán térség:Link

Számomra a tendenciák alapján összetetté kezd válni a dolog és az esetleges forgatókönyv,de nyilván a pontos forgatókönyvnek sok apró részletei vannak ezért semmit sem lehet most mondani,de valószínû hogy ismét téli idõ jöhet akár mediterrán ciklonos havazásokkal!

Hogy lett volna 2 hetes átrendezõdés, pár napról beszélhetünk! Karácsony után érkezett a ciklon ami medit generált és átmentileg hideg idõt jelentõ hidegleszakadás átmeneti blokkingal (gyorsan kialakuló rendszer volt), ez 2-3 nap volt...a hó is 30.-a körül esett délen a ciklonból...a szombati vasárnapi csapadék már megint nyugati frontokból volt méghozzá gyors mozgású peremciklonnal, ami megint nyugatias irányításhoz kapcsolódik...ez a jelenlegi hidegleszakadás egy egy napos Norvég tengeri AC.-hez köthetõ mint írtam....ez is átmeneti. 2 hetes semmiképp sem lehet.
A makrofelállás végig hasonló volt mint elõtte decemberben és ilyen is várható a következõ napoktól.
karácsony utánig masszív délnyugati szeleket mértem idehaza, átmeneti volt a medi esetén az északkeleti hideg.

Tehát gyökeres átalakulásnak semmiképp sem mondanám, sem nem tartósnak.

Jól jelzi az átmeneti jelleget hogy tûlünk közvetlenül északra nem alakult ki vastag hótakaró, csak a Balkánon, tartós északi északkeleti áramlás tõlünk északabbi államikban is tartós megmaradó havat hoz (hegyeket természetesen levesszük)


Az elkövetkezõ 1,5-2 hét változékonynak változékony lesz, akár átmeneti havas epizódokkal, de nagyon hideg nagy eséllyel nem. Lehet persze latolgatni megint 5% alatti helyzeteket hogy majd így meg úgy lesz, de sok értelme nincs, ahogy annak sem volt hogy ez a hideg ami most érint majd nyugat európára szakad rá, ez megint pár %-os eset volt csupán...sõt még a modellek sem jelezték ezt ! Persze lassan ezek a hangok is elhallgattak, de csak miután nullára redukálódott az esély.

Ezt kell hogy írjam mert magasan ez van kilátásban január elsõ pár hetében.

Azért itt van elég sok csúsztatás. A karácsony környéki átrendezõdés nem intermezzó volt, hanem egy masszív téli, közel két hetes átrendezõdés. Az utóbbi 2 napban épült le zonális irányítássá, ami egy-két napig húzta és íme ismét északnyugati irányítás van, ami északiba vált és elönt minket a hideg. Ennek a hideg periódusnak a megtörése január 8-án kezdõdik, amikor is zonális irányításba vált (bár ezt meg nekem hitték el nehezen), most már 90 órán belül az idõpont.
A zonális irányítás végét egyelõre szerintem kár keresni a modelleken, annyira 240-300-380 órán felül vannak, hogy rengeteget fog változni ez még... (Így Medit.Cycl. latolgatásait nagyon korainak és gyenge lábakon állónak gondolom - bár nekem se kerülte el a figyelmem a nyomásfáklyák utolsó harmada.) A jelenlegi GFS álmok szerint egy anticiklon épülhet az óceánon, és ezúttal skandináv ciklonnal érkezhet északnyugat, majd (esetleg skandi AC-nal?) észak felõl a hideg. De ez csak egy olyan kimenet, amit néhány futás 300 órán felül elõhúz - egy a sok ezer lehetséges jövõ közül.
Hideg- és hóimádóként most szerintem legalább másfél hétre téli álomba merülhetünk

Egyébként a sztratoszféra melegedése (Temp 10hPa) most tetõzik, a -84 fokos Grönland helyett -16 fok van (ez már a piros szín kb.), a nagy "WACC" (aminek rövidítésére már nem is emlékszem) most mégsem jött össze, se bizonytalanságot, sem nagy meridionális helyzeteket nem látok. Ebbõl persze nem következik semmi, maximum annyi, hogy a kapcsolat e két paraméter között nem egyértelmû, hanem bonyolult és nem túl ismert.

Természetesen simán elképzelhetõ tartós zonalitás ill. félblocking a következõ hetekben. Az sem kizárt, hogy január teljes egészében rámegy erre, és a 3. dekádbeli hidegleszakadásos várakozásom kútba esik.
Volt már ilyesmire példa az enyhének éppen nem nevezhetõ 1985/86-os télen: akkor jan. 10. körül jött be a tartós délnyugati áramlás, és febr. 2-ig enyhe, gyakran esõs idõ volt. Aztán a február végig blockingot, kegyetlenül hideg sarki-szárazföldi légtömegek uralmát hozta.
Azt viszont most is állítom, hogy jelentõsebb blockingot, északi, északkeleti hidegáramlást nagyon valószínûen hoz még ez a tél. Komoly meglepetés volna ennek az ellenkezõje, még ha kizárni nem is lehet ilyen végkimenetelt. Sejtésemet az északkeleti hidegtömegek eddigi viselkedésére alapozom: ezek kiépülési, és expanziós hajlama ezen a télen szinte kézzelfogható. Ezek már november legvégén megközelítették térségünket, az Erdélyi-medencét el is árasztották, hosszú havas, hideg idõszakot hozva oda. Néhány száz kilométeren múlt, hogy nem a kiváló télkezdetek között fogjuk számon tartani az ideit.
Aztán a második próbálkozás az ünnepekben: ekkor a "semmibõl", pikkpakk elõállt egy rendkívül hideg epizód, a mélypontján mínusz huszasokkal. Ezen idõszak második hullámvölgye a következõ napokban várható.
A dolgoknak légkörfizikailag alátámasztott rendje pedig mégiscsak az, hogy az északkeleti hidegdepó ezután még jó ideig fejlõdik, egyre tömegesebb lesz. A nyugati áramlások pedig a hemiszférikus hõkontraszt fokozatos csökkenésével vesztenek dinamizmusukból a tél második felére. Aligha hihetõ tehát, hogy a már kedvezõtlenebb körülmények között is effektív expanziós hajlamot felmutató északkeleti hideg légtömeg a számára sokkal elõnyösebb január végi, február eleji idõszakban ne szóljon bele idõjárásunk alakulásába. Természetesen hemiszférikus léptékben történhet olyan váratlan, alapvetõ megváltozása a cirkulációnak, mely a továbbiakban lehetetlenné teszi az északkeleti hidegnek térségünkbe jutását. De egy ilyen fejleménynek csekély a valószínûsége.
Utoljára még megemlítem a "csemegét", titkos vágyamat. Ti. az sem elképzelhetetlen (bár kevéssé valószínû) hogy a már biztosnak vehetõ nyugati, északnyugati áramlásos idõszakot hatalmas északkeleti hidegfelhalmozódás zárja le, méghozzá elég hamar. Ez jan. 3. dekádjának elején durva lábashideg-betörésbe torkollhatna, hasonlóan a 2006 januári végi esethez. Természetesen ez csak ötletelés, amirõl a modellek most még se pro, se kontra nem mondhatnak semmit az idõtáv miatt. Azonban az eddigi idõjárási folyamatok nem zárnak ki ilyen forgatókönyvet sem.

Nem írtam semmi olyat, hogy mediciklonok lennének várhatóak nálunk, olyat pedig pláne nem, hogy még az idõjárás jellegét is átalakítanák esetleg.
Volt 1-2 futás (mint ahogy most is van), ahol mediterrán ciklon tudott képzõdni 1-1 nyugatra eljutó hidegleszakadásból. Egy ilyet hoztam fel példának, hogy nem 100%-ban kizárható lehetõség ez sem.

Ugye, mennyire másképp hangzik, mint a hazugságod?
Kérlek szépen nyomatékosan, hogy fejezd be a ferdítéseket, és ne adj senki szájába olyat, amit nem írt.

Köszönöm.

Hogy ne kényszerüljek teljesen off lenni: ahogy az AO is szépen mutatja, növekszik a blockinghajlam az óceánon, amibõl még lehet bármi - és semmi is. Még legalább 2 hét, mire kiderül, most egy ideig elég hervatag téli idõ várható (a jövõ heti pár napos lábashideg után).

Annyival kiegészíteném, hogy amit írtál amiatt a nyugati északnyugati áramlás sem ugyanaz mint 2 hónapja, lassan áthûl az óceán is, emiatt a nyugatról érkezõ frontok sem tisztán esõt hoznak majd, így a következõ 1-1,5 hétben ezért is írtam hogy lesznek meglepetések, azaz hasonló hirtelen havazások mint pl ami tegnap is volt.

Ami valószínû már most, hogy 11.-én egy teljesen hasonló HF vonul át fölöttünk mint tegnapelõtt csak nem okoz majd ónos esõt mert nem lesz megülepedett "hideglencse" rajtunk. 12-13.-a egy a maihoz teljesen hasonló akár hózáporos kristálytiszta de szeles idõ néz ki...eddig szerintem tiszta a kép, tehát 8-9 nap távlatában egységesnek mondható a várakozás.

14.-tõl nõ meg a bizonytalanság, azaz délnyugatias ármeneti enyhébb vagy északnyugatias hidegebb léghullámok uralma várható-e.

Elsõ esetben szárazabb napokkal jár, második esetben átvonuló csapadéktömbök érhetik el hazánkat, lassan elérünk január közepére.

Nagyon távol 18-20.-a között látszik az elsõ esély arra hogy meridionlissá válnak az áramlások, de én azt mondom egyelõre nagyobb az esély arra hogy maradnak a nyugati vagy északnyugati áramlások 20.a körül is.

Ezekben továbbra hideg és melegfrontok váltogatják egymást, peremciklonokkal.


Igazi mediterrán ciklonokra továbbra sem látok 20.-ig esélyt, mely komolyan átalakíthatná az idõjárást hazánkban, amirõl Donnie is írt.


Európában a leghavasabb terület a skandináv fsz és a Balkán....december utolsó napjaiban ezen a területen átvonult 2-3 mediciklon átmeneti intermezzónak ígérkezett. Mondhatnánk szerencsések a dáli területek hogy kaptak havat mert nem sokon múlott hogy határainkon kívül maradjon a rendszer.

A jelenleg folyamatban lévõ hidegleszakadás is nagyon átmeneti:
Link
Hiába alakul ki messze északon AC, ez annyira nem lesz tartós, hogy maga a hidegleszakadás is bekerülve a nyugati áram rendszerbe fokozatosan keletre húzódik.


Összességében tehát azt mondom hogy december januárban ezek inkább a zonális nyugati északnyigati áramlást átmenetileg megzavaró intermezzók, de igazából nagy átalakulást nem jelentettek európában.

Tény hogy hazánkban az északnyugati frontok ÉK.- számára téliesebb kimenetelûek, lásd a tegnapi napot

Összességében tehát azt mondom hogy a köb 2 hét inkább Északkeleti csücsök lesz a legtéliesebb országrész, míg délnyugat enyhe néha kora tavaszias.

Fáklyákon sem igazán vannak nagy kilengések már. Én nem látok olyan jelentõs átalakulást egyelõre mely gyökeresen téliessé változtatná Európa idõjárását és erre 10%-nál nagyobb esély ígérkezne január utolsó dekádjáig.

De Kelet-európában még nagyobb lesz a változás onnan kiürül a kemény hideg és ott jelentõs enyhülés van kilátásban.
Link

Nagy vonalakban egyetértek ezzel a latolgatással. A szinoptikai ciklusok oldaláról nézve: az, hogy az ünnepek közötti idõszak bivaly hidegleszakadását nem követte tartós mediterrán ciklontevékenység és/vagy közép-európai hideg AC, ezek következtében huzamosabb keleties áramlások, arra mutat, hogy a féltekei hõkontraszt még mindig jelentõs, a "Namias-puska" töltve van újbóli polárfronti expanzióhoz, teknõképzõdéshez.
Ehhez természetesen zonális intermezzó(ko)n át vezet az út, de én se hiszem, hogy ez(ek) nagyon tartóssá tudnak most válni. Mégpedig azért nem, mert az éppen magunk mögött hagyott rendkívül hideg epizód megmutatta, hogy akcióképes hidegraktár van elérhetõ közelségben térségünktõl. A nagy észak-eurázsiai hófedettség úgy látszik, megteszi a magáét.
A következõ napok hidegöblítése az ünnepek blocking-idõszakát közvetlen követõ utó-hidegleszakadásnak tûnik. Ez idõlegesen valószínûleg kimeríti a minket érintõ hidegdepót, és a félteke feltételezhetõen még mindig nagy általános hõkontrasztját tekintve, ez közepes hosszúságú északi zonalitásos idõszakot vetít elõre. Úgy gondolom, erre január második dekádja többé-kevésbé rámegy majd. Természetesen ez nem okvetlen jelent nálunk igen enyhe, tavaszias idõjárást, hisz a Kárpát-medencében mindig adott a hideg megülepedésének, a hidegpárnának a lehetõsége.
A következõ, számottevõ hidegleszakadást a második dekád vége felé, vagy a harmadik dekádban tudom feltételezni. Lehet, ez nem lesz durvább (esetleg kicsit szelídebb is), mint a december végi, de valószínûleg lényegesen tartósabb hideg idõszakot hoz. A szinoptikai ciklusok ugyanis (feltéve, hogy vannak, és a hullámzás jól nyomon követhetõ -ez nem minden télre igaz!) a tél elõrehaladtával jellegzetes módosuláson mennek át. A napforduló után legalább február elejéig folytatódik a hidegdepók kiépülése, lassú expanziója az alacsonyabb szélességek irányába. Ugyanakkor az általános féltekei hõkontraszt már csökken: ennek oka, hogy a délebbi tájak is lassan lehûlnek. Ezek együttesen oda vezetnek, hogy egyre könnyebbé válik a hidegleszakadás, a meridionális fázisok pedig mind hosszabbak. Sok év távlatában megfigyelhetõ, hogy az elsõ 1-2, decemberben és január legelején "bepróbálkozó" hideghullám még rövid élettartamú, a zonalitás viszonylag hamar visszatér. Viszont január második, illetve február elsõ felében nemegyszer "maradra jön" a hideg.

Az elkövetkezõ 3-4 napos hideg periódust követõen.... Az elkövetkezõ 1,5 hetes idõszak a meglepetések és az izgalom jegyében telik majd el. A hõmérséklet átlagos, többnyire nappal 0:+5 fok éjjelente gyenge faggyal. Gyakori frontátvonulás hideg és melegfrontok követik majd egymást, az áramlás ennek megfelelõen nyugati északnyugati váltakozással várható. A csapadék halmazállapota esõ havas esõ, a magasabb területeken idõszakos havazás, tartós esõre azonban nem kell számítani. Átlagos téli idõ várható tehát kemény tél nélkül egyelõre azonban egy egy enyhébb napon délnyugaton akár +8+9 fok sincs kizárva. Jelentõsebb nagy hótól nem kell tartani senkinek.

A GFS már zsinórban a hatodik alkalommal adja a bivaly atlanti Ac-t amelyet a nyomásfáklyák is kezdenek megerõsíteni,de még mindig távol vagyunk az eseményektõl.Ami biztató hogy az anticiklonoknak ebben az idõszakban úgy tûnik nem kell sok idõ hogy a ciklonok helyébe lépjenek akár teljes blocking szituációt okozva,de pl a mostani hideg érkezését is csak egy fél-blocking okozza.
Link

Hosszútávon az Izlandi nyomásfáklya is egyre pofásabb kezd lenni és az én latolgatásom szerint a most következõ zonalitás igen rövid életû lehet és az indexek és kezdenek ez irányba mutatni.

Izland:Link

Brit-Szigetektõl nyugatra:Link

Ez a tendencia ha így marad akkor január 15-20 között ismét átalakulhat Európa idõjárása és jó esély lehet mediterrán ciklonok kialakulására akár a legutóbbitól nagyobb havazással.
A mediterrán térségben ugyanakkor még annyira sem egyértelmû a ciklonosodásra hajazó légnyomás mint az óceánon a magasnyomásra:Link

Én a jelenlegi helyzet alapján rövid zonalitás várok majd ismét keményebb téli periódust a hónap közepétõl akár jelentõsebb havazásokkal és kemény fagyokkal!

Még annyit hogy idén az Atlanti óceán 3-4 fokkal hûvösebb amely úgy néz ki akadályozza is a tartósabb ciklonos idõ kialakulását és fokozza az anticiklonok aktivitását.

Az elmúlt 3-4 napban hol a normál gfs, hol a para, hol mindkettõ dobott január 15-e környékén kialakuló atlanti blockingot.
Hol ránk, hol tõlünk nyugatra szakad le a hideg.
Tudom, ûridõ, de ez a hosszútávú topik...
...ezért kérdezem a szakértõket, mi a véleményetek, mik az esélyek?

Elvagyunk foglalva a hóval ami persze természetes hiszen én is azt részesítem elõnyben inkább mint a hideget.
Viszont JÖVÕHÉT kedd-szombat között ami a Tiszántúlon készülõdik hõmérséklet ügyileg az nem mindennapi helyzet lesz. Nem is beszélve Erdélyirõl különösen megint (Gyergyó-Csíki medence-Háromszék).
Az elmúlt napoknál is hidegebb levegõ érkezik. Kedvezõ felállás mellet hótakaróval Nyírlugos pályázhat -20C alatti minimum értékekre. A fent említett Székelyföldi mélyebb völgyek a -30C körüli vagy alatti minimumokra is. A maximumok különösen csütörtökön keleti határainknál illetve ÉK egyes részein -10C alatt is maradhatnak.
Link
Link

Persze addig még van öt nap, tehát változás joga fenntartva.

Nem vitte az sehová, ott van ahol eddig, hideg száraz jövõhét. Az alul említett mediterrán ciklonnak se híre se hamva, eddig sem volt, a JMA nem is számolt vele, a hidegleszakadás északkeleti volta miatt nem is kellett mediterrán ciklonnal és havas téli helyzettel számolni. Napot óta hasonló lefolyás várható, a jövõ hét 2 felében enyhülés van kilátásba nyugati légtömegek miatt.

A friss GFS keletebbre vitte a hideg zömét. Kb szerintem így is várható. ÉK-K 2-10cm egy két helyen valamennyivel ennél is több hó majd lehûlés. A Tiszántúlon ismét igen hideg éjszakákkal és nappalokkal.
Kb 9-10-tõl pedig megszûnik a várható esetleges kettõsség az ország idõjárásában, sajnos felmelegedéssel. Tovább most nem lehet látni.

A ma kezdõdõ átmenti csapadékosabb enyhébb napokat vasárnap hajnalban egy peremciklon zárja el egy újabb hidegebb és szárazabb idõjárást folytatva. Elõsegíti ezt az ÉK-európában aktív ciklon hátoldalán nagyon gyorsan lezúduló sarki hideg is. Eleinte északnyugati majd egyre inkább északi áramlással érkezik az egyre hidegebb idõ. Csapadék mediterrán ciklon ahogy tegnap sem úgy most sem várható, azaz nagy havazásra nem kell felkészülni délen sem a JMA idõjárási modellt figyelembe véve.

Jövõ hét elején aktív AC híd alakul ki tõlünk nem messze nyugatra hátoldalán sarki levegõ szakad le aminek a zónájába mi is beletartozunk majd. Ez a hideg levegõ gyorsan nyugalomba jut kemény hideg -10, helyenként -15 fok alatti éjszakákkal jövõ hét közepére.

Jövõ hét 2. felében nyugati áramlással újra enyhébb és kissé csapadékos idõre van kilátás.

Annyi azért bizonyosan kijelenthetõ, hogy az elõrejelzési idõ intervallumon belül következõ 5-7 nap a tél jegyében telik majd. Valóban nagy esély van 9-10-tõl zonális kimenetre is. Reméljük elmarad.

Én viszont nem nyugodtam meg. Egyrészt a száraz hideg hallatán ami pázsitomnak igen csak be tesz és betenne. Egyébként lentebb írtam, hogy kb. 10ig hideg lehet átmenetileg utána jön az érezhetõ zonalítás és enyhülés. Északi hidegmagot pillanatok alatt az erõs ciklonok átrendezik a kanadai szigetvilágra "ciklonban óramutató járásával ellentétesen mozog a levegõ". Tavaly is valami hasonló történt úgy került a szibériai hideg depo a jenkikhez. Harmadrész Itt Bp.en nem lesz síkvidéki hótakaró ebben a hideg idõszakban.

Csak hogy a túlzott télvárásként kontrasztul legyek, bemásolom a mettársalgós latolgatásaimat:

A hideg a jelenlegi modellszámítások szerint tõlünk keleti központtal szakad le. Ez azt jelenti, hogy medi ebbõl legfeljebb az Égei-tenger környékén lesz, de inkább a Fekete-tenger térségében. Abból itt bajosan fog havazni. A modellektõl meglepõ fordulat lenne, ha 120 órára lévõ eseményeket röpke 1000 km-rel nyugatra tolnának, hogy abból nekünk jó legyen. Ettõl még örüljünk, hogy ez is összejött, mert néhány napja ennek se volt nyoma a modelleken Hó meg nem csak mediterrán ciklonból eshet...
Ettõl én amúgy "pesszimista", de inkább reális maradtam: az átmeneti hidegöblítést nagy valószínûséggel nyugati irányítás fogja követni (90%? - NAO, AO), mert nagyon komoly hidegmagok szakadoznak az amcsiknál a tengerre, Link Izlandon tombolnak a ciklonok, a skandináv "lélegzetvétel" után ott is vége a jó esélyeinknek Link és ha a briteknél nincs ultrabrutál (1035hPa ciklon), akkor ez zonalitás. És nincs: Link Ez a GFS-en is napok óta nyilvánvaló: Link a PARA mindezt bonyolultabban képzeli el: Link ECM-en arrébb van: Link de ez se épp tél.
Viszont amíg tologatják a zonalitást a modellek - élvezzük a telet!!

Link Link
Link
Lehet én vagyok vak de a JMA nem igazán száraz, sõt 96 óránál országost havazást ad most.
Jha 5-tõl szárad az igaz.

Közvetlenül nálunk ez a medi sem biztos, hogy okozna csapadékot, de az állítás, amit cáfoltam, nem is ez volt.
Most már 2 medi is látszik: medi1 Link medi2 Link
Tehát a Földközi tenger középsõ medencéjében *lehetséges* ciklongenezis, mutatják a modelled - az állításod emiatt hamis.
Az, hogy ez nálunk okozna-e csapadékot, egy másik kérdés, nem érdemes úgy terelni a szót, mintha ezt állítottam volna, mert nem.
Etalon JMA? Akinek olyan jól bejött a Dec 10-13 közti hideg, havas periódus. Aki semmit nem látott a mostani hidegbõl 120 órán belül sem?
Most akkor már teljesen megnyugodtam

Én száraz hideg látok az ECM futáson is, így megerõsíti a hozzászólásom, hogy csendesebb szárazabb hideg idõ várható 5.-tõl 9.-ig.

Ezt az Etalon JMA is megerõsíti márpedig ez sokat nyom a latba.

Tévedés: Link
Persze egyedül van még, de a lehetõség nincs kizárva.
Nemsokára frissül a linkem, úgyhogy lementem és mindjárt újra linkelem.

Egyelõre egyetlen modell sem erõsíti meg hogy a földközi tenger középsõ medencéjében lenne ciklongenezis, ami esetleges havazást okozhatna.

Már miért lenne falra hányt borsó? Próbálj meg differenciálni a hozzászólások között...

Kb. tegnapig pontosan ugyanígy láttam én is, viszont (ahogy említettem is a társalgóban, ahol szerintem igenis érdekes dolgokat lehet olvasni) azóta egyre inkább nyugatabbra viszik a modellek a korábban fölénk számolt AC-t: Link így az ország lassan teljes keleti felét ismét sarkvidéki levegõ áraszthatja el - így akár tartósan, 10 napon túl is maradhat a kemény téli idõ hazánkban. Link
A hétvégi rövid magasban jövõ átmeneti enyhülés után belátható idõn belül nem látszik újabb enyhülési lehetõség (180-192 órán belül). Link Túl nagy és erõs a keleti hidegbázis ahhoz, hogy a nyugat-európai blockingon nagy nehezen átvergõdõ atlanti frontok bármilyen értékelhetõ hatást tegyenek hazánk idõjárására.
MOST ez néz ki a modelleken.