Csillagászat és űrkutatás

Az US Strategic Command számításai szerint 16:11 and 18:35 UTC közt esik le

Elkapom, elkapom!!
Meteo, az ilyet elég nehéz elõre megmondani... Majdnem olyan, mint az idõjárás, habár annál azért picivel pontosabb...

Tehát akkor még pár órával elõtte sincs fogalmuk arról, hol fog leesni.

Friss számítások:
Idõpontok:
Spaceflight101: January 15, 2012 - 17:54 UTC +/- 01 Hour
Harro Zimmer: January 15, 2012 - 17:49 UTC +/- 45 Minutes
Ted Molczan #1: January 15, 2012 - 16:44 UTC +/- 02.4 Hours
Ted Molczan #2: January 15, 2012 - 20:39 +/- 03.1 Hours
Aerospace Corp.: January 15, 2012 - 22:16 UTC +/- 09 Hours
Roscosmos: January 15, 2012 - 16:41-21:05 UTC
Visszatérés helyszínei:
Kizárható helyszínek: Észak-Amerika, Dél- és Nyugat-Afrika
Valószínûbb helyszínek: A Csendes- és az Atlanti-óceán, Európa, Ázsia, Ausztrália, Dél-Amerika

Csupán a teljesség kedvéért a zindexen a Góbi sivatagot emlegetik Link

Hozzátéve azt is, hogy a Roszkozmosz nem ír ilyet. Link (orosztudás elõny)

Idõpont: 2012 Jan 15, 17:49 ± 45 min Issued 2012 Jan 15, 07:10 Seesat-L (Harro Zimmer)
Térkép Link
Eszerint a déli Csendes-óceán és ÉNY-Afrika közt kell beérjen
Forrás. Zarya.info

Egy jóslat a helyszínre a nightskyonline szerint Ausztrália DK csücske: Link

Friss számítások (lényegi eltérés nincs)
January 15, 2012 - 08:00 UTC:
Current Orbit: 130x148km
Inclination: 51.414°
Period: 87.3 min
Argument of Perigee: 3095°
Orbits per Day: 16.48

Re-Entry Predictions:
Spaceflight101: January 15, 2012 - 17:44 UTC +/- 01 Hour
Harro Zimmer: January 15, 2012 - 17:49 UTC +/- 45 Minutes
Ted Molczan #1: January 15, 2012 - 16:44 UTC +/- 02.4 Hours
Ted Molczan #2: January 15, 2012 - 20:39 +/- 03.1 Hours
Aerospace Corp.: January 15, 2012 - 22:16 UTC +/- 09 Hours
Roscosmos: January 15, 2012 - 18:30 UTC +/- 3 Hours
helyszínre továbbra sincs tipp

Phobos-Grunt várható visszatérése, friss pályaadatok alapján (a számítást végzõ neve, majd az idõpont)
Spaceflight101: January 15, 2012 - 17:43 UTC +/- 03 Hours
Harro Zimmer: January 15, 2012 - 17:22 UTC +/- 90 Minutes
Ted Molczan #1: January 15, 2012 - 16:21 UTC +/- 04 Hours
Ted Molczan #2: January 15, 2012 - 18:16 +/- 04.4 Hours
... Aerospace Corp.: January 15, 2012 - 22:16 UTC +/- 09 Hours
Roscosmos: January 15, 2012 - 18:30 UTC +/- 3 Hours
A Roscosmos térképe a ma estére várt visszatérés idején bejárt pályáról:
Link

Nem! Csak addig jelölik a pálya vetületét.

A piros vonal vége Spanyolo. északi részén azt jelenti hogy a jelenlegi adatok szerint arrafelé érhetnek földet a darabjai? Link

Nekem is lett volna potenciális célpontom, de az építmény építõmûvészeti remeksége okán voltaképp sajnálnám is... :-)

Köszi a választ. Majd többször benézek ide.

Ne keseríts el, nekem volna néhány potenciális célpontom bolygószerte. A fene egye meg, feleslegesen lûték fel, és feleslegesen fog lepottyanni. Ha az ember belegondol, hány ember mennyi ideig dógozott azért a pénzért, amibe került, és utósó útján sem tud semmi hasznosat csináni

Szilvi, ANNO igen, de nem most

Kyokushin: igen, pontosan...

Folyamatosan figyelem a pályaadatokat, friss számításokat, ha érdemi változás van vagy új infó, beírom ide.

Azér' a Fradinak volt annó esélye!

Egyénként azért kérdeztem mert anyum teljesen magán kívül van mióta hallotta a hírekben.
De akkor megmutatom neki ezt a hozzászólásodat.

Akkor ez itt rémhír?
Link
Nem tudom,csak kérdezem. /Elnézést,hogy ezt az oldalt linkeltem be./

Matematikai esélye van, valós nincs. Vagyis kb. annyi, mint annak, hogy a Fradi idén megnyeri a BL-t :-)
Súlyos rémhírterjesztés folyik, sajnos...

Noli!

Olyan hír terjeng a sajtóban,hogy hazánkra is "hullhatnak" a mûhold darabjai.
Van benne igazság vagy csak megint rémhír és bulvár agymenés az egész?

Phobos-Grunt élõ tracking: Link

Link
Science @ NASA filmecskéje a Lovejoy sztorijáról

Ugyan már Noli!

Akkor ez egy másik volt, bocsánat.

A képen az idõpont 4:11 UTC, én kb. 4:40 UTC körül láttam.

A kvantumvilágban sok ilyen "termésszetfeletti" dolog van. Sõt, errõl szól Ott van az ismert kísérletek közül például a késleltetett választásos kísérlet Link és annak Feynman-féle értelmezése, mely egyébként a standard modellel összhangban van. Na, az sincs azért nagy barátságban a mindennapi tapasztalásokkal

Salo, Nano, köszi, hogy beleugrottatok a témába!
Az egészben számomra az a hátborzongató, hogy sok "természetfeletti" jelenségre lazán magyarázatot adhat.

""A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek." Tudtommal a relativisztikus térelmélet ma már 11 tér és 1 idõ dimenziót feltételez, sok kvantummechanikai effektust csak így tudtak leírni."

Sõt, a Planck-idõ körül 12 (tér)dimenzió volt, majd errõl "vált le" az idõ. Legalábbis így stimmelnek a dolgok...
Meg aztán a 8 "felcsavarodott" térdimenzió tovább rétegzi a belsõ terek kusza világát

A témában a részecskefizikusok jártasak, néhányan nekem is tanítottak valamit belõle. Az ELTE-s oktatók közül talán Dávid Gyula cikkei között érdemes keresgélni, de az Atomfizikai Tanszék professzorai valamennyire mindannyian foglalkoztak talán a témával.
Megpróbálom a tanulmányaim alapján kommentálni a cikket.

"A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól." Itt valószínûleg a kvantummechanikai állapotok ún. összefonódásáról lesz szó, melyet a kvantumradír-effektussal lehet kimérni: Link
A relativitáselméletnek ez abban az esetben nem mond ellent, ha a részecskék hullámfüggvénye olyan, hogy a végtelenben cseng le nullára. Ekkor ugyanis a megtalálási valószínûség mindenhol egy nullánál nagyobb (bár igen kicsi) érték. Az összefonódás során, ha egy rendszerben ortogonális állapotok szuperpozíciója jelenik meg, melyeket egy (szintén ortogonális sajátfüggvény-rendszerû) jelölõvel megjelölsz, az állapotok szuperpozíciója a megjelölt egy-állapotba ugrik, ha nem jelölöm meg, akkor viszont a részecskék megkülönböztethetetlenné válnak. (Ez a Heisenberg-féle határozatlanság egy furcsa megnyilvánulása.)

"A holografikus struktúrák szétdarabolása nem az építõkövekhez, hanem kisebb egészekhez vezet." Vagyis fraktálszerkezetet mutat az ily módon készült fénykép (?).

"…szétválasztottságuk nem más, mint a megfigyelõt becsapó illúzió." erre az elõbb is utaltam. Két Gauss-görbe mindig átfed, még ha a púpok messze is vannak egymástól.

"A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek." Tudtommal a relativisztikus térelmélet ma már 11 tér és 1 idõ dimenziót feltételez, sok kvantummechanikai effektust csak így tudtak leírni.

(
"Ahogy minden mindennel összefügg, értelmetlenné válik a világegyetem jelenségeinek osztályozása, mivel az összefüggõ hálózatot alkotó természet fittyet hány minden ilyen felosztásra."
Azért ez így túlzás, bár nem biztos, hogy hazugság .
)

"…az agy holografikus elvet használ a fogadott frekvenciák matematikai átalakítására." Ha jól sejtem, "spektrális térben dolgozik", tehát a frekvenciát értelmezi (mintegy Fourier-transzformálja a bejövõ jeleket, legalábbis az optikai interferenciakép a réseknek, mint térbeli 0;1-értékû ún. áteresztési függvénynek a Fourier-transzformáltja).

"ez a modell képes lehet megoldani tudományosan eddig le nem írható rejtélyeket, sõt általa a parapszichológiai jelenségek a természet részévé válhatnak." Önmagában ez a modell nem elég, kell, hogy legyen fizikai magyarázata, hogy miért lehet képes megoldani ezeket a rejtélyeket. Errõl késõbb.

(
"A régi írásokban ugyanerre, a mélyebb valóság elérésére gondolhattak, amikor a kozmikus egység érzésérõl számoltak be." Lehet, csak akkor még nem tudományos alapon tették .
)

Az elemi részecskék a hatféle kvark, mindnek van háromféle színe, valamint van hat lepton (elektron, müon, tau-lepton és a hozzájuk tartozó neutrínók). Mindnek van anti- párja, és ezek kétféle helicitással rendelkezhetnek. Ezen kívül van négy közvetítõ részecske, melyek a négy alapvetõ kölcsönhatást "csinálják", a foton az elektromágneses kh-t, a gloun az erõs kh-t, a Z0-bozon a gyengét, és a Higgs-bozon adja a tömeget (és a tömegek között van a gravitáció). Õk százan a fenti szimmetriákkal csoportot alkotnak.
Máig oda jutottak, hogy a Higgs-bozon az egyetlen, amit még nem találtak meg. A relativitáselmélet (már a specrel is!) a mezõelmélettel kiegészítve a következõt mondja: bizonyos részecskék jelenléte egy-egy skalárpontenciál valamilyen hullámegyenletet kielégítõ kis rezgései. Ennek térbeli kiterjedése alapján csoportosíthatók a részecskék, pl. a foton az, amelyik mindenhol rezeg, nincs töltése, tömege, a spinje 1, stb. Ily módon a Higgs-bozont is leírja az elmélet, és az áltrellel együtt ez magyarázza a gravitációt. A kérdés, mekkora energiával lehet kelteni a Higgs-bozont? Ma úgy tudjuk, akármekkorával lehet, csak akkor kicsi lesz a tömeg. A Higgs-bozon ugyanis egy konstans skalárpotenciál rezgése. Ha pl. a fejemre teszek egy kanalat, és jól koncentrálok, akkor elképzelhetõ, hogy az idegpályámban úgy rezeg az elektron, hogy az valahogy Higgs-bozont kelt, ami a kanálban picit megváltoztatja az elektron tömegét, és emiatt a kanál elhajlik. Ehhez hasonló gondolatok ezrével merültek föl, ahogy a fenti cikkben is láthattunk erre példát.
Valami ilyesmi módon folytatódott a történet tehát.

Ja, és ehhez folytak kísérletek az LHC-ban, amikor felfedeztek c-nél gyorsabban menõ neutrínókat. Egyelõre három elmélet született erre. Elsõ gondolat az volt, hogy rossz az áltrel (nem valószínû). Aztán jött egy olyan magyarázat, aminek a részleteit sajnos nem tudom, de a hozzá tartozó számítás hibás volt (bár maga az elmélet elfogadható is lehet). Ezt Dávid Gyula pontosította (még nem láttam cikket tõle, csak mondta órán), és nem jött ki. A harmadik az volt, hogy a görbült térben történõ egyenes vonalú egyenletes mozgás helyett egyszerûen "kiegyenesítették a teret", átmentek, mint a nyíl (ez tûnik jó megoldásnak). Ez állítólag nem mond ellent a térelméletnek. Szóval az eddigi elméletek valószínûleg nem borulnak fel az új felfedezéstõl.
(Ez a mai fizika egyik legfontosabb kutatási területe egyébként, ezt jelzi a hsz. hossza is , bocs érte.)

Karcsi le is fotózta: Link

Köze nincs a csillagászathoz, de itt jó helyen lesz. Témaindítónak szánom:
Link
Van azóta folytatása?

Reggel épp bandukoltam a munkahelyre, és egy nagyon szép, fényes meteort láttam dny-i irányban.Kb. 55-60 fok magasan lehetett, olyan 1-1.5 mp-ig látszott, és eltûnése elõtt mintha több darabra esett volna szét (mint egy felrobbanó tûzijáték, persze a kisebb fajtából).
Szép látvány volt.

Phobos-Grunt visszatérés a friss számítások szerint 15-én 14:36 +/- 72 óra. Ha pont a jelzett idõben pottynna, akkor Indiai-óceán lenne.

Ja, hát a jó idõ abszolút nem volt meg, de majd talán legközelebb több szerencsém lesz. De mostanában meg van veszve a Holdunk, úgy világít, mint a huzat. Most az oké, hogy épp növekszik, de annyira azért nem szokott a negyed Hold világítani, mint ahogy én láttam. Nagyon érdekes.

Link

sziasztok! Nemrég a Hold körül lehetett látni egy szabályos kör alakot. Úgy nézett ki, mint egy felhõ, ami "távolról" körbeveszi a Holdat. Valaki meg tudja mondani mi ez? Milyen jelenség?
köszi

Galilei holdjai (1610)

Link

Az a baj ezzel a rajjal, hogy elég rövid lefutású a maximuma, pár óra és huss, ha meg az nem jó idõben van, akkor nem igazán látványos semmi... Holdtalan éjjel közepi max, az rendben van.

Jajj, semmi baj, nem bántottál meg!!

Noli, mondjuk azért gondolom nem is ilyen Perseida méretû... De hát nem baj, majd akkor legközelebb csak összejön.

Sziasztok! Alábbi linken olvashattok a Quadrantida maximum hajnali észlelésérõl.. : )
Link
..remélem jövõre országos szinten szerencsésebbek leszünk az idõjárással!!!

Majd legközelebb! Nekem eddig sose volt szerencsém ezzel a rajjal, ha volt is ég, csak pár halványka vacak hullott, amiért nem érdemes kinn állni metszõ szélben és sok mínuszban órákon át (ez nem most, hanem tavaly, tavalyelõtt volt így).

Bocs, nem akartalak megsérteni!

Igen-igen. Hallottam arról a rajról, de nem tudtam megnézni õket, mert be volt borulva, pedig pont úgy mentem suliba.
Brenya, már 8 éves korom óta érdekel a csillagászat és minden ilyen nemû tudást szívok magamba, mint a fekete lyuk.

Én is örülök, hogy ez számodra szép élmény, és rájöttél, hogy az esti égbolt nem csak sok világító pont. Én egy ideje (április) azt a valóságos és Stellarium képet memorizálom, hogy minden hónap 15-én 21 órakor melyik csillagkép, vagy épp egy csillag van délen. Ez alapján könnyû kiszámolni , hogy bármely hónap elején, közepén, bármelyik órában mit láthatunk a déli égbolton, mi van kelõben, nyugvóban. Az a legegyszerübb megoldás, hogy egy hónap elmúltával egy csillagjegyet vált csak késõbb jutott eszembe, de ez elég elnagyolt, és a rögzített kép nélkül nem sokat ér.

Valahogy az ünnepek alatt ezt kihagytam. Most néztem meg, nagy élmény volt.

Veszprémben már kb éjfél óta magasköd van. A várt felhõzet még a nyugati határon, de ez a szutyok itt...
Errõl sehol nem volt szó egy elõrében sem, se itt, se máshol.

Csak jelzem, jó asztrofotós idõ van kevéske felhõvel a DDNy-i horizonton. Jó lenne ha így is maradna hajnalig.

Nagyon örülök, hogy kijutottál és elõreléptél az égi dolgokkal!
Holnapra virradó hajnalban van a Quadrantida meteorraj maximuma, ha van idõd és eged, érdemes lesz kinézni! Kelet felé van a radiáns, onnan indulnak ki a meteorok. Ha kis szerencsénk lesz, sok szépet láthatunk!
Link

Noli, a Holdas, Jupis meteoros képed nagyon tetszik!
Tegnap végre kijutottam csillagbúvárkodásra, habár elég nagy volt a fényszennyezés. Sikerült telefonnal lefényképeznem nekem is a Jupit és a Holdat, a Hold annyira világított, mint ha teli lett volna!
De legalább megtanultam felrajzolni magamnak az égre az Oriont, a Nagy Göncöl csillagjainak a nevét is megtanultam, meg hogy milyen az Oroszlán csillagkép a valóságban...

Nagyon frankók!

Más: Link Tud valamit a srác. Csak 12 távcsöve van.

Hold-Jupiter együttállás: Link (van az elején más is)